A statisztikai Geoportosítások módszereik? *
Aszovjet népnek a népgazdaság helyreállítására és fejlesztésére vonatkozó terv határidőelőtti teljesítéséért folytatott harcában különösen fontossá vált az áll tervek teljesitésí nek rendszeres ellenőrzése, s ezzel kapcsolatban megnövekedet
népgazdaság különböző agaiba tartozó vállalatok által kifejtett termelési tevékenys,
elemzésének jelentősége. Ezzel egyidejűleg növekedett a statisztikai munka súlyai mert "semmiféle építő munka, semmiféle állami munka, semmiféle tervszerű munka ne, képzelhető el helyes számvitel nélkül. A számvitel pedig elképzelhetetlen statisztika nélkül. Számvetés statisztika nélkül egyetlen lépést sem tehet előre". (Sztálin). -A statisztika nem szorítkozhat az egyes tények egyszerű megállapítására, kü—Iö— , nösen nem pedig az állami tervek különböző teljesítési fokainak puszta meghatározására_
Molotov elvtársnak ,,A Szovjetúnió népgazdaságának fejlesztésére vonatkozá harmadik ötéves tervről" tartott beszámolója alapján a SzK(b)P XVIII. kongresszusa
határozatilag kimondotta: , ,,
,,A népgazdaság összes ágainak hatalmas fejlődése megköveteli a népgazdaság '* '
tervszerűsitési munkáinak és a számvitel megszervezésének további tökéletesítését. ,
A tervgazdasági munkálatok átszervezésének központi kérdése a tervteljesités ellen—* — ' őrzésének olymódon való megszervezése, hogy azáltal ez az egyes gazdasági ágak között megakadályozza az esetleges aránytalanságok kifejlődését, feltárja a terv teljesítését biztosító rejtett tartalékokat és az egyes iparágakban, valamint az ország egy—ee vidékein a tervteljesités tényleges eredményeinek megfelelően megtegye a szükséges , ' intézkedéseket". (A SzK(b)P XVIII kongresszusa. Gyorsírásos jegyzet, 663016.)—_ A terv teljesítését biztosító rejtett tartalékok feltárása,a szocialista népgazdaság ——
élenjáró és visszamaradt részlegeinek felderítése a szovjet statisztika felelősségteljes feladata. A statisztika kötelessége, hogy e feladat megoldása érdekében a rendel— * kezésére álló összes kutató eszközöket mozgósítsa.
A szovjet statisztikai tudomány fegyvertára Sok tudományosan megalapozott és gyakorlatilag kipróbált vizsgálati módskerrel rendelkezik. A statisztikai adatok elern— , zésénél azonban e módszerek távolról sem kerülnek kellő mértékben alkalmazásra.
Különösen nem használják ki eléggé a statisztikai csoportosítások módszerét.
A statisztikában ez a módszer alapvető fontosságú és ugyanakkor a gyakorlati dolgozók széles rétegei részéről is a legkönnyebben megérthető. A tudományosan meg— ; alapozott csoportosítási módszer egyéb statisztikai eljárásokkal és az egyes objektumok monografikus jellegű vizsgálatával együttesen lényeges segitséget nyujt a gazdasági
elemzések feladatainak megoldásánál. '
Annak a nagy jelentőségnek a megvilágítására, melyet a csoportosítási módszer a * gazdasági elemzések terén elfoglal, hivatkozunk Leninnek, a marxista statisztikai tudo-—
many megalapítójának, gazdag hagyatékára. Munkáiban klasszikus példákat találunk a statisztikai módszerek, elsősorban a csoportosítási módszer alkalmazására és
kidolgozására. " i
Lenin a gazdasági elemzésben a csoportosítások helyes alkalmazásának igen nagy jelentőséget tulajdonított, különösen hangsúlyozva, hogy ez egyáltalán nem valami "
szűk területre korlátozható különleges kérdés. '-
Lenin a ,,Kritikátlan kritika" cimen 1900—ben megjelent tanulmányában a
mezőgazdasági statisztika feladataira és alapvető kérdéseire vonatkozóan ezt mon— , ; dotta: ,,De azt hiszem, hogy a zemsztvostatisztika alapvető kérdéseiről beszél—ni
(már pedig annak a módszernek a kérdése, ahogyan a gazdaságonkinti összeírások adatait csoportosítjuk, igenis alapvető kérdés, amint erre a Szkvorcov úr által idézett hely en rá is mutatok) nem csak a zemsztvostatisztikusok joga, sőt kötelessége, hanem a közgazdászoké is. " ( V. I. Lenin: Összes művei, 4. kiadás. 3. kötet, 556. old. oroszul és ,,A kapitalizmus fejlődése Oroszországban'Z Szikra, Budapest, 1949, 623. old) A Lenin műveiben foglalt számos mélytartalmú útmutatás alapján összeállít—' hatjuk a statisztikai csoportosítások módszertanának alapvető elveit.
A statisztikai csoportosítási módszer helyes alkalmazásának első és elenged—_ * hetetlen feltétele a vizsgálandó jelenség lényegének az elméleti közgazdasági tudomány , alapján való meghatározása. Ez annyit jelent, hogy a kutatást ,,a folyamat formáinak 7 _
különlegességei szerint" (Lenin) kell felépíteni. "
' Vesztnlk utatiutiki, Moszkva, 1949, 1. sz.. lit—71. old.
