Tanulmányok Tanulmányok l

Tanulmányok Tanulmányok

l ^ansTyák I ^sTván nyelvi­problémák­a­szlovákiai­magyar beszélőközösségben

IsTvánlansTyák 81`242

language­Problems­of­the­Hungarian­speech­community­in­slovakia 81`373.46 811.162.4:37 811.511.141:37 keywords:­ language­ problems,­ Hungarian­ speech­ community,­ mother­ tongue­ teaching,­ second­ language teaching,­Hungarian­as­a­second­language,­borrowing,­slovak­language­policy.

bevezetés

dolgozatomban­a­szlovákiai­magyar­beszélőközösségben­jelentkező­néhány­társadal- mi szintű, tudatosult, nyílt, tartós, súlyos, nehezen megoldható típusproblémáról beszélek.­nem­helyhez­és­időhöz,­ill.­meghatározott­személyekhez­köthető­ún.­egyedi problémákról­lesz­tehát­szó,­hanem­az­ilyenek­tanulságait­általánosítva­a­problémák- ról­mint­típusokról,­azaz­típusproblémákról,­mégpedig­olyanokról,­amelyek­a­szlovákiai magyar­ beszélőközösség­ legtöbb­ rétegében­ jelen­ vannak­ (ezért­társadalmi szintűek ezek­ a­ problémák),­ a­ hétköznapi­ beszélők­ is­ észlelik­ őket,­ gondolkodnak­ rajtuk­ és beszélnek­róluk­(ezért­tartoznak­a­tudatosult és­nyílt problémák­kategóriájába),­régóta fennállnak­ és­ valószínűleg­ még­ sokáig­ kell­ számolnunk­ velük­ (ezért­tartósak),­ az emberek­ életét­ nemegyszer­ nagymértékben­ megnehezítik­ (ezért­súlyos problémák), megoldásuk­túlmutat­a­szűkebb­értelemben­vett­nyelvalakításon:­társadalmi,­politikai, gazdasági­és­más­tényezők­megváltoztatását­igényli­(ezért­tartoznak­a­nehezen meg- oldható problémák­közé).

a­nyelvi­problémáknak­ezekről­a­típusairól­egy­korábbi­közleményemben­írtam­rész- letesebben­(lanstyák­2010a,­szlovák­nyelvű­változata­2010d),­egy­részüket­rövid­példa

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 2 , S o m o rja

1.­ a­ nyelvi­ problémákkal­ kapcsolatos­ kutatások­ a­ Gramma­ nyelvi­ Iroda­ munkaterve­ alapján folytak­és­folynak­az­mTa­támogatásával.­Itt­szeretném­megköszönni­misad­katalin­észre- vételeit­és­kitlei­Ibolya­javításait.

bemutatásával­illusztrálva.­Itt­most­a­célom­az,­hogy­néhány­konkrét­problémát­részle- tesebben­is­bemutassak,­felhasználva­az­említett­írás­és­más,­hasonló­témájú­közle- mények­ (kolláth–lanstyák­ 2007;­ lanstyák­ 2007a,­ 2008,­ 2009a,­ 2010b,­ 2010c, 2010e,­2011;­lanstyák–szabómihály­2000/2002,­2009)­tanulságait.

arra,­hogy­elmondjam­a­véleményemet­néhány­fontos,­a­szlovákiai­magyarok­nagy tömegeit­ nyomasztó­ problémáról,­ elsősorban­ misad­ katalin­ gyűjteményes­ kötete (2009)­ihletett,­melynek­tíz­fejezete­közül­a­legtöbb­kimondottan­nyelvi­problémákkal foglalkozik.­ a­ könyv­ egyes­ tanulmányai­ korábban­ javarészt­ önállóan­ is­ megjelentek folyóiratban­ vagy­ tanulmánykötetben,­ s­ bár­ tematikailag­ sokszínűek,­ a­ kötet­ maga mégis­egységes.­Ezt­az­egységességet­elsősorban­két­jellegzetes­megközelítés­bizto- sítja,­melyek­a­könyv­címében­is­ki­vannak­emelve:­az­egyik­a­ko n t a k to l ó g i a i szem- pont­ (a­ tanulmányokban­ közös­ az,­ hogy­ a­ magyar–szlovák­ nyelvérintkezés­ különféle vonatkozásaival­foglalkoznak),­a­másik­pedig­az­eredmények­gyakorlati­hasznosításá- nak­erőteljesen­artikulálódó­igénye:­az­összes­tanulmány­a z ­ a l ka l m a z ot t ­ nye l v é - s z et ­ tárgykörébe­sorolható,­melyet­legújabban­találóan­„hasznos­nyelvészet”-nek­is neveznek.­Ez­a­„hasznosság”­pedig­abban­mutatkozik­meg,­hogy­az­egyes­írások­köz- vetlen­ vagy­ közvetett­ célja­ hozzájárulni­ a­ szlovákiai­ magyar­ beszélőket­ nyomasztó súlyos­problémák­megoldásához.

a­problémák,­amelyekkel­misad­katalin­az­egyes­tanulmányokban­foglalkozik,­alap- vetően­ öt­ nagy­ csoportba­ sorolhatók.­ az­ első­ csoportot­ a­ szlovákiai­ magyar­ s z a k - nye l ve k ke l kapcsolatos­súlyos­gondok­alkotják,­melyekkel­a­korpuszalakítás² kere- tében­szoktak­foglalkozni,­ugyanakkor­–­ahogy­az­a­szerző­fejtegetéseiből­is­kiderül­–

a­helyzet­radikális­státusalakítási³lépések­nélkül­aligha­fog­megváltozni.­a­szaknyelvek jelenlegi­problémái­ugyanis­a­mindenkori­szlovák­nyelv-­és­oktatáspolitikának­a­(rom- lott)­gyümölcsei,­így­a­helyzet­radikális­javítása­is­nyelv-­és­oktatáspolitikai­változásokat igényel.­a­problémakör­fontosságára­utal,­hogy­a­szerző­három­tanulmányt­is­szentel­a szaknyelvek,­a­szaknyelvi­terminológia­kérdéseinek.⁴

a­ társadalmi­ szintű­ nyelvi­ problémák­ második­ nagy­ csoportjába­ az­ a nya nye l v i n eve l é s s e l kapcsolatos­kérdések­–­„vétségek­és­kétségek”­–­tartoznak­(vö.­jakab 1987).­mindenki­tudja,­hogy­régiónkban­a­legtöbb­kisebbségi­etnikum­fennmaradása elképzelhetetlen­ anyanyelvének­ fennmaradása­ nélkül­ (a­ romák­ a­ kivétel),­ a­ magyar tanítási­nyelvű­iskolákban­folyó­anyanyelvi­nevelés­botrányos­állapotával­mégis­alig­fog- lalkoznak­az­illetékesek.­Pedig­talán­ez­az­a­terület,­amely­a­legkevésbé­van­kiszolgál- tatva­az­államhatalomnak,­mivel­az­anyanyelvi­nevelés­tartalmi­és­módszertani­kérdé-

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 2 , S o m o rj a

2.­ a­korpuszalakítás­a­nyelvalakításnak­az­a­válfaja,­amely­a­nyelv­állományára­irányul:­ennek legfontosabb­területe­a­szókincsbővítés,­az­új­szavak,­szakkifejezések­stb.­létrehozása.

3.­ a­státusalakítás­a­nyelvalakításnak­az­a­válfaja,­amely­a­nyelvhasználat­kontextusára­irá- nyul:­ ide­ tartoznak­ azok­ a­ nyelvpolitikai­ lépések­ (pl.­ nyelvtörvények­ elfogadása),­ amelyek erősítik­vagy­gyöngítik­egyes­nyelvek,­nyelvváltozatok­pozícióját.

4.­ a­szaknyelvi­regiszterek­fejlesztésének­szemantikai­és­pragmatikai­összefüggései­szlovákiai magyar­ viszonylatban­ (11–27.­ p.);­ Terminológiai­ problémák­ a­ szlovák–magyar,­ illetve magyar–szlovák­vonatkozású­szakszótárakban­és­szakkifejezés-gyűjteményekben­(29–70.

p.);­a­hangzó­beszéd­sajátosságai­(193–211.­p.);­a­magyar­mint­kisebbségi­nyelv­használa- tának­gyakorlata­a­hivatalos­érintkezésben­(71–91.­p.).

seibe­a­szlovák­hatóságok­tudtommal­nem­nagyon­avatkoznak­bele.­más­kérdés­per- sze,­hogy­az­anyanyelv­megmaradásában­az­anyanyelvi­nevelés­csak­egy,­nem­is­annyi- ra­lényeges­tényező.­az­anyanyelvi­neveléssel­a­kötet­két­írása­foglalkozik.⁵

a­ harmadik­ nagy­ problémakört­ a­ m á s o d nye l vo k t a t á s s a l kapcsolatos­ problé- mák­alkotják.­az­előzőhöz,­az­anyanyelvi­neveléshez­hasonlóan,­ez­a­probléma­valami- lyen­ módon­ és­ mértékben­ minden­ szlovákiai­ magyart­ érint,­ attól­ függetlenül,­ hogy magyar­vagy­szlovák­tanítási­nyelvű­iskolába­járnak-e,­beleértve­azokat­is,­akik­(egyik) anyanyelvükként­sajátítják­el­a­szlovákot.­a­szerző­a­magyar­tanítási­nyelvű­iskolákban folyó­szlovákoktatás­problémáival­foglalkozik,­de­fontos­megjegyezni,­hogy­a­nem­anya- nyelvükön­tanuló­szlovákiai­magyar­gyermekek­nyelvelsajátítási­problémáit­is­érdemes lenne­ behatóan­ vizsgálni.­ a­ másodnyelvoktatásnak­ a­ szerző­ egyetlen­ írást­ szentelt kötetében.⁶

a­negyedik­nagyobb­témakörbe­a­h e l ye s í r á s problémáit­lehet­sorolni:­ezek­ugyan sokkal­kevésbé­húsbavágóak,­mint­a­szaknyelvek,­az­anyanyelvi­nevelés­vagy­a­másod- nyelvoktatás­ problémái,­ ugyanakkor­ szintén­ viszonylag­ sok­ embert­ érintenek,­ ezért mindenképpen­ érdemes­ velük­ foglalkozni.­ megoldásuk­ részben­ a­ szlovákiai­ magyar iskolákban­folyó­anyanyelvi­nevelés­hatáskörébe­tartozik,­részben­viszont­közmagyar korpuszalakítási­feladat.­Ennek­a­témakörnek­két­írást­szentelt­a­szerző.⁷

a­misad­katalin­által­tárgyalt­ötödik­témakör­bizonyos­szempontból­„kakukktojás”, más­ szempontból­ azonban­ szervesen­ illeszkedik­ a­ kötetbe:­ a­ kötet­ egyik­ írása­ a m a g ya r ­ m i n t ­ i d e g e n ­ nye l v oktatásának­gyakorlati­kérdéseit­taglalja.⁸Ez­a­téma- kör­szigorúan­nem­tartozik­dolgozatom­tárgyához,­hiszen­a­magyar­mint­idegen­nyelv oktatásának­problémái­közvetlenül­nem­a­szlovákiai­magyar­beszélőközösség­problé- mái,­ugyanakkor­az­ilyen­jellegű­kutatások­igenis­hasznosíthatók­a­szlovákiai­magyar beszélőközösség­számára­is.­nincs­ugyanis­éles­határ­a­„vérbeli”­etnikai­szlovákok­és a­nyelvcsere­állapotában­lévő­magyarok­közt,­akiknek­a­számára­hasznos­volna­nyelvi rehabilitációs­ programokat­ kidolgozni,­ ezek­ pedig­ nem­ nélkülözhetik­ a­ magyar­ mint idegen­nyelv­oktatásának­tanulságait.

