Kahlenberg, 1683
Varga J. János: Válaszúton. Thököly Imre és Magyarország 1682-1684-ben. História
Könyvtár. Monográfiák 23. Budapest, 2007.300 old.
Kara M u s z t a f a nagyvezér h a d s e r e g é n e k 1683-ban Bécs alatt elszenvedett veresége j e l e n t ő s f o r d u l a t o t hozott a H a b s b u r g és az
O s z m á n B i r o d a l o m másfél évszázados m a - gyarországi h á b o r ú s k o d á s á b a n . A H a b s b u r g h a d e r ő és szövetségeseik k a h l e n b e r g i győ- zelme után k e z d e t é t vette az ú n . visszafog- laló h á b o r ú k időszaka, és m á s f é l évtizednyi k ü z d e l e m u t á n az o s z m á n o k kiszorultak M a g y a r o r s z á g t e r ü l e t é r ő l . V a r g a J . J á n o s a l á b b i s m e r t e t e t t m u n k á j a a 2 0 0 3 - b a n megvédett a k a d é m i a i d o k t o r i értekezése, a m i t a szerző 17. századi t ö r ö k ellenes h a r - cok politikai, gazdasági és k a t o n a i kérdése- it, valamint Thököly Imre t ö r t é n e t i szerepét é r i n t ő m u n k á s s á g a összegzésének tekinthe- t ü n k .
Bár a k ö t e t címében k o n k r é t a n az 1683- a s esztendő n e m szerepel, m é g i s egyértelmű (és a fejezetcímek is azzá teszik: Kahlenberg
felé, Kahlenberg előtt, Kahlenbergnél,1
Kahlenberg után), hogy Bécs m á s o d i k török o s t r o m a k ö r é szerveződik a k ö n y v t e m a t i k á - j a . Varga J . J á n o s m u n k á j á b a n azt a cél tűz- t e ki, hogy b e m u t a s s a azokat a k ö r ü l m é n y e - k e t , amelyek közepette E u r ó p a „több évszá- z a d o s készülődés: hosszú t á v o n zajló gazda- sági és hadügyi folyamatok, rövid kifutású, egy-két évtizedes hatalmi, politikai küzdel- m e k és diplomáciai előkészületek u t á n vég- r e m e g t e r e m t e t t e a török elleni e r e d m é n y e s fellépés szükséges (de k o r á n t s e m teljes kö- r ű ) feltételeit". (9. old.) Ezzel egyidejűleg a szerző azt a k é r d é s k ö r t is k ö r ü l j á r j a , hogy
1 A tartalomjegyzékben valószínűsíthetően el- írás következtében A Kahlenbergnél szerepel.
(5- old.)
Magyarország m i k é n t válhatott a „keresz- ténység v é d ő b á s t y á j á é b ó l a tárgyalt idő- s z a k b a n a „kereszténység ellenségé"-vé. (9.
old.) A Porta m a g y a r o r s z á g i politikáját vizs- gálva pedig a r r a k e r e s i a választ, hogy mi- lyen koncepció2 h ú z ó d i k meg az o s z m á n o k Bécs elleni h a d j á r a t a mögött, és e b b e n mi- lyen szerepet tölt b e Thököly I m r e és az ad- dig királyhű magyarországi f ő n e m e s s é g be- h ó d o l á s á n a k ténye.
A szerző a k ö t e t első fejezetében a törté- n e t i események taglalását egy csillagászati jelenség, a Halley-üstökös 1682. évi felbuk- k a n á s á n a k leírásával kezdi. A különleges e s e m é n n y e l egy i d ő b e n az e m b e r e k a konti- n e n s egészén s z o k a t l a n t e r m é s z e t i jelensé- gek (fagy, viharok, árvíz, f ö l d r e n g é s , tűz- vész) szemlélői voltak, amely e s e m é n y e k e t szívesen kapcsoltak össze politikai jóslatok- kal. A k o r b a n a j ö v e n d ö l é s e k és politikai re- alitások lassan összekeveredtek, ahogy ez a Magyarország elleni t ö r ö k t á m a d á s t meg- előzően és u t á n a is m e g t ö r t é n t , és ez az O s z m á n Birodalom e u r ó p a i megítélésére is befolyással volt.
