7. A projekt gazdasági és társadalmi vonatkozásai
7. Ekonomski i socijalni odnosi projekta
A vízhiány regionális hatásait vizsgáló kutatás részeként a lakosság, a gazdálkodók és a dön
téshozók véleményét, valamint tapasztalata
inak megismerését is célul tűztük ki, hiszen az itt élő emberek összefogása és együttműködése elengedhetetlen a fenntartható vízgazdálkodás és az élhető környezet jövőbeli tervezésében.
Lakossági kérdőívezéssel, valamint a gazdálko
dók és döntéshozókkal készített mélyinterjúk segítségével (7.1. ábra) tártuk fel azok vélemé
nyét a következő témakörökben: (1) A klíma-
Kao deo istrazivanja regionalnog uticaja nestasice vode, cilj nam je bilo upoznavanje iskustava i misljenja stanovnistva, poljoprivrednika i donosioca odluka.
Saradnja ljudi koji ovde zive bitna je u buducem planiranju odrzive vodoprivrede i zivotne sredine pogodne za stanovanje.
Pomocu ankété gradana, a zatim i dubinskim intervjuima poljoprivrednika (Slika 7.1) i donosioca odluka otkrili smo njihovo misljenje u vezi sa sledecim temama: (1)
7.1. ábra a kérdőíves és mélyinterjús felmérésben részt vevő települések (1 mélyinterjú, 2 kérdőív, 3 mindkettő)
Slika 7.1 Naselja koja su ucestovala u anketi i u dubinskom intervjuu (1 dubinski intervju, 2 anketa, 3 óba) Fig. 7.1 The settlements taking part in the questionnaire and in-depth interview survey
(1 in-depth interview, 2 questionnaire, 3 both)
Good neighbours
ere о ting /
common future Я " АНф гН А Т
változás milyen hatásai érvényesülnek az Alföld magyarországi, és szerbiai területein? (2) Milyen jelentőségű az aszály probléma a települések la
kóinak életében? Milyen hatással van az aszály települések mezőgazdaságára? (3) Milyen okok
kal magyarázzák az aszály kialakulását? (4) Mi
lyen megoldási lehetőségeket látnak az aszály probléma kezelésére? (5)Mennyire látják fenn
tarthatónak a jelenlegi gazdálkodási struktúrát?
7.1. Lakossági kérdőívezés az aszály probléma megítéléséről
Szilassi Péter, Sípos György, Mesaros Minucer
Bevezetés és módszertani áttekintés
A primer társadalomtudományi kutatások kvalitatív és kvantitatív megközelítéseket al
kalmaznak. A kvalitatív módszerek eszköze a kérdőív, melynek sokféle formája ismert, és alkalmazási köre attól függ, hogy milyen jellegű információkra van szükség. A kvantita
tív kutatások során standardizált kérdőíveket alkalmaznak, amelyek alkalmasak arra, hogy megfelelő mintaszám esetén a begyűjtött in
formációkból számszerű adatok szülessenek, melyek statisztikai módszerekkel elemezhető
ek és a legkülönbözőbb típusú és képzettsé
gű válaszadók válaszai összehasonlíthatók le
gyenek. A kérdőív több témakört is magában foglal, és a témakörök logikai sorrend alapján kapcsolódnak egymáshoz, illetve átvezető kérdések segítik a logikai sorrend kialakítását.
A kérdőív kérdéseinél fontos, hogy egysége
sen értendő tartalmat közöljön a heterogén sokasággal, legyenek rövidek, egyszerűen megfogalmazottak, illetve hogy sem a kér
dező, sem a kérdés ne befolyásolja a meg
kérdezett válaszát. A kérdőívszerkesztésnél alapvető szempont, hogy a kérdőív ne legyen túl hosszú, mivel az érdektelenség pontatlan válaszokhoz vezethet (Babbie 2010).
Kakvi efekti promene klime se afirmisu na madarskom i srpskom delu Velike madarske ravnice? (2) Kakav je znacaj probléma suse u zivotu zitelja naselja? Kakav uticaj ima susa na poljoprivredu naselja? (3) Kojim razlozima objasnjavaju susu? (4) Kakve mogucnosti vide za upravljanje problemima suse? (5) U kojoj meri misle da je sadasnja poljoprivredna struktúra odrziva?
7.1. Anketiranje stanovnistva vezano za misljenje о problemima suse
Szilassi Péter, Sípos György, Mesaros Minucer
Uvod i metodoloski pregled
Primarna drustvenonaucna istrazivanja koriste kvalitativne i kvantitativne pristupe.
Predmet kvalitativne metode je anketa, koja moze biti u razlicitim formama, a njen obim zavisi od tóga kakve vrste informacija su nam potrebne. Kod kvantitativnih istrazivanja koriste se standardizovani upitnici, koji su sposobni da od sakupljenih informacija daju brojcane podatke, ako postoji odgovarajuca kolicina uzorka.
Ovi podaci mogu se analizirati statisticki, da bismo mogli uporediti odgovore najrazlicitijih ispitanika sa najrazlicitijom strucnom spremom. Ankété obuhvataju vise téma, i öve teme u logicnom redosledu vezuju se jedna za drugu, odnosno prelazna pitanja pomazu u stvaranju logicnog redosleda. Za pitanja u anketi vazno je da poseduju jedinstveno razumljivi sadrzaj za heterogeno mnostvo, da budu kratka i jednostavno sastavljena i da ni anketar, ni pitanje ne uticu na odgovor ispitanika. Kod uredivanja anketa osnovni aspekt je da ne bude suvise dugacka, jer nezainteresovanost moze da dovede do netacnih odgovora (Babbie 2010).
332
W
Hungary-Serbia
IPA Cross-border Co-operation Programme
A kutatás során alkalmazott kérdőív nyitott és zárt kérdéseket is tartalmaz. A nyitott kérdésre a válaszadó szabadon fogalmazza meg válaszát, míg a zárt kérdésnél a kérdőíven előre megadott válaszlehetőségek közül kell a megfelelőt kivá
lasztani. A zárt kérdések előnye, hogy gyorsan és könnyen lehet feldolgozni a válaszokat, és az egyes kérdőívek egységes jellege miatt könnyebb az általánosítás. A zárt kérdéseknél alkalmaztunk alternatív és többkimenetelű kérdéseket is. Az alternatív kérdés esetén két válaszvariáció között kell a döntést meghozni, a többkimenetelű kér
dések esetén megadott kategóriák közül kell vá
lasztani (egyik változata az ún. kombinatív kérdés, amely a válaszvariációk mellett egy nyitott kérdést is tartalmaz). A kérdések között rangsorolás is szerepelt, ahol az egyes tényezőket az intenzitás sorrendje alapján különbözteti meg a válaszadó.
Az érintettek azonosítása és a megkérdezettek jellemzése
A helyi lakosok közötti kérdőíves felmérést 481 magyarországi, és 486 szerbiai lakos töl
tötte ki a határ menti 13 magyarországi és 11 szerbiai településen (7.1. ábra). A kérdőíves felméréseket olyan településeken végeztük, melyek lakosainak döntő többsége a mezőgaz
daságból él, így a klímaváltozáshoz kapcsolódó környezeti hatások feltehetően komoly prob
lémát jelentenek a számukra. A kérdőíves fel
mérést a falvakban véletlenszerű mintavétel
lel, a települések teljes területén egyenletesen eloszlásban végeztük az Újvidéki Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem geográfus és szo
ciológus hallgatóinak segítségével.
Az eredmények értékelése
A mezőgazdaság jelentősége a vizsgált települések gazdasági életében
A települések gazdasági életében a mezőgazda
ság kiemelkedő jelentőségű. Erre utal, hogy a
Good neighbours
creating /
common future я
Upitnici korisceni prilikom istrazivanja sadrze otvorena i zatvorena pitanja. Na otvorena pitanja ispitanik slobodno izrazava odgovor, dók kod zatvorenih pitanja mora da izabere odgovarajuce od unapred datih odgovora iz upitnika. Prednost zatvorenih pitanja je to sto odgovori mogu brzo i lakó da se obrade i, zbog ujednacenosti pojedinih upitnika, lakse je uopstavanje. Kod zatvorenih pitanja koristili smo alternativna i pitanja sa vise ponudenih odgovora. Kod alternativnih pitanja treba izabrati izmedu dve varijante odgovora, a kod pitanja sa vise ponudenih odgovora treba izabrati izmedu datih kategorija (jedna varijanta je tzv. kombinativno pitanje, kője pőréd varijante odgovora sadrzi ijedno otvoreno pitanje). Medu pitanjima postoji i odredeno rangiranje, gde pojedine faktoré anketirani treba da razlikuje po redosledu intenziteta.
