TMT 54. évf. 2007. 6. s z .
tásuk folyamatban van. A támogatás mértéke a beszerzett berendezések vételárának 70%-a, de legfeljebb 1,5 millió forint lehetett.
7. Nemzetköz! kapcsolatok
Hazai könyvtárak, könyvtárosképző intézmények, országos szakmai szervezetek pályázhattak - mindkét fél nyilatkozatával alátámasztott - nem
zetközi együttműködésen alapuló könyvtárszakmai program lebonyolítására. A támogatottnak kötele
zettséget kellett vállalnia arra, hogy publikálja a közös programból a hazai könyvtárügyben fel
használható szakmai tapasztalatokat (szakmai cikk, elektronikus dokumentum, internet).
8. Állománybövítés
A nyilvános könyvtári szolgáltatásokat nyújtó egy
házi könyvtárakat használó lakosság tájékozódási, információs lehetőségeinek bővítése érdekében a Könyvtári Kollégium pályázatot irt ki egyházi könyvtárak állománygyarapítására. Pályázatot nyújthattak be a nyilvános könyvtári jegyzéken szereplő egyházi-felekezeti könyvtárak a gyűjtőkö
rükbe tartozó könyvtári dokumentumok beszerzé
sére (kivétel az időszaki kiadványok előfizetése).
Az elbíráláskor ide sorolták a megyei könyvtárak
ban a büntetés-végrehajtási intézetek fogvatar- tottainak jobb könyvtári ellátását szolgáló állo- mánybövítését is.
A pályázat végeredménye a kővetkező:
Téma Nyertes intézmények/témák száma Megítélt támogatás (Ft)
1. Szakmai kiadványok előkészítése 6/9 6253408 ebből Budapest 4 230000
2. Szakmai kiadványok megjelentetése 13/19 18 084168 ebből Budapest 12948 568
3. Szakmai programok 25/25 31784740 ebből Budapest 4 821000
4. Szakmai képzés 84/100 54780 700 ebből Budapest 10637 500
5. Könyvtári szolgáltatások 17/17
S. Szakmai eszközfejlesztés, korszerűsítés 67 202 220 ebből Budapest 3 751 640
7. Nemzetközi kapcsolatok 14/14 9 214 000 ebből Budapest 2 300 000
8. Ál lománybövítés 37/38 37 920 000 ebből Budapest 23 120 000
Egyéb 1/1
I
3 000 000Összesen 239 7J762J
/ N K A - h o n l a p /
(Nagyné Vágó Andrea)
Uj e-könyv a digitális könyvtárban
O — • 0 iít
— L .
•
, . , n i i
r NKTH ^Kimmm.
KOLTAY Tibor
Virtuális, elektronikus, digitális [elektronikus dok.j / Koltay Tibor. - Szöveg. - [Budapest]: Typotex, 2007.
Főcím a cimképernyóről. - PDF (733 Kb> WORD (521 Kb)
A változások világában élünk, életünket napról napra meghatározzák a felgyorsuló változások, amelyek nemcsak az információ területén hatnak, hanem intézményrendszerünket is átformálják.
Koltay Tibor könyve ezekkel a változásokkal fog
lalkozik, ezeken belül is a könyvtárainkat érintő területtel. A könyv digitális formában jelent meg, a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ honlapján érfietö el a következő címen: www.hik.
huAankonyvtar/sÍte/booksfo10095. PDF és Word formátumban olvasható, nyomtatásban jelenleg még nem kapható. A könyv lektora Drótos László volt; nevét sajnos nem tüntették fel a dokumen
tumban, mint ahogyan a beharangozott alcímet sem.
269
Beszámolók, szemlék, referátumok A szerző többször is megfogalmazza, sőt neves
alkotók gondolataival alátámasztja, hogy a könyv
tárak az információs társadalom olyan intézmé
nyei, amelyek a nagymérvű változásokat aktívan segíteni tudják. E gondolat köré épül a könyv szer
kezete, a 14 fejezet ennek a megközelítésnek a jobb megértésére, magyarázatára, a különböző összefüggésekre való jobb rávilágításra törekszik.
Az információs társadalom fogalmából kiindulva fűzi fel gondolatmenetét, arra törekszik, hogy a magyarázatokban minél szélesebb köm kitekintést adjon, nemzetközi szaktekintélyek nevéhez fűződő gondolatokat, definíciókat, elméleteket és megkö
zelítéseket sorakoztat fel. Nem kizárólag a könyv
tárat mint intézményt helyezi a gondolatkör köze
pébe, hanem elméleti magyarázatokkal vezeti olvasóit ahhoz a következtetéshez, hogy csak arról az információs központról lehet szó, amelyet ha
gyományosan könyvtárnak nevezünk.
