Ghosh A.: Input-output elemzés egymástól lényegében független iparcsoportok alapján

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

763

Bevezetőben megállapítja, hogy az egyes vidékek között a legtöbb országban jelentős jövedelemkülönbségek vannak.

Ezek csak részben vezethetők vissza a termelés eltérő természeti különbségeire (természeti kincsek, a föld termőereje, ég—

hajlat, természetes közlekedési utak stb.) és nagyrészben az emberek képzettségé—

ben, nevelésében, a tőkével való ellátott- ságban mutatkozó különbségekre és olyan egyéb tényezőkre vezethetők vissza, ame—

lyeket a közületek rendelkezésére álló kultúr- és gazdaságpolitikai eszközökkel

átalakíthatnak.

Az osztrák nemzeti jövedelmet elsősor—

ban az adóstatisztika alapján állapítják meg és annak fő összege a következő jövedelem fajtákra oszlik:

1. Munkabérek és fizetések.

2. Mező- és erdőgazdaságból származó jöve—

delem,

3. Ipari vállalkozásból származó jövedelem.

4. Szabadfoglalkozásból származó jövede- lem.

5. Házbérek és haszonbérek.

6. Tőkéből származó jövedelem.

7. Közületek tulajdonból és vállalkozásból származó jövedelmei.

8. Tőkés társaságok fel nem osztott nyere—

ségei.

A munkabérek és fizetések tartomá—

nyok szerinti megoszlását, a munkavál—

lalók száma, a családi pótlék adatai alap—

ján állapították meg. Ilyen alapon hatá—

rozták meg, hogy az egyes tartományok- ban milyen munkabérjövedelmek kelet- keznek, figyelembe véve az idegenben lakó és a vándormunkások számát.

A mező— és erdőgazdaságból származó jövedelmeket az ún. reál módszerrel álla—

pították meg' A termelési statisztikák alapján megállapított % regionális bruttó termelési értékből a termelés anyagkölt—

ségeit és az idegen munkások munkabér—

jövedelmét vonták le.

Az ipari tevékenységből származó' jö- vedelmek területi felosztásánál a jöve- delemadó statisztika adatait vették figye—

lembe. Ez a módszer a szabadfoglalkozá—

súak jövedelmének területi felosztásánál is alkalmazható volt.

A házbérekből származó jövedelmek regionális megoszlásához a házbéradó- statisztika nyújtott alapot. A tulajdono—

sok által használt lakások bérét—tékét a lakások területi megoszlása alapján osz—

tották fel a tartományok között, amikor egy lakás évi bérét 1500 shillingre be- csülték.

A. tőkéből származó jövedelmek meg- oSZlásának meghatározásánál a tőke—

hozamadó és a takarékbetétek regionális adatait vették elsősorban figyelembe. '

A közületek tulajdonból és vállalkozás—

ból származó jövedelmét a lakosság összlétszámának figyelembevételével osz- tották fel a tartományok között. A tőkés társaságok fel nem osztott nyereségeinek regionális megoszlását az 1953. évi kere- seti adó—statisztika adatai alapján be—

csülték.

A vizsgálat megállapította, hogy az egyes tartományok között jelentős jöve- delemkülönbségek vannak. Bécs nemzeti jövedelem fejátlaga 1957-ben 19 470 shil—

ling volt. A többi tartományokban a jö—

vedelem fejátlag nyugatról kelet felé ha—

ladva állandóan csökken. Vorarlbergben 15700 shilling, Burgenlandban pedig ugyanakkor 9020 shilling jövedelem ju- tott egy lakosra.

A nemzeti jövedelem fejátlagában mu—

tatkozó eltérésekből az életszínvonal kü- lönbségek közvetlenül nem állapíthatók meg. A fejletlenebb országrészek árszin—

vonala ugyanis rendszerint alacsonyabb az országos átlagnál, ami növeli a fel—

használt jövedelmek reálértékét. Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy erősen progresszív jövedelem—adókulcsok a nettó jövedelmek közötti eltéréseket számot—

tevően mérséklik.

(Ism.: Hajpál Gyula) Ghosh A.:

Input—output elemzés egymástól _ lényegében független iparcsoportok

alapján

(Input—output analysis with substantially independent groups of industries.) —— Econo—

metríca. 1960. 1. sz. 88—96. p.

