A munkásnők már a spájzban vannak?
Tóth Eszter Zsófia:
„Puszi Kádár Jánosnak".
Munkásnők élete a Kádár-korszakban mikrotörténeti megközelítésben.
(Politikatörténeti Füzetek XXIV.) Napvilág Kiadó, Budapest, 2007. 211 oldal
Talán n e m túlzás azt állítani, hogy a 2 0 0 7 - es e s z t e n d ő egyik l e g é r d e k e s e b b (társada- l o m t ö r t é n e t i m u n k á j á t i s m e r h e t i meg az olvasó, h a kézbe veszi T ó t h Eszter Zsófia első önálló könyvét. A t ö r t é n é s z ugyanis egy eddig kevéssé k u t a t o t t t é m á v a l foglalkozik:
a K á d á r - r e n d s z e r á t l a g p o l g á r a i n a k életét m u t a t j a b e ú j s z e r ű e n , egy üzemi brigád tagjainak t ö r t é n e t e i n k e r e s z t ü l . A kötet fő forrása a Budapesti H a r i s n y a g y á r - 1970- ben Állami Díjat nyert - Felszabadulás szo- cialista b r i g á d j a tagjaival készített életútin- terjú-sorozat, illetve a c s o p o r t által vezetett b r i g á d n a p l ó volt. Bár a kilencfős brigádból csak h a t m u n k á s n ő v e l készülhetett végül interjú, a z o n b a n a szerző ezeket kiegészí- tette a m u n k a t á r s a k k a l , b a r á t o k k a l és roko- nokkal - további h u s z o n h a t fővel - folyta- tott beszélgetés anyagával. Az interjúk so- rán kialakult képet b ő v í t e t t e , illetve árnyalta bőséges hazai és n e m z e t k ö z i történeti és t á r s a d a l o m t u d o m á n y i szakirodalom, kora- beli újságcikkek és egy e d d i g a kutatók által kevéssé f e l t á r t levéltári f o r r á s c s o p o r t , a b u - dapesti p á r t i r a t o k felhasználásával.1 Az így összeállt mozaikok egészen ú j történeti meg- k ö z e l í t é s b e n á b r á z o l j á k a szocialista r e n d - szert.
A r e n d s z e r v á l t á s t m e g e l ő z ő e n a p á r t - történeti, azt követően f ő k é n t a politikatör-
1 Pontosabban a Budapest Főváros Levéltárá- ban található Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Budapesti Bizottsága Budapesti Harisnyagyár alapszervezetének iratait ta- nulmányozta alaposabban a szerző.
téneti m u n k á k t e r e p e volt az államszocia- l i z m u s i d ő s z a k á n a k t ö r t é n e t i v i z s g á l a t a , a m e l y e t l e g i n k á b b egy h í r e s s z e m é l y i s é g életén, illetve f o n t o s n a k t a r t o t t eseménye- ken keresztül m u t a t t a k be. Bár t ö r t é n t e k kí- sérletek ettől eltérő megközelítések érvé- n y e s í t é s é r e , e z e k s z á m a n e m t ú l j e l e n t ő s . A Valuch Tibor által m e g j e l e n t e t e t t Hétköz- napi élet Kádár János korában c í m ű kötet, pedig vonzó c í m e ellenére is l e g i n k á b b is- m e r e t t e r j e s z t ő jellegű k i a d v á n y k é n t érté- kelhető.2 Tóth E s z t e r Zsófia m u n k á j a - for- rásai és megközelítése ú j s z e r ű s é g é n túl - m i n d a z o n á l t a l kapcsolódik a h h o z az ú j m a - gyar t á r s a d a l o m t ö r t é n e t i irányzathoz, amely i m m á r az 1945 u t á n i t ö r t é n e l e m vizsgá- latakor is t ö r e k s z i k - az eddig d o m i n á n s , de a nemzetközi t á r s a d a l o m t u d o m á n y i , illetve ismeretelméleti változásokról t u d o m á s t n e m vevő - a k r o n o l o g i k u s r e n d e t követő po- litikatörténeti m ű v e k e t m e g h a l a d ó történeti elemzésekre.3
M á r a k ö t e t címe, m a j d a b e v e z e t ő feje- zet is jelzi, h o g y n e m szokványos t ö r t é n e t i m u n k á v a l v a n dolgunk. A címválasztás ta- láló: egyrészt figyelemfelkeltő a nagyközön- ség felé, m á s r é s z t orientálja a s z a k m a kép- viselőit, m i r e is számítsanak a továbbiak- b a n . A m i k r o t ö r t é n e t i megközelítés - Tóth Eszter Zsófia é r t e l m e z é s é b e n - ugyanis azt jelenti, hogy a szerző egy általa kiválasztott t á r s a d a l m i c s o p o r t történetein keresztül kí- v á n j a átélhetővé t e n n i az olvasó s z á m á r a a K á d á r - r e n d s z e r h é t k ö z n a p j a i t . A z o n b a n ez