misad­katalin­könyvének­utolsó­fejezete­eltér­az­összes­többitől­abban,­hogy­nem nyelvi­problémákkal­foglalkozik,­hanem­azokat­a­nye l v i ­ i ro d á ka t mutatja­be,­ame- lyek­2001-ben­a­magyar­Tudományos­akadémia­támogatásával­épp­azért­jöttek­létre szlovákiában,­a­kárpátalján,­Erdélyben­és­–­felemás­módon­–­a­vajdaságban­is,­hogy a­nyelvalakítás­különféle­eszközeinek­alkalmazásával,­illetve­az­azt­megalapozó­nyel- vészeti­kutatásokkal­és­nyelviadatbázis-építéssel­hozzájáruljanak­a­határon­túli­magyar beszélőközösségek­ nyelvi­ problémáinak­ megoldásához.­ a­ szlovákiai­ iroda­ duna­szer­-

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 2 , S o m o rja

5.­ az­ anyanyelvi­ nevelés­ problémái­ a­ szlovákiai­ magyar­ tannyelvű­ oktatási­ intézményekben (139–158.­p.);­a­hangzó­beszéd­sajátosságai.­mutatványok­a­Szép magyar beszédverseny hangzási–nyelvi­jellegzetességeiből­(193–211.­p.).

6.­ a­szlovák­nyelv­oktatásának­helyzete­a­szlovákiai­magyar­tannyelvű­oktatási­intézmények- ben­(159–175.­p.).

7.­ standardtól­ eltérő­ helyesírási­ formák­ a­ szlovákiai­ magyar­ nyelvű­ sajtóban­ (93–117.­ p.);

nagybetűsítések­a­szlovákiai­magyar­írásgyakorlatban­(119–138.­p.).

8.­ a­ magyar­ mint­ idegen­ nyelv/hungarológia­ oktatásának­ gyakorlati­ kérdései­ a­ pozsonyi comenius­Egyetemen­(177–192.­p.).

dahelyen­ működik­ Gramma­ nyelvi­ Iroda­ néven,­ a­ kárpátalji­ beregszászban­ Hodinka antal­Intézet­néven,­az­erdélyi­kolozsváron­és­sepsiszentgyörgyön­szabó­T.­attila­nyelvi Intézet­néven;­a­vajdaságban­az­mTa­által­támogatott­helybeli­munkatársak­más­intéz- mények­ kötelékében­ végeznek­ a­ nyelvi­ irodákéhoz­ hasonló­ nyelvalakító,­ kutató­ és adatbázis-építő­tevékenységet.­Ezekhez­az­irodákhoz­csatlakozott­2007-ben­a­három ún.­ kisrégió­ –­ Horvátország,­ a­ szlovéniai­ muravidék­ és­ az­ ausztriai­ őrvidék­ –­ közös nyelvi­irodája,­az­Imre­samu­Intézet.­Ezek­az­irodák­alkotják­a­Termini­magyar­nyelvi kutatóhálózatot,­melyet­szoros­kötelék­fűz­az­mTa­nyelvtudományi­Intézetéhez.⁹

dolgozatom­ érdemi­ részében­ egy-egy­ fejezetben­ áttekintem­ a­ föntebb­ említett­ öt témakör­közül­az­első­hármat,­ismertetve­misad­katalin­fontosabb­megállapításait­és hozzáfűzve­saját­észrevételeimet,­ill.­az­elmúlt­negyedszázadban­folytatott­kutatásaim idevágó­eredményeit,­tanulságait.

a­szlovákiai­magyar­szaknyelvek­problémái

a­szaknyelvek­jelentőségét­a­nyelvváltozatokon­belül­nem­lehet­túlbecsülni;­jól­mutat erre­az­a­misad­katalin­által­is­idézett­adat,­mely­szerint­a­szaknyelvi­szókincs­alkotja a­ magyar­ szókészlet­ nagyobb­ részét,­ s­ egyes­ számítások­ szerint­ a­ modern­ társadal- makban­ az­ írásbeliség­ nagyobb­ része­ épp­ szaknyelvi­ közleményekből­ áll­ (11.­ p.).­ a kisebbségi­kétnyelvűség­körülményei­közt­a­szaknyelvek­anyanyelvi­művelésére­csak korlátozottan­van­lehetőség,­mivel­a­szaktudományok­és­szakmák­művelésének­fóru- mai­javarészt­államnyelvűek.­különösen­igaz­ez­a­tudományos­kutatásra­és­a­felsőok- tatásra,­ amelyek­ a­ szaknyelvek­ művelésének­ legfőbb­ színterei,­ ezekben­ ugyanis­ a kisebbségi­nyelvek­jelenléte­köztudomásúan­minimális.­nem­sokkal­jobb­a­helyzet­azo- kon­a­színtereken­sem,­amelyeken­a­szaknyelveknek­nem­annyira­a­művelése­folyik, hanem­inkább­a­használata­(a­használat­persze­bizonyos­értelemben­nagyon­is­„műve- lés”):­a­legtöbb­munkahelyen­–­legyen­szó­akár­állami,­akár­magánkezekben­lévő­intéz- ményről,­szervezetről,­vállalkozásról­–­az­írásbeli­nyelvhasználat­államnyelvű,­a­kisebb- ségi­ nyelv­ legfeljebb­ szóbeli­ változataiban­ jelenik­ meg,­ ahol­ használatát­ nem­ tiltják vagy­nem­korlátozzák­(mert­erre­is­vannak­példák­szlovákiai­magyar­viszonylatban­is).

a­ szlovákiai­ magyar­ beszélőközösségben­ a­ szaknyelvek­ anyanyelvű­ művelésére szinte­csak­néhány­társadalomtudomány­esetében­van­lehetőség­a­magyar­nyelvű,­ill.

a­magyar­nyelvet­(is)­használó­felsőoktatási­intézményekben,­tanszékeken,­valamint­a kisebbségi­ tudományos­ műhelyekben.­ a­ szaknyelvek­ anyanyelvű­ használatának­ leg- fontosabb­színtere­a­magyar­tanítási­nyelvű­alap-­és­középiskola,­továbbá­–­korlátozott mértékben­ –­ a­ legalsó­ szintű­ közigazgatás;­ ezenkívül­ megjelenik­ a­ magyar­ nyelv­ a kereskedelemben­és­a­szolgáltatásokban­is,­bár­korántsem­olyan­mértékben,­ahogyan

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 2 , S o m o rj a

9.­ az­egyes­irodákra,­ill.­a­kutatóhálózatra­l.­csernicskó­és­mtsai­2005,­kolláth­és­mtsai­2005, ill.­ az­ egyes­ irodák­ honlapjait:­ www.lett.ubbcluj.ro/~tjuhasz/sztanyi/index.html­ (szabó­ T.

attila­ nyelvi­ Intézet),­ www.gramma.sk­ (Gramma­ nyelvi­ Iroda),­ www.kmf.uz.ua/egysegek/

kutatomuhelyek/magyarsagkutato/index.html­ (Hodinka­ antal­ Intézet),­ www.isnyi.org­ (Imre samu­ nyelvi­ Intézet),­ www.mtt.org.yu/vak/kutatasok­ (magyarságkutató­ Tudományos Társaság),­www.korpusz.org.yu­(vajdasági­magyar­nyelvi­korpusz).

ez­lehetséges­és­kívánatos­volna.­az­említett­nyelvhasználati­színtereken­a­dolog­ter- mészetéből­fakadóan­a­szaknyelveknek­csak­a­középső,­ill.­alsó­rétege­használatos,­az is­inkább­szóbeli,­mint­írásbeli­formájában,­ennélfogva­pedig­sokszor­inkább­informá- lis,­mint­formális­stílusváltozatokban­jelenik­meg.¹⁰

misad­katalin­a­szaknyelveknek,­ill.­a­szakterminológiának­a­középső­szintjével­fog- lalkozik:­egyik­írásában­(11–27.­p.)­olyan­élelmiszer-ipari­szakkifejezéseket­és­termék- megnevezéseket­vizsgál,­amelyek­a­magyarlakta­településeken­működő­hiper-­és­szu- permarketek,­ill.­kisebb­élelmiszerüzletek­kétnyelvű­(szlovák–magyar)­termékkatalógu- saiból,­ ill.­ szórólapjairól­ származnak,­ vagyis­ a­ laikus­ vásárlóközönség­ tájékoztatását szolgálják;­egy­másik­írásában­(71–91.­p.)­a­dunaszerdahelyi­városi­hivatalban­felgyűj- tött­szlovák­nyelvű­hivatali­szövegek­magyar­fordításával­foglalkozik,­vagyis­ismét­olyan szövegekkel,­amelyeket­a­„szakember”­a­laikusok­számára­készített­el;­a­harmadik­ide- vágó­írásában­(29–70.­p.)­szlovák–magyar,­ill.­magyar–szlovák­szakszótárak­és­szak- kifejezés-gyűjtemények­szókincsét­vizsgálja,­amely­szakemberektől­származik,­és­célja részben­a­szakemberek,­részben­a­laikus­szótárhasználók­tájékoztatása.

