,fJustitia est regnürum fundam^jai^un«
A S Z É K E L Y E K R Í & I T Ö R T É N E T E
és
I 6 E 0 C S H S Z E N T G I Ö R G Y I J Ó S 1 J Í N O
I R T A
C S I E S Z E K T I M R E I RR. B A L X Ő I S T V Í N
Ára: 5.— P.
48322
Jó,
V
1
meg, gi s vet Hát
-XJ^JLs^jlÁ-*
19fé>* juniusban Hagy Árpád ny. iiy^&aigaz^ató azzal lepett hogy igen érdebes könyvet hozott hazulról Háromszékről. A ré- zékelyékről van benne szó, valami Sz. Hagy Gergely irta.A köny- ifj. Jósa Jánosnak adta oda,/ha visszakapja, nekem is átadja,- ezt a könyvet én nem is láttam.
1940. augusztus 4-én olvastam a Szegedi üj Nemzedékben ifj.
Jősa János érdekes szómagyarázatait, melyeket házi előadás kere- tében tartott. 1940. év őszén, mikor^ifj. Jósa János biráló cikkei a dr. Rugonfalvi Kiss István könyvéről egymás után jelentek meg a
"Hargitaváraija" folyóiratban, emlitett^ id. Jósa János, hogy a fia ifj.Jósa János biráló cikkeihez hasonlót olvasott a Nagy Árpád könyvében. Meg is kaptam tőle a könyv pontos cimét: Elméletem nem-
zetünk^ eredetéről különös tekintettel a székelyekre. Irta Sz7""Nágy~
Ge r|;ely _ T." ~ TI VkT ~
A Szőtyőri Hagy Gergely könyvének tartalmáról tehát itt Sze- geden hárman tudtak: a két Jósa János és Nagy Árpád.
Elmúlt 1941. és ezzel ifj. Jósa János birálata is véget ért dr>R. Eiss István könyvéről. Egy barátomat kértem fel, aki szintén foglalkozik a székelység régi történetével, hogy keresse meg azt a könyvet s mert épen id. Jósa János szerint e könyvben levő adatokhoz hasonlók ifj. Jósa János birálatában is vannak, állapitsa meg,hogy áll ez a dolog. A barátom nem vállalkozott. Nekem kellett utananézni.
Sz. Nagy Gergely munkáját először a fővárosi könyvtárakban /Országos Széchenyi, Egyetemi és Fővárosi/ kerestem, de nem talál-
tam meg.3D42.M3J. elején lementem Kolozsvárra, s ott az Erdélyi Muzeum könyvtárában mind a két kötetet megtaláltam, A könyvtár igazgatója dr, Válentiny Antal ur ^a Szotyori Nagy Gergely munkáját, a szegedi Somogyi Könyvtár vezetője Szőke Mihály könyvtárnok ur a Hargitavár- alja folyóirat 1940. évfolyamát szívesen kölcsönözték át a szegedi Egyetemi Könyvtárnak.
Ifj. Jósa János Székely üstörténelmünk kérdései c. cikkében azt irta, hogy évtizedekkéta foglalkozik a ""székely ""történelemmel.
/Hargitaváraija"I54IT""decemBer 15-i szám 356. 1./ A folyóirat olva- sói tehát jogosan hitték, hogy a bírálatban felsorolt forrásmunká- kat /paulus BiaconusjRavennai Guido,Jornandes, luidprand stb./ mind
olvasta, s megállapításai mind saját maga kutatásának eredménye.Né- medy Gyula dr. midőn ifj. Jósa János szómagyarázatait közölte, szin-
tén nem gondolhatta, hogy ifj. Jósa János a szómagyarázatokat más- tól vette.
Ifj. Jósa János cikkeinek, szómagyarázatainak és Sz, Nagy Ger- gely könyvének összehasonlítása alkalmával ifj. Jósa János idézeteit, megállapításait és szómagyarázatait Sz, Nagy Gergely könyvében meg- találtam, azonban_ifj. Jósa_János^Sz^N^
llballgalla^*"
Feldőlgozás~KőzBen es~utána is többször gondolkodt am azon, közöljem-e mindezt a nyilvánosággal., ügy éreztem, hogy vállalnom kell
munkát, mert lelki szemeim előtt láttam azt a Sz. Nagy Gergelyt»
ezt a
aki ezen a könyvén egész_élet_én át dolgozott, szemét tönkretette a sok molyette és rossz""nyomású könyv tanulmányozása közben,amint irja /II. 375.1./ Hiába kérte ellenfeleit, hogy könyvéről /I.kötete 391*
lap,a II.414.lap./nyilatkozzanak,még életében^ agyonhallgatták,- igy ismeretlen maradt.++/
Ezzel szemben ifj. Jósa János - természetesen a forrás megne- vezése nélkül - még 1342. szeptemberiben /rabonbán/ és októberében is /Kain/ felhasználta s még tovább és tovább is felhasználná, hiszen va- +/ "Röviden igy nevezem apjától id. Jósa Jánostól való megkülönbözte-
.ás miatt.
^/Könyvének néhány lapját én vágtam fel. Dr. Szentkatolnai Bálint Gábor', ár. Szádeczky Lajos nem tudtak róla.
- 2 -
lóságos kincsesbánya. Le kellett tehát lepleznem,hOgy ennek vége le- gyen, s a nyilvánosság is tudja meg az igazságot. Ha nem teszem^ta- lan_sohasem tudják_megp_mi az_igazság.
Ez I.fejezetBen Nemedy Syula'"dr,cikkét közlöm.A II-VI. és VIII. fej ezet óimét ifje Jósa Jánostól vettem át a Hargitaváralja folyóiratból. 'Mivel ifj. Jósa János a IV. fejezetben~azf"Tr3&7~*E5gy birokra kelt a székelységnek a sásvári comitatusból a Székelyföldre való áttelepülési elmélete ellen, idézem meg nem nevezett forrását - id. Jósa Jánost, A V I . és VIII. fejezet közé a Vll-et az erdélyi hét comitatus vitája miatt vettem fel. A IX. fejezetből lesz érthe-
tő ifj. Jósa János kedvezőtlen birálata dr.v. Kiss István könyvé- ről. Kiegésziti ezt a meg nem nevezett forrás - Sz, Nagy Gergely - további kihasználása.
Most már áttérhetek az eddig ismeretlen SzJtyori Nagy Ger- gely HKgisiaertetésére e
A Szotycri Nagy család hiven példázza a székelység viharos történetéto A családi leszármazást Gergely őséig^ Tamásig lehet fel- venni, aki - mint szabad /libertinus/ - fordul elő János nevüg test- vérével a Basta-féle 16o2. összeírásában /Szék. akt .V. 206.1 ./"^Csa- ládi hagyomány szerint a család TNvarhely-székből Pálfalváról vette eredetét /I »171.1./ Tamásnak s a testvéreinek Jánosnak és Pálnak Bccskay István adott nimerc; aagyar nemeslevelet Kassán, 1606.szep- tember 8-án, Kihirdették Sepsiszentgyörgyön, I6ö7. március 31-én. A cimer zöld alapon kék mezőben két, egymással szemben fordult,ágas-
kodó, koronás oroszlánt, ábrázol,melyek emberi fejbe szúrt kardot / tartanak. Külön sisakdisz nincs. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst
Tamás fia János, ezé Zsigmond, aki testvéreivel Istvánnal és ifj. Péterrel mint nobilis /primőr/ esküszik hűséget III. Káryly ki- rálynak Altorjai báró Apor Péter, Sepsi, Kézdi, Orbán, valamint Miklósvár-szék főkirálybirája/előtt 1713-ban./ dr. Szádéáfcky Lajos Apor Péter br.verses müvei és levelei II. 593. lap./ A családnak a szabad rendből a nemesi osztályba való jutása bizonyára az erdélyi fejedelmek korában a XVII. században történt, aminek csak egyetlen feltétele volt az, hogy a családfő még két lovast tudjon saját költ- ségén kiállitani.
Zsigmond fia Mihály, ezé Zsignftnd a Gergely nagyapja,kinek fe- lesége Sepsizoltáni Czirjék Anna. Zsigmond fia Mihály Szotycrón szüle- tett 1787.szept. 29-én, felesége Ilyefalvi Séra Róza. Mihály gyerme- kei: Zsuzsa, Intze György kovásznál pap felesege, Sándor árvaszéki
elnök, Róza, Intze György kovásznai pap felesége és Gergely.
t/ A tudományos, szépirodalmi és társadalmi jellegű folyóirat kiadásé ra 1936-ban H.orgitaváralja jelképes székely község /egyesület/
szegedi tagozata kapott engedélyt. Egy ideig /1936.szept. 26-1941.
május 15./ a hasonnevű székely községek hivatalos közlönye v d t , 1941. junius 1-től az erdélyiek tudományos,szépirodalmi és társa- dalmi folyóirat a.Szerkesztője keádettől fogva ifj. Jósa János,aki a község tudta és alapszabályszerü beleegyezése nélkül 1938-ban magának <nJU£*Í£ meg a kiadói jogot.
++/ Ezek a szabadok azoknak a gyalogrendbelieknek utódai,akik az 1562^
ui lázadás miatt székely nemességüket elvesztették,A lázadás iga- zi oka nc-m az elégedetlenség volt,hanem az, hogy egyes nemesek /primorrV/bujtogatására a Habsburg-ház javára János Zsigmondot akarták megbuktatni.
+++/ Igy irja le Csergheő Géza: Per Ungarische Adel Text.439.lap.A ci- mer rajza azonban a leírásnak nem felel meg.15-21,Heft„ /Tafel/
323/Siebmacner:Grösses und allgemeines Wappenbuch /Pálmay József- nép /Hár mszék vármegye nemes családjai/a kardról hiányzik az em- berfő, szerinte az oroszlánok a jobb lábukon egy kivont kardért vi- ask- dnak" ,337-lap0Utána közlön a családi leszármazást */335~336Áap./
a Gergely nagyapjáig,innen kezdve fcsikmadarasi Bogáts Dénes után. '
- 3 -
Gergely a historikus S.zotyoron s^ULet^ftt 1 8 4 3 . . . 7 - é n Már 3 éves korában elvesztette anyját,9 éves korában apját ier.^áia^..,..
eleinte Ilyefalvi Séra István honvéd százados volt,majd Komollói
Sylveszter Dávid ügyvéd.Elemi iskolában Szotycron és Ilyefalván járt.
