Új e-könyv a digitális könyvtárban megtekintése

TMT 54. évf. 2007. 6. s z .

tásuk folyamatban van. A támogatás mértéke a beszerzett berendezések vételárának 70%-a, de legfeljebb 1,5 millió forint lehetett.

7. Nemzetköz! kapcsolatok

Hazai könyvtárak, könyvtárosképző intézmények, országos szakmai szervezetek pályázhattak - mindkét fél nyilatkozatával alátámasztott - nem­

zetközi együttműködésen alapuló könyvtárszakmai program lebonyolítására. A támogatottnak kötele­

zettséget kellett vállalnia arra, hogy publikálja a közös programból a hazai könyvtárügyben fel­

használható szakmai tapasztalatokat (szakmai cikk, elektronikus dokumentum, internet).

8. Állománybövítés

A nyilvános könyvtári szolgáltatásokat nyújtó egy­

házi könyvtárakat használó lakosság tájékozódási, információs lehetőségeinek bővítése érdekében a Könyvtári Kollégium pályázatot irt ki egyházi könyvtárak állománygyarapítására. Pályázatot nyújthattak be a nyilvános könyvtári jegyzéken szereplő egyházi-felekezeti könyvtárak a gyűjtőkö­

rükbe tartozó könyvtári dokumentumok beszerzé­

sére (kivétel az időszaki kiadványok előfizetése).

Az elbíráláskor ide sorolták a megyei könyvtárak­

ban a büntetés-végrehajtási intézetek fogvatar- tottainak jobb könyvtári ellátását szolgáló állo- mánybövítését is.

A pályázat végeredménye a kővetkező:

Téma Nyertes intézmények/témák száma Megítélt támogatás (Ft)

1. Szakmai kiadványok előkészítése 6/9 6253408 ebből Budapest 4 230000

2. Szakmai kiadványok megjelentetése 13/19 18 084168 ebből Budapest 12948 568

3. Szakmai programok 25/25 31784740 ebből Budapest 4 821000

4. Szakmai képzés 84/100 54780 700 ebből Budapest 10637 500

5. Könyvtári szolgáltatások 17/17

S. Szakmai eszközfejlesztés, korszerűsítés 67 202 220 ebből Budapest 3 751 640

7. Nemzetközi kapcsolatok 14/14 9 214 000 ebből Budapest 2 300 000

8. Ál lománybövítés 37/38 37 920 000 ebből Budapest 23 120 000

Egyéb 1/1

I

Összesen 239 7J762J

/ N K A - h o n l a p /

(Nagyné Vágó Andrea)

Uj e-könyv a digitális könyvtárban

O — • 0 iít

— L .

•

, . , n i i

r NKTH ^Kimmm.

KOLTAY Tibor

Virtuális, elektronikus, digitális [elektronikus dok.j / Koltay Tibor. - Szöveg. - [Budapest]: Typotex, 2007.

Főcím a cimképernyóről. - PDF (733 Kb> WORD (521 Kb)

A változások világában élünk, életünket napról napra meghatározzák a felgyorsuló változások, amelyek nemcsak az információ területén hatnak, hanem intézményrendszerünket is átformálják.

Koltay Tibor könyve ezekkel a változásokkal fog­

lalkozik, ezeken belül is a könyvtárainkat érintő területtel. A könyv digitális formában jelent meg, a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ honlapján érfietö el a következő címen: www.hik.

huAankonyvtar/sÍte/booksfo10095. PDF és Word formátumban olvasható, nyomtatásban jelenleg még nem kapható. A könyv lektora Drótos László volt; nevét sajnos nem tüntették fel a dokumen­

tumban, mint ahogyan a beharangozott alcímet sem.

269

Beszámolók, szemlék, referátumok A szerző többször is megfogalmazza, sőt neves

alkotók gondolataival alátámasztja, hogy a könyv­

tárak az információs társadalom olyan intézmé­

nyei, amelyek a nagymérvű változásokat aktívan segíteni tudják. E gondolat köré épül a könyv szer­

kezete, a 14 fejezet ennek a megközelítésnek a jobb megértésére, magyarázatára, a különböző összefüggésekre való jobb rávilágításra törekszik.

Az információs társadalom fogalmából kiindulva fűzi fel gondolatmenetét, arra törekszik, hogy a magyarázatokban minél szélesebb köm kitekintést adjon, nemzetközi szaktekintélyek nevéhez fűződő gondolatokat, definíciókat, elméleteket és megkö­

zelítéseket sorakoztat fel. Nem kizárólag a könyv­

tárat mint intézményt helyezi a gondolatkör köze­

pébe, hanem elméleti magyarázatokkal vezeti olvasóit ahhoz a következtetéshez, hogy csak arról az információs központról lehet szó, amelyet ha­

gyományosan könyvtárnak nevezünk.