Identifikacija zainteresovanih i karakterizacija ispitanika
Anketu je ispunilo 481 madarskih i 486 srpskih zitelja u 13 madarskih i 11 srpskih pogranicnih naselja (Slika 7.1). Anketu smo vrsili u onim naseljima u kojima bitna vecina stanovnistva zivi od poljoprivrede, i samim tim ekolosko dejstvo vezano za promenu klime verovatno predstavlja za njih ozbiljan problem. Anketu u selima smo izvrsili po principu slucajnog uzorka na celoj teritoriji naselja, ravnomerno rasporedeno uz pomoc studenata sa Katedre geografije i sociologije Univerziteta u Növöm Sadu i Segedinskog univerziteta.
Procena rezultata
Znacaj poljoprivrede и privrednom zivotu istrazivanih naselja
U privrednom zivotu naselja poljoprivreda je od izrazitog znacaja. To pokazuje i podatak da se 73% od svih upitanih ispitanika
w ah^ rat
80
60
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
7.2. ábra A lakóhely problém áinak megítélése.
1 m unkanélküliség, 2 b eruházások hiánya, 3 rossz kormányzati politika, 4 üzletek bezárása, 5 autópálya hiánya, 6 aszály, 7 belvíz, 8 szennyvízcsatornázás, 9 ivóvízproblémák, 10 hulladék-elhelyezés, 11 lakóházak állapotának romlása,
12 környezet állapotának romlása, 13 egyéb
Slika 7.2 Misljenje о problem im a naselja
1 nezaposlenost, 2 nedostatak investicija, 3 losa politika vlade, 4 zatvaranje prodavnica, 5 nedostatak autoputa, 6 susa, 7 unutrasnja voda, 8 kanalizacija, 9 problemi sa pitkom vodom , 10 odlaganje otpada, 11 pogorsanje stanja
stam b enih objekata, 12 pogorsanje stanja zivotne sredine, 13 ostalo
Fig. 7.2 Perception of the problem s of domicile
1 u n em p loym ent, 2 lack o f investm ent, 3 bad governm ent policy, 4 closure of Stores, 5 lack of highway, 6 drought, 7 inland water, 8 w astew ater sanitation, 9 drinking water problems, 10 waste disposal, 11 deterioration of the State of
houses, 12 deterioration of the State of the environm ent, 13 other
megkérdezett összes válaszadó 73 %-a nyilatko
zott úgy, hogy ő, vagya háztartás tagjai közül va
laki végeznek mezőgazdasági tevékenységet a település külterületén, vagy a környéken. A me
zőgazdaság, mint jövedelemforrás jelentőségét is felmértük a kérdőívezés során. A települések gazdasági életében, a lakosok jövedelmében kiemelkedő jelentősége van a mezőgazdaság
nak, a mezőgazdasági tevékenységet végzők 27 %-ának a jövedelme több mint 50 %-ban mezőgazdaságból származik, ezért komoly ká
rokat okozhat a számukra az aszály. A felmérés rákérdezett arra is, hogy a megkérdezettek sze
rint mik a lakóhelyük legnagyobb problémái a megadott problémalehetőség közül (7.2. ábra).
A problémák súlyosságát tekintve a munkanél
küliség került szembeötlően magas értékkel az első helyre, a válaszadók 80 %-a említette.
Második legjelentősebb problémának az aszály
izjasnilo da oni, ili neki cián njihovog domacinstva, vrse poljoprivrednu delatnost na periferiji naselja ili okolini. Tokom ankété smo odmerili i znacaj poljoprivrede na izvor prihoda. U privrednom zivotu naselja, u izvoru prihoda stanovnistva poljoprivreda je od izrazitog znacaja. Od onih koji se bave poljoprivredom 27% su oni kojima vise od 50% prihoda dolazi iz poljoprivrede, zato susa moze da im uzrokuje znacajne stete.
Anketa je takode pitala ispitanike da kazu sta su najveci problemi naselja, od datih mogucih probléma (Slika 7.2). Po tezini probléma nezaposlenost je dosla na prvo mesto sa upadljivo velikom vrednoscu, jer ju je spomenulo 80% anketiranih. Drugi najznacajniji problem je susa, koju je spomenulo 44% anketiranih. Na osnovu tóga, po misljenju stanovnistva u regionu, susa je
33
^ - *
Hungary-Serbia
w
IPA Cross-border Co-operation Programme
tekinthető, ezt a válaszadók 44 %-a említette.
Ezek alapján a lakosság véleménye szerint a térségben az aszály a legjelentősebb környezeti probléma, ami megelőz olyan gazdasági jellegű problémákat is, mint a beruházások hiánya (31
%) vagy a rossz kormányzati politika (28 %).
najznacajniji problem zivotne sredine, veci i od probléma ekonomskog karaktéra, kao sto su manjak investicija (31%) ili losa politika vlade (28%).
Promena klime i susa A klímaváltozás és az aszály
A válaszadókat a mezőgazdaságot sújtó legje
lentősebb problémákról is kérdeztük (7.3. ábra).
A három legnagyobb problémának bizonyul
tak mind Szerbiában, mind Magyarországon az aszály, a tartósan alacsony piaci árak, valamint a termelési költségek magas ára. Az aszály kiemelt problémaként szerepel mind a magyar, mind a szerbiai településen élők szerint. Az állami tá
mogatások alacsony szintje a szerb települése
ken nagyobb probléma, míg a belvíz, a kártevők és a talaj alacsony termőképessége a magyar településeken élők szerint nagyobb gond, mint Szerbiában, melynek oka a homokterületen gaz
dálkodók arányának különbsége.
Anketirane smo pitali о najznacajnijim problemima sa kojima se suocava poljoprivreda (Slika 7.3). Tri najveca probléma koja su pomenuta i u Madarskoj i u Srbiji su susa, dugotrajne niske cene trzista i visoki troskovi proizvodnje. Po misljenju stanovnistva, i u Madarskoj i u Srbiji susa je problem od izrazitog znacaja.
Nizak nivo drzavne dotacije predstavlja veci problem u srpskim naseljima, dók su, po misljenju zitelja madarskih naselja, unutrasnja voda, stetocine i mala plodnost zemljista veci problemi nego u Srbiji. Razlog ovome je razlika u razmeri poljoprivrednika sa gazdinstvima na pescanim zemljistima.
7.3. ábra A mezőgazdaságot sújtó legjelentősebb problémák (1) tartósan alacsony piaci árak; (2) állami támogatások alacsony szintje; (3) termelési költségek magas ára; (4) alacsony a talaj termőképessége; (5) aszály; (6) kártevők; (7) belvíz
Slika 7.3 Najznacajniji problemi koji opterecuju poljoprivredu (1) dugotrajne niske cene trzista, (2) nizak stepen drzavne dotacije, (3) veliki troskovi proizvodnje, (4) mala plodnost zemljista, (5) susa, (6) stetocine, (7) unutrasnja voda
Fig. 7.3. The m ost significant problem s affecting agriculture (1) perm anently low markét prices; (2) low level o f State aid; (3) high cost of production; (4) low soil fertility; (5) drought; (6) pests; (7) inland water
A megkérdezettek szerint az éghajlatváltozás hatásai közül a lakosság számára leginkább érzé
kelhetőek az aszály, a csapadék csökkenése nyá
ron, valamint a hőmérséklet növekedése mind
Prema misljenju anketiranih, i u madarskim i u srpskim naseljima, od svih uticaja promene klime, stanovnici najvise mogu osetiti susu, smanjenje padavina preko
Goad neighbourscreating /
common future ш " A K A R A T
a magyar, mind a szerb településeken. Mind a három tényező az éghajlat szárazodására utal.