Gyermekkori emlékeiből kettőt jegyzett fel.Gyermekkoromban - irja - a szülői háznál voltak sárgarézből öntött nap és hrld alakok - há- tul füllel-hihetőleg csótár disznek használva és ezeket apám, ki 1785-ben született, bálványnak nevezte". . . 1.156.1./. . " Még a múlt században is voltak olyan sugárral környezett napalakok sárga- rézből öntve, melyekben a központ t.i. a napot képviselő és az embe- ri arc volt. Ezt bálványnak nevezték akkor, de volt ilyen bálvány lyan is, mely egyenlő negyed holdat ábrázolt, a homorú gidaion embe- ri arcéllel.Minthogy a nap és hold Háromszék cimerében is szerepel- nek, ezen alakokat, minthogy /II. 407olap/ a hátulsó oldalon fülek- kel is birtak, hihetőleg a lőfők á csőtárok diszitésére használták melyek családomban is,mint nemeseknél, akik szintén lovasok voltak, használatban voltak. .Nekem ezek^gyermekjátákaim valának^ de^ a csalá- di cimerrel semmi kapcsolatban sem Eo zha t okT" ~lT .TÖS .Tap. K /
A másik emléke különösen érdekes: hogyan tani t 1 1 á k akkor az irást, "Maga a tanulás sem mehetett valami sebesen - irja - 'ha el- gondolom gyermekkori olvasás tanifásomat,mely két telet vett igénybe u.i.az első télen egy sulyokról tanultam,melynek egyik oldalára a mester a nagybetűket bevéste és tintával a vésést megfeketLtette,a második télen pedig a kis abc-t és az ab-ab-ot ráragasztotta a mes- ter a sulyok másik oldalára és ez nyomtatva volt.A harmadik télen már tudtam olvasni és tanultam a Láczai kátét,"I.231.lap.
Brassói diákkoráról kétszer emlékezik meg munkájában. Az I. 335. lapján elmondja, hogy az ő idejében a magyar ccllegiumokban a görög au-t aü-nek, az eu-t eü-nek olvasták, ők pedig brassói szász gimnáziumban áf-nak, ef-nek.Hogy ez utóbbi a helyesebb, arról több- ször győződött meg a magyar collegiumban, mikor a verset verslábak szerint, tehát brassói módszerrel -f kellett olvasni, eltérőleg a rendes tanítástól.A brassói olvasást azért tartja jónak,mert abban az időben / az 50-es években t.i./ a brassói görök keleti egyháznál az athosi kolostorból hozott görög papok lelkészkedtek s alig két- ségbe hozhatólag e papok adták az utasítást a tanároknak, kikkel baráti viszonyban éltek és a vizsgákra is eljártak."Nekünk ugyan folytatja - a faggatásaikért kedves vendégeink nem voltak, de a je- lenlétükre azért bizton számítottunk és féltünk tőlük."A másik él- ménye 1854-ből való, amikor neki mint gyermeknek egy magyarosabb iEaia£ viseléséi; a rendőrség megtiltotta. II.341.1ap7
A brassói száz gimnázium azért volt jó,mert megtanult né- metül. Innen tanulmányai folytatására átment a székelyudvarhelyi ref.kollégiumba.A komoly tanulást megzavarta Garibaldi 1859-ben,» A csiki és háromszéki székely diákokat Gabribaldi-láz fogta el: meg- fizetni az osztráknak 1849-ért.A osiksomylói róm.kat.gimnáziumból hárman/ Csedő István, Dobay József^ és Gál „ idre/^a székelyudvar- helyi ref.kollégiumból hatan szöktek ki Olaszországba és pedig Nagy Gergely é- társai,köztük Tompa Sándor és Kapccsányi Móric, a későb- bi fogarasmegyei alispán. Itt tanult meg olaszul és franciául.
±./ Ebből lát szik,hogy a család tagjai a székely határőrségben /1764-1848/mint huszárok szolgáltak.A dsaládnak nem voltak már
jo¿bágyai,s a család tagjai,mint egyházi nemesek/nobiles unius sessionis/lettek huszárok.
++/ T.i.a régi róvásirásnál.
- 4 -
Olaszországi tartózkodásáról megemlékezik,de nem emliti, hogy garibaldista volt5',,, még Olaszországban is jártam ugy - irja -
hogy az oroszt magyarnak Ítélve, az utcán megszólította és még a fel- fedezett csalódásnak is alig tudtam hinnie" /I.301»lap./Tudom már csak Olaszországban - irja egy más helyen ~ hogy hadi lábon az őr ki al t as a—
ra mily kétségbevonhatatlan tanitást tett egy szócska is pl»részeges".
I a 21 a _i.Up >
Ez a hadilábon való élet majdnem végzetes lettPOsztrák fogságba esett,de félévi raboskodás után kegyelmet kapott, Hazatérése után
szotyori birtokán gazdálkodott és családot alapitott, 'Felesége Kö~
kösi Kökösi Károly és ilyefalvi Séra Honorata leánya Klára. E házas- ságból 3 leánya született; Ilonaözv.Eani Mihályné Szászvároson él, Anna haj adun Sepsiszentgyörgyön lakik és Júlia Rednik Péterné^^szin-
tén sepsiszentgyörgyi lak;;s .Redniknének két gyermeke született Erzsé- bet özv* Csutak Álnosné, aki Kolozsvárt él és Endre, aki sepsiszent- györgyi lakóso Csutakné' fia Álmos Kolozsvárt él= Sz Nagy G-ergelyt kez detben a közigazgatási pálya vonzotta ezért letette a jegyzői vizsgát de mégsem lett jegyző* Eladta szotyori birtokát,beköltözött Sepsi-
szentgyörgyre, ahol 3-6 évig a Háremszéki Takarékpénztárnál volt köny- velő, Orvosar tanácsára,mert a sok ülő munka ártott, birtokot vásá- rolt, Sepsiszentgyörgy határában,ott házat és gazdasági épületeket é- m t h ' ^ J és gazdálkodott. Ezt a tanyát Gergelyfalva tanyának nevez- ték el s ezt a nevet ma is viselic
Sz, Nagy Gergelynek a gergelyfalvi tanyán kivül még öt község- ben voltak birtokai A birtokok kezelése sok gonddal, sok bosszúság- gal járt0"c*= M sok cseléd megcsalt - ir.ia - ál ürügyek alatt pénzt kicsikart és ott hagyott, sokat kiteleli- ingyeh és a munkaidő kez- désével ment el." /I9 1D9* alp./ Ó maga is megfogta az ekeszarvát,'
"A kapum előtt, kinn tanyán lakor:, sárcos törvényhatósági ut vonul el.
Kimcnve szántani reggel, lerakodtunk az ut mellett a sáncon belül, kabolákat, vető magot, vizet, ételt, stb, a mint nálunk szokás és én
jelnek, hogy arra boronáljunk letettem a sapkám,M/l»140.lap./"Husz forintért néha három vásárt is meg kell járnom," Elősző III. lap./
Kora tavasztól késő őszig tart a kemény mezei munka. A cse"¿dek kel való vesződéshez, a testi fáradsághoz járul a sok kellekr4l a ta- pasztalat. Egy roskadt faházát akarta kijavíttatni s erre hatósági engedélyt kapott-, Kérésébe felvette,hogy a házát teljesen elrontja s alapjából újra épiti.Az építéshez szükséges cserfát a negyedik köz- ség erdejéből meghordatta, nagy költséggel kifaragtatta, az épület al- ját kőből kirakatta. Azután ácsot fogódott.Ennek előleget adott, de két hárcta nap múlva a hatóság az építést megakadályozta, s annak folytatására engedélyt nem adott- Fája ott r e w t ^ - f kőfal beomlott, jó néhány évi takarékosságának gyümölcse 600 frt. oda veszett.A fel- lebbezési kérvényhez csatolt építési engedélyt vissza nem adták.
"Az is igaz - feíjezi_be ezt az épületes történetet - áogy az^azelőtt Érdeklődésre számithat, amit Sz.Nagy; Gergely a székegységről ir. "A négy folyó melletti haza^a''írarik^n'őüI^s'űíanT^c fejeseiben-
olvassuk; "
" Egy szóval van és él itt egy nemzet-féle,mely Isten különös jóvoltából és irgalmasságából még ma is létezik Erdély keleti hava- sai közto Az t még senkiscm__mond otta és nem is mondhatta,hogy a magyar királyok kegyeimeboI~élünk_ vagy éltünk eddig9"Ez a székely nepT
t-/ Még házassága előtt 1860- ban járt Cláhorsz ágban »"Én most 38 éve jártam közöttük - irja - és akkor még a két népfaj /t i.kozsán és mokán/közötti különbség élesen rivout" ¿/II ,69.lapHarminchárom é ve,hogy gazdasága^z kezdettem",irja könyvében,/1,139«lap./Mivel pedig minden adat airól szőlőhegy könyvét 19,01-ben adta k~ .tehát
1.858 -bar ke zuett gazdálkodni .
- 5 -
Ha a vaskancellárnak a mondását nézem,midőn S egy értékte- len valamiért,nem volt hajlandó egy pcmeraniai katona csontját is feláldozni, én sem tudok esetet a történelemből,hogy a Székelyföld- érd ekében valaha egy magyarnak egy szárcsontja eltörött volna.Aki tud, kérem szépen, tudasson róla. A sszékelyek ellen tett lépjásík- ről .tudok jeleget ma is."/II. 174.lap./""Azután TeThczza, Hogy gabo- nái" a nagy száTlitasT költségek miatt nyugatra kivinni nem lehet, itthon pedig szeszt sem lehet főzni belőle. "Mrndja meg nekem vala- ki - folytatja - bárki legyen az: 1. minő gabona faj az, amelyből
az állam annyi minta-gazdasága után, egy jobb fajtát ajánlott meg- vételre és honositott meg itt a Székelyföldön?
Mondja meg bárki, melyik az a hus és tej-marha,amelyet az állam valaha csak ajánlott és meghonosítani igyekezett a Székely- földön?
Mutasson valaki egy ipartelepet, amelyet az állap, itt ezen a rideg Székelyföldön létrehozni igyekezett és segített? "II.175.lap«
"Mutasson valaki egy kereskedelmi üzletágat,amit az állam létrehozni segített? Mutassanak egy §-t a törvénykönyvből,mely a Székelyföld különleges politikai, földművelési,ipari,kereskedelmi és hadi érdekeire tekintettel lenne?
Mutasson valaki a nagy közös hadseregből egy katonát a Széá- kelyföldön, hogy a befizetett adókból valami ide is foMon,bár határ- szél vagyunk?
