A középeltérés kriminalaetiológiai jelentősége

5. szám. 338 —— 1938 nését meghaladó a'ányban emelkedtek (*s mozgilmakat megindította és magával így egyelore a külker eskedelmi forgalom vonta a skandináv ('alutákat is. Ekkor helyesebben a kivitel

ről nem lehet szó.

Az ered))u'myt be kell varni. előzetes jós—

megkőn )) yebbiilese-

tásoknak aligha a)) sok gyakorlati (*r—

téke. De ha leszögezzük azt a tényt, hogy az amerikai inflációs kísérlet () legkoeka—

zatosabb (*s talán kalandosnak nevezhető 'alutáris n'u'ivelet, mellyel valaha találkoz—

tunk, az egyszerű )gazság keretén belül maradunk. l'alan igan) van a XVashington Post—nak, mikol közvetlenül (a dollárra vo- natkozó r(*,n(lszal)(')lyok nvilvánosságr ke- rülte utan azt irt,a hogfv ,)z aranyalap l'el- liiggesztese nem egyól) morfium—injekció- nal, mely a beteg allapotat) pillanatnyilag segít, (le ellenállókel'msseget csökkenti.

Az amerikai gazdasági élet valutaris ie—

lenségei mellett a nemzetközi valutahely—

zet egyel) tünetei jelentfísegben eltörpül- nek. A közölt ]. ('*s 2. sz. táblázatok reszle- tes adatokat tartalmaznak a legfontosabb európai és Európán kívüli államok valu—

táiról, illetőleg azok árfolyamalakulásaról az utolsó három esztendőben a newyorki tőzsde árjegyzesei szerint. A táblázat()kb()l kitűnik. hogy az 1931. év kőzemíig az európai valuták ()rfolyamingadozása a leg—

szűkebb határok között mozgott, míg az angol font ez év szeptemberében a valuta—

jelentékenyen megromlott a jugoszláv va—

luta is es nehany ffi—kal gyengült az olasz líra is. Formálisan változatlan maradt az osztrak nemet (iseh— szlovak és magyar va- luták art()l_,ama, ezeknél azonban a valu—

táris forgalom teljes kötöttsége saját hely- zetüknek ebből a szempontból való helyes inegfigy'eléset lehetetlem'ui teszi (*s minden következtetest illuz(')riussa tesz. Az Euró- pán kívüli országok közül a legnagyobb in—

gadozást; a kínai, japani '*s délamerikai valuták i))utatják.

A dollár nmgingása idején bizonyos ha—

tást vartak ettől egyes más államok valutáira is. Ez azonban elmaradt, Az az idegesség)", mely ekkor a francia frank ki")- rül jelentkezett. egy—kettőre elsimult s míg az angol font. értékcsökkentese annak ide,—

jén egész sor más állam valutáját. maga után vonta, a dollárnál ez a hatás teljesen elmaradt. Úgy látszik a felfogás az, hogy Amerika megengedheti magának azt a koc—

kazatot. melyet ez a kísérlet jelent, más államok azonban, különösen azok, melyek a legsúlyosabb gazdasági válság mélyén kínlódnak ('*s annvi devizával sen) rendel—

keznek, liofv adossagaik kamatait tizetni tudnak, aligha meieszkedhetnek hasonlóra.

Szőnyi Gyula (Ir.

n-u-unnnunnclo-unnnn...-...-onn-uuc---...n----o.-n-..u.n.-nnn-opinions-..nnulllcllll-n

...ne-na

EGYÉB ()

A középeltérés kriminalaetiológíai jelentösége!)

L'importance, au point de vue criminalistigue et étiologigue, des écarts moyensf)

A bűnözés i(*(*)1 bonyolult jelenseg Az okozati ()ss/(*lu§.,ges(*k (izswálatímál az ujabb kriminológiai és statisztikai iskolak hatasa alatt (_),uetel—et (')ta előtérbe nyomult a törek—

vés, hogy mindazoknak a természeti és tar—

sadal—mi b(*l'ol('(')soknak inegzillapítíma után amelyek a l')űn(')z(*s t(*nyezőik(',*nt ismertet- tek fel, ezek hatása az (*:)))l)erre számsze—

rűen is kit'ejezheh") legyen.

A mult szazad l))asodik és harmadik negvedében erősen háttérbe szorult a régi mersekelt lellogas, amely a bűnözés kelet—

kezeset az egyéni akarat és külső behatá—

1) t M()()(()r Statisztikai 'l':'))*sasz')g 1933 április 4(n tartott ((*ndetgelőadíis —— De (tette conference faite le // ami! 1933 () la S'oriete Hongroise, (It: Slu—

fisiigue, le Journal de (elle S'oriele publüra ('n fmneais un (krimit.

sok (tern)('*szeti es tarsadalmi) kölcsönös egynnisrahalásaval magyarazta. E korszak az egyeni aka *al'a haló külső behatások vizsgalatz'lra (")sszpontosította minden figyel—

mét.

