EU-információ megtekintése

• **

I EU-INFORMACIO

Az EU-információ rovat bevezető írása ez alkalommal az Európai Unió vállalkozáspolitikájával, a vállalkozóknak nyújtott infomiációval, információs forrásokkal és információs központokkal foglalkozik. A kis- és középvállalkozásoknak (angolul: Small and Medium-Sized Enterprises = SMEs) nyújt elsősorban információt az Európai Unióval kapcsolatban az Európai Bizottság 23.

Főigazgatósága által létrehozott 'Euró Info Center' hálózat, melynek magyarországi központját Kas Nóra, a központ könyvtárosa mutatja be. A rovat további részében olvashatnak a Phare- programról, megtalálhatják a már szokásos könyvajánlót, Internet-címeket, az Eurobarométer legújabb felmérésének eredményeit, az új Európai Bizottság névsorát, új sorozat kezdeteként pedig az Európai Unió szerveréről olvashatnak. A szerver bemutatásában rendszeresen segít­

ségemre lesz Csákó Beáta, az Országgyűlési Könyvtár munkatársa. - K. Á.

Az Euró Info Levelező Központ

Az Európai Unióban a 90-es évek közepére kialakult az egységes belső piac, lebomlottak a technikai és fizikai határok. Megvalósulóban van a munkaerő, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása.

A nagyvállalatok, multinacionális cégek megen­

gedhetik maguknak, hogy külön részlegeket hoz­

zanak létre a marketingtevékenységre, új piaci stratégia kialakítására. A kis- és középvállalatok lehetőségei azonban eléggé behatároltak, noha nekik talán még nagyobb kihívást jelent az egysé­

ges belső piacon való eligazodás.

A kis- és középvállalkozások támogatására az Európai Bizottság életre hívta az Euró Info Köz­

pontok (Euró Info Centres = EIC) hálózatát. A rendszer kiépítését 1987-ben kezdték meg a 23- as, a vállalkozási politikáért felelős Főigazgatóság vezetésével. Az ElC-központok létesítését az EU szigorú feltételekhez köti. A szolgáltatást felvállaló nonprofit jellegű intézménynek megfelelő szakem­

bergárdával, külöhösen kis- és közepes vállalko­

zások vonatkozásában kellő ügyfélszolgálati ta­

pasztalatokkal, regionális hálózattal és számítógé­

pes háttérrel kell rendelkeznie.

Az Európai Bizottság 1991-ben úgy döntött, hogy az Euró Info Központok hálózatához a közép­

kelet-európai, a balti és a mediterrán térség egyes országai is csatlakozhatnak, levelezői státussal.

Az ITDH (Magyar Befektetési és Kereskede­

lemfejlesztési Kht.) Euró Info irodája 1991-ben, belga-magyar kormányközi kezdeményezésre jött létre. Belga részről a kelet-flandriai fejlesztési ha­

tóságot, magyar részről az ITDH jogelődjét, a HIT Investcenter Tradeinform vállalatot jelölték ki.

A vállalaton belül az Euró Info Levelező Köz­

pont 1995 áprilisában létesült EICC Budapest né­

ven, az Európai Bizottság, a belga, a flamand és a magyar kormány támogatásával.

A központ tevékenysége három területre össz­

pontosul.

> Az első és a legfontosabb, hogy az Európai Unióval kapcsolatos gazdasági információkat eljuttassa a magyar kis- és középvállalatoknak, és a felelős hatóságoknak.

> A második, hogy segítse az európai cégeket üzleti kapcsolatok kiépítésében Magyarorszá­

gon.

> A harmadik, hogy támogassa a magyar kis- és középvállalatok piacépítő törekvéseit az Euró­

pai Unió országaiban.

Az ITDH Euró Info Központja az Európai Unió BRE (Bureau de Rapprochement des Enterprises) partnerközvetítő rendszer tagja. A BRE-hálózatot az Európai Bizottság 23. Főigazgatósága hozta létre azzal a céllal, hogy elősegítse - mintegy 70 országban - a kis- és középvállalkozók hosszú távú üzleti kapcsolatainak kiépítését. A központban működő szolgáltatásokat díjtalanul vehetik igénybe a magyar vállalkozók.