amint­ tudjuk,­ a­ szaknyelvek­ anyanyelvű­ művelésének­ és­ használatának­ korláto- zottsága­miatt­a­szaknyelvek­területén­erőteljesen­jelentkezik­a­nye l v i ­h i á ny (a­foga-

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 2 , S o m o rja

10.­ 1.­a­szaknyelvek­fe l s ő ­ r é te g é n az­adott­szakterülettel­legmagasabb­szinten­foglalkozó szakemberek­egymás­közti­kommunikációjában­megjelenő­szaknyelveket­lehet­érteni,­azo- két,­ akiknek­ a­ tevékenysége­ nem­ egyszerűen­ a­ szakma­ művelésére,­ hanem­ új­ szakmai ismeretek­szerzésére­–­és­ettől­elválaszthatatlanul­a­szakterminológia­bővítésére,­fejleszté- sére­–­irányul;­alapvetően­a­tudományos­és­más­szakmai­jellegű­publikációk­nyelvéről­van itt­szó,­ill.­a­tudományos­konferenciák,­szakmai­rendezvények­beszélt­nyelvi­megnyilatkozá- sairól.­ az­ ilyen­ szintű­ szaknyelvet­ használó­ kommunikációt­ fe l s ő ­ s z i n t ű ­ s z a k nye l v i ko m m u n i k á c i ó n a k nevezhetjük.­–­2.­a­szaknyelvek­k ö z é p s ő ­ r é te g é t az­adott­szak- terület­ szakembereinek­ szakmai­ kommunikációjában­ használt­ szaknyelvek,­ azaz­ pl.­ két földrajz­szakos­tanár,­két­üzemmérnök,­két­önkormányzati­tisztviselő­vagy­akár­két­vízveze- ték-szerelő­egymással­való­szakmai­kommunikációja­során­használt­szaknyelv­képezi,­figye- lembe­véve­persze­az­írott­és­a­beszélt­nyelv­formalitás­szerinti­rétegződéséből­adódó­sajá- tosságokat.­E­szaknyelvi­szinten­zajlik­a­k ö z é p s z i n t ű ­ s z a k nye l v i ­ ko m m u n i k á c i ó .­–

3.­a­szaknyelvek­a l s ó ­ r é te g é b e n helyezkednek­el­a­szakemberek­és­laikusok­kommuni- kációjában­megjelenő­szaknyelvek;­ilyen­szaknyelvek­vannak­jelen­tanulási­helyzetben,­pl.­a közoktatásban­vagy­a­tudományos­ismeretterjesztésben,­ahol­a­szakember­–­a­tankönyv- szerző,­a­népszerűsítő­cikk­írója­–­szól­a­laikusokhoz­–­a­diákokhoz,­a­laikus­olvasókhoz­–, és­szakmai­ismereteket­közöl­velük.­Hasonló­a­helyzet­az­államigazgatásban­és­a­közigaz- gatásban,­ amikor­ az­ államhatalom­ vagy­ az­ önkormányzat­ mint­ „szakember”­ laikusokkal, vagyis­az­ügyfelekkel­kommunikál,­továbbá­a­kereskedelmi­és­a­szolgáltatói­szférában,­ahol a­szakember­(többnyire­közvetítők­segítségével)­tájékoztatást­nyújt­az­általa­eladásra­kínált termékekről­vagy­szolgáltatásokról­a­laikusok­–­a­vevők,­az­ügyfelek­–­számára.­Ezt­nevez- zük­tehát­a l s ó ­ s z i n t ű ­ s z a k nye l v i ­ ko m m u n i k á c i ó n a k .­–­4.­Ezenkívül­megkülönböz- tethetjük­a­szaknyelveknek­egy­még­alacsonyabb,­l e g a l s ó ­ r é te g é t is,­amely­a­laikusok egymás­ közti­ szakmai­ kommunikációját­ jellemzi,­ amikor­ pl.­ egy­ hobbikertész­ elmondja­ a másiknak,­hogyan­metszi­a­szőlőt,­egy­nem­autószerelő­egy­másiknak,­mi­volt­a­baja­a­gép- kocsijának,­ egy­ gimnazista­ egy­ másiknak­ mesél­ egy­ olyan­ szakterületről,­ amely­ nagyon érdekli­ stb.­ Ilyenkor­ l e g a l s ó ­ s z i n t ű ­ s z a k nye l v i ­ ko m m u n i k á c i ó folyik.­ Termé­sze­- tesen­az­említettek­nem­értékkategóriák,­még­csak­nem­is­igényszinteket­jeleznek,­hiszen­a legalsó­szintű­szaknyelvi­kommunikáció­is­lehet­a­maga­szintjén­„igényes”.

lomra­l.­lanstyák­2000,­176–184.­p.,­2002a,­2002b,­89.­p.;­l.­még­lanstyák­2010b, 36–39.­p.),­ez­pedig­tág­teret­enged­a­többségi­nyelv­hatásának­nemcsak­a­szűken­vett szókincsben,­hanem­a­mondatfűzésben­és­a­szövegtani­jellemzőkben,­továbbá­az­írott nyelv­esetében­kisebb­mértékben­a­helyesírásban­is.­mivel­hasonló­a­helyzet­a­kárpát- medence­többi­kisebbségi­magyar­beszélőközösségében,­fennáll­a­szaknyelvek­szét- fejlődésének­veszélye,­ahogy­arra­misad­katalin­több­helyen­is­figyelmeztet­(11–12., 14.,­29.­p.).

a­külön­szlovákiai,­erdélyi,­kárpátaljai,­vajdasági­stb.­magyar­szaknyelvek­kialakulásával a­magyarország­határain­kívül­élő­magyar­beszélőközösségek­számára­körülményeseb- bé­ válna­ az­ anyaországgal­ való­ kapcsolattartás:­ megnehezítené­ a­ kisebbségben­ élő magyar­szakemberek­kommunikációját­magyarországi­kollégáikkal,­a­kisebbségi­magyar fiatalok­magyarországi­továbbtanulását,­a­magyarországi­tan-­és­szakkönyvek­használa- tát­stb.­(11–12.­p.)

szemben­a­mindennapi­beszélt­nyelvvel­vagy­a­szépirodalom­nyelvével,­ahol­a­nyelvi variabilitás­ nem­ zavaró,­ sőt­ sokkal­ inkább­ kívánatos,­ mivel­ lehetővé­ teszi­ a­ beszélő szándékának­finomabb­kifejezését,­identitásának­„elegáns”­jelzését,­a­színesebb,­vál- tozatosabb,­ hatásosabb­ fogalmazásmódot,­ a­ szaknyelvekben­ a­ variabilitás­ ellene megy­ az­ egyértelműség­ alapvető­ követelményének,­ és­ ezért­ más­ nyelvváltozatokhoz képest­jóval­szűkebb­körben­érvényesül.

mivel­a­szlovákiai­magyar­szaknyelvi­szövegek­tetemes­része­szlovákból­való­fordítás, a­szlovákiai­(és­más­kisebbségi­magyar)­szaknyelvek­vizsgálata­valójában­a­fordítástu- domány­illetékességi­körébe­is­tartozik,­pontosabban­a­fordítástudomány­és­a­kontak- tológia­határterületén­helyezkedik­el,­ugyanakkor­igazán­meggyőző­eredmények­véle- ményem­szerint­csak­akkor­születhetnek,­ha­ezek­a­vizsgálatok­társasnyelvészeti,­azaz szociolingvisztikai­szemléletűek.­így­például­a­szerző­által­vizsgált­termékkatalógusok- ban­ és­ szórólapokon­ megjelenő­ magyar­ nyelvű­ terméknevek,­ a­ dunaszerdahelyi magyar­nyelvű­hivatali­szövegekben­található­sajátos­kifejezések­vagy­a­kétnyelvű­szó- tárakban­ talált­ nemstandard­ magyar­ szavak­ és­ kifejezések­ értékelésekor­ többféle szempontú­elemzésre­is­szükség­van:

1.­ko n t a k to l ó g i a i ­ s z e mp o n t b ó l a­kérdés­az,­milyen­kapcsolat­van­a­forrás- nyelvi­szlovák­szakkifejezés­és­célnyelvi­magyar­megfelelője­között,­azaz­milyen­módon nyilvánul­meg­(ha­megnyilvánul)­a­magyar­megfelelő­létrehozásában­a­kontaktushatás.

a­szerző­legtöbbször­a­különféle­kölcsönszótípusokba­sorolja­a­létrejövő­kifejezéseket, ugyanakkor­hangsúlyozni­kell,­hogy­kölcsönzésről­csak­olyankor­beszélhetünk,­ha­a­cél- nyelvi­formát­nem­a­fordító­alkotta,­hanem­az­már­eleve­él­a­szlovákiai­magyar­beszé- lőközösségben­vagy­annak­valamely­részében;­ellenkező­esetben­csak­interferenciáról vagy­kontaktushatásról­beszélhetünk;­igaz,­ennek­formái­megfelelnek­a­kölcsönszavak egyes­típusainak­(ami­nem­meglepő,­hiszen­a­kölcsönszavak­megjelenése­a­kontak- tushatás­társadalmi­szintű,­hosszabb­távú­nyelvi­következménye).

2.­Fo rd í t á s e l m é l et i ­ s z e mp o n t b ó l az­egyik­legizgalmasabb­kérdés­az,­hogy­a fordító­ (aki­ maga­ rendszerint­ nem­ szakembere­ az­ adott­ szakterületnek,­ és­ nem­ is ismeri­a­közmagyar­szakterminológiát)­milyen­fordítási­stratégiákat­alkalmaz­a­felme- rülő­ nyelvi­ problémák­ megoldására.­ a­ különféle­ „fordítási­ inadekvátságok”­ különféle

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 2 , S o m o rj a

11.­ Ez­egyébként­a­szlovák­eredetire­is­vonatkozik.

fordítási­stratégiák­alkalmazásának­a­következményei.­Ezek­a­stratégiák­mind­legitim- nek­mondhatók,­még­ha­alkalmazásuk­olykor­olyan­fordításhoz­vezet­is,­amely­az­adott kontextusban­valamilyen­szempontból,­bizonyos­nyelvi­ideológiák­fényében­nem­a­leg- megfelelőbb.