; A kapitalizmust általában a gyáriparral azonosító és a _gyáripari statisztikai,
kérdéseiben ,,csodálatraméltó tudatlanságot" eláruló narodnyik közgazdászok bírálatát Lenin így fejezi be: ,,. . . nevetséges dolog a gépi nagyipar fejlődésének kérdésére egyesegyedül a gyári statisztikából vett adatokkal válaszolni. Ennél a kérdésnél nem- 'csak statisztikáról van szó, hanem mindama formákról és fejlődésfokokról is, amelyeken egy ország kapitalista iparfejlődése átmegy. Csak miután mindezeknek a formáknak lényegét és megkülönböztető sajátságait tisztáztuk, csak akkor van értelme annak, hogy egyik vagy másik forma fejlődését megfelelő módon feldolgozott statisztikai adatokkal szemléltessük". ( V. I. Lenin: Összes művei, 4. kiadás, 3. kötet, 398. old.oroszul és ,,A kapitalizmus fejlődése Oroszországban", Szikra, Budapest, 1949, 450. old.) A statisztikai csoportosítás tudományos alkalmazásának fontos előfeltétele a megoldandó feladatok pontos meghatározása. A csoportosítás csak a megoldandó feladatok előzetes meghatározása esetében tarthat igényt tudományos jellegének
elismerésére. Ellenkező esetben nem lesz egyéb, mint "statisztikai gyakorlatozás" és,
,,számokkal való játék".
A csoportosítás alapvető feladatai a következők: l
; Először, a közgazdasági elmélet alapján a jelenségek társadalomgazdasági típusainak, a gazdaságok és vállalatok kategóriáinak, stb. feltárása és azok statisztikai kifejezésére a megfelelő formák megkeresése. ,,A gazdaságstatisztikának —— mutatott rá Lenin -——- a csoportosítás alapjául feltétlenül a gazdaság méretét és típusát kell meg—
tennie". (V. ]. Lenin : Összes művei, 4. kiadás, 3. kötet, 554. old., oroszul és ,,A kapi- talizmus fejlődése Oroszországban", Szikra, Budapest, 1949, 622. old.) Lenin a követ- kezőképpen foglalta össze a csoportosítási módszer alapvető feladatait: ,,Az egész kérdés, a feladat minden nehézsége az, hogyanykell ezeket az adatokat (minden gazda- ságra vonatkozóan —-— A szerző.) egymással olyképpen szembeállítani, hogy a különböző csoportok vagy gazdaságtipusok pontos gazdaságpolitikai jelleget összesítve meg- ismerhessük". (Lenin—gyüjtemény, XIX., 362. old.)
Másodszor, a közgazdasági elmélet alapján azoknak a tényezőknek meghatá- rozása, amelyek a társadalomgazdasági típusok jellegének megváltozását elöldózik, valamint e tényezők hatásának és kölcsönös összefüggésük mértékének megállapítása.
A harmadik feladat az éppen most említett két feladattal van szoros kapcsolat—
ban: vizsgálni kell az egyes típusesoportokban a csoportosítás alapját képező ismérv mennyiségi változásait és ilymódon kell az egyes csoportok között mutatkozó minőségi különbségeket statisztikailag kifejezni.
Ennek az utóbbi feladatnak konkrét kifejezését és megoldását a csoportosító és kombinációs táblák szolgáltatják. Lenin ,,A zemsztvostatisztiká"-t bírálva ezt írta:
,,.' . . a számok tömegében elvesznek a jelenségek gazdasági típusai, azok a típusok, amelyek csak a sokoldalúan és racionálisan összeállított csoportosító és kombinációs táblákból tűnhetnek ki". (V. I. Lenin: Összes művei, 4. kiadás, 20. kötet, 68. old.) Lenin e tábláknak igen fontos szerepet juttatott ,,az életben már kialakult vagy még csak kialakulóban levő (ez nem kevésbbé fontos) összes gazdaság—tipusok" tanulmá—
nyozásánál. (U. 0. 67—68. old.)
Lenin a csoportosításokra vonatkozó fejtegetéseiben kihangsúlyozta á csopor—
tosítási ismérv közgazdaságilag helyes meghatározásának roppant fontosságát. Mint ahogy Lenin ,,Uj adatok a kapitalizmus fejlődésének törvényeiről aföldművelés terén"
című munkájában rámutatott: ,,Egy és ugyanaz az anyag különböző csoportosítási módszerek alkalmazásával egymással homlokegyenest ellenkező következtetésekbez vezet". ( V. I. Lenin : Összes művei, 4. kiadás, 22. kötet, 55. old.)
A csoportképző ismérv helyes megválasztásával kapcsolatos a csoportközök meg:
határozása is. A csoportközöket olymódon kell megválasztani, hogy azok a közgazda- sági elmélet alapján meghatározott társadalomgazdasági típusokat egymástól elkülö—
nitsék. Ellenkező esetben az egész csoportosítás elveszti értelmét.
A német statisztika csoportosításait bírálva, amely a mezőgazdasági anyagot 25 csoportra bontja szét, Lenin a következőket írja: ,,Ez a statisztika, amely az 5,736.082 gazdaságra vonatkozó gazdag anyagot a birtoknagyság sZerint ily nagyszámú csoportra bontja, példaképe a hivatali rutinnak, a tudományos lomtárnak, a számokkal való esztelen játéknak, mert ily nagyszámú csoport mellett a típusok felismeréséhez szükséges megfontolt, észszerű, a tudomány és az élet által igazolt alapnak még csak az, árnyéka sincs meg. ( V. ]. Lenin : Összes művei, 4. kiadás, 22. kötet, 71—72. old;) A SzK(b)P XV. kongresszusán Molotov elvtárs bírálta a.,parasztgazdaságok
5
öt'esoportra való helytelen felosztását, mivel ebben a csoportosításban ,,a !öldmüf __
központi formája" alig—alig veheto eszre, mert a falvakban az ot csoportból egy csoport
GSZ.