Koltay Tibor a könyvtárak megváltozott és állandó­

an alakuló körülményeit, lehetőségeit, kihívásait érintő összes kérdéssel foglalkozik, eltérő terjede­

lemben és mélységben. Gondot fektet arra a nap­

jainkban fontos kérdésre, hogy mi az információs műveltség. Ennek tisztázása nélkül nem lehet hite­

lesen beszélni az információs társadalomról, a benne zajló folyamatokról, hatásokról, kihívásokról, és a jövőbeni lehetőségekről. Miután ezt a kérdés­

kört a lehető legalaposabban tisztázta, rátér azok­

ra a témákra, amelyek az interneten található in­

formációkkal, keresőkkel, forráskalauzokkal foglal­

koznak. A virtuális tájékoztatás keretében egyen­

ként tér ki a falak nélküli könyvtár, a virtuális, digi­

tális és elektronikus könyvtár fogalmaira, érthetően megmagyarázza a közöttük lévő alapvető különb­

ségeket, még a laikus olvasónak is.

Ezek után érkezünk el napjaink egyik legfontosabb kérdéséhez, a digitális könyvtárhoz, a digitalizálás mechanizmusához, a tervezés fontos mozzanatai­

hoz. A szerzőt dicséri, hogy közérthetően fogal­

maz, így az információtudományban, a könyvtártu­

dományban kevéssé járatos olvasó is megértheti a digitalizálás lényegét, alapfolyamatát, mechaniz­

musát. Ez nem azt jelenti, hogy csupán az ismeret­

terjesztés leegyszerűsített, jellegzetes módszereit használja, ellenkezőleg: úgy magyaráz fogalmakat, jelenségeket, folyamatokat, hogy egyszerre felel meg a tudományosság alapkövetelményeinek és az érthetőségnek. A digitalizálás kapcsán részlete­

iben mutatja be azokat a már régebben élő, és újabb fejlesztésű nyelveket, amelyeket a könyvtá­

rak az egyre nagyobb tömegű digitális szövegek

feldolgozására használnak. Említi a HTML-t, a PDF-et, majd az XML-t boncolgatja; bemutatja történetét, felépítését, lehetőségeit, mindezt úgy, hogy nem használ bonyolult és nehezen érthető számítástechnikai szakkifejezéseket, hanem egy­

szerű formában igyekszik megértetni az XML-t és szabályainak gyűjteményét. Ebben a fejezetben is felhasználja a témában járatos szakemberek és szaktekintélyek munkáit, gondolatait, észrevételeit.

Azt az álláspontot képviseli, amely szerint nem lehet, és nem is kell egy gyűjteményen belül min­

dent digitalizálni. Véleményét nemcsak azzal tá­

masztja alá, hogy a digitalizálás közismerten költ­

séges tevékenység, és hogy a dokumentumok egy nagyobb része sem a közszféra, sem az üzleti szféra számára nem jelent digitalizálandó értéket, hanem azzal a megállapítással és állásfoglalással is, hogy a digitális dokumentumok mellett nagy figyelmet kell fordítani a papíralapú gyűjtemények­

re, hiszen a nyomtatott dokumentumok a jövőben is fontos szerepet fognak betölteni.

A továbbiakban az elektronikus folyóiratok és könyvek kapcsán azokkal a dilemmákkal foglalko­

zik, amelyek az elektronikus publikálás körül ala­

kultak kí, és még mindig megoldandó problémakört jelentenek a szakemberek számára. Az elektroni­

kus folyóiratok kapcsán kizárólag távoli elérésű elektronikus időszaki kiadványokról beszél, ezek közül is elsősorban a tudományos tartalmakat közvetítőkről. Bemutatja megjelenítésük formáit (HTML, PDF), a terjesztés módjait, az előnyöket, hátrányokat, problémákat, eredményeket. Viszony­

lag hosszabban taglalja az elektronikus könyvek témáját, izgalmas kérdéseket tesz fel, és nem mu­

lasztja el kifejteni a könyvtárak helyzetét ezen a területen, mivel a digitális könyvek és az olvasóké­

szülékek komoly kérdéseket vetnek fel a könyvtá­

rak számára is. Szabatosan és objektíven közelíti meg ezt a témakört, elfogadja az elektronikus könyvek piacának létét, növekvését. Kimondja, hogy az elektronikus könyvek nem veszélyeztetik a nyomtatott könyvek használatát, mivel nem tud­

nak és nem is fognak kizárólagos megoldás­

ként működni; nemcsak azért, mert közbeszól­

nak a technológiai problémák és az olvasási szo­

kások, hanem azért sem, mert a monolitikus meg­

oldások általában, ettől elvonatkoztatva sem mű­

ködnek.