A cégek nemzetközi kapcsolatfelvétele két mó­

don történhet:

> az ügyfél partnerkereső profilja bekerül a BRE adatbázisba, és a megjelölt országokban az ottani BRE-kapcsolattartók saját csatornáikon keresztül (hírlevél, partnerkereső hirdetés, Internet stb.) terjesztik az ajánlatokat, majd az érdeklődők levélben, e-mailen vagy faxon meg­

keresik a budapesti iroda BRE-konzulensét;

> az ügyféllel való személyes konzultáció alapján, melynek során a naprakész BRE adatbázisból címeket kapnak a vállalkozók.

A kapcsolatkeresö cég profilja a cég nevének és kontaktadatainak megjelölése nélkül kerül az adatbázisba, így érdeklődés esetén a megkeresé­

sek a BRE-konzulenshez érkeznek. Az ElC-köz- pontba beérkező, magyar kapcsolatot kereső cé­

gek BRE-profiljai megtalálhatók a központ web­

oldalán.

Az ITDH Euró Info Központnak saját könyvtára is van, amely bárki számára nyitva áll. A gyűjte­

ményben az elmúlt öt évben megjelent, különösen az európai integráció általános kérdéseivel foglal­

kozó könyvek és periodikumok állnak az érdeklő­

dők rendelkezésére.

Az Euró Info Központ saját kiadványsorozatot is megjelentet Európa Füzetek címmel. Néhány cím a sorozatból:

> Partnerünk Európa (1994)

> Kulcs Európához (5.kiad., 1999)

> Az EU közlekedési rendszere (1995)

> Európa Minőség (1995)

> Élelmiszerminőségi előírások az EU-ban (1996)

> Spanyol tapasztalatok az EU csatlakozás elő­

készítésében (1996)

> Az EU belső piaca és Magyarország (1997)

> Az EK versenyjoga (1997)

> Közbeszerzés az EU-ban (1998}

> Technikai jogharmonizáció a villamosipari ter­

mékeknél (1998)

> Számoljon az Euroval (1999)

ITDH Euró Info Levelező Központ 1051 Budapest, Dorottya u. 4.

Tel.: 318-1712 / Fax: 318-6198 http://www.itd.hu/itdheuro.htm

Kas Nóra, könyvtáros

Kulcs Európához

Az Európai Unióval kapcsolatos magyarországi információs források kézikönyve immár 5. kiadás­

ban jelent meg az ITDH Euró Info Központja gon­

dozásában.

A kis- és közepes méretű vállalkozások definíciója az EU-ban

Közepes méretű

Kismé­

retű

Mikrovál- lalkozás Foglalkoz­

tatottak max.

száma

<250 <50 < i q Max. forgalom

(millió euró) 40 7 _

Max. mérleg

(millió euró) 27 5

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Euro-lnformációs és Dokumentációs Szolgáltató Központja

A BKIK 1995-től, közjogi kamarává történt ala­

kulása óta tekinti egyik központi feladatának, hogy hozzájáruljon a magyar vállalkozók európai integ­

rációs felkészítéséhez. A kamara Euro-lnformációs és Dokumentációs Szolgáltató Központjának fő célja a kamarai tagok, elsősorban a kis- és közép­

vállalkozók EU-információval való ellátása. A köz­

pontnak saját könyvtára van, s Irány az EU címmel ingyenes könyvsorozatot is szerkeszt. Néhány cím a sorozatból:

> Ausztria - tapasztalatok és vélemények az első évről (1996)

> EU közösségi finanszírozású programok (EUROPACTOLUS, 1996)

> Az EU strukturális alapjai és a közösségi kez­

deményezések (1997)

> Minőségirányítás, minőségügyi rendszerek és az ISO alkalmazása a kis- és középvállalatok­

nál (1998)

BKIK Euro-lnformációs és Dokumentációs Szolgáltató Központ

1016 Budapest, Krisztina krt. 99.

Tel.: 488-2178 / Fax: 488-2181

L o v a s Emese, Nuridsány Judit, Végh Judit

EURO-info

Bulletin of the enterprise policy

( • ^ • • M H j A 2 3

3 n ! l i B f f i l H

megjelenő lapja új­

ságírói stílusban U vállalkozás­

politika és az Euró ítSjfg info Központok há­

lózatának aktualitá­

sait. Ingyenesen megrendelhető a kö­

vetkező elmen:

European Commis- sion DG23 - Rue de la Loi 200 (G-1) B- 1049 (322-299¬

2769), vagy letölthető a http://europa.eu.int/en/

comm/dg23/news23.htm Internet-címről.

