MIKLÓS PÉTER*
A L E G I T I M I S T A , A M O N A R C H I S T A É S A R E P U B L I K Á N U S . A D A L É K O K M I N D S Z E N T Y B Í B O R O S , H A M V A S P Ü S P Ö K
É S B A L O G H P Á T E R K A P C S O L A T Á H O Z 1 9 4 6 - B Ó L
THE HABSBURG-ROYALIST, THE MONARCHISTAND THE REPUBLICAN ABOUT THE CONTACT OF CARDINAL MINDSZENTY, BISHOP HAMVAS
AND FATHER BALOGH IN 1946
ABSTRACT
Cardinal József Mindszenty, like many other high priest between the two world wars, was tradi- tionally Habsburg-royalist sympathies, Bishop Endre Hamvas's opinion was the ideál form of gov- ernment is the monarchy (according to contemporary teaching of Catholicism), the catholic priest István Balogh - who was working as a sectretery of state between 1944 and 1947 - supported the republic in Hungary. In 1946, after the proclamation of the Republic of Hungary, the relationship deteriorated between the cardinal, the bishop and the priest-politician. On the one hand, the Hungár- ián Catholic leaders reluctantly admitted the new form of government, the other hand, the left-wing parties in the spring of 1946 launched a strong attack against the reactionary think Cardinal Mind- szenty. At the time, Stephen Balogh was not out by the high priests, which makes it superior of a religious, Bishop Hamvas, received canonical admonishment. The topic of present study is the rela- tions of the cardinal, the bishop and the secretary of state and the paper's sources was church ar- chives documents and contemporary secret police reports.
Balogh István (1894-1976) - egykori Szeged-alsóközponti katolikus plébános, később címzetes apát - politikai pályájának csúcspontja a koalíciós évekre esett. 1944 végétől par- lamenti képviselő, emellett 1944 decembere és 1947 augusztusa között három kormányfő (dálnoki Miklós Béla, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc) mellett miniszterelnökségi államtitkár.1 Ebben a minőségében az újjászerveződő végrehajtó hatalom egyik meghatározó politikusa.
Stratégiai területek - így például a sajtóügyek, vagy a földreform során való igénybevétel alóli felmentések - tartoztak a hatáskörébe.2 Ebben az időszakban többször fogalmazott meg a katolikus egyház hivatalos véleményétől eltérő álláspontot bizonyos politikai ügyekben, így például az államforma kérdésében. Mindszenty József (1892-1975) bíboros, hercegprí- más, a katolikus egyház hazai vezetője sokáig hagyományos legitimista álláspontra helyez- kedett (vagyis, hogy a Habsburg-ház valamelyik tagjával kell a magyar trónt betölteni), Hamvas Endre (1890-1970) csanádi püspök - a katolikus egyház korabeli hivatalos tanítását magáévá téve - a monarchiát tartotta az üdvös államformának, míg Balogh István államtitkár köztársaságpárti volt (a kormány tagjaként nem is lehetett más). Hármójuk kapcsolatában nem pusztán a köztársasági államforma - amelyet később mind a bíboros, mind a püspök elfogadott - kérdése, hanem más politikai ügyek (a baloldali pártokhoz való viszony, a pol- gári értékek képviseletének kérdései stb.) is törésvonalakat keletkeztettek.
* Dr. Miklós Péter PhD intézményvezető (Emlékpont Múzeum), egyetemi adjunktus (SZTE JGYPK), c. főiskolai docens (Kodolányi János Főiskola).
1945 nyarának elején Balogh István és Varga Béla fbikereste Veszprémben Mindszenty Józsefet. Balogh páter ekkor arra kérte Mindszentyt, hogy keresse föl Vorosilovot, s mond- jon köszöntet mind a marsallnak, mint Sztálinnak a - nyilas fogságból való - szabadulá- sáért.3 Mindszenty ekkor kitért válasz elöl, Balogh azonban még később, egy budapesti találkozásukkor is forszírozta a dolgot, mire a későbbi hercegprímás határozottan nemet mondott.4
1946. január 2-án Mindszenty József érdekes tiltakozó levelet írt Tildy Zoltán minisz- terelnöknek. Úgy tudta ugyanis a hercegprímás, hogy a Vörös Hadsereg a Moson várme- gyei Császárréten kétezer-négyszáz kataszteri hold földet szeretne tartósan bérbe venni, hogy ott települést hozzon létre, s oda ukrán családokat - akik közül kétszázan már meg is érkeztek Magyarországra - költöztessen.