Az üstökös m e g j e l e n é s é n e k leírását Var- ga J . J á n o s összekapcsolja Thököly I m r é n e k a m a g y a r politikai é l e t b e n való feltűnésével.
A szerző - ahogy azt m á r az előszóban is ki- j e l e n t e t t e - n e m k í v á n Thököly egész életút- j á r a érvényes, ú j értékelést adni. Ezért az e s e m é n y e k f o l y a m á t rövid bevezetés u t á n az 1681-1682. évi t ö r t é n é s e k k e l i n d í t j a . Az erős politikatörténeti szálat, a m e l y b e n lei íja Thököly tetteit, h a d a k o z á s a i t , tárgyalásait, amelyek következtében Felső-Magyarország t e r ü l e t é n létrejött egy ú j fejedelemség, egé-
2 A szerző előrevetíti azon hipotézisét, misze- rint az 1683. évi Bécs elleni hadjárat motivá- ciója valójában a török hódítás természeté- ben és az „Orta Madzsar" (Közép-Magyar- ország)-jelenségben mint geopolitikai kon- cepcióban rejlik. (9. old.)
szen 1683 tavaszáig vezeti el. M i n d e z t teszi j e l e n t ő s mennyiségű levéltári, illetve elbe-
szélő f o r r á s idézésével, a z o n b a n az eddigi szakirodalom e r e d m é n y e i n e k á t h a t ó b b ér- tékelése nélkül. Az e s e m é n y e k h á t t e r é b e n két e g y m á s n a k feszülő érdek ütközik össze:
1682-ben a H a b s b u r g o k békét, az o s z m á n vezetés pedig h á b o r ú t akart.
Ugyancsak a k ö t e t első f e j e z e t é b e n k a p helyet - a kronológiai r e n d b e n u g y a n jelen- t ő s e n visszalépve és egy kissé m e g t ö r v e az e s e m é n y e k f o n a l á t - az előszóban célkitű- zésként megfogalmazott, E u r ó p á t érintő gazdasági és politikai k ö r ü l m é n y e k vizsgá- lata. A hódoltságkori e s e m é n y e k tárgyalása s o r á n sajnálatos m ó d o n sokszor n e m k a p t e r e t az e u r ó p a i h á t t é r és összefüggések b e m u t a t á s a . E t e k i n t e t b e n m i n d e n k é p p e n rendkívül fontos a kötet Európai anziksz című alfejezete ( 3 9 - 6 5 . old.), a m e l y b e n Varga J . J á n o s b e m u t a t j a az 1 6 6 0 - 1 6 7 0 - e s években E u r ó p á t jellemző gazdasági, pénz- ügyi, hadügyi folyamatokat, és összegzi, hogy 1683-ra milyen lehetősége (anyagi h á t t e r e , hadserege, viszonyrendszere) volt E u r ó p á n a k az O s z m á n B i r o d a l o m m a l s z e m b e n . Miközben - hol a levéltári f o r r á - sok előtérbe helyezésével nagyon részlete- sen, hol pedig e l s ő s o r b a n a s z a k i r o d a l o m r a t á m a s z k o d v a n a g y v o n a l ú b b a n - s o r r a veszi az európai államok gazdasági viszonyait, az O s z m á n Birodalom bel- és külpolitikai hely- zetének b e m u t a t á s a h á t t é r b e szorul. De m i n d e n k é p p e n eleget tesz célkitűzésének, és így tesz az e u r ó p a i államok „diplomáciai k ö r h i n t á " - j á n a k b e m u t a t á s á v a l is. ( 6 6 - 7 4 . old.) A diplomáciai tárgyalások egyik köz- p o n t i kérdése Thököly á l l a m á n a k létrejötte és helye a nemzetközi politikában, a m i t Varga J . J á n o s az o s z t r á k - l e n g y e l é r d e k e k oldaláról közelít meg, és részletesen leírja azt a folyamatot, a m e l y n e k e r e d m é n y e k é p - p e n létrejött a H a b s b u r g - l e n g y e l védelmi szövetség.