Eurofocus

Híranyagok az Európai Unió mindennapjaiból, hetente tizenegy nyelven a 10. Főigazgatóság

szerkesztésében.

http://europa.eu.int/comm/dg10/eurofocus/

index en.htmt

Az Eurobarométer legújabb, 51. számából

Júliusban megjelent az Eurobarométer 5 1 . száma, amely az 1999 márciusában-áprilisában készült közvélemény-kutatás eredményeit közli. A felmérés különlegességét az adja, hogy akkor kezdődött, amikor - kilenc hónappal mandátuma lejárta előtt - az Európai Bizottság lemondott. Az eredményekre természetesen hatással lehet a koszovói háború is.

Az EU-tagság támogatásáról és hasznosságáról

> 1998 őszéhez képest kevésbé volt szilárd az EU-tagság támogatottsága ez év tavaszán. Az állampolgárok 49%-a támogatja országa EU- tagságát - ez 5%-os csökkenést jelent.

Ugyancsak 5%-kal csökkent azok száma (44%), akik szerint a tagság előnyökkel jár.

Demokrácia az EU-ban, az EU intézmények reformja

> A '98-as eredményekhez képest 7%-kal töb­

ben (42%) elégedettek a demokrácia mértéké­

vel az EU-ban. 52% gondolja úgy, hogy az EU belső intézményi reformjai prioritást élveznek (ősszel 49%).

Az Európai Unióba vetett bizalomról

> Minden 10 európaiból 4 bízik az EU-ban. Az intézmények közül az Európai Parlament a legnépszerűbb, ezt követi a Bíróság.

Az egységes pénzről

> Az európai állampolgárok 61%-a támogatja az eurót, s csak 28% ellenzi. A támogatottság gyorsabban növekszik azokban az országok­

ban, ahol január 1-jén bevezették az eurót, mint ahol nem.

Az Európai Unió bővítése

> A 10+1 csatlakozásra váró ország közül to­

vábbra is Magyarország csatlakozását támo­

gatják a legtöbben (46%).

> Szinte teljes az egyetértés abban, hogy az új országok csak akkor csatlakozhatnak, ha ma­

ximálisan eleget tesznek az emberi jogok és a működő demokrácia követelményeinek (95%), ha harcolnak a szervezett bűnözés ellen (93%) és védik környezetüket (92%). További részle­

tek: http://europa.eu.int/comm/dg10/epo/eb/

eb51/

1999 második félévében az Európai Unió soros elnökségét Finnország látja el.

Az elnökség weblapja:

http://presidency.finland.fi

A finn elnökség álláspontja az Európai Unió bővítésével kapcsolatban

Az Európai Unió bővítése alapvető fontosságú Európa stabilitásának szempontjából. Az új tagok megerősítik az Európai Unió helyzetét a világban, a kitágult piacok pedig elősegítik Európa gazdasá­

gának növekedését. Az Európai Uniónak - dön­

téshozatali mechanizmusának fejlesztésével - magának is készen kell állnia arra, hogy reagálni tudjon a bővítés okozta kihívásokra. Európa stabili­

tása és jóléte érdekében a finn elnökség számára prioritást élvez a bővítés folyamatának támogatá­

sa. A bővítésnek a következő alapelveken kell alapulnia: valamennyi csatlakozásra váró ország egyenlő elbírálásban részesül a bővítési folyamat során, és ugyanazon kritériumok alapján lehet csak tagja az EU-nak. Ugyanakkor valamennyi országnak a saját ütemét kell követnie felkészült­

ségének megfelelően.

Dél-Európa instabilitása előtérbe hozta az Eu­

rópai Unió és Európa többi országa közötti viszony átfogó vizsgálatának szükségességét. Ebből a szempontból is fontos a bővítés hosszú távú kiha­

tásainak figyelembevétele.

