• Nem Talált Eredményt

A vágygazdaság forrásvidékeiA turizmus (média)reprezentációi a globális áramlatok terében

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A vágygazdaság forrásvidékeiA turizmus (média)reprezentációi a globális áramlatok terében"

Copied!
3
0
0

Teljes szövegt

(1)

replika - 96–97 (2016/1–2. szám): 7–9 7

Bódi Jenő és Pusztai Bertalan

A vágygazdaság forrásvidékei

A turizmus (média)reprezentációi a globális áramlatok terében

Vágyképek és álomtájak uralják képzeletünket az év minden egyes munkával töltött heté- ben. Információgyűjtés, tervezgetés, más élményeinek meghallgatása és a saját élményeink felidézése alapvető szerepet játszik abban, hogy kimozduljunk megszokott környezetünkből.

A turizmus napjainkra kiemelkedő jelentőségű fogyasztási és szabadidős tevékenység lett.

A fogyasztás e különleges formájában az élmény nem szállítható, csak helyben tapasztalható meg. A turizmus szűkebben másfél száz, de bővebben sem több mint háromszáz éves törté- nete során az igazi élményt hétköznapi életünkhöz képest mindig máshova helyezte.

A Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció- és Média- tudományi Tanszéke 2011 szeptemberében azzal a céllal rendezett konferenciát Szegeden, hogy feltárjuk, intézményesen hogyan keletkeznek és „festenek” az utazási vágyat létreho- zó szövegek és képek, milyenek a turisztikai másról szóló szövegek és képek. A médium fogalmát tágan értelmezve konferenciánkkal egyaránt célunk volt az utazások mediatizált emlékezetével kapcsolatos ismeretek áttekintése és a kortárs turizmusreprezentációk elem- zése. A turisztikai marketing legszűkebben értelmezett álló- és mozgóképes anyagai, az or- szágimázskampányok, az útikönyvek, magazinok utazással kapcsolatos írásai, a televíziós és rádiós utazási magazinok ugyanúgy létrehozhatják az utazási vágyat, mint a múzeumi gyűjtemények és a popularizált tudományos ismeretek, fi lmek, vagy éppen a szépirodalom.

Konferenciánkon ezen vágygeneráló képek és szövegek kritikai társadalom- és kultúratudo- mányi értelmezésére tettünk kísérletet.

Hogyan működik és milyen médiumai vannak ennek a sajátos vágygazdaságnak? Első pillantásra is feltűnik, hogy az e területet már a 20. században is komolyan meghatározó vizualitás mellett egészen újfajta, az utazó aktivitását, sőt performanszát magába fogla- ló jelenségek is jellemzik napjaink utazásait (családi videók, végtelen számban készített és másolható digitális fotók, webkettes utazási honlapok, a „kiterjesztett valóság” lehetőségei vagy éppen a helymeghatározó rendszerek). Az új kommunikációs technológiák és a háló- zati média utazásgeneráló és -reprezentáló szerepe izgalmas új horizontot nyit. Ezek turis- taszegmentáló és utazásgeneráló hatása alapvetően változtatja meg a turizmus eddig ismert szerveződésformáit, de az utazási élmény reprezentációjának újszerű megjelenésén át, amely

(2)

8 replika

az utazó versus turista örök ellentétet újra felszínre hozza, egészen a térélmény megválto- zásáig, a téridőviszonyok érzékelésének átalakulásáig terjedhet vizsgálódásunk. Mindezek mellett a virtuális utazások, sőt az utazás/turizmus szimbolikus értelmezése is gazdagíthatja a téma megértését.