(i. l). Mrlyr foglalkozott, azoknak az összefüggéseknek l'el(lerítesével, amelyek a gabonaárak (()lakulz'wa ('*s a bűnözés között ezeknek a jelenségeknek statisztikai sorai ('*s g))(iilil ai görbói (")—sszehasonlítása által ki—

)mltalhatók voltak. Az 18355ft31 években a

Rajnai) inneni reszek lak()ssz')(f(')n(')l () gabo—

naa'ak egy llatossal való (] :igulása minden l()().()()() lakosnál egy l())'):')stől)bletet idézett elő?) Ugyanaz () proldónia felkeltette Föl—

?) G, v. Muyr: Slatistik (ter geriehtliehen Poli—

zei im Königreiel) Bayern n, i) einigen anderen Lander: a'lüneben, 1867. 42. lap.

5. szám. ——339—— 1933 des Béla, A. Meyer, Ii'ornusuri di Verce,

VVoytinsIcy llr'l. stb. érdeklődését is. Tugan Buranowsky az angliai általános gazdasági helyzet és a bűnözés kapcsolatait vizsgálta.

Mások a munkabérek változása, a munka—

nélküliség, a csődök és a bűnözés összefüg—

géseit tették nyilvánvalóvz'i. Ezektől az ered- ményektől elkápra'iztaty", sokan az embert a bűnözés passzív tényezőjének kezdték te—

kinteni, a természeti és társadalmi befolyá- sok és a bűnözés között mind szorosabb oksági viszonyt konstatáltak, a. matemati- kai funkcionális összefüggések l'iasonlatos—

ságára. A természeti és társadalmi hatások a függvénytanból ismert független válto- zók lettek, míg az ember a függő *áltozó 'á zsugorodott össze, aki majdnem szükség—

szerűen reagál a független változó nagyob- bod—ására, vagy kisebbedésére.

Úgy látszott, hogy az új kutatási mód—

szer—ek alkalmazásával mind több és több bűncselekmény vezetl'lettő vissza külső okokra és mind kevesebb azon bűncselek- mények száma, amelyért a: ember, az egyén, az egyéni akarat felelős.

Problémánk, amellyel behatóan foglal- kozni akarunk, az, hogy a modern statisz—

tika és különösen a matematikai statisz—

tika módszerei között van-e olyan, amely az eddig l'iasználatos módszerekkel ellen—

tétben nem a kriminalitás természeti és tár—

sadalmi tényezőinek. tehát az elképzelt funkció független változóinak felderítésére volna alkalmas, hanem éppen a bűnözés azon tényezőinek szerepét kutatná, amelye- ket a funkcionális összefüggés feltételezé—

sénél függő változónak kell tekinteni (an- thropologiai tényezők stb.). vagyis az em- ber, az emberi egyéni aka'a—t szerepét.

Ha ezen a téren megbízható eredményt akarunk elérni, az izoláló módszer segít—

ségével a zavaró tényezők kizá 'ásáva], mi- nél kisebb számú tény—ező legegyszerűbb (összefüggéseinek vizsgz'ilatá'a kell töreked—

nünk. Például a kriminalitás különböző csoportjából kiválasztjuk azt, amelynek az indítóoka logikailag is egyértelműen meg—

állapítható. A vagyon elleni bűnözésnél a legritkább esetben szerepel a politikai meg—

győződés, mint zavaró körülmény. A jelen- ségek oroszlánrésze a gazdasági viszo- nyokra vezethető vissza. Ha a gazdasági viszonyok változz'lsainak hatását az egyé—

nek bizonyos tulajdonságok szerint cso—

portosított homogén tömegeire (nem, nem- zetiség, felekezet) vesszük vizsgálat alá, oly leegyszerűsített viszonyokat kapunk,

hogy kifinomodottabb statisztikai kutatási módszereinkkel megkísérelhetjiik a kitű- zött c—él megközelítését.

A kriminalitásnak abszolut számokban, vagy akár 100000 lélekre vonatkoztatott viszonyszámokikzal kifejezett gőrbéi nem al—

kalmasak a gazdasági viszonyok és a vagyon elleni kriminalitás összefüggéseinek felde- rít-ésére. Ez könnyen érthető más szempont- ból is.

E számsorokba bele van sűrítve a férfiak, a nők, a különböző nemzetisége-k, a külön- böző felekezetek, a különböző foglalkozási ágakhoz tartozó egyének kriminalitása.

Megnehezíti a statisztika oknyomozó tevékenységét az is, hogy a gazdasági vi—

szonyokban beállott változások nem egy- irányú hatásokat eredményeznek a meg—

figyelt statisztikai tömegben. Az értékpapí- rok árfolyamának esése a tulajdonosnak kárt, a besszre dolgozó tőzsdének hasznot jelent. Az élelmiszerek árának emelkedése a fixfizetésiiekre csapás, az élellniszerkész- letek tulajdoinOsaira biztos munkanélküli kereseti többlet és így folytathatnók a pél—

dálk végtelen sorát. Nem is beszélve a lkü- lönböző műveltségi színvonal, különböző kereseti és vagyoni viszonyok zavaró hatá—

sáról, beláthatjuk azt, hogy a gazdasági viszonyok és a kriminalitás összefüggései- nek okozati nyomozására alkalmas anyagra esak úgy tehetünk szert, ha a kriminalitást egy jel—enség—xkomplexuimnak tekintjük a Buday László által használt értelemben és megkíséreljük az ennek a jelenség—kom—

plexumnak gombolyagát képező szálakat különválasztani. E szálak egymástól elkü- lönített statisztikai számsonainak 50 év alatti alakulása immár megbízhatóbb anya—

got fog nyujtani a statisztikai oknyomozás nmnkájához.