Finnország feladatának tekinti, hogy elnöksége alatt elkezdődjenek (a bővítés alapjául is szolgáló) intézményi reformokról szóló kormányközi konfe­

rencia előkészületei.

/http://pres ide ncy.fi nland.fi/doc/agenda/enlarging2.

html/

Integráció és információ

címmel rendezett konferenciát az Európai Bizott­

ság Magyarországi Delegációja és az Európai Párbeszéd Alapítvány július 5-én a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. A találkozó az Európai Unió és a Külügyminisztérium hivatalos információs, dokumentációs és tanulmányi köz­

pontjainak képviselői közötti ismerkedést, együtt­

működést volt hivatott szolgálni. A rendezvényen részt vett Hannu Halinen, Finnország nagykövete is, aki a finn EU-elnökség programjáról, prioritásai­

ról, az együttműködés lehetőségeiről szólt.

V á l t o z á s o k a h i v a t a l o s E U

i n f o r m á c i ó s / d o k u m e n t á c i ó s k ö z p o n t o k n á l A július 5-ei konferencián a Delegáció örömmel jelentette be, hogy az Európai Bizottság döntése alapján három új Európai Dokumentációs Központ nyílik Magyarországon: a debreceni, a veszprémi és a miskolci egyetem központi könyvtárában. További változás, hogy a Keres­

kedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Európai Referencia Központja dokumentációs központtá lép elő. Új helyre, a kar újonnan átadott központi könyvtárába kerül az ELTE Jogtudományi Kará­

nak Európai Dokumentációs Központja. Bezár viszont a dokumentációs központ az MTA Köz­

gazdaságtudományi Intézetében. A legrégibb EU-gyüjtemény az Országgyűlési Könyvtárba kerül át, ahol viszont - az Európai Unión kívül elsőként - letéti könyvtárat létesít az Európai Bizottság.

Az Európai Bizottság

A Bizottság az Európai Unió „kormánya". A húsz tagból álló testületet, amely egy kb. 13 000 tisztviselőből álló apparátust irányít, az EU legeu­

rópaibb szervezetének is szokták nevezni, mert tagjainak nem államuk, hanem az EU egészének érdekeit kell képviselniük döntéseikben. A Bizott­

ság tesz javaslatot a közösségi törvényhozásra, végrehajtja az Európai Tanács intézkedéseit, a költségvetést, intézi a hiteleket és segélyeket, s ellenőrzi a nemzetközi szerződések betartását. A mindenkori Európai Bizottság mandátuma öt évre szól. Ez évben, az EU történetében először, az Európai Bizottság kilenc hónappal mandátuma lejárta előtt lemondott. Mára nyilvánossá vált a leendő Bizottság névsora, melynek összeállítására az olasz Romano ProdH kérték fel. Az új Euró­

pai Bizottság várható összetétele (július 7-ei álla­

pot):

Romano PRODI, Olaszország - elnök

Neil KINNOCK, Egyesült Királyság - alelnök, az adminisztratív reform felelőse Loyola de PALACIO, Spanyolország

- alelnök, kapcsolattartás az Európai Parlamenttel, közlekedés- és energiapolitika

Mario MONTI, Olaszország - versenypolitika

Franz F I S C H L E R , Ausztria - mezőgazdaság, halászat Erkki LIIKANEN, Finnország

- vállalkozások, információs társadalom

Frits B O L K E S T E I N , Hollandia - belső piac

Philippe BUSQUIN, Belgium - kutatás

Pedro S O L B E S MIRA, Spanyolország - gazdasági és pénzügyek

Poul NI ELSŐN, Dánia

- fejlesztés, emberi jogok, segélyek Gunter V E R H E U G E N , Németország - bővítés

Chris PATTÉN, Egyesült Királyság - külkapcsolatok

Pascal LAMY, Franciaország - kereskedelem

Dávid B Y R N E , Írország

- egészségügy, fogyasztóvédelem Michel BARNIER, Franciaország - regionális politika, kohéziós alapok Viviane REDING, Luxemburg - o k t a t á s , kultúra

Michaele S C H R E Y R E R , Németország - költségvetés

Margót WALLSTRŰM, Svédország - környezetvédelem

Antonio VITORINO, Portugália - belügy, igazságügy

Anna DIAMANTOPOULOU, Görögország - munkaügy, szociálpolitika

/Európa Server/

L J Könyvajánló CQ

Európa kislexikon : Az Európai Unió és Ma­

gyarország. / Szerkesztette: Hargita Árpád- né, Izikné Hedri Gabriella, Palánkai Tibor.