Mutasson valaki az egész Székelyföldön, jóllehet az egész ke- leti határszélt elfoglaljuk, egy ágyút, egy tüzért, vagy bár egy ár- kász, vagy aknász katonát?
Nom mutat itt senki egy nép érdekében tett lépést is,ha néha valamit a kormányt pártoló képviselők tömeges szállításáért f
amit lezárás és börtönözéssel is kivesznek és mi mégis élünk,ha min- den szóSrt hatóság elleni kihágással büntetnek is, csak óvatosabbak leszünk és titkolózunk a magyar kémek előtt, mint nem rég tettük a németek előtt, de_a^ért_mégj.s_vagyunk, voltunk .és^les^ünkj, bár ug£
látszik nem a m a ^ y n d u l a t a b ó l " Ti. 17E.lap4
^Midőn az országot minEenf7l"e államvasutak szeldesték,mikor minden szász falut vasút hasított,akkor a Székelyföldnek még egy összeköttetés sem jutott.Megváltotta az ország a szászok dézsmáját, meg a papi fizetést, a székely fizessen a saját zsebéből.Az ország /II.355.lap./ az ipart mindenütt segélyezi, csak azon kevés ipart, amivel a Székelyföld birt, ölte meg azzal, hogy piacát Oláhországot elzárta tőlünk és előlünk." II.356.lap.
Sz. Nagy Gergely kora tavasztól késő őszig két kezével dol- gozó gazda volt. Ősztől tavaszig övé volt a székelység multja.O ma*, ga irja az Elősző IV.lapján hogy évtizedekkel ezelőtt egyik-másik könyvtárból kapta a könyvekot átolvasás végett. Nemcsak clvasta ezeket,hanem jegyzeteket is készített, melyek az évek folyamán ugy felszaporodtak, hogy alig birt azokban eligazodni.
A felhasznált több,mint szász forrásmunka közt van a Pertz- féle kiadvány is, a Monumenta Gg.rmania^Hj^siiori^a^ A német könyvki- adás remeke. Akkora EönyveE es oly nehezek7 Eogy négyet alig bir el az ember.Ezeket csak Kolozsvárt használhatta, ahol az Egyetemi és Muzeumi Könyvtárban megvannak. De csak Kolozsvárt juthatott hoz- zá az unitárius kollégium levéltárában a Kovács István kéziratgyüj- teményéhez,melyet Acta sicul. 15oo-1600.cimen idéz.I.126.lap,
E két körülményből következtetni lehet arra,hogy téli időben gyakran megfordult Kolozsvárt.Csak itt volt alkalma a különböző
forrásmunkákból jegyzeteit kiegészíteni uj meg uj anyaggal. Nagy segítségére volt ebben, hogy a görögöt és a latint, a franciát, németet és olaszt értette, sőt még zsidóul is tudott. A kolozs - vári kutatás anyagi áldozatba is került s ő ezt is szívesen meg- hozta. A tudományos kérdéseket azután volt alkalma megvitatni
Nagy Gézával, a Székely Nemzeti Muzeum Őrével, aki azután a Magyar Nemzeti Muzeum igazgatója lett.
- 6 -
Az évtizedeken át gyűjtött anyag egyre halmozódott, s ő ínég várt a feldolgozásával. Ennek körülményeit ő maga irja le az Eloszd-
ban.
"Régen szót adtam arra - irja - hogy én Hunfalvi Pálnak Ma- gyarorsz. ehn. cimü müvében a székelyekről tett állítását ' minthogy azok a valóságnak nem felelnek meg,meg fogom cáfolni.
Ez mind maradt. Akadályok s különösen szegénységem gátolták azt, hogy én hónapokig irjak, de már tovább alig hagyhatom gyengesé- gem s betegségemnél fogva, ha azt akarom,hogy meggyőződésemet mások is megismerj éke
Midőn Magyarország 1000 éves fennállásának megünneplése szóba jött, én azt reméltem,hogy eredetünk kérdése alkalomszerüleg egyik másik által tisztázva lesz, s igy vártam másoktól, hogy nézete- met helyettem mondják el«
Ez sem teljesült.
így kényszerülve vagyok azt magam megirni, bárha az irás nem mesterségem és nem is volt soha.
Nem mondhatom azt, hogy időm bőven van,mert időmet a pénzesi- nálás, amire nagy szükségem van, igénybe veszi. Husz forintért néha három vásárt is meg kell járnom, azután a cselédfogadás is a nyaka- mon van.
Ma azonban mégis megkezdem az elősző Írással,mert havazó lé- vén ugy sem tudok mit se csinálni,azután folytatom, a mint tudom."
../III.lap./
"Gondolkoztam többször ezen munkáról, de mindannyiszor visz- szariadtam tőle.Még sógorom néhai Intze György /l(ovásznai pap/,ki e- zen kérdéssel szintén sokat bajlódott, felhívott, hogy tegyem papír- ra,- amit tudok, sőt ajánlkozott,hogy ha hozzá megyek és ha mondatolom,
ő kész leirni az egész müvet és ki is adni, de én arra nem érkeztem, hogy hetekig kerüljem a házamat."/IV.lap,/
Akadály volt,hogy állításai alapja más munkában volt, de a forrást nem tudta idézni,minthogy nincs nála,Jegyzetei ugy felszapo- rodtak,hogy azokkal se biz, de nézetei nem változtak¿mert a forráso- kat ismerve állapodott meg ezekben.
"Ezen bizalmamat neveli az is - irja - hogy__én a tiszta^s^zent igazat__akar• .tudatni__éjb azt is kerestem.^ Azon közmondástThogy : Hazug embert' * ' onyebb_u tol érni, , - jól tudom és
ez jkon Ts" csálTaságban nem jarbam.""
Az igazság keresésében, tekintély, hatalom, vonzalom, előí- télet stb. előttem semmi befolyással nem birt és bárha az én elméle- ten szerint én egyet mást másképen intéztem volna, amint azt a for- rások mutatják ¿n^mindig a nekem nyuj tott j é Idényt; orr ást fogad- tam ol^igaznak^ és ahhoz alkalmaztam az "elmelemet7 nem a "lorrTsT az~
elmélethez,amint Hunfalvi Pál szokta volt tenni."/iV.l./
"Hogy ugyanazon forrásból én mást s egyebet merítettem, nem azt mit másdk, azt a felfogás és a gondolkodás dönti el.
+./ Hunfalvy Pál: Magyarország ehhnographiája.Budapest 1876. A Ma- gyar Tudományos Akadémia laaddsa.Hunvalfy szerint "az Árpádi ki- rályok telepiték azokat ha'tár-örökül^ jszékelyekül^ Erdélynek ke- leti határaira s ruházták Tel kiváltságokkal,mTnT á később oda telepitett szászokat is,Mert jóllehet nincsen történelmi bizonyos ság arról, hogy mikor kerültek cda a székelyek: annyi látszik bizonyosnak,hogy megelőzték a száz településeket....Be bármily nyomosa águ is - 379.lap,különben az erdélyi székelyek alkotmá- nya és története: mint a közmagyarságnak egy része az ethnographi aban külön helyet nem követelnek. "380. lap. A székelyeket
Szent László, vagy legközelebbi utódjai telepitették. 3C3.1.
Csüré3se 1 oaak j^'fSfcEFteJ&ojejb igazságokat le- .éhei. oXé "SxTítani," no:ióm peclig ilyen célomban nem volt*.
Minthogy előttem is osak azon forrásmunkák ismeretekek»
mások előtt, az eredmény azonban /V.lap/ különbözik,amit abból
nyertünk, - ezt a gondolkodásnak tulajdonitom - azon gondolkodásnak, mely a szétszórva levő anyagot összeállítja. . .
Midőn az eredményt szembe állitom a Hunfalviévnl, akkor fel- hivom a gondolkodót,hogy most már döntsön a kettő között, saját e-
sze, felfogása és belátás^ szerint - ós válasszon az esze szerint.
Én nem félek egy egészséges eszű ember döntésétől is. . .
Nem tudom, mikor végezhetem be a munkát, bárha erős akarat- tal fogtam hozzá, hogy rövid időn bevégeznem.Azt sem tudom ki tudo&- e adni,mert szegény ember szándékát boldog Isten birja,de erre törekedtem, mert látom, hogy szükség van rá." /VI.1./
A kijelentéseiből megtuáju,hogy a feldolgozáshoz még 1896.
olőtt hozzáfogott, hiszen anyaga annyi volt,hogy még e^ből is megír- hatta volna" . . annyira biztam_életemben - irja - h © á r h a _ e z -
zelőtt_ 2_o évvel £Z£lcoT_m£girha^Tam_voXna_L várEaTtam batran másra.1*' 7l.15.lap.7
Sz. Nagy Gergely a "Prassói lapok" nyomdájában nycmtatta ki könyvét az év megjelölése nélkül. Szinnyei József a könyv kiadá- sának évét 1891-re teszi. /Magyar irók élete és munkái IX.571.lap./
Ez azonban tévédé^ mert a kiadás éve 1901. '
Sz. Nagy Gergely az Elősző, Bevezetés és Történelmünk forrá- sai utén 12 szakaszban tárgyalja elméletét.Az I,nyelvünk némely sa- játságaival és a szinekkel foglalkozik: fehérk,fekete, stb.pelyek
szerint az emberiséget felosztja. A II. az őskori népekről / szkithófc szákák,perzsák/szél. A III-nak tárgya a szkithák /népek,országok, ' folyók, hegyek//khéták,geták, és nassagéták, a rekon népek s a feke-
te országok,folyók,hegyeik,fehér és piros népek. A IV*-ik a hun nemzetet ismerteti alkotmányával,hadiszerkezetével,igazságszolgái-
tatásával, vallásával,nyelvével és ázsiai birodalmával együtt.Fel- sorol ja a székelyek hun szokásait: a temetkezést,egybekelést, keresztelést, áldozást, kalákát, radinát, tetemre hívást: ebbá a fejezetbe osztja be az Írásról szóló részt és hun-székely rokon- ság bizonyítékait.
A V.érdekesen tárgyalja az ázsiai hun birodalom felbomlását a hunok vándorlását és az Európába jött hün népet.A VI*-ból megtud- juk Európa nemzetiségi és államkormányzati viszonyait a hun nép ván- dorlásakor, e korbeli népneveket 3 korábbi népárak maradványait.
