• Nem Talált Eredményt

Az ION program megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az ION program megtekintése"

Copied!
6
0
0

Teljes szövegt

(1)

Christine Deschamps

Ministére de l'Education Nationaíe et de la Culture, Paris

Az ION program

Az Európai Közösség növelni kívánja versenyképességét a dokumentumszolgáltatásban.

Hogyan lehet összekapcsolni három nem kompatibilis országos könyvtári rendszert? A brit LASER, a holland PICA és a francia művelődési kormányzat által létesített PEB rendszer összekapcsolása 1993 végére várható.

Az Egyesült Királyság, Hollandia és Franciaország könyviári szolgáltató intézményei által létrehozott egyesülés meghatározta a könyvtárközi kölcsönzést szolgáló O S ! t í p u s ú s z á m í t ó g é p e s hálózat felállítására vonatkozó követelményeket. A projekt az Európai Közösség könyvtári fejlesztési tervének az európai versenyképességet és általában az információs piac erősítését célzó felhívása alapján keletkezett, s pénz­

ügyi alapjait is az EK biztosítja.

A projekt résztvevői:

• az Egyesült Királyságból: a LASER, a londoni és a délkeléi-angliai régió könyvtárait összekapcsoló s z á m í t ó g é p e s hálózat;

• Hollandiából: a holland könyvtárak automatizálási központja, a PICA;

• Franciaországból: az Oktatási Minisztérium Egye­

temfejlesztési Igazgatóságának könyvtári főosztá­

lya (SDB).

A fontosabb célok a következők:

• összekapcsolni a három ország számítógépes könyvtári hálózatait a nemzetközi könyvtárközt köl­

csönzési és üzenettovábbítási szolgáltatások fej­

lesztése érdekében;

• javítani a nemzetközi könyvtárközi kölcsönzési szolgáltatások hatékonyságát;

• bemutatni az OSI kommunikációs protokolljaiban rejlő lehetőségeket a könyvtárközi kölcsönzést szolgáló üzenetorientált környezetben, eltérő t e c h ­ nikai jellemzőjű s z á m í t ó g é p e s hálózatok össze­

kapcsolásával.

A program 1990. február 15-én indult, és négyéves időtartammal számolnak. Finanszírozását a résztve­

vőkön kívül az EK megfelelő bizottsága (DG XIII/E/3) vállalta, a fejlesztés teljes költsége c s a k n e m eléri a 2,6 millió ECU-t.

A fejlesztést h á r o m szakaszban valósítják m e g : 1. A h á r o m könyvtárközi kölcsönzési rendszer össze­

kapcsolásához szükséges műszaki, működési és szolgáltatási követelmények részletes leírása.

2. A z O S l - k o m m u n i k á c i ó n alapuló rendszer beveze­

tésének és m ű k ö d é s é n e k tesztelése.

3. A rendszer használata és értékelése a három ország 4 6 könyvtárában.

Az első szakaszt már e r e d m é n y e s e n befejezték, zöld utat garantálva a másik két szakasz számára. A második szakaszt 1993 tavaszán fejezték be a külön­

böző könyvtárakban végzett tesztekkel. A harmadik szakaszt 1993 áprilisában kezdték a könyvtárakban megvalósítandó nemzetközi könyvtárközi kölcsönzési műveletekkel. Az ez utáni kiértékelés az é v v é g é i g tart.

A projekt irányításának szervezése

A három ország műszaki szakembereivel együtte­

sen végzett nemzetközi fejlesztési tevékenység jó szervezettséget igényel. Ezért előre meghatározták az összes vezetési és szervezési eljárást, továbbá a fizetés rendjét. A vezetési irányelvek előírják a részje­

lentések sorát, határidejét, a különböző tanácskozáso­

kat, és a teamvezetők által elkészítendő számlákat, hogy az egész folyamat ellenőrizhető legyen. A pénzü­

gyi irányelvek a projekt koordinátora és a teamvezetők kötelezettségeit tartalmazzák a kifizetések, a pénzügyi jelentések benyújtása és a költségvetéssel való elszá­

molás terén.