A könyv m á s o d i k fejezetében visszatér az e s e m é n y t ö r t é n e t i szál. A szerző n e m tér ki arra, hogy a P o r t á n milyen e s e m é n y e k előzték meg a h a d j á r a t o t . A IV. M e h m e d
szultán ( 1 6 4 8 - 1 6 8 7 ) vezette o s z m á n sereg Belgrádig t a r t ó ú t j á n a k t ö m ö r b e m u t a t á s a u t á n elidőzhetünk az eszéki híd érzékletes leírásánál. Az o s z m á n o k v o n u l á s á t elsősor- b a n az európai j e l e n t é s e k , híresztelések a l a p j á n i s m e r h e t j ü k m e g . Az e s e m é n n y e l foglalkozó oszmán f o r r á s o k közül a n é m e t nyelvre lefordított m u n k á k a t használja a szerző. A témával k a p c s o l a t o s o s z m á n k ú t - fők s a j n o s nehezen h o z z á f é r h e t ő k , és kevés- ről készült n é m e t , lengyel fordítás, a m a g y a r nyelvű fordítások h i á n y á r ó l m á r n e m is b e - szélve. A l e g m é r v a d ó b b forrásanyag, Kara M u s z t a f a nagyvezér levéltára pedig n e m áll a k u t a t ó k rendelkezésére, mivel nagyrészt elveszett,3 és ugyanígy Thököly naplója s e m került elő.
Az o s z m á n sereg belgrádi t a r t ó z k o d á s a során Kara Musztafa nagyvezér m e g k a p t a a szerdári kinevezését, m a j d Eszékre vonult, ahol Thököly Imrével titkos tárgyalásokat folytatott. A titkolózás a későbbiekben az e s e m é n y e k vizsgálata s z e m p o n t j á b ó l is sok találgatásra adott okot. A szerző részletesen kitér a r r a , hogy a t á r g y a l á s o k o n az é r i n t e t - t e k e n kívül csak a p o r t a i f ő t o l m á c s , Ales- s a n d r o M a u r o c o r d a t o v e t t részt, aki a z t á n csak évekkel később írta le a történteket. Ez pedig egyes k u t a t ó k s z á m á r a m e g k é r d ő j e - lezte elbeszélésének hitelességét. H a s o n l ó - k é p p e n t e k i n t e n e k S i l a h d á r M e h m e d t ö r t é - neti m u n k á j á r a is, aki u g y a n kortárs u d v a r i e m b e r volt, de személyesen n e m vett részt a
3 Az eseményekkel foglalkozó oszmán forrá- sokról és azok fordításairól lásd Köhbach, Markus: Der Tärih-i Mehemmed Giray - Eine osmanische Quelle zur Belagerung Wiens durch die Türken im Jahre 1683.
Studia Austro-Polonica 3. Redaktorzy tomu:
Józef Buszko - Walter Leitsch. Warsawa- Kraków, 1983. 138-139. A török nyelvű szak- irodalom közül a források használata tekinte- tében máig a leggazdagabbnak tekinthető Ismail Hakki Uzungar§ih: II. Selim'in tahta giki§indan 169g Karlofga andla§masina ka- dar (In: Osmanh tarihi. III. Cilt. I. Kisim.
Ankara, 2003.6) című monográfiája.
h a d j á r a t b a n .4 Miután Varga J . J á n o s ezen források m e l l é sorolja IV. M e h m e d szultán 1683 j ú n i u s á b a n Thökölyhez írt levelét, a fejedelem h a d j á r a t b a n való szerepét úgy h a - tározza m e g , hogy azt a s z u l t á n előre kijelöl- te, s a nagyvezér Eszéken „ n e m t a n á c s o t kért, h a n e m p a r a n c s o t a d o t t Thökölynek".
(79. old.)5 Kara Musztafa és Thököly I m r e t a n á c s k o z á s á b ó l a szerző kiemeli a lengye- lek felé i r á n y u l ó politikában a két fél nézet- különbségét, és e t e k i n t e t b e n is a f e j e d e l e m nagyvezérrel szembeni gyenge pozícióját ér- zékelteti.
