• Nem Talált Eredményt

A földrajzi nagyterek értelmezése a szomszédos államokban egy felmérés alapján

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A földrajzi nagyterek értelmezése a szomszédos államokban egy felmérés alapján"

Copied!
15
0
0

Teljes szövegt

(1)

the first part of the research, after the c.Jescriptions of rhc research areas from hisrorical, economic, and linguistic poims of view, the mcthods and sources of colleeting personal names arc presenred. l n the practical parr, the communities' naming cusroms are discussed. ln the comparacive analysis of the first names, special arrantion is payed ro the load of names, double first names, fashion for names, and their inheritance. The coneiusion coneiudes comparisan of morher-counrry's and its once adherenr territories' usage of personal names, summary of the tcrrirories' eponymic cusroms highlighting the localiry's pcculiar characteristics, and finally, ir outlines rhe perspcctives and tasks of researching personal names in the rarger areas.

Kulcsszavak / Keywords

kárpátaljai magyar személyncvck, a hármashatár magyar kereszrnévhasználata, névadás, kerrós keresztnevek, névdivat, a nevek öröklődése

Transcarpathian llungarian personal names, usage of first names along the tri-border region, eponymy, double fusr names, name fashion, inheritance of names

186

HARDITAMÁS

A földrajzi nagyterek értelmezése a szomszédos államokban egy felmérés alapján

Bevezető

A földrajzi nagyterek olyan térfogalmak, mclyckct gyakran használunk a hétköznapokban is. Gyakran jelentjük ki valamiről,

hogy közép-európai, balkáni, kelet-európai_ stb .. , dc ha _c fogalmak pontos lehatárotását szeretnénk ch·cgezm, a~kor n:~r problémák adódhatnak. 1\ regionális földrajz mcgalkoqa a sapt fogalmait az egyes tcrületek földrajzi tartalmáról, de ezek a lchatárolások is gyakran eltérőek. Másrészt c fogalmakat a földrajztudományon kívül használják _ a t~rté~1észe~,

politológusok, geopolitikusok, s gyakran ok ts mas .es mas területcket értenek az egyes nagytér fogalmak alatt, s nundczek a megítélések időben is átalakulnak, kiterjednek, áthelyeződnek, megszűnnek. Ezek a térfogalmak megítélésünk szenot képlékcnyek, vitára okot ad~k, s. nem lehet ~ket _?l~an egzakt földrajzi fogalomként kezeim, num pl. egy vtzgyujtO medence kiterjedését. Kétségtelen, hogy voltak erre kísérletek a földrajztudományban, dc jelen tanulmány célja az, hogy bemutassa, mcnnyire másként látják ezeket a fogalmakat a

különböző országokban élő egyetemisták. ~lagyarországon és hét szomszédjában kérdeztük meg a hallgatókat arról, _h?gy hogyan vélekednek saját országuk és szoms~ed)atk

nagyregionális hovatartozásáról. Ercdmény~~nk ~sak r:s:bcn tükrözik vissza az egyes országok foldraJ7.oktarasaban megtanított tanokat, a diákok gyakran saját vé~cményük, clőítéleteik, a médiából és más forrásokból szcrzerr tsmcrct~tk

alapján sorolják az egyes országokat ide vagy oda. lgy tanulmánn.mk célja nem a régiók lehatárolása, hanem annak bemuratá~a, hogy a földrajzi, történelmi, po]jrológiai irodalom hogyan vélckedclt Közép-Európa, K~lct-Európa stb.

kiterjedéséről, sa felmérésünk alapján hogyan JC.lennek

.meg

c~ck a fogalmak a diákok mcntális tét·képén.

!

-~szo~ez~cqu~ cl ore, hogy tanulmányunkban nem egzakt földraJZI reruleo egyscgckkel

(2)

foglalkozunk, hanem olyan térségekkcl, mdyck törrénclmi, politikai, kulturális bázison alakultak ki a közösségi tudatban, s mint ilyenek változhatnak, s eltérő nézőpontokból eltérőnek látszanak. Tanulmányunk első fejezetében a nagyrégiók fogalmát járjuk körbe, a második részben a Közép-Európa, Kelet-Európa, Délkelet-Európa és Balkán térségéről a szakirodalomban fellelhető változatokból válogarunk, s összegezzük a megközeütési irányokat, míg a harmadik fejezetben a hallgatók napjainkban felmén, a nagyrerek kiterjcdésér61 alkotatt véleményét ismertetjük.

A földrajzi nagyterek

i\ régiók fogalmának vizsgálatakor az alapverő problémát az adja, hogy rengeteg definíciót találhatunk rá. Különböző (rész)diszciplínák, s a nem tudományos közbeszéd is elrérőcn definiálható területi egységekre alkalmazza a régió fogalmát.

A nemzetközi kapcsolatokban használatos régiófogalmakat VOLGY er al. (2012) tekinti át, s öt csoportba sorolja. Ezek szcrim S7ámos definíció széles földrajzi klasztcreket tekint régiónak, mint pl. Azsia, Európa [sőt, Eurázsia együn], Latin- Amctika. Ezeket "mcra-régiók" -nak is tekinthetjük, rekinrettcl arra, hom számos régiót foglalnak magukba (PuT, ,\.\l 1967;

L\GOS 2003; K\RAW.\."1 2005). Mások a földrajzilag összekapcsolódó, államok közötti, intézményesített együttműködésck tcreit tekintik régióknak (GOERT7.-POWERS 2009), avagy földrajzilag összefüggő biztonsági közösségekcr (BUZi\N-Wt\EVER 2003), illetve olyan geopolitikai térségeket, amelyek felett egy regionális vagy globális hatalom gyakorolja az ellenőrzést (LEMKE 2002), vagy azokat a geopolitikai terekct, melyeket a közös identitás, kultúra és történelem kapcsol össze (KATZENSTEJN 2005). Ezeket a kategóriákat úgy is tekinthetjük, mint a nagy, ncmzctköú régiók létezésének különböző alapjait, létezésük értelmér, "raison d'erre" -ét.

A felsorolt Öt típusban találunk olyanokat arnelvek funkcionális

mcgközcürésűck,

s olyanokat, a.:nelyek

~ truktu;ális

jellemzőkkel bírnak. i\Iindeneserre egy-egy állam hovatartozása változhat, tehát az egyes régiók terülere kibővülhet \'agy összehúzódhat, esetleg új régiók tűnhernek fel vagy létező régiók

tűnhetnek el a rendszerben. Ha pedig a továbbiakban az általunk vizsgált tcreket kívánjuk ezeknek a kategóriáknak mcgfclcltctni, akkor megállapítható, hogy ugyanaz a földrajzi térség esetleg több kategória jellemzőivel is leírható, s jcllcmzőjc a töreénelemben is változhat.

igy saját koncepciónkat ebben a kérdésben úgy fogalmazhatjuk meg, hogy léteznek olyan földrajzi nagyrcrek, amelyeken belül a nemzetközi kapcsolatok intcnzívcbbek.

Létezik valamely olyan jellemzőjük, amely az odatartozó területckben közös, s amely elválasztja más nagyterektől, s ezek a térségek a geopolitikában is egységként kczclhetők. Ezek a komplex módon összetartozó térségek történelmi léptékben léteznek, sa VOLGY et al. (VOLGY 201 2) által felsorolt öt "raison d'etre" valamelyike vagy közülük több is érvényes rájuk, s a régiók azok földrajzi keretéül szolgálnak.

A földrajzi nagyterek fogalmán jelen munkában tehát olyan nagy régiókat értherünk, amelyek több állam területét egészben vagy részben magukba foglalják, s a fenti kritériumoknak eleget tesznek. l\ szakirodalom ezeket a tereket gyakran szubkontinentális régióknak nevezi (DJNGSD,\LE 1999), mivel méretük alapján egy kontinens jelentős hányadára terjednek ki, s clnevczésük is gyakran a földrészen belül elfoglalt helyükre utal (égtáj, közép-köztes, hátsó stb.), de utalhat valamely természeti földrajzi jelenségre is, félszigetre, hegységre, hegységrcndszerre,

tengerre. .

!\ nagyrerek kialakulása természetesen nem automattkus.