3.­annak­megítélésében,­hogy­egy-egy­fordítási­megoldás­mennyire­megfelelő,­nem tekinthetünk­el­a­kontextustól­–­és­itt­jön­be­a­képbe­a­t á r s a s nye l v é s z et i ­ s z e m - p o n t .­az­élelmiszer-ipari­termékek­megnevezésének­fordítása­esetében,­amelyek­egy áruház­vagy­élelmiszerüzlet­reklámújságában­vagy­szórólapján­jelennek­meg,­a­cél­a vásárlók­tájékoztatása­(a­címzettek­tehát­nem­élelmiszer-ipari­szakemberek),­vagyis­a föntebb­ említettek­ közül­ középső­ szintű­ szaknyelvi­ kommunikációról­ van­ szó,­ sőt­ ha úgy­vesszük,­hogy­a­fordító­kommunikál­a­vásárlókkal,­akkor­akár­alsó­szintű­szaknyelvi kommunikációról­is­beszélhetünk,­tekintve,­hogy­a­fordító­is­laikus.­az­olvasó­tájékoz- tatását­ ráadásul­ a­ legtöbb­ esetben­ a­ terméket­ ábrázoló­ fénykép­ is­ segíti;­ ezenkívül figyelembe­ kell­ venni,­ hogy­ az­ olvasóközönség­ nagy­ része­ kétnyelvű,­ vagyis­ az­ első helyen­szereplő­szlovák­megnevezést­is­érti;­a­magyar­fordításnak­nem­annyira­tájé- koztató,­hanem­inkább­szimbolikus­funkciója­van.­Ilyen­körülmények­közt­nem­biztos, hogy­annyira­lényeges,­hogy­a­fordító­a­pontos­közmagyar­szaknyelvi­terminust­hasz- nálja,­ sőt­ (figyelembe­ véve­ egyes­ szaknyelvi­ terminusok­ bonyolultságát,­ nehézkessé- gét,­mesterkéltségét)­ez­még­kontraproduktív­is­lehet.¹¹nem­biztos­például,­hogy­prob- lémát­ jelent­ a­ reménybeli­ vásárlónak,­ ha­ a­chlieb tmavý krájaný (magyarul­szeletelt barna kenyér)­terméknév­magyar­megfelelőjeként­csak­ennyit­tüntet­fel­a­fordító:­barna kenyér (21.­p.),­főleg­ha­a­fényképen­látszik,­hogy­a­kenyér­szeletelt,­és­az­olvasók­nagy része­amúgy­is­érti­a­krájanýszót.

annak­megítélésében,­hogy­egy-egy­fordítási­stratégia­alkalmazása­az­adott­hely- zetben­mennyire­indokolt,­figyelembe­kell­venni­különféle­gyakorlati­szempontokat­is, pl.­ki­a­fordító,­mennyi­ideje­van­a­fordítás­elkészítésére,­milyen­segédeszközökkel­ren- delkezik,­az­adott­felületen­mennyi­szabad­hely­áll­rendelkezésre­a­magyar­fordítás­szá- mára­stb.­nem­mindegy,­hogy­milyen­áron­(a­szónak­nemcsak­pénzügyi­értelmében) lehet­elkészíteni­a­terminológiailag­pontos­és­az­adott­szakterület­szempontjából­adek- vát­ fordítást,­ amely­ az­ esetek­ többségében­ nem­ is­ nagyon­ szolgál­ információforrás- ként,­inkább­szimbolikus­jelentősége­van.

a­ szerző­ megfigyelte­ többek­ között,­ hogy­ „egy-egy­ szlovák­ terméknévnek­ többféle magyarországi­megfelelője­létezik:­a­szlovák­čerstvé maslomegnevezésnek­például­a magyarországi­kereskedelmi­forgalomban­a­teavaj, csemegevaj vagymárkázott vaj felel meg”­(22.­p.),­ugyanakkor­az­általa­vizsgált­forrásokban­„szinte­kivétel­nélkül­a­szlovák megnevezés­szó­szerinti­fordítása,­a­friss vaj szerepel,­elvétve­találkozni­csak­a­teavaj műszóval,­a­másik­két­kifejezés­egyetlen­szlovákiai­magyar­árukatalógusban­sem­sze- repel”.­Fölmerül­a­kérdés,­hogy­ez­baj-e.­nyilván­baj,­ha­bajnak­tekintjük­azt,­hogy­a szlovákiai­ magyar­ vásárló­ nem­ tanulja­ meg­ a­ magyarországi­ terminusokat­ (kérdés, hasznát­ veszi-e­ ezeknek­ olyan­ mértékben,­ hogy­ nem­ ismeretük­ gondot­ okozhatna

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 2 , S o m o rja

12.­ misad­katalin­személyes­közlése­szerint­„az­élelmiszerekre­vonatkozó,­uniós­normákat­is figyelembe­vevő­magyar­élelmiszerkönyv­szerint­nincs­tartalmi­különbség­a­3­megnevezés között,­de­ennek­sokszor­a­magyarországi­magyarok­sincsenek­tudatában”.

13.­ ritkábban­előfordul­az­is­–­nyilván­amikor­a­szótáríró­nincs­résen­–,­hogy­a­szótárban­idegen szó­jelenik­meg­olyan­szakkifejezésben,­amely­a­közmagyarban­nem­használatos­idegen­szó:

populációsűrűség – hustota populácie,­standard­magyar­megfelelője:­népsűrűség (53.­p.).

14.­ a­ közvetlen­ kölcsönszavak­ ún.­ közvetlen­ kontaktushatás­ révén­ jönnek­ létre­ úgy,­ hogy­ az átadó­nyelvből­alapvetően­átadó­nyelvi­hangalakban­jönnek­át­a­szavak­az­átvevő­nyelvbe.

Ilyen­pl.­a­szlovákiai­magyar­nyelvváltozatokban­a­horcsica, hranolki, párki, vlecska stb.­Ezzel szemben­állnak­a­közvetett­kölcsönszavak,­amelyek­ún.­közvetett­kontaktushatás­révén­jön- nek­létre;­ilyenkor­az­átadó­nyelvi­elemek­átvevő­nyelvi­elemekkel­helyettesítődnek:­így­jön- nek­létre­többek­között­a­tükörszók­és­tükörkifejezések,­pl.­a­szlovákiai­magyarban­az­alap- iskola (vö.­szlk.­základná škola),­az­anyasági szabadság (vö.­szlk.­materská dovolenka),­a fizetetlen szabadság (vö.­neplatená dovolenka)­stb.

neki),­ugyanakkor­ha­e­megnevezések­közt­nincs­tartalmi­különbség,¹²akkor­egyálta- lán­nem­baj,­hogy­nem­három­kifejezés­közül­választ­a­fordító­(milyen­alapon?),­sőt­a szaknyelvek­egyértelműsége­szempontjából­még­az­is­inkább­előnyös,­ha­a­fordításban friss vaj szerepel,­mert­az­olvasó­ezt­tudja­legkönnyebben­a­szlovák­čerstvé maslo kife- jezéssel­azonosítani.

a­ szótárak­ vizsgálatának­ egyik­ legérdekesebb­ tanulsága,­ hogy­ „az­ idegen­ eredetű szlovák­kifejezés­mellé­abban­az­esetben­is­magyar­megfelelő­kerül,­amikor­a­magyaror- szági­szaknyelv­szintén­az­idegen­eredetű­megnevezést­részesíti­előnyben”­(40.­p.).­Erre a­ jelenségre­ több­ szótárból­ is­ hoz­ példákat­ a­ szerző,­ pl.­dogma – hittétel, a­ standard magyarban:­hittétel, dogma; modelovanie – mintázás, a­standard­magyarban:­modellezés (40.­p.);deformácia – torzulás,­a­standard­magyarban:­deformáció, torzulás;disk – tár- csa, lemez,­ a­ standard­ magyarban:­tárcsa, lemez, diszk (45.­ p.).­ Ez­ a­ tendencia­ azért figyelemre­méltó,­mert­élesen­szembemegy­a­nyelvi­gazdaságosság­követelményeivel.­a kétnyelvű­beszélő­sokkal­könnyebben­előhívja­a­mindkét­nyelvében­meglévő­szavakat, kifejezéseket,­ezek­használata­tehát­kisebb­mentális­erőfeszítést­igényel.¹³a­szótárak­–

úgy­látszik­–­azon­vannak,­hogy­megnehezítsék­a­szótárhasználók,­ill.­nyelvhasználók­dol- gát,­és­olyan­lexémák­használatára­kényszerítsék­őket,­amelyek­csak­az­egyik­nyelvükben vannak­ meg.­ a­ szótáríróknak­ ez­ az­ eljárása­ azért­ is­ kontraproduktív,­ mert­ növeli­ a magyarországi­és­szlovákiai­magyar­nyelvváltozatok­közötti­távolságot,­vagyis­a­„szétfej- lődést”­támogatja,­legalábbis­azt­a­benyomást­kelti,­hogy­nagyobb­a­távolság­a­tényle- gesnél,­ami­nyilvánvalóan­nem­jó­a­kisebbségi­beszélőknek.­Ezenkívül­–­ahogy­a­szerző is­észreveszi­–­szűkíti­a­beszélők­kifejezési­lehetőségeit­(58.­p.).

Ezt­a­magatartást­nem­lehet­mással­magyarázni,­csak­a­purista­ideológia­erőteljes érvényesítésével.­a­nyelvi­purizmus­az­a­meggyőződés,­hogy­a­hagyományos,­nem­ide- gen­eredetű­szavak­és­más­típusú­morfémák­eredendően­helyesebbek,­mint­az­idegen eredetű­ szavak­ és­ más­ típusú­ morfémák;­ hasonlóképpen­ az­ idegen­ minta­ nélküli, belső­keletkezésű­formák­helyesebbek,­mint­azok,­amelyeket­idegen­mintára­alkottak.

Ennek­ a­ meggyőződésnek­ nincs­ tudományos­ alapja­ (l.­ lanstyák­ 2007b,­ 179–180., 184–190.­p.;­vö.­még­lanstyák­2009b,­31.­p.).