Kisebb különbség a két ország között abban mu
tatkozik, hogy a további hatások közül Magyaror
szágon az éghajlati szélsőségek növekedését és a talajvízszint csökkenését többen tartják jelentő
sebb tényezőnek, mint Szerbiában (7.1. táblázat).
leta i porast temperature. Sva tri faktora pokazuju aridifikaciju klime. Manja razlika izmedu dve drzave se pokazuje u törne sto, izmedu ostalih uticaja, porast ekstremnosti klime i smanjenje podzemne vode vise njih smatra znacajnim faktorom u Madarskoj, nego u Srbiji (Tabela 7.1).
7.1. táblázat Az éghajlatváltozás hatásainak jelentősége a vizsgált településeken végzett lakossági kérdőívezés alapján
Tabela 7.1 Znacaj uticaja klime na o sn o v u anketiranja stanovnistva u istrazivanim naseljima
Table 7.1 The im portance of the effects of clim ate change on the basis of questionnaires in the surveyed settlements
Éghajlat változásának hatása Efekti promene klime Effects of climate change
Magyarország Madarska
Hungary
Szerbia Srbija Serbia
Nr % Nr %
szárazság, aszály Susa aridity, drought
4 2 0 20.2% 422 22.4%
csapadék csökkenése nyáron Sm anjenje padavina tokom leta decrease o f su m m e r precipitation
3 8 4 18.4% 372 19.8%
hőm érséklet növekszik Povecanje tem perature increase of tem perature
3 4 8 16.7% 351 18.6%
talajvízszint csökken Sm anjenje nivoa pod zem ne vod e
decreasing g ro u n d w ate r level
2 3 0 11.0% 161 8.6%
éghajlati szélsőségek növekednek Jacanje ekstrem nosti klime strengthening climate extrem es
214 10.3% 154 8.2%
szív és érrendszeri m egbetegedések szám a nő Povecanje kardio-vaskularnih bolesti increase in the n u m b e r of cardiovascular diseases
154 7 .4 % 152 8.1%
csapadék csökkenése télen Sm anjenje padavina tokom zime
decreasing w inter precipitation
126 6 .0 % 103 5.5%
záporok, viharok szám a nő Povecanje broja n e p o go d a i oluja increase in the n u m b e r of show ers, storm s
92 4 .4 % 75 4.0%
gyakoribb a belvíz Cesca unutrasnja voda m o re frequent inland w ater inund ations
60 2.9% 53 2.8%
n ő a belvízzel elöntött területek aránya Povecavanje p ovrsine prekrivene unutrasnjom
vod om
expansion of inundated areas
55 2.6% 40 2.1%
Abban, hogy az aszály, illetve a nyári csa
padék csökkenését a megkérdezettek ilyen magas aránya értékelte a klímaváltozás hatá-
Cinjenica da smo anketu vrsili u susnom periodu mogla je da utice na to sto veliki procenat anketiranih susu i smanjenje
wah^ rat
w
Hungary-Serbia
IPA Cross-border Co-operation Programme
sának, az is közrejátszhatott, hogy a felmérést egy aszályos periódusban végeztük. A felmé
rés rákérdezett arra is, hogy a kérdezettek em
lékezete szerint mely években sújtotta aszály a mezőgazdasági területeket a település kör
nyékén az elmúlt 12 évből. A két ország lakói között nincs jelentős eltérés, abban, hogy a
„kollektív emlékezet" csak az utóbbi néhány év klímáját tartja nyilván, a korábbi aszályos évekre már nem emlékeznek a lakosok.
Megkérdeztük, hogy tapasztaltak-e változást az aszályok gyakoriságában az utóbbi években a magyar, illetve a szerb határ menti települé
seken élők. Az aszály gyakoriságával kapcsola
tos kérdésnél a megkérdezettek közel 50-60%-a mondta, hogy jelentősen nőtt az aszály gyakori
sága az utóbbi években, míg kb. 30%-uk szerint enyhe mértékben nőtt. A jelentősen nőtt kate
góriát a szerbiai oldalon többen jelölték meg, mint magyar oldalon, míg az enyhe mértékben nőtt kategóriánál a helyzet fordított (7.4.a. ábra).
a Nr
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70%
padavina tokom leta smatra uticajem promene klime. Ispitanici su, takode, upitani da li se secaju u kojim godinama je susa pogadala poljoprivredno podrucje u okolini naselja u poslednjih 12 godina. Izmedu stanovnika dve drzave néma znacajne razlike u törne da „kolektivno pamcenje" smatra susnim samo zadnjih nekoliko godina;
evidentno je da se prethodnih susnih godina stanovnici vise ne secaju.
Upitali smo stanovnike u madarskim i srpskim pogranicnim naseljima da li su primetili promenu u ucestalosti susa u poslednjim godinama.
Kod pitanja о ucestalosti suse blizu 50-60 % anketiranih je reklo da se znacajno povecala ucestalost susa poslednjih godina, dók je 30 % anketiranih reklo da se umereno povecavala.
Kategoriju znacajnog povecanja vise njih je oznacilo na srpskoj, nego na madarskoj strani, dók je kod kategorije umerenog povecanja situacija obrnuta (Slika 7.4a).
b Nr
0% 10% 20% 30% 40% 50%
■ SRB « H U
7.4.a ábra Az aszály következményeinek megítélése a lakosság vélem énye szerint
(1) jelentősen nőtt; (2) enyhe m értékben nőtt; (3) nem változott; (4) enyhén csökkent; (5) erősen csökkent
7.4.b ábra Az aszály mérséklése érdekében tehető intézkedések fontossági megoszlása
(1) öntözés; (2) vízvisszatartás, víztározás; (3) megfelelő növényfajták választása; (4) károk ellensúlyozása; (5) károsultak kifizetése; (6) szántóterületek átalakítása rétté, legelővé
Slika 7.4.a Misljenje stanovnistva о posledicam a suse
(1) znacajno se povecalo, (2) blago se povecalo, (3) nije se menjalo, (4) blago se smanjilo, (5) znacajno se smanjilo
Slika 7.4.b Distribucija vaznosti mera za ublazavanje suse
(1) navodnjavanje, (2) zadrzavanje vode, akumulacija vode, (3) izbor odgovarajuce vrste biljaka, (4) kompenzacija stete, (5) isplata ostecenih, (6) preuredenje oranica u livade i pasnjake.
Fig.7.4.a. The inhabitants' opinion on the consequences of drought
(1) significantly increased; (2) slightly increased; (3) nőt changed; (4) slightly decreased; (5) strongly decreased
Figure 7.4.b. Distribution of the im portance of drought mitigation m easures
(1) irrigation; (2) w ater retention, w ater storage; (3) the choice of appropriate plánt varieties; (4) com pensate fór the damage; (5) com pensate the victims; (6) conversion of arable land intő meadow, pasture
Good neighbours
creá ting f
common future á
337
A probléma jelentőségére rákérdezve magyar és szerb területeken a lakosság válasza szerint egy
aránt komoly problémát jelent az aszály, és úgy tűnik, Szerbiában még nagyobb mértékben van jelen az aszály problémája (53% illetve 64%-ban jelölték a „nagyon komoly" kategóriát. Szintén
„eléggé komoly" problémaként ítélik meg a je
lenséget mindkét országban (40%; 33%). Azt a vá
laszt, hogy „viszonylag jelentéktelen" vagy „nem jelent problémát" csak nagyon kevesen adták.
Az aszály hatása a mezőgazdasági termelésre
A mezőgazdasági aszály egyik legfontosabb kéz
zelfogható jele a terméshozamok drámai csök
kenése. Kérdőívezésünk során a helyi lakosokat az általuk aszályos években észlelt átlagos ter
méscsökkenésről kérdeztük. Az aszály okozta legkisebb terméscsökkenésről Klárafalva (33%) és Szőreg (39%) terültén megkérdezettek szá
moltak be. Közepes termésátlag csökkenésről Újszentiván (61%)ésTörökkanizsa Növi Knezavac (65%) lakosai nyilatkoztak. A legjelentősebb ter
mésátlag csökkenés Oroslamoson (67%), vala
mint Kispiac (70%), Horgos (70%), Ókeresztúr (72%), és Gyála (73%) településeken volt jellem
ző a válaszadók szerint. A köztes csoportba azok a falvak tartoznak, ahol a válaszadók által becsült aszály okozta százalékos termésátlag csökkenés 40-60% közötti. Fontos azonban megjegyezzük, hogy az aszály okozta termésátlag csökkenés mértékét nagyban meghatározhatja a termesz
tett növényfajta. Például a kukorica jobban érzé
keny az aszályra, mint a búza.