Attól, hogy az amerikai kontinensnek van keleti fele, nem beszélünk Kelet-Amerikáról (LENDV1\ Y 1997), a nagyterek lehatárolásához a földrajz csak a természeti alapot adja (ha adja), Je a tartalom mindig társadalmi képződmény, amely a természetföldrajzi tájbeosztással csak bizonyos csetekben esik egybe, inkább kivételként, minr törvényszerűen. . Ezen nagyterek civilizációs, kulturális, történelrm, geopolitikai, menrális képződményck, amelyek ilyenformán nem igazodnak természetföldrajzi tájakhoz, dc a politikai harárok ho:

való viszonyuk sem egyértelmű. Ha Európa ezen nagyreren vizsgáljuk, úm. 1 yugat-, Dél-, Észak-, Közép-, Kelet-, Délkelet-

; avagy Ibériai, Balkán, Skandinávia, Alpesi, Kárpár-; Dunai-,

(3)

Rajnai- stb., akkor óhatatlanul államokra gondolunk, s úgy véljük, automatikusan be tudjuk őket sorolni ezekbe a kategóriákba. Ha különbözó forrásokat vizsgálunk (pl. földrajzi tankönyveket, tudományos értekezéseket, országokat bcsoroló wcboldalakat, térképlapokat), akkor világossá válik, hogy ezen nagyterek lehatárolása egyáltalán nem konzekvens, nincs rá mindig, nundenhol alkalmazható szabály, hanem egyes régiók esetében vannak olyan országok, amelyeket feltétel nélkül oda sorolhatunk, s vannak olyanok, amelyeket csak bizonyos források tartanak pl. közép-európainak vagy balkáninak stb.

Ennek a bizonytalanságnak több okát láthatjuk:

• A nagyrerek kulrurális jellegzetességei mögött olyan, a történelemben hosszú ideig létező politika-földraj;ú formációk (birodalmak, vallási, etnikai csoportok területei), húzódnak meg, amelyek mára eltűntek,

határaik így nem láthatók a politikai térképeken, de hosszan tartó civilizációs befolyást gyakoroltak saját terülerükre, amelyek máig kimutathatók a társadalmi- gazdasági jellemzőkben, identitásban, értékekben stb.

A modern határok ezekkel a "kripto-határokkal" nem esnek egybe, így számos olyan országot találharunk, amelyek egyes részei más-más nagytérhez sorolhatók, vat,ry akár az egész ország hova tartozása is több irányú lehet. Az elsőre jó példa Románia, ahol Erdélyt

egyértelműen Közép-Európához, Moldvát Kelct- Európához vagy Délkclet-Európához, míg a Havasalföldet Délkelet-Európához sorolhatjuk. A második esetre Horvátország lehet a példa, melyet mint egykori jugoszláv tagköztársaságot, valamint délszláv etnikai többsége miatt Délkelet-Európához soroljuk, de katolikus vallása, Magyarországhoz fűződő

történelmi viszonya, s újabban EU tagsága miatt egyre inkább közép-európai országnak számít. Kelet-, Közép- és Délkelet-Európa elhatárolásának bizonytalanságait elsősorban Lengyelország és J\lagyarország történelmi határai "továbbélésének"

tekinthetjük, amelyek a mai államokon belül fontos, rejrvc létező szcrkezeti határokat jelentenek, így pl.

190

Lengyelország történelemben létező határai, melyek a mai ország területén belül húzódnak, ma is kimutathatók pl. a politikai választói viselkedés

jellemzőiben (SuR.,\ZSK..\ 1995).

• Mint Horvátország példáján lálhatruk, egy állam, illetve terület hova-tartozásának megítélése időben is változhat. Nyilván, egyes térfogalmakra ez kevésbé it,raz, hiszen pl. természeti földrajzi alapjuk miatt ez nem lehetséges (pl. Balkán), míg mások kifejezetten

"mozgékonyak", sót időlegcsen vagy végleg akár cl is tűnhetnek a térképről. Ilyen "mozgékony" térkategória Kelet-Európa, s időlegcsen eltűnőnek nevezhetjük Közép-Európát, a Baltjkumot. Különösen igaz lehet ez a megállapítás azokra a térfogalmakra, amelyek kialakításában nagy szerepe van a geopolitikai, történelmi jcUcmzóknck, s így a geopolitikai viszonyok dltozása miatt más-más történelmi periódusban az államok, tcrületek eltérő körét sorolhatjuk az adott fogai omba.

r\ nagyterek lehatárolásában meghatározó a mcntális elem. Térszemlélerünkct befolyásolja földrajzi helyzetünk, így pl. az égtáj szerinti besorolás tükrözheti ezt a jelenséget. Így pl. l émcrországban vagy Ausztriában gyakran fordul elő, hogy "Délkelet- Európa" fogalmába beleértik 1agyarországot is, elvégre tőlük nagyjából ebben az irányban helyezkedünk el, s Délkelet-Európa Magyarországon keresztül érhető el a számukra. Mcntális térképünket befolyásolja az is, hogy a nagytcrck, mint társadalmi

képződmények értéktartalommal, s identifikációs

erővel is bírnak. Tehát valamely nagytérhez való tartozás pozmv vagy negaúv é~tékítélctet és identitást/ elhatárolódás t hordozhat. Igy a K.özép- Európa fo~alommal gyakran találko~un_k mint __ pozi~í~:

értékkel. Erdekes jelenség, hogy Europa "kozcpet több országban is megtaláljuk, turisztikai jelentőséggel bíró emlékhelyet állítottak ennek jelölésérc Ukrajnában,

191

(4)

Romániában, Szlovákiában, 1\ 1agyarországon, de megjelenik i\Wánó markering anyagaiban is. yilván a

"közép" egyúttal az utak találkozását, csomópontját is jelenti, s mint il~·en, poziúv tartalommal bír önmagában is. Ehhez hozzá adódik, különösen a szegényebb országokban, hogy a Közép-Európa fogalomhoz szorosan kötődik a dunai Habsburg Birodalom, Ausztria képe, amely ma a gazdasági fejlettség okán vonzó tényező lehet.

• Az identifikáció szerepe így erős. Az, hogy egy állam, terület lakói hova sorolják magukat, s hogy hova sorolják őket mások, szomszédjaik, eldöntheti egy terület hovatartozását. Érdekes például, hogy a román közbcszédben, politikai beszédekben, tankönyvekben egyre gyakrabban rűnik fel Románia, mint közép- európai ország, bár eddig deklaráltan inkább Délkelet- Európához sorolták magukat. Ez nyilván kihatással van az ország kapcsolatrendszerének alakítására, de bizonyos belső kérdésekre is, mint pl. a városfejlesztés pnoritásai, amelyek szarosabban kötik a román társadalmat a közép-európai érrékekhcz.

;\[indczck alapján látható, hogy az általunk vizsgált nagyterek jclentös részére inkább az igaz, hogy határai nem élesek, dc

követhetők, s azokat inkább valamiféle "közbeszéd",

"közvélckedés" alakítja ki, s kevésbé valamely kodifikált rend.

Közép-Európa, Kelet-Európa, Délkelet-Európa, Balkán

J

elen munk.'iban négy olyan nagytér fogalmi vizsgálatát végeztük cl kérdőíves módszcrrcl, amelyek egymást átfedik, s

különböző korszakokban e fogalmak akár egymás alternatívái is lehetnek, dc átfedéseket mindegyik fogalom között találunk.

Közhelynek nik, hogy ezek a térfogalmak nehezen mcgfoghatók, elté nagysagu tcrekre értelmezhetők, s vonatkozási tcrületük időben is változó. Ez mindenképpcn azt a közös jellemzőt hozza magával, hogy ezek a fogalmak egy köztes teret írnak Ic, egy olyan széles európai tcrülctsávot, mcly nat,•-yhatalmak érdekszférái, nagy ci\'ilizációs közponrok hatásterületeinek találkozási övezetében helyezkedik el a

Baltikumtól Görögországig. Így ez a zóna önmagában sem egységes tér, ami közös ebben a nét,'Y térfogalomban az a

"Bctween-1 ess" jelensége. amire a különböző térkoncepciók alkotói megpróbáltak válaszokat keresni. V. R.EY és 0. GROZ.-\

francia-román szcrzópáros a Balkán definiálása kapcsán (de egész vizsgált térségünkre érvénycsíthctőcn) így fogalmazta meg a földrajzi köztesség politikai földrajzi okait és következményeit:

"A space wherc dcvelopmems are govcrncd by processcs of outside interfcrence and intlucnec that arc stronger than insidc forccs. I ts history is composed of recurrcnt advcrsity, whilc lack of durability prcvents accumularion and causcs rcturn to prcvious states, contriburing to a cyclic, discontinuous cxpcriencc of time that does not favor imcgration of what has bcen prcviously acquired" (REY-GROZi\ 2009, 265).