Első ábránwkon látható a 'agyon elleni bűncselekmények miatt elítélt és 100.000 tizenkét éven felüli lakosra eső bűnöző statisztikai sorának görbéje az 1880w—1928.

évekre vonatkozóan.

Ez a görbe egészen szabálytalan alakú.

Még a vagyon elleni kriminalitás általános fejlődés—i irányvonalának, a trendvonalnak megállapítására sem nyujt lehetőséget.

Legfeljebb azt mondhatjuk, hogy az 1880"

ltlló—ig terjedő időben a kriminalitás évi eltérései az 5 éves mozgóátlagtól alig mu- tatnak lr'myegesebb elhíréseket, ami minden- esetre a gazdasági viszonyok stabilitásának a jele. Az 1900. évnél látunk ugyan egy na- gyobb eltérést, ennek azonban nem gazda—

5. szám. — 340 —— 1933

4 1. , p .. a P. '

ugor 100000 TIZENKET EVEN FELUU SZEMELYRE ESIK ELITELT. 11.00 *

0—0 személy elleni büncselekmények

mvagyon "

W'aslamdl " '

————— rarsa : om - ..

1200 " ----— 5 évi mozgó átlag A 1200

összgs büntettek, , versegek es kihagasok

1.000 " ' / 1.000

M/íj/V/ /

000 ? ////, -_ */r

800

%Ysszes ,bünrenek M es versegek

600 600

l§00 400

200 — 4.3 —- 200

E

9

9

!!

___ .s

O' ? rl;:%%x1*illl*1%i'§%*.%§l*'í'i0

1891 091900 031004 001909

sági okai vannak, hanem az új bűnvádi perrendtartás bevezetésével járó adminisz—

trativ nehézségek tükröződnek vissza az el—

ítéltek számának nagymérvű csökkenésé—

hen.

1915-től kezdve 1924-ig a háború, a

forradalom és az inflációs korszak gazda—

sági nyomorúsága mutatkozik a kriminali- tás emelkedését jelző viszonyszámokban.

Elkülönítetten fogjuk tehát vizsgálni, hogy a nem, .a faj és a felekezeti hozzátar—

tozandóság milyen befolyást gyakorol a Lopás miatt elítéltek megoszlása nem szerint. —— Répartition par 88906 (les personnes condamnées pour vol.

Nök———.Femmes Férfiak —Hommes

" " :; ; , ..) _ az glítél'g nők 0/0-0, , " z'ma az s a) 4 az olítgáltférü/ak o/O-Él,

Evek lgíágggágg/aggggr; séEíÉxleÉZ/O—ZÉZÉS anggwgyáiíágm- lakogg/Ogg Sámuel—002133? a fgggagggfza—

Anne'es leur nombre par ;;ÁZZOÉZÉZÉÉZZZ leurpmportionpar —leurnomhrepar így;;ffmgsífflaűggg lmrproportíon par rapport d [az po- personnes condam— Yal7P07f?"*1?mb7'e "517717?" á la 170— personnes condam— rapporllfmvolwmgre—

I,,,/ati(,n;0m]g,0/o ném pour vol, 0/O P'OJIZZZZYÉWá/xndes pulaizonfvtalc,0/n nius pour vol, % Proígíntiggf % es

__ , [

1900 50'27 20'0 39'7 49'72 80'0 ! 1608

1901 5028 196 38'9 49'72 80'4 1617

1902 5029 19'1 39'9 49'71 80'9 162'7

1903 5030 19'7 39'1 4970 803 1615

1904 50'31 19'7 39'1 49'69 803 161'6

1905 13 5032 195 387 49'68 80'5 162'0

1906 5033 20'1 399 49'87 790 1608

1907 5034 207 41'1 49'86 79'3 1688

1908 5035 195 387 49'65 80'5 162'1

1909 5036 18'1 359 49'64 81'9 1649

1910 5037 18'1 35'9 49'63 81'9 1650

1911 5038 18'2 36'1 49'62 81'8 164'8

1912 5039 178 35'3 49'61 82'2 165'6

1913 50'40 183 363 4960 817 104"?

5. szám.

/———f_

150 fama/r'

A NEM SZEREPE

A VAGYON ELLENI BUNÖZESNEL.

50

0

ma'/(

50. : :- % % : ; ! . t % t . %

1900 1805 1910 1913

gazdasági viszonyok és a kriminalitás összefüggéseire.

Ha pl. az eddig szokásos és elterjedt módszerek helyett a nők és férfiak krimi—

nali'tásana—k alakulását úgy szemléltetjük,

hogy a vagyon elleni bűncselekmények miatt elitélt férfiak és nők százalékos viszonyszaniait az egyes évekre vonatkozó- lag még külön viszonyítjuk a férfiaknak, illetve nőknek az illető évben és országban a lakosságban, elfoglalt arz'lnyszz'imz'ihoz, akkor exakt és nemzetközi viszonylatban is összehasonlítasra alkalmas mértékét kap—

juk nemcsak a nemek bűnözéséinek, hanem egyszersmind egy érzékenyebb módszert kapunk a nemek bűnözésé'ben l'ieállott vál—

"tozások mérésére es grafikai ábrázolására.

A 2. ábránk a közölt tábla nyo—man szem—

lélteti az Hook—4913. évekre vonatkozólag a lopás miatt elítélt személyek nemek sze- rinti megoszlását.

