5. Téma Platón és Szókratész

Jelen tananyag a Szegedi Tudományegyetemen készült az Európai Unió támogatásával. Projekt azonosító: EFOP-3.4.3- 16-2016-00014

FILOZÓFIATÖRTÉNET ÉS KORTÁRS FILOZÓFIA: PLATÓN

5. TÉMA Dr. habil. Mogyoródi Emese

5. Téma

Platón és Szókratész

Jelen tananyag a Szegedi Tudományegyetemen készült az Európai Unió támogatásával. Projekt azonosító: EFOP-3.4.3- 16-2016-00014

5. TÉMA: Platón és Szókratész

Dr. habil. Mogyoródi Emese

Szókratész a tanításait írásban nem rögzítette;

• az életére és tanításaira vonatkozó elsődleges (kortárs) információink igen eltérő tudósítóktól származnak:

1) Arisztophanész (kb.

450 – kb. 385)

komédiairó, Szókratész kortársa, a rá vonatkozó tudósítók közül a legkorábbi

2) Platón (428/27 - 347)

filozófus, Szókratész tanítványa

3) Xenophón (430/25 – kb. 355)

katona, politikus, gazdasági szakember, Szókratész tanítványa

4) Arisztotelész (384- 322)

filozófus, Platón tanítványa

(Arisztotelész nem volt Szókratész tanítványa, Platóntól azonban elsődleges forrásból lehettek információi rá vonatkozóan.)

1. Lecke

A „Szókratész kérdés”

1.) Arisztophanész (Felhők Kr.e. 423)

• a természetfilozófusokról („égi jelenségeket és föld alatti titkokat vizsgál”) és szofistákról („a gyengébb érvet erősebbé teszi”) elterjedt közhelyeket aggatja Szókratészre;

• Platón és Xenophón alapján ez valószínűtlen: Szókratész nem foglalkozott természetfilozófiával, és határozottan nem volt szofista.

3.) Xenophón

• Szókratész elítélésekor Xenophón nem tartózkodott Athénban (Platónnal ellentétben: Szókratész védőbeszéde 38b);

• Szókratészra vonatkozó írásait jóval később, Platón művének

ismeretében írta meg;

• nem filozófus, hanem katona, politikus és gazdasági szakember

védőbeszéde bírái előtt

„Egyes vélemények szerint Xenophón beszámolóját kell hitelesebbnek tekinteni, mert szerzője nem volt elég intelligens ahhoz, hogy hazudjon; ez azonban téves érvelésmód.

Egy ostoba ember tudósítása egy okos emberről sohasem lehet pontos, mert a tőle hallottakat önkéntelenül is olyasmire fordítja le, amit maga is megért. Én, személy szerint szívesebben olvasnám, amit legelkeseredetteb filozófus-ellenfelem írt rólam, mint valami együgyű barátom méltatását. Emiatt nem fogadhatjuk el fenntartások nélkül Xenophón szavait sem akkor, amikor valamilyen bonyolult filozófiai kérdésről van szó, sem akkor, amikor azt bizonygatja, hogy Szókratészt ártatlanul ítélték el” (B.

Russell: A nyugati filozófia története. Göncöl kiadó, 1996, 89-90. o.).

Emellett Russell arra is rámutat, hogy Xenophón túlságosan konvencionális erkölcsfelfogása rányomja bélyegét Szókratész ábrázolására a perben:

4.) Arisztotelész

(Metafizika I.6. – Szókratészról)

• néhány ponton Platóntól független információkra is támaszkodhatott, de Szókratész értelmezését

nagymértékben Platón határozza meg

2.) Platón

• nem Szókratész tanításai és alakja puszta megörökítésének szándékával ír róla;

• saját tanításait (is) a szájába adja.

(a platóni dialógusokban ábrázolt)

„Szókratész” Platón tanításainak puszta szócsöve volna?

„(Xenophón) meglehetősen konvencionális szemléletű. Sajnálkozik azon, hogy Szókratészt istentelenséggel és az ifjak megrontásával vádolják, holott szerinte éppen ellenkezőleg, nagyon is istenfélő és messzemenően jó hatást tett környezetére. Írása alapján Szókratész eszméi nemhogy felforgatónak nem tűnnek, hanem lapos és unalmas közhelyek. Védőbeszéde kissé túllő a célon, mert még azt sem tudhatjuk meg belőle, miért támadt Szókratész iránt ilyen ellenséges hangulat. Ahogy Burnet fogalmaz (From Thales to Plato, 149.o.), »Xenophón Szókratész-apológiája túl sikeres: ha valóban olyan lett volna Szókratész, amilyennek ő leírja, aligha végezték volna ki« (u.o.).”