- [Bp.] : Hanns Seidel Alapítvány; Euration;

B K E Vezetőképző Intézet, 1999. - 344 p. / ISBN 963 03 7124 3 /

A már jól ismert kiadópáros és szerkesztőgárda (pl. Európa zsebkönyv, Európa ma és holnap) ismét minden polcról nélkülözhetetlen művet alko­

tott. A kislexikon hasznos segédeszköz a szakem­

berek, köztisztviselők, diákok számára, de alap­

műként forgathatja mindenki, aki érdeklődik az európai integráció iránt. A kislexikon a korábbi Európa zsebkönyv folytatásaként részletesen fog­

lalkozik az európai egyesülési folyamat és Ma­

gyarország kapcsolatának történetével, a közös­

ségi politikákkal, a nemzetközi szervezetekkel, információs és statisztikai rendszerekkel stb., uni­

ós és magyar oldalról ís megközelítve az egyes területeket. A kötetet a mellékletben közölt muta­

tószámok, rövidítések listája és tárgymutató teszi teljessé.

Morva Judit - Klauber Mátyás

Számoljon az Euróval! - [Bp.] : ITDH ; MKIK, 1999. - 87 p. (Európa Füzetek)

1999. január elseje óta nemcsak az Európai Pénzügyi Unió tizenegy országának állampolgárai, hanem valamennyi európai (sőt, tengeren túli) kapcsolatba kerül az új, egységes európai pénzzel, az euróval. Ki turistaként, ki vállalkozóként, de mi magyarok még jó ideig csak kívülről szemlélhetjük az euróövezetet. Mind a pénzügyi, vállalati, mind pedig a lakossági szférának meg kell ismernie az új európai pénzügyi helyzetet, alkalmazkodnia kell a változásokhoz. E könyv ebben segít. A történeti áttekintés mellett gyakorlati ismereteket is nyújt az euró világában való eligazodáshoz. A kötet meg­

rendelhető az Euró Info Levelező Központtól:

A Phare-program

Az Európai Közösségek Tanácsa (Council of the European Communities) 1989 decemberében döntött arról, hogy a közösség (1993-tól Európai Unió) 300 millió ECU gazdasági segítséget folyósít Magyarországnak és Lengyelországnak az 1990.

december 31-ig tartó időszakban. A programot egy olyan betűszóval nevezték el, amely találóan kife­

jezte annak lényegét, ráadásul önálló jelentéssel is blr. A PHARE betűszó feloldása: Poland - Hunga­

ry Assistance for the Reconstruction of the Economy, franciául Pologne - Hongrie: Action pour la Reconstruction Economique, azaz segély Lengyelország és Magyarország gazdaságának átalakításához. A program kezdőbetűinek összeol­

vasásából adódó görög eredetű szó jelentése vi­

lágítótorony, fényszóró. Hogy mára már nem az eredeti betűszó a programnév írásának alapja (ma helyesen: Phare), annak az az oka, hogy a térség­

ben bekövetkezett politikai változásokkal párhu­

zamosan bővült a kedvezményezett országok köre: 1990 végén kiterjesztették az akkori Cseh­

szlovákiára, Bulgáriára, Jugoszláviára és az NDK- ra. A program kiterjesztéseivel és visszavonásaival ma 13 ország részesül Phare-pénzekbői: Magyar­

ország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Románia, Bulgária, Albánia, Észtor­

szág, Lettország, Litvánia, Macedónia és Bosznia- Hercegovina.

A Phare-program a legnagyobb közép-európai pénzügyi támogatási forrás. Teljes költségvetése 1990-ben 498 millió ECU volt. 1998-ban 1397 mil­

lió. Ebből Magyarország az elmúlt évben 87 milliót kapott.

A Phare 1990 és 1997 között a gazdasági szerkezetátalakítást segítő programból a csatlako­

zás legfőbb pénzügyi felkészítő eszköze lett, hiva­

talos kifejezéssel a csatlakozás által vezérelt prog­

rammá vált.