A O-vial jelzett koordinata tengely a fér—

fiak és nők vízszintes helyzetbe hozott aranysziími—smanak vonala, amely azáltal, hogy a tengelytől való eltéréseket a tengely értékeinek százalékában mutattuk ki, a ne—

mek bűnözésében beállott változásokat indexsorral fejezi ki.

Ezek alapján megállapítható! hogy Magyarországon az 1900—1913. években a

—341— 1933

nők vagyon elleni bűnözése 38'8%-kal ma- radt alatta országos arányszámaknak, míg a férfiak ezirányú bűnözése meghaladta arányszámukat átlag 163'2%-.kal.

A 3. ábra a vagyon elleni bűncselekmé- nyek százalékos megoszlását mutatja nem- zetiségek szerint az 1904—4917. és az

1921—1928. évekre, a 4. ábra ugyanezen bűncselekmények megoszlását felekezetek szerint, míg az 5 és 6. ábra a nemzetiségek

és felekezetek szerinti megoszlást oly-"képen abrazolja, hogy az átlagtól mért évi eltéré—

sek az illető nemzetiség és felekezetek or- szágos arányszámának százalékában van- nak kifejezve. Szemmel látható, hogy az utóbbi ábrázolási mód tökéletesen összeha—

sonlíthatóvá teszi az egyes nemzetiségek és felekezetek viszonyát a vagyon elleni bűnö—

ztéshez.

A nemzetiségek és felekezetek kriminali—

tásának ábrázolására legalkalmasabb mód—

szert közbevetőleg ismertetnem kellett,

mert ha az így kapott görbéket tüzeteseb- ben megvizsgáljuk és például összehason—

lítjuk az 1. ábrán látható és a vagyon elleni bűnözés ötven évi fejlődését ábrázoló gör- bével, mindjárt feltűnik, hogy az utóbbiak—

nak van —— az általános vagyon elleni bű- nözési görbével ellentétben *— főfejlődési iránya, s így grafikai úton is megszerkeszt—

hető ezen görbék irányvonala.

A 7. számú áb 'án Összevontuk az HJM—_

1917. évekre vonatkozólag a nemzetiségek 3' A VAGYON enim aüucsaemánvsu Mimi rutén szeméivzx SZÁMÁNAK

"l.-os Minosmsn, m 777 _W_W_ * v itemmgsém sztyuvi.

___... .,.——.--

4 , _,, __m.

---———-—N—.—..z,....___s__..._ _

o Járt-Érz'Temrpgrrfxm-grr ;, t ',Tm __;V, , w ' - - "

magyar _ román a...—, mm ... m'; ___—... rumén...-

'go _{_ ,} namam mmm._{. § A}

___—._._....-

0—'7'T'_'w"7'7"7' ; ' L—',_'7' :" _ "f' :—':—;b

1905 1917 1921 1923

rám ha! ref ....-- gó'rkel 0—4: ága.... ízt!

24.

——343_

. ,, 1 .——' .

'. ..

"."". ""-.....

ÁO

'd'-xx l'ial //§"x

60 x*"**—-—" ' v/ §—._

xx

:tittlttatltttttljtttlt

6. '

FELEKEZETEK SZERINT.

50 ,

20 ;"

O

//—_.._..

I

20

*.

L.,O %., *.—

60

1 n ! : u 1 t ; 1 l s ! i ! r 1 t 1 1 ! l t ! t

l l ! ! ! 1 ! í ! 1 l ! 1 ! z t t t t 1 I ! t

1904 1917 1921 1928

róm.kat —- ref --- ága ._._.... íz/f o-—o gőg/(31

és felekezetek irz'myvoimluit. A nemzetisé—

gekó folytonos, a l'elckezotckó szaggatott vonallal Vannak jelezve.

Szemheh'inő, hogy :1 hókeévctklyen a tele—

k-(rzeleuk ir'z'mywmalai szorosabban csopor—

tosulnak a tengely körül, mint a nemzeti—

ségek irz'fmyvonului. A ln'xkoídő'ktwn a vallás—

erkölcsi nevelés nálunk erősebb cllvnsúlyozó tényezője volt a ln'tnözésnt-k, mint a faji tu lta j d on Sá gt )k .

A 8. ábra Viszont azt igazolja hogy a háború és; a t'arradalnmk elsősorban :) val—

láScr'kölcsi nevelés ervdnu'myoit ásták alá.

illetőleg gyöngítettó'k olyannyira, hogy

5, szám.

_ 343 _ 1933—

7- 190447.

-— Ie/HH/

lgmzshisaíg—n feb/(azal. _ .-

8- 1921-28.

l,, l

(.

xi/

4'67778/

Ulm—4928. években a felekezetek vagyon elleni bűnözésa'nek irányvonalai divergál—

nak erösebben és a nemzetiségi bűnözési irányvonalak zárkóznak fel szorosabban a tengely körül.

Ezt a jelenséget úgy magyarázhaljuk, hogy az állami élet, a társadalmi viszonyok, a gazdasági életkörütmények fejlődése nivel- lz'ilólag hat a népességet alkotó elemekre, a nemzetisi'rgekre és a felekezetekre. Ennek lmlfísu alul! (( Statisztikailag megfigyeli kol—

lektív alko/ó elemeinek bűnözésénél is meg—

ligyellietó' (( tendencia, hogy az (( részek (irányuilmk 111(.*.(;)'13íel('íezi alultuijon ki. Na—

gyobb állami, társadalmi és gazdasági kon- vulziók lerontják az emberi haladás, a kul—

tnrális (is eivilizalorikus munka eredmé—

nyeit és összekuszáljak e megfigyelt fejlö—

dési i'ányvonalakat.