A Vll-ben leirja a hun vándorlást, a négy felyó melletti hont és Szarmata^rszágot.A VIII.tárgya a hunok vonulása a négy folyó mellet- ti hazában, a hon nemzet ismerete,Attila uralkodása és halála,végül
& hun bircdalrm nyomai hazánkban. Ezzel végződik az első kötet,A II.kötetben a IX. szakaszban van a hun birodalom szétomlása,nemze- tünk a hun bircdalom szétomlása után, a nemzetiségi szerkezet, a hunok egyesülési kisérlete és ujabb hun szövetség. A X. szakasz tartalma az avarok uralma, a frank háború és a négy folyó melletti haza a frank hóditás után. A XI. a honfoglalást és a csatlakozott nemzeteket tárgyal ja.A XII. a magyar állammal foglalkozik: működése biztonságáért, a megállapított magyar állam, a magyar nyelv, .művelő*»
désünk eredete, végül Visszapillantás.
+•/ Munkája II. 412. lapján dicséri Huif&lvyt, hogy negyed száza- ddon át oltalmazta eszméjét. Huifalvykönyve 1876-ban jelent
meg.
Sz. Nagy Gergely ezt irta munkájában 1901 -be.n: HAz üldözött n é p n e k . i ._a_magyarnak : /segélyére siet az erdélyi havasok kozotT
me^sEoruTt__hun_nepma__székeTy^"/11 • "2^8 lap./~ ~
~~ Hr. Rugonfalvi'Kiss István 1939-ben az 1.65.lapján: f,A hun és_avar ¿elegek o s at lakoz ás a__nélkül a honfoglaló magyarság nemJTeTt - volna kéjaes panhonrát Js_DaciáT me^hbditanT eh oXyan_erőT EiTejtenT, meTy^nevet ismerijtT ~es r_etXegeTte" teTte,_az egbsz Európában."^ ~
~~ Ez. Hagy Gergely tehát 38' evveX ezelbtT a Torrások aXapján megállapította a hun-székely leszármazást.Természetesen a finn-ugor kérdésben is más felfogást vallott és hirdetett,mint Hunfalvy Pál.
A hivatalos álláspont a Hunfalvyé volt és ezért hiába remélte,várta Sz.Nagy Gergely véleményének cáfolatát. A cáfolatnál célravezetőbbnek tartották az agyonha.llgátast. A Nyomtatott betűk a sok fáradtsággal készült műre nem jelentettek nyilvánosságot. Tudomást sem vettek ró- la. Munkájának egy-egy kötete itt-ott meglehet egyes háromszéki csa- ládoknál, elfeledve.
Munkájának sorsa jelképezi a székely sorsot, melynek nyomasz- tó voltát annyira átérezte..
"....kétségtelen - irja - /II. 395.lap«/ - hogy a nagy hun nemzetnek, mely nemcsak vitézségével és fegyveres erejével hóditotta
m eg egykor a világot,hanem amely a szellemi téren is zászlóvivője volt a nemzetnek, mi / t.i.a székelyek/ egyenes utódai vagyunk.
Mi harc és mi küzdelem kellett ahhoz,hogy egy nemzet igy felküzdje magát és mi szétvonás, ügyetlenség ahhoz, hogy oda tudjon sülyedni,ahol most mi állunk?
A keréknek öt fala van, mondja a közmondás és a2ok szerre fordulnak le és fel.Vájjon tudunk-e még süllyedni, vagy valahára meg- fordul az állapotunk? A végzet_ utjai kiszáinithajtatlanok. Most vagyunk a fordulópontnál. Dolgozzék es kapaszkodjék mindenki ésszel és kézzel ás bizonyára jobbra fordul sorsunk és nem leszünk mi is a világnak egy elhagyatott, egy elfeledett szegény koldus nemzete.
Annak a dicső nagy nemzetnek ily nyomorék ivadéka van.
tőlem- lejtelt az lejt ¿avajnésze,_dej munkáin niellejtt^nerrTszünök meg kérni a EiudenEaTóT,
ja, Segítse7 dj~e__nemze£ünke_t.
~~ Hatvannegyedik éves v o 1 z . N a g y GergeXy,midőn 1906.szeptember 23-án Sepsiszentgyörgyön meghalt. Földi maradványait haza vitték Szo- tyorba a szülőfalujába.
Midőn emlékét kiemelem a feledés homályából, hálásan emléke- zem meg azokról, akik segitségemre voltak.
Dr. Valentiny Antal ur az Erdélyi Muzeum és Egyetemi Könyv- tár igazgatója, Szőko Mihály könyvtárnok ur, a szegedi Somogyi könyv- tár vezetője és dr.Puskás Endre ur a Szegedi Egyetemi Könyvtár igaz- gatója a könyvek kölcsönözésében segitettekéierepei János ur^: a Szé kely Nemzeti Muzeum igazgatója, a családi összeköttetéseket kutat- ta fel. Csikmadarasi Bogáts Dénes ny.posta főfelügyelő ur, a Székely Nemzeti Muzeum tb. levéltárosa, a családfát a saját adatai alapján, az életrajzi adatokat íz.Nagy Gergely leánya Júlia Rednik Péterné.
bemondása után állitotta össze. Dr.Boga Alajos, pápai prelátus,kano- nok róm.kat.statusgyülési referens ur, a kolozsvári kutatásban támo-
gatott.
Fogadják mindnyájan a leghálásabb köszönetemet.
Mindenkinek szívesen rendelkezésére állok,ha esetleg még kö- zelebbi felvilágosításra van szüksége, ezért közlöm a cimemet.
Szeged, 1943.
Jankovich ucca 14.
- 9 -
I.
Jáno_s sz^magyaráyai;ai.
A Szegedi Uj Nemzedék 1940-augusztus 4-i számában igen
cikk jelent meg Némedy Gyula dr.-tól "Időszerű régis-égek" fő-s —
"Szeged és a székely lexicon" alcim alatt.
"A napokban ' meglátogattam - irja - a Szegeden is ismert, bu- dapesti .írónő és előadómüvésznő társaságában csikszentgyörgyi Jósa
János tanáig a Hargitavárai ja szerkesztőjét. Munkaközben foga- dott bennünket "munkamiihe 1 yében"c Látogatásunk emlékéről számolok be ebben a rovatban, fcert 'd ód a" ""János mostanában már iböbb mint egy éve is , valóban nagyszabású munkát folytat és nagyon "id'őszerü" ,sőt
rlegTdFspe$frbb régiségekkel "foglalkozik.
Yárva' várjukEErdély visszatérését Szent István birodalmába.
Erdélynek j2S_a_magyar Sz_ent Korona_gondolatának pedl^ a leghatalma-
¿aFb_pTllére a székely_sé^,annaF multj'a, Törtenete ? miridKn^ami/a FzFk^ly TéTeTEkfl öFs"zeTügg^."A magyar kulturKincsnek ez olyan elma-
radhatatlan ÉiegesziTő resze, olyan szerves alkotó eleme, hogy en- nek napfényre hozatala, pontos meghatározása,gondos kicsiszolása, időszerű hozzáférhetőségének megkönnyítése a magyar fajnak általá- nos, igen nagy érdeke.A székelyekkel kapcsolatos minden legkisebb tudományos megállapítás, az ősi gyökerek kiásása, az eredetiség kimutatása, a csodás gazdaságú székely bányának tárnáiba való le- szállás, soha nem látott, különleges drágakövei után való kutatás:
^szükséges, komoly,_jtudományos_ fériimunka^ Ez a tevékenység meg
"JoFban, még viTalhatatTanabbul lehorgonyozza Erdélyhez való jogain- kat, az ősiimagyar székely múltba.
Ennek a "hordképes"nagy,alapozási munkálatnak egyik szerény
alkotó, iró munkása Jo^a^Jáncis^aki már_tobb mint_e^y_eve_ezeket a na- gyon időszerű sjékely_regis^gekeT_JIordja össze,* regi kutaTásait rendezi/a székeysdggel kapcsolatos összes ismeretet^ rendszerezi, feltárja, a közeljövőben kiadandó nagy Székely lexicon fundamentu- mát épiti.
Erről a munkáról_e_ddi g_ már_n£gy magy__budap^e s J; i_l ap_i s mejgemlé- kejseTt^ lze"rT Szegednek is fel kell figyelni reá.
lár megérkezésünk pillanatában látjuk,hogy a műhelyben nagy munka folyik.Kérdésünkre cs.Jósa János rámutatott a sok száz,meg száz dobozzal megrakott hatalmas polcra és különlegesen gazdag szé- kely könyvtárára.A rengeteg doboz részint az eddig már kidolgozott cikkekeket, részint a feldolgozásra váró A.B.C. rendben gyűjtött cimszókat tartalmazza. A mennyezetig felérő dobozpiramisokban phhen, készül, forr a Székely lexicon, ezt fúrja, faragja, csiszolja,éjjelt valóban nappalá téve, a lexicon megteremtője.Faggatni kezdtem,hogy mikbr kezdte, hogy gondolt erre, hogy tudta ezt összegyűjteni,ami- kor láttam a végzett munka tömegét.
Nem tudom, ki volt az, mondja, aki a pesti lapokban híradást közölt a készülő Székely Lexiconról. Eddig Z.Nagy Árpádon és fele-
ségemen kivül, aki nagyban segit nehéz munkámban, senki sem tudott erről a dologról. Nézd ezt a dobozt /levesz létrával a magasból egy rovasirásos betűkkel címkézett dobozt/ .ebben már
/ 194o.május végén,irja ifj.Jósa János a Hargitaváraija 194o.auguaz- számának 398.lapján.Szotycri Nagy Gergely könyvét körül- belül 1939.májusban kapta olvasásra Nagy lrp4d ny.iroda^Lgazgató- tól, aki Háromszékről hozta.
+ r ü o ^ í V 2 / e r! rd e t\ érdekeseb
részeket én húztam alá. 4 N T
- lo -
¿.oly-hun szó áll f£ldolgoz£ttan,+ Ez volt az alap.
yMiklósvari gyenge József Er. Udvarnoky Antal és Lr.Erdélyi Lajosné hatalmas oklevél és szégyüj töményei alapján kezdtem meg a Lexikon irását. A XV. századtól kezdődően most már feldolgozottan
sorakoznak a dobosaimban £zékely nagyjaink ez erszámokramenő_é1etraj- zi adatai is^ ö S£Z e al/i Tot t am~ a t e 1 j£s_Tr_sz ékeTy nyelvtant77"* és nehéz
^uTat ás okkal és tel le s en_uj_ s^er iFmods zerreT fel d£l gőztmm_a~szeke ly- ős tört éneimét^ £ Most a nyáron fogom a Fzekely lexicon szerluásztŐ- bizVftságáT"megalakítani országos jelleggel,mert hisz, bármennyit dolgozom is, ez num lehet "egy" ember munkája. A Székelyföld népraj- za, művészete, földrajza, történelme a kapcsolatos nyelvészeti isme- retek, életrajzok olyan tömege, hogy azokon dolgozhatnék egész életem- ben, talán még sem lennék kész. Lehetőleg tökéletes munkát akarok, ós minél hamarabb.Tizenkét kötetre tervezem, de az eddigi munkaered- mény mutatja, hogy ez kevés lesz.