A cikk azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy az input—output elemzésnél a ter—

melési apparátust rendszerint az általá—

nos interdependencia olyan rendszere—

ként ábrázolják, amelyben elvben minden iparág (szektor) közvetlen kapcsolatban áll minden más szektorral. A gyakorlat—

ban azonban nemcsak, hogy minden szektor nagyobbára a többi szektornak csak egy részétől szerzi be ráfordításait, hanem a szektorok meghatározott/cso—

portjai tömböket képeznek, amelyeken belül nagy a kölcsönös adás—vételi for—

galom, míg a tömbök közötti forgalom

764

STATISZTIKAI IRODALM FIGYELÖ

aránylag csekély. Ha a tömbök között egyáltalán nem létezne forgalom, akkor a termelési apparátus alrendszerek soka- ságából állna, amelyeket sok szempontból külön—külön lehetne vizsgálni, ami az input-output elemzéssel kapcsolatos szá—

mítási munkát lényegesen csökkentené, Ez az egyszerűsítés két különböző fel—

tételezés alpján érhető el. Az egyik .sze—

rint feltehető, hogy a kínálati viszonyok határozzák meg, milyen jószágmennyi- ség áll rendelkezésre a tömbön kívüli szektorok számára a tömbön belüli szek—

torokban előállított termékekből. E fel- tevés szerint egy—egy szektor termelési szintje a végső kereslettől, valamint a tömbjén belüli várható kereslettől, függ, amihez még egy csekély százalékot hozzá- adnak a tömbön kívüli, termelési rend—

szeren belüli kereslet kielégítésére. A második feltevés szerint az egyes szek- toroktól átvett mennyiségek mindig a kereslettől függnek, és a j-dik ipar ter—

mékei iránt egy más tömb szektorai ré—

széről megnyilvánuló keresletek átlagal—

hatók, úgyhogy a j-dik szektor termékei iránti kereslet vizsgálatánál elegendő egy-egy tömb agregát kibocsátását figye—- lembe venni. Az egyszerűsítés előbbi ti- pusát parciális, utóbbi tipusát agregált formának nevezhetjük.

* A cikk ezután az Egyesült Királyság 1948. évi input-output tábláján kipróbálja a fent leírt módszert. Bebizonyítja, hogy empirikus input-output tábláknak való—

ban vannak független alrendszerei, ame—

lyek elkülönítve vizsgálhatók. Bebizo- nyítja továbbá, hogy ezek a részrendsze—

rek hasonló eredményeket adnak, ;mint az egész tábla. A vizsgált tábla szektorát öt tömbre osztja: 1. mezőgazdaság, bá—

nyászat, vegyipar; 2. fémipar, gépipar és jánnűgyártús; 3. textilipar, böripar és ruházati ipar; 4. élelmiszer és élvezeti cikkek iparágai; 5. egyéb gyáripar, épitő- ipar, gáz, villany, víz. Az adatokból kif drill, hogy csak a 2., 3. és 4. tömb tekint—- hető lényegében független tömbnek.

Ebben a három tömbben ui. az egyes

szektorok kibocsátásának 80—90 százalé—- ka marad tömbön belül. Ezek a tömbök

—- mint látható —- nagyobb iparágaknak

felelnek meg, mint nehézipar, élelmiszer-

ipar, textil- és ruházati ipar stb. A cikk azután a 2., 3. és 4. tömbben szereplő szektorokra előrebecslést végzett az 1949—1955. évekre, a következő három módszerrel: a) az egész matrix alapján;

b) a parciális egyensúlyi matrix alapján;

c) az agr'egált matrix alapján. A hárem módszer a legtöbb esetben eléggé hasonló eredményeket adott. A variációs koetfí—

ciens minden esetben 6 százaléknál kisebb volt. A parciális eljárásnál, talált átlagos hiba tűrhető, főként ha figyelembe vesz- szük, az, input-output módszeren alapuló előrebecslések eléggé durva természetét.

Befejezésül tehát megállapítható, hogy ha egy input-output táblában megfigyel- hető, hogy résztömbök léteznek,"ezek a résztömbök jól felhasználhatók* az e tömbökön belüli változók előrebecslésére _Ez az eljárás ezenkívül egyszerűsíti az input—output matrix kezelését is.

(Ism.: Hajpál Gyula)

BERUHÁZÁSI STATISZTIKA, IPARI, ÉPITÖIPARI! STATISZTIKA

Graf, Otto:

Munkaidő és termelékenység (Egéunapos munkaidő-vizsgálatok

200 munkahelyen) *

* (Arbeitszeit und Produktivitát. Ganztügige Arbeltsablaufuntersuchungen an 200 Arbeits—

plützen.) —- Berlin. 1959. Duncker und Humblot, 98 p.

A ,,Munkaidő és termelékenység", (Ar—

beitszeit und 'Prodnktivitat) című sorozat keretében kiadott tanulmány a dor-timin;

' ,. Munkalélektani ' Intézet

di Max4Plank

egyik érdekes reprezentatív vizsgálatá- nak eredményeit ismerteti. A vizsgálat arra a'kérdésre kivánt választ adni: ho- gyen dolgozzák le a különböző korosz—

tályokba, foglalkozási ágakba tartozó munkások a 45 órás munkahetet, s ——- ki—

zárólag az "emberi teljesítménnyel kap- csolatosan —— milyen tartalékok állnak még rendelkezésre.

A megfigyelés 11 különböző iparágba

tartozó vállalatnál összesen 200 munka;

helyre terjedt ki. A vizsgálat során az