A lényeges az egészben az, hogy a kri- minalitás jelenségének bonyolult volta elle—

nére, mégis sikerült a jelenség részeire,

alkotó elemeire való bontásával főfejlődési irány létezését megállapítani.

Nem lényegtelen valamely jelenség sta—

tisztikai szálni—sorának vizsgálatánál, főleg pedig a szórás mértékének megállapításá—

nál, a szórás éntelmének és jelentésének kutatásának hogy a statisztikai sor, amely- nek szórását vizsgáljuk, mutat—e határozott fejlödési irányt, vagy nem.

A mi esetünkben a fejlődési irány meg- állapítása után a szórás határozott értelmet nyer. Minél nagyobb a szórás valamely fő- fejlődvés—i iránnyal bíró statisztikai sornál, annál kisebb a megfigyelt statisztikai tö- megben az a belső erő, mely a külvilág vál- tozásaival, befolyásaival szemben ezen hatá- sok közömbösítésére tör. Tételünket máskép is fogalmazhatjuk. A nemzeti jövedelem

lassú, de fokozatos emelkedése, az állam

céltudatos kultur- és kriminálpolitikája nem maradhat befolyás nélkül a bűnözés ará- nyaira. A gazdasági miliő és az allami in- tézkedések különböző átütő erővel érvénye—

sülnek az egyes nemzetiségek és felekezetek tömegeinél. Alit lehetne mondani, hogy ennek oka egyszerűen abban keresendő, hogy ezek az eltérő hatások a statisztikai töm-eg részei- nek speeiális viszonyaira vezethetők vissza s ezek módosítják az eredn'iényt. Ezzel a fel- fogással szemben azonban utalnunk kell arra, hogy minden nemzetiség a legkülön- bözőbb foglalkozási ágakhoz tartozó egyé—

nekből tevődik össze, a legváltozatosabb jövedelmi? vagyoni és műveltségi fokon álló egyénekkel találkozunk köztük,, és a nem- zetiségek felekezeti megoszlása is elég nagy változatosságot mutat. Végeredményben. a bűncselekmények statisztikai sorainak kii- lönbözö szórása a bűnözők nemzetiségi és

felekezeti viszonyaira vezethető vissza.

A 9. grafikon a nemzetiségek, a H). a fel-ekezetek vagyon elleni bűnözési sorainak szórását ábrázolja. A pontozott vonallal jel—

zett görbék a sorok szórását a bűnözési át—

laghoz viszonyítják és az így mért eltérések középelte'zrése (SD) is pontozott vonallal je—

leztetett. A teljes görbék a nemzetiségek és fel—ekezetek országos arányszz'nm'iitól mért eltéréseket tüntetik fel.

A grafikonok ellenére nem mellr'Szli-stttik a középeltérés kiszámitz'isát, mert a közép—

eltér—éis sokkal pontosabb mértéke a szórás- nak, mint a statisztikai görbe, még akkor is.

24*

5. szám. —- 344 —— 1933

9. A VAGYON ELLENI BUNCSELEKMENYEK MlATT EUTElT SZEMÉLYEK NEMZETISEGEK SZERINT CSOPORTOSITDTT 7603 SZÁMSORAINAK ELTERÉSEI AZ AHAGTólÉ' "") ÉS A NEMZUISÉG ORSZÁGOS ARÁNYSZÁMÁTOL(—)

MA AR.

%mm___—__m_,,___ GY % VM %__._u______ ÉÉMET' % .

342 ' _íAmp/z 290% ! mm;/.- 750/0

5.7.- 4-74 "M 26/

205 172 . ... Vrn/17.- 140% VW! 730/

áfa/.: 0438 ' 57 0570

52 ez. 8960, -._ :_..--'*.__.9056 11-30 _A _.'" ."..m'. ."...985 990

'%s—:" .. K". ':

zsoww—

355

_% __Ymp/ 7-77% )) 10

57.— 285 37) 290

___Vmpz; 70-07% mm;/— 7-(770/0

m- 2345 ád.-015857 655

736 —————————————————————

190! : ' § % % i i : § [ 2917 1.971] ' ! ! ) ivszs 1904, ! i A ; * ; : ; iow (ami ! 'I ; ; ír(323

svi/g RDMAN. % TOT. % SZERB.

_JLAmpz:7z95% 600 M,

54: 730

___íűmp/s 54270 "má/Impl: 72070

517,- 759 : Sd 17335

46 40 , 11 40 . f _ 980

V 042 a... "..J... . :: :!

: BO _ .... "§; .