Kértem,hogy a Székely Lexiconnal kapcsolatos,érdekes kuta- tásaibél mondjon el néhányat,
- A székely nyelvtannal, szótannal sokat foglalkoztam mosta- nában, Eközben egészen kukon 1 eges „dolgokra bukkantam.il, amelyek a nagyközönséget is érdekelhetik.Átkutattam egy régi 1677-bél származó
£zékely jgunuv a 1 lo raá s i Jc5r2 ők önyvő^ amelyből kitüniF,1iogy~"a '"malom" &
es a~l5olnár"x szavak1fíemini közük sincs a német "mühle" x "müliler7rx szavakhoz,'Szerintem ezgk__ő_s eredeti hun szavak. Az emiitett jegyző- könyv köyetkczetesen"ragozotT alakba is" ^molna^-t ir a "malorf'x szó
helyett. . ~ " ~ - Ősi zamat a s ny elvkiny* ünk egyik szava az " elvej'_ szó, amely
okleveleinkben, helységneveinkben és a székely nép ajFán ma is él.
"Olt-elvef, "tjgy-£lve"x stb. Nagyon érdekes, hogy eredetileg 11 Erdő- oTveT"7'*"' /Erdély/7 nem ^Erdélyf x a mai értelemben,hanem az "erdőn- tuli^ Szereth felé eső~"resz.
Az oláhoktól kölcsöiiZöttnek hitt "kab.ila " "kanca" ősi hun szkytha szó, hiszen Herodotos személyes megfigyelés alapján
i rja, hogy a szkythák a nőstény lovak " k a b a l l y s n a k nevezik a ma- guk nyelvén.
öss_zé_a_J'ma£ x/'mén/_i£, amely _ . him lovat paripát
¿olent^
Ezzel kapcsolom én a "nagyar^x szó elemzését és jelentését is.Helytelen felfogás az,amely a honfoglalás idejében a már megtele- pedett' , ősi fcglarástf- "székelő " fszékely^ x elonvezéssel szemben
"Sal!, "mo_st" - jötteknek,""jovoVenyeknek: "magyar"-oknak nevezték^Ár- pad "nefetf 15c ha ez helytelen,mit jelent ez a szo Mma£yarÁ?x
Egyik székely oklevelében ++++/ ezt a kifejezést találtam r. Á.Ó -Jbérc, a di s_znyo_é_s £uhkcsarak_szomszédságában^ x A "ma"x hyelvünkben FéTsTgTeTonül lovat Jelent^ amit bizonyít a_ske ke 1 y
macsfiTT FicTsi lé, csikb Fifejuzése7*++++7A~'"maátó'0' szbnak a másik +/ Bizonyára tévesen néhai dr.Erdélyi Lajos helyett,csak neki le-
hetett hatalmas szógyűjteménye,mint a szegedi pclg.isk.tanár- képző főiskola kiváíé nyelvész-tanárának,ki a budapesti egyetem c.rk.tanára is volt.
++/ Kár,hogy még nem jelent meg,mert nagyon érdekes lehet,
+++/ Az egri káptfan 13ol-i oklevelében:., .molendijgum quod no&iná- tur Eburharthmolna dictum et secundum mohndinum,quod non^inatur forkosmolna...Bodasamolna dictum..Jensutoolna..Gahanmolna..
Suprunymyklousmolna.,rmol#endinum G-uchmolna nominatum'^Nagy Im- re :A$uioukori Okmány tár/meg jelont 1878-ban/l .3.1 .Ujat nem m n- dott tehát.
++++/ Kár,hogy nem nevezi meg ezt a bizonyos székely oklevelet.
++++*/Helyesen macsi.
I - 11 -
"tó" szógyökének eredetét_kutattam ésjráiöttem+/,hogy rokon
~dak""nyeív~,rd©, cTava1^ 7 t Zx tava/"" "szavaival/mely nem vizet, hanem BtlTó~"h"elyeT,~áTlasT,~~szál 1 ásT Jelentett ,_Ezt igazolják^a_dák_Patri-
TAAo" rR^aT^OTrő 'o+U T^ATlra á /rnpVplr - V. cr TpnnmP.r,a7Tt az ns i Is Z-Trun /hun/
mai neiysegnevenoen iSj minő pi,üciö^cixu^öz,ai.i<iD, i u o u j o ^ x i ^ ouu.- I Trma-"Eó"rr enhéIfogyaJnlórtelep-helyet-." , lószállást Jelent^ a juh-
s zHllásnakJdlsznoszállásnák negfeleTően,'amelyet a széltely " juhk^sár- n&k" "disznókosárnak"x nevez ma is.így szerintem a "magyarj szo
^levas néo jovevenyt"^ jelentene. Gondoljunk ezzel kapcsolatban a JTőfT)""IcTfej"ezesre is,amely lovas főembert jelent.
Sok figyelemre méltót mondott még el a JÓ£a_János_ kutatá- saiból a hun, magyar, székely nemzet őstörténelmére és ezek egymás- közötti viszonyára vonatkozólag,amelyek mind megerősithetnek bennün- ket azon szent meggyőződésünkben,hogy E ^ é l y a mienk, nemcsak "tör- téneti " jogon,hahem "ősi jegcn" is! '
" • Üzofyori Nagy_ Gergely.
"Hazai krónikáink Álmos halálát Erdeelü-be teszik .Ez_alajtt_
az Etelközi ország__ér téridő 3__nen a mai_Erdélg, mely nem az erdőn-tú- li, hanem az éppen erHőHözölti ©rszagT" lTV'2o9.1.
"Igazolva van, hogy mi székelyül azt a nyelvet beszéljük, amelyet a szkythák." 1.64.1.
" nyelvünk a hun_ngelv_ .... azon hun,mely a nyugaxi és keleti rdmai~bTrodalmaT megr'ekeksttette ás azon hun, mely Ázsiá- ban évezredekig fennállott birodalmat alapított és mely,ha ma, mint egyenes leszármazóban csak a sekélységet mutathatja is fel, de nagy múlttal bir és a rokonaival ma is egy kis önállással bir.
Ezen hun nemzetet...fenntartotta a székelynép és nyelvében sem igen változott,mert attól megmentette az irodalma és külön bér- ces kis hazájában független alkotmánya,népuralmi és szövetségi la- p«n alapult államszervesete és katonai erényei" 1.197.1.
"A magyaroknak fekete Hunországba megtelepedése /877/ a két közeli rokon népnek egymás mellé s részben közzé lett megszallása, hivta életre a magyar és székely elnevezést,mely elnevezéseknek
addig semmi értelmük sem lett volna,de melyek eddig nem is léteztek"
"A dontői hasa tehát az Ingül vagy Ingulecz mellár , volt és itt már a Deiitu moger elnevezés is jogosult,minthogy ezen terüle- ten a hun fajú néoekkel érintkezésbe jöttek,egymás mellett laktak es igy az u j j ö v e v é n ^ elnevezés őket egész méltán megillette,amint ezt a magyar elnevezés jelenti." II. 193.1.
" ~ ^.7.7a~gyar nyelvünkön jövevényt jelent, magyar pedig ma jöttét, szóval uj jövevényt ... .mJLg_a széke ly_mar_itt_lakottat,
Qz'őval^székülőt, vajy/szejelőt jelent ¿Ezen utóbbit igazolja a^iyel- günVis,mert~szók nem valumTnek~a közepe,s igy a székely és szász
székek sem, hanem más valami: székel nem széken tuli, hanem éppen a £ székben lakozót jelenti, szék ugyanaz, a mi a magyar megye s c mi ^
Ayökszóból alekult a két rokon népnél egy kevés elrere- ssel...,
7/ Nem emlitTThol kutatott és hol találta.
++/ Hargitaváralja,194o.augusztus 15-i/l6/számában/298-300 1./"Székely lexicon" cin aaatt ifj.Jósa János közli ezzel kapcsolatosan Eoketéné Korény Livia oikkét is "Székely lexicont szerkeszt Szegeden^Csikszent-
györgyi Jósa János tanár a "j^.rgitaváralja" felelős szerkesztője, Ifj.Jósa Ján*seeikket megelőző soraiban arról tájékoztatja az oivasot hogy látogatóinak /Eeketéné és Némedy Gyula dr./ házi előadást tar- főtt .Peketéné is negemliti: " ;Dák, hun^avar,szavak bizonyítások^
és meggyőző adatok_követik_e_gymástJ Svaiba, 1940.aug.15.-299.1.
- 12 -
A székx jnint ülő^ megtelepedő helyiért elme jzhe tő £S ötnyel- vűnkön, s ugyan ezT Teszi a szTk,nTnT az ország TerüTefenelt poliTi—-
£a l lel.^atALsánál előforduló területnév is.11-- TI .199.1-
a_szekel _cre cteTilekílZő/volt, mint az 1848-ig a székelyeknéT a rende-s muko'd'o Táblabíró müFöHésének kifejezésére használtatott, azt eléggé igazolja e nép névnek a krónikákban elő- forduló leirása,mint: sicul, zakul,secul,zekul, scekul, a melyekben mindenütt ül az igexag, s amely az ül szavunk latinos leirása,mint- hogy a latin nyelvben ü hang nem lévén, azt azon nyelven leirni sem lehetett másképpen." II.200.1.
"Nomz_etünknek_a z a hik a magyarok másodszori kijövetelunF alFaTmHval~~már íttV'"laktatva,gy £zók£ltek ,£Z£ valóit t már meg voltak t£lepedve,ugyTa_mag^arok,mint_őF maguF maguFat s_zek£- TyekneF neveFtJt megkul£n_etJTs al~~az u j övevTnyeFtjoI^ Ezen szó
"^széFeTy""* "értelme a iernebbi ér felemben kéTsFgteien "es az alatt sem a magyarok másodszori bejövetele alkalmával,sem azztán soha valami meggyalázó nem volt érthető,mert akkor ez a szó rég feledésbe ment volna, de sőt volt abban valami előjog is kifejezeve,mert a székely székely-voltát soha sem tagadta,hanem azt mindenütt és minden alka- lommal nyiltan hangoztatta. II.302.1.