A t o v á b b i a k b a n a K a h l e n b e r g felé vezető ú t o n m e g i s m e r j ü k a m e g t á m a d o t t végvidé- kek földrajzi adottságait, a v á r a k állapotát, amit i s m é t nagyon szemléletes m ó d o n t á r elénk a szerző. Az E s z t e r h á z y Pál n á d o r h a d b a hívó levele n y o m á n m e g i n d u l ó vég- vári és n e m e s i készülődés k a p c s á n jól érzé- kelteti a végvári k a t o n a s á g helyzetét, a gyü- lekezés nehézségeit. M i n d e z t ismételten j e - lentős m e n n y i s é g ű missilis és elbeszélő for- rás idézésével teszi. Kitér a bécsi u d v a r ké- szülődésére is, ismerteti a h a d i t e r v e t , m a j d pedig szinte napról n a p r a n y o m o n követ- h e t j ü k az eseményeket, a h o g y a Lotharin- giai Károly herceg vezette császári h a d e r ő is megindul Magyarországra.
Az o s z m á n előrenyomulást, Thököly h ó - doltató m a g y a r j a i n a k f e l t ű n é s é t a veszélyez- tetett v é g v á r a k szemszögéből, azok folya- m a t o s jelentéseiből és segélykéréseiből is- m e r j ü k m e g .6 Kara M u s z t a f a j ú n i u s végén
4 Silahdar Findiklili Mehmed Pa§a: Silahdár tärihi. II. istanbul, 1928.
5 A szultán levelét idézi Renner, Victor: Wien im Jahre 1683. Geschichte der zweiten Bela- gerung der Stadt durch die Türken im Rah- men der Zeiterreignisse. Aus Anlass der zweiten Säcularfreier verfasst im Auftrage des Gemeinderates der k. k. Reichs-, Haupt- und Residenzstadt Wien. Wien, 1883. 37-38.
6 Varga J. János korábbi tanulmányaiban is foglalkozott a dunántúli és nyugat-dunántúli végek 1683-ban bekövetkezett nehéz helyze- tével: A nyugat-magyarországi végvárak 1683 nyarán. In: Végvárak és régiók a XVI-
m á r Székesfehérvár alatt táborozott. Ide ér- kezett meg az o s z m á n o k l e g f o n t o s a b b se- g é d h a d a , a M u r á d Giráj kán által vezetett krími tatárok. E b b e n a h a d j á r a t b a n felvo- n u l t a k á n t követő két l e g m a g a s a b b méltó- ság viselője, a kalga és a n u r e d d i n is.7 A ta- t á r o k jelenléte a k ö n y v t e m a t i k á j á t tekintve n e m központi k é r d é s , de az e s e m é n y e k b e n vállalt szerepük, t o v á b b á a k á n és a nagyve- zér közötti nézeteltérés miatt é r d e m e s meg- jegyezni, hogy a h a d j á r a t eseményeit egy ta- t á r krónika is m e g ö r ö k í t e t t e , a m e l y n e k vo- n a t k o z ó részeit M a r k u s Köhbach le is fordí- t o t t a n é m e t nyelvre.8
A fejezet t o v á b b i részében a szerző azo- kat a k ö r ü l m é n y e k e t és e s e m é n y e k e t ismer- teti, amelynek k ö v e t k e z t é b e n j ú l i u s elejére összeomlott a R á b a m e n t i védelmi vonal, a császári sereg m e g k e z d t e visszavonulását Bécs felé, a császár Linzbe m e n e k ü l t , Kara Musztafa nagyvezér pedig seregével július 14-re körbezárta Bécset. „Egy t ö r t é n e l m i pillanatra a H a b s b u r g o k is kiszorultak Ma- gyarországról." (99. old.) A figyelem közép- p o n t j á b a a császári h a d s e r e g egy fiatal tiszt-
XVII. században. Szerk.: Petrecsák Tivadar - Szabó Jolán. Studia Agriensia 14. Eger, 1993.
55-71., Kara Musztafa 1683. évi hadjárata és Veszprém. In: Veszprém a török korban.