A projekt áttekintése

Az I. ábra bemutatja a kísérleti rendszer struktúrá­

ját. A nemzetközi könyvtárközi kölcsönzési szolgálta­

tásokat nyújtó rendszert a megfelelő OSl-szabványok alapján, az ISO 10160, 1 0 1 6 1 , 10162 és 10163 szab­

ványainak figyelembevételével hozzák létre (az ISO- protokoll szabványoknak csak bizonyos részhalmazát vezetik be a program keretében}. Minthogy az új nemzetközi rendszer létező országos rendszereket kíván összekapcsolni, a végeredmény egy olyan háló­

zat lesz, amelyben a saját és az OSl-protokollok keverednek. Az az alapelv, hogy a nemzetközi szolgál­

tatást a három ország projektközpontjain keresztül lehet elérni, s e z e k a L A S E R , a PICA, és Franciaország esetében az egyetemek hálózati központja, a S U N I S T (Serveur Universitaire National pour l'lnformation Sci- entifique et Technique).

(2)

Deschamps. Ch.: Az ION program Az Egyesül! Királyság

tesztelő könyvtárai

Hollandia tesztelő könyvtárai Egyesült Királyság

kapcsolódási pont

Hollandia kapcsolódási pont AEG

MODCOMP

Kommunikációs | processzor

Kommunikációs

processzor TANDEM

VISCOUNT ARTTel dokumentum­

szolgáltató hálózat

Nemzetközi szolgálat

Nemzetközi szolgálat

Franciaország kapcsolódási pont

Kommunikációs processzor

Nemzetközi szolgálat

PICA dokumentum­

szolgáltató hálózat

PEB

dokumentum szolgáltató hálózat

Franciaország tesztelő könyvtárai

1. ábra A kísérleti rendszer felépítése A kísérleti program f ő b b szerkezeti elemei a követ­

kezők:

• a L A S E R , a PICA és az SDB/SUNIST által orszá­

g o s szinten már bevezetett könyvtárközi kölcsön­

zési és kereső szolgáltatások;

• a teszt céljára kiválasztott könyvtárak;

• az új nemzetközi könyvtárközi kölcsönzési szolgál­

tatás;

• interfész az új kísérleti hálózat és a létező országos hálózatok között.

Mindhárom országos kapcsolóközpont egy-egy könyvtári közösséget szolgál ki országos hálózati inf­

rastruktúráján keresztül. Jelenleg mindegyik eltérő formátumok és eljárások használatával működik. Ezek az országos hálózatok: az Egyesült Királyságban a LASER a V I S C O U N T - és az ARTTel-hálózaton érhető el, Franciaországban a könyvtárközi kölcsönzés a PEB révén valósul m e g , m í g Hollandiában a S U R F - NET elnevezésű egyetemi hálózatot használják. A kapcsolóközpontok több könyvtárat kértek fel orszá­

gukban az ION programban való részvételre. Ezek közé tartoznak: a British Library Document Supply Centre, a holland Királyi Könyvtár, és Franciaország­

ban a C A D I S T (Centres d'Acquisition et de Diffusion d e r i n f o r m a t i o n S c i e n t i f i q u e e t T e c h n i q u e ) könyvtárak.

A részt vevő könyvtárak a fejlesztés második sza­

kaszában ismerkedtek meg a tervezett rendszerrel, a harmadik szakaszban aktív részvételükkel hozzájárul­

nak az új szolgáltatás értékeléséhez. A fentiekben megnevezett ISO-szabványokat a h á r o m kapcsolási központban FEP (front end processor) révén érvénye­

sítik. Ez azt eredményezi, hogy minimálisan kell változ­

tatni a meglévő országos rendszereken, és a megol­

d á s a hasonló európai könyvtári hálózatoknál is alkal­

mazható lesz.

A kapuszolgálat vagy „átjáró" (gateway) elv révén interfész kerül az OSl-környezet és az országos rend­

szerek közé (2. ábra). A kapu megoldás minden országos kapcsolódási pontnál közös interfészt feltéte­

lez a nemzetközi rendszerhez, és olyan helyi interfé­

szeket a saját hálózathoz, amelyek illeszkednek azok adottságaihoz. Igy ezzel a jelenlegi országon belüli szolgáltatásokat le lehet képezni a nemzetközi szolgál­

tatáshoz.

A projekt munkaterve

Mint azt korábban említettük, a program h á r o m szakaszra oszlik; meghatározás és részletes leírás, kísérleti szolgáltatás bevezetése és működtetése a

(3)

TMT41.évf.1994.2. sz.

Nemzeti infrastruktúra

Szabványos Saját összekapcsolás!

protokollok protokollok

2. ábra A kapu elv

tesztelő könyvtáraknál. Az első szakasz végére a kísérleti rendszerek valamennyi részletező és általá­

nos specifikációja elkészült. Ezekre alapozták az or­

szágos s z á m í t ó g é p e s rendszereknél elvégzendő vál­

toztatásokat, és a kommunikációs processzor megol­

dást. Ugyanekkor készültek el a felhasználói kéziköny­

vek és oktatási programok a harmadik, ún. értékelő szakaszban részt vevők s z á m á r a .