"Ezen székelység aőta meg a népnek a hun nevet az idegeneknél adta meg a nép jellegét,adta nyelvét és adta a hazának az általuk lakott országnak a nevét.Ezen hun székelység volt a mag,mely a jöve- vényekkel megerősítve, megalkotta c hazát és nemzetet. A számát e népnek meghatározni nem tudom,minthogy jövevényekkel gyakran szapo- rodott, de hogy számuk sokkal nagyobb volt, mint a jövevény magyaro- ké, az kétségtelen.Ebbe a szám és ercbeli tulsullyel biró népbe olvadtak bele mindazon hunfaju népek,melyek megindulva hazájukból uj hazát keresni,a négy folyó melletti hazában ' találtak testvére- ikre." II.304.1. ,
"Herodotnál előfordul a Kabola, szkf£tha szó" 1.63.1 .Mc=ló"
inenjaacsi_, kicsinyitve = ki£si ló^vagy ysitkó.... a_hák_h£lys_égne- veF»Kint^KarTiTava^ PeTrodava, UticTava,sTb.EzeFben nem talál Hunfal- vi"~semmi ismc-rosT seTÉn TaTáTok az első szótagozatban és találok
az utó- ,ágazatban a vég dava ^ szóban.A dava jelzői közt több névben népünk nck ma is létező csal<ufr neveit vélem föltalálhatni,mint Karsi-Kari, és Kársai, Petro = Pet^iL stb. a vég dava^sgóban pedig a tc_szayun- klt ys^tulajdono£sal cs tulaydcnyoggal t
Tlyen Tő nevű heTynevek ma is" Fekete-tó, Fehér-tó a tulaj- donossal és a tulajdonjoggal ma is tava,mint _Szent_Ann£-tav£^E£cn tava a könnyebb kiejtés végett könnyen átváltozott Havaiéra. "Ha ezeh Tó" "érteiméi TeFintJüF,az ma Ts áliT,mint fo-viz = alTó vTz,Kovásznán van a mató bérc, a disznókosár és ilyenek szomszédságában, a mi nyiT- ván ló-áTlas. A z_ ál 1 ás_££ayunk_p£dig_>szállásjs al azonos é£ nagyon TcF FeTy"a¿gnTvben ne_i£ megvan^kul^öhösen^a jaszkunoknál «Üzekből láT- HaTó,hogy nyelvünkben egesz TormeszeTesen TejYodötT a~"tava vagy
dave^gyakori végtag a dák ny£lvben__é£ a szállás. meg j elplé s r e_ha s_zn ál - fáF, mely vele azonos Fépzos."'Jh797l•
"A Nemzeti Figyelő __ 1941. február 12-i számában jelent meg Sz^Solymos Bea ojLkke_KészTTl a székely 1 exicon• Da£ogat_ᣠ£Ó£a_Jár.£onál
£ szfkely Texiccn szerFeszTéjéréi /cin alaTt, s majdnem egy teljes olcTait fog^eT.TfJ". Jósa 7ános elmondotta az Írónőnek,hogy sokdoldalu_
munkálkodása idején gyakori támadásban volt részeg támadtáF lapját
*/ Innen vette ezt is ifj.Jósa János és többször használja.A négy folyó: Duna, Tisza, Dráva, Száva,
- 13 -
is, őt még t; e ki nt é lerombol ónak is nevezték.,.mert vakon nem követte_ éT"' kény_el_emsz^.reTeTboa elTogzZo'Bt tanokat.
Ha"*az olvascTfTgye"lenmiel nézi at e füzetet,annak abban a fe- je zebében, mely az erdélyi hét comitatus jelentése feletti vitát ismer- teti ,megtalálja a magyarázatot: miért támadtam ifj.Jósa Jánost is s a lapját is,és miért neveztem állitásait tekintélyrombolásnak.
Sz.Solymos Bea szerint Jósa János őstörténeti forrásmagyará- zatrai is kitár.Cikkiró természetesen meg volt győződveTogy ez mind1
a~3osa János önálló kutatásainak eredménye,holott legnagyobb részét^
gondosan elhallgatott. Sz. Nagy Gergely irta meg.íme szemelvényképen néhány ilyen magyarázat"Sz.Nagy Gergely után /kötet és lapszám/
7 bolgár vezér, bascár /baszkir/nép letelepitése a Duna
Tisza között, tuscárok emléke a Bácska szóban Bászka - Madaras/helyese Backa Madaras / Biszka, II. 238.-240. yecsora torfehlatánál levő
Pusztaszjrszk a szerződés ősi emlőkét őrzi, olyan város,mint Puszta- szer volt.II.188-A székelyek nyelve őseredeti hun nyelv.Részletesen I. 185. 197. II 378,379.-A bascar /baszkir/nép eltűnt és felszivó- dott. II. 267-269.
"Minden a Napistennel - Eluval függ össze", ezt már átszel- lemülten kifejezi, jegyzi meg az irónő.Sz.Nagy ^ergelynél Elü fényesen sütő nap.I.62.Eőisten a Nap, irja. u.i.1.155.
"Volt "Holt Istenük"is - a Hold " magyarázza if j . Jósa Já- A Hold neve rokon a holt /halott/ szóval,mi bágyadt szinétől van,irja Sz.Nagy Gergely 1.157.
Ifj.Jósa János szerint Budapest a legértékesebb és legősibb hun szóösszetétel a nyelvünkben,mertahunoknál s később a székelyeknél az á l d o z a e l y ; e t nevezték Pestnek, az áldozati részek
si Helyet pedig Bucfánnk. Sz.Nagy Gergely szerint Buda,hol az áldó- "
zatok tisztátalan részét eltakarították.Pest pedig a tűzhely,hol az áldozatok húsából éhlmot kcszitettek.il.lo.ugyanerről ir még 1.218.
A gót nóv ifj.Jósa János szerint az "sz"hangok nem ismerő népek hibásan irt getha gita,kita, szó származéka és a jelentése:
s'kytha. Sz.Nagy Gergely szerint a germánoknál nem volt sziszegő
hang.II.293.Ha a szkytha szóbó/az "sz" hangot elhagyjuk, marad kiitha mely azonos hangtanilag a gótéval 1.76.Ennek későbbi neve gót.1.77.
A szkitha és góta azonos nép,vagy közel rokon.1.79. 80.A góth nyelv azonos a szkiithával s igy a székellyel is.I.8<f.
Sz. Selymos Bea ugy látszik a magyarázatok hatása alatt idé- zi cikkében azt,mit egyik irókollégája irt ifj.Jósa Jánosról a
Magyar Törő Antológiájában: "A szegedi irodalojii_végre _egy J-gazi.
székely iróval gazdagodott .IgEnTiirgy Hivatás vár a tudós tanárra.
II.
"Avari qui et Huni" r/
Észrevételek dr.Rugonfalvi ICiss István "A nemes székely nemzet képe " c. müvéhez.
Irta: Csikszentgyörgyi Jósa János.
"A beteglelkü korszak beteglelkü és erkölcsű felelősségtől mentes iróinak még a nevét is el kell feledni."
RugonfcCLvi ICiss István.
Hargitaváraija 194o.évfolyam szeptember 1-i(17 »tezám/* 309-312.1.
- 14 -
Bevezetés.*/ "A fenti idézetet azért adtam az Írásomnak cí- méül, merT FzT a mondatot igy találtam Rugofifalvi Kiss István, A ""^e- mes székely nemzet képe" c.igen_érték_es^munkáya^ I.k.63. lapján,azt állitván,hogy több Írónál előTordul~"ez a kifejezés: "Avari qui et Huni" vagy megfordítva.Miután tudomásom szerint Rugonfalvi Kiss Ist- ván jelzett munkáját öt nyelven,angol, francia, német,olasz és len- gyel nyelven is megfogja jelentetni, székely érdekből cselekszem, ha elsőnek az "Avari qui et Huni" ügyet tisztázom,Először is le kell szögeznem,hogy nem ismerek olyan forrást,amely az__"Avari ui _et_Huni" kife-yczé£t tarfaTmazná^ hanem előfordul a "Huni qui FfAvari77",vagy helyes alakban: "Hunni qui et Avarés" , ami azt jelen-
tené Rugonfalvi Kiss István szerint, hogyha hunok akik avaro/í" vágyba Hunok, azaz avarok". Hig az általa valahol talált "Avari qui et Hu- ni" kif eyozést_azt jelenti szerinte,hogy az avarok, akik hunok",vagy
"avarok azaslaunok77" '" " .Minthogy
tehát az avarok hunok, a hunok avarok,kétségtelen szerinte,hogy a hun azonos az avarral és igy azonos vőrrokonság áll közöttük,s miu-
tán a székelyek hunok, tehát a székelyek az avarok utódai.Mcgisnét- lem,ho|pr_az £Avari_ qui ot Huni kifejezés sehol_S£m fordul Flo,mert ez a'fcozel £gyko rí/ 1 réknál""elő" hfm^'forfulha£ot_t, mTvel~"azok kello-~~
kFppen is mertek" az" o s cm"eny ekef, cáliunFk a t meg az avarokat.ük Ír- hatták,hogy JHuni qui £t_A£arij'__d£ nem ¿rhatták mpgforditva^myrt es a _történclira vaTósáynak s"oha me,g"nom""fFlelf_voTna.HiF^n""ma^l7* az"~*
Frmé^£ck£t"s zéke ly'eke t" H tb • mondyák novFzTk~~é s Trják Ts^magyaroknakf He soha Fenol sem HaTlo tfuk,h ©££„a/magyar okaf FrményFknek,£zFkFlvék- nek Htb.mondfák,/j[£V£zTék> va_gy_jLrtak^vólna^ Ilyen "összefüggés volt es Van az avar és hun közöftfamibőT vérrFkonságot,hozzá még szoros vórrtkenságot következtetni tisztára lehetetlenség."3&9.1.
SzA D<"-£y„G'H£ge¡lyy
"Én bőségesen idézhejráók rlyan kifej£zés£ket_a_z avar_korbój^9
vagy csak csekFly idővel azutánrof,mFlyekbFl"a*Tiunok avaroknalH'nFvez- tetnek,amelyekben Huniát Avarországnak,azaz ivari#~uak nevezik,de még csak__e£yet semJLáttam ..z_élő szemeimmel olyat £v::rok hu- noknak nevc zfeftFk_vo In a, vagy Avaria/Hunni anak_ir6HoTt_volnr7* "FbbFl kövefkFzTkVhogy hunok a négy "foly6 mellett^ az avarok ide jFbFn is
sokan laktok és habár az LoFlomnak"~a neve avar volt is,de maga az is 630. után hun volt "II.93.1.