Szerk.: Tóth G. Péter. Veszprémi múzeumi konferenciák 9. Veszprém, 1998. 55-65.
7 A könyv 96. oldalán található 132. jegyzetben a szerző „a kalgáról mint trónörökösről, a nureddinről mint a trónörökös után követke- ző második személyről" tesz említést. Ivanics Mária szerint azonban bár a kalga a kán utáni legmagasabb tisztség, „a trónutódlás kérdése a Krími Kánságban ennél sokkal bonyolul- tabb volt", „a kalga és a nureddin tisztsége jo- gi lehetőséget adott a valamikori trónutódlás- ra, de azt feltétlenül nem biztosította". Iva- nics Mária: A Krími Kánság a tizenöt éves háborúban. Körösi Csorna Kiskönyvtár 22.
Budapest, 1994. 27-28. A témával kapcsolat- ban megfogalmazható az a kérdés is, hogy egyáltalán feltétele volt-e a Krími Kánság tör- ténetében a káni tisztség betöltésének a kal- gai vagy a nureddini tisztség.
8 Köbach: Der Tärih-i Mehemmed Giray, 141- 149., 149-163.
j e kerül, a t ö b b m i n t egy évtizede összees- k ü v é s vádjával kivégzett Zrínyi Péter fia, Zrínyi J á n o s Antal. A Zrínyi-fiút egész élete s o r á n körülvette a gyanú árnyéka, ami V a r - ga J . J á n o s véleménye szerint k ö z r e j á t s z h a - tott a b b a n , hogy Bécs o s t r o m a idején - m á - ig tisztázatlan k ö r ü l m é n y e k között - felség- á r u l á s i ügybe keveredett, m a j d pedig ö r ö k ö s r a b s á g r a ítélték.9 Szintén alaposan kidolgo- zott része a munkának A magyarok a rossz
oldalon
című alfejezet (115-135. old.), a m e l y b e n a kényszerből, a szűk m o z g á s t é r következtében a k u r u c - t ö r ö k oldalra állt magyarországi főurakkal foglalkozik a s z e r - ző.10 Az 1686-ban Buda elfoglalásakor f o g - ságba esett előkelő t ö r ö k tiszt, Csolak M e h - m e d (Csonka bég) t a n ú v a l l o m á s a szerint a m a g y a r f ő u r a k átállásának h á t t e r é b e n egy a t ö r ö k k e l kötött m e g á l l a p o d á s állt, e s z e r i n t Bécs elfoglalását követően ú j a b b vazallus f e - j e d e l e m s é g e k élén ők is részesednek a h a t a - lomból. A korabeli osztrák közvélemény, m a j d a t ö r t é n e t i m u n k á k is elítélték a m a - gyar f ő u r a k tettét. Ezzel s z e m b e n Varga J . J á n o s hangsúlyozza, hogy teljes bizonyos- sággal nehéz vagy n e m is lehet állást foglal- ni a k é r d é s b e n , mivel a m á r fent e m l í t e t t , p e r d ö n t ő n e k számító f o r r á s o k n e m á l l n a k r e n d e l k e z é s ü n k r e . A b e h ó d o l á s u k t é n y k é n t kezelhető, de a Csolak M e h m e d által elle- n ü k felhozott vádakra kevés bizonyíték v a n , az é r i n t e t t e k levéltáraiból - é r t h e t ő m ó d o n - h i á n y o z n a k a k o m p r o m i t t á l ó iratok. Az átállás körülményeit vizsgálva Varga J . r ö -9 Varga J. Jánosnak a Zrínyi-fiúról szóló ta- nulmánya: Zrínyi János Antal, a király fog- lya. In: A Zrínyiek a magyar históriában.
Hősgaléria. Szerk.: Bene Sándor - Hausner Gábor. Budapest, 2007. 207-218.