Koltay Tibor a könyvtárak megváltozott és állandó
an alakuló körülményeit, lehetőségeit, kihívásait érintő összes kérdéssel foglalkozik, eltérő terjede
lemben és mélységben. Gondot fektet arra a nap
jainkban fontos kérdésre, hogy mi az információs műveltség. Ennek tisztázása nélkül nem lehet hite
lesen beszélni az információs társadalomról, a benne zajló folyamatokról, hatásokról, kihívásokról, és a jövőbeni lehetőségekről. Miután ezt a kérdés
kört a lehető legalaposabban tisztázta, rátér azok
ra a témákra, amelyek az interneten található in
formációkkal, keresőkkel, forráskalauzokkal foglal
koznak. A virtuális tájékoztatás keretében egyen
ként tér ki a falak nélküli könyvtár, a virtuális, digi
tális és elektronikus könyvtár fogalmaira, érthetően megmagyarázza a közöttük lévő alapvető különb
ségeket, még a laikus olvasónak is.
Ezek után érkezünk el napjaink egyik legfontosabb kérdéséhez, a digitális könyvtárhoz, a digitalizálás mechanizmusához, a tervezés fontos mozzanatai
hoz. A szerzőt dicséri, hogy közérthetően fogal
maz, így az információtudományban, a könyvtártu
dományban kevéssé járatos olvasó is megértheti a digitalizálás lényegét, alapfolyamatát, mechaniz
musát. Ez nem azt jelenti, hogy csupán az ismeret
terjesztés leegyszerűsített, jellegzetes módszereit használja, ellenkezőleg: úgy magyaráz fogalmakat, jelenségeket, folyamatokat, hogy egyszerre felel meg a tudományosság alapkövetelményeinek és az érthetőségnek. A digitalizálás kapcsán részlete
iben mutatja be azokat a már régebben élő, és újabb fejlesztésű nyelveket, amelyeket a könyvtá
rak az egyre nagyobb tömegű digitális szövegek
feldolgozására használnak. Említi a HTML-t, a PDF-et, majd az XML-t boncolgatja; bemutatja történetét, felépítését, lehetőségeit, mindezt úgy, hogy nem használ bonyolult és nehezen érthető számítástechnikai szakkifejezéseket, hanem egy
szerű formában igyekszik megértetni az XML-t és szabályainak gyűjteményét. Ebben a fejezetben is felhasználja a témában járatos szakemberek és szaktekintélyek munkáit, gondolatait, észrevételeit.
Azt az álláspontot képviseli, amely szerint nem lehet, és nem is kell egy gyűjteményen belül min
dent digitalizálni. Véleményét nemcsak azzal tá
masztja alá, hogy a digitalizálás közismerten költ
séges tevékenység, és hogy a dokumentumok egy nagyobb része sem a közszféra, sem az üzleti szféra számára nem jelent digitalizálandó értéket, hanem azzal a megállapítással és állásfoglalással is, hogy a digitális dokumentumok mellett nagy figyelmet kell fordítani a papíralapú gyűjtemények
re, hiszen a nyomtatott dokumentumok a jövőben is fontos szerepet fognak betölteni.
A továbbiakban az elektronikus folyóiratok és könyvek kapcsán azokkal a dilemmákkal foglalko
zik, amelyek az elektronikus publikálás körül ala
kultak kí, és még mindig megoldandó problémakört jelentenek a szakemberek számára. Az elektroni
kus folyóiratok kapcsán kizárólag távoli elérésű elektronikus időszaki kiadványokról beszél, ezek közül is elsősorban a tudományos tartalmakat közvetítőkről. Bemutatja megjelenítésük formáit (HTML, PDF), a terjesztés módjait, az előnyöket, hátrányokat, problémákat, eredményeket. Viszony
lag hosszabban taglalja az elektronikus könyvek témáját, izgalmas kérdéseket tesz fel, és nem mu
lasztja el kifejteni a könyvtárak helyzetét ezen a területen, mivel a digitális könyvek és az olvasóké
szülékek komoly kérdéseket vetnek fel a könyvtá
rak számára is. Szabatosan és objektíven közelíti meg ezt a témakört, elfogadja az elektronikus könyvek piacának létét, növekvését. Kimondja, hogy az elektronikus könyvek nem veszélyeztetik a nyomtatott könyvek használatát, mivel nem tud
nak és nem is fognak kizárólagos megoldás
ként működni; nemcsak azért, mert közbeszól
nak a technológiai problémák és az olvasási szo
kások, hanem azért sem, mert a monolitikus meg
oldások általában, ettől elvonatkoztatva sem mű
ködnek.