Mind a négy térfogalom viszonylag újnak nevezhető

történelmi léptékben, hiszen megjelenésük a térségünket magukba foglaló nagy birodalmak gyengülésévcl, felbomlásával keletkeztek, illetve terjedtek el, így valójában a 19. század második felétől beszélhetünk róluk.

A vizsgált térfogalmak közül talán Közép-Európa az, ami a legnagyobb szakmai érdeklódést és vitár kiváltotta, s máig a lcgszt!lesebb körben került tárgyalásra.

A Közép-Európa fogalom izgalmas kérdéseket nem csupán napjainkban vet fel. 1954-bcn egy német geográfus, K,\RL A.

S11 NHUBER foglalta össze az addig születctt clképzeléseket, s ábrázolta őket et,'Y térképen (1. ábra).

(5)

1926 lcu.~•··--~•1925,3 · - - - -

FHf'ldef'ICI'I 1926 '"' ~ - - J r Unst•oct 1927 • • • · M U..ntJer 1928 • • • • •

~~~totctt t934 WScMinl•r

M A Stwlc .. ~ton 1950 - - - 1950 ... .

1 <n<><iOOO.-., 1950 · · · JGottmoM ~ - - -

'

f /;>

1. ábra: A Közép-Európát helyzeti, történelmi, kulturális, politikai fo!:,>alomkénr leíró definiciók vonatkoztatási

területeinek összegzése Forrás: Sl;\; HUBER 1954: 19

Megállapította, hogy a 19. század elejéről fclmcrülr Közép- Európa verziók lefedik a kontinens törzsterületének nagy részér, abból jószerivel csak az Ibériai-félsziget hiányzik, Spanyolors~ágot és Portugáliát meg soha senki scm sorolta térségünkbe. Ábrája érdekes azonosságot mutat jelen kutatásunk

eredményeiből kikövetkeztetett ábrával Qásd a 2. ábra Közép- Európára vonatkozó részét), tehát a rendszerváltás urán visszarért Közép-Európa kép nem változott sokat a klasszikus elképzelésekhez képest, dc eredménycink arra is felhívják a figyelmet, hogy az uniós integráció, a jclenlq,ri geopolitikai krízisek ismét napirendre tűzték Közép-Európa mibenlétének problémáját, s elképzelhető, hogy át is alakírják azt.

LF..ND\' \1 L. FERE~C (LE>.:D\'.\1 1997) alapos összefoglalásában bemutatta a német geográfia azon törekvését, hogy Közép-Európát rnim egy egzakt rudományos jelenséger murassa be. A 19. században Karl Ritter térségünk lényegér a

194

tengerekről való távolságában fogalmazta meg, s azzal a Germán-s_zarmara-orosz síkságot azonosírotra a Rajnáról a Volgáig. Üt követve ALBRF..CIIT PE 'CK, ALFRED HE'IT1 ER,

\'0'\J SEYDLITZ már német dorninanciájú térségként határozzák meg Közép-Európát. Ezt a szemléleter a francia földrajz is átvette.

LHÉRJTIER francia rarrenesz "Région historiques" című művében

OJ

IÉRJTIER 1928) más választ ad erre a kérdésre.

Véleményeszerint a középkorban nem létezett Közép-Európa.

13z a térség tulajdonképpen a kontinens keleti határvidéke volt, amelyet az Austria-Österreich név fejez ki. Ez a 16. századtól

tűnt fel a történelemben, Ausztria megerősödése és a német civilizáció behatolásának eredményként. J\ politikai Közép- Európa koncepció akkor merült fel igazán, amikor a 19. század közepén az osztrák-porosz szembenállás visszaszorította a Habsburg hatalmat, s az a kérdés is fclmerülr, hogy a hererogén osztrák császárság képes-e tovább létezni. Ennek összeomlása

azelsővilgáháború urán új térfogalmakat eredményezett. Az új, sok kis államból álló ö,·ezerről LHERITIF..R 1928-ban kijelentette:

'Le~ litteleuropa est morr, ma.is I'Europe ccnrralc n'cn existc pas moins .. .' (LllÉRITIER 1928: 47). Lhcricicr "!'Europe Centralc"

régiója alapvctően Ausztria-Magyarország utódállamaiból állt:

Auszrriából, Csehszlovákiából és 1\[agyarországból. Bár koncepciója politikai volt, de egy jól körvonalazott földrajzi jelleggel bírt. Allítása szcrint !'Europe Centralc egy olyan övezetnek a kontinentális 0andlockcd) része, amely a orrh Capc-ről Kircneikáig és Egyiptomig tcrjed s remikivüli diverzitást mutat etnikai, nyelvi, vallási szempontbóL Ezen az övczeten belül !'Europe Central "raison d'etre" -e a fordítókorong, a csomópont szcrepc. l::uropc Ccntrale Európa szintéziscként is értelmezhető, s mindcgyik ottani állam a szinrézis szintézise. Tulajdonképpen egész Európát találjuk itt míniatürizálva. Úgy gondolta, ez a térség kicsi, dc fokozatosan terjeszkedik, s a környező nagyobb egységekbe is behatol. Ezt a szélesebb övezetet nevezre Közép-Európának Q'Europe Central)

J

,\CQUES A, CEL (A:\" CEL 1930), s émetországgal és Sdjccal kiegészítve E.\1!\L-\NUEL DE J\L\RT01 E (l\L\RTONl'!E 1931 ).

195

(6)

Tehát a kér világháború közti időben alakult ki az a felfogás, mely a köztes zónát (németül Zwischeneuropa) rajzolta fel Európa térképére a korábbi, birodalmi struktúrák helyett, de azokkal keverve.

A 19. század közepétől Közép-Európa politikai, kulturális megfogalmazása is kialakult. Németország gazdasági hátterének biztosítására jött létre a .t\1irteleuropa fogalom már az 1830-as

évektől politikusok, gondolkodók (pl. Friedrich List) művciben

(LENDVAI 1997), de az első világháborút megelőzően is születtek a témában jelentős művek. Friedrich Naumann hasonló című könyve nagy ellenállást váltott ki a magyar közéletben (LENGYEL 1916). A .t-.1ittelcuropa fogalom egy Németország központú gazdasági nagytérre vonatkozik, amely délkeleti irányba terjeszkedik, s átlépi a pángermanizmus által

kijelölhető tér határait.

A térség polinkai jelentősége az l. világháború után növekedett meg, mivcl Oroszország forradalmi átalakulásával Franciaország számára elveszett az a keleti szövetséges, amely ellensúlyt képezhetett Németországgal szemben, annak keleti oldalán (ORMOS 2007).

A hidegháború idején felosztott Európában Közép-Európa fogalma értelmetlenné vált, hiszen a vasfüggöny lényegében térségünk középvonalában húzódott végig, így térségünk a Kelet-Európa fogaiomba sorolódott át. A nyolcvanas évektől

jelentkezett újra a közgondolkodásban ez a térfogalom,

elsősorban a kelettól való tudati távolodás eredményeként. A közép-európaiság, mint nehezen meghatározható, szellemi, kulturális közösség vállalása elsősorban a Nyugat-Európához való történelmi tartozás érzését erősítette, térségi sajátosságaink hangsúlyozásával. A térkoncepció ismételt feltűnése a térség népeit segítette hozzá mintq,ry eszközként ahhoz, hogy önmagukat Kelet-Európából Nyugat-Európába "helyezzék át"

tudati értelemben, hangsúlyozva kötődésüket a nyugati kultúrához (HAGEN 2003). Persze külsó nézőpontból ez az identitáskeresés kevésbé emelkedettnek is tűnhet. Érdekes R.

\XIAGNER szcmlélete, aki 2003-ban egy elég lekezelő hangú, de lényeglátó publicisztikát írt a 1 eue Zürcher Zeitung hasábjain

"Der Traum der Rander . .t-.1itteleuropa-eine Vision crfüllt sich

und lebt als Utopic weiter"1 címmel a közép-európai identitás újraéledéséről, melynek célja a Nyugathoz való kötődés hangsúlyozása. Megállapítja azt az ellentmondást, hogy miközben a nagytérségi identitásról beszélünk, az érintett országok, nemzetek erősödő nacionalizmussal fordulnak egymás felé, s a kisebb regionális identitások, sovinizmusok veszélyeztetik a térség egyensúlyát (W t\ G NER 2003). A rendszerváltás után ez a közösség politikai együttműködésekben

