Cowden, Dudley, J.: A minőség-ellenőrzés statisztikai módszerei

STATI SZTIKAI lRODALMl FIGYEL'O

1019

Ugyanilyen alapon a K2 tényező V - K 0

K": 2 e 1 2

. Pl

A nemzeti jövedelem Éémája ilyen át- dolgozás után:

KiCi—j—V12K1P1

K2C2—i—szK2P2

A gyakorlatban a nemzeti jövedelem ilyen alapon átalakított sémáinak alkal—

mazása számos nehézségbe ütközik. Sok—

szor nehéz az elsődleges és a másodlagos felosztás kettéválasztása, mivel ezek a folyamatok gyakran egymásba fonódnak.

A nemzeti jövedelemnek ilyen átdolgo—

zott séma szerint való kiszámítása esetén a szokásos számításnál sok szempontból

el kell térni. így pl. a parasztság saját

fogyasztását kiskereskedelmi árakon kell figyelembe venni. A kötelező beadás ke—

retében értékesített terményeket pedig állami szabadfelvásárlási áron kell érté—

kelni. A kötelező beadási árak és az ál—

lami szabadpiaci árak közötti különbsé—

get a parasztság közterhei között kell el- számolni.

Az átalakított sémák alapján a nem-

zeti jövedelem megoszlása a fenti példa alapján a következő:

280 .;— 100 % 140 100 $ 50 _;— 70

520

II 220

Vagyis

Nemzeti jövedelem 360

Béralap 150

Pénzügyi akkumuláció 210

Az így átalakított séma szerint számí- tott nemzeti jövedelem adatok változat—

!anul hagyják a mennyiségi arányokat.

Eltolódásokat idéznek elő viszont az ér—

tékarányokban. Ezáltal reálisabb képet adnak a nemzeti jövedelem felhasználá- sáról, helyesebben mutatják elsősorbana beruházások arányát.

(Ism.: Hajpál Gyula)

IPARSTATISZTIKA

Cowden, Dudley J.:

A minőségellenőrzés

statisztikai módszerei

(Statisiical methods in gnality control.) Engle—

wood Cliiffs, N. J.1957. Preniice—liall'. XXIV., 727 p.

A munka enciklopédikus jellegű, nem tartalmaz új matematikai eredményeket, hanem rendszerezi a minőségellenőrzéssel kapcsolatos matematikai statisztikai is- mereteket. A szerző elsősorban a minő—

ségellenőrzés gyakorlati alkalmazását tar- totta szem előtt és ezért az egyes módsze—

rek ismertetése során csupán az eredmé—

nyeket közli, úgyszólván sehol sem bizo—

nyít, de igen bőséges példaanyaggal íl-_

lusztrál. (

A könyv negyven fejezetből áll. A füg—

gelékben ezenkívül mintegy 40 táblázat,

grafikon és monogramm található. Az első három fejezet a minőségellenőrzés és a matematikai statisztika alapfogalmaival

ismerteti meg az olvasót. A legelemibb

valószínűségszámítási fogalmak ismerte—

tése után a szerző áttér a minőségellenőr—

zésben oly fontos binomiális és polino—

eloszlásra. A normális eloszlást tárgyaló fejezetben külön foglalkozik a centrális határeloszlás tétellel. A követ—

kező fejezetek a becsléselmélettel foglal—

koznak; definiálja a különféle becslések fogalmát.

A szerző a hipotézis—vizsgálat és a kon—

fidencia intervallum kérdésének két hosz—

szú fejezetet szentel. Ezekben részletesen kitér a minőségellenőrzési eljárás előké—

szítésénél alkalmazott eljárásokra. A szó—

ráselemzés kérdését csak röviden érinti.

A. további fejezetek úgyszólván csak

minőségellenőrzési problémákkal foglal—

koznak. Tárgyalia többek között a gyár—

tásközbeni ellenőrzés átlag,, szórás, minta—

terjedelem homoeeneitásának vizsgálatát és a kontroll-kártyás módszereket. Fog—

lalkozik azzal az esettel is, amidőn a va—

lószínűséei változó aszimmetrikus eloszlá- sú. Az ún.. Of? görbének. amelva tétel kii-

lönböző ténvleees selejtaránvhoz tartozó átvételi valószínűségére jellemző, részle-

tes fejezetet szentel.