10 A nyugat-magyarországi főurak közül a Bat- thyányak átállásával Varga J. külön tanul- mányban is foglalkozott: A túlélés és az áru- lás mezsgyéjén. Batthyány Kristóf és Bat- thyány Ádám az 1683. évi hadjáratban. In:
Ezredforduló-századforduló-hetvenedik év- forduló. Ünnepi tanulmányok Zimányi Vera tiszteletére. Szerkesztette: J. Újváry Zsuzsan- na. Piliscsaba, 2001. 486-504.
vid áttekintést ad az 1650-es évektől kezdő- dően a m a g y a r f ő u r a k török politikájáról, és ennek k ö v e t k e z m é n y é n e k tekinti, hogy a meghódolt f ő u r a k fegyveres t á m o g a t á s t is nyújtottak a t ö r ö k - t a t á r - k u r u c h a d n a k . Azonban az u d v a r h o z lojális n y u g a t - m a - gyarországi f ő u r a k , így a B a t t h y á n y a k ese- tében is a k o r á b b i időszakban n e m beszél- h e t ü n k t ö r ö k orientációról. U g y a n a k k o r az ő b e h ó d o l á s u k n a k jelentősségét jelzi, hog}' azt az u d v a r is a legsúlyosabb á r u l á s k é n t ér- tékelte. S z á m o s t a n ú v a l l o m á s , elbeszélés örökítette meg, hogy Batthyány Kristóf Ka- nizsával s z e m b e n i végvidéki f ő k a p i t á n y és katonái a t ö r ö k - t a t á r - k u r u c csapatokkal együtt m a g u k is dúlták, f o s z t o g a t t á k a stá- jerországi részeket. A nyugat-magyarországi
eseményekkel p á r h u z a m o s a n követi a szer- ző Thököly h ó d o l t a t á s a i t , h a d m o z d u l a t a i t a D u n á n i n n e n i területeken a Lotharingiai Károly vezette h a d a k k a l s z e m b e n i első ku- darcokig. Az alfejezet végén a szerző a be- hódolások két változatát k ü l ö n b ö z t e t i meg:
voltak, akik „félelemtől is m o t i v á l t a n - elfo- gadták a Thökölytől felkínált „hivatalt", el- látták a tisztségből f a k a d ó kötelezettséget, és fegyveres t á m o g a t á s t n y ú j t o t t a k a kuru- coknak, esetleg m a g u k is részt v e t t e k a ka- tonai akciókban", „mások f e j e t h a j t o t t a k ugyan, de elutasították az e g y ü t t m ű k ö d é s t " . (131-132. old.)
A kötet h a r m a d i k fejezete t u l a j d o n k é p - p e n a k a h l e n b e r g i csata leírása, az egymás- sal szemben felálló oszmán és - a Sobieski J á n o s lengyel király által vezetett sereggel kiegészülő - szövetséges k e r e s z t é n y h a d e r ő Bécs alatti k ü z d e l m e i n e k b e m u t a t á s a . Varga J . J á n o s e b b e n a fejezetben is rendkívül részletesen, n a p r ó l n a p r a követi az esemé- nyeket. Az o s z m á n sereg v e r e s é g é n e k okait illetően m i n d a korabeli értékelések, mind pedig a k é s ő b b i történeti i r o d a l o m elhibá- zott hadvezetési, taktikai l é p é s e k r ő l beszél.
Varga J. J á n o s úgy látja, h o g y m i n d e z t tá- gabb összefüggésben, a n y u g a t - e u r ó p a i gaz- dasági és h a d ü g y i változások k ö z e p e t t e kell vizsgálni.
A Hol, mikor és miért című alfejezetben a szerző a megelőző elsődlegesen e s e m é n y - t ö r t é n e t i leírások u t á n a h a d j á r a t l e g f o n t o - s a b b p a r a m é t e r e i t elemzi: hol és m i k o r d ö n - t ö t t a Porta a Bécs elleni h a d j á r a t r ó l , és e n - n e k m i volt az oka. Egy rövid t u d o m á n y t ö r - t é n e t i áttekintést o l v a s h a t u n k arról, h o g y e h á r o m k é r d é s b e n a k u t a t ó k eddig milyen ál- l á s p o n t o k a t képviseltek. Bár a szerző n e m fogalmazza meg, a f o r r á s o k és a s z a k i r o d a - l o m felsorakoztatásával az tűnik valószínű- n e k , hogy egy n y u g a t r a i n d í t a n d ó h a d j á r a t terve m á r az 1670-es évek m á s o d i k f e l é b e n körvonalazódott, á m k o n k r é t a n a Bécs elle- ni t á m a d á s r ó l 1682 a u g u s z t u s á b a n született d ö n t é s a d í v á n b a n . Az ellentétek, m a j d k o n f l i k t u s o k f o r r á s á t e l s ő s o r b a n a kivitele- zés m i k é n t j é b e n kell keresni, azaz, h o g y szükséges-e a Bécs v é d e l m é t szolgáló Ko- m á r o m és Győr v á r á n a k elfoglalása.