is megnyilvánult, erre mutatott példát a Közép-európai Kezdeményezés (KEK), a szabadkereskedelmi társulás (CEFTA), a Visegrádi Csoport megalakulása. Napjainkban ez a közösség megbomlani látszik, s egy szűkebb (dc egyértelműen közép-európai) együttműködés (Siavkov-i e,gyezmény) látszik kibontakozni, melyben Csehország, Szlovákia és Ausztria kötnek szorosabb együttműködést, míg Lengyelország

elsősorban Németországgal és Franciaországgal kíván szarosabb geopolitikai egységet alkotni . .t\1indez térségünk egy újabb, belső átalakulását jelzi.

Kelet-Európa fogalma még több kérdést vet fel, mint az

előbbi térfogalom. A tárgyalt történelmi korszakról, a kontextustól függően egészen eltérő ország csoport lehet a térfogalom tartalma. A hidegháború idején Kelet-Európa alatt a volt szacialista országokat értették a Szavjetunió nélkül, míg napjainkban a leggyakoribb értelmezés az egykori szovjet tagköztársaságok köre Oroszország nélkül. A Kelet-Európa fogalom fontos kérdése, hogy Oroszországot beleértjük-e a térségbe, avagy azt nem tekintjük általában Európa részének. Ez nem jelent orosz-ellenességet, hiszen az orosz gondolkodók bizonyos köre is osztja ezt a véleményt. Ennek oka, hogy az orosz fejlődés nem európai mintákat követ, hanem európai és ázsiaiakat vegyesen, köszönhetőcn a hosszú mongol uralom hatásának, s a bizánci hagyományoknak. l~ppen ezért OSCAR HALECKI (H1\LECKl 1995) lengyel történész két háború között született elméletében Kelet-Európát az Oroszországon kívüli szláv népek által lakott területben határozza meg, amelyet

l Magyarul: A szélek álma-Közép-Európa- egy vízió, mcly beteljesül, s utópiaként tovább él.

(7)

könyvének címében is a " yugat peremének" nevez. Konársa, a cseh Bidlo viszont a két nagy keresztény vallás befolyási területének találkozásánál h úz za meg a ha tán, Ke b -Európakém definiálva az onodox államokat (ROMSICS 2005). A Kelet- Európa fogalom tartalma a rendszerváltás után jelemősen megváltozott. A Szavjetunió felbomlásával az egykori tagköztársaságok vették át a jelzót, kivéve a Baltikumot, mely inkább Közép-Európa és Észak-Európa irányába gravitált, ezzel is ki fejezve az orosz szláv világtól való külöoáilóságát.

DlNGSD,\LE (Dl lGSDALE 1999) szcrint a hidegháború után Kelet-F.urópa négy nagytérségre osztható fel: Közép-, Balti-, Balkán-Európa és Keleti llatárvidék. Mindezekbőllátszik, hogy a "lcgmozgékonyabb" térfogalomnak Kelet-Európát tekinthetjük.

Neve alapján természetföldrajzi elnevezésnek tűnik a

"Balkán" kifejezés, hiszen alapvetően a Balkán-félszigetet értjük alatta. A félsziget elnevezése Zeune német geográfustól származik '1808-ból (H. \j 201 O), s természeti földrajzi értelemben három oldalról tengerek, míg északról a Duna és a Száva folyók határolják. Társadalmi-politikai értelemben a határa már bizonytalanabb. A 19. században a Balkán-hegységen való átkelés kapcsán terjedt el a nyugati földrajzi irodalomban, de a térséget ekkor mint "európai Törökországot" emlegették, hiszen a terület egésze az Oszmán Birodalom fennhatósága alá tartozott, s valójában annak összeomlása során, a "keleti-kérdés"

válságában kezdték cl széles körben használni ezt a földrajzi kifejezést a térségre (lvfAZOWER 2004). Így a kifejezés egy olyan térséghez kötődött, mcly etnikailag rendkívül kevert, s a nagyhatalmak vetélkedésének színtere. Ezért nagyhatalmi konfliktusok tűzfészke, mig időról-időre hatalmi vákuum alakul ki, mely során a térség belső emikumai között törnek ki konfliktusok. Mindezck miatt a "Balkán" vagy "balkáni" ma már olyan jelző, amelyet a Földön máshol elhelyezkedő hasonló adorrságú térségekkel kapcsolatban is használnak (BRZEZl SKI 1999).

A Délkelet-l~urópa kifejezés is megralálható már 19 század eleji térképeken, dc tartalommal a 20. században töltődött fel.

Politikailag, értéktartalmát tekintve semlegesebb, rnint a Balkán

198

kifejezés, s annál szélesebb térséget is takar. A 20. század első felében elsősorban a szélesebb értelemben vett német geopolitikai törekvések meghatározására szolgált, míg mára jelentősége abban áll, hogy a szarosan vett Balkán államai mcllctt ide sorolhatjuk azokat az államokat, amelyek kulturáti~an összetartoznak, de nem sorolhatók be a Balkán fogalmába. lgy pl. Románia, amely vallása miatt, avagy Szlovénia és Horvátország, amely etnikai-nyelvi és történelmi okokból kapcsolódik a balkáni áilamokhoz, de legalább ilyen erős kapcsolata van Közép-Európához is.

Látható tehát, hogy napjaink gondolkodását különböző ereclcrü nagyrér-felfogások alakítják:

• A regionális földrajz és fizikai földrajz meghatározásai, mclyekben megtaláljuk azt a német felfogást, amely Európa tengerektól távol eső "középső" területeit tekinri Közép- Európának. f'izikai földraizi megközelítés az is, ha a kontinens geometriai középpontját vesszük alapul, de ebben az esetben kérdés, hogy hogyan deftniáljuk a kontinens keleti határát? A Balkánt rnint félszigetet Ic tudjuk határolni, bár északi határa fizikai földrajzi szempontból kérdéses lehet.

• A 19. századi német és osztrák birodalmi terek, kiegészítve azok gazdasági és kulrurális hátterével ötvöződnek ~ Mittcleuropa fogalomban és a hozzá hasonlo felfogásokban, amelyek mindmáig élnek.

• Az első világháború után a térség geopolitikai jelcntőségét (a Kelet és a Nyugat szétválasztása, köztesség) emelik ki a francia eredetű vélemények, s a német Zwischeneuropa fogalom, mely egy széles övezetet jelöl meg.

• A hidegháború idején a szétválasztott kontinens keleti fele, a vasfüggöny és a szovjet határok közötti sáv artikulálódon rnint egységes régió,

• Végül a rendszerváltás és Unió kiterjesztése után a Kel~t­

Európa fogalom tolódott keletre, s a volt SZO\')Ct tagköztársaságokat érthetjük alatt Oroszországgal vagy anélkül.

199

(8)

Napjaink gondolkodásában mindezek a hatások keverednek, s alakitják elképzeléseinket a nagyrégiókróL

A térfogalmak megítélése napjainkban - egy vizsgálat tükrében

Az edcligickból látható, hogy a bemutatott térfogalmak társadalmi képződményck, amelyek kialakulásában jelenrós szerepe van a történelemnek, kultúrának, s földrajzi helyzetből

és ismeretekből származó mentális térképcknek.

apjaink térfelfogásának vizsgálatára egy kérdőíves kuratásr végeztünk 2013-2014-ben, mely a térfelfogás elemzésérc irányult. Nyolc országban minrcgy 1294 felsőoktatási hallgatót kérdeztünk meg arról, hogy a négy nagy polirikai-földrajzi térfogalom közül mclyckbe tartozónak vélik saját államukar, valamim szomszédaikar, s azok szomszédair. Az egyes államokhoz több nagyteret is hozzárendclhettek, tekintettel arra, hogy ezek a térfogalmak nem kis részben árfeclik egymást, s határaik semmiképpen scm húzhaták meg az államhatárok mentén. A 2. ábra muratja a lekérdezés országait, helyszíncit, s azokat az országokat, amelyekre \'Onatkozrak a kérdéseink. Az egyes államok nagyrérségi hovatartozása mellctt vizsgáltuk az országok közörri kapcsolatrendszcrcket, az egyes államok belső