érdekes,­hogy­a­purizmus­inkább­csak­a­közvetlen­kölcsönszavak¹⁴esetében­érvé- nyesül,­nyilván­azért,­mert­az­ún.­„idegen­szavak”,­amelyek­ellen­az­anyanyelvi­nevelés

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 2 , S o m o rj a

és­a­nyelvművelés­gyakran­folytat­irtó­hadjáratokat,­közvetlen­kölcsönszavak.­a­közve- tett­kontaktushatásra­mintha­nem­volnának­annyira­érzékenyek­a­szótárak­összeállítói, ahogy­ezt­az­ilyen­példákból­látjuk:­pl.:­filozofia marxizmu – marxizmus filozófiája, a standard­magyarban:­marxista filozófia; biológia buniek – sejtek biológiája, a­standard magyarban:­sejtbiológia (40.­p.);­sejt magja – jadro bunky,­standard­magyar­megfele- lője:­sejtmag(53.­p.).

Ez­az­eljárás­összhangban­van­a­kétnyelvű­nyelvváltozatokban­érvényesülő­szétta- goló­(analitizáló)­tendenciával:­általános­megfigyelés,­hogy­a­kétnyelvű­emberek­–­ami- kor­ választási­ lehetőségük­ van­ –­ a­ széttagoló­ (analitikus)­ szerkezeteket­ előnyben részesítik­ a­ tömörítő­ (szintetikus)­ szerkezetekkel­ szemben­ (Győri-nagy­ 1988,­ 7.­ p.;

lanstyák­2002,­89–91.­p.).­a­széttagoló­szerkezetek­kedvelésének­egyik­mozgatóru- gója­ a­ kétnyelvű­ beszélőkre­ jellemző­ nagyobb­ fokú­ nyelvi­ bizonytalanság;­ széttagoló szerkezetek­használata­esetében­ugyanis­általában­kisebb­a­tévedés­veszélye.­a­nyelv lexikális­ síkjához­ tartozó­ tömörítő­ szerkezetek­ egyedibbek,­ „kiszámíthatatlanabbak”, nehezebben­ megjósolhatóak,­ mint­ a­ nyelv­ grammatikai­ síkjához­ tartozó­ analitikus szerkezetek,­ amelyek­ a­ tévedés­ kockázata­ nélkül­ létrehozhatók­ jól­ ismert­ szabályok alkalmazásával.­azt­a­szót­például,­hogy­nőnap,­a­beszélőnek­külön­meg­kell­tanulnia, mert­nem­evidens,­hogy­az­adott­fogalmat­épp­egy­ilyen­típusú­összetétel­fejezi­ki;­ezzel szemben­a­nők napja szerkezetet­könnyen­létrehozza­minden­anyanyelvi­beszélő,­nem kell­hozzá­tudnia,­hogyan­nevezik­magyarországon­azt­a­napot,­amikor­a­férfiak­külön- féle­szokatlanságok­elkövetésével­enyhítenek­a­hölgyekkel­szembeni­rossz­lelkiisme- retükön.

a­ széttagoló­ megfelelők­ előnyben­ részesítése­ nemcsak­ a­ kétnyelvűekre­ jellemző széttagoló­tendenciával­van­összhangban,­hanem­a­fordításokra­jellemző­explicitáció jelenségével­is­rokonítható­(erre­l.­lanstyák­2003,­61–62.­p.,­vö.­még­2004,­19.­p.).

„az­ex p l i c i t á c i ó olyan­fordítási­művelet,­amelynek­során­a­fordító­nyíltabban,­világo- sabban,­esetleg­több­szóval­fejez­ki­valamit­a­célnyelvi­szövegben,­mint­ahogy­azt­a­for- rásnyelvi­szöveg­szerzője­tette.”­(klaudy­2005,­163.­p.;­l.­még­klaudy­1999,­151.­p.;

1999/2007).­Explicitálás­történik­pl.­akkor,­amikor­a­fordító­az­Ady költészete szókap- csolatot­így­fordítja­szlovákra:­Básnická tvorba Endreho Adyho;­más­jellegű­explicitáció ugyan,­de­szintén­explicitáció,­ha­a­magyar­nőnap szót­a­medzinárodný deň žien kife- jezéssel­adjuk­vissza­(annak­ellenére,­hogy­nincs­lehetőségünk­arra,­hogy­ne­legyünk explicitebbek­az­eredetinél).

van­olyan­szójegyzék­is,­amelyben­az­explicitáció­ellentétére,­az­i mp l i c i t á c i ó r a is találunk­példát.­az­implicitáció­olyan­fordítási­művelet,­melynek­során­a­fordító­a­kon- textusra­támaszkodva­a­célnyelvben­implicitté­tesz­olyasmit,­ami­a­forrásnyelvben­exp- licitebb­módon­van­kifejezve,­pl.­ha­a­fordító­a­magyar­az öcsém három évvel fiatalabb nálam kifejezést­így­adja­vissza­szlovákul:­môj brat je o tri roky mladší ako ja,­mivel­a brat szó­ ebben­ a­ kontextusban­ csakis­ fiatalabb­ testvért­ jelenthet,­ így­ a­mladší jelző elhagyható­(az­öcs szótári­megfelelője­mladší brat lenne).­amint­a­példából­is­látjuk,­az implicitációt­ sokszor­ a­ nyelvek­ közötti­ strukturális­ különbségek­ indokolják.­ rend­- szeresen­implicitálunk­például­olyankor,­amikor­indeoeurópai­nyelvből­magyarra­való fordítás­során­elhagyjuk­a­nemre­való­utalást,­pl.­szl.­bola som tam → m.­ott voltam.

(az­implicitációra­l.­klaudy­2004/2007;­vö.­még­klaudy­2005,­174–176.­p.­és­passim.)

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 2 , S o m o rja

a­ misad­ katalin­ által­ elemzett­ kétnyelvű­ szójegyzékben­ ez­ a­ jelenség­ úgy­ jelenik meg,­hogy­a­jegyzéknek­a­„magyar­szóanyaga­a­szlovák­megnevezésekkel­összevetve sokkal­általánosabb,­kevésbé­pontos,­s­esetenként­jóval­kevesebb­információt­tartal- maz”,­pl.:­kolóniák – bunkové kolónie,­standard­magyar­megfelelő:­sejttársulás. az­imp- licitáció­alkalmazását­itt­nem­a­két­nyelv­közötti­strukturális­különbségek­magyarázzák, hanem­valószínűleg­a­szótár­szerzőinek­nyelvtudásbeli­hiányosságaira­mennek­vissza.

(a­kétnyelvű­nyelvhasználatra­jellemző­egyszerűsítés­és­az­implicitáció­összefüggésére l.­lanstyák­2003,­59–61.­p.;­vö.­még­lanstyák­2004,­19.­p.)

Egy­további­eljárás,­melyben­a­szótárírók­nyelvtudásbeli­hiányosságai­érhetők­tet- ten,­a­körülírások­alkalmazása­terminus­technicusok­helyett,­pl.­kafiléria – állati fehér- je tartalmú takarmányokat előállító vállalat,­ standard­ megfelelő:­fehérjefeldolgozó, fehérjefeldolgozó vállalat. az­ ilyen­ megoldások­ alkalmazása­ azért­ figyelemre­ méltó, mert­a­körülírást­mint­fordítói­stratégiát­még­a­folyó­szövegekben­is­kerülni­szokták­a fordítók:­szótárban­való­érvényesülése­nagyon­szokatlan.­a­körülírások­mint­fordítási stratégia­itt­kontraproduktív,­azt­a­benyomást­kelti,­hogy­a­magyar­nyelv­„tökéletlen”, és­emellett­természetesen­a­többségi­nyelvi,­rövidebb­kifejezés­használatára­ösztönöz.

Előfordul,­hogy­a­szótárak­a­szlovák­szakszó­magyar­megfelelői­közül­csak­a­közép- és­alsó­szintű­szaknyelvi­kommunikációban­előfordulót­adják­meg,­a­felső­szintűt­nem, pl.­a­kolok megfelelőjeként­az­egyik­szótárban­csak­az­okmánybélyeg szerepel,­az­ille- tékbélyeg hiányzik­belőle­(46.­p.).­az­illetékbélyeget­tapasztalatom­szerint­a­magyaror- szági­laikus­beszélők­sem­nagyon­használják,­bár­passzívan­ismerik;­ezzel­szemben­a szlovákiai­magyarok­alig­találkoznak­vele­–­és­nem­is­igen­fognak,­ha­még­a­szótárak- ba­ se­ kerül­ be.­ Ezt­ mindenképpen­ negatívan­ kell­ értékelni,­ hiszen­ ha­ a­ felső­ szintű kommunikációra­jellemző­szakszavak­nem­kerülnek­be­a­szótárakba,­még­nehezebben várható,­hogy­bekerülnek­a­kisebbségi­magyar­szaknyelvekbe.

az­anyanyelvi­nevelés­problémái

az­anyanyelvi­nevelésnek­–­amint­a­szerző­is­hangsúlyozza,­s­amint­írásom­elején­már jeleztem­is­–­kisebbségi­körülmények­közt­különleges­jelentősége­van:­mivel­a­gyer- mekek­anyanyelve­kisebb­vagy­nagyobb­mértékben­veszélyben­van,­az­iskolának­fon- tos­feladata,­hogy­egyrészt­(létrehozza­és)­erősítse­a­diákok­pozitív­viszonyulását­anya- nyelvükhöz,­ másrészt­ hozzájáruljon­ anyanyelvük­ megerősödéséhez,­ kiteljesedéséhez (vö.­139–140.­p.).­sajnos­a­szlovákiai­magyar­iskolákban­–­ahogy­ez­misad­katalin­fej- tegetéseiből­is­kitűnik,­bár­ő­nem­fogalmaz­ilyen­élesen­–­ehelyett­a­gyermekeknek­a tényleges­anyanyelvüktől­való­elidegenítése,­az­anyanyelv­tekintélyének­az­aláásása,­a gyermekek­ nyelvérzékének­ az­ elbizonytalanítása,­ nyelvi­ készségeik­ rombolása­ folyik, miközben­természetesen­mindazok,­akik­ebben­a­dicstelen­munkában­részt­vesznek (oktatási­„szakemberek”,­tankönyvírók,­tanítók­és­tanárok­stb.),­teljes­tudatlanságban vannak­ tetteik­ következményei­ felől.­ Eljárásukra­ még­ sincs­ mentség,­ mert­ ma­ már magyar­nyelven­is­mindenki­rendelkezésére­áll­a­szükséges­szakirodalom.