A b e a v a t o t t a k csekély s z á m a és a szigorú t i t o k t a r t á s lehet az oka a n n a k , hogy a k e - r e s z t é n y h a t a l m a k e g y é b k é n t jól b e j á r a t o t t i n f o r m á c i ó s hálózatai n e m m ű k ö d t e k , és t a - lálgatások sora indult m e g . így „keveredett"
Thököly I m r e személye a Bécs elleni h a d j á - r a t r a való f e l b ú j t ó k é n t a t ö r t é n e t b e . A szer- ző m á r a könyv előző fejezetében K a r a M u s z t a f a és a f e j e d e l e m eszéki találkozása k a p c s á n nyilvánvalóvá t e t t e , hogy Thököly a nagyvezérrel s z e m b e n n e m rendelkezett a k - k o r a politikai súllyal, m i n t ahogyan azt a s z a k i r o d a l o m eddig értékelte. Itt u g y a n e r r e hivatkozva szinte f e l m e n t i a f e j e d e l m e t a h a d j á r a t b a n való szerepvállalása m i a t t i vá- d a k alól.
Az oszmánok 1683. évi h a d j á r a t á v a l fog- lalkozó kutatók az o k o k t e k i n t e t é b e n is megosztottak, vagy s z k e p t i k u s a n közelítet- t é k m e g a p r o b l é m á t , és megválaszolhatat- l a n n a k értékelték, vagy változatos, olykor szubjektív indítékokat kerestek m ö g ö t t e . V a r g a J . J á n o s az o s z m á n o k Bécs elleni t á - m a d á s á t a Porta t u d a t o s , megtervezett és á t g o n d o l t politikájának k ö v e t k e z m é n y e k é n t értékeli. E n n e k h á t t e r é b e n pedig az a felis- m e r é s húzódik, hogy a Magyarország feletti teljes u r a l o m csak Bécs elfoglalása révén va-
lósulhat m e g . „A t u d a t o s , m ó d s z e r e s , terv- szerű jelző n e m másfél évszázadra kimó- dolt, m e g v á l t o z t a t h a t a t l a n területszerző po- litikát feltételez, h a n e m többé-kevésbé ál- landó g o n d o l a t i panelekből építkező konst- rukciót, a m e l y e t m i n d e n k o r a lehetőségek- hez igazodó cselekvéssorral töltöttek ki."
(162. old.) A Porta oldaláról nézve ebbe a politikába és m e c h a n i z m u s b a illeszkedik Thököly I m r e f e j e d e l e m s é g é n e k a léte, ami- ről a s z e r z ő úgy vélekedik, hogy gondolati h a g y o m á n y a egészen a 16. század közepéig, a Perényi P é t e r által kigondolt fejedelemség ötletéig k o n s t a n s m ó d o n visszavezethető:
„visszatérő g o n d o l a t k é n t m e g r a g a d t a por- tai vezetők k o p o n y á j á b a n : a 16. század vé- gétől száz éven át szerepelt az oszmánok hadászati elgondolásaiban". (163-185. old.)11
Nem k é t s é g e s , hogy a P o r t a célja az volt, hogy egy ú j a b b vazallus fejedelemség létre- jöttével ú j a b b területeket szakítsanak el a H a b s b u r g o k országrészéből. A Perényi Pé- ter által felvetett fejedelemség ötletét össze- kapcsolni a Bocskai István, Bethlen Gábor, Rákóczi György által birtokolt felső-ma- gyarországi területek jogi helyzetével, m a j d Thököly államával, m i n d e n k é p p e n aggá- lyos.