Az egyik legfontosabb, komoly erőfeszítést és figyel­

met igénylő feladat az új szolgáltatás felhasználótól felhasználóig történő meghatározása volt, a különféle országos hálózatokon keresztül. Ezt tartalmazza az egybeolvasztási specifikáció, amely leírja a fejlesztés­

hez szükséges hardver- és szoftverelemeket négy fő területen: szolgáltatási szempontok, szabványok, ION¬

alaprendszer, lON-fejlesztés.

A szolgáltatásnál az a legfontosabb, hogy a minden­

kori felhasználó számára az I O N olyan lehetőségeket nyújt, amelyek kiegészítik a korábbiakat. Az országos kapcsolódási központokat X.25-ös vonalakon kötik össze. Az egyes országok megrendelő és teljesítő könyvtárai közötti kapcsolódást ezek a központok fogják biztosítani. A tesztelésbe bekapcsolódó könyv­

tárak az üzemszerűen működő rendszernek fontos használói lesznek. Az Egyesült Királyságban főként egyetemi és közművelődési könyvtárak a V I S C O U N T - , illetve az ARTTel-hálózatba kapcsolva, Franciaor­

s z á g b a n a CADIST-könyvtárak, és Hollandiában a PICA-hoz kapcsolódó egyetemi és közművelődési könyvtárak, továbbá a Királyi Könyvtár.

A nemzetközi könyvtárközi kölcsönzési rendszer működéséhez számos funkció e r e d m é n y e s ellátása kívánatos. Ezek a következők:

• megrendelők,

• teljesítők,

• közvetító megrendelők,

• közvetítő teljesítők, verifikáló központok,

• műszaki közvetítő kapuszolgálatok (gatewayek).

A felhasználó szemszögéből a folyamat a következő lépésekből áll:

1. A tétel azonosítása és lelőhelyének megállapítása {Franciaországban ez az üzenetküldés révén lehet­

séges, m í g Hollandiában és az Egyesült Királyság­

ban a „Myriade" nevű C D - R O M - m a l , ráadásul az angoloknál egy automatikus lelóhelykereső modult fognak bevezetni).

2. A megrendelés irányítása (az egyik könyvtártól a másikig, miközben a megrendelő választ kap, hogy megrendelését teljesítik-e).

3. A kölcsönzés kezelése {helyi, országos és nemzet­

közi szinten).

A térítést illetően valószínűleg egységes megközelí­

tést fogadnak el szabott díjjal a könyvek kölcsönzésé­

nél és a cikkek másolatszolgáltatásánál. Az elszámo­

lás bonyolításáért az lON-konzorcium vállal felelőssé­

get, az egyes könyvtárak nem fizetnek egymásnak közvetlenül.

A szabvám/oírvonatkozásában pragmatikus megkö­

zelítés érvényesült: az ISO illetékes bizottságának {TC46) m u n k a c s o p o r t j a T C 4 6 / W C 4 / W G 4 által kidolgo­

zott szabványok szerinti szolgáltatás lett a cél. Az ISO munkabizottsága két szabványt készített, egyiket a könyvtárközi kölcsönzés céljaira (ISO 10160/10161), a másikat pedig a keresésre (ISO 10162/10163). Az utóbbi szabvány a h o l l a n d - a n g o l relációban haszno­

sul.

A három kommunikációs processzor (FEP) közötti kommunikációs protokoll megfelel a nemzetközi szab­

ványoknak, továbbá a kapu szoftverje a nemzeti köz­

pontokban képes konvertálni az üzenetet a saját orszá­

gos infrastruktúra által befogadó formába. Vagyis olyan közvetítést végez, amelynek eredményeként az egész tranzakció szakaszoltnak tekinthető (3. ábra).

Közvetítő Közvetítő

3. ábra A művelet szakaszolása

A F E P valósítja meg a nemzetközi könyvtárközi kölcsönzési rendszer összeköttetését a külső világgal.