Az új megközelítés szellemében 1997-ben két fő prioritást határoztak meg: az intézményfejlesz­

tést (institution building) és a beruházások támoga­

tását (investment). A program költségvetésének mintegy 30%-át az előbbi, 70%-át az utóbbi hatá­

rozza meg.

Az 1997 júliusában kiadott Agenda2000 doku­

mentumcsomagban az Európai Bizottság a 2 0 0 0 - 2006-ig tartó időszakra évente 1,5 milliárd ECU-t (ma már eurót) javasol Phare-támogatásokra biz­

tosítani.

A program prioritásait 1998-tól teljes mértékben a csatlakozási felkészülés, illetve felkészítés alap­

elve határozza meg. A feladatokat az ún. Csatla­

kozási Partnerség című dokumentum határozza meg. Rendszerezi a Bizottság áttal készített országvéleményekben rögzített felkészülési felada­

tokat, rövid és középtávú célkitűzéseket. A doku­

mentumot iránymutató eszközként használták fel az egyes országok nemzeti programjaik kidolgozá­

sára, melyekben a csatlakozásra váró országok részletesen kidolgozzák, hogy mikor veszik át, és mikortól alkalmazzák a közösségi vívmányokat (acquis). A Phare célkitűzéseit 1998-tól e két do­

kumentum alapján határozza meg közösen az Európai Bizottság és az adott ország, az éves prioritásokat pedig a ún. nemzeti akcióprogramok {Country Operational Programme = COP) rögzítik.

A nemzeti segélykoordinációs irodák mellett valamennyi szakterületen ún. Phare Management Unitok (PMU) működnek, amelyek az adott szak­

programok kidolgozásáért és végrehajtásáért fele­

lősek. A felelősök pontos adatait az 1A Főigazga­

tóság által évente kiadott, az Európa Serveren rendszeresen frissített Phare címjegyzék (Phare Address Book) közli.

Fontosabb címek:

Nemzeti Segélykoordináció Miniszterelnöki Hivatal 1133 Bp., Pozsonyi út 56.

Tel.: 329-3445 / Fax: 320-4473

K ö z p o n t i Pénzügyi és Szerződéskötő Egység (CFCU)

1051 Bp., József n á d o r t é r 2 - 4 . Tel.: 327-2520 / Fax: 318-2570

Phare Home Page

http://europa.eu.int/comm/dg1a/phare/

i n d e x . h t m

0 Internet-címek 0

Magyarország és a NATO a Külügyminisz­

térium honlapján. A csatlakozás dokumentumai (1997-1999), mit kell tudni a NATO-ról stb.:

http ://www. mfa.gov. h u/N ATO/tartal o m . htm I

A párizsi Source d'Europe Európai Információs Központ honlapját a franciául tudók böngészgethe­

tik nagy haszonnal:

http://www.info-europe.fr

A nők és az Európai Unió. Az esélyegyenlőség jegyében a 10. Főigazgatóság új, nőknek szóló oldalakkal jelentkezik az Európa Serveren. Az oldalakon a Women of Europe magazin számai is olvashatók:

http://europa.eu.int/comm/dg10/women/

index_en.html

Az EUR-Lex az Eur-Op kiadóhivatal ingyenes szolgáltatása az Európa Serveren. A szolgáltatás keretében 20 napig ingyenesen elérhetők az Official Journal L és C sorozatának számai (I. TMT 1998/2.) mind a tizenegy hivatalos nyelven. A 20 nap elteltével a jogszabályok és előkészítéseik már csak a térítéses EUDOR vagy CELEX adat­

bázisokról tölthetők le:

http://europa.eu.int/eur-lex

Az Európai Unió honlapja, az EURÓPA S Z E R V E R

http://europa.eu.int

Az Európai Unió honlapja, az Európa Szerver elindítása 1995 februárja óta kínál gyors és egyszerű hozzáférést az EU intézményeinek folyamatosan növekvő

információihoz.

A szerver elsődleges nyelve az angol, a francia és a német, de mivel az Európai Uniónak valamennyi hivatalos nyelve egyenlő jogokat élvez, a dokumentumok többsége minimum 5 nyelven, vagy mind a 11 nyelven elér­

hető a weboldalakon.