A hazai társadalom- és kultúratudomány immár másfél évtizede rendezvények és kiad- ványok sorával hívta fel a fi gyelmet arra, hogy a turizmus jelenségét nem pusztán gazdasági szerepe miatt érdemes vizsgálni, hanem azért is, mert a késő modernitás számos kiemelke- dően fontos jelensége jobban megérthető rajta keresztül. A kritikai turizmuselméletek felől elemeztük a turizmust kulturális rendszerként (1998), a turizmus és kommunikáció kap- csolatát (2001), helyek, tárgyak és képek kapcsolatát (2003), az egzotikum jelenségét (2008) és a színre vitt helyeket (2011). E tematikus konferenciák és tanulmánykötetek sok szálon kapcsolódtak a turizmus és a hagyomány- s identitásalkotás jelenségeit konkrét helyszíne- ken (Káli-medence [2002], Pusztamérges [2003], Baja [2007]) feltáró, külön is publikált ku- tatásokhoz. Úgy érezzük, miközben a turizmus kritikai kutatása aránylag csekély hatást gya- korolt a turizmust szervező intézményrendszerekre, mégis e vizsgálatok egyre alaposabban tárják fel mindazon társadalmi és kulturális jelenségeket, amelyek nélkül e jelentős bevétele- ket és foglalkoztatottságot produkáló rendszer nem létezhetne. A jelen tematikus blokk alap- jául szolgáló konferencia a Szegedi Tudományegyetem Kutatóegyetemi Kiválósági Központ programja (TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV) keretében 2010–2012 között az SZTE Kommu- nikáció- és Médiatudományi Tanszékén megvalósult kritikai turizmuskutatási programok egyik eleme volt. A tanszék emellett specializált, vendégelőadókat is bevonó kutatószemi- náriumot szentelt a kérdésnek a 2010–11-es és a 2011–12-es akadémiai évben. Ugyancsak a kutatóegyetemi program keretében a pécsi és a szegedi tanszékek összefogásában, hallgatók és oktatók közös munkája eredményeként született meg a Túl a turistatekinteten. A turizmus kritikai és kultúratudományi perspektívái című fordításgyűjtemény, amellyel e kritikai kuta- tási irány nemzetközi irodalmát szeretnénk a magyar turizmuskutatás fősodrával, kollégá- inkkal és hallgatóinkkal megismertetni.

Jelen tematikus blokk a fent említett konferencia tanulmánnyá továbbfejlesztett előadásai közül ad válogatást. Az itt tárgyalt kérdéskör a nemzetközi tudományosságban is viszonylag újszerű, a fi lmturizmus korai elemzését kivéve az elmúlt évtizedben kezdett ezen kérdésekkel foglalkozni a kutatás, elsősorban David Crouch, Peter M. Burns, Nigel Morgan, illetve David Picard munkája nyomán. A tematikus blokkba összegyűjtött írások az elméleti megközelí- tések mellett rendkívül sokféle forrásanyagot (képeslapok, fi lmek, turisztikai imázsvideók, videojátékok, fényképek) elemeznek a kritikai turizmuskutatás értelmező kontextusait se- gítségül hívva. Reményeink szerint összeállításunk nemcsak a turizmus pontosabb megérté- séhez járul hozzá, de tovább gazdagítja a média valóságközvetítő és -konstruáló eljárásaival kapcsolatos ismereteinket.

A kritikai turizmuskutatás

Bódi Jenő és Pusztai Bertalan (szerk.) (2012): Túl a turistatekinteten. A turizmus kritikai és kultúratudományi perspektívái. Budapest – Pécs – Szeged: Gondolat – PTE Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék – SZTE Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék.

Fejős Zoltán (szerk.) (1998): A turizmus mint kulturális rendszer. Budapest: Néprajzi Múzeum.

Fejős Zoltán (szerk.) (2011): Színre vitt helyek. Budapest, Néprajzi Múzeum.

(3)

replika 9

Fejős Zoltán és Pusztai Bertalan (szerk.) (2008): Az egzotikum. Budapest – Szeged: Néprajzi Múzeum – SZTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék.

Fejős Zoltán és Szijártó Zsolt (szerk.) (2000): Turizmus és kommunikáció. Tanulmányok. Budapest – Pécs: Néprajzi Múzeum – PTE Kommunikációs Tanszék.

Fejős Zoltán és Szijártó Zsolt (szerk.) (2002): Egy tér alakváltozásai. Esettanulmányok a Káli-medencéből. Buda- pest – Pécs: Néprajzi Múzeum – PTE Kommunikációs Tanszék.

Fejős Zoltán és Szijártó Zsolt (szerk.) (2003): Helye(in)k, tárgya(in)k, képe(in)k. A turizmus társadalomtudomá- nyos magyarázata. Budapest – Pécs: Néprajzi Múzeum – PTE Kommunikációs Tanszék.

Pusztai Bertalan (szerk.) (2003): Megalkotott hagyományok és falusi turizmus. A pusztamérgesi eset – Invented Traditions and Village Tourism. The Pusztamnérges Case. Szeged: SZTE Néprajzi Tanszék.

Pusztai Bertalan és Neill Martin (szerk.) (2007) Fesztiválok, turizmus és helyi identitás. Halászléfőzés Baján – Feasts, Tourism and Local Identity. Fish Soup Cooking in Baja, Hungary. Edinburgh – Szeged: University of Edinburgh – SZTE Néprajzi és Antropológiai Tanszék.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

A mozgóképkultúra és médiaismeret közoktatási integrációs programjának részeként még az 1996 szeptemberében megtartott mozgókép-média tankönyv-konferenciát köve-

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a