2 Valuch Tibor: Hétköznapi élet Kádár János korában. Budapest, 2006.
3 A szocializmus korszakának újszerű, a min- dennapokat (is) bemutató társadalomtörté- neti megközelítésére lásd például Horváth Sándor: A kapu és a határ: mindennapi Sztá- linváros. Budapest, 2004.; Majtényi György:
A tudomány lajtorjája. „Társadalmi mobili- tás" és „új értelmiség" Magyarországon a II.
világháború után. Budapest, 2005.
a csoport, vagyis a Felszabadulás Brigád n e m személytelen egységként jelenik m e g a t ö r t é n e t i e l b e s z é l é s b e n , h a n e m k ü l ö n á l l ó egyének t á r s u l á s a k é n t . A szerző k é n y e s e n ügyelt arra a k ö t e t írásakor, hogy nyilván- valóvá tegye, m i s z e r i n t az egyes h é t k ö z n a p i e m b e r e k e n v a n a h a n g s ú l y a híres e m b e r e - ket, illetve személytelen csoportokat b e - m u t a t ó mainstream történetekkel s z e m b e n .
Bár valóban egy kisebb közösség a vizs- g á l ó d á s tárgya, a m i k r o t ö r t é n e t kifejezés s z e r i n t e m csak r é s z b e n helytálló. V a l ó b a n m i k r o t ö r t é n e t i s z e m p o n t o k a t a l k a l m a z , a m i k o r az egyes oral history f o r r á s o k a t elemzi, és m e g p r ó b á l j a feltárni a racionális d ö n t é s e k e t hozó e m b e r e k indítékait, illetve az egyéni lehetőségeket. Azonban a m i k - r o t ö r t é n e t i irányzat p r o m i n e n s képviselői hangsúlyozzák az egyes (mikro és m a k r o ) szintek közötti léptékváltások és bizonyos á l t a l á n o s k ö v e t k e z t e t é s e k l e v o n á s á n a k szükségességét is, a m i r e viszont Tóth Eszter Zsófia kevéssé törekszik könyvében.4 Ez n e m is r ó h a t ó fel a szerzőnek, hiszen m e r í - tési m i n t á j a t ú l s á g o s a n szűk ahhoz, h o g y az egész K á d á r - r e n d s z e r r e vagy akár a szocia- lizmuskori m u n k á s s á g r a nézve á l t a l á n o s kijelentéseket t e h e s s e n . Egyes f e j e z e t e k b e n a z o n b a n l á t h a t u n k kitekintést a B u d a p e s t i H a r i s n y a g y á r o n t ú l r a is, például a lakás- szerzés p r o b l é m á i n á l , d e a történész i n k á b b az életszituáció m e g é r t é s é r e helyezi a h a n g - súlyt és n e m a h ő s e i életéből l e s z ű r h e t ő ál- t a l á n o s t a p a s z t a l a t o k r a . M u n k á j a a n é m e t t á r s a d a l o m t ö r t é n e t a z o n irányzatával m u t a t rokonságot, a m e l y e t az Alltagsgeschichte, azaz a m i n d e n n a p o k történetírása n é v e n
4 A makro- és a mikrotörténet kapcsolatáról, il- letve a mikrotörténeti irányzatokról lásd töb- bek között: Czoch Gábor: A társadalmi ré- tegződés mikro- és makrotörténeti vizsgá- lata. Századvég, (1999) 15. sz. 17-38.; Szí- jártó M. István: A mikrotörténelem. In: Bódy Zsombor - Ö. Kovács József (szerk.): Be- vezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, 2006. 500-520.