Ez ellen a terv ellen tiltakozott Mindszenty: „Mint az ország hercegprímása a nemzet érdekeit tartva szem előtt e terv ellen, ha csakugyan fennáll, vagy csak szóba is jött, a leg- határozottabban óvást emelek és tiltakozást jelentek be. Hangoztatjuk és joggal meg alap- pal, hogy az ide igazságtalanul átdobott magyar véreinket nem tudjuk csonka területünkön elhelyezni és eltartani, de ugyanakkor idegen nemzetbelieknek adnánk helyet. Ilyen eljá- rással magunk alatt vágnók a fát minden irányban."5
Mindszenty levelére Tildy Zoltán megbízásából, az ő nevében Balogh páter írta meg a választ. A miniszterelnökség először Kovács Béla földmüvelésügyi államtitkárnál érdeklő- dött erről az állítólagos telepítési tervezetről, majd Tildy és Nagy Ferenc a Szövetséges Ellenőrző Bizottság tagjainál is rákérdezett az ügyre, ám mindkét helyről azt a választ kap- ták, hogy - mint Tildy lejegyezte Baloghnak - „semmi ilyen tény vagy terv nincs".6 Ba- logh ezeket összefoglalva fogalmazta meg a válaszlevelet a hercegprímásnak 1946. január
15-én.
Balogh István 1946. február 16-án - alig több mint két héttel a köztársaság kikiáltása és Tildy Zoltán köztársasági elnökké választása után - levelet írt Hamvas Endre csanádi püs- pöknek, amelynek arra kérte, tegye megfontolás tárgyává, illetve próbáljon meg hatással lenni Mindszentyre, hogy a magyar katolikus egyház - élén a hercegprímással és a felső- klérussal - fogadja el az új államformát, s tegyen gesztusokat a köztársaság vezetői és az új politikai berendezkedés reprezentánsai felé.
„Az egyház részéről a köztársaság és annak elnöke iránt bizonyos passzivitás érezhető.
Az első három napban egyháziak és egyházközségek részéről érkeztek hozzám gratuláló táviratok. Azután látszat szerint - mint mondottam - mintegy titkos utasításra ezek teljesen megszűntek; egyetlen püspök sem üdvözölte.
Nem kívánom Nagyméltóságod felfogását, vagy álláspontját befolyásolni, mégis kérem, méltóztassék megfontolás tárgyává tenni, nem kellene-e mégis bizonyos közeledésnek jelt adni akár a papság, akár az egyházközségek útján. Egyébként is aggodalommal látom, hogy a viszony mindinkább romlik, holott most Oeminenciája7 hetek óta valóban a legteljesebb tartózkodást tanúsítja és a tüntetéseket az ő nevében olyanok provokálják, akik az antiszemi- tizmust szeretnék újra lángra lobbantani. Ez természetesen a nagyközönség előtt még nem áll tisztán, a munkáspártok sajtójának pedig nem áll érdekében a valóságot közölni.
Kívánatos volna megfontolás tárgyává tenni, nem volna-e alkalmas, ha Oeminenciája akár saját személyében, akár a püspöki kar nevében olyan nyilatkozatot adna, mely minden félreértést kizár, különösen a földreform és a legitimizmus tekintetében."8
Hamvas püspök erre 1946. február 21-én reagált. Levelében kijelentette, hogy - mint az az egyház tanításából is következett - a monarchia híve volt, de köztársaság felé is illő tisztelettel és az állampolgároktól elvárható lojalitással lesz, s szót ejtett a szerinte szégyen- letes Mindszenty-ellenes tüntetésekről, illetve az azok hatására szervezett, a bíboros mel- letti megmozdulásokról is.