„Platón értelmezése ily módon jelentős mértékben elfedi Szókratészt.”

(Boros (szerk.), A Filozófia, 68.o.

(Bene László))

„It is a bold – some will say, overbold – procedure to try to separate Socrates from Plato.”

(W.K.C. Guthrie: History of Greek Philosophy, III. CUP, 1971, 5.o.)

Mégis vannak azonban lényeges különbségek Szókratész és Platón tanításai között.

Kérdés, hogyan különíthetőek el?

o

1) filozófiai tevékenységük centrális motivációi alapján;

o

2) a Szókratész védőbeszéde mint a (feltehetőleg) legautentikusabb Szókratész-kép alapján:

Szókratész minden tevékenysége a szofistákkal való konfrontációra irányult;

Platón azonban mintegy két generációval később él és alkot, s noha (többnyire) ugyanazok a problémák foglalkoztatják, úgy gondolja, hogy a szofisták kihívásával szemben nem elégséges a szókratészi módszer;

nem kevesebb kell hozzá, mint a valóság egy új, átfogó elmélete.

Ez az átfogó, holisztikus filozófia a következő tárgykörökre terjed ki:

•

Metafizika

o

episztemológia:

a tudás/megismerés lehetőségei, tárgyai és formái;

o

ontológia:

a létezés különféle formái (ideák, érzéki létezők) és összefüggésük;

•

Morálpszichológia, etika, politika

o

a lélek és a moralitás összefüggése;

o

a racionalitás és a cselekvés összefüggése;

o

a különböző erények természete és összefüggésük;

o

társadalomelmélet;

•

Kozmológia

o

a természeti világ felépítése és működése;

•

Művészetfilozófia

o

a művészet funkciója, hatása, a műalkotások episztemológiai és

ontológiai státusza.

Platón korai korszakának dialógusai és különösen a Szókratész védőbeszéde alapján történetileg hitelesnek tekinthetőek a következő szókratészi módszerek és tanítások:

o

1) filozófiai dialógus;

o

2) erkölcsi intellektualizmus – szókratészi „ikerparadoxon”;

o

3) docta ignorantia („tudós tudatlanság”); irónia;

o

4) a lélek „gondozásának” (therapeia) szükségessége:

o

5) „szókratészi evangélium”: jobb igazságtalanságot elszenvedni, mint elkövetni.

Platón dialógusai

Korai korszak Középső korszak

(kb. 387-367) Kései korszak (361 után)

kisebb szókratikus

dialógusok szókratikus

dialógusok

Ión Kisebbik Hippiasz

Nagyobbik Hippiasz Menexenosz

Kharmidész Lakhész

Lüszisz Kratülosz

Szókratész védőbeszéde

Kritón Euthüphrón Euthüdémosz

Gorgiasz Menón Prótagorasz

Phaidón Lakoma Phaidrosz

Az állam

Theaitétosz Parmenidész

A szofista Az államférfi

Philébosz Timaiosz Kritiasz Törvények

További olvasmányok:

Mogyoródi Emese: A Sókratés kérdés: Xenophón és a történeti Sókratés. Antik tanulmányok LXII (2018), 1-29.

https://www.academia.edu/36718799/A_SÓKRATÉS_KÉRDÉS_XENOPHÓN_ÉS_A_TÖR TÉNETI_SÓKRATÉS_The_Socratic_Problem_Xenophon_and_the_Historical_Socrates_

A. E. Taylor: Platón. Osiris könyvtár. Budapest, 1997, 223-238.

Ellenőrző kérdések:

1. Melyek a Szókratész életére és tevékenységére vonatkozó elsődleges (kortárs) forrásaink?

2. Milyen forrás illetve elvek (meggondolások) alapján rekonstruálhatóak Szókratész tanításai, és melyek ezek?

Kiválósági kérdések, feladatok:

1. Keressen Szókratész ábrázolásokat a modern képzőművészetben, irodalomban, zenében, filmművészetben!