A lakosság véleménye az aszály megelőzésére vonatkozó megoldási javaslatokról
A kérdőívezés során a kérdezettek több választ is jelölhettek aszerint, hogy mely megoldásokat tartják a legalkalmasabbnak az aszály mérsék
lésére. A legtöbben az öntözést és a víztározást
Na pitanje о znacaju probléma, stanovnici i na madarskoj i na srpskoj strani odgovorili su podjednako, da susa znaci ozbiljan problem, a cini se da je u Srbiji susa jós veci problem (53%, odnosno 64% je oznacilo
„jako ozbiljnu" kategoriju). Óva pojava je ocenjena „dosta ozbiljnom" u obe drzave (40%, 33%). Jako mali broj anketiranih je dao odgovor da je ona „relativno beznacajna" ili da „ne oznacava problem".
Uticaj suse na poljoprivrednu proizvodnju
Jedan od najvidljivijih i najznacajnijih znakova suse u poljoprivredi jeste radikalno opadanje prinosa useva. U okviru ankété pitali smo mestane koliko je, po njihovom misljenju, bio prosecan pad prinosa useva u susnim godinama.
Najmanji pad prinosa useva anketirani su prijavili na podrucju Klarafalve (33%) i Siriga (39%).
Srednji pad prinosa useva prijavili su stanovnici Novog Sentivana (61%) i Novog Knezevca (65%).
Najznacajniji pad prinosa useva po misljenju anketiranih bio je u Banatskom Arandelovu (67%), zatim u Maloj Pijaci (70%), Horgosu (70%), Srpskom Krsturu (72%), i u Dali (73%). U medugrupu spadaju ona sela gdeje, po proceni anketiranih, pad prinosa useva zbog suse bio u procentima izmedu 40 i 60%. Medutim, vazno je napomenuti da stepen pada prinosa useva u znatnoj meri odreduje to koja vrsta biljke je bila usadena. Na primer, psenica nije tako osetljiva na susu, kao sto je kukuruz.
Misljenje stanovnistva о predlozima za resavanje prevencije suse.
Tokom ankété ispitanici su mogli izabrati vise odgovora о törne koja resenja smatraju najsposobnijim za ublazavanje suse. Najveci deo njih je izabrao navodnjavanje i akumulaciju vode u obe drzave, a treci najcesci odgovor bio je izbor odgovarajuce vrste biljaka (Slika 7.4b).
Oni koji imaju mogucnost za navodnjavanje,
w
Hungary-Serbia
IPA Cross-border Co-operatíon Programme
említették mindkét országban, harmadik leg
gyakrabban említett lehetőség a megfelelő nö
vényfajták választása volt (7.4.b. ábra). Akiknek van lehetősége az öntözésre, talajvízkutakból vagy öntözőcsatornákból öntöznek döntő rész
ben. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy a határ szerb oldalán elterjedtebb az öntö
ző csatorna használata, mint a magyar oldalon.
7.2. A gazdálkodók és döntéshozók véleménye a vízhiányról
Ladányi Zsuzsanna, Blanka Viktória, Tanja Armenski, Ugljesa Stankov, Sípos György Bevezetés és módszertani áttekintés
A primer társadalomtudományi kutatások kvalitatív vizsgálati lehetősége a mélyinterjú, ahol a beszerzendő adatok jellege minősé
gi, általában kis minta kerül lekérdezésre, és segítségével problémák és motivációk feltár- hatóak. A mélyinterjú emellett hatékonyabb kommunikációt tesz lehetővé az érintett csoportok között a kérdőíves vizsgálatokhoz képest, valamint segítségükkel olyan tévutak és tévképzetek is feltárhatóak, melyeket egy kérdőíves megkeresés nem tár fel. A mélyin
terjúzás kérdőíves (kvalitatív) kutatásokhoz képest a válaszadóktól lényegesen nagyobb átgondoltságot igényel (Babbie 2010).
A kutatásban használt módszer a félig struk
turált interjú, ahol a kérdező egy vázlat alapján kérdez, de rugalmasan eltérhet attól: az inter
júalany válaszai befolyásolják a kérdések meg
fogalmazását, sorrendjét. Az ilyen típusú inter
júknál alkalmazott nyitott kérdések lehetőséget adnak a válaszadóknak, hogy saját szavaikkal fogalmazzák meg a gondolataikat. Az alkalma
zott módszer tematikus interjúnak tekinthető, mert nem személyes témára fókuszál, hanem meghatározott témával kapcsolatos nézetekre, átélt tapasztalatokra vonatkozóan gyűjt ada
tokat, mely jelen esetben a régiót érintő víz-
u vecini slucajeva navodnjavaju iz bunara podzemne vode ili iz kanala za navodnjavanje.
Prema dobijenim rezultatima, moze se reci da je koriscenje kanala za navodnjavanje cesce na srpskoj strani granice, nego na madarskoj.
7.2. Misljenje privrednika i donosilaca odluke о nestasici vode
Ladányi Zsuzsanna, Blanka Viktória, Tanja Armenski, Ugljesa Stankov, Sípos György
Uvod i metodoloski pregled
Dubinski intervju je kvalitativno istrazivacko sredstvo, prvenstveno u drustvenonaucnim istrazivanjima, cija priroda sakupljenog materijala je kvalitativna, ispituje se uglavnom mali broj uzoraka, i pomocu njega se mogu razotkriti problemi i motivacije. Dubinski intervju, ősim tóga, daje mogucnost efikasnijoj komunikaciji izmedu ukljucenih grupa, nego sto je to slucaj sa istrazivanjem anketom, i pomocu dubinskih intervjua mogu se razotkriti oni pogresni smerovi i zablude, kője anketiranje ne moze da razotkrije. Dubinski intervju, u poredenju sa (kvalitativnim) istrazivanjem anketama, od ispitanika zahteva mnogu vecu promisljenost (Babbie 2010).
Metoda koja je koriscena u istrazivanju je polustrukturisani intervju, gde osoba koja intervjuise postavlja pitanja po pripremljenom nacrtu, ali moze fleksibilno da se udalji od tóga: odgovori intervjuisanog uticu na sastavljanje i redosled pitanja.
Kod ovakvih tipova intervjua daje se mogucnost ispitaniku da svoje misljenje izrazi sopstvenim recima. Koriscena metoda moze se smatrati tematskim intervjuom, jer se ne fokusira na licne teme, nego sakuplja informacije о stavovima i iskustvima о jednoj odredenoj térni, koja je u ovom slucaju problem nestasice vode u regionu. Intervjui
Good neighbours
ere a ting f
common future ш
* « ф в в г 339
hiány probléma. Az interjúk ún. „terepközeli"
technikával, azaz az interjúk az alany természe
tes közegében készültek. Az interjúk rugalmas szerkezete ugyanis megköveteli, hogy a kutató is a terepen tartózkodjon, részt vegyen a fel
mérésben. A mélyinterjúk kielemzése rávilágít a régió gazdálkodóinak környezettudatosságára és fenntarthatóságra való hajlandóságukra is.
A mélyinterjú kiértékelésének fő célja, hogy a megkérdezett gazdálkodók és döntéshozók ismeretei, véleményei és érdekei felszínre kerül
jenek. A mélyinterjú interjúvázlata természettu
dományos problémákra fókuszál, mely a régió jelentős és fontos kihívása ma is és várhatóan a jövőben is, melyre a felkészülés mind gazdál
kodói és döntéshozói szinten elengedhetetlen.
Stratégiák és tervek szükségesek ahhoz, hogy az alkalmazkodás megvalósulhasson, viszont reáli
san végrehajtható stratégiák csak az érintettek véleményének feltárásával születhetnek.
Az érintettek azonosítása és a vizsgálatba bevont interjúalanyok jellemzése
Két célcsoport került a projekt során kijelölés
re: a gazdálkodók és a döntéshozók. A gazdál
kodók a vízhiány mezőgazdaságra gyakorolt hatásán keresztül közvetlenül érzik annak jelentős mértékű hatását, mely jelentős gaz
dasági károkat is eredményez. Ezen célcso
port véleményének megismerése a gyakorlati tapasztalat szempontjából nagyon fontos.