'lWarnefriodnél az több helyen fordul még elő,hogy a hunok ava- roknak neveztetnek,de az mindig a fennebbi szerint értendő.Az nem f#r- dul elő sehol £gjnél_S£, hogy az_avarok hunoknak nevyztetnek^pydTg^
a sok "hely közül csak"""eTŐ" ke 11cne_ennFk_i£ Tordúlnia,Hr^a® £gaz_ ""
TennF,"*dF minthogyha VálFsagnak nem felelt meg, FzT nem Is lehet
megtalálni sehol T'II .107. 1. "....ha a görög irék akárhányszor az ava- rokat hunoknak nevezik, c körülmény lelje abban a magyarázatát,hogy a birodalom nagy része hun volt,a népesség csaknem mind hun" 11.109«
1. Pf j.Jósa János.
Paulus Diacenus ős Cornexius Nepos^ "Ezekután vizsgáljuk meg a kuffFknél Flof orduíojHuní qui efAvari" és a "Hunni qui et Avares"kifejezéseket, mely iróink ,igy Rugonfalvi Kiss István szerint
is "hunok, akik avarok vagy "hunok,azaz avarok" jelentésű volna.
A longobárdok történetirója paulus Eiaconus /Wamofricdus Pál/ a IX. század első éveiben irt munkájában a frank-avar csatával +/ Az alcímeket én adtam.
-15- kapcsalatosan igy ir: +//
" Cenperta Kunni, qui et Avares,morte ChXcyt&rii regis, buper Sigisbertum eius filium irruunt "+íy Sz~szabatos fordításban tör- ténetíróink felfogásához alkalmazkodva, igy hangzana;/Azok a, hunok, akiket avaroknak is /neveznek!/-vagy akik ebben az időben avarok voltak/megtudván Chlotár király halálát,fiára Sigisbertre rohantak.
Még ebből az átültetésből sem tűnik ki,hogy a hun#k avarok /3©9.1ap./ voltak, hanem csak az,hogy az avar uralom alatt élő huno- kat avaroknak is nevezték,mint ahogyan_ma az örményeket is magyaroknak nevezik. Ha azonban Paulus Diacbhus és nás~Iatin"történetíró munka-"*
3a""Idévágó részét a maga teljességében tekintjük, a helyes fordítás igy hangzik: Értesültek a hunok és általuk az avarok Chlotár király haláláról^ Sigisbertre ^rohantak. Hogy a hunok értesültek előbb, fz a szövegből is kivehető, de itt a "qui" egy régies farina. Diák ké- rőmből4'^ emlékszem CornellusJjTepes: Aris tidfcf /lll/~nél előfordu- lő^eme^ mondatra: "* " * "" *
filc qüa fuerit abstinentia, nullum est certi^g+iudicium, quam cum tantis rebus praefuisset,in tanta paupertate ' deeessit, ut qui efferetur, vix reliquerit":Hogy ez milyen önzetlen volt,semmi biztosabb bizonyítéka nincs, minthogy-ánbár rengeteg vagyon kezelője volt oly nagy szegénységben hunyt el, hogy alig hagyott annyit hát- ra,hogy abból /azzal/ eltemessék. " 310.1.
Sz. 1Tagy Gergely.
"Chlotár a Chlolwig fia 5bl-ik évben meghalt ás ag /
•anstrasiai királyságot negyedik fia Siegbert örökölte.Ezt 6
a hunoktól megtudván arra vette utját,/Paulus Warnefriedus Comperta Kuni, qui et Avares,morte Chlotarii regis,super Sigisbertum ejus filium ¿rruunt, Itt nen/ll.102./hagyhatom el,h#gy ne figyjlmeztes-
szives olvasót azon_rendkivüIi~Eő?üJmeh^
a£l-y~£ai"~a~Iobbes*"abIaIiyasbin^sze éseteTTa'Ta.tin IrŐktóJ 1 1 ehéf"" IIézhl,mérf Öofheliüe ÍTépcsBih^Srisíidéinél^Is""éTÓfőr3üI
1 £y "*7~17'"qui~efIéretur|Jamit"'Igy "i o rdit hátnánkV"11 a mlb01"éltakárltas- sék" WarnélrIécTPál a 9~ík"'százá3""eIsŐ""éveIben*'IrtV nála~*llyén gya- korlat többszer fordul elő és e században mindig is fordul elő ké-
sőbb." II.103.1.
11 f _ íí £ 5 *
Ravennai Guidó. "A IX. század derekán /R.Kiss I.sz.a VIII.
ban /irt" á"ravénnaI'EresbItér""7^övehnái Üuldo/ földrajzát, amely- igy irt. ~ L
Dacia prima et seounda,quae et Gepida appellatur/ ubi^mods yni qui et Avari inhabitant". Rugonfalvi a mondatból kikapott
,Tuni. qui et Avari" kifejezést igy fordítja: "azaz huntk, akiket ava- roknak is neveznünk." /i nemes székely nemzet képe I 64 1./
A teljes _mondatszöveg fordit ása.
Első és második Dákia, amelyet Gepidiának is neveznek,ahíl
m°st a hunok és azokkal avarok is laknak"vagy: ahol kevéssel előbb P hunok, most avarok is laknak.
/ Született 73©.körül és meghalt 799-ben, tehát a VIII.száz-ó- ban irt,Dr. Gombos Albin: Középkori Krónikások I.kötet ' .pV-
u s Diaconus: A longobárdok története 25.1.
II. könyv 10. fejezet.Dr. C-ombos 1.112.1.
,,/ z Jósa János 1907.júniusban tett érettségit, y 7 7 , ínupertata helyett, ami ifj. Jósánál van.
+++++/ t.Í. Bej^n.
" _ r- . -
- 4. - • •••• • -A • - : •••••.-• • - :•••••- ; -.V- v " A-' ' 'AA,V- . A":
••:- vvA-A'-'í-v V"AAA: -•: v..
-"-'•A.'' '
%
De semmiképpen sem f . Ttht^cots ,ugy ^h/^gy " GepidLaDmu'liuu-ok, akiket avaroknak is nevezünk.3 « « m c t a ^ s z b e n ^ inbabitant van és r
ablatiriM ^crmahasználata mellett még
nem-'
appelantUTé A "qui" régi „ w
"avari" is helyt etien?. Avaré s h e l y I l y e n felfogás mellett feltehető hogy az akkor ismert'világban ke e vadomásu lévén az avarok kapzsisága
s kincshalmozása,látták el avari melléknévvel a hunokatlHuni qui et -i ol on + pniá •
kapzsisága melléknévvel a hunokatlHuni qui et Avari az ilyen lelkiismeretes tudomány mellett tehát azt
a hunok,azt tin
- ií?1
Szilagy Gergely,
/A kylyncedik s z á z a e r e k á n irta a rávennai_piaesbiter f öld-
^¿zát^ameTyben ezt irJe Js^acToT príma et se'cuhZTa,quae et Gépidig appeTlatur ,ubi"modc Tini qui et Abári inhabitant"... első és második Mkia^mely Gepedi^ának is neveznetetik,ahol most hunok és azokkal Ava- rok is laknak.Sokan ezt igy forditják,hogy a hunok,akik avar«k is de^ez hibá£, mert akkor a segédige s
nin-tno^y""az o" Hedvjn áTlana nej ős;
hianyzTkJ a qui JhlaTi/us, amely né)
¿ly Jorn_elTu_s "Hepos-nál ArTsyide£b£n_quTjelí"e_retur^vagy ugyanezen szazad elején elt Warnefried Pal, a longobárdok Törtenetének negiró- jándl. "Cömperta Huni qui et Avari", a miből a hunok értesültek és általuk az avarok." II.195.1.
I f J ó s a Ján_q s_a_ Ismét Paulus
63.lapján:
"A
piaconus H A AZT irja R.Kiss István id.munkája tekintetnünk,mint a germánt fű galo mnak kell
__ hun szót olyan
/?/vagy a szlávot.Az avar nevü hun törzs /visszaállította Attila biro^
dalmát. Európa csakhamar megtudta /?/r ' hogy a hun és avar között csak névbeli különbség van, Paulus Piaconus irja,hogy az avarok tu- lajdonképpen hunok voltak, avarnak egyik királyukról nevezték."
Puulus^Diaqonus azónban ezt iryay
"Alboin vero cu$. Avaribus,qui primum Hunni, postea de regis pnoprü nomine Avares appellati sun t foedus perpetuum profectu# est"
Vagyis Alboin pedig irályukrűl ay
kössön;
^ ^ ,z avarokkal,kik clőszőr hunoknak,később saját
király uky^il | ayaroknak neve zt e t tek, megkísér el jte^ hogy velük yzqvets_éget
'Jósánál a mondatból mondatrész lett.
+ +/ Az eredeti latin szöveg:"Iterűm ad partém quasi meridianan, ut diecmus ad ~oJLuyai ^ nan terram,sunt patriae spatiysissi- nae quae dicuntur Datia prima et secum da quae et Gepüi?&
apellatur ubi nodo Hni qui ot Avar*.. InbabitanfRavennai Ant- nymi cosmagraphi-o et Gth -kni r geegraphia .Ex libris n o n d u w
seriptis eqderunt Ká^inder et G.Parthey.Berolini«186o-202.14
+++/++++/A kérdőjel ifj.Jósától származik,Ez a szokása.