i s m e r h e t ü n k .5 Erre utal a k ö t e t b e n előfor- duló b ő s é g e s német t á r s a d a l o m t ö r t é n e t i hi- vatkozás is. A tizennégy oldalas bevezető fejezet f o n t o s részét képezi az oral history források, az élőszóban e l m o n d o t t vissza- emlékezések történeti é r t é k é t elemző sza- kasz. T ó t h Eszter Zsófia n a r r a t í v k o n s t r u k - ciókként t e k i n t az é l e t ú t i n t e r j ú k b a n elmon- dott t ö r t é n e t e k r e , olyan elbeszélésekként értelmezi azokat, amelyeket szükséges el- lenőrizni, hiszen az e m b e r i emlékezet meg- bízhatósága erősen kétséges. Az ellenőrzés- hez a szerző által a l k a l m a z o t t forráskritika az egyes t ö r t é n e t e k t ö b b s z ö r i elismételteté- sén, a m á s brigádtagokkal való elmesélteté- sen, illetve az írásos f o r r á s o k k a l való össze- vetésen alapult. S z i m p a t i k u s az a t ö r t é n e t - írói m ó d s z e r , amellyel a szerző n e m az igaz- ságot k í v á n j a b e m u t a t n i ( a m i r e amúgy sem lenne képes), h a n e m a r r a törekszik, hogy olyan t ö r t é n e t e k e t r e k o n s t r u á l j o n , amelyek segítenek megérteni a K á d á r - k o r s z a k m i n - d e n n a p j a i t .
M á r a kötet szerkesztése jelzi, hogy az író m e g p r ó b á l t túllépni a h a g y o m á n y o s , li- neáris szerkesztésű t ö r t é n e t í r ó i kliséken.
Tehát n e m a kronológia és n e m az egyes b r i g á d t a g o k életrajzai, h a n e m az egyes e m - b e r e k r e h a t ó , különböző i d e n t i t á s k é p z ő té- nyezők k ö r é c s o p o r t o s u l n a k az egyes feje- zetek. Mivel ez kissé s z o k a t l a n - á m nagyon ötletes - e l j á r á s n a k t e k i n t h e t ő egy t ö r t é n e t i m u n k á n á l , ezért nézzük m e g részletesebben
5 Az Alltagsgeschichte néven emlegetett irány- zatról többek között lásd: Fónagy Zoltán:
A mindennapok története. Antropológiai perspektívák a német társadalomtörténet- ben. In: Orosz István-Pölöskei Ferenc (szerk.): Nemzeti és társadalmi átalakulás a XIX. századi Magyarországon. Budapest, 1996. 369-380.; Majtényi György: „Uraltak"
vagy „önfejűek"? Diktatúrák mindennapjai a német társadalomtörténet-írásban. Korall, 2. évf. (2001) 5-6. sz. 242-252.; van Dül- men, Richard: A történeti antropológia a né- met társadalomtörténet-írásban. In: Vári András (szerk.): A német társadalomtörténet új útjai. Budapest, 1990. 80-101.
ezeket az egymáshoz illeszkedő, de szorosan nem kapcsolódó t e m a t i k u s mozaikokat.
Az első fejezet a vidéki munkásnők Bu- dapestre vándorlása köré szerveződik. Tóth Eszter Zsófia a probléma fontosságát érzé- keltetve h o s s z a b b m i g r á c i ó k u t a t á s i beve- zetővel indít, e z u t á n következik az egyes élettörténetek elemzése. Bár a későbbi bri- gád tagjai a vizsgált alanyok, a szerző kitér a rokonok és a majdani házastársak, munka- társak történeteire is. A vidékről felkerült, képzetlen lányok sorsáról számos sztereotí- piát ismerünk, az író meg is próbálja kör- bejárni ezeket a problémákat az interjúk so- rán. Végül azzal a konklúzióval szembesül- het az olvasó, hogy a leginkább a nehéz me- zőgazdasági m u n k a elől a fővárosba mene- külő lányok a m i h a m a r a b b i elhelyezkedés, majd a gyors házasodás révén kerülhették el, hogy megalázó sorsban legyen részük, vagy vissza kelljen térniük a szülőfalujukba.