Döntéshozói oldalról pedig a probléma meg
oldására való törekvés szempontrendszere és szükségessége kerülhet feltárása.
Az érintettek között érintettségük és ér
dekeltségeik alapján több csoportot lehet elkülöníteni. A birtokméret és a gazdálkodás típusa alapján például eltérő lehet a gazdál
kodók döntési lehetősége és a negatív kör
nyezeti hatásoktól való függése. A régióban a települések mindegyike érintett lehet a vizs
gált probléma kapcsán. Érintettségük mérté
két befolyásolja földrajzi elhelyezkedésük (pl.
su sastavljeni tzv. „terensko bliskom"
metodom, to jest napravljeni su u prirodnoj okolini ispitanog. Jer fleksibilna struktúra intervjua zahteva da istrazivac bude na terenu, i da prisustvuje anketi. Analiza dubinskih intervjua naglasava ekolosku svest i spremnost za odrzivost poljoprivrednika u regiji.
Glavni cilj analize dubinskih intervjua jeste da na povrsinu izadu znanje, misljenje i interesi upitanih poljoprivrednika i donosioca odluka. Nacrt dubinskog intervjua fokusira se na prirodnonaucne probleme koji su znacajni izazovi regije danas, i kao sto se ocekuje, bice i u buducnosti. Neophodna je priprema za njih, i na nivou poljoprivrednika i na nivou donosioca odluka. Potrebne su strategije i planovi, da bi se ostvarila adaptacija, ali realno izvodljive strategije mogu nastati samo razotkrivanjem misljenja zainteresovanih.
Identifikacija zainteresovanih i karakteristi ka intervjuisanih
Dve ciljne grupe su definisane tokom projekta: poljoprivrednici i donosioci odluka.
Poljoprivrednici preko efekta nestasice vode na poljoprivredu direktno osecaju öve znacajne stetne efekte, sto uzrokuje znacajnu privrednu stetu. Upoznavanje sa misljenjem öve ciljne grupe veoma je vazno zbog prakticnog iskustva. Od strane donosioca odluka mogu da se razotkriju kriterijumi i sustina za resenje probléma.
Moze se izdvojiti nekoliko grupa medu zainteresovanima, na osnovu njihove ukljucenosti i interesa. Na osnovu velicine gazdinstva i tipa poljoprivrede, moze se razlikovati mogucnost odlucivanja poljoprivrednika i zavisnost od negativnih efekata okoline. Svako naselje u regiji moze da bude zainteresovano u vezi sa istrazivanim problemom. Na meru zainteresovanosti
3 4 0
« А Н ф п А Т Hungary-Serbiavv
IPA Cross-border Co-operatran Programme
homokhátságon erősebben érintettek, mint a Tisza menti települések), alkalmazkodási lehe
tőségeiket pedig jelentősen befolyásolhatja a település mérete, gazdasági lehetőségei.
A vizsgálatba Magyarországi oldalról 33 tele
pülésről 52 interjúalanyt vontunk be. Az elké
szült 52 interjú közül 30 gazdálkodóval készült és 22 települési döntéshozókkal. A gazdálko
dó interjúalanyok között képviselve voltak a nagygazdaságok, akik jelentősebb területtel és több erőforrással rendelkeznek; a kisgazdák, akik kisebb területtel és kevesebb erőforrás
sal rendelkeznek, így kevesebb mozgásterük van az alkalmazkodásban; valamint a részidős vagy hobbigazdálkodók, akik megint egy újabb szemléletet képviselnek, mivel megélhetésük nem kizárólag a mezőgazdaságtól függ. A dön
téshozói interjúalanyok kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy a régióban található főbb településtípusok képviselve legyenek. A falvak/
községek településkategóriából bekerültek a vizsgálatba 2000 fő alatti kis falvak és 2000 fő
nél népesebb községek, nagyközségek is. A leg
kisebb bevont települések lakosságszáma csu
pán 5-600 fő körüli. A városok közül képviselve vannak 5-10 ezer fős kisvárosok, 10 ezer főnél nagyobb lélekszámú középvárosok és megyei jogú városok is. A települések és interjúalanyok kiválasztásánál igyekeztünk biztosítani, hogy az aszályveszéllyel különböző szinten érintett ta
lajtípusokon és domborzati viszonyokon élők és gazdálkodók megjelenjenek a vizsgálatban. Az aszályveszélyben talajok szempontjából két fő típus van a területen, a rosszabb vízgazdálko
dású homoktalajok és a kötöttebb (főként cser- nozjom vagy réti) talajok. A települések közül 21 település területén döntően homoktalajok találhatók, 12 településen pedig kötöttebb ta
lajok (főként csernozjom vagy réti) találhatóak.
Szerbiában a kutatás célcsoportjában van
nak aktív termelők, és a kutatási területen jelentős agrárvállalatok is. Összesen 43 gaz
dálkodóval, továbbá a kutatás területén mű
ködő agrárvállalatok hét képviselőjével készült
Good neighbourscreating /
common future я
utice geografski polozaj (na pescarama su jacezainteresovana naselja, nego kraj Tise), a na mogucnosti prilagodivanja znacajno utice i velicina naselja i privredne mogucnosti.
U istrazivanje na madarskoj strani ukljucili smo 52 subjekta za intervju, iz 33 naselja. Od zavrsena 52 intervjua, 30 njih je pravljeno sa poljoprivrednicima, a 22 sa donosiocima odluka naselja. Od intervjuisanih poljoprivrednika zastupljena su bila velika gazdinstva koja raspolazu vecim podrucjima i vecim resursima, mala gazdinstva koja raspolazu manjim podrucjima i manjim resursima, i zbog ovoga imaju manji prostor za prilagodavanje, dók poljoprivrednici sa nepunim radnim vremenom ili oni kojima je to hobi predstavljaju drugaciji pristup, jer njihova egzistencija ne zavisi samo od poljoprivrede. Kod izbora ispitanika donosioca zakona vázán aspekt je bio da oni predstavljaju glavne tipove naselja u regiji. Iz kategorije selo/opstina istrazivana su mala sela sa manje od 2000 stanovnika i opstine sa vise od 2000 stanovnika. Najmanja naselja u kojima su vrsena istrazivanja su sela sa samo oko 500-600 stanovnika. Gradove zastupaju mali gradovi sa 5000-10000 stanovnika, gradovi srednje velicine sa vise od 10000 stanovnika i gradovi sa statusom sedista zupanija. Kod izbora naselja i ispitanika probali smo da osiguramo da se u istrazivanju pojavljuju stanovnici i poljoprivrednici koji zive na zemljistima i topografskim uslovima, na kojima se opasnost od suse pojavljuje u raznim merama. U pogledu opasnosti od suse, dva glavna tipa zemljista na podrucju su: pescana zemljista sa losim upravljanjem vodom, i vise vezana (uglavnom cernozemi ili ritska) zemljista. U 21 naselju preovladuju pescana zemljista, dók su u 12 naselja u vecini vise vezana (uglavnom cernozemi ili ritska) zemljista.
U Srbiji se u ciljnim grupama istrazivanja nalaze aktivni poljoprivrednici i na istrazivanom
ЗД1
interjú természetes mintavételi módszer alkal
mazásával. Egy 53 kérdést tartalmazó kérdőív készült a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság, és a mezőgazdaságban érdekeltek hozzáállásá
nak megismerése céljából. A könnyű feldolgoz
hatóság valamint az egyértelműség érdekében a kérdőív kérdései öt részre lettek osztva. Az első rész a válaszadók társadalmi-demográfiai jellemzőivel kapcsolatos (nem, életkor, iskolai végzettség). A második részben a gazdálko
dók és a mezőgazdaság jellemzőit érintő kér
dések vannak (tapasztalat, a gazdálkodó által művelt föld nagysága, a talaj termőképessége, termesztett növények). A harmadik rész az aszály előfordulásával és következményeivel kapcsolatos. A negyedik rész a kutatási terület vízgazdálkodásának hatékonyságával, és a klí
maváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiái által elérhető mezőgazdasági termelés fenn
tarthatóságával kapcsolatos. Az ötödik rész az aszály, és az aszályos időszakok előfordulása előrejelzésének lehetőségeivel foglalkozik, valamint általánosságban a kormányzati in
tézmények szerepével a gazdálkodóknak, és a mezőgazdasági fejlesztés számára történő segítségnyújtásban. Az adatgyűjtés telefo
nos interjú keretében történt. A válaszadók többségének Szenttamás, Csenej, Káty, Kából, Óbecse, Begecs, Úriszentiván és Sajkásgyörgye területein van gazdasága. Összességében 73 gazdálkodóval és 29 döntéshozóval készült in
terjú a határ két oldalán.