az­anyanyelvi­nevelés­ilyen­félresiklásának­fő­okát­azokban­a­nyelvi­ideológiákban láthatjuk,­amelyek­áthatják­az­anyanyelvi­nevelést,­és­amelyek­vakká­teszik­a­szakem- bereket­a­valódi­problémák­iránt,­miközben­álproblémákkal­folytatnak­szélmalomhar- cot­(pl.­„nyelvhelyességi­hibák”­ellen­harcolnak,­amelyek­valójában­a­nyelv­normális,

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 2 , S o m o rj a

hibátlan­ kifejezési­ eszközei,­ legalábbis­ a­ nyelvhasználati­ színterek­ egy­ részén).­ Ilyen ideológia­a­nyelvi­standardizmus,­a­nyelvi­homogenizmus,­a­nye l v i ­p u r i z m u s ,­a­nyel- vi­platonizmus­és­a­nyelvi­konzervativizmus.­a­nyelvi­purizmusról­már­föntebb­volt­szó, itt­csak­simon­szabolcs­egy­írására­(2007)­utalnék,­amely­kifejezetten­az­anyanyelvi nevelésben­érvényesülő­purizmusról­szól.­a­nye l v i ­ s t a n d a rd i z m u s mint­általános nyelvi­ideológia­az­a­hiedelem,­hogy­a­standard­nyelvváltozat­értékesebb,­magasabb rendű,­fejlettebb,­jobb,­sőt­szebb­a­többinél.­a­nyelvi­standardizmus­mint­nyelvhelyes- ségi­ideológia­az­a­nyelvészeti­szempontból­alaptalan­vélekedés,­hogy­a­standard­nyel- vi­formák­eredendően­helyesebbek,­mint­a­más­nyelvváltozatokhoz­tartozó­formák.­a nye l v i ­ h o m o g e n i z m u s az­a­meggyőződés,­hogy­a­nyelvi­és­nyelvváltozati­sokféle- ség­negatív­jelenség;­a­homogenizmus­hívei­ezért­a­nyelvi­egységet,­ill.­egységes­nyel- vet­szorgalmazzák­a­nyelvi­változatosság­rovására.­a­nye l v i ­ p l a to n i z m u s az­a­véle- kedés,­hogy­a­nyelvnek­van­egy­ideális­formája,­amely­mintegy­független­a­tényleges diskurzusokban­található­nyelvi­alakulatoktól;­a­platonizmus­szerint­tehát­egy-egy­nyel- vi­ forma­ helyessége­ független­ attól,­ mennyire­ elterjedt,­ és­ kik­ használják.­ a­ nye l v i ko n z e r va t i v i z m u s az­a­tévhit,­hogy­a­hagyományos,­a­nyelvben­régebb­óta­meglé- vő­nyelvi­formák­eredendően­helyesebbek,­mint­az­újabban­létrejöttek­vagy­bekerültek.

a­szlovákiai­magyarok­anyanyelve­a­magyar­nyelv­valamely­szlovákiai­beszélt­nyelvi­vál- tozata.­Ez­az­az­„édes­anyanyelv”,­amit­a­gyermekek­otthon,­édesanyjuktól­és­más­csa- ládtagjaiktól­a­szeretet­légkörében­sajátítanak­el,­ehhez­kötődnek­erős­érzelmi­szálak- kal,­ amelyekre­ különösen­ nagy­ szükség­ van­ a­ kisebbségi­ kétnyelvűség­ körülményei közt,­ahol­csak­az­erős­érzelmi­kötődés­tudja­valamelyest­ellensúlyozni­a­többségi­nyelv nagyobb­hasznosságát.­az­iskola­azonban­a­gyermek­anyanyelvét­elutasítja,­a­benne található­jelenségek­egy­részét­„nyelvhelyességi­hiba”-ként­bélyegzi­meg,­más­részüket

„nyelvjárásiasság”-ként,­ egy­ további­ részüket­ „szlovakizmusok”-nak­ vagy­ egyenesen

„szlovák­szavak”-nak­titulálja­és­szintén­helytelennek­ítéli.­misad­katalin­erről­egy­tan- könyvtervezet­elemzése­kapcsán­ezt­a­véleményt­fogalmazza­meg:

[a]­szerzők­a­standard­nyelvváltozattól­eltérő­egyéb­nyelvváltozatokat­–­köztük­a­kisebb- ségi­anyanyelvváltozatot­–­egyfajta­ártalomként­kezelik,­amelytől­meg­kell­szabadítani­a tanulókat­[...].­arra­nem­is­gondolnak,­hogy­az­egyes­nyelvváltozatok­sajátos­szerepköré- nek­kiszorításával­fokozzák­a­tanulók­nyelvi­bizonytalanságát,­miközben­elhitetik­velük, hogy­ nyelvhasználatuk­ területi­ variációja­ csupán­ periferikus­ –­ s­ ennek­ következtében értéktelen­–­tartomány.­(153–154.­p.)

misad­katalin­fönti­szavait­egy­olyan­eset­kapcsán­fogalmazta­meg,­ahol­a­szerzők­még a­jelenség­minősítésében­is­alaposan­melléfogtak.­azt­állították­ugyanis,­hogy­„nyelv- járási­jelenség”­az,­„amikor­a­csallóközi­magyar­azt­mondja,­hogy­Elvágtam az ujjam.a köznyelvben­ ez­ azt­ jelenti,­ hogy­ az­ ujjam­ le­ is­ esett­ a­ helyéről,­ mert­ ott­ ugyanezt­ a Megvágtam az ujjam alakkal­ fejezzük­ ki”­ (153.­ p.).­ a­ tankönyvírók­ és­ nyelvművelők által­ oly­ szívesen­ idézett­ értelmező­ kéziszótárban,­ annak­ második­ kiadásában,­ az elvág szócikkben­az­első­jelentés­egyik­árnyalataként­ez­az­értelmezés­szerepel:­’erő- sen­megvág­vmit,­mélyen­belevág’,­anélkül­hogy­ez­a­jelentésárnyalat­táj vagy­nép vagy akár­bizstílusértékkel­volna­ellátva­(a­szótár­példája­épp­az­elvágta az ujját).

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 2 , S o m o rja

Példánk­ arra­ is­ rámutat,­ hogy­ az­ anyanyelvi­ nevelés­ a­ használat­ kontextusából kiszakított­nyelvi­elemeket­minősít:­ha­egy­jelenséget­„nyelvhelyességi­hibá”-nak­bélye- gez,­akkor­az­adott­jelenséget­mindenütt:­minden­beszédhelyzetben,­bármilyen­beszé- lő­szájából,­az­interakció­céljától­függetlenül­helytelennek­tartja.­Pedig­az­anyanyelvi nevelésnek­abból­kellene­kiindulnia,­hogy­minden­nyelvi­forma,­amit­anyanyelvi­beszé- lők­közösségi­szinten­használnak,­valamilyen­kontextusban­helyes,­helyénvaló.­Pl.­az ún.­suksükölő­vagy­nákoló­igealakok­használata­tökéletesen­helyénvaló­a­mindennapi beszélt­nyelvben,­nyelvjárási­vagy­kevésbé­iskolázott­köznyelvi­beszélők­szájából,­nem normatív­azonban­formális­beszédhelyzetben.­Hasonlóképpen­a­párki, hranolki, vlecs- ka szlovák­eredetű­kölcsönszavak­vagy­a­tájszavak­használata­szintén­teljesen­helyén- való­a­mindennapi­beszélt­nyelvben,­nyelvjárási­beszélők­szájából,­bár­magyar–magyar kommunikáció­esetében­némi­zavart­okozhatnak­a­kommunikációban.

a­használat­körülményeinek­figyelmen­kívül­hagyására­egy­olyan­példa­is­szerepel a­misad­katalin­által­vizsgált­tankönyvtervezetben,­amely­–­bevallom­–­még­számom- ra­ is­ meglepetés­ volt,­ pedig­ úgy­ gondoltam­ eddig,­ nincsenek­ illúzióim­ a­ szlovákiai magyar­anyanyelvi­neveléssel­kapcsolatban.­mégis­voltak.­arra­ugyanis­nem­számítot- tam,­hogy­még­a­köszönésekkel­kapcsolatban­is­egy­sommás,­a­beszédhelyzet­különb- ségeit,­a­beszélők­társas­jellemzőit­teljesen­mellőző­„szabályt”­kapnak­a­jobb­sorsra érdemes­fiatalok:

soha­ne­felejtsük­el­a­napszakos­köszönéshez­hozzátenni­a­kívánokszót!­Ha­elhagyjuk, köszönésünk­hányaveti,­flegma,­netán­lenéző­lehet;­a­Viszontlátásraalakot­ne­csonkít- suk!­rövidített­formája­még­bántó­is­lehet!­(152.­p.)

arra,­hogyan­lehet­a­diákokat­elidegeníteni­a­saját­nyelvüktől­és­demotiválni­őket,­szo- morú­példa,­hogy­a­tankönyvtervezet­írói­azt­kívánják­a­diákoktól,­hogy­elrettentő­(!) példaként­ soroljanak­ fel­ „néhány­ sms-ben­ használatos­ rövidítést”­ (153.­ p.).­ Pedig­ a nyelvi­gazdaságosság­érvényesülésére­keresve­sem­találhatnánk­jobb­példát,­mint­az sms-ek­rövidítő-tömörítő,­emellett­sokszor­játékos­(igaz,­máskor­–­a­dolog­természeté- ből­fakadóan­–­erőltetett)­megoldásait.

az­anyanyelvi­„nevelés”­a­mindennapok­gyakorlatában­sajnos­nem­áll­meg­a­minő- sítgetésnél:­a­negatívan­értékelt­jelenségek­használatát­tiltja­is,­a­maga­legitim­és­ille- gitim­ eszközeivel¹⁵ szankcionálja,­ vagyis­ mindent­ megtesz­ annak­ érdekében,­ hogy­ a gyermekek­édes­anyanyelvét­lerombolja,­s­ennek­romjain­egy­másik,­egyedül­helyesnek

15.­ legitim­ eszköz­ a­ rossz­ érdemjegy,­ illegitim­ például­ a­ kinevetés,­ kigúnyolás.­ megjegyzem azonban,­hogy­az­érdemjegy­is­lehet­illegitim,­ha­pl.­nem­nyelvórán­kap­a­diák­rossz­érdem- jegyet­nyelvi­okokból.­Pl.­az­egyik­gyermekem­egyszer­természetismeretből­írott­dolgozatára kapott­rosszabb­jegyet­azért,­mert­a­cseppfolyós­anyagok­közt,­amelyeket­felsorolt,­a­málna is­szerepelt.­nyilvánvaló­volt,­hogy­üdítőitalra­gondolt,­hiszen­a­málna szónak­közhasznála- tú­szlovákiai­magyar­jelentése­az­’üdítőital’­(sőt­a­szót­ebben­a­jelentésben­a­dunántúl­jelen- tős­ részén,­ magyarországon­ is­ ismerik),­ ezért­ a­ válasz­ helytelenítése­ nem­ volt­ indokolt, ellenkezőleg:­nem­minősíthető­másnak,­mint­nyelvi­diszkriminációnak,­a­nyelvi­emberi­jogok megsértésének.­ (a­ nyelvi­ emberi­ jogokra­ l.­ skutnabb-kangas–Phillipson­ szerk.­ 1994;

Phillipson–skutnabb-kangas­1995/1997.)