Az otthonteremtés és az ú j szomszédsági kapcsolatok kialakítása egyaránt fontos té- nyező egy frissen a fővárosba felkerült lány számára. A szomszédsági kapcsolatok iden- titásra h a t ó ereje egyértelmű egy teljesen ú j környezetbe került e m b e r életében, és ezt remekül ábrázolja Tóth Eszter Zsófia az in- terjúk elemzésekor. A szerző az egyes élet- tapasztalatok ismertetése mellett ebben a fejezetben kitekint az általános felé, vagyis kitér a szocializmuskori lakásszerzés prob- lémáira, törvényi h á t t e r é r e is. Érdekes és valóban mikrotörténeti része a könyvnek, amikor az interjúalanyok a központi lakás- elosztási rendszer kijátszásáról mesélnek, amelybe az 1956 utáni lakásfoglalások mel- lett a pártkapcsolatok érvényesítése, illetve a szövetkezeti lakásépítés vállalása egyaránt belefért (ez u t ó b b i t e r m é s z e t e s e n legális volt). Valószínűleg igaz a történész kijelen- tése, mikor azt írja, hogy a „lakáselosztás le- véltári d o k u m e n t u m a i b a n alig találhatóak utalások arra, hogy milyen szerepük volt a különböző stratégiáknak, ügyeskedéseknek a lakások megszerzésekor" (37. old.), azon- ban nem tudni, ezt mire alapozza, ugyanis a kötet forrásjegyzékében n e m találni a lakás-
elosztással kapcsolatba hozható levéltári forráscsoportot.
A gyár m i n t identitásképző tényező vizs- gálata nagyon f o n t o s része az Állami Díjat elnyert brigád történetének. A brigádtagok a mai napig j ó szívvel gondolnak arra, hogy évtizedeken át a Budapesti Harisnyagyár- ban dolgoztak. A gyárhoz való érzelmi hoz- záállásukra illusztris példa a két hosszabban regnáló igazgatóhoz való viszonyulásuk.
Míg a kitüntetés idején az üzem élén álló vezetőről pozitívan nyilatkoztak az interjúk során, addig az őt követő igazgatót, aki alatt csődbe ment a gyár, már inkább negatív jel- zőkkel jellemezték. (77-79. old.) Az üzemi közösségek felelevenítésekor azonban érde- kes megállapítást tesz a szerző, amikor vilá- gossá teszi az olvasó számára, hogy n e m a brigád volt a legfontosabb közösség a bri- gádtagok számára, h a n e m az a műhely, ahol dolgoztak. Ez akkor válik igazán érthetővé, amikor kifejti, hogy egy brigádban n e m csak egy műhely dolgozói vettek részt, h a n e m ez egy kifejezetten munkaverseny céljára ki- válogatott társaság volt. Amíg a brigádban a munka volt a legfontosabb összetartó erő, addig a barátságok inkább az egyes mű- helykollektívák tagjai között alakultak ki, vagyis a gyári ( m ű h e l y i ) i d e n t i t á s e r ő s e b b volt a brigádénál.
Az Állami Díj meghatározó élménye volt az 1970-ben tízéves évfordulóját ünneplő Felszabadulás szocialista brigád tagjainak, akik mindmáig büszkék a kitüntetésre. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen ez a m u n - kásnő-kollektíva kapott először Állami Dí- j a t . A t ö r t é n é s z e b b e n a f e j e z e t b e n arra a k é r d é s r e keresi a választ, mit g o n d o l n a k a csoport t a g j a i , v a j o n miért ők k a p t á k ezt a rangos elismerést. Az interjúk során eltérő véleményekkel találkozott a szerző, de ab- ban minden brigádtag egyetértett, hogy sze- repe lehetett e b b e n a Kádár Jánossal való személyes ismeretségnek. Kádárral az 1960- as évek közepén kezdett el levelezni a bri- gádvezető, aki meglepődve tapasztalta, hogy a párt vezetője válaszolt is a levelekre, majd 1967-ben a pártszékházba is meghívta a bri-
gádot, illetve 1968-ban személyesen láto- gatott el a Budapesti Harisnyagyárba. Ekkor c u p p a n t el az ominózus puszi is az első tit- kár orcáján. Kádárról tehát jó véleménnyel v a n n a k a visszaemlékezők, bár csak óvato- san nyilatkoztak róla, mint azt a könyv írója el is m o n d j a az oral history alkalmazható- sága problémáinak ismertetésekor (például:
14-18., 131. és 167-168. old.).