„A királyság híve voltam mostanáig - írta Hamvas Endre. - Ezt tudják rólam igen so- kan. Vájjon nem joggal tarthattam-e attól, hogy nem hisznek érzelmeim őszinteségében és farizeusnak vagy szélkakasnak mondanak, ha most ennek ellenkezőjét juttatom kifejezés- re? Vájjon én is úgy tegyek, mint néhai Balthazár református püspök,9 aki rövid egymás- utánban üdvözölte áradozva Károly királyt, Kun Bélát, a román királyt és Horthy Miklóst?
Nekem, katolikus püspöknek ez etikai és pszichológiai lehetetlenség.
Tisztán ez volt az oka, hogy én nem üdvözöltem a köztársaságot és annak tiszteletre- méltó elnökét, nem pedig valami ellenséges indulat vagy számító passzivitás. Államtitkár Úr tudja, hogy mi az Egyház tanítása az államformáról és az alattvalói lojalitásról.10 Ehhez tartjuk magunkat és ez a köztársaságot csak segítheti. Semmiféle utasításról, mely az egy- házközségeket elhallgattatta volna, nem tudok.
Ami végül a prímás személye ellen való tüntetéseket illeti, ezek a katolikus hívők tö- megében mélységes ellenkezést támasztanak és nem alkalmas a bizalom felkeltésére a kormányzat iránt. A szegedi tüntetésen is táblákat vittek: »le Mindszentyvel« és kiabálták /igaz, hogy csak egy kis megszállott csoport/: »kötelet Mindszentynek!« - azonban magam láttam, hogy a felvonultatott munkások túlnyomó többsége a kényszeredettség unottságá- val vett részt a tüntetésben és talán nem csalódom, hogy szégyenlették.""
1946. február 14-én Csongrád vármegye székhelyén, Hódmezővásárhelyen is tüntettek a baloldali pártok hívei azt skandálva, hogy „Le a reakcióval, le a fasizmussal, vesszen a reakciós hercegprímás!" De több mint egy hónappal később, a Baloldali Blokk megalaku- lásának idején is ezek voltak a vásárhelyi tüntetők jelszavai (a „Kisgazdapárt jobbfele, közéletből kifele!" mellett): „Munkát, kenyeret, Mindszentynek kötelet!" „Le a reakcióval, vesszen a reakciós sváb Mindszenty!"12
1946. május 31-én Hamvas Endre - mint egyházi elöljárója - kánoni megintésben ré- szesítette Balogh pátert. Ennek indokai a következők voltak. A püspök szerint Balogh la- kásán gyakran megfordultak nők - köztük színésznők is - , s ezekről a sajtó is ír, ám Ba- logh soha nem tiltakozott az ilyen témájú cikkek ellen. Ezen kívül - így Hamvas - „hivata- li működésének olyan színezete van, mintha hivatalát egyéni anyagi célokra használná fel", amivel „a papi állás tiszteletét rontja".'3
Hamvas úgy tudta, hogy az államtitkár „szinte mosolyogva nyilatkozott az egyházi ja- vak elvételéről", valamint 1946 márciusában a Mindszenty és a Független Kisgazdapárt jobbszárnya elleni budapesti tüntetésekről - amelyben a hercegprímás jelképes koporsójá- val vonultak a tiltakozók - azt nyilatkozta: „komoly és érett, dicséretre méltó megmozdu- lás volt a munkáspártok részéről".14
A főpap intése okaiként sorolta még a követezőket: Baloghot sokan korruptnak tartják, akinek „országárusító" tevékenységét maga Miklós Béla miniszterelnök is bírálta, ám a páter ezt nem kérte ki magának, illetve nem utasította vissza; államtitkárként asszisztált a kormány erkölcsileg kifogásolható (például a házasság felbontási eljárásnak egyszerűsítése) intézkedé- seihez; a püspöki kar 1945. októberi választási körlevele elleni politikai támadásokban szere- pelt vállalt. Sőt, Hamvas még azt Balogh páter - mint egy ideig a sajtóügyekért is felelős kormánytag - számlájára írta, hogy „a magyar katolikusoknak nincs napilapja".15
A kánoni intés végén a csanádi püspök azt javasolta papjának, hogy Budapesten ne tart- son fönn külön lakást, hanem „lakjék inkább valamely zárdában vagy egyházi intézmény- ben", valamint „hivatali állásában kerülje az anyagiak körül való vádak lehetőségét".16 A főpásztor már ekkor kilátásba helyezte, hogy amennyiben ezeken a páter nem változtat, egyházi felsőbbsége gondoskodni fog a föntebb leírt helyzet megszüntetéséről. Ez később - Balogh egyházi szolgálatának fölfüggesztésével - meg is történt.