A felhasználó, aki általában saját országának rendsze­

rével é l , megrendelés céljából fordul a nemzetközi szinthez. Ezen belül a brit és holland felhasználók a megrendelés elindítása előtt külső, nemzetközi adat- bázisdkban is kereshetnek, m í g a francia intézmények nem vesznek részt ebben a funkcióban. A kapu szoft­

verje feldolgozza az országból érkező és a külföldről bejövő rendeléseket. A dokumentumszolgáltató intéz­

mény oldaláról ez annyit jelent, hogy a kapu fordul hozzá szolgáltatásért, vagy fogadja szolgáltatását (4. ábra).

(4)

Deschamps, Ch.: Az ION program

Fel használó

Kommunikációs processzor AEG

MOIXX)MP9740 Kommunikációs processzor

AEG MOIXX)MP9740

TCP/1P Ethernet Kommunikációs processzor

AEG MODCOMP 9730

Az Egyesüli Királyság országos rendszere

DEMSB

Kommunikációs processzor DEC

MVAX 3100

Hollandia országos rendszere

Kommunikációs processzor IBM

RS8000

TCP/IP

Ethernet 317-1

TANDEM

Felhasználó

3270 SNA

IBM 3090

Felhasználó

Franciaország

országos

rendszere

Országos

dokumentumszolgáltatás!

infrastruktúra

4. ábra A kommunikációs processzorok interfészei

Országos

dokumentumszolgáltatás!

infrastruktúra

Műszaki jellemzők

Mind a könyvtárközi kölcsönzési, mind pedig a keresési alkalmazásokat UNIX platformú mozgatható csomagként tervezték. Az ION céljaira három külön­

böző architektúrát alkalmaznak. Az Egyesült Király­

ságban a F E P hardverje egy A E G M O D C O M P 9730 típusú berendezés (a futtatásra a z AT & T V rendszer 3. verziója szolgál, UNIX operációs rendszerrel), Hol­

landia számára a D E C M I C R O VAX 3100 szolgál

(5)

TMT41.évf.1994.2. s z .

{a UNIX operációs rendszer ULTRIX-verziójával - (5. ábra). Franciaországban az IBM RS6000/320 tí­

pusú gépet választották ki (a futtatás a UNIX operációs rendszer AlX-változatán valósul meg).

A könyvtárközi kölcsönzési alkalmazás az 1984 C C I T T X.400 ajánlásaira, a nemzetközi ISO 8824/

8 8 2 5 szabványra és A S N . 1 szintaxisra, kódolási sza­

bályokra épülő tároló és mozgató mechanizmust hasz­

nál.

Ha a kapcsolat létrejött, a kereső funkció párbeszé­

des f o r m á b a n valósul meg a felhasználó és a központi katalógus között. A kommunikációra az O S I z s á k m e ­ mória, m í g a bibliográfiai leírások továbbítására a U N I M A R C f o r m á t u m szolgál.

Széles körű hálózati infrastruktúra

A C O S I N E IXÍ-hálózat köti össze jelenleg a három rendszert. A h á r o m FEP. azonos programcsomagot használ, a megfelelő környezethez igazítva őket. A platformok különbözősége okán vannak bizonyos elté­

rések az interfészek esetében is. Franciaországban a FEP az X.25-ÖS vonalon kapcsolódik a R E N A T E R néven ismert egyetemi, valamint a francia országos hálózathoz az IBM H C O N 3270 típusú saját terminál- protokolljával.

Szabványos E D I F A C T szintaxist alkalmaznak a do­

kumentumrendelési adatok továbbítására a H G O N kapcsolódási ponthoz, amely a francia PEB-hálózat-

E t h e r n e t o r s z á g o s r e n d s z e r

CL O

U N I X O p e r á c i ó s R e n d s z e r UJ

Q O o z

UJ H Ü

<

LL Q UJ

I N V E X E D I F A C T k ö n y v t á r

R e n d e l é s

UJ Q O u

z

UJ

T —

z

<

K e r e s é s

O p e r á t o r

I N F O R M I X C - I S A M a d a t b á z i s

I S Q L

t - LU

•s?

Z

<

tU

© CM

o X

UJ Q O

S z o f t v e r e l é r é s

TE

X . 2 5 a d a t á t v i t e l i hálózat

Vezérlőpult M o d e m

5. ábra Kommunikációs processzorok platformjai az Egyesült Királyságban és Hollandiában

Teljesítmény és kapacitás

A FEP a könyvtárközi kölcsönzési funkció céljából:

• megfelelő kapacitással rendelkezik 50 ezer tranz­

akció adatainak tárolására,

S* m i n d e n partnerének legalább napi 100 tranzakciót biztosít,

• 1 másodperc alá szorítja a várakozást.