A fogyasztás, a párttagság, a vallás és a n e m i szerepek egyaránt identitásképző té- nyezőként szerepelnek, és adják a kötet to- vábbi fejezeteit. Talán a párttagság szere- p é r e é r d e m e s m é g r é s z l e t e s e b b e n k i t é r n i . A Felszabadulás Brigád azért kapta meg a szocialista jelzőt, m e r t tagjai - kettő kivé- telével - párttagok voltak. Azonban, hogy ki miért lépett be az MSZMP-be, az m a m á r nehezen rekonstruálható. Ezt érzékletesen fejti ki a történetíró, amikor utal arra, mi- szerint nem biztos, hogy teljesen felfejthető az igazság ebben a kérdésben, hiszen nyil- vánvalóan m á s k é p p válaszoltak volna a bri- gádtagok 1989 előtt, mint a rendszerváltás u t á n . A legtöbben a brigádvezető, illetve a műhelyfőnök által alkalmazott n y o m á s r a hivatkoztak, csak egy-egy ember vállalta, hogy önként vagy a karrier, illetve az érdek- érvényesítés érdekében lépett be a pártba.
Az oral history korlátai azonban itt valóban kézzelfoghatóvá váltak. Amint azt a szerző ebben és a nemi szerepekről szóló fejezet- b e n is leírja, v a n n a k olyan t a b u t é m á k , amelyekről nagyon nehezen, illetve n e m szívesen beszéltek az i n t e r j ú a l a n y o k . így a p á r t t a g s á g k é r d é s e mellett m a g á n é l e t ü k r e j t e t t e b b v o n á s a i r ó l , például a szerelmi k a p c s o l a t o k r ó l , a szexuális viselkedésről sem igazán nyilatkoztak. Ezek a m á s forrás- ból fel nem t á r h a t ó témák jórészt továbbra is rejtve m a r a d t a k előttünk.
Az eddig inkább méltató könyvismerte- tés mellett azonban szót kell ejtenünk a kö- t e t h i á n y o s s á g a i r ó l , a p r ó b b h i b á i r ó l is, amelyek azonban n e m csökkentik a mű erényeit. A kötet formailag megfelel a törté- neti munkák kritériumainak, bár az olvasó talán joggal érezheti egy összefoglaló fejezet
hiányát. Ennek elmaradása valószínűleg a szerző tudatos döntése volt a felesleges ál- talánosítások elkerülése végett, de azért ta- lán n e m kellett volna ennyire tartani bizo- nyos konklúziók levonásától. A névmutató hiánya n e m okoz gondot, hiszen az interjú- adók és a legtöbb szereplő csupán monog- ramjaikkal szerepelnek a kötetben, amelyek alapján n e m lehet őket azonosítani. Az oral history ezen alapelvét, vagyis az anonimi- tást azonban a szerző kissé túlzásba vitte, illetve n e m m i n d e n e s e t b e n alkalmazta konzekvensen. így például a kötetben meg- jelenő színészek nevét m i n d i g teljes név- alakban találjuk, de a Harisnyagyár igazga- tóinak és párttitkárainak nevét, nem be- szélve a III. kerületi p á r t t i t k á r é r ó l , csak monogramok jelzik. Pedig ezek az emberek egyértelműen közszereplők voltak, neveik közlése n e m esik adatvédelmi korlátozások alá.
Szintén kisebb problémát jelent az, hogy a bevezető fejezetben n e m szerepel a kézirat lezárásának dátuma, csak egy közvetett utalást találunk 2 0 0 3 - 2 0 0 4 - r e . (165. old.) Mivel a kötetet 2007-ben a d t á k ki, és a leg- frissebb idézett szakirodalom is csak 2 0 0 4 - ből való, a szőrösszívű ítész valószínűleg joggal kérheti számon a szerzőn a legújabb
szakirodalomra történő hivatkozások hiá- nyát. Ezt pedig meg lehetett volna előzni egy kézirat-lezárási időpont megadásával.