"mia—m) Ma?; ? "má/JmpLáV/UVO Yma/7 2251;

ma,, 7573 * 57 7572 "" ?.d 075

-— —;— ' $ a ) ; ; iHl)—i—wz)wt—iir-i—d—t-á—t-tu i-i— t—t—t—t—t—iwtviviwt—t—

1907, cu 1317 isa/, 4517

ha a görbe mellett i'(,)ltiint()tjíik az ingadozz'isi SI) :; l/g—L ): (z 5-3) keretet is. Például a magyar nemzetiségűek

bűnözési görh(')j(')n()k ing).idozási kerete lt), az

elteroleg (izuber, iuggvenytani tételek segit—

SD 2.347), addig a roman nemzetiségűek

in§)adozási kerete csak 8'4 s a roman nein- segevel, 1(*(*§F'SZ)*1'l131h 11 kOVÚÉkCZő fm"

zetisóg SD— ie mégis nag,xohh 'agyis 2.628. mulara:

Ha a két görbét tüzetesen osszehasonlítjuk, SD :: mi) " u), ahol m') :: 2 (m)) (in;

'v't' )) a (A) azonnal megállapíthat]uk, hogy a magnrok—

nál a nagy ingadozási keretet egyetlenegy nagy eltérés okozza, mégpedig a bűnözés nagyarányú csökkenése 1915-ben. A romá—

u ::- E (z (i) ); (z)

A vagyon elleni hitncsekwkmónyek miatt

1

(10an a görbe egyes pontjainak ()iiél'Meli (")xszegezve nagyobb szamot kapunk, mint a

magjaroknal.

Lassuk ezek utan közelebbről a közép-- olt(')r(')sszz'nnítások (,)r(),dm('-ny()it.

A középeltérést (mittiere (;uadratische Ahweiohung, Standard deviation) a szokásos képlettől :

elitélt nők statisztikai sorának közőmeiténíu) * az i£)()()——— 1913. évekre 1156.

Ezt a viszonyszínnot csak a férfiak sta—

tisztikai sorának közíweltórésevel állíthatjuk szembe, ennek azonban ebben _az esetben nem sok ertelme 'an. mert ugyanazt a köv zépeltérést kapnék.

5. szám. — 345 —-— 1933

10. A VAGYON ELLENI BűNCSElEKMÉNYEK MIATT ELITEIT SZEMÉLYEK FELEKEZETEK SZERINT CSOPORTUSITDTT

% DS SZÁMSDRAINAK ELTÉRÉSEI AZ ATLAGTÓM ) ES A FELEKEZET ORSZÁGOS ARANYSZÁMATÓL ("—')

O, ROM. KAT. , O, REF O

,o— w — , ,—— , "" , A)

Ama/,: 5'3—4/0 0/ o

"" sat- 575 ... [Am/V 270/0 AW/fMÚ/o

Udv 0577 M, 0525

Am./. 25995 __Vmp/fgmfg

Ha 31: 077 Lya/_.- 0443

4 9 734 1423

1538

AmpL-5190% Amy/_:5701 !

.Sfd: 7628 M. 765

' : 1 * 1 : *. ; 1 e 1 ; H—PH—Hm _.1 Mm—m—J—"i—í—1—H— 'r———%——*v—P1—-

1904 1917 1921 1928 1904 1917 1971 1923

ÁG e

2

% , %s,/__— /o % , ,. WWW

. w . 0 , , .; 0/ - /

____ Ampl: 0.90/0 "" Ama/,:77U "___ Arm ' [90/0 f.... Ám? 4700;

sa..— 0775 sa.- 0234, 35 0534 : § w

--- 1101 —

'. . _J'n .. . , ;

7—34 Aun-.."...p-J L.A";***-. s 812 620 "" 590 ': 590 5 901

—. . O" - -. w

..

__.Amp/ 075/ 100 '

M 233 m—A'x/

WW ! 4 mp? "'A' nga'O/

s-oo H,;121i;'.t _) "w"^{su.- 0817} 0

1904 1917 1921 1928 1904 1917 1921 1328

GÖR. KEL.

% .——-—-——-———— ,— —_1

394

__ iA'm/a 5'99% 1

511. 767

...

12*98——————-'o_T——4— — '1253

1904 ' 1937

A női nem vagyon elleni bűnözósér—e ki— t t' t'k _ ÉÖZIÉPGIÉG'I'ÉS I _, _ í

számított középweltérésnek annyiban mégis a, s a lsz ) al som at agan? a apjat) Mam tva.

hawnál vehetjük hogv :) nemzetüégeketkés N e m Z e t 1 s é g

. A * ( _ * ( v, _ * 1904-1917 1921—1928

felekezeteket feloszthatjuk olyanokra, ame— Ampl. SD Ampl. SD lyeknek érzékenysége a külvilág benycmá- "" Séefb 1? 01336 . __

(fial Irt—' (1 "ml) ki! kb ,_ mm "Nemet 14 0438 13 0510

sa m, m (mulva su, 1 )(n se) LS ( ; A _ Tót 6.4 1632 reagencia nokra, amelyeke nagyobb a 1101 nem reagcn- nő _§_ Magyar 100 2.345 vonala

ciájánál— 4— Román 84 2628 1'8 0'689

5. szám.

Felekezet

1904—1917 1921—4—1628

Ampl. SI) Ampl. SI)

——— Ref. 2"? 0.611 28 0.623

__ lzr. 10 0.684 41 1305

—— Ág. ev. 09 0.716 1-1' 0.234

nő —— R. kath. 59 1.528 reagencia 51 1.305

%— Gör. kel. 95 2.218 vonala —— ——

A továbbiakban csak a nemzetiségek és felekezetek vagyonelleni bűnözésére vonat—

kozó statisztikai sorok középeltéréseivel fo—

gunk foglalkozni.