A szerző egy fejezetben tárgyalja a nyílt rendsze­

reket, a nyitott szabványokat, a nyílt hozzáférést, a Creative Commonst. Példákat mutat be nagy hírű külföldi intézmények gyakorlatából, valamint meg valósult magyar projekteket ismertet. A nyílt hozzá-

270

TMT 54. évf. 2007. 6. s z .

férés kapcsán hangsúlyozza az intézményi repozi- tóriumok fontosságát. Megfogalmazza, hogy a nyílt hozzáférés megvalósítása a tudományos folyóirat­

kiadás reformját jelenti.

Végül tárgyalja a licenceket és konzorciumokat, megjegyzi, hogy sok külföldi könyvtárban ezek kezelése már főállású munkavégzést igényel, ami a hazai könyvtárakban még nem jellemző. Említi az ElSZ-t, az EBSCO-t, mint országos licencpél­

dákat, bár ezek csak szolgáltatásokat jelentenek a könyvtáraknak, licencelési feladatokat nem. A ter­

hek megosztásának megoldására a konzorciumot javasolja, felsorolja a konzorciumok típusait, fel­

adatait, az együttműködés lényegét, előnyeit, hát­

rányait.

A zárófejezetben összefoglal még néhány fontos témát: hivatkozások az elektronikus dokumentu­

mokra, blogok, RSS.

Érdekes és hasznos megoldás, hogy a fejezetek végén elhelyezett kérdésekkel néhány alapvető gondolatba sűríti a témát. Felteszi a kérdést, ezzel gondolkodásra készteti az olvasót, majd a kérdés­

re adott válasz ellenőrzéséhez megadja azt a feje­

zetszámot, ahol a helyes válasz megtalálható.

Digitális formában mindez egy kattintással meg­

oldható.

Koltay Tibor értékes, élvezhető, érthető, átlátható, logikus felépítésű munkája méltó arra, hogy a jövő könyvtáros nemzedékei irodalomként és tan­

anyagként forgassák. Tudásukat elmélyítve a vál­

tozásokkal és kihívásokkal teli információs társa­

dalom felkészültebb könyvtárosaivá vagy informá­

cióbrókereivé válhatnak.

Bujdosóné Dani Erzsébet (Szabó Károly Városi Könyvtár, Nagykőrös)

Az Európai Könyvtár - ledönteni a használhatóság korlátait

Az Európai Könyvtár (The European Library = TEL, www. TheEuropeanLibrary.org) egy, a tényleges működés szakaszába érő európai uniós projekt.

Célja, hogy elérhetővé tegye az európai nemzeti könyvtárak állományát és digitalizált dokumentu­

mait. Jelenleg tizenöt, 2007 végéig pedig harminc nemzeti könyvtár teszi hozzáférhetővé gyűjtemé­

nyét a projekt keretében. E gyűjtemények rendsze­

rint olyan saját adatbázisokban voltak, amelyek adatai nem nyerhetők ki keresőmotorokkal, így egy közös portálra volt szükség, ahol a dokumentumok elérhetők és kereshetők.

A projektet indulásakor a British Library irányította, és az Európai Unió finanszírozta. A tényleges mű­

ködés megkezdése óta a könyvtárak fedezik a költségeket, és teljes munkaidőre vetítve négy és fél munkatárssal működő iroda tartja kézben a projektet.

Az eredeti, uniós finanszírozású projektben nyolc nemzeti könyvtár vett részt, amelyek első lépés­

ként a metaadat-nyilvántartást hozták létre: egy TEL alkalmazási profilt, amely egy kibővített Dublin Core, valamint egy próba „portál a böngészőben"

felépítést.

A z Európai K ö n y v t á r s z o l g á l t a t á s M ű k ö d t e t é s , irányítás

A CENL (Conference of European National übrarians = Európai Nemzeti Könyvtárigazgatók Konferenciája) égisze alatt fut a szolgáltatás, így a CENL valamennyi tagja érdekelt benne. A TEL irányító tanácsa (TEL Management Board) egy kisebb végrehajtó csoportot (TEL Executive Group) jelöl ki, amely a nevében hoz döntéseket.

Ezze! meggyorsítják a döntéshozatali mechaniz­

must. Minden teljes jogú tag rendelkezésre bocsát­

ja gyakorlati és technikai tapasztalatát és állomá­

nyát.

Ez a struktúra segíti a szolgáltatást, és lehetővé teszi, hogy csak nagyon kis létszámú központi személyzet működtesse az Európai Könyvtárat a nemzeti könyvtárak tudásának használatával. Az együttműködő hálózat munkacsoportokra támasz­

kodik, amelyek javaslatokat tesznek az irányító tanácsnak a problémák megoldására.

2005-ben teljes jogú tagok voltak: Ausztria, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Lettor­

szág, Németország, Olaszország, Portugália,

271