felosztását, dc jelen munka tcrjedelme az említett kérdés tárgyalását teszi lchcrővé.

2. ábra: A nzsgálati térség (Forrás: Saját szerkesztés)

A \'álaszadók sZa"t"azatai alapján Yi.lágosan kiraJzolódnak az egJ·es téregységek. A 3. ábra összefoglalja a \·álaszokból

kikövetkeztethető eredményeket. Az ábra azt mutatja meg, hogy az egyes országokat a válaszadók mekkora aránya ,.szavazták be'' az egyes térkategóriákba. Külön bontottuk a válaszadók saját és a többi otszágáról alkotott "..éleményét. Így kiilön beszélhetünk a) a nemzetközi megítélésról (tehát a "t"álaszadók hova sorolják a többi országot), valamint b) a ....-álaszadók nagytérsegt identifikációjáróL Ez a két \·izsgálati irány egyiitt alakítja ki azokat a ment:ílis nagJ"tereket, amelyek modelljét az elemzés vegen megalkotjuk., s amelyek segítségével láthatjuk a válaszokból kikövetkeztethető változásokat. A nemzetközi megítélés elemzésénél csak azokat az országokat vetti.ik figyelembe, soroltt1k be valamelyik térkategóriába, amelyekre a válaszadók több mint tíz százaléka \•oksolt.

Válaszadóink mentális térképén a négy térfogalom részben átfedi egymást. Közép-Európa keleti. egykori államszocialista országai (Ungyelországtól Bulgáriáig) hal.-ánpn ugyan, de Kelet-Emópa fogalomkörébe is beletartoznak. Ugranakkor Délkelet-Emópa és a Balkán fogalma Cg)' állam (Olaszország)

(9)

kivételével földeajzilag azonos teret fednek le, csak a hangsúlyok mások.

3. ábra: .A négy nagytérség kiterjedésének m.egítélése Forrás: A 2014-es kérdőívek alapján saját szerkesztés

Kevés olyau ország vau, amely csak egy vagy legfeljebb kenő

térfogaiomba somlód.ik be. Határozottan helyezhető el .Ausztria és Németország, amelyek csak I-.::özép-Európánál jelennek meg.

Kelet-Európa magterületének tekinthetők a válaszadók szerím Oroszország, Ukrajna és Belomsszia, amelyek csak ennél a térfogalomnál ketültek fel a térképre. .A Délkelet- Európa/Balkán térségben az alábbi államok tekinthetők olyannak, amelyek nem jele1u1ek meg más técfogalomnál:

Macedórúa, Montenegtó és Bosznia-Hercegovina ne\'ezhető egyértelműen délkelet-európai/balkáni országtlak, bár két térfogalomuál jeleJmek meg, de ezek, nunt említettük, földrajzi értelemben azonos térre vonatkoznak.

tvlind a négy kategóriába bekerült viszont Szlovénia, bác relaúve magas arányban Közép-Európa részének tartják a válaszadók, de viszonylag magas a három másik fogalom részesedése is.

202

Mivel nyolc országban végeztük a vizsgálatainkat, ezért ezek esetében tudunk beszélni a nagytérségi identifikációróL A válaszadók besorolták saját országukat is. Arra kértük őket, hogy jelöljék be, mcly nagytérség vagy nagytérségek részét képezi saját államuk: tehát több irányba is besorolhatták országukat. A 3.

ábrán kördiagramok mutatják, hogy az adott ország válaszadóinak mekkora aránya sorolta be saját országát az adott térfogalom ba.

Itt kéttípusú diszkrepancia vizsgálható: amikor egy országot a nemzetközi közvélekedés kevésbé tart egy régió részének, míg a saját lakói odasorolják, s ennek az ellenkezője, amikor egy ország bekerül egy térfogalomba, miközben az állampolgárok nem érzik odatartozónak.

Az első eset szignifikánsan a Közép-Európa fogalomnál lép fel. Látható, hogy a magterület országaiból háromban vizsgálócitunk (Ausztria, Szlovákia és Magyarország), s rnindhárom esetben a nemzetközi megítélés határozottan ide sorolta őket, miközben saját lakosságuk magas arányban ide tartozónak tekinti az országot. Ugyanakkor több olyan állam is van, amit a nemzetközi megírélés nem vagy csak alacsony arányban sorol ide, dc saját lakossága erős közép-európai identitással rendelkezik. Így térképünkből látható, hogy Ukrajna és Románia esetében a más országbeli válaszadók kevesebb mint 10%-a tartotta ezeket az országokat közép-európainak, míg az ukrán2 és román válaszadók 61, illetve 53%-a sorolta országát ide. (Ukrajnában a felvételezés 2014 tavaszán készült, így az akkor kirabbant konfliktus is hozzájárult ahhoz, hogy az orosz orientáció nagyarányú elutasítást nyert.) Hasonló a helyzet Horvátországban és Szerbiában is, ahol a válaszadók

kétharmada, illetve harmada jelölte Közép-Európát, mint saját régiót, miközben a többi ország válaszadóitól csak 16, illetve 9%-ot kaptak. Szlovénia közép-európaisága nem lehet kérdés:

bár a nemzetközi vélekedés csak közel 40%-ban sorolta ide az

2 Fel kell hívnia figychnct arra, hogy a 2014 tavaszán, Ukrajnában bekövetkezett események rniatt a lekérdezésünk csonka maradt, csak Kárpáralján (Zakarpatszka oblaszty), Ungváron (Uzhgorod) kérdeztünk.

E7.t a tényr a válaszok érrelmezésénél figyelembe kell ,·enni.

203

(10)

országot, de a s~ját lakosság 97%-a, ami a legmagasabb arány a vizsgálat során. Igy elmondhatiuk, hogy a térség lakóinak közép- európai identitása erős. r\ szomszédság által alkotott Közép- Európa kép is határozott, körvonalazható. Tehát a magas szintű

identitás több esetben a Keler-Európától való elfordulást, míg Szlovénia esetében a Balkáni kötődések háttérbe szarírását jelenti.

A második lehetőség, amikor egy országot a közvélemény valamely régió résznek tart, rníg lakói ezt a véleményt kevésbé osztják. Erre tipikus eset a Kelet-Európa fogalom. Közép- és Délkelet-Európa számos állama bekerült a Kelet-Európa lehatárolásba is: Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Szerbia, Koszovó, Ukrajna, Bulgária és Románia et,'Yaránt része a válaszadók által alkotott Kelet- Európa fogalomnak. Ebből Szlovákia, Szlovénia, Szerbia és Ukrajna esetében a közvélekedés belesorolta az adott országot ebbe a térfogalomba, míg saját lakói ennél kisebb, Ukrajna kivételével egészen csekély mértékben érezték magukat kelethez tartozónak.

Közép-Európa esetében egy országnál fordult elő, hogy a lakói kevésbé tartorták magukat közép-európainak, mint amennyire a többiek tartották őket annak, s ez Ausztria, mcly e régió egyik központi, jellegadó állama. Az osztrák válaszadók 72,3%-a; áll szemben a többiek megitélése szerinti 78,2%-kal.

Mindkettő magas arány, így egyértelmű Ausztria besorolása, de összevetve a többi ország Közép-Európa identifikációjával, ebben a helyzetben eltérő tendenciát jelez. PAUl. LUIF (Lu!r 2012) véleménye, hogy Ausztria már nem egyértelműen Közép- Európa része, különösen a saját lakói megitélése szerint. A hidegháború kettéosztottsága, miközben a közép-európaiság eltűnni látszott, eleve a nyugathoz sorolta az országot, majd az uniós belépés, a gazdasági különbségek leválasztorták egykori területi hátteréről. Osztrák válaszadóink véleményéből egy Németország-Ausztria tartalmú Közép-Európakép bontakozik ki egyébként is. Szomszédaikról alkotort képük inkább "kelet- európai". Csehország, Szlovákia és Magyarország bekerülése a Kelet-Európa fogaloroba elsősorban az osztrák válaszadók véleménye alapján következett be. Csehország Kelet-Európához