A szerző egy fejezetben tárgyalja a nyílt rendsze
reket, a nyitott szabványokat, a nyílt hozzáférést, a Creative Commonst. Példákat mutat be nagy hírű külföldi intézmények gyakorlatából, valamint meg valósult magyar projekteket ismertet. A nyílt hozzá-
270
TMT 54. évf. 2007. 6. s z .
férés kapcsán hangsúlyozza az intézményi repozi- tóriumok fontosságát. Megfogalmazza, hogy a nyílt hozzáférés megvalósítása a tudományos folyóirat
kiadás reformját jelenti.
Végül tárgyalja a licenceket és konzorciumokat, megjegyzi, hogy sok külföldi könyvtárban ezek kezelése már főállású munkavégzést igényel, ami a hazai könyvtárakban még nem jellemző. Említi az ElSZ-t, az EBSCO-t, mint országos licencpél
dákat, bár ezek csak szolgáltatásokat jelentenek a könyvtáraknak, licencelési feladatokat nem. A ter
hek megosztásának megoldására a konzorciumot javasolja, felsorolja a konzorciumok típusait, fel
adatait, az együttműködés lényegét, előnyeit, hát
rányait.
A zárófejezetben összefoglal még néhány fontos témát: hivatkozások az elektronikus dokumentu
mokra, blogok, RSS.
Érdekes és hasznos megoldás, hogy a fejezetek végén elhelyezett kérdésekkel néhány alapvető gondolatba sűríti a témát. Felteszi a kérdést, ezzel gondolkodásra készteti az olvasót, majd a kérdés
re adott válasz ellenőrzéséhez megadja azt a feje
zetszámot, ahol a helyes válasz megtalálható.
Digitális formában mindez egy kattintással meg
oldható.
Koltay Tibor értékes, élvezhető, érthető, átlátható, logikus felépítésű munkája méltó arra, hogy a jövő könyvtáros nemzedékei irodalomként és tan
anyagként forgassák. Tudásukat elmélyítve a vál
tozásokkal és kihívásokkal teli információs társa
dalom felkészültebb könyvtárosaivá vagy informá
cióbrókereivé válhatnak.
Bujdosóné Dani Erzsébet (Szabó Károly Városi Könyvtár, Nagykőrös)
Az Európai Könyvtár - ledönteni a használhatóság korlátait
Az Európai Könyvtár (The European Library = TEL, www. TheEuropeanLibrary.org) egy, a tényleges működés szakaszába érő európai uniós projekt.
Célja, hogy elérhetővé tegye az európai nemzeti könyvtárak állományát és digitalizált dokumentu
mait. Jelenleg tizenöt, 2007 végéig pedig harminc nemzeti könyvtár teszi hozzáférhetővé gyűjtemé
nyét a projekt keretében. E gyűjtemények rendsze
rint olyan saját adatbázisokban voltak, amelyek adatai nem nyerhetők ki keresőmotorokkal, így egy közös portálra volt szükség, ahol a dokumentumok elérhetők és kereshetők.
A projektet indulásakor a British Library irányította, és az Európai Unió finanszírozta. A tényleges mű
ködés megkezdése óta a könyvtárak fedezik a költségeket, és teljes munkaidőre vetítve négy és fél munkatárssal működő iroda tartja kézben a projektet.
Az eredeti, uniós finanszírozású projektben nyolc nemzeti könyvtár vett részt, amelyek első lépés
ként a metaadat-nyilvántartást hozták létre: egy TEL alkalmazási profilt, amely egy kibővített Dublin Core, valamint egy próba „portál a böngészőben"
felépítést.
A z Európai K ö n y v t á r s z o l g á l t a t á s M ű k ö d t e t é s , irányítás
A CENL (Conference of European National übrarians = Európai Nemzeti Könyvtárigazgatók Konferenciája) égisze alatt fut a szolgáltatás, így a CENL valamennyi tagja érdekelt benne. A TEL irányító tanácsa (TEL Management Board) egy kisebb végrehajtó csoportot (TEL Executive Group) jelöl ki, amely a nevében hoz döntéseket.
Ezze! meggyorsítják a döntéshozatali mechaniz
must. Minden teljes jogú tag rendelkezésre bocsát
ja gyakorlati és technikai tapasztalatát és állomá
nyát.
Ez a struktúra segíti a szolgáltatást, és lehetővé teszi, hogy csak nagyon kis létszámú központi személyzet működtesse az Európai Könyvtárat a nemzeti könyvtárak tudásának használatával. Az együttműködő hálózat munkacsoportokra támasz
kodik, amelyek javaslatokat tesznek az irányító tanácsnak a problémák megoldására.
2005-ben teljes jogú tagok voltak: Ausztria, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Lettor
szág, Németország, Olaszország, Portugália,
271