Molotov elvtárs a Központi Statisztikai Hivatal által ,,Az agrárrei'orm mérlege'fi _
cimü táblázatban közölt, 1927. évre vonatkozó adatokat bírálva rámutatott arra, 1 "
hogy ezek az adatok ,,. . .nenicsak, hogy egyáltalán nem felelnek meg a ténylegeo , helyzetnek, hanem népgazdasági és politikai szempontból a Központi Statisztikai Hivatal által elkövetett legsúlyosabb hibáknak minősülnek". Molotov elvtárs a továb—
biakban megvilágította a mérleg—szerkesztők politikailag káros és tudományeil'eneső hamisításainak lényegét, amely abban áll, hogy ,,. . .a táblázat mindkét (a forradalom _ előtti és a forradalom utáni időre vonatkozó) részében az összes parasztokat egy cso— ;.
portba sorolták s w— ami a legfontosabb, —— a Központi Statisztikai Hivatal táblázata—- ban nem szerepelnek a kulákok, középparasztok és szegényparasztok, nincsen gesztenye *
tagozódás szerinti, azaz tudományos csoportosítás". (A SzK(b)P XV. kongresszusa
Gyorsírásos jegyzőkönyv, 1050. old.) Ebből Molotov elvtárs azt a következtetést vonta ,. le, hogy ,,. . .a Központi Statisztikai Hivatal az adott esetben a statisztikai tudománylegelemibb követelményeinek sem tett eleget". (U. c., 1051. old.) _
A csoportosítások módszertanáról beszélve foglalkoznunk kell a másodlagos *- csoportosítás módszerével, amelyet Lenin ,,A kapitalizmus fejlödése Oroszország- ban" című klasszikus munkájában alkalmazott. A zemsztvostatisztika adatainak feldolgozásánál e módszer alkalmazását az tette szükségessé, hogy a parasztgazdasá—gokat a zemsztvostatisztikában az egyes körzetekben egymástól eltérő jellegű ismér- vek szerint csoportosították. Minthogy az összes körzetekre vonatkozóan elsődleges statisztikai adatok nem álltak rendelkezésre és a csoportképző ismérvek az egyes körzetekben egymástól különböztek, ez a körülmény megnehezítette a statisztikai adatok összesítését. Lenin a gazdaságok társadalomgazdasági csoportjai között lévő megoszlási arányokat használta fel, nevezetesen a parasztgazdaságok egyes (felső.
középső és alsó) csoportjaiként valamennyi körzetben a parasztgazdaságok azonos százalékát vette figyelembe, hogy ilyen módon a legfelső (jómódú), középső és ieg—
alsó (vagyontalan) csoportok közötti arány változatlan maradjon. Ezért Leninnek a zemsztvostatisztikai csoportokat fel kellett bontania a parasztgazdaságok száma, a bevetett terület és a jószágállomány nagysága szerint. ílymódon számította ki az egyes társadalomgazdasági csoportok aránylagos súlyát a vetésterület és a jószág—
állomány nagysága szerint az egész területre vonatkozoan. - A Lenin által alkalmazott módszer a statisztikai tudomány nagy nyeresége.
Ez a módszer valóban tudományos, mert ,,. . .a csoportok ilyen felosztásával javítá—, nyit sem változtatunk a paiasztság felső és alsó rétegei közötti tényleges viszonyom.
csak íly módon érjük el a parasztság legkülönbözőbb vidékeken és legkülönbözőbb feltételek között végbemenő felbomlására vonatkozó adatok összehasonlithatóságát".
( V. ]. Lenin: Összes művei, 4. kiadás, 3. kötet, IDO—101. old. oroszul és ,,A kapi- talizmus fejlődése Oroszországban", Szikra, Budapest, 1949, 116. old.)
A másodlagos csoportosítást bizonyos esetekben a szovjet statisztikában is alkal— ' mazzák. A gazdasági elemzés szükségessé teheti, hogy kölcsönösen összeegyeztessünk olyan táblázatokba foglalt mutatószámokat, amelyekben az adatok eltérő csoport- képző ismérvek szerint vannak csoportosítva; olyan, már nyilvánosságra hozott téblázatokról van itt szó, amelyeknek átszámítása gyakorlatilag lehetetlen vagy nem célravezető. A gazdasági elmélet szerint a mutatószámok között ilyen összefüggés megállapítható, de statisztikailag csak másodlagos csoportosítás segítségével fejez:—
hető ki. e
A csoportosítások módszerének kidolgozásában kétségtelenül az orosz statisz—
tikáé az elsőbbség. A híres orosz statisztikus, D. P. Zsuraoszkij már a XI X. század '
közepén (1810—1856) a statisztikát ,,a kategória számítás" tudományának nevezte
és ezzel együtt megállapította, hogy a statisztika alapja a kategóriák, a csoportokszerint való számbavétel. A Slikevícs zemsztvostatisztikus 1882-ben kombinációt -
táblákat javasolt s ezzel a statisztikai csoportosítások kifejezésére megjelölte a kellő *
formát.
A statisztikai csoportosítások alkalmazása azonban csak Lenin halhatatlan műveiben vált tökéletesen tudományos módszerre; ezzel új fejezet kezdödött annak a statisztikának történetében, amely a kommunista társadalom felépítéséért folytatott küzdelem hatalmas. tevékeny eszköze.
, A statisztikai csoportosítások, alkalmazásával szorosan összefügg a csoport.—
átlagok kérdése. _ * f , ' , * _
' Lenin munkáiban számos esetben összekapcsolta a csoportosítások és átlagok
módszerét és gazdasági kutatásai során együttesen alkalmazta, azt. Lenin gyakran használta az egyes társadalomgazdasági tipusokat jellemző átlagokat, de óva intett a megkülönböztetés nélküli átlagok alkalmazásától. A megkülönböztetés nélküli átlagok nem tárják fel, ellenkezőleg, eltakarják az egyes önálló tipusok között fennallo
minőségi különbségeket és nem tükrözik vissza a már kialakult vagy még kialakulóban
levő minőségi változásokat, a vizsgálandó jelenségek átalakulási folyamatát. Az ilyen"
átlagok ._formálisak, fiktivek.