Rovatunkban ezentúl rendszeresen jelentke­

zünk az Európa Szervert bemutató írásokkal.

A következő négy kép az Európa Szerver be­

vezető oldalát mutatja.

News / Hírek

> Az intézmények anyagai

> Eseménynaptár

> Euróárfolyam

> Statisztikák

> Egyéb hírek

sajtó-

A B C

> Alapinformációk az Euró­

pai Unióról

> Állampolgári jogok

> Kulcskérdések - mint az euró, munkanélküliség stb.

> Hivatalos dokumentumok elérhetősége

> Publikációk, adatbázisok, információs források Institutions / Intézmények

Az EU intézményeinek be­

mutatása, közvetlen link a Bi­

zottság, a Parlament, a Ta­

nács, a Bíróság, a Számve­

vőszék stb. weboldalaihoz.

Policies / Közösségi politikák

Kulcsszavak alapján hoz­

záférés a közösségi politikák joganyagaihoz, aktuális fejle­

ményeihez, statisztikáihoz, a velük kapcsolatos publikáci­

ókhoz.

A News/Hírek oldal megnyitásakor lehetőség nyílik arra, hogy a legfrissebb információhoz jus­

sunk az EU intézményrendszeréről.

• Sajtóközlemények / Press release

Keresési lehetőség az Európai Bizottság szóvi­

vői irodájának adatbázisában (RAPID), amely tar­

talmazza az EU intézményeinek legfrissebb infor­

mációit. A visszakeresés dátum, dokumentum típus/szám és tárgyszavak szerint lehetséges, valamint az adatbázis lehetővé teszi a teljes szö­

vegben való keresést is.

• Eseménynaptár/Calendar

Az Európai Parlament (European Parliament), a Tanács (Council of the EU), a Bizottság (European Commission), a Bíróság (Court of Justice), a Gaz­

dasági és Szociális Bizottság (Economic and Social Committee), valamint a Régiók Bizottságá­

nak (Committee of the Regions) esemény naptára, ahol dátum és téma szerint kereshetünk.

• Euróárfolyam / Euró rates

A weblap az érvényes euróárfolyam közlésén kívül lehetőséget biztosít (link) az Európai Központi Bank (Europen Central Bank) honlapjához is.

• Statisztikák / Statistics

Statisztikai adatok 1996-1999 között: pl. euró- mutatószámok (Euró indicators), a monetáris és gazdaságpolitika szempontjából kiemelten kezelt mutatók stb.

Az A B C elnevezésű ablak megnyitásakor a kö­

vetkezőkről tájékozódhatunk:

1. A tagállamok állampolgárait megillető jogok (Citizen rights)

> Állampolgári jogokat biztosító alapszerződések és jogszabályok.

2. Alapinformációk az Európai Unióról (Key issues)

> A weblapon az EU történetének összefoglalója, az unió kialakulásában mérföldkövet jelentő alapszerződések teljes szövege, valamint az EU-zászló története és az Európai Unió himnu­

sza található.

> További összefoglalók:

* Amszterdami Szerződés (Amsterdam: A new Treaty for Europe)

* Parlamenti választások 1999-ben (Elections to the European Parliament)

* Euró: a legfrissebb árfolyamadatok, általá­

nos információk az euróról (érmék és papír­

pénzek {Coins and notes), tanulmányok és elemzések a monetáris politikáról, valamint az új pénznemről, statisztikai adatok, pénz­

ügyi mutatók.

* Agenda 2000

* EU bővítés (Enlarging the EU)

* Foglalkoztatáspolitika (Empioyment): az Eu­

rópai Foglalkoztatáspolitikai Stratégia (Euro­

pean Empioyment Strategy) teljes szövege, link az Európai Szociális Alap (European Social Fund) honlapjához, az EURES (Euro­

pean Empioyment Services) adatbázis, mely az Európai Unió munkaközvetítő adatbázisa, továbbá egyéb hirek, tanulmányok, elemzé­

sek foglalkoztatáspolitikai témákban.

* Koszovói válság

* Finn elnökség az Európai Tanácsban (The Finnish Presidency of the Council of the European Union).