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 2 , S o m o rj a

és­szépnek­kikiáltott,­a­gyermekek­számára­mesterséges­nyelvváltozatot­építsen­fel,­a

„köznyelvet”­ vagy­ standardot.­ csakhogy­ minden­ építménynek­ fontos,­ hogy­ szilárd legyen­az­alapja.­romos­alapon­nem­lehet­építkezni.­Ezért­az­ilyen,­ún.­felcserélő­anya- nyelvi­nevelés­(l.­kontra­2003)­csak­felemás­módon­éri­el­célját,­a­standard­elsajátítá- sát,­ha­egyáltalán­eléri.

mi­lenne­a­helyes­magatartás?­nagyon­sok­nyelvi­problémát­meg­lehet­szüntetni­és újak­ keletkezésének­ elejét­ lehet­ venni­ a­ tényleges­ anyanyelv,­ a­ m i n d e n n a p i b e s z é l t ­ nye l v ­ „ b e c s ü l et é n e k ” ­ h e l y r e á l l í t á s á va l .­az­iskolának­tudatosítania kellene­ a­ diákokban,­ hogy­ a­ mindennapi­ beszélt­ nyelv­ az­ élő­ nyelvek­legfontosabb nyelvváltozata­ (miután­ tudatosította­ bennük,­ hogy­ ilyen­ nyelvváltozat­ egyáltalán­léte- zik):­ez­az­egyetlen­nyelvi­regiszter,­amelyet­mindenegészséges­beszélő­ismer­és­rend- szeresen­ használ.­ Ha­ egy­ közösségben­ megszűnik­ e­ regiszter­ átadása­ a­ következő nemzedéknek,­akkor­az­érintett­nyelv­az­adott­közösségben­megszűnik­élő­nyelv­lenni (legföljebb­olyan­formában­élhet­tovább,­mint­annak­idején­a­latin­a­magas­kultúra­vagy az­óhéber­a­vallás­nyelveként).­éppen­ezért­a­mindennapi­beszélt­nyelvnek­különleges védelem­és­megbecsülés­jár.­Ezt­a­regisztert­pedig­a­bele­tartozó­összes­jelenséggel együtt­kell­elfogadni­és­helyesnek­tartani,­beleértve­a­„nyelvhelyességi­hibá”-nak­titu- lált­jelenségeket,­a­nyelvjárásiasságokat,­a­kontaktusjelenségeket­és­a­beszélt­nyelvi

„pongyolaságokat”­is.­az­egyéb­nyelvváltozatok,­pl.­a­standard­vagy­a­szaknyelvek­okta- tása­ során­ nem­ szabad­ megengedni,­ hogy­ a­ tanulóban­ az­ a­ benyomás­ keletkezzen, mintha­az­iskolában­a­mindennapi­beszélt­nyelv­„feljavítása”­vagy­pláne­más­változa- tokkal­történő­„helyettesítése”­folyna,­hanem­úgy­kell­tekinteni,­hogy­a­t a n u l ó k ­ k ó d - k é s z l ete ­ ú j a b b ­ nye l v v á l to z a to k ka l ­ g a z d a g s z i k .­a­standard­és­a­szaknyelvek elsajátításának­ alapja,­ kiindulópontja­ a­ mindennapi­ beszélt­ nyelv,­ melyhez­ képest­ a standard­ és­ a­ szaknyelvi­ regiszterek­ nem­ helyesebb,­ csupán­ más­ nyelvváltozatok.

Ezzel­a­hozzáállással­változtatható­hozzáadóvá­a­felcserélő­kettősnyelvűségi­helyzet, ill.­a­felcserélő­anyanyelvi­nevelés­(l.­lanstyák­1998,­41–47.­p.;­kontra­2003;­vö.­még Péntek­1999,­22.,­67.,­73.­p.;­domonkosi­2009).

a­közmagyar­nyelv­megismerése­fontos­feladat,­de­nem­szabad­megengedni,­hogy elsajátítása­ a­ hétköznapi­ beszélt­ nyelv­ rovására­ történjen.­ nem­ kell­ úgy­ viselkedni, mintha­a­gyermekek­anyanyelve­a­standard­lenne­(mert­a­többségüké­nem­az),­s­csak az­ebben­található­„nyelvhelyességi­hibákat”,­„nyelvjárásiasságokat”­és­„szlovakizmu- sokat”­kellene­kigyomlálni.­El­kellene­ismerni,­hogy­a­gyermekek­egy­nyelvi­szempont- ból­kifogástalan,­értékes­nyelvváltozatot,­a­mindennapi­beszélt­nyelvet­hozzák­az­isko- lába,­ melynek­ használata­ azonban­ szlovákia­ magyarlakta­ területeire­ korlátozódik.

mivel­fontos,­hogy­a­szlovákiai­magyarok­az­egész­magyar­nyelvterületen­szabadon­tud- janak­kommunikálni,­nagy­gondot­kellene­fordítani­arra,­hogy­a­tanulók­megismerjék az­általuk­a­hétköznapi­életben­használt­kontaktusjelenségek­–­mindenekelőtt­több- ségi­ nyelvi­ eredetű­ kölcsönszavak­ –­ közmagyar,­ ill.­ magyarországi­ megfelelőit­ is.

Tanulóinkat­mindenképpen­föl­kell­készíteni­arra,­hogy­ha­magyarországon­vagy­más határon­túli­régióban­szeretnének­tanulni­vagy­munkát­vállalni,­vagy­akár­csak­kirán- dulni,­ne­legyenek­kommunikációs­nehézségeik.­a­szókincsnek­ezt­a­rétegét­tudatosan kell­tanítani­(erre­l.­lanstyák­1994/1998;­vö.­még­Péntek­1999,­26–31.­p.).¹⁶

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 2 , S o m o rja

16.­ Ehhez­hasonlóan­kellene­egyébként­kezelni­a­közkeletű­tájszavak­közmagyar­megfelelőit­is.

azt­mondani­sem­kell,­hogy­a­tanulók­által­használt­formákat­nem­mint­helytelene- ket­vagy­alacsonyabb­rendűeket­kell­szembeállítani­a­standard­formákkal­mint­helye- sekkel­vagy­helyesebbekkel,­ellenkezőleg:­a­helyi­tájnyelvi­formákat­és­kontaktusválto- zatokat­ kell­ elsődlegesnek,­ az­ „édes­ anyanyelv”­ elengedhetetlen­ részének­ tekinteni, melyekhez­a­beszélő­a­leginkább­kötődik,­melyek­a­legszervesebben­hordozzák­nyelvi identitását­(vö.­csernicskó­szerk.­2003,­204.­p.,­csernicskó­2004,­32–33.­p.;­vö.­még Péntek–benő­2003,­19.,­125.­p.),­s­amelyek­különös­jelentőségűek­a­számára;­a­stan- dard­formákat­mint­a­tágabb­körben­való­kommunikációt­elősegítő­hasznos­segédesz- közöket­kell­láttatni,­amelyek­alkalmasak­lehetnek­arra­is,­hogy­a­tanulók­egyetemes magyar­nemzeti­kötődését,­identitását­is­kifejezzék.

a­ szlovákiai­ magyar­ anyanyelvi­ nevelésnek­ –­ ahogy­ misad­ katalin­ fejtegetéseiből­ is kiderül­–­nemcsak­a­szemléletével­van­baj,­hanem­azzal­is,­amit­az­oktatási­szakem- berek­és­a­tankönyvírók­belevesznek,­ill.­amit­nem­vesznek­bele­a­tananyagba.­a­tan- könyvek­tele­vannak­korszerűtlen,­életidegen,­a­diákok­számára­szükségtelen­nyelvta- ni­ismeretekkel,­miközben­magáról­„a”­nyelvről,­annak­működéséről,­különféle­válto- zatairól­valójában­nagyon­keveset­tudnak­meg­a­diákok­(vö.­sándor­1995).­a­mai­szlo- vákiai­ magyar­ anyanyelvi­ nevelés­ tartalmára­ és­ szemléletére­ tökéletesen­ ráillenek­ a neves­német­nyelvész­és­irodalomtudós,­karl­vossler­több­mint­száz­évvel­ezelőtt­(!!!) elmondott­szavai:

a­szintaxis­egyáltalán­nem­tekinthető­tudománynak,­ugyanúgy,­ahogyan­a­morfológia­és a­fonetika­sem.­a­grammatikai­diszciplínáknak­ez­az­összessége­nem­más,­mint­egy­vég- telen­ temető,­ melyet­ a­ fáradhatatlan­ pozitivisták­ hoztak­ létre,­ ahol­ együttesen­ vagy egyenként­a­feliratokkal­ellátott­és­megszámozott­kriptákban­pompásan­nyugszanak­a nyelvnek­különféle­darabkái.­ki­nem­fuldokolna­ennek­a­pozitivista­filológiának­a­síri­han- gulatában.­ (karl­ vossler:­ Positivismus­ und­ Idealismus­ in­ der­ sprachwissenshcaft.