Hamvas a kánoni megintés - amelynek adására a püspök Mindszentytől kapta az utasí- tást - indokai között utalt Miklós Béla sértő bírálatára és vádaskodására. Ennek az alapja
az volt, hogy Teleki Géza gróf, polgári demokrata politikus, az Ideiglenes Nemzeti Kor- mány egykori vallás- és közoktatásügyi minisztere 1945 decemberében családjával együtt három hetet töltött Grősz József vendégeként a kalocsai érseki palotában. Teleki azokban a napokban az egyik közös étkezés után - több tanú jelenlétében - a következő történetet mesélte el Grősznek.
„Ez év októberében - mondta Teleki Géza a miniszterelnök úrnak, Dálnoki Miklós Bé- lának dolgozószobájában voltam Balogh István miniszterelnökségi], államtitkár úrral együtt. Ekkor a miniszterelnök nekitámadt Balogh Istvánnak, mert egy körözvényt írt alá a miniszterelnök nevében a miniszterelnök tudta nélkül. A körözvényben béremelésről volt szó, amit így akartak keresztülvinni. Azután a min[iszter],elnök ezt mondta Balogh István- nak: »Tudod, mi vagy Te? Országárusító gazember?« - Balogh ezt szó nélkül tudomásul vette. A min[iszter].elnök folytatta: »Azt hiszed, én nem tudom, mi folyik itt mellettem a te szobádban? Nekem dokumentumaim vannak!« Balogh erre sem szólt egy szót sem."17
Mindezekről a kalocsai érsek tájékoztatta Mindszentyt, s az ügyről jegyzőkönyvet is készítettek Esztergomban 1946. április 11-én, amelyet mind Grősz József, mind Gombos Károly kalocsai érseki irodaigazgató saját kezűleg aláírt.
Hamvas Endre, nem sokkal később, a kiépülő kommunista diktatúra - és az azzal együtt járó egyházüldözés - korában kénytelen volt fölemelni szavát az igazságtalanságok, vala-
mint a lelkiismereti- és vallásszabadságot korlátozó intézkedések ellen. 1948-ban, a kom- munista hatalomátvétel (a „fordulat") évében, március 15-re pásztorlevelet adott ki, amely- ben ugyan a száz évvel korábbi forradalomról és szabadságharcról emlékezett meg, sorai azonban nem voltak mentesek az áthallásoktól. „A szabadság Istennek egyik legnagyobb ajándéka. Éppen ezért az olyan népek, melyek saját sorsuk intézéséhez kellő műveltséggel rendelkeznek, nemigen tűrik maguk fölött a hatalom gyámkodását, kivált, ha az a hatalom - mint 1848-ban - idegen nép fiainak kezében van és idegen ország érdekeit szolgálja."18 Kitért a vallásszabadság kérdésére is. „Mi katolikusok különösen féltékenyen őrizzük a lelkiismereti és vallásszabadságot. A lelkiismereti szabadságot, amely abból áll, hogy sen- kit se kényszerítsenek jobb meggyőződése ellenére. Más szabadságról önként lemondha- tunk, de a lelkiismereti szabadságról soha. Ugyancsak nem mondhatunk le egyházunk sza- badságáról, mert azt nem emberi kegy juttatta nekünk, hanem Krisztus adta, sőt parancsba hagyta."19
Mindszenty bíborost 1948 karácsonyán letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték.