tartozását átlagosan a válaszadók 11,4%-a gondolta, míg az osztrákok körében ez az arány 51 %-volt. Szlovákia esetében 14,8, illetve 54,5%. Magyarországnál 11,5 és 51 ,8% lett az eredmény. Tehát a hidegháborús "Ostblock" kép tovább él válaszadóinknáL

Románia és a románok véleménye nem kevésbé érdekes. Míg a többi országban élő válaszadó véleménye alapján Kelct- Európához (35%) és Délkelet-Európához (36,8%) egyaránt tartozik az ország, kisebb részben került említésre a Ralkán (18,6%), s elvérve Közép-Európa (7,5%), addig a román válaszadók körében a négy fogalom megítélésében csak kis különbségek adódtak, nem mozdultak cl a vélemények C!,,'Y jellegzetes irányba. A legmagasabb részesedést Közép-Európa érte el (53,3%), Je nem sokkal maradt el a többi scm (Kelet- Európa 50,4; Délkelet-Európa 42,3; Balkán 45,5). Az ország valóban a három régió határán helyezkedik cl, s egyes területei mutatnak hasonlóságot az említett régiókkaL Érződik az a román állami törekvés, hogy az országot Közép-Európa részévé tegyék. Ez meglátszik a politikusi megnyilatkozásokban, a tankönyvek, térképek használatában. A korábbi délkcletiségct ezekben egyre inkább felváltja a közép-európaiság.

1v1int már fentebb említettük a Délkelet-Európa és Balkán fogalma térben fedi egymást. Az általános szóhasználatban Délkelet-Európa valamivel szélesebb területet lefedő fogalom, mint a Balkán, de ez utóbbi inkább rendelkezik érzelmi, érték tartalommal. Mindezeket eredménycink is tükrözik.

Válaszadóink ebben az esetben bizonytalanabbul alkottak véleményt, mint Közép- és Kelet-Európa esetében. Nem találunk olyan magas értékeket a véleményeknél, mint az előző két régió esetében. Az ide tartozó országoknál a két fogalom eltérő ranalmát inkább csak a belső arányok különbségei jelzik.

Délkelet-Európa megitélése kicgyenlítettebb, míg a Balkáné koncentrálrabb. Az előbbi esetében csak Bulgária ugrik ki valamelyest (50,6%), míg a többi ország egyenletesen 39-50%

között mozog. Ez megfelel a fogalom politikai-kulrurális tartalmának, ami semlegesebb, mint a Balkán fogalma. r\ Balkán ennél markánsabb, s koncentráltabb: központi eleme Bosznia- Hercegovina, amely a megkérdezettek 63,4%-a szerint tanozik

(11)

ide, s ez kiegészül Szetbiá,·al, 1\Iomenegróval, 1\Iacedóniá\"al és Koszovóval. Lád1ató, hogy ma a "balkárúság" ezzel a maggal azonosul, s látható hogy ezek az országok azok, amelyek nem nyertek még felvételt az Európai Utúóba. Az wúós tag Bulgária ke,·ésbé számít válaszadóinknál "balkáni.nak'' mi.nt inkább délkdet-ewópai.nak, s hasonló a helyzet Románia esetében.

Romáruánál ezt a földrajzi tények is igazolják, lúszen a Balkán földrajzi. határa a Duna folyó, tehát Romátúa nem tanozik bele.

Általában a "balkáni." jelzőt pejoratívnak érezzük, de az identifikációs eredményeknél ez megdőlni látszik. Szerbi.a esetében a szerb válaszadók 96,3%-a tartotta országát balkárú országnak, núg csupán 56,5%-a délkelet-európainak. A szlovén közép-európaiság mellen ez a legmagasabb identifikációs arány az eredmények között.

A megismet-r eredmények alapján az alábbi modellben toglall1atjuk össze a válaszadóink mentális térképén kirajzolódó nagytérségi mi.ntázatot.

Ábtátlkba.n a ,-álaszokalapján foglaljuk össze, hogy az egyes nagytér-togalmakba, illet\·e azok közös halmaz-részeibe mdy államok sorolódtak a válaszadók véleménye szeri..nt, núg a nyilak azokat folyamatokat mutatják, amely irányba ezek a megítélések változtú látszanak.

CENTRAL

DE

~ ~ PL

~AT " \CZsK BY

SI ' HU' RU

HR RO UA

RS-...._

BA BG MO

ME

So KS

,.1)1~ MK

si/e

~{'~:q~

EAST

4. ábra: A vizsgált nagyterek szerkezeti modellje és nagytérráltási folyamatai

Fouás: kérdőívek eredményei alapján saját szerkesztés 206

Abránkon látható, hogy a térség mozgásban van. A térségváltó országok nyugati irányba törckcdnek, így Közép- Európa, s vele Kelet-Európa térfogalma is keletcbbre tolódik. A nagyterek átfedő részcin kialakult egy "Köztcs-Európa", melyct német meghatározásával "Zwischcneuropa" -nak is nevezhetünk. Ahogyan mindegyik térfogalom átalakul, úgy ez a fogalom sem a 20. század eleji értelmében használható, hanem egy olyan értelemben, ami azokat az országokat takarja, amelyek hovatartozása átalakulóban van, elsősorban a nyugati és a keleti orientáció között. A köztesség leginkább Románia és Szcrbia esetében érződik, itt Szerbia esetében valószínűsíthető a nagytérváltás, átkerülve a kelet és délkelet metszctébc, ahol évtizedeken keresztül Bulgária hcl~rezkedctt cl, s amelyet

kényszerűen ma is elfoglal. Erre kérdőívünk más részén találunk bizonyítékot, amely ebben a tanulmányban nem került bemutatásra. A kapcsolatrendszerek és prcfcrenciák elemzésénél a szcrb (s még a szlovák) ,·álaszadók rűnrek ki erős orosz szimpátiával.

Tapasztalatok

t\ vizsgált négy nagytérség intenzíven él a ma.t gondolkodásunkban is. A Kelet-Európa koncepciók közül voltaképpen egyik korábbi scm érvényes igazán, hanem egy új, Oroszország központú poszt-szovjet teret értünk alatta

elsősorban, másodsorban pcclig a volt szocialista országokat különbözteti meg ez a jelző, elsősorban unió korábbi tagjaitól való elhatárolódást jelezve.

A Közép-Európa elképzelések jól tükrözik a fogalom történelmi terét: a némct-osztrák vczctesu, kulturális, geopolitikai teret. Jellemző, hogy minél közelebb van q,'Y állam a térség fejlett központjához, annál szűkebbcn értt:lmezi a térséget, míg a horYát, szcrb, román válaszok elnagyoltabb, szélesebb Közép-Európát mutatnak. Ebből is látszik, hogy a közép-európaiság valahol érték is, s egyfajta elköteleződést is jelenthet.

A Balkán fogalma a félsziget valós, földrajzi kiterjedésnél kisebb területre koncentrálódik. Ennek oka lehet, hogy a Balkán, balkániság, a korábban bemutatottak éneimében nem poziúv

207

(12)

kicsengésú jelző, s a geopolitikai válságtérséggel azonosul. Ezért mára a jelenrés szűkebb értelemben a Nyugat-Balkáma koncentrál, míg a Délkelet-Európa fogalom egy semleges kifejezéssé vált, s elvesztette a német geopolitikai jclenróségér.

~linr látjuk, térfogalmaink jelenleg is átalakulóban vannak. A fogalomhasználar míkénrjének jelentősége általában válságos

időszakokban erősödik fel. A rendszerváltás-kori átalakulást jelenleg a kelet-európai események írják felül, illervc erősítik

meg.

Irodalom

t\NCEL, j.\CQUES 1930 (1992). Pettp/es el nations des Ba/kans.

Géogrctphie poliliqlfe. (Réédition dc l'ouvrage dc 1930). Paris:

Édicions du CTHS.

BRZEZI~SKI, ZBIG:--:lE\X' 1999. A nagy sakktábla (fhc Grand Chessboard). Budapest: Európa Könyvkiadó.

BUZt\ , BARRY and ÜLE \XI~\'ER, 2003. RegioliS and Po/Jiers.

Camb1idge: Cambridge Univcrsiry Press.

OE L\RTO::-:NE, F..\I,\L\1\:UEL. 1931. Europe Ccnrralc. In: OE