A FEP jellemzői a keresési funkcióhoz:

• többszöri keresést biztosít,

• legalább 3 2 p á r h u z a m o s keresés átbocsátását teszi lehetővé,

• az üzenettovábbítás időtartama 0,1 másodperc alatti.

A rendszer kellő lehetőséget nyújt a berendezés ellenőrzésére és a hibák kiszűrésére. Statisztikai ada­

hoz juttat el. A francia FEP túloldalán A S N . 1 szintaxist alkalmaznak, amely az X.400-on juttat el az X.25-ÖS vonalra.

A brit rendszer interfészénél a lokális hálózatú T C P / IP protokollt használják az E T H E R N E T - h á l ó z a t h o z . A francia FEP-nél a rendelési adatot E D I F A C T szintaxis szerint kódolják. Kiegészítésül a brit F E P keresési modult is tartalmaz, és ezeket az adatokat az országos hálózat számára E D I F A C T szintaxisban kódolják. A hálózati oldalon a FEP a C C I T T X.25-tel kapcsolódik az egyetemi JANET-hálózathoz, kapcsolódást bizto­

sítva a C O S I N E IXI-hálózathoz. Az ASN.1 szerint kódolt dokumentumrendelési adatot a C C I T T X.400 ajánlások szerinti protokoll továbbítja.

Hollandiában a FEP a brit megoldással a z o n o s , de a DEC által kifejlesztett UNIX ULTRIX-verzión fut. Az

(6)

Deschamps, Ch.: Az ION program

X.25-ÖS interfész szerepében az egyetemi S U R F N E T - hálózathoz kapcsoló D E C gyártmányú D E M S B típusú irányítóra van szükség.

Felhasználói értékelés

A fejlesztés 3. szakaszában a nemzetközi kísérleti szolgáltatás már működőképes. A 2. szakaszban k i ­ képzett felhasználók ekkor értékelik a rendszert és szolgáltatásait. Ennek érdekében a felhasználó tájé­

koztatást kap:

• a fejlesztést indokló szükségletről,

• a gyűjtemények támogatásáról,

a kívánatos forrásokhoz való hozzáférésről,

• a dokumentumok elérhetőségéről,

• a rendszerbeli kommunikáció minőségéről,

• ó pénzügyi háttérről (a projekt támogatásáról),

• az elkészült dokumentációról.

A felhasználó három főbb terület értékelését fogja végezni:

• kiképzés és a dokumentáció,

• kísérleti rendszer,

• kísérleti szintű nemzetközi könyvtárközi kölcsön­

zés.

Az értékelés több módszert fog elegyíteni a statiszti­

kai adatok (az országos rendszerektől és a gépileg gyűjtött adatok) elemzésétől a szubjektív véleménye­

ken keresztül az irányított interjúkig, más forrásokból származó adatok statisztikai összevetéséig. Az értéke­

lés a remények szerint igazolni fogja az egész projekt jogosultságát, s azon belül a könyvtárosok, számítógé­

pes szakemberek és műszakiak közös erőfeszítéseit.

Már ez utóbbi ö n m a g á b a n is elismerésre méltó.

Fordította: S o n n e v e n d Péter

SCHMIDT PERIODICALS GMBH

Antiquariat / Reprints

Folyóiratok, sorozatok, bibliográfiák korábbi évfolyamai állnak az Önök szakembereinek a rendelkezésére

• valamennyi szakterületen és nyelven

• teljes sorozatok és egyes kötetek

• nagy aktikvár raktár

• másodpéldányok vétele és cseréje

• az egész világra kiterjedő kutatószolgálat

• utánnyomások

SCHMIDT P E R I O D I C A L S GMBH Ortstell Dettendorf

D 83075 B a d Fellnbach B R D

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A törzstanfolyam hallgatói között olyan, késõbb jelentõs személyekkel találko- zunk, mint Fazekas László hadnagy (késõbb vezérõrnagy, hadmûveleti csoportfõ- nök,

tanévben az általános iskolai tanulók száma 741,5 ezer fő, az érintett korosztály fogyásából adódóan 3800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.. Az

Nem láttuk több sikerrel biztatónak jólelkű vagy ra- vasz munkáltatók gondoskodását munkásaik anyagi, erkölcsi, szellemi szükségleteiről. Ami a hűbériség korában sem volt

Legyen szabad reménylenünk (Waldapfel bizonyára velem tart), hogy ez a felfogás meg fog változni, De nagyon szükségesnek tar- tanám ehhez, hogy az Altalános Utasítások, melyhez

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a