Az eredmények értékelése Dél-Magyarország
Az aszály és belvíz érintettség szempontjából a gazdálkodók és a döntéshozók hasonló tapasz
talatokról számoltak be. Többségében (16 gaz
dálkodó és 17 döntéshozó) arról adtak számot, hogy mind a vízbőség, mind a vízhiány problé
mát jelent (7.5.a. ábra). Sokan válaszolták (13 gazdálkodó és 5 döntéshozó), hogy inkább a
podrucju znacajni poljoprivredni kombinati.
Koriscenjem metode prirodnog uzimanja uzorka intervjuisana su ukupno 43 poljoprivrednika i 7 predstavnika poljoprivrednih kombinata, koji vrse delatnost na istrazivanom podrucju.
Za upoznavanje stavova stanovnistva kője se bavi poljoprivredom i onih koji imaju interese u poljoprivredi, napravljen je upitnik koji sadrzi 53 pitanja. Zbog lakse obrade i jasnoce, upitnik je podeljen na pet delova. Prvi deo je vezan za drustveno-demografske karakteristike ispitanika (pol, starost, skolska sprema). U drugom delu su pitanja vezana za karakteristike poljoprivrednika i poljoprivrede (iskustvo, velicina obradenog zemljista od strane poljoprivrednika, plodnost zemljista, kultivisane biljke). Treci deo je vezan za pojavu i posledice suse. Cetvrti deo se odnosi na efikasnost upravljanja vodom na istrazivanom podrucju i na odrzivost poljoprivredne proizvodnje uz adaptaciju strategije za promenu klime.
Peti deo je vezan za mogucnosti prognoze pojave suse i susnih perioda i za ulogu vladinih institucija u pomoci poljoprivrednicima i razvoju poljoprivrede. Prikupljanje podataka je izvrseno preko telefonskih intervjua. Veci deo ispitanika ima gazdinstvo na podrucju Srbobrana, Ceneja, Kaca, Kovilja, Beceja, Begeca, Despotova i Durdeva.
Intervju je uradén sa ukupno 73 poljoprivrednika i 29 donosioca zakona na dve strane granice.
Procena rezultata Juzna Madarska
О zainteresovanosti u pogledu suse i unutrasnje vode, poljoprivrednici i donosioci odluka izvestavali su о slicnim iskustvima.
U vecini su rekli (16 poljoprivrednika i 17 donosilaca odluka) da nestasica vode, ali i suvisna voda, jednako predstavljaju problem (Slika 7.5.a). Veliki broj njih (13
342
W
Hungary-Serbia
IPA Cross-bordér Co-operation Programme
a Nr b Nr
0 5 10 15 20 0 5 10 15 20 25 30
1
2
3 4
7.5a. ábra A megkérdezettek érintettsége a vízhiány és vízbőség problémával (1 inkább vízhiány, 2 inkább vízbőség, 3 mindkettő, 4 n.a.)
7.5b. ábra Az aszályos évek gyakoriságának változása (1 Növekvő, 2 stagnáló, 3 csökkenő, 4 n.a.)
Slika 7.5.a Zainteresovanost ispitanih о problemu nestasice vode i suvise vode (1 prevelika nestasica vode, 2 prevelika suvisna voda, 3 óba, 4 néma podataka)
Slika 7.5.b Promena ucestalosti susnih godina (1 povecanje, 2 stagniranje, 3 smanjenje, 4 néma podataka)
Fig.7.5a The respondents' involvement in the problem of water scarcity and water abundance (1 lack of water to a higher extent, 2 water in abundance to a higher extent, 3 both, 4 no data)
Fig.7.5b Changes in the frequency of drought years (1 Increasing, 2 stagnating, 3 declining, 4 no data)
■ LG B A
vízhiány okoz komolyabb problémát, ők főként a homokhátság magasabb területein élnek, ahol gyorsan beszivárog a víz. Mindössze 1 gaz
dálkodó válaszolta, hogy birtokait erősebben érinti a vízbőség/belvíz probléma. Probléma
ként merült fel, hogy egy éven belül fordul elő belvíz és aszály is. Tavasszal sokszor vízbőség van, nyáron pedig sokszor szárazság. Ezek alap
ján a vízhiány a régióban komoly problémát je
lent, mivel az 52 interjúalanyból 51 válaszolta, hogy jelentős nehézségeket okoz.
Az aszályos évek gyakoriságának változásáról a gazdálkodók és döntéshozók szintén hasonló
an vélekedtek. A megkérdezett gazdálkodók és döntéshozók szinte mindegyike úgy érzékeli, hogy az elmúlt évtizedekben az aszályos évek gyakorisága megnőtt (7.5.b. ábra). Mindössze egy gazdálkodó és egy döntéshozó mondta azt, hogy az aszályos évek gyakorisága nem válto
zott, de ők is megjegyezték, hogy az aszályok erőssége is nőtt és a szélsőségek is gyakorib
bak. A gazdálkodói interjúalanyok kiemelték azt is, hogy nemcsak az aszály gyakorisága változott meg, hanem aszály időbeli megjelenése is vál
tozik, hiszen manapság a tavaszi időszakban, korábban is jelentkezik aszály, míg régebben inkább csak július-augusztusban volt jellemző.
poljoprivrednika i 5 donosilaca odluka) odgovorio je da nestasica vode predstavlja ozbiljniji problem, jer oni uglavnom zive na visim podrucjima pescare, gde se voda brzo apsorbuje. Samo jedan poljoprivrednik je odgovorio da njegova imanja vise pogada suvisna voda/unutrasnja voda. Kao problem javilo se to da se tokom jedne godine pojavljuju i susa i unutrasnja voda. Preko proleca cesto ima suvisne vode, a preko leta suse. Na osnovu ovoga, nestasica vode znaci ozbiljan problem, jer od 52 ispitana, njih 51, je odgovorilo da pravi znacajne probleme.
0 promenama ucestalosti susnih godina poljoprivrednici i donosioci odluka takode su imali slicno misljenje. Skoro svi upitani poljoprivrednici i donosioci odluka opazaju da se u poslednjim decenijama povecala ucestalost susnih godina (Slika 7.5b). Samo jedan poljoprivrednik i samo jedan donosilac odluka su rekli da se ucestalost susnih godina nije menjala, ali i oni su napomenuli da se povecala jacina suse i da su ekstremi cesci.
Ispitani poljoprivrednici su istakli i to da se nije promenila samo ucestalost suse, nego i vremenska pojava suse, jer se u danasnje vreme susa pojavljuje u prolecnom periodu,
Good neighbourscreá ting f common future Л
Egyre több az extrém meleg nap, nagy a csa
padék heterogenitása és nagyok a szélsőségek, nyáron sokszor nincs reggeli harmat. A tele
püléseken a megfigyelt jelenségek a növekvő átlaghőmérséklet, forróbb nyarak, szaporodó hőségnapok, a megfigyelt élettani hatások.
Aszályveszélyt fokozó tényezőként közel azo
nos arányban nevezték meg a kedvezőtlen ta
lajtulajdonságokat és a talajvízszint süllyedését, mint kedvezőtlen tényező (7.6.a. ábra). A talaj szempontjából kedvezőtlennek nevezték meg a homoktalajt. Néhány gazdálkodó és telepü
lési döntéshozó nem lát aszályosságot fokozó tényezőt, ők leginkább kedvező vízellátottságú, jó termőképességű talajokkal rendelkező terü
letről származnak. Többen említettek speciális, a szál у veszélyt fokozó tényezőket is, döntéshozói szinten többen, mint gazdálkodóknál. Aszályve
szélyt fokozó tényezőként említettek emberi be
avatkozásokat is, pl. szaporodó fúrt kutakat és a fokozódó erdőtelepítést, amelyek a talajvíz s ü l
lyedését is okozzák, de olyan nézet is megjelent, hogy pont az erdőterületek csökkenése fokozza
a Nr
0 5 10 15 20
■ IS » A
cak i ranije, dók je to pre bilo karakteristicno u julu-avgustu. Ima sve vise ekstremno toplih dana. Velika je heterogenost padavina i veliki su ekstremi, preko leta cesto néma jutarnje rose.