Tegyük vizsgálat tárgyává a faji jelleg befolyz'sát a kriminalitása Miután Ma—

gjarországon a fajok ritkán maradtak meg eredeti tisztaságuklmam helyesebb, ha a nem—

zetiségekröl beszélünk. Annál inkább, mert még eléggé vitás, hogy a nemzetiségek jel—

legzetes vonásainak kialakulása mily mér—

tékben befolyásoltatik a biológiai ve'rkeve- redés, s mily mérvben az asszimiláló nem—

zetiség körében uralkodó szellemi. vallási és szociális miliő által. Ezért mellözhetjiik a nemzetiségek fejlődéseln'ieletét és annak vizsgálatára szoritkozhatnnk, hogy a vagyon elleni bűnözésnek az egyes nemzetist'égekre vonatkozó statisztikai görbéi mit mondanak az illető nemzetiség (is a bűnözés közötti vi—

szony tekintetében. A közepeltérr'ések e ta- bellájának talán legfeltiinr'ibb adata az, hogy a magyar nemzetisegű lakosság (1904 ————— 1917 években) belső okokbol fakado ellenállz'isa.

vagy a fizika nyelven szolva: tehetetlen—

ségi nyomatéka a gazdasági viszonyok vál—

tozásaival szemben kisebb, mint a nöe. Ne- héz volna ennek a ténynek tudományos magyarázatát adni, ha az Ittál—m 1928.

években a közepelleres nem csökkent volna ()'689—re. A két idöszak alatt és között az ország teriileteben, a la—

kosság összelt'tteleben. a társadalmi vi—

szmiyoklmn vegbement Óriási *áltozások mégis kezünkbe adják e, feltünö jelenseg magyarázatához is a kulcsot.

A világháború után az ország területen élő nemzetiségek arányszáma ltHO—hez ke—

pest 45'57á—röl l()'4%—ra Csökkent. A nem—

zetiségek asszimilz'ilr'xlz'isának lehetőségei sokkal szűkebbre szorultak. A magyarság ;!

nemzetiségekkel szemben a menekültek be özönlése és a repatriálások folytán is gyara- podott. ltlásrószt leváltak a magyarság testew ről mindazok a más nemzetisegekbr'il szár—

mazott egyenek, akik eddig érdekből vallot—

——346——

1933 ták magukat, niagiarnak. ltt hagytak nnna ket azok is. akik érdek nélkül asszimilálód—

tak, de a viszonyok változása, a megszállott területeken kínálkozó árvái'iyesiilesi lehetö—

ségek felel'n'eszteltek bennük a származás tudatát.

Nem szabad vegül megfeledkezniink ar—

ról sem, hogy a magyar nemzetiségű lakos- ság mutatta es mutatja valamennyi közül a legtarkább kepet felekezeti összetétel. fog—

lalkozási ágak es jövedelmi viszonyok tekin- tetében is. Talán belejátszik a közepetteres ilyen kialakulásába az is, hogy a magyar la- kosság az összes i'iemzetisegek között legbáj—

lamosabb az erzelmi politikára, sőt gazdál—

kodását is jobban. átszövik érzelmi momen—

tumok, mint más nemzetiségeknek különö—

sen a fogyasztás, az életnívó kialakításánál, vagy fitogtatásánál is

A 9. ábrán bemutatjuk az egyes nem—

zetiségek vagyonelleni bűnözésenek szórá—

sát grafikai úton HMM—től 1917, es az 1921/- 1928. évekre vonatkozólag. A közut'epelteres számítása az átlagtól mert eltérések alapján (pontozott vonal) és a vonatkozó nemzeti—

segitek országos a'z'mysza'nnától mert elte—

rese alapján történt. (teljes vonali A ittál) 'a a felekezetek görbeinek szórását szemlélteti.

E görbék is azt mutatják mint a kozep—

elteres viszonyszáma is. hogy a pregm'ins tu—

lajdonságokkal bíró fajok bűnözi'xsi'lre vo—

natkozó statisztikai sorok (liszperziója a lef- csekelyebb. .t (liszperzii'wal eszerint a faji tulajdonságok intenzilz'isát lehetne merni.

A faji tulajdonságok intenzitása alatt azok ellenálló erejet érthetjük társadalmi es gaz—

dasági hatásokkal szemben. Minél kisebb a diszperzió, annál kevesbbe, l'iel'oljásolja az illetö faj specifikus bűnözési arányának es izinur'ának változását a társadalmi környe- zet. A diszperz'ió csekély és változó volta az!

igazolja, hogy a: ember, (4: enu'wri ulmml, (( bűm'izéx állandó, dinamikus, ső? motorikus lényezője, nem pedig (1 bűnözés függvény—

viszonwinuk l'i'iggő mil/orom.

A magyar anjanyelvt'i lakosság vagyon elleni kriminzilitásának statisztikán sem az l904—1917. evekben 2.345 közr'lpellerest eredményezett. a román anyanyelvű lakos—

ságnál 2.628 közepetteres n'mtatkozott. lla összevetjük ezeket az eredményelwt u 3.

számú graliikonnal, akkor azt látjuk. hogy a közepelteresbr'il nem vonhatunk sennnit'ele következtetest valamely nemzetiség krimik nalitásának a *ányái *a.

5. szám.