Az a d o t t t ö r t é n e l m i p i l l a n a t b a n Thököly Imre sikerei túlszárnyalták az eddigi pró- bálkozásokat. Míg a szerző a k o r á b b i a k b a n a f e j e d e l e m politikai súlytalanságára tett utalásokat, itt úgy értékeli az Orta Madzsar (Közép-Magyarország) f e j e d e l e m s é g meg- szervezését és létét, hogy az 1683-ra kinőtte az O s z m á n Birodalom által neki szánt sze- repet. U g y a n a k k o r az o s z m á n o k a h a d j á r a t kezdeti sikerei u t á n m á r n e m elsősorban Thököly á l l a m á n a k a megszilárdítására gondoltak, hiszen az eddig s o h a meg n e m
11 Varga J. Jánosnak a koncepcióról írt korábbi tanulmánya: Az „Orta Madzsar" szerepe Pe- rényi Pétertől Thököly Imréig. A nyugati irányú török hódítás metodikája. In: Tanul- mányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk.: Fo- dor Pál - Pálffy Géza - Tóth István György.
Budapest, 2002. 415-422.
hódított nyugat-magyarországi területek, sőt kis híján Bécs is a birtokukba került.
Thököly elképzelései m á r n e m szolgálták a Porta terveit és érdekeit, a fejedelem szá- mára az oszmánok beolvasztási szándéka je- lentette a csapdát, amelynek áldozata is lett.
A korábbi történeti megközelítések Thö- köly oldaláról vizsgálták a kérdést, misze- rint a fejedelem célja „a Magyar Királyság egészére kiterjedő, a Habsburgoktól függet- len, a Porta védelmét élvező államalakulat"
(183. old.) létrehozása volt. Ehhez képest a szerző saját - a könyv különböző fejezetei- ből összerakható - elméletével kiszolgálta- tott helyzetbe kerülő fejedelmet állít elénk.
A kahlenbergi csatát követő eseménye- ket az 1684. év elejéig tárgyalja a kötet befe- jező, negyedik fejezete. A szerző visszatér a veszedelmes időszakban k u r u c - t ö r ö k oldal- ra pártolt nyugat-magyarországi főurak ügyéhez is, akik a megváltozott politikai helyzetben ismét oldalt váltottak. A szerző ad némi feloldást cselekedeteikre, ahogy az uralkodó is amnesztiában részesítette őket.
Az utókor számára azonban már a problé- mafelvetés is hasznos lehet, hiszen tovább gondolkodhatunk azon, hogy egy rendkívül kiélezett történelmi helyzetben hol is van a
„túlélés és árulás mezsgyéje".
Varga J. J á n o s a magyar történelem egyik eseménydús időszakának kicsi, de az egész közép-európai történelem szempont- jából nagy jelentősséggel bíró szeletét vá- lasztotta könyve témájául. A magyar kutatás eddig elsősorban Thököly I m r e személyé- nek, tevékenységének, sorsának vizsgálata révén közelített a magyarországi török hó- doltság történetében fordulatot hozó idő- szakhoz, a külföldi - és érthető m ó d o n túl- nyomó részben n é m e t nyelvű - kutatók pe- dig tekintélyes mennyiségű forráskiadás- ban, monográfiában, t u d o m á n y o s érteke- zésben foglalkoztak a törökök 1683. évi Bécs elleni hadjáratával és annak körülményei- vel. Varga J . J á n o s munkája a t é m a európai levéltárakban fellelhető forrásbázisa mellett mind a magyar, m i n d pedig az európai ku- tatás eredményeit összegzi. A későbbiekben a korszak, az események minél teljesebb kö- rű bemutatásához megkerülhetetlen a két szemben álló fél forrásainak együttes vizs- gálata. Mindettől függetlenül fontos ki- emelni, hogy Magyarország történetének 1682 és 1684 közé eső időszakáról egy rendkívül alapos, részletekbe m e n ő mono- gráfia született.
TÓTH HAJNALKA