U naseljima su posmatrane sledece pojave:
povecanje prosecne temperature, vrelija leta, veci broj vrucih dana, fizioloski efekti.
Faktori koji povecavaju opasnost od suse.
U skoro istom procentu kao negatívan faktor smatrani su lose karakteristike zemljista i opadanje nivoa podzemne vode (Slika 7.6a). U pogledu zemljista nepovoljnim su se smatrala pescana zemljista. Nekoliko poljoprivrednika i lokalnih donosilaca odluka ne vidi faktoré koji povecavaju opasnost od suse, i oni su poreklom uglavnom iz podrucja sa dobrim vodosnabdevanjem, i sa plodnim zemljistima.
Vise njih je spominjalo specijalne faktoré, od cega znatniji broj njih medu donosiocima odluka nego medu poljoprivrednicima. Kao faktor koji povecava opasnost od suse smatra se covekova intervencija, kao npr. sve vise busenih bunara, povecanje posumljavanja,
b Nr
0 5 10 IS 20
■ LS ■ A
7.6a. ábra Speciális, aszályveszélyt fokozó tényezők megítélése (1 kedvezőtlen talajtulajdonság, 2 talajvízszint süllyedés, 3 egyéb, 4 n.a.)
7.6b. ábra Talajvízszint mélységének, süllyedésének megítélése
(1 Jelentős talajvízszint süllyedés van, jelentősen befolyásolja a termelést, 2 a talajvíz süllyedése észlelhető, de nem korlátozza jelentősen a termelést, 3 nincs süllyedés, 4 n.a.)
Slika 7.6.a Misljenje о specijalnim faktorima koji povecavaju opasnost od suse (1 nepovoljne osobine zemljista, 2 opadanje nivoa podzemne vode, 3 ostalo, 4 néma podataka)
Slika 7.6.b Misljenje о opadanju nivoa podzemne vode (1 postoji znacajno opadanje nivoa podzemne vode, znacajno utice na produktivnost, 2 néma opadanja podzemne vode, ne utice znacajno na produktivnost, 3 néma opadanja, 4 néma podataka)
Fig.6.a Assessment of special factors increasing drought risk (1 unfavourable soil properties, 2groundwater levels sinking, 3 other, 4 no data)
Fig. 7.6.b Assessment of groundwater depth and its sinking
(1 significant groundwater level sinking, it has a significant impact on production 2 groundwater sinking is detected, bút does nőt significantly impede production, 3 there is no sinking, 4 no data)
• “ Л ™ »
W
Hungary-Serbia
IPA Cross-border Co-operation Programme
az aszályveszélyt; vagy elhibázott vízgazdálko
dási beavatkozások (pl. belvízcsatornák, melyek folyamatosan vizet szállítanak el a térségből).
Az aszályveszélyt fokozó tényezők között sokan említették fontos tényezőként a talajvíz
szint süllyedését. Ennek a tényezőnek a súlyát külön kérdés keretében is megvizsgáltuk, hogy látható legyen, milyen mértékű problémának tartják az emberek a régióban. A megkérdezett 30 gazdálkodóból 25-en érzékelik a talajvízszint süllyedését (7.6.b. ábra). Közülük 13-an mond
ták, hogy jelentősen befolyásolja a termelést is. Ők elsősorban a homoktalajon gazdálkodó interjúalanyok, egyrészt a homokhátság ma
gasabb részein élő gazdálkodók (pl. Kelebia, Kecel, Jánoshalma, Mélykút), másrészt Ásott
halma környékén. Csupán 5 megkérdezett vála
szolta azt, hogy a talajvízszint nem süllyed. Ők regionálisan nem jól lehatárolhatok, de mind
egyikük a térségen belül mélyebb fekvésű te
rületen gazdálkodik. A települési döntéshozók is a legtöbb településen jelentős talajvízszint- süllyedésről számolnak be, amely befolyásolja a mezőgazdasági termelést is. A települések különböző mértékű süllyedésről számoltak be, a hátság alacsonyabb részein ez mindösz- sze 1-2 méter, a hátság magasabb részein 2-3 méter, Borota-Jánoshalma magasságában akár 5-7m talajvízszint süllyedés is megfigyelhető az 1970-es évekhez viszonyítva. Szeged környéki, Tiszához közelebb elhelyezkedő és mélyebb fekvésű települések számoltak be arról, hogy nem tapasztaltak talajvízszint-süllyedést.
Hatások
A terméskiesés az aszály egyik legfonto
sabb következménye a mezőgazdaságban.
Mértéke jelentősen függ a termesztett növé
nyek jellegétől, az öntözés lehetőségeitől, a talajtípustól és a terület elhelyezkedéstől is. A megkérdezett gazdálkodók véleménye szerint az öntözés nélküli gazdaságokban akár 50- 100%-os terméskiesés is előfordulhat, a leg-
Good neighbourscreoting f
common future ш
sto doprinosi opadanju nivoa podzemne vode.
Pojaviloseitakvogledisteda upravosmanjenje sumskih povrsina povecava opasnost od suse, ili pogresne intervencije upravljanja vodom (npr. kanali za odvodnjavanje koji neprekidno odvode vodu sa podrucja).
Kao znacajan faktor koji povecava opasnost od suse, vise njih je navelo i opadanje nivoa podzemne vode. Tezinu ovog faktora istrazili smo i u okviru jednog posebnog pitanja, da bi se videlo koliki je razmer velicine probléma, po misljenju stanovnistva. Od 30 ispitanih poljoprivrednika, njih 25 primecuje opadanje nivoa podzemne vode (Slika 7.6b). Njih 13 je izjavilo da to znacajno utice i na produktivnost.
Ovi intervjuisani poljoprivrednici prvenstveno su sa peskovitih zemljista; sa jedne strane su oni koji zive na visim predelima pescare (Kelebija, Kecel, Jánoshalma, Meljkut), a sa druge strane oni koji zive u podrucju Asothaloma. Samo 5 ispitanih je reklo da ne primecuje potapanje podzemne vode. Oni ne zive na specificnom podrucju, ali svi imaju svoja gazdinstva na nizim delovima ovog podrucja. Donosioci odluka naselja takode izvestavaju о opadanju nivoa podzemne vode svojih naselja, sto utice i na produktivnost poljoprivrede. Naselja izvestavaju о razlicitim merama opadanja podzemne vode: na nizim predelima pescare samo 1-2 metra, na visim predelima 2-3 metra, dók se u visini Borota- Janoshalma moze registrovati opadanje podzemne vode i do 5-7 metara u poredenju sa 1970-im godinama. U okolini Segedina, na podrucjima blizu Tise, nije prijavljeno opadanje podzemne vode.
Efekti
Opadanje prinosa je jedna od najznacajnijih posledica suse u poljoprivredi. Stepen gubitka prinosa znacajno zavisi od vrste biljke, mogucnosti navodnjavanja, vrste zemljista i lokacije podrucja. Po misljenju
" А И ф „ д Т
nagyobb kiesés általában a kukoricánál figyel
hető meg. Az igen jelentős terméskiesés oka lehet az is, hogy a nagy hőség miatt a növény szinte megég, és hiába van a talajban elegen
dő talajnedvesség, nem tudja azt felvenni (pl.
kukorica). A régióban egyre gyakoribb a növé
nyek nyári gutaütése, amikor ledobják a lomb
jukat. A terméskiesés és a talajok kapcsolatá
ról elmondták, hogy a homokos területeken nagyobb a kár, mint a vályogos talajoknál. Az aszály következtében nemcsak mennyiségi károk keletkeznek, hanem béltartalom is rom
lik. A napraforgónál az olajtartalom, a cukor
répánál a cukortartalom csökken. A silókuko
ricánál sem jó, ha nincsen benne szem, mert abban van a tápanyag. A gyümölcsösök ese
tében is tapasztaltak minőségromlást, pl. ki
sebb almák teremtek. Az évelő növényeknél, az aszályok következményeként csökkenthet a növények élettartama is (pl. spárga). A ter
méskiesés és a fajták kapcsolatáról elmond
ták, hogy általában a tavaszi vetésű növények kevésbé bírják. A megkérdezett gazdálkodók véleménye alapján a kukorica, spárga, napra
forgó (nyári aszály), szabadföldi takarmánynö
vények, burgonya (nyári aszály), sárga és őszi
barack, repce (őszi aszály) és a zöldségfélék (öntözés nélkül nem lehetséges a termelésük) a legkevésbé ellenállóak az aszálynak. Továb
bi problémát jelent, hogy az aszályos időszak nagyon kedvez a rovaroknak-bogaraknak. A fokozódó aszállyal a gazdák tapasztalata sze
rint a korábbihoz képest új kártevők jelentek meg, pl. a szabadföldi zöldborsóban megjele
nik a liszteske, mediterrán fajok megjelenése:
tigrisszúnyog, kolorádóbogár, Tuta absoluta.