1956-ban néhány napot szabadon tölthetett, majd tizenöt évig élt sajátos státuszú mene- kültként az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén. 1971-ben távozott az országból, négy évvel később emigrációban halt meg. Hamvas püspök 1951-ben - a Grősz-per idején - rövid ideig házi őrizetbe került, később részt vett a moszkvai békekong- resszuson éppúgy, mint a második vatikáni zsinaton. Az állambiztonság soha nem szervez- te be, viszont haláláig megfigyelte. Balogh pátert 1951-ben internálták, 1953-ban tért visz- sza Budapestre, a politikai élettől távol tartották, a békemozgalomban és a népfrontban tevékenykedett. A szovjet típusú politikai rendszer és a sztálini mintájú alkotmány 1949-es bevezetése évtizedekre fölszámolta a többpólusú politikai struktúrát és az államszocialista rendszer keményen föllépet a más értékeket valló társadalmi csoportok - így például a történelmi keresztény egyházak - ellen.
JEGYZETEK
1. Lásd bővebben: Haas György (2010): Balogh páter, a huszadik század Fráter Györgye. Szeged, és Miklós Péter (2012): Balogh István politikai pályája. Doktori (PhD) értekezés. Kézirat. Sze- ged.
2. V. ö. Miklós Péter (2009): Balogh István és a sajtóügyek (1944-1945). Belvedere Meridionale, 3 - 4 . sz. 53-60. és Miklós Péter (2011): Balogh István és a földreform. Acta Universitatis Scientarium Szegediensis. Acta Historica. Tomus CXXXIII. Szerk. Marjanucz László. Szeged.
51-60.
3. Balogh Margit (2010: Mindszenty József. Budapest. 233-248.
4. Mindszenty József(1988): Hirdettem az igét... Vaduz. 67-68.
5. Szeged-Csanádi Püspöki Levéltár. Hagyatékok. Balogh István. IV. 8. 58.
6. Uo.
7. Oeminenciája = Mindszenty József.
8. Szeged-Csanádi Püspöki Levéltár. Püspöki hivatal iratai. Egyházigazgatási iratok. I. 1. a. 500/
1946.
9. Baltazár Dezső (1871-1936) 1911-től halálig a Debrecen székhelyű Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.
10. Aquinói Szent Tamás (1224—1274) - akinek modernizált tanítása (a neotomizmus) a tizenkilen- cedik század második felétől a második vatikáni zsinatig (1962-1965) az egyház hivatalos ál- láspontja volt - szerint az ideális államforma - teológiai alapokon - a monarchia
11. Szeged-Csanádi Püspöki Levéltár. Püspöki hivatal iratai. Egyházigazgatási iratok. I. 1. a. 500/
1946.
12. Vásárhely Népe, 1946. február 15. és 1946. március 12.
13. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. A Mindszenty-ügy vizsgálati dossziéja. 3.1.9.
V-700/44. 15.
14. Uo.: 15.
15. Uo.: 16.
16. Uo.: 17.
17. Uo.: 51.
18. Bálint László (2014): Hamvas püspök és az ÁVH. Budapest. 21.
19. Uo.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Bálint László (2014): Hamvas püspök és az ÁVH. Budapest.
Balogh Margit (2010): Mindszenty József. Budapest.
Haas György (2010): Balogh páter, a huszadik század Fráter Györgye. Szeged.
Miklós Péter (2009): Balogh István és a sajtóügyek (1944-1945). Belvedere Meridionale, 3—4. sz.
53-60.
Miklós Péter (2011): Balogh István és a földreform. Acta Universitatis Scientarium Szegediensis.
Acta Historica. Tomus CXXXIII. Szerk. Maijanucz László. Szeged. 51-60.
Miklós Péter (2012): Balogh István politikai pályája. Doktori (PhD) értekezés. Kézirat. Szeged.
Miklós Péter (2014): „A nemzet érdekeit tartva szem előtt" Mindszenty József koalíciós évekbeli tevékenységéről. Budapest.
Mindszenty József (1988): Hirdettem az igét... Vaduz.
Mindszenty József (1989): Emlékirataim. Budapest.
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. A Mindszenty-ügy vizsgálati dossziéja. 3.1.9. V - 700/44.
Szeged-Csanádi Püspöki Levéltár. Püspöki hivatal iratai. Egyházigazgatási iratok. I. 1. a. (1946-os évkör).
Szeged-Csanádi Püspöki Levéltár. Hagyatékok. Balogh István iratai. IV. 8.