L\ BL\CHE, P.\'. \ND G,\l.LOIS, L (eds.) Géographie Unil,ersel/e. Tome. 1\', 2. partic. Paris: Armand Colin. 381- 845.

DlNGSDALE, AL\J 1999. Reddining 'Eastern Europe': A New Regional Geography of Posr-Socialist Europe?

Geograpby 84/3: 204-221.

GOERTZ, G,-\RY and POWERS, K.\TIIY L. 2009. The econolllic- inslillfliollal constmction if regions: concep111alisation and operalionalisation. Tucson: The University of Arizona. 1-36.

H.-\GEt

,J. ,

2003. Redrawing the imagincd map of Europe:

the tise and fa ll of the "center". Politimi Geograpi!Y 22:

489-517.

H.\jDÚ, /..OLTAN 2010. The Balkans in Europe. ln:

HOR\' Á Til, GYUL.\-1-L\jDÚ, ZOLTAN (eds.) Regional Transjomtation Processes in the IV"eslem Balkan Colfnlries. Pécs:

ITA RK.K. 17-43.

208

l

H,\LECKJ, Osc,:R, 1980. Borderlcmds qf IlYestem Civilization. A Htst~l")'. of l ~ast Central

r ::

u rope. Safery Harbor: Simon Publtcattons.

~\1\.-\\\',\ , IBR.\Hli\1 2005. Foreign polic}· resrruct n· ,.

E , d" u ng.

gypt s tsengagernem from the 1\rab-Isracli conflicr

;~~tstted. Ca111bridge RnJieJv iflnlemational A.ffairs 18/3: 325- KATZENSTEIN, PETER

J.

2005. A IlYor/d ifRegions. lrhaca, Y:

Cornell Universitv Press.

KOBOLK.\ lSTV.-\::-;

~nd

P.\P ORBERT 2011. The Irestem Ba/kans_: fllropea~l perspectitJe and tmdition. Budapest: l\finisrry of ~oretgn A ffatrs of the Republic of Hungary.

I<.REJCr, ÜSK.\R 2005. Geopolitics if t be Cmlral E11ropea11 Region _ The Vinv jro111 Pragm and Bratislava. Bratislava: VEDA Publishing House of the Siovak Academy of Sciences.

L\GOS, l\L\RT,\ 2003. A Road wirh No Rerum? Latin America's Los t lllusions. }o11ma/ ifDemocraD' 14/2: 161-73.

LEI\IKE, DOUGLAS 2002. Regions if Warand Peace. Cambridge:

Cambndgc University Press.

LEN_D\'1\I L. fEREt C 1997. Kiizép-Emripa koncepciók. Budapest·

Aron Kiadó. .

LRNG_YEJ~, Gf:Z,\ 1916. "Mirtclcuropa". Notes to rhe book by P nedneh Naumann. N_ylfgat 8/l. 483-491.

LHEIUTIER MJCIIEL 1928. 'Regions historigucs'. Rev11e de Sjwthese Historiq/fe 45: 43-67.

l\L\%0\'\'ER M .. \RK 2004. A Balkán. Budapest·. E ::.u ro · pa Könyvkiadó.

MlKLÓSNÉ Z,\ KAR, ANDRE1\ 2009. Interethn ic Oiscourses on Transylvania in Pcriodical "Provincia". ln: Der Dona11m11111 -Zeitschrift des lnslitutes ftir dm Donal/ralfill und Mittelmropa.

49/1-2: 75-81.

ÜH.MOS l\{ÁRii\ 2007. Kiizép-EIIrópa - Volt? Van? Lesz?

Budapest: Napvilág Kiadó.

PU"l_NAM, RC:BERT 1967. Toward cxplaining milirary 111tervenoon in Latin American politics. ll"orld Politics 20/1: 83-110.

REY, VIOLETTE and G ROZi\, ÜCT \ \'L\N 2009. Bal kans. In:

KlTCTJJN, ROB and THRIFT, IJGEL (editors in chief) 209

(13)

lHiemaliollal Enadopedia of H11111a11 Geograpi!J'· Amsterdam:

Elsevier. 265-272.

Rm.ISJCS lG, \c 2005. Kó'zép- és/ vagy Kelet-E11rópa? Tn: ~fÖDOS, PÉTER (szerk.), Közép-mrópai o/ttasóköi!JV. Budapest: Osiris- Közép-európai Kulturális Intézet. 27-38.

S.\GE.YrA, Il\DU 2006. J\lediaeval Administrative-Territotial Structures on the Prescm Territory of Romania. Re1'ielll of Histolical Geograpi!Y a11d Toponomaslics. 1/2: 207-220.

SlNNJJUBER, 1 .... -\RL A. 1954. Mitteleuropa: Europe Centralc:

t\ n Analysis of a Geographica! Term. Transactions and Papers (Institute of British Geographers) 20: 15-39.

SURAZSK.t\, WISLA 1995. Central Europe in the Rokkanian Pcrspective. Histolical Social Research 20/2: 226-243.

\'OLGY, TI IOMASJ.- RIIAMEY,J. PATRJCK-f.\USE'JT, ELIZr\- BETH 2012. Is Central Europe a Region? A View from Outside the l eighbourhood. ln: SABIC, ZLATKO- DRUL.\K, PETR (eds.) Regional and lnlemalional Relatiolis of Cmlral E11rope. London: Palgrave J\lacmillan. 62-82.

\X'.\G~ER, RJCH.\RD 2013. Der Traum der Rander

~Ütrclcuropa-eine \'ision erfüllt sich und lebt als Utopic wei ter. l n: N me Ziircher Zeiltmg. Octobcr 31.

http:-r\\\1\1.11//.Chrartidt·<)_)\ll .1-1..12)-rJI.

Összefoglaló

l

Summary

A földrajzi nagyterek értelmezése a szomszédos államokban egy felmérés alapján

Közép-Európa, Kelet-Európa, a Balkán és Délkclct-F:urópa, mint nagyrégió fogalom nem határolható körbe egyszerűen

földrajzi határokkal. Földrajzi kiterjedéslik a rönénelmi, kulturális és geopolitikai folyamatok eredménye, így gyakran változik. t\ nagyrégiók kiterjedése és tartalma körüli viták

időnként felerősödnek, főként válságidőszakokban

gondoljunk csak a világháborúk alatri és az azt követő évekre, a rendszcrváltásra vagy napjainkra. Tanulmányunk az

előzmények rövid összegzéséYel korunk szempontjából világít rá a geopolitikai átalakulásra és bemutatja empirikus kuratásunkat. Kutatásunk során egy kérdőíves felmérést

210

készítettünk, amelyben Magyarország és a hét szomszédos ország egyetemi hallgatóinak menrális térképeit vizsgáltuk, választ keresvc arra a kérdésre, hogy a válaszadók hol helyezik cl saját országukat, milycn kép él bennük az adott nagyrégiókróL Eredménycink ugyan viták tárgyát képezhetik, dc egyértelműen

mutatják az egyes országok konvergens vagy divergens folyamatait, legalábbis, ahogyan azt a fiatalok látják.

Understanding the geographica! macro-regions in the ncighbouring countrics on the basis of a survey Central Europe, Eastern Europe, the Balkans and Sautheast Europe as macro-region space concepts arc not regions designahle by physical geography; the geographica! content of thesc conccpts are drawn and rc-drawn by historical, cultural and geopolitical processes. Debates on the extension and content of the macro-regions fearurcd arc inremifying every now and then, especially in crisis pcriods - just rhink of the ycars beforc, during and after the world \\·ars, the regime change, and these days. Our papcr, with the bricf summary of the prcliminaries, highlights from the aspcer of our age the gcopolitically detcrmined transformarion and demonstrares the findings of our ernpirical research. During our research wc made a questionnaire survey in which wc rccordcd menral maps of the university srudents of Hungary and its seven neighbour countrics, tooking ar where the respondems put their uwn countrics and what image lived in their minds about the rcspcctive macro-regions. Our findings may be subject to

debatcs but clcarly show the convergent or d i vergent directions of the respectivc countrics, at lea st as regards the judgernem by the youth.

Kulcsszavak

l

Keywords

mcnrális térkép, Közép-Európa, Délkelet-Európa, Kelet- Európa, nagytérségek

mental map, Central Europe, Southcast Europe, Eas r F.uropc, macro region

211

(14)

A kö tet

szerzői

/ Autbors

BARTH M. JÁNOS

Bárth János PhD, egyeremi tanárscgéd, az ELTE Magyar Nyeh-rudományi és rinnugor Imézetének oktatója. Magyar és finn szakon diplomázotr 2008-ban. i\ PhD fokozator 2011-ben szcrczre meg . • \ Magyar t yclvrudományi Társaság tagja. F6 kurarási terülere a dialektológia és a névtan, legfőképp a helynevek névföldrajza. Több tanulmányban vizsgálta az erdélyi helynevek jellcmzőir, részr ven számítógépes dialckwlógiai és informatizált helynévi adatbázisok létrehozásában.