,,A Perm—i kormányzóság 1894/95. évi háziipari összeírása és a háziipar általá—
nos kérdései" című munkájában Lenin a számos foglalkozási ágat felölelő statisztikai anyagot vizsgálva és elemezve, különválasztotta a nagyüzemeket, minthogy ,,a nagy——
és, kisüzemek együttes számbavétele teljesen fiktiv ,átlag'—okat ad, amelyek egyáltalán nem mutatják a valóságos helyzetet, hanem eltakarják a sarkalatos kii- lönbségeket és az egymástól teljesen eltérő, különböZő összetételű üzemeket egy- formáknak mutatják. (V. [. Lenin: Összes művei, 4. kiadás, 2. kötet, 382. old.)
A megkülönböztetés nélküli átlaggal ellentétben a csoportátlagokat csak minő—
ségileg azonos csoportokra vonatkozóan számítjuk ki. * *—
Lenin az egyes társadalomgazdasági tipusokat jellemző csoportátlagokat föleg a parasztság osztálytagozódásl folyamatának elemzésénél és egyéb társadalomgaz- dasági kérdések vizsgálatánál használta.
A csoportátlagok kérdésére vonatkozó legfontosabb útmutatást Sztálin elvtárs
adta. '
Sztálin elvtárs a SzK(b)P Központi Bizottságának plénuma előtt 1929 április—
havában tartott beszédében megemlékezett Leninnek ,,A kapitalizmus fejlödése Orosz—
országban" című munkájáról és arról, hogy ,,bogyan ostorozza abban Lenin a burzsoá közgazdászokat, akik a vetésterületek növekedéséről s zólóátlagszámok módszerével élnek és nem veszik figyelembe a körletek szerinti adatokat". (J. V. Sztálin : A leni-—
nizmus kérdései, 11. kiadás, 256. old. oroszul és n. a., Szikra, Budapest, 1948, 270.
old.) A vetésterületek kérdésének vizsgálatánál Sztálin elvtárs rámutatott arra, hogy országos átlagokkal dolgozni nem lehet: ,,. . .ba szemügyre vesszük a vetésterületek körletek szerinti változásait, vagyis ha tudományosan közelítjük meg a kérdést, akkor kiderül, hogy egyes kerületekben a vetésterületek rendszeresen növekednek, a másik—- ban pedig néha, főleg az időjárási viszonyok következtében, csökkennek. . ." (U. o.) Sztálin elvtárs hangsúlyozottan kiemelte, hogy ,,. . .az átlagszámok módszere, ha nem helyesbítik a körletekre vonatkozó adatok alapján, nem tudományos módszer"._(U. o.) Sztálin elvtárs e megállapításának jelentősége a vetésterületek kérdésének hatá- rát messze túlhaladja: általános tudományos jelentősége van. Marxista tudományos felfogás szerint csakis a korrigált csoportátlagok módszere tekinthető tudományos
módszernek. ,
Sztálin elvtársnak a korrigált átlagokra vonatkozó megállapítását nem szabad úgy értelmezni, hogy csak a vetésterületnél van szükség a körletek szerint korrigált átlagokra. A csoportátlagokat minden gazdaságstatisztikai vizsgálatnál alkalmazni kell. Az ipar tanulmányozásánál —— például —- az átlagokat nemcsak az egyes körze—
tekre, hanem az egyes iparágakra és az egyes vállalatcsoportokra vonatkozóan is ki kell számítani, kiemelve az élenjáró vállalatok csoportját.
Nyilvánvaló, hogy egyes esetekben közös átlagok alkalmazására is szükség van, de az egész kérdés lényege az, hogy ez az átlag ne legyen megkülönböztetés nélküli átlag. A közös átlag abban az esetben lesz megkülönböztetés nélküli átlag, ha a csoport- átlagok helyett alkalmazzák és ilyen módon eltakarja, kiegyenliti az egyes egymástól minőségileg különböző csoportok közötti eltéréseket. A közös átlag akkor nem lesz megkülönböztetés nélküli, fiktiv átlag, ha kiszámítása és elemzése csoportátlagok
alapján történik.
, A cseportátlagoknak a progressziv átlagnormák kiszámltásában van nagy fon—
tosságuk, mert vállalatainknak a termelési források kihasználására vonatkozó terveket jelenleg e progressziv normák alapján kell teljesiteniök. ,
A különbségi elemzes szempontjából nagy jelentőségű a kiváló eredményt
elért egyéni példák kimutatása is.
'
; A szovjet statisztika alapvető feladata, (hogy a' marxista—'leninista'kőz' * ebnéle't alapján a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet kapcsán ív
zoCialista bővített reprodukció törvényalzerűségeit, valamint elemezze a _, zpitaiiZmus ellentmondásait. A burzsoá, statisztika feladata viszont az kap a;
'*ndszer védelme, a benne rejlő kibékíthetetlen osztályellentétek elpalástolásaya :
kapitalizmus rothadási folyamatának és bukásának leplezése. k'
,
Minthogy a szovjet statisztika a szocializmus tervszerű felépítéséért harcol; —, a szocialista népgazdaság és kultúra vizsgálatában a csoportosítások módszerét ale , "halmozza. A csoportosítások módszere segíti elő az egyes szakaszokon elért eredmények:, * feltárását, a leszűrt tapasztalatoknak másutt való felhasználását, valamint az esetleg
felmerülő Hiányosságok megállapítását. f
., A gazdasági és kulturális építés eredményeinek biztosítása megköveteli a statisz—
A kapitalista országok —— többek között Anglia és Amerika —-— statisztikája nem
csoportosítások tudományos módszerét. Ez utóbbi a kapitalista gazdaság objektumai—4 nak csoportosításában kétségtelenül az osztálytagozódás kimutatását feltételezi,;
amire a burzsoá statisztika alkalmatlan és megoldására képtelen is.
" . Amikor a burzsoá statisztika a csoportosítások módszerét mégis alkalmazza, a ,,osoportosításoknak formális, matematikai jelleget ad.