+++++/ paulus Piaconus azonban nem azt irta,hanem ezt:"Alboin veri cum Avari bus, qui primum Huni postea de regis proprii noriine Avarés apoellati sunt^foedus perpetuum iniit/dehirc ad prae- parartum a Gépiéi.1=? bellum profectus est "Paulus Warnefriedi f filii Piaconus Pe gestis Longobardorum.-Prid.Lindenborgius;
Diversarum,gentium históriáé antiquae seriptores,tres/-Ham-
burg , 1511.1. könyv e 27. f e j e zok- ,214.1. Magyar f ordit ás a: " Yi s zont Alboin az -avarokkal lépett örök szövetségre,akiket eleinte hu- noknak és csak később egyik királyuk után neveztek avaroknak,
lt meg a gepidák által felidézett háborúba.Dr.Gombos
- 17 -
E mondatból azt olvasni ki,hogy az avarok voltaképen hunok:
lehetetlen! Alboin ugyanis a gyűlölt gepidák megsemmisítése érdeké- ben kivánt szövetséget kötni az avarokkal,az akkor már chun-nak is nevezett uj jövevény néppel,hogy testvér szövetségeseit, a hunokat
a bo_sszugának ki_ne tegye, s Itáliába távozásakor saját ha- záját is"a hunoknak adhassa at./XlO.l•/
Tunc Alboin sedes proprias,hoc est Pannonian amicis suis Hun- nis contribuit: Ekkor Alboin saját hazáját, pannoniát,baráti szövet- sége seinek_a_himoknaE adXa~*áX bbbE alyrEs z'üí. '
Ez azt' j elonXi/tEhEt/hEgy ÁlDoTrTaz Európában éppen megjelent avarok szövetségével akarja a gepidákat kiirtani,hogy a régi,baráti és rokon szövetségesének biztosítsa a saját országát.Ide sem kell
nagy fej törés,hogy elhigyje valaki,hogy az avarok alatt nem érthetett se^j?aulus Diaconus. s_e_senki_ más_sje hanokajb.Az XlEbbiveT s_zoVetkégeX_
akar_JxEtni_, az utóbbival meg bz£vs't_ségben"'"volT."~Az' TdEzetX mondat" er~7 XeXme XeEát": Az* avarokat""előbb //a meg'jeXenéselcor /hunoknak nevezték/
vagy miután Kis- Szkythiába letelepedett az avar kagán és itt szövet- séget kötött a hunokkal s velük együtt támadt Siegbertre, hunoknak nézhették , de "csakhamar megtudta Európa" a türk nagykhán lustinia- nu_shoz_ küldött követei'utján,hogy ezek az "álavarok" az ő szolgáE ~ inak szolgái, akikkel nem méltó egy császárnak szóba állani.Történt ez 562.esztendőben;Hát a szolgéik szolgáinak tett me£ bennünket s hir- det ki a világ előtt ^ugonfalvi Kiss István székely testvérünk.Az avar nevüket senkitől sem kapták ők maguk nevezték magukat avarok- nak, mint ez a kútfőkből ismeretes. ' Arról azonban,ho gy_Paul us Diaconus é_s több_ ma s/történe_tiró_huiinak*~nef£"Völna*'aEvart^ni- Eánt ezt/R.K./V 1 s/állTtga/ngm/"aadu;n:'/'sErEi/sEiigirta ugyanis azX,~"
Eoyy/az avarók/hunok^voltcS vaTaEa^L"73Tl7lap Sz^Nagy Gergely.
"Warncfric-d Pál jól ismeri az avarokat,azokat avaroknak is nevezi és itt mégis hunoknak juttatja a gepida birodalmat.Én ezen körülményben azt találom,hogy a longobárdok hosszas ideig a gepidák
ellen a hunok szövetségében harcoltak és .o sz£V£tségebeiket nem akarták cserben hri^yai_/s_ az _ők ávozdsukkoX a ^epiedák_duhEnak EiXennity ' H X o r azt irja/nogy TrAlbo_in__v£ro"bum AXar ibus^qui primumT HunnT, /p£S te a de rogis_proprii_ nomiyg/"Abares^ ujjp^XlatT^sunt, TocbujT perpptuum profeeXus E s X / M á g y a r u l ez,7 igy TojbzhXtném Ei:"ElEoTn^ ~~
az/nv aroEkál/akin EoE-Eban Jiuncknak, azután a_saj át_ki rályuk nyvéről avEroknaE Eevezt c'tXeE,""oröE bcbéX EcXötb7"bEz akkor csak ugy'VolX,mint ma/Az" bsszeszöv eXkeze tX nép Ea/ont az' avar uralkodót, uralkodónak
fogadván, réiuk a hunok is avaroknak neveztettek,mint ma a székely,a jász, a kun, a palóc, a csángó mind magyar, de viszont a magyar alatt székelyt, jászt, kunt, palócot vagy csángót nem érthetni. A m a ^ a r név . I
£ nem,' -a sjzékelf - a^faj^ y ko rbaig.P£dyg_áz a v a r _ a Hun /f voT tVMTk or"teh~á t/aE arrEl van Yzó_, akkor ebben a hun Ts_ értendő^bb mi- Eor EunrEl"™van""sz"ó7 akEor avar ncm" e"rt end ő aT aXt a. "Ha Telve sbziík" Eap- ncTrrcTnek"m3s""kTf éj ozEsei t a z o k a X Ts i gy kell Érteni, pl.: "Tunc Alboin secles proarias, hoc est Pannoniam, amicis,_su_is /lunni_s £ ont ri- buit£ azaz : Ekkor I'lbolrf'az b bayeX EazáyáX PannEniáX,£zbve_tbé_geyeT- + 7 II.könyv.7.fe",iozet.Dr.Gombas I-. 109.1 ap.
Kár,hogy czekot non nevezte meg.
+++•/ Sz.Nagy Gergely egy másik helyen azt irja erről:"Ezen időbon a ró- nai hadvezér Harsce kegyvesztett lett és ez állitólag a longobár- királynak itáliai gyümölcsöket és bort küldött ajándékba és ennyit üzent "jöhetsz"/?aulus Warnofricdus/Alboint a longobárdok királyát a- zonban visszatartotta népének a gyűlölete a gepidák/ll.86.1./ellen..
ugy hiszem azonban,hogy a hun fajú népeket,akik birodalmában laknak es akik őt a gepidák ellen minden vállalatában teljes erővel segitet-
^ék,ncu_r/£arta ugy. elhagyni ,mint „egyszökevény ^olgt .hagyva. Őket pidák bosszűfegyvercinek."!!.87.lap.
( - 18 -
°L ^nJriKi'J* IZ^C Az avarokkal! szerződős szerint líaTannak minden "pont'jat ElfogoEta Alboin, c-sak a gepi-clák országáról v*lt szó,de a longobárdokéról nem, midőn tehát ezt ő szövetsógoövdadic /régi/ adja osztályrészül a hunoknak,ekkor is az avarokról szó son
1 ehejt,hisz Gepidia az egész gépid birocTaTom,ha'az avarEk*Vgy"~"c ~soTá t
"sem vivtak volna is, és mind egy sarjadékig élnének, 20.OOO-nek igen sok ós nagy, ezt tehát ő a hunoknak adta.Ha az avaroknak 20.000 har- cosuk lesz vala, akkor Siegbert őket meg nem győzi, de azok - le vol- tak egy kis seregre apadva, a harcok eveken át a népet megfogyasz-
tott dk, Pannoniának /II.106.1./ a longobárdok hazájának átadasával,ha a az avaroknak hagyja vala, nem mondhatta volna Wa:znefried e szót,"cont- ribuit",amely alatt a rendes^a köteles részt értjük és érthetjük csak, ezt csak a hunokról mondhatja, akik nóg a longobárdok előtt Pannoniá- ban laktak ós a longobárdok idejében is költöztek oda.Pannónia tehát csakis a hunokat illette / contribuit/ meg, az avarokat sehogy*
Warnefriednól az_ több hcl_yen__foydul mc£ £l £, hogy hunokjiva- roknak nev"ezTeTn^ck^de az/miniig a yennébbi"'s'ze rint""értendő/az nem Tőr- eiül elE £eEol ^egynél se^hogy Ez/ayciroE hunoknak^nEve:zTeTnEkJpEdTg EoE EoTj/kpz ül^cEad: El'q /kUllene/ennek/iE Tordulni^ ic igjazj lenne :Ee
minthogy ez á valq ságne^k/n e rq felelt" me g^ejzE "hen is Í"eEet jne^találni seEol.y /II. 167.l./'.'7.V.ha" "a" gö re g irók akárhányszor az'Warokat • Eunolmak nevezik, e körülmény lelje ^bban magyarázatát,hogy a biroda- lom nagy része hun volt, a népesség csaknem mind hun és Baján maga isjlMörnyezetben, bárha ő születésére nézve avar /félvér/ volt,hunná vált " II.109.1.
"A kagán /t,i.Baján/a mai Bukovina tájáp. lehetett,honnan követeket küldött ós csapatot a rómaikhoz,hogy azok tekintsék meg ezt
a helyet, ahová a nemzete lakását tegye. Ez ¿62-ben történt» A csá- soar / t.i. Justinianus keletrómai/ hirt vett arról,Kogy"azok a Du- na mellékének nagy részét már elfoglalták./líenander/^A követségben vol Oeconinus, a neve után görög, hihetőleg a Fekete-tenger körüli váro- sokból, aki tolmácsi tisztet teljcsithetett. Ez az Oeconimus,kivel Iustiníus a követek közül egyedül tanácskozott, titkon besúg tn,hogy az ..varoknak nem az a coljuk,amit mondanak,mert ha a Dunán átkelhetnek a legörvendc fesebb dolguk lesz,minden népekkel a háborút megkezdeni. ^ /Henandor/A római tiszt ezen tudósitást sürgősen a császárhoz juttat-
ta, de a Konstantinápolyi udvar már körülményesen értesítve voht e- zen nep kilétéről.U.i.a törökök nagy khánja megtudta,hogy a ne- vöket megváltoztatták,átkeltek Európába és a rónaiak szövetségesei let
tok, kiktől földet kaptok.
Ekkor a nagy khán követeket küldött a római császárhoz,hogy attól követeljék vissza nem :.z avarokat, akik Ázsiában megvoltak, hanem az uar khunokat, az avarok alattvalóit és hányják fel a £sászár- nak,__hogy b .rátsdgba ereszkedett az ők j3_z o lgá2? j ult £zol£áTval7 "
A" Esászár a t urk"kö vEtckEt nagyon lekötelezően fogadTa és váltig bizonyítgatta a nagy khán iránti barátságát, a követeket a- jándékokkal és Ígéretekkel bocsátotta el.
Ezen körülmény a uarkhunok értókét nagyon leszállította Konstantinápolyban." II. 101.1.
"Képzelni sem lehet,hogy az avarok, ha szintén mind itt él- tok volna is ezen idő alatt, a hunok szövetségébe bo nem olvadtak volna. Midőn olvassuk Paulus WarnefViedus /Diaconus/ -tói "Alboin gero cun A^Wifcus qui printtm Hunni,postea de regis proprii nomine Ava- ros appellati sunt, foodus, perpetuum profcctus est," Alboin pedig az avarokkal, akik előbb hunok, azután pedig a saját kíháiyuír Után avaroknak neveztettek, örök bókét kötött, erről neggyőződhetünk.már ezen kifejezés világosan ErnusiEj?: aztr, hogy a hunok laktak az ava- rok idejében is,bárha ok .var uralkodó alatt voltak is.De ilyen ki- fen esés már ezen irónál több fordul elő, amiből csakis ezt értelmez- ni % e n i&Au egyebet." II.267.1.