A magyar és román anyanyelvű lakos—

ság vagyonelleni kriminalitásáról készített százalékos statisztikai sor alapján kiszámí—

tott köuípeltérés számszerint elég közel esik egymáshoz. Igen nagy tévedésbe esnénk azonban, ha () középeltére's megközelítő )negeg)'ezéS(')b('il () magyar és a román any( - nyelvű lakosság vagyonelleni kriminalitá- sának megegyező arányaira akarnánk kö—

vetkeztetni. Míg az 1904w—l917 években a magyar anyanyelvű lakosság vagyonelleni kriininalitása átlag 05970 aktal haladta meg országos arz'tnyszámát addig a román (anya- nyelvű lakossagnál 15 010((C—kal.

A középeltérés tehát kizárólag azon os- cillációknak mérésére alkalmas, amelyek valamely faj bíínözésében társadalmi és gaz- dasági viszonyok hatása alatt mutatkoznak, azert () ki)z(')peltér(')s (SD) ebben az értelem—

ben a népesség homogén csoportjaiban (nem, nemzetiség és felekezet) észlelhető belső el- lenálló erők stabilitásának és intenzitásának fokmérője csupán. Az így kiszámított ki')- zépeltérés még) nem dönti el azt a kérdést hog)"y a faji felekezeti saiátságok stabilitam jó vagy rossz irányban érezteti--e hatását.

Felmerül a kérdés, hogy abban az eset-

ben, ha () középeltérés kiszámításímál nem az átlagból indulunk ki, hanem () nemzeti- ségek és felekezetek országos animyszínná—

ból, akkor az így kapott középeltérés nem

lias7nálható—e mértéknek () kriminalitás

()ranyainak meg(')llapít(')s(')ra. Ezt () számítást is elvégeztük és az így kapott görbéket fekete vonallal ieleztiik s ugyanilyen színnel () hoz- zatartozó ingadozási keretet es () görbékből kiszámított kozépeltérést is.Az eredmény nem látszik kiel(')§)"ítonek. leg())l(')t)b is ar 'a szorul, hogy vérbeli matematikusok is (')t—

vizsgálják, mielőtt () számok jelentőségének megállapításához lehetne fogni. Annyi már most is megállapíthat(')_ hogy abban az eset—

ben is ha ez a matematikai vizsgálat a mód—

szer használhatósága mellett szolna akkor is az így kiszámított k(')zép()lt(')r(')s mellett még a grafikont is segítségül kell venni, mert () középeltérést jelző szám nem ad felvilágo- sítást arra, hog ' () szórás pozitív, vagy nega—

tív jellegű(). Például () i))(g)(gyarországi né- met anyanyelvű lakosság kriminalit(')s(')r(')l tudjuk, hogy az (az 1904w1917. években 51't)2%-kal kisebb, mint () németek orszá—

gos arányszáma. A középeltíwésJszámításnál az átlagból, illetőleg () 'álasztott alaptól való

———347—— 1933

eltérések négyzetreemelése miatt a pozitív, illetőleg negatív jelleg elenyészik.

Középeltérés

() nemzetiségek és felekezetek országos arányszámai—

tól mérve.

Nemzetiség

Amp]. SI) Ampl. SD

1904—1917 1921—1928

Magya)- 942 289 170 290

Német 290 474 16 264

Román 785 13 —— ——

Tót 6'42 1'59 " ——

Szerb 122 075 —— ——

F e l e k e z e t

Ampl. Si) Ampl. SI)

1904—4917 (aa)—(1928 Róm. kat. 534 576 5-1 30

Ref. 2'69 0'71 24 048

Ag. ev. 076 233 1-1 0-8

Gör. kel. 699 167 — —

lzr. 19 069 4-1 ()'33

Ha a nemzetiségek vagyon elleni bűnö—

zésének középeltéréseit szembeállítjuk az egyes felekezetek vagyon elleni kriminalitá- sának közép()lt(')r(')s(')vel, akkor () következő eredményt kapjuk:

A nemzetiségek l9()4-——-—19t7 évekre ki—

számított középeltérésének átlaga, 1'319, a vallásfelekezeteké 1'141; az 1921—4928.

évekre vonatkozó adatok () nemzetiségekre nézve 0442, () vallasfelekezetekre nézve ()'779. E számok jelentőségét ()lel'nezve, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy () béke- években a vallás majdnem olyan mély bé- lyeget nyomott az ember testi és lelki habi- tusára, mint a nemzetiségi, faji jelleg. E ki')- vetkeztetésünk eddig természetesen csak a vagyon elleni kriminalitás viszonylat—(iban áll meg

Ha következtetéseinkbe nem csúszott hiba, () ténybol alia () meg(')llapítása jut- hatunk, hogy az ember í()jl(")(i(')sér(), () krimi—

nalitással szemben való viszonyára normá- lis időkben ) szellemi tény ezók épp oly nagy befolyást g_,()k()r()tnak, mint a biologiai té- nve7ők. Viszont nagy társadalmi és gazda- sági 1n()§)r(')7k()dtat(')s()k elsosorban a s7ellemi tényezők befolv:')sat kisebbítik. () pedagógiai és vallaserkőlesi nevelés eredményeit ve—

szélyeztetik. Ezt igazolla az is hogy () világ—

háború után a nemzetiségek vagyon elleni bűnozese (kiseb-l) kózépeltérést mutat, mint a felekezetek ezirányú bűnözése.