A burzsoá statisztika csoportősítását az jellemzi, hogy a csoportképző ismérvek külső jellegűek és ezért e csoportosítások lényegtelen ismérvek alapján épülnek fel,
' Ezeknek az ismérveknek a száma rendszerint nem nagy. Az 1930: évi amerikai ipar-i
cenzus összesítésében a vállalatokat csak két ismérv: a bérmunkások száma és a brnttőv termelés értéke szerint csoportosították. Ebből az összeírásból hiányzik a vállalatok, fontos ismérvek —— mint például az alaptőke nagysága, az erőgépek teljesítőképes—
sége, stb. ———- szerinti csoportosítása. Az egyes csoportoknál hiányzik az ismérvek
— kinnbinációja, kombinációs táblákat pedig nem is alkalmaznak.
. , , A mezőgazdasági összeírások és elsősorban az amerikai 1910. évi összeírás anya——
; gára vonatkozóan Lenin ,,Uj adatok a kapitalizmus fejlődésének törvényeiről a föld—
művelésben" című munkájában kimutatta, hogy ,,az észszerűtlen, át nem gondolt, ;
__hivatali rutinnal készült összesítések és csoportosítások következtében" az össze——
gyüjtött anyag veszendőbe megy. (V. I. Lenin: Összes művei, 4. kiadás, 22. kötet,
? '48. old.) ,
_, A burzsoá statisztikában csoportosítási rendszerről még csak nem is beszélhetünk.
A csoportok minőségbeli összetételükre nézve nem egyneműek, mindegyik csoportban ' ,, különféle társadalomgazdasági típusok szerepelnek, ez pedig az általánosító jellemzők , eltorzításához vezet, amire a burzsoá statisztikának apologetikus céljainak elérése
végett szüksége is van. .
i A mondottak távolról sem merítik ki a csoportosítások segítségével a burzsoá statisztikában végrehajtott hamisítások valamennyi módját.
'
Vizsgáljuk meg az állami tervek teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatban %
mportosítási módszer alkalmazásának kérdését. i
_ A Az iparágakra vagy iparvidékekre vonatkozó terv helyes Összeállításának egyik előfeltétele ,a tervezés alá eső objektumok együttes tanulmányozása. Ugyanekkor : azonban a terv összeállításánál és a tervteljesítés ellenőrzésénél az ipari vállalatok
_,egyes csoportjait és az egyes iparvállalatokat külön—külön kell elbírálni. — _ A SzK(b)P Központi Bizottsága ,,A mezőgazdaságnak a háború utáni időszak—- ban való fejlesztéséről" szóló (1947 februári) határozatában kimondotta, hogy véget kell vetni ,,a kolhozok, szovhozok, gép— és traktorállomások és az egyes kerületek munkájának ellenőrzésében az átlagok alapján való helytelen értékelésnek, és ezen eljárási mód helyett a kiértékelés esetenkint külön—külön hajtandó végre, mert csak.
ez a mód ad, lehetőséget az élenjárók és a visszamaradottak felismerésére és az els maradottaknak az élenjárók színvonal—áig való emelésére". A SzK(b)PVKözponti Bi—
zottsága plénumának ez az igen fontos utasítása általános, elvi jelentőségű.
* A népgazdasági ipari terv teljesítésének elemzésénél szét kell választani éskülön kell vizsgálni mind az élenjáró, mind az elmaradt, majd ezt követőleg a legnagyobb _és technikailag legjobban felszerelt, az új és teljesen helyreállított, stb. vállalatok
tikai kutató módszerek, elsősorban a csoportosítási módszer szakadatlan tökéletesítését, ,
ismeri, de az osztályérdekből folyó korlátozottságánál fogva nem is ismerheti a, ,
§,"
teljesítményét. Természetes, hogy ezt a felosztást az egyes iparágakon belül kell végre-—
hajtani.
Megkíséreljük azoknak a lehetséges csoportosítási fajtáknak meghatározását;
amelyek az iparvállalatok termelési tervének teljesítésére vonatkozó adatok feldolgo- zása során szóbajöhetnek.
Az össztermelési terv teljesítésének számbavétele szükségszerűen elősegíti számos gazdasági feladat megoldását és nemcsak a terv teljesítéséért folytatott harc—
nak, hanem az új tervek előkészítésének is hatásos eszköze. A megoldásra váró fel—
adatok sokfélesége és bony olult volta miatt pontosan átgondolt csoportosítási rend- szert kell alkalmazni. Az egymással kölcsönösen összefüggő és egymást kiegészítő, több ismérv alapján megszerkesztett csoportosítások rendszere lehetővé teszi a ter- melés megszervezésében mutatkozó hibáknak, a szűk keresztmetszeteknek, valamint az élenjáró vállalatok munkájában mutatkozó pozitív tapasztalatoknak a kimutatá-r lát. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági elemzés során ezeket a csoportosításokat nem izoláltan, hanem a statisztika többi módszerével szoros kapcsolatban kell alkalmazni.
Az iparvállalatoknak a össztermelési terv teljesítésének foka szerinti csopor- tosítása szükségképpen kimutatja az össztermelés tervét teljesítő, túlteljesítő vagy csak hiányosan teljesítő vállalatokat, e vállalatok mindenegyes csoportjának gazda:- sági jelentőségét, a ki nem használt termelési tartalékokat, a tervtúlteljesítést ered— — ményező alapvető tényezőket, valamint a terv hiányos teljesítésének okait is.
A csoportosítások tartalmának minél konkrétebb meghatározása végett célszerű . csoportosításokat az illetékes minisztériumok —— azaz külön a szövetségi és külön az egyes köztársasági minisztériumok, —— valamint az illetékes kerületek —— azaz külön a kerületek és külön a járások -— alá tartozó iparvállalatok szerint felépíteni.
A megfelelő táblázatokat —- azok eredményesebb operatív felhasználhatósága végett —— nemcsak évenkint, hanem negyedévenkint, sőt havonta kell összeállítani.
Nyilvánvaló, hogy a táblázatokba foglalt mutatószámok köre az egyes időszakokra vonatkozóan előírt beszámolójelentések tartalmától függően egymástól különböző.
Ismertetjük az alkalmazható csoportosító tábla alanyának és állítmányának tartalmát. Az alanyban a vállalatokat az össztermelési terv teljesítésének foka (százaléka) szerint, az össztermelés értékét változatlan vagy más árakon számítva a következő csoportokba oszthatjuk: 80. 0— ig; 80—89. 9; 90 94. 9; 95—99.9; 100—104. 9;
105—109. 9; 110—119. 9, 120—129. 9; 130-——149. 9; 150en felül.
A vállalatoknak csoportokra való tagolása a csoportosítás első lépése. A válla- latoknak az egyes csoportok között való tényleges megoszlásától függően előfordul- hat, hogy a továbbiakban a csoportközök megnagyobbításával a csoportok számát csökkenteni kell. Célszerű azonban a szélső csoportokat -—— azaz egyrészt az élenjáró vállalatokét, amelyeknek eredményeit elsősorban kell tanulmányozni, másrészt az erősen elmaradt vállalatokét, amelyek operatív beavatkozást kívánnak — minden- esetre fenntartani
Ezzel kapcsolatban mégegyszer hangsúlyo'Zni kell, hogy a statiSZtikai csoporto- sítást ki kell egészíteni az egyes vállalatok —— mindenekelőtt az élenjáró vállalatok ——- monografikus jellegű tanulmányozásával, mert az élenjáró vállalatok tapasztalatai- nak elterjesztése népgazdasági szempontból nagy jelentőségű.
A csoportosítások alkalmazásával, éspedig több ismérv alapján összeállított, kölesönösen összefüggő csoportok eSetében, helyes volna a vállalatokat két nagyobb csoportra szétválasztani: a ) a tervet teljesítő és túlteljesítő, () ) a tervet nem teljesítő
vállalatokra.
Ez utóbbi csoportból célszerű kiválasztani a tervet rendszeresen nem teljesítő vállalatokat. Az íly vállalatok közé lehetne sorolni például azokat, amelyek egy negyed- évben 2—3 vagy egy félévben 4—5 hónapon át nem teljesítették a tervet. Termé- szetesen a vizsgálat konkrét feladataitól függően a tervet rendszeresen nem teljesítő vállalatok meghatározására más kritériumok is megállapíthatók.
Az azonos termékeket előállító egyes iparágak (pl.: ásványolajtermelés, szén—
bányászat, téglagyártás, stb.) vállalatainak csoportosítását célszerű a tervteljesítés- nek —— a termékek természetes mértékegységben kifejezett mennyisége alapján meg-
állapított —— foka szerint összeállítani.
A tábla állítmánya például a vállalatok mindenegyes csoportját jellemző alábbi
mutatószámokat tartalmazhatja: _
a) a vállalatok száma (abszolút számokban és az összes vállalatok százalékában),
9
' b) az őssztermelés változatlan vagy folyó árakon számítva (a terv szerinti,, f
_ a tényleges termelés), '
c) a munkások átlagos állományi létszáma (tervszerinti és tényleges létszám).
, , d) a munkatermelékenység átlagos színvonala (az állomány szerinti egy munkása "
esö átlagteljesítmény a terv szerint és ténylegesen),
e ) a főbb termelési felszerelések kihasználásának átlagos százaléka. * ,_ e
*Az e programm alapján több vagy kevesebb részletességgel felépített táblázatok lehetőséget nyujtanak arra, hogy a vállalatokat az össztermelési terv teljesítési
*!oka szerint csoportosítsuk, e csoportok munkáját a legfontosabb mérőszámokkal
, jellemezzük és így a vállalatok egyes csoportjainak tervtúlteljesitését vagy nem teljesí——tését előidéző alapvető tényezőket felderítsiik.
— Igy, ha az egyes, vagy azokból összevont nagyobb csoportok aránylagos súlyát '
a csoportokba tartozó vállalatok száma és a tényleges össztermelésük értéke szerintösszehasonlítjuk, akkor megállapítható, hogy mely csoportok v nak túlsúlyban. *—
Meghatározható továbbá a tervet nem teljesítő egyes vállalatok va azok nagyobb
csoportjai szerint annak az össztermelésnek értéke, amelyet a terv nem teljesítése folytán nem bocsátottak a népgazdaság rendelkezésére. Ennek meghatározása végett a terv szerinti össztermelés értékéből le kell vonni a tényleges termelés értékét. Ugyan-fígy megállapítható, hogy a tervet nem teljesítő és a tervet túlteljesitő vállalatok mek—
kora terven felüli teljesítményt érhettek volna el, ha valamennyien az élenjáró válla-, latok színvonalán dolgoztak volna.
Sokkal bonyolultabb a terv túlteljesítését vagy csak részleges teljesítését elö—
idéző tényezők és okok megállapítása. Ezek csak a táblázat állítmányáhan feltünte—
tett mutatószámok tüzetes elemzésének segítségével derithetők ki. A mondottakhoz még hozzáíűzzük: előfordulhat az is, hogy az állítmány felsorolt mutatószámai a kié-
ttgzött feladat megoldására nem elegendők, ilyenkor a mutatószámok körét ki kell
!) víteni.
Ha az egyes vállalatcsoportoknak a terv teljesítésére és a munkások létszámán vonatkozó adatait egymással összehasonlítjuk, akkor megállapítható, hogy milyen mértékben használták fel a rendelkezesre álló munkaerőt.
Az ismertetett táblázatok a vállalatoknak az össztermelési terv teljesítési foka szerint való csoportosításán alapszanak. Különösen hangsúlyozzuk, hogy ez a csopor—
tosítás önmagában (azaz izoláltan) véve nem elegendő, mert az egyes csoportokba különböző kapacitású vállalatok kerülhetnek. Ez vonja maga után annak szükséges—
ségét, hogy a vállalatok csoportosítását a vállalatok méreteit kifejező ismérvek szerint kell felépíteni. Lenin ,,A munkanap és munkaév a moszkvai kormányzóságban" címen 1912-ben írt tanulmányában ezeknek az ismérveknek a jelentőségéről a következőket mondotta: ,,A társadalomgazdasági statisztika számára az üzemek fajtája szerint!
különbség kevésbbé olyan jellemző és lényeges, mint az üzemek nagyságában mutat—
_ kozó különbség. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az első helyen emlitett különb-—
ségek figyelmen kívül hagyhatók. Jelenti azonban azt, hogy a statisztika a második helyen emlitett különbségek számbavétele nélkül egyáltalán el sem képzelhető"
(V. I. Lenin: Összes művei, 4. kiadás, 18. kötet, 245. old.)
Leninnek ez a megállapítása a szovjet statisztika számára is döntő jelentőségű.
A fentmondottak a két összefüggő ismérv: a termelési terv teljesítési foka én
a vállalat nagysága szerinti kombinált csoportosítás felépítését teszik szükÉégesaés Az ilyen csoportosítás azonban nagyon terjedelmes lenne, minthogy mindegyik cen—portot és alcsoportot még az állítmány mutatószámainak egész sorával kellene jelle—á, mezni. Ezért inkább célravezető a vállalatok nagyság szerinti csoportosítását is meg—- szerkeszteni, és ez a csoportosítás nélkülözhetetlen kiegészítő része lesz a termelési terv teljesítési foka szerint felépített csoportosításnak. Megjegyezzük, 'hogy helyesebb a vállalatokat nagyság szerint két nagy csoportra osztani: külön a termelési tervet, teljesít: és túlleljesítö és külön a termelési tervet nem teljesítő vállalatokat.
Avállalatok méretét kifejező ismérvek lehetnek például a munkások letszam, 'az állóalapok eredeti teljes értéke és az erőgépek teljesítöképessége. Annak a kérdés—
, nek eldöntése, hogy e mutatószámok közül egyes konkrét esetekben melyiket kell
alkalmazni, a vizsgált iparág jellegétől függ. Igy, ha a munkaigényes iparágak (pl.:
_ szénbányászat, ércbányászat. stb.) vállalatait vizsgáljuk, akkor a vállalat nagyságú
kifejező ismérvként a munkások létszámát vehetjük. Ha az energiaíogyasztó iparága—kat tanulmányozzuk. akkor csoportképző ismérvként a termelési folyamat rendel-
'kezésére álló energiakapaeitást kifejező mutatószámokat alkalmazhatjuk. Végezetül. — -'
'ha az ú. n. ,,nagy beruházásokat" igénylő iparágak vállalatait tesszük vizsgálat tár—
gyává, csoportképző ismérvként az állóalapok eredeti teljes értéke szolgálhat.
A vállalatoknak a munkáslétszám szerint való csoportosítására bemutatunk egy"
példát. Az alábbiakban a táblának csak az alanyát tüntetjük fel, minthogy az állít- mányban ugyanazok a mutatószámok fognak szerepelni, mint az első táblában.
Vállalatcsoportok az összter; Vállalati alcsoportok
melési terv teljesítése-szerint a munkáslétszám szerint Az 911"th humtósmai
A) Tervet teljesítő és 300 munkásig
túlteljesltó vállalatok 100— 249 ,,
250— 499 ,.
500— 999 ,, 1.000—4499 ., LEGO—1.999 ,, 2.000—2399 ..
sous—4.999 ,,
5.000 és annál több munkás .,B ) A tervet nem teljesítő 100 munkásig
á lul IDO—4249 ,,
v ' utak és így tovább
A csoportok és a csoportközök száma természetesen itt is csak példaként szolgál.
Az erőgépek teljesítőképessége és az állóalapok értéke szerint való csoportosítások megszerkesztésénél mind a csoportok számát, mind a csoportközök nagyságát az adott iparág jellege határozza meg.
A tárgyalt csoportosításból kiderül, hogy az egyik vagy másik összefoglaló csoportban milyen vállalatok vannak túlsúlyban. Nyilvánvaló, hogy a további elemzés jelentős mértékben a konkrét statisztikai adatoktól függ. )
Az ismertetett csoportosításokon kívül az össztcrmelési terv teljesítésének elemzése során felhasználhatók még olyan csoportosítások is, amelyek az össztermelés mutatószámait egyidejűleg összekötik a munkaerők létszámának, a mllnkabéralapok felhasználásának, a munkaidő kihasználásának. amunkanorma teljesítésének, a mű—
szakok számának, stb. mutatószámaival. Mindezeknek a csoportosításoknak igen fontos gazdasági jelentőségük van.
A össztermelési terv teljesítési menetének elemzése során még számos egyéb nélkülözhetetlen csoportosítás is felhasználható, például:
a) a vállalatoknak a munkatermelékenység színvonala szerint való csoportosi—
tása a munkások átlagos munkabérének szinvonalával és a vállalati munka egyéb
_mutatószámaival kapcsolatban, ,
b) a vállalatoknak a müszakok száma szerint való csoportosítása az előállított termékek mennyiségével, a termelőeszközök kihasználási fokával, a munka minőségi mutatószámaival kapcsolatban, ha a különböző műszakokban dolgozó vállalatok munkájának eredményességét akarjuk vizsgálni.
A, fent mondottakkal a kérdést még távolról sem meritettiik ki. Arra akartunk
csak rámutatni, hogy a tcrvteljesítés elemzésével kapcsolatban milyen széleskörű lehetőség van a csoportosítási módszer alkalmazására.Befejezésül megemlitünk néhány kérdést, amelyek tanulmányozásánál a csopor—
tosítási módszer alkalmazása igen célszerű.
Ismeretes, hogy a három sztálini ötéves terv időszaka alatt nagy, közép és kis iparvállalatok ezrei létesültek; a háborúutáni ötéves terv ideje alatt az új vállala- toknak további ezreit helyezték vagy helyezik üzembe. , ,,
Ez teremtette meg annak szükségességét, hogy vizsgáljuk a nagy, közép és kis vállalatok gazdasági eredményességét. E vizsgálódás, során ugyancsak célszerű a cso-
portosítási módszer alkalmazása. !
E feladattal szoros kapcsolatban van egy másik feladat is: az új, a helyreállított, valamint a régi vállalatok munkaeredményességének tanulmányozása. E feladat megoldására a vállalatokat az alapítási év és az újjáépítési év szerint kell csoportosi—
"
iákgílfzovjetúnió Központi Statisztikai Hivatalának szervei már végeznek ilyem,
mi: .
A csoportosítási módszert kell alkalmazni akkor is, amikor a vállalatok nagy
gát az egész népgazdaság szempon jából kell megállapítani, mert a vállalatok nagy—-ságának kén dése szo os k pcsolatbzn van a szocialis! a ipar racionális elhelyezésé—*
* nek kérdésével. Itt a vállalatok csoportosítását az állóalapok eredeti (vagy újjáépítésib — :értéke alapján, av gy a ttrmelési iolyamatot szolgáló energiakapacitás ismérve alap-—
ján lehet végrehajtani.
Az il en csoportosítás jelentősége nyilvánvaló, ha figyelembe vesszük. hogyez.
, a csoportosítás konkrét viszonyok között megmutatja egy adott iparág vállalatainak
nagysága és a vállalatok termelési tevékenységét jellemző minőségi és mennyiségi, mutatószámok között fennálló kölcsönös összefüggést.
_ A csoportosítások módszere a termelés gépesi ési folyamatának tanulmányozá—
_ zártál is alkalmazható, például: az olyan fontos és mun aigényes iparágban, mint a
, Szénbányászat. A termelési folyamat gépesítésének tanulmányozás-ában a csoportosi-tási módszer alkalmazására példaként felhozhatjnk a szénbányáknak az évenkint kibányászott szénnek a széntermelési munkafázisok —— réselés, lefejtés, rakodás és—
kiszállítás — gépesítési foka szerinti csoportosítását. Az ilyen csoportositásokat az , "ögyes szénmedencék szerint kell összeállítani, külön csoportosítva a lejtős és ferde
lés külön a meredek rétegeződésű szénbányákat.
Ezideig az ipari vállalatok csoportositásáról volt szó. A csoportosítások mód—
I'zerét azonban az ipar területén más tárgykörök —— munkaerő, munkapadok, műhe-
* lyek, stb. —- tanulmányozásában is lehet, sőt kell is alkalmazni. A csoportosítási mód- szemek a népgazdaság egyéb ágaihoz tartozó objektumok vizsgálatában való alkalma—
zása is igen hasznos eredményeket szolgáltat.
A statisztikai csoportosítások módszerét, mint a gazdasági elemzés egyik alap-—
vető formáját, a statisztikai gyakorlatban a lehető legszélesebb körben és lehetö leg-—
nagyobb mértékben kell alkalmaznunk. A statisztikai oktatás terén éppúgy, mint a ltatisztikai tudományos kutató munkákban a csoportosítási módszer számára jelen—
gtóségének megfelelő, méltó helyet kell biztosítani. N. Grass-ear
__A háztartásstatisztikai adatgyüjtés első eredményei
A Központi Statisztikai Hivatal a Népgazdasági Tanács határozata értelmében—
1949 októberétől kezdvo megindította a háztartásstatisztikai adatgyűjtést és hónapról—
hónapra fokozatosan bővítette az adatszolgáltatók számát. Decemberben már 1.023
' _ könyvecske volt feldolgozásra alkalmas.A háztartásstatisztikai könyvecskék vezetését a dolgozó Családok önként vállal- Áják, ehhez azonban állandó és folyamatos politikai felvilágosító munkára van szükség,
*Tudatosítanunk kell munkás— és dolgozó parasztasszonyainkban azt, hogy tervgazda- ságunkban — ahol már nem profitra, hanem szükségletre termelünk —— milyen nagy _ jelentősége van annak, hogy a dolgozok fogyasztása statisztikai eszközökkel mér-hetü—
legyen. A szervezés során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a dolgozók __.
mind az ipari munkások, mind a tisztviselők, mind pedig dolgozó parasztságunkA—é—
,megértették a feladat fontosságát és öntudatosan, komoly lelkesedéssel vállalják a ,könyvecskék vezetésével járó kétségtelen áldozatot. Nap mint nap érkeznek levelek ' a könyvecskéket vezető dolgozóktól vagy a háztartásban tevékenykedő asszonyoktók és szinte egyhangúan örömüket fejezik ki, hogy népi demokráciánk törődik azzal,, hogy ki mit fogyaszt, hogy megállapíthassa, miből mennyit kell termelni.
Sok—sok levél tartalmát tükrözi vissza a körösladányi Kiss Gyuláné levele, aki;
a következőket írja: ,, . . . talán— én vagyok a legboldogabb, mióta ezt a háztartást könyvecskét vezetem, mert tudom azt, hogy ezzel a Központi Statisztikai Hivatal munkáját megkönnyítem, mert ennek a háztartási könyvecskének a Vezetéséből meg tudják állapitani azt, hogy miből mennyit termeljenek és gyáraink véletlenül nehogy mast termeljenek, csak azt, amire szükségünk van. És a másik könnyebbségünk pedig
nekünk dolgozóknak az, hogy mióta ezt a háztartási könyvecskét vezetem, azóta sokkal",