Heidelberg,­1904;­idézi­máté­1997,­164.­p.)

vossler­kritikája­a­korabeli­újgrammatikus­nyelvészek­munkásságára­irányult,­s­termé- szetesen­ nem­ értelmezhető­ úgy,­ mintha­mindenfajta leíró­ nyelvészet­ érdektelen­ és hasznavehetetlen­volna.­az­azonban,­amelyet­ma­a­szlovákiai­magyar­iskolákban­taní- tanak­ (már­ amikor­ nem­ irodalomórát­ vagy­ osztályfőnöki­ órát­ tartanak­ nyelvtanóra helyett),­ kétségtelenül­ ilyen.­ Egyetérthetünk­ tehát­ misad­ katalinnal,­ amikor­ hangsú- lyozza­a­nyelvtani­ismeretek­fontosságát­–­más­szemléleti­és­módszertani­keretben:

a­grammatikatanítás­célja­semmiképpen­sem­az­öncélú­grammatizálás,­hanem­a­funk- cionális­ szemléletű,­ nyelvhasználat-központú­ nyelvtani­ ismeretek­ elsajátítása­ és­ alkal- mazásának­megszilárdítása.­a­grammatikával­metanyelvet­is­tanítunk,­nem­lehet­nélkü- le­a­nyelvhasználatról­beszélni,­helyesírási­és­egyéb­nyelvészeti­jellegű­szabályszerűsé- geket­megfogalmazni.­a­nyelvtan­alapozó­tárgy­a­szövegtan,­a­stilisztika,­a­nyelvtörténet tanításához­is.­Grammatika­nélkül­lehetetlen­idegen­nyelvet­oktatni,­grammatikai­isme- retek­nélkül­nem­alakul­ki­gondolkodásunkban­a­nyelv­rendszerszemlélete­[...].­(154.­p.) a­sikeres­anyanyelvi­nevelés­alapvető­eszköze­a­jól­megírt­tankönyv­(lenne).­az­eddigi tankönyvek­ egyik­ problémája,­ amelyről­ még­ nem­ esett­ szó,­ az,­ hogy­ magyarországi

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 2 , S o m o rj a

17.­ Ennek­eredménye:­„megtanulják­ugyan­az­egyes­paradigmákat­(lásd­igeragozás,­névszóra- gozás­ stb.),­ sőt­ bizonyos­ mondattípusokra­ vonatkozóan­ automatizálják­ is­ őket,­ önállóan azonban­nem­képesek­a­megszerkesztésükre”­(166.­p.).

mintára­készültek,­miközben­a­magyarországi­magyar­diákok­teljesen­más­élethelyzet- ben­vannak,­mint­a­szlovákiai­és­más­kisebbségi­magyar­diákok.­a­kétnyelvűségi­hely- zetből­ fakadó­ előnyöket­ és­ hátrányokat­ kevéssé­ veszik­ figyelembe­ a­ tankönyvírók,­ a kétnyelvűség­nyelvi­következményeit­kizárólag­kedvezőtlen­színben­tüntetik­fel,­tudato- san­szembehelyezkedve­a­mai­nyelvtudománynak­immár­közhelyszámba­menő­megál- lapításaival­ arról,­ hogy­ az­ idegen­ eredetű­ elemek­ nyelvi­ szempontból­ nem­ kevésbé helyesek­ vagy­ értékesek,­ mint­ a­ belső­ keletkezésűek­ (erre­ a­ magatartásra­ l.­ pl.

csicsay–Gubík­2004,­47.­p.).­a­problémákat­és­a­megoldásokat­egyaránt­jól­összefog- lalják­misad­katalin­írásának­összegző­megállapításai:

szlovákiában­a­kisebbségi­anyanyelvi­oktatás­ún.­egy­tankönyvű­oktatás,­amely­rendsze- rint­ hagyományos­ nyelvtanoktatást,­ purista­ nyelvszemléletet­ és­ tradicionális­ módszert feltételez.­ Eddigi­ magyartankönyveink­ a­ magyarországiaknak­ általában­ jóval­ gyengébb utánzatai,­amelyek­különféle­–­innen-onnan­összeollózott­–­nyelvi­ideológiákra­és­míto- szokra­ épülnek,­ s­ figyelmen­ kívül­ hagyják­ azt­ a­ tényt,­ hogy­ a­ kisebbségi­ magyar­ gyer- mekek­ természetszerűleg­ olyan­ kétnyelvű­ beszédközösségben­ élnek,­ amelyben­ anya- nyelvként­egy,­a­többségi­nyelv­hatása­alatt­álló­nyelvváltozatot­sajátítanak­el,­s­a­min- dennapi­kommunikációs­szituációkban­szinte­kizárólagosan­ezt­is­használják.­a­fentiek ismeretében­ a­ szlovákiai­ magyarnyelv-tankönyveknek­ mind­ tartalmukban­ és­ szerkeze- tükben,­mind­módszereikben­különbözniük­kell(ene)­a­magyarországi­egynyelvű­diákok számára­ írt­ tankönyvektől,­ vagyis­ figyelembe­ kell(ene)­ venniük­ a­ kétnyelvű­ helyzetben történő­anyanyelvi­nevelés­sajátosságait.­mindemellett­természetesen­tudományos­kuta- tásokon­alapuló­nyelvszemléletet­kell(ene)­követniük,­elsődleges­célként­pedig­az­adek- vát­nyelvi­kompetenciák­fejlesztését,­nem­pedig­a­különféle­nyelvi­ideológiák­és­nyelvhe- lyességi­babonák­terjesztését­kell(ene)­kitűzniük.­(154–155.­p.)

a­szlovák­nyelv­oktatásának­néhány­kérdéséről

a­ szlovák­ nyelv­ oktatásának­ fő­ problémája­ „szerény­ eredményessége”,­ hogy­ misad katalin­visszafogott­megfogalmazását­idézzem­(159.­p.).­Ennek­számos­okát­feltárja­a szerző:­utal­például­„az­eredményes­nyelvoktatást­elősegítő­technikai­felszereltség­hiá- nyá”-ra,­ „a­ tankönyvek­ és­ egyéb­ segédeszközök­ nem­ megfelelő­ színvonalá”-ra­ (160.

p.),­ ill.­ „túl­ igényes”­ vagy­ más­ esetekben­ éppenséggel­ „elavult”­ voltukra­ (169.­ p.),

„grammatika-központúságá”-ra­ (161.­ p.),­ ill.­ a­ kommunikatív­ megközelítés­ hiányára (vö.­165–166.­p.)¹⁷,­a­nyelvhelyességi­szemlélet­érvényesülésére­(l.­163–164.­p.),­az életszerűség­ hiányára­ (vö.­ 164–165.­ p.),­ kitér­ továbbá­ az­ olyan­ „oktatásszervezési szempontok”-ra,­ mint­ amilyen­ pl.­ a­ „kommunikációs­ zavar­ intézményközi­ szinteken”

(172.­p.),­utal­„az­oktatási­dokumentumok­állapotá”-ra,­jelezve,­hogy­„a­tanterv,­a­tan- anyag­ és­ a­ tankönyv­ nincsenek­ összhangban­ egymással”­ (172.­ p.);­ a­ korszerű­ mód- szertani­útmutatók,­segédkönyvek­és­kézikönyvek­hiányára­(172.­p.).­jómagam­itt­csu- pán­néhány,­különösen­fontos­tényezőt­részleteznék,­s­kiegészíteném­ezek­sorát­egy olyannal­is,­amely­nem­jelenik­meg­a­szerző­elemzésében.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 2 , S o m o rja

18.­ a­szlováknyelv-oktatás­„írottnyelv-központúság”-ának­egyik­eredménye­az­a­szlovákság­köré- ben­is­élő­nyelvi­mítosz,­hogy­némely­(iskolázott)­magyar­jobban­beszéli­a­szlovák­nyelvet, mint­a­született­szlovákok.­mivel­a­szlovák­beszélők­tömegei­is­a­standardista­és­homoge- nista­nyelvi­ideológia­szemüvegén­keresztül­szemlélik­a­nyelvhasználatot,­a­mesterkélt,­írott nyelvi,­az­ún.­nyelvhelyességi­szabályoknak­eleget­tevő­beszédet­helyesebbnek,­jobbnak­lát- ják,­mint­a­szlovák­anyanyelvű­beszélők­természetes­beszélt­nyelvét­a­maga­„nyelvhelyes- ségi­hibáival”­és­beszélt­nyelvi­jellegzetességeivel.

az­egyik­a­tankönyvek­életszerűtlensége:­a­tankönyvi­szövegek­sokszor­távol­állnak a­ mai­ fiatalok­ gondolatvilágától,­ életszemléletétől,­ érdeklődésétől;­ a­ szövegekben nemegyszer­ olyan­ szavak­ találhatók,­ melyeknek­ a­ magyar­ megfelelői­ is­ a­ diákoknak legföljebb­ a­ passzív­ szókincsében­ vannak­ benne.­ az­ egyik­ legvisszásabb­ jelenség, amelyre­külön­föl­szeretném­hívni­a­figyelmet,­az,­amikor­a­tankönyvszerzők­nyilvánva- lóan­magyar­nemzetiségű­és­anyanyelvű­szereplőket­szlovákul­beszéltetnek­egymás- sal,­pl.­anyát­a­gyermekével.­az­ilyen­párbeszédek­azt­sugallják,­hogy­„normális­dolog”

az,­hogy­két­magyar­ember­valamilyen­kényszerítő­külső­körülmény­hiányában­is­szlo- vákul­kommunikál­egymással.­Ha­ez­a­helyzet­a­gyermek­számára­„nem­normális”­(és feltehetőleg­ a­ szlovákiai­ magyar­ gyermekek­ többsége­ számára­ nem­ az),­ akkor­ vagy elidegenedik­a­szövegtől,­ill.­magától­a­tankönyvtől,­de­hosszabb­távon­magától­a­meg- tanulandó­nyelvtől­is,­vagy­pedig­elfogadja­a­tankönyv­által­sugallt­szemléletet,­amely a­nyelvcsere­folyamatában­lévő­közösségeken­belül­érvényesülő­normát­tekinti­köve- tendő­mintának,­ezzel­lélektanilag­felkészítve­a­fiatalokat­arra,­hogy­esetleg­majd­fel- nőtté­válva­a­saját­családjukban­ezt­a­mintát­kövessék­(ahogy­megfigyeléseim­szerint ezt­teszi­is­egyébként­egyre­több­szülő­manapság).

a­föntebb­említett­kommunikatív­megközelítés­hiányához­tartozik,­de­külön­is­érde- mes­ kiemelni­ a­ beszélt­ nyelv­ elhanyagolását,­ melyről­ misad­ katalin­ a­ következőket állapítja­meg:

Fontos­lenne,­hogy­végre­belássuk:­a­beszéd­ősi,­elsődleges­formája­a­nyelvnek,­tágabb értelmezésben­a­beszédértést­is­felöleli­[...].­Ennek­ellenére­a­magyar­tