1 0
N É P S Z A B A D S Á GK U L T Ú R A
2 0 0 3 . Á P R I L I S 1 4 . , H É T F ŐKiss János és Szálasi Ferenc
A kőszegi Jurisics M iklós V árm úzeum ban látható a H orthy katonái - Szálasi nyilasai cím ű kiállítás, Bakay Loránd, a m úzeum igazgatójának rendezésében. A kiállítás egym ás m ellé helyezi a kor
m ányzó hadseregének bem utatását, tehát egy kevéssé társadalom -, inkább hadtör
téneti kiállítást, illetve ugyanígy Szálasi nyilasait is a közönség elé tárni ígéri.
C sakhogy Szálasi nem éppen olyan v i
szonyban volt a nyilasaival, m int H orthy a katonáival, és a m agyar társadalom sem olyan viszonyban állott a nyilasterror tör
vényen kívüli keretlegényeivel, m int a H orthy-korszak bakáival vagy tisztjeivel.
Szálasi Ferenc, a m agyar nem zet egye
tem es történetének legzüllöttebb diktátora éppenséggel ném et segítséggel és puccsal került Horthy helyére. Bár a Horthy-rend- szer több szem pontból igen konzervatív s a jogállam iság bizonyos kérdéseit is fel
felvető diktatúra, egy m égiscsak konszo
lidált jogállam volt legkésőbb 1938-ig, te
hát az első zsidótörvényekig, az 1944-ben hatalom ra került Szálasi országlásának soha sem volt köze a joghoz. Ezt a kü
lönbséget ez a kiállítás eltünteti, azt a neo- fasizm us szám ára kedvező ham is látsza
tot kelti, hogy m indkét történelm i szerep
lő bem utatásának esetében úgym ond a közös múlt bevallásáról van szó.
A kiállítás látogatója először H orthy M iklós egész alakos portréjába ütközik,
m ajd ezt olvashatja: „1945-ben a győztes Sztálin bolsevik hordái is m egszállták H azánkat.” Ez a tagadhatatlanul túlre- torizált m ondat am ily en h isztérikus, olyan őszinte, s a m aga látom ásosnak szánt naiv szürrealizm usában jól m utatja m eg B akay L oránd professzionális ré
gész, am atőr történész és b o tc sin á lta k iá llítá s re n dező szándékát: a m áig szenvedéllyel átélt harcát a bolsevizm us ellen.
E terem az időszaki k i
állításoktól függetlenül a K őszegen eltem etett K iss János altábornagy em lék
szobája. A zé a becsületes, n é m e te k n e k -n y ila so k n a k egyaránt ellenálló m agyar tábornoké, aki szem b e
szállt azzal a hordával,
am elyet egyébként Bakay kiállítása a Vas m egyei m úzeum ok igazgatójának m élységes egyetértésével m int példasze
rű m agyar hősi életet idéz fel. N em igen tudok szürreálisabbat elképzelni: egy
m ástól pár m éterre Szálasi Ferenc és Kiss János! Ez m utatja m eg, hova ju to tt az a neonáci revizionizm us, am elyet e kiállí
tás m egvalósít. B akay m ég nem m ert hozzányúlni K iss János tárlójához, ott m ég nem tartunk, hogy a m agyar történe
lem konszenzuális hősének em lékszobá
ját ez az am atőr kiállításfabrikáló érinteni m erje, de arra m ár képes volt, hogy m el
létegye a Szálasi-oltárt.
A m i m agát a lényeget, a Szálasi nyila
sai cím ű term et illeti, ott m ár senkinek sem lehet illúziója: sem m i m ásról nincs szó, m int a nyilaskeresztes m ozgalom m elletti tan ú ság tételrő l.
B akay eljárása világos, egy üvegfallal elválasztott tárlóban nyilasegyenruhá
ba öltözött kirakati baba néz vissza ránk, vélhetően e re d e ti n y ila sk e re sz te s zászló társaságában, jo b b oldalt a korm ányzó kina
gyított portréja. A tárlótól jobbra a nyilas korm ány tagjainak fényképei, egy bizonyos L ingauer A lbin V örösök és zsidók uralm a M agyarországon cím ű könyvének erede
ti példánya, valam int Szabó D ezső Két faj harca cím ű műve. M indentől függetle
nül Szabó D ezső nyilaskeresztesek társa
ságában való em legetése éppoly im m orá
lis és pim asz eljárás, ahogyan Veres Pé
ter, g ró f Bethlen István és Stom m M ar
cell különféle m ondatainak m egidézése, m integy a nyilasság m elletti tanúságtétel
ként való bem utatása sem m ás, m int g y a
lázat.
Bakay saját szövege szerint a hungaris
ta m ozgalm at nem tekinti sem az olasz fasizm ussal, sem a ném et nem zetiszocia
lizm ussal azonosnak, a nyilasok „a bolse- vizm usnak és a nem zetközi nagytőkének ádáz ellenségei voltak". M ajd ugyancsak Bakay úr m egfogalm azásában azt olvas
hatja a közönség: „(az am erikaiak) kiad
ták őket a m agyar kom m unista diktatúra hóhérainak, Szálasi Ferencet és korm á
nyának m inden tagját - két kivétellel - 1946-ban kivégezték” .
1946-ban M agyarországon nem volt kom m unista diktatúra, de hát ez lényeg
telen, a rendezőknek az antibolsevista he
vület szem élyes elkötelezettség, m áig ér
vényes indulat. A m úgy a kiállítás m eg
em líti, hogy a Szálasi-korszak a zsidók elpusztítását is m agával hozta, m indezt Bakay m integy m ellékesen, kom m entár nélkül hozza tudtunkra, az adatok hiá
nyosak, rosszak, a bem utatás modortalan.
Szálasi Ferenc nyilasairól szól ennek a terem nek a felirata, s közvetlenül a felirat alatt K iss János altábornagy kitüntetései láthatóak. N em tagadom , ezt m ár nem voltam képes a m aga szépséges abszurdi
tásában szem lélni, a tudatlanságnak és a slendriánságnak van egy olyan foka, ahol a jók ed v oda. Sem m i okunk sincsen arra, hogy m ásnak tekintsük ezt a kiállítást, m int ami: azon tudat provokációjának dokum entum aként, am ely képtelen m eg
em észteni a XX. és a korai XXI. századi
m agyar történelem m egannyi bonyolult és nehéz kérdését.
N em hiszem , hogy bölcs m egoldás, ha a cikket azzal zárom , hogy felhívom a felettes szervek figyelm ét arra, hogy azonnal zárják be a kiállítást. A zok a fel
nőtt férfiak, akik m indezt m egengedték, felteszem , tudták, mit csinálnak. Nem képzelem őket sem tudatlannak, sem olyan naivnak, hogy ne látták volna, hogy bizony a várm úzeum falai között Szálasi Ferenc apoteózisa kezdődik el.
Ú gy gondolom tehát, hogy a nyilvános vita a legjobb m egoldás. R em élem , a m a
gyar m úzeum i szakm a, illetve a m agyar állam vonatkozó felügyeleti szervei m eg
terem tik annak a lehetőségét, hogy m ind Bakay Loránd, m ind a hivatali felettesei elfogulatlan, tisztes vitában kifejthessék m ilyen okot láttak arra, hogy 2003-ban a nyilasokat m égiscsak beem eljék a m a
gyar szentek sorába. Én egyetlen ilyen okot sem látok. Egy ilyen vitában részle
tesén elm ondanám azt a kiállításkritikát, am elynek főbb pontjait e cikkben m egje
lölhettem . Vélhetően azt is elm ondanám , hogy m ilyen nagy szükség is volna arra, hogy tényleg bevalljuk közösen a múltat, hogy olyan kiállítások készüljenek, am e
lyek segítségével végre nem csupán értel
m iségi vágyálom lehetne az, am it a kon
szenzus evidenciájának hívunk.
György Péter
Képtelen megemészteni a X X . és a korai
X X L századi magyar történelem megannyi bonyolult
és nehéz kérdését.
ÖSSZEHANGOLT SZÁLLÍTÁS
SZÁLLÍTÁSI MENEDZSER REGGELIJE
ÉJSZAKAI MŰSZAK UTÁN
Üdvöröljük a/ rtssrehangolt szállítás világában, ahol a felelős munkatáis nyugodtan aludhat egész éjjel.
Hiszen a UPS egész éjszaka dolgozik.
Követkézé napi kiszállítást vagy pénzviiszafizelest garantál. Minden egyes csomag nyomon követhető az út valamennyi pontján, legyen szó egyszeiu dokumentumról vagy több daiabns küldeménytől.
A UPS-nél csak egyetlen számra kell emlékezni, és egyetlen emberrel beszélni. Szeretné sikerélménnyel kezdeni a napot? Vegye úgy, hogy mát el is intéztük
tovcrübi mfofíTtáctóért hívja a UPS UgyteluolgáfatAt: 06 40 262 -000,
gy kPfü'sse fel honlapunkat*
_______ K
ö n y v________
Magyarország története egy kötetben
A P an n o n ica - a k ö n y v k iad ó k közül eg y ed ü l - úgy tisztelg ett a m illen n iu m elő tt, ho g y m e g je len tetett egy tízk ö tetes M agyar- o rszág -tö rtén etet. A z egyszerű k ö n y v b o rító v al és d íszk ö tésb en is m eg jelen tetett m un k a Szent István u ralk o d ásátó l k ezdve szá
z a d o n k é n t tá rg y a lta e z e ré v e s históriánkat. M inden év század tö rtén etét a k o rszak szak értő i á llíto ttá k össze. M eg leh et, e n nek a k iad v án y n a k a je le n tő s si
kere is ö sztö n ö zte a k iad ó t, hogy m ost egy röv id eb b , e g y k ö tetes m űvet teg y en az olv asó k a szta
lára.
