7. szám.
—-588—
kötetekben. A mű 6/7-ét elfoglaló és a máris alapo—
san kiszélesített nyomokon haladó hatalmas nép—
mozgalmi részben a valószínű élettartam számítá- sok kibővítése, valamint az ideiktatott grafikon ér- demel említést. Minthogy a közlemény szerkeszté- sének idejére eső 1930 körüli népszámlálások ered- ményei közül csupán néhány első és előzetes főadat- tal találkozunk az új kötetben és mert a népmoz- galmi tabellasor is csaknem az egész vonalon az 1929—es évvel záródik, kívánatos, hogy a népesedési adatoknak az a dúsan megtömött kincsestára a rész—
letesebb népszámlálási eredmények világszerte mos- tanában esedékes publikálása után egyrészt a vég—
leges és részletes új állónépességi számokkal, más- részt a népszámlálás időpontja köré csoportosuló évek népmozgalmi adataival kibővítve, késedelem nélkül foglalhassa majd el mint e becses sorozat következő láncszeme méltó helyét a könyvpiacon.
Die Bevölkerung der Erde. XIV. Band:
Europa ohne Russiand. Bearbeitet von Dr. Fried- rich Tamss.
1641. — p. Gotha, 1931. (Ergánzungsheft Nr. 212 zu ,,Pettermanns Mitteilungen".)
Ernst Behm és Hermann Wagner 1872—ben indí- totta meg a Die Bevölkerung der Erde c. sorozatot azzal a céllal, hogy a világ területi megoszlásában és a föld népességének számában bekövetkezett vál- tozásokról időnkint tájékoztassa az érdeklődőket. Az alapítók által megkezdett és mindenkor nagy érdek- lődéssel fogadott munka, melynek szerkesztését ke'- sőbb Alexander Supan professzor vette át, a háború előtt 13—szor látott napvilágot s hol az egész föld- kerekség, hol pedig csupán egyes földrészek területi és népességi viszonyaiban beállt változásokról szá- molt'be. Az utolsó kötete a sorozatnak 1909-ben jelent meg s akárcsak az előttünk fekvő, ismerteté- sében az is csak Európára szorítkozott. Az új, 1931.
évi kiadását az Európa—kötetnek az a soha nem ta- pasztalt nagymértékű változás tette indokolttá, me- lyet a világháború utáni békekötések Európa poli—
tikai térképén előidéztek. Európa politikai egységei- nek száma a háború befejezésének folyományaként 39-re emelkedett a korábbi 29—ről amellett, hogy olyan jelentékeny határeltolódások is eszközöltettek, melyek az újabb állami önállóságok számában nem jutottak kifejezésre. E mélyreható földrajzi—politikai területváltozások természetes velejárója volt Európa
1932
népességi megoszlásában beállott páratlan mértékű eltolódás is. Ezeknek a kettős irányú változásoknak a regisztrálása, az új, a változatlan és maradék or—
szágok területének és népességének ismertetése volt a munka érdemes szerzőjének, Dr. Friedrich Tamss- nak a célkitűzése a régi multú sorozat ez új, XIV.
kötetének megjelentetésével.
Németországgal kezdi az egyes országok ismer—
tetését, Ausztriával folytatja, majd az Oroszországon kivüli Európa többi országát mutatja be alfabetikus sorrendben.
Az új országoknál a területi és népességi adatok tárgyalását mindenütt a kialakulásuk körülményei- nek ismertetése s annak tárgyalása vezeti be, mely korábbi országok területének és népességének milyen mértékű csonkítása révén hívattak életre. A népük—
ben és területükben megcsonkított, illetőleg gyara—
podott országok bevezetőjében is mindenütt megta—
lálható annak felsorolása, mely országok mily mér—
tékben részesedtek veszteségükben, illetőleg mely országok rovására történt területi és népi erejük
gyarapodása. *
A területi és népességi adatok feldolgozása kü- lönben azonos beosztású minden országnál. Ország- részenkint kapjuk először a népesség számának s a népsűrűségnek alakulását, lehetőség szerint a szá-.
zadforduló óta, majd a területnek kisebb közigaz- gatási egységekre való felosztását a nagyobb (2.000,
3.000, 5.000, 10.000—en felüli) lélekszámot meghaladó
helységek felsorolásával, végül pedig a népesség anyanyelvi és vallási megoszlásáról nyerjük a leg- újabb adatokat szintén nagyobb területi csoportosí- tásban. Tagadhatatlan, hogy az egyes országok né- pességének egyéb irányú tagolása (nemek szerinti megoszlás, kortagozódás stb.) is jól megfért volna a kötet kereteiben. Különösen emelné használható—
ságát, ha benne az európai országok népességének foglalkozási megoszlása is fellelhető volna. De így is hasznos munka, mert nagyszámú forrásmunka át—
tanulmányozását teszi feleslegessé s így sok fárad- ságot és időt kímél meg annak, aki az egyes orszá- goknak csupán fontosabb népszámlálási adataira kíváncsi. Adatainak megbízhatóságához kétség nem férhet, mert azok mind a területre, mind a népes—
ségre vonatkozóan, részint az egyes országok, min—
denütt fel is sorolt hivatalos statisztikai forrásmun—
káiból állíttattak össze, részint az egyes országok hivatalos hatóságaitól gyiijtettek be. G; G. dr.