Bárth, János PhD, assistant lccrurcr ar the Institute of Hungarian Linguistics and Finno-Ugric Studies of Eötvös Loránd University (ELTE), Budapest. He graduared in Hungarian and Finnish Language and Literarurc Mr\ in 2008.

He receíved his PhD in 2011. He is member of the Society of Hungarian Linguisrics. His main research intcresrs arc dialccrology and onomasrics, especially gcographic distribution of toponyms. He has publishcd several papers on Transylvanian placc names, he's bccn working on creating computational linguisric atlases and onomastic data collccrions.

FARKAS TAMÁS

Farkas Tamás PhD. habilitált egyetemi docens, az F.I.TJ-::

t-.lagyar Nyelvtudományi és rinnugor lntb:eténck oktatója, okrarási intézetigazgató-helyettes. ,\ PhD fokozatot 2002-ben szerczte meg, 2013-ban habilitált. r\ Névtani Érte.rttó felelcis

szerkcsztője, a Mag)'ar Nj•e/1' folyóirat egyik szcrkcsztője, a Magyar Nyelvtudományi Társaság titkára. Elsődleges kuratási területc a névran, különöscn a személynévkutatás, valamint az általános és az alkalmazorr névtan. Számos tanulmányában vizsgálja a családnevek különböző jcllcmzőit, dimenzionális nyelvészeti keretben, a tulajdonneveket időbeli, térbeli, társadalmi és kulrurális meghatározottságú jelenségekként tanulmányozva.

Farkas, Tamás PhD, associarc professor with habiliration and dirccwr of srudics in the Institute of Hungarian Linguisrics and

(15)

Finno-Ugric Smdies of Eötvös Loránd University (ELTE), Budapcsr. He receíved his PhD in 2002, and compicred habilitation in 2013. He is the ediror-in-chicf of Névtani J:.rlesító, the journal of Hungarian onomasrics, an editor of the journal ,\Jag;•ar l'{yelv, and the secretaf)' of the Society of Hungarian Linguisrics. His main research imerest is onomastics, cspeciaUy anthroponomastics, general and appiicel onomasrics. He has publisbeci many papers in the field of family name research in the framework of dimensional linguistics, studying the proper namcs as temporaUy, geographically, socially and culturally detennined phcnomena.

N. FODORJÁNOS

N. Fodor Júnos !'hl), L'g)eiL'Illi adJLIIlktu'>, :v I.I.TI: .\Ltg1ar ''LIIIudt>tll.lll\1 L's l llltHtgor ltlll'/ctc·nL·k okt,llt>pt. \ J>JJ!) ti>l·t>/:lltll 2tlllH-h<lll Vl't'l'/IL' nJL·g sutlllllot Clllll Lwdl' lllllit->'>lll'Sscl. \ \lagrar '-nram (rrtkL'/l''Lk '<>t'(>/:11 vl'rkL·vtt>ll' l.ls<>dlcgcs kur:u:ist tlrulctL :1 l<>rll'lll'lt nn t.tn, kulollt>'-l'tl a "/ltllll) tln·kurai:Ís l·s lll'\ t'oldr:tj/. 20I! ""' dolg()/tk .1 l H. v .vad l'lcjt "rvago-. t>SVL'tr.ist>kon (1-1 'i. 1-2!1) .tl.tpul,·, l'•ml'·mll lll<tgl.tr c<al.idncl,ill.tv lurdH>/:tsan ,., lJ,·;, tll"'>t'tl,

J:'tnos N. Fodor PhD. '>l'tliiJr kcturn .ll l.ot1o-. l.or:tnd l llfll'f<;ffl. lnstllttll' n( flungarun l.ingut-.lK> and l·tnllll l gnc :-.tudtL''· Hud:tpcst. l le tTCcl\l'd lw< !'hl) degree 111 ~(JtiX \l'lth -;umnu n1111 i.ll!dc cl.hsttlc:tttott. l k '' the nluor nt t hl' '>l't'tl's

\l,t~)'c/1' \rr/,ti/1 I:J1tl:r·;<·.r.i_ (J)p,-;crLIII<Jtl' on IIUilg:ll'l:ltl ( lnoma'>ltl's). ll h pmnanll rc-.l':trch lllll'l'l'Sl '' llt,.ioncal ( ltHllll<l>lll'',, l'<;jll'l'Í:tJJ: lll\L'SilgatllltlS Ílllll jll'fSilll:ti tl:tllll'\ and ll<lllll gl'"gr.tplll. :-.tn re 21111. lw h:t-, hl't'll 11 orktng on lill' .tccolllpltshtllL'tll .tnd l'\ll'tl'>ion of thl· lill11'11dt /lll(~)'i/1' .... ,J/odllrl'tl!/,t.\.; ( \tla, ,,f lli'toncal :-.umamcs ot llung.tr!), i>.l'>l'd

<lll ll<l!lllll:tl rl'gt\ll'l'' from thl' bcgltlllltlg ol thL· IXth CL'llllll'l (1-l ::;, ,-21 l .

GÁBRIS GYULA

Gábris Gyula az f\lT.\ doktora, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi 1 ntézeténck professor emeritusa .• \ kanclidátusi

258

fokozatot 1987-bcn, a DSc címer 2003-ban szcreztc meg; 1993- tól 2007-ig a Természetfoldrajzi Tanszék vezetője. 1\ l\lagyar Földrajzi Társaság elnöke, a l\[agyar Természettudományi Társulat alelnöke. Elsődleges kutatási területc a geomorfológia, különöscn a negyedidőszak kutatása, az .\!föld folyóvízi és deflációs felszínalakulása. Tudományos közleményeinek száma mintcgy 250, melyre több mint 700 hivatkozást kapott.

Gábris, Gyula DSc, professor emerints of the lnstimtc of Geography and Earth Sciences in !~ötvös University of Budapest. He receíved CSe degree in 1987, and DSc ti tic in 2003; hcacl of Department of the Physical Geography bcrween 1993-2007. Presiclent of the Hungarian Geographica! Society, and vicc-presiclent of the Hungarian Natural Science Society.

Doing and dircering research in gcomorpbology, cspccially in quaternary research, palaeohydrology, remore scnsing. The number of scienrific publications is about 250, with morc tha n 700 citations.

HAROITAMÁS

V égzcnség, minósítés

2002: PTE KTK, Pécs PhD. fokozat, Közgazdaságtudomány; 1995: JPTI~ BTK, Pécs

Felnőttképzési és közművclődési mcnedzscr egyeremi oklevél; 1994: JPTE TIK, Pécs - Földrajz szakos középiskolai tanár, turizmus spccializációval

Nyelvtudás

Angol (ír, olvas, cl6ad); német (középfok "C" olvas, beszél), francia (középfok "N' olvas, beszél) f\[unkahelyc

1999- MT t\ Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások lntézcte Nyugat- magyarországi Tudományos Osztály Gogclód: Regionális Kutatások Központja ~'Ugat-magyarországi

Tudományos l nrézet)

1998-Széchenyi István Egyetem, Győr-egyeremi docens (félállású)

259

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A dolgozatomban sem azt írtam, hogy nem jut el hozzánk a norovírus (illetve más kórokozók), hanem azt, hogy az adataink alapján ez, a összehasonlítva frekventáltabb

Budapest, Atheneaum; Az első katonai felmérés: Erdély és a Temesi Bánság (2005). Arcanum Adatbázis Kft. századi tár- sadalmi-gazdasági változásaiban. Történeti

A magyar politikai földrajz nem volt Monarchia-párti, a Magyar Földrajzi Tár- saság tudományos folyóiratában, a Földrajzi Közleményekben 1873-1918 között szinte nem jelent meg

A megadott szakirodalmak alapján értékelniük kellett, hogy a választott élelmiszer „igazi” regionális élelmiszer-e (pl. a földrajzi eredet- megjelölés nem

Amikor már mindenki megfejtette a hátán lévő tulajdonnevet, akkor az azonos típusba tartozók (pl. földrajzi nevek, személynevek, csillagnevek) csoportot alkotnak, és

Meghatározandó fogalmak: az egyelemű és a többelemű földrajzi név, földrajzi jelző, földrajzi értelmező, földrajzi köznév, közterületnév, telepü- lésnév,

165.. május 20—22-én tartott terepgyakorlat útvonalvázlata. tábor és a mikroklíma állomások helye. A hidrológus munka- csoport menetvonala.. Az egymástól 100 mé

tézis: Az Európai Unió politikái elősegítik a nemzetközi tudományos együttműködések relatív intenzitásának növekedését, és csökkentik a földrajzi