A további fejezetek a selejtaránnyal kapcsolatós eljárásokkal foglalkoznak.

miális

1020

STATISZTIKA? IRODALMI FIGYEUÖ'

Ide iktatja be külön fejezetként a Pois—

son—eloszlást, majd az ezzel a probléma—

körrel kapcsolatos kontroll—kártyás eljá—

rásokat,

, Az utolsó fejezetek az egyéb matemati—

kai statisztikai művekben is részletesen tárgyalt egyszeres, kétszeres és többszö—

rös mintavételi eljárással, valamint szek- venciális analízissel foglalkoznak.

(lsm; Székely Gábor)

*

Fürst, Gerhard és munkatársai:

Vállalatok, vállalaton belüli szakmai egységek és telephelyek mint a gazdasági tények statisztikai ábrázolásának alapjai

(Unlernehmen, fachlirhe Unternehmenstcile und örlliche líinheiten als Grundlage für die statistiSche Darstellung wirtschal'llicller Tntliestz'inde.) — Wirt- scha/t und Stalislik. 1957. No. 12. Mile—670, p.

Gerhard Fürstnek, a nyugat—német sta—

tisztik'xi hivatal elnökének és munkatár—

sainak. viszonylag nagyobb terjedelmű ta—

I'l'lll'nál ya a gazdaságstatisztikai számba—

vételi egység problémáját elemzi. A ta- nulmány időszerűségéne'l fogva is érdek—

lődésre tarthat számot, mert témája mind

nálunk, mind a nemzetközi statisztikai

konferenciákon jelenleg is vita tárgya. A tanulmány három fő részre tagozódik: az

első rész a lehetséges számbavételi egy-

ségekkel és ezeknek a különböző gazda—

sági tények. számbavétele szempontjából való célszerűséaével foglalkozik; a máso- dik rész részletesen elemzi az egyes számbavételi egységeket; a harmadik rész összefoglalja a tanulmány fő megállapi—

tásait.

A szerzők négyféle számbavételi egysé—

get különböztetnek meg:

1. vállalatok,

2. vállalaton belüli szakmai egységek:

a) a fennálló szervezet alapján ki—

alakítva (körülbelül megfelel a ,,költséghelyeknek"),

b) termékek alanián kialakítva (kö—

rülbelül megfelel ,a ,,költségvise—

löknek"), 3. telephelyek.

A tanulmány első részében összefoglaló táblát közölnek, melyen azt tüntetik fel, hogy a gazdasági tények, adatok 74 fon—

tos csoportjánál a fenti számbavételi egy—

ségek szerint mennyiben célszerű, ,,értele mes" az adatok feldolgozása.

A leggyakrabban vizsgált, tehát legfon—

tosabb gazdasági tényeket, adatokat négy

összefoglaló csoportba sorolják:

l. a vállalatok, üzemek egészét jellem—

ző adatok,

2. a ,,termelés alapjaira"

szerkezeti adatok,

a) ,,tőke" termelési tényező, b) ,,mnnka" termelési tényező,

3. a termelési folyamatra jellemző

adatok,

4. a nyereség felhasználására és a va—

gyonváltozásokra jellemző adatok.

jellemző

Az adatok minden egyes fajtájánál fel—

tüntetik, hogy annak számbavétele a fent emlitett négyféle egység szerint

—— mindig értelmes

— esetenként értelmes

—— értelme kérdéses

—— értelmetlen

—— nehezen megoldható.

Alapelvnek tekintik, hogy az adatok összefüggő számbavételére, valamennyi gazdasági tény ismeretén alapuló egysé—

ges kép kialakitására van szükség. Ebből

kiindulva az elsődleges, legfontosabb

számbavételi egységnek a vállalatot jelö—

lik meg, mert valamennyi adat a lehetsé- ges számbavételi egységek közül kizáró—

lag vállalatonként vehető számba.

A vállalatonkénti számbavétel fontos—

ságát azzal is indokolják, hogy a ,,piav gazdaságokban" a piacon önállóan meg—

jelenő vállalatok vizsgálata a fontos;

olyan gazdasági rendszerekben, melyek- ben a termelés—technikai összefüggések állnak előtérben, más egység alkalmazása mutatkozhat fontosabbnak. Részletesen foglalkoznak a vállalat fogalmának meg—

határozásával; a különböző (kereskedel—

mi, adójogi stb.) törvényekben foglalt de- finíciókból a legfontosabb, alapvető is—

mérvnek az önálló mérleg készítését te—

kintik.

A következőkben a szerzők azt vizsgál—

ják, milyen adatoknál lehet célszerű pár—

huzamosan más számbavételi egységek alkalmazása is.

A vállalaton belüli szakmai egységek

szerinti számbavétel véleményük szerint

főként azért lehet fontos, mert az egyes