3. Az Unió hivatalos dokumentumairól (Official documents), jogszabályokról (Legal texts), az EU intézményei által készített tanulmányokról, kiadványokról (Publications), valamint az unió egyéb információs forrásairól (Sources of information)

> Keresési lehetőség az EU jogszabályi adatbá­

zisában (EUR-Lex)

* egyezmények (Treaties),

* hatályos jogszabályok (Legislation in force), egységes szerkezetben (Consolidated texts),

* esetjog (Európai Bíróság - Court of Justice),

* linkek az EU intézményeihez.

> Link az Európai Unió hivatalos kiadójának hon­

lapjához (EUR-OP).

> Információs források (Sources of information);

közvetlen hozzáférés a következő adatbázisok­

hoz:

* IDEA adatbázis - Ki kicsoda az EU-ban (Who is who in the EU)

* EUR-Lex - EU-jogszabályok 20 napig in­

gyenesen (EU law)

* CELEX - Hatályos EU-jogszabályok (Access to EU law)

* EUDOR - Online dokumentumellátó rend­

szer (On-line document delivery)

* ECLAS - A Bizottság Központi Könyvtárá­

nak katalógusa (Library catalogue)

* SCADPIus - Háttér-információk a közösségi politikákról (Background information on EU policies)

* The Legislative Observatory - Adatbázis a közösségi döntéshozatali és jogalkotási eljá­

rásokhoz

* EUR-OP - Az EU hivatalos kiadója (The Publication Office)

* EUROSTAT - Az EU statisztikai hivatalának honlapja

* CORDIS - Az EU Kutatási és Fejlesztési te­

vékenységével kapcsolatos információk (The Community R+D Information Service)

* ISPO - Információs Társadalom Projekt Iro­

da (The Information Society Project Office) A következő számban az Institutions / Intéz­

mények és a Policies / Közösségi politikák részletezésével folytatjuk.

Csákó Beáta Összeállította: Koreny Ágnes

Rendezvénynaptár

PATINNOVA '99 + E P I D O S szabadalmi információs konferencia

Haldiki (Görögország), 1999. október 18-22.

Szervező: European Patent Office

„PATINNOVA/EAC99"

Schottenfeldgasse 29.

A-1072 Austria

Fax: +43 1 52126 4192 E-mail: dshalloes@epo.nl

XXVI. International Festival of Professional Films, T V and Videoprogrammes

E K O T O P F I L M '99, 26. nemzetközi szakmai film-, tv- és videofesztivál

Zilina (Szlovákia), 1999. október 18-22.

Szervező: EKOTOPFILM Secretariaf P.O. Box. 51

820 12 Bratislava 212 Slovak Republik Tel.:+421-7-4333 7421 Fax: +421-7-4329 3614 E-mail: ekotopfilm@isnet.sk www.isnet.sk/ekotopfilm IST 99 - Az Információs társadalom technológiája, konferencia és kiállítás Helsinki, 1999. november 2 2 - 2 4 .

Szervező: Tekes P.O.Box 69 FIN-00101 Helsinki Tel.: + 3 5 8 1 0 52151 Fax: +358 10 5215908 E-mail: ist@cec.be

URL: http://www.ist99.fi/theme.html

23. online konferencia és kiállítás London, 1999. december 7 - 9 .

Szervező: Learned Information Europe Ltd.

Woodside, Hinksey Hill Oxford OX1 5BE Tel.:+44 1865 388 000 Fax: +44 1865 736 354 URL: www.learned.co.uk

Internet Librarian International konferencia és kiállítás

London, 2000. március 19-23.

Szervező: Rubicon Communications Ltd.

Oxford Centre for Innovation Mill Street, Oxford OX2 OJX, UK Tel.:+44 1865 204 947

Fax: +44 1865 204 950 E-mail: info@rubicon- comm u nications.com

URL: www.libtech-international.com C R I S 2000, 5. kutatási információs

rendszerekkel foglalkozó konferencia Helsinki, 2000. május 25-27.

Szervező: CRIS 2000 Secretariat Ms. Marja Malmgren

Helsinki University of Technology Library

POB 7000 FIN-02015HUT Fax: +358 9 451 4132 E-mail: CRIS2000@hut.fi http://www.cordis.lu/chs2000 http://www.hut.fi/Misc/CRIS2000