A kötetnek nincs lektora, ami nem vált a m ű hátrányává, azonban egy olvasószer- kesztő hiánya erősen érződik, leginkább a bibliográfiai hivatkozások egységesítésénél, így n é h á n y esetben l e m a r a d t a hivatkozás- nál a kiadás évszáma a szerző neve mellől, például: Fejős (23. old.), Kovács szerk. [sic!]
(45. old.), Kádár (80. old.), Berta (157. old.).
Az irodalomjegyzék nincs egyeztetve a hi- vatkozási listával, ugyanis a konkrétan hi- vatkozott cikkek számánál jóval több mű szerepel a bibliográfiában. Maga az iroda- lomjegyzék érdekes szerkezetű, hiszen az egyes szerzők művei n e m a kiadás időrend- jében, h a n e m b e t ű s o r r e n d b e n következnek
egymás után. Ez Gyáni Gábor könyveinél
a h h o z vezetett, hogy nincs m e g k ü l ö n b ö z - t e t v e Gyáni két, 1992-ben keletkezett m u n - k á j a , így a r á j u k való hivatkozás is b i z o n y - t a l a n , b á r azért n e m f e l o l d h a t a t l a n (vö. 10., 12., 38. és 193. old.). Egyéb kisebb h i b á k m é g e l ő f o r d u l n a k a bibliográfiai h i v a t k o z á - s o k n á l (például: D a u s i e n 1985. n e m szere- pel az irodalomjegyzékben, 21. old.), a z o n - b a n a k ö t e t r e m é l h e t ő l e g mielőbbi m á s o d i k k i a d á s á b a n ezeket a szerző és a k i a d ó m á r b i z o n y á r a javítja m a j d .
Tartalmilag n e m sok kivetnivalót t a l á l n i T ó t h Eszter Zsófia m ű v é b e n . Az i d e n t i t á s - k é p z ő tényezők közül t a l á n hiányzik a csa- lád és az iskola s z e r e p é n e k vizsgálata, b á r ezt részint kivédi a szerző azzal, hogy a Bu- d a p e s t r e költözéstől kezdve nézi h ő s e i éle- tét. A brigádtagok életének b e m u t a t á s a so- r á n a t ö r t é n e t í r ó r e m e k ü l eleveníti m e g a Kádár-korszak h é t k ö z n a p j a i n a k h a n g u l a t á t , jól f o r m á l t ö r t é n e t e t az elbeszélők e m l é k e i - b ő l .6 J ó l a l k a l m a z z a a f o r r á s k r i t i k á t az életút-elbeszéléseknél, az egyes t ö r t é n e t e k e t
n e m f o g a d j a ö n m a g u k b a n el, h a n e m szem- besíti azokat m á s visszaemlékezésekkel, il- letve a m e n n y i b e n az l e h e t s é g e s volt, írott forrásokkal is. A t ö r t é n e t e k e m e elemző, de egyúttal szinte b a r á t i h a n g ú interpretálása rokonszenves, á m gyarló h ő s ö k e t , racioná- lis, de olykor mégis h i b á s d ö n t é s e k e t hozó embereket m u t a t , olyanokat, a k i k b e n köny- nyen m a g u n k r a i s m e r h e t ü n k . A szerző j e - lentős é r d e m é ü l t u d h a t ó b e , hogy megnyíl- tak neki az i n t e r j ú a l a n y o k , úgy tűnik, köz- tük korrekt, szinte m á r b a r á t i kapcsolat ala- kult ki. A k ö t e t o l v a s m á n y o s stílusa és gör- dülékeny szerkezete k ö n n y e n átélhetővé te- szi a harisnyagyári dolgozók sajátos, á m mégis egyedi életét, és úgy vélem, ennél több dicséret n e m is szükséges.
KOLTAI G Á B O R
6 A Felszabadulás Brigád tagjaival készített in- terjúkból dokumentumfilm is készült 2004- ben Brigád blues címmel (rendező: Martiné- desz László).