Valamint a rovarkárok intenzitása is változott, fokozott rovarkárt okoz a sáska vagy a levél
hernyó az aszályos években, melyhez hozzá
járul a növények legyengültebb állapota is. Az erdőműveléssel foglalkozó gazdálkodó tapasz
talata, hogy az aszálynak leginkább ellenálló fafajok az akác és a fenyő, de ezek sem lesznek nagyon jó minőségűek.
poljoprivrednika, bez navodnjavanja sanse za opadanje prinosa mogu biti 50-100%, a najvece opadanje moze se zabeleziti uglavnom kod kukuruza. Razlog dosta znacajnog opadanja prinosa moze da bude i to sto od velike vrucine biljka jednostavno izgori, i cak i da ima dovoljno vlaznosti u zemljistu, biljka nemozedajeuzme(kaostoje to slucaj npr. sa kukuruzom). U regiji postaje sve cesci toplotni udar biljaka tokom leta, kada one odbacuju svoje lisce. О povezanosti opadanja prinosa i vrste zemljista, ispitani su rekli da je na pescanim zemljistima steta veca, nego na ilovacama. Kao posledica suse ne javlja se samo kolicinska steta, nego se sadrzaj hranljivih materija takode pogorsava.
Kod suncokreta opada sadrzaj ulja, kod secerne repe sadrzaj secera. Kod kukuruza za silose takode je lose ako ne sadrzi zrna, jer je u zrnima nutrijent. I u vocnjacima je opazen pad kvaliteta, npr. porasle su manje jabuke. Kao rezultat suse moze da se smanji zivot visegodisnjih biljaka (npr. kod spargle).
О odnosu opadanja prinosa i vrste biljke ispitani su rekli da su uglavnom biljke kője su posejane u prolece manje otporne na susu.
Po misljenju ispitanika poljoprivrednika, najmanje su otporni: kukuruz, spargla, suncokret (letnja susa), poljske krmne biljke, krompir (letnja susa), kajsija, breskva, repica (jesenja susa) i povrce (kője vise nije moguce proizvesti bez polivanja).
Dalji problem je to sto je susni period jako povoljan za insekte/bube. Povecanjem suse, po misljenju poljoprivrednika, pojavile su se nőve stetocine, npr. bela leptirasta vas, koja se pojavila u poljskom grasku, a primecuje se i pojava mediteranskih vrsta: tigrastog komarca, krompirove zlatice, paradajzovog moljca (Tuta apsoluta). Menjao se i intenzitet stete od insekata - vecu stetu ciné pravi skakavci i gusenice u susnim godinama, сети jós doprinosi i oslabljenost biljke. Iskustvo privrednika и sumarstvu je da su vrste kője
346 W
Hungary-Serbia
IPA Cross-border Co-operatran Programme
A települések zöldterületeit (játszóterek, sportpályák, díszkertek, fasorok és zöld terek) is jelentősen érinti az aszály a döntéshozók vé
leménye szerint. A települések jelentős része próbálja öntözéssel megelőzni a zöld területek állapotromlását. A köztéri parkokat bizonyos helyeken májustól szeptemberig kell locsolni, azaz az egész vegetációs periódusban, ami je
lentős költségekkel jár. Azok, akik öntöznek, arról számolnak be, hogy az érzékenyebb nö
vények kipusztulnak vagy kipusztultak, ezért olyan fákat keresnek, ami nem nagyra nő, pl.
kőris, juhar, galagonya, és kisebb a vízigénye.
Arról számoltak be döntéshozók, hogy 3 éve nem bírja a törökmogyoró már, kiesett a ga
lagonya és a nyírfa is a tervezhető növények közül. Öntözés nélkül ma csak a kőris és a dísz
körte bizonyos fajtái bírják. Ahol talajvíz nem áll rendelkezésre, rétegvízből öntöznek. Töb
ben számolnak be arról, hogy a közparkokat többet kell öntözni, mint régen, ez is mutatja az aszályos periódusok szaporodását. Néhány település a hátság tetején, ahol a több méter mélyen lévő talajvíz nem elérhető már a fák számára, nem öntöz, mert ivóvíz minőségű vi
zet tudna csak locsolni, több száz méter mély
ről, és azt nem tartja fenntarthatónak.
Abban a kérdésben, hogy az előző extrém év hatása érzékelhető-e az adott év termésén, a gazdálkodók véleményei nem egységesek, nem tudtak egyértelműen állást foglalni. Nem igazán tudják az összefüggéseket megfogal
mazni, kevéssé látják az évek egymásutáni
ságát. Több megkérdezett szerint egyáltalán nincs hatása a különböző vízellátottságú éveknek egymásra. A homokon gazdálkodó alanyok szerint náluk ennek oka a kis vízrak
tározó képesség. Még a tavaszi belvíznek sincs hatása már nyáron, pár napon belül kimerül a talaj víztartaléka, ha szárazság van. Ezzel szemben volt olyan vélemény is, hogy az elő
ző évi belvíz enyhíthet még homokon is. Kö- töttebb talajról jeleztek belvizes év után jobb termést, de olyan is előfordulhat, hogy a bel-
Good neighbours
creating f
common future я
su vise otporne na susu bagrem i bor, ali ni oni nece imati dobar kvalitet.
Zelene povrsine naselja (igralista, sportski tereni, ukrasne baste, drvoredi, zelenilo) takode pogada susa, po misljenju donosilaca odluka. Najveci deo naselja sa navodnjavanjem pokusava da spreci degradiranje zelenih povrsina. Na nekim mestima javne parkove treba polivati od maja do juna, sto znaci u célom periodu vegetacije, sto predstavlja znacajne troskove. Oni koji polivaju kazu da osetljive biljke izumiru ili su vec izumrle, zato traze drvece kője ne raste visoko, kao sto su npr. jasen, glog, jávor, i nemaju veliku potrebu za vodu. Donosioci odluka su kazali da vec tri godine ne uspeva medveda leska, a glog i breza su vec izasli iz kruga planiranih biljaka. Bez polivanja mogu da prezive samo jasen i neke vrste ukrasne kruske (Pyrus calleryana). Na tim mestima gde podzemna voda nije na raspolaganju, navodnjava se slojnom vodom. Vise njih je reklo da javne parkove danas treba polivati mnogo vise nego ranije, a to isto pokazuje i rast susnih perioda. Nekoliko naselja na vrhu pescare, gde podzemna voda na vise metara nije dostupna, ne poliva vise drvece, jer bi se to moglo uraditi samo vodom kvaliteta pitke vode od nekoliko stotina metara, i to se smatra neodrzivim.
Po pitanju uticaja prosle ekstremne godine na ovogodisnje prinose, misljenje poljoprivrednika nije jedinstveno, oni ne mogu da zauzmu jasan stav. Ne mogu sasvim da formulisu povezanost i ne vide najjasnije nasledivanje iz godine u godinu. Prema misljenju vise ispitanika, godine sa razlicitim kolicinama padavina uopste ne uticujedna na drugu. Poljoprivrednici sa pescara smatraju da je razlog ovome mali kapacitet zadrzavanja vode zemljista. Ni unutrasnja voda tokom proleca néma vise efekata preko leta, jer se zalihe vode u zemljistu isprazne za nekoliko dana, ako se javi susa. Nasuprot ovome, bilo je
" A K A R A T