A M ag y aro rszág tö rtén ete c í
m ű, E lő id ő k tő l 2 0 0 0 -ig alcím ű k ö n y v et a „tízk ö tetes” m e g írá sáb an is részt v ev ő és sik errel v izsg ázó h áro m szerző K ristó G yula, B arta Ján o s és G erg ely Jenő írta.
H árom szerző, három e g y e tem ről. K ristó a szegedi, B arta a d eb recen i isk o lát k épviseli, G er
gely p ed ig az E ö tv ö s L o rán d Tu
d o m án y e g y e te m e t. A m in t azt e g y ü ttm ű k ö d é s ü k e re d m é n y e m utatja, a p lu ralizm u s ezú ttal is te rm ék en y n ek b izo n y u lt. K ristó G y u la írta az e lő id ő k tő l az 1526-ig, B arta Ján o s az 1526-tól a X V III. század végéig, G ergely Jenő p e d ig a n apóleoni h á b o rú k tól a n ap jain k ig terjed ő részt.
M in d h á rm a n ü g y e lte k a rra , hogy e lső so rb an ne esem én y - és főként ne c sak p o litik atö rtén etet írjanak. E n n ek ered m én y ek én t ebben az eg y etlen k ö tetb en tö m ör, de m égis alap o s tá rsa d a lom -, g azd aság - és m ű v elő d és- tö rtén etet is kapunk.
S zám os b rav ú ro san e lk é s z í
tett fejezete van az eg észéb en kitű n ő en m egírt, a leg frisseb b tu d o m á n y o s e re d m é n y e k re is épülő k ö n yvnek. B izo n y ára az e g y én i olv asó i ízlés d ik tálja, m égis k iem elen d ő , hogy e so ro k íróját az a m indössze h é to ld a l
nyi szö v eg n y űgözte le le g in kább, am ely b en K ristó G y u la a m ag y arság K risztu s elő tt 6000- től K risztu s után k ö rü lb elü l 855- ig terjed ő h istó riáját m u tatja be.
Ism eretes, hogy e kö rü l a feh ér fo lto k b an é rtelem szerű en b ő v el
k ed ő k o rszak k örül m en n y i tu d o m án y o s vita van, és m en n y i a v ele k a p c so la to s, te lje ssé g g e l tu d o m án y talan h ied elem , szem fén y v esztés.
Á m ag y arság e re d e tk é rd é sé n ek pro b lém áit és je le n le g i is
m e re te in k szerin ti b izo n y o ssá
g a it K ristó ren d k ív ü l tö m ö r, p é l
dam u tató an m eg g y ő ző k isesszé- b en tárja az olv asó elé. E gyéb-
M A G Y A R O R S Z Á G
TÖRTÉNETE
E L Ő I D Ő K T Ő L 2 0 0 0 - I G
BARTA JÁNOS GERGELY JENŐ
K o s s u t h K i a d ó , B u d a p e s t 2 0 0 1 ,
5 4 4 o l d a l
k én t h aso n ló brav ú rt v isz v é g h ez m in d h áro m szerző, am ik o r v alam en n y i fejezet v ég én rövid ö sszeg zést ad a tárg y alt korról.
E zek b en töb b n y ire az európai, ille tv e a v ilá g tö r té n e le m b e ág y azv a m u tatják be az adott korszak o t.
A P an n o n ica nem sp ó ro lt a könyvön. A z értek ező szöveg u tá n g a z d a g k ro n o ló g ia , jó l h aszn álh ató n év m u tató , a m a gy ar k irály o k és az erd ély i fe je d elm ek u ralk o d ásán ak évszám ai és nem u to lsó so rb an kiváló b ib lio g ráfia teszi teljessé a k ia d ványt.
Hovanyecz László
ini&äi Ízelítő a tavaszi számból
Vári G yörgy: A K ertész-életm ű recep ció tö rtén etérő l - R aym ond G euss: A lib eralizm u s rossz kö zérzetérő l - Forrai G ábor: K ét n y e lv filo zó fiai k ö n y v rő l - Sim on Z solt: S ch ü tz Istv án B alkánról szóló tan k ö n y v érő l - D u p csik C saba: Felipe F ern án d ez-A rm esto a l
tern atív v ilág tö rtén etérő l - L itv án G yörgy: Egy angol szerző m a
g y ar em ig rán s é rtelm iség iek rő l szóló m ű v érő l - K m eczk ó S zilárd, N. Tóth Z suzsa A P olányi M ih ály t b em u tató k ö tetrő l - B erén y i E sz ter A X IX -X X . századi M ag y aro rszág o k tatásp o litik ájá v al fo g la l
k o zó m un k áró l - In terjú A n g elu sz R óberttel a k ö z v é le m é n y -k u ta tásról - F ontos kö n y v ek - A B U K S Z v álo g ato tt b ib lio g ráfiája:
2002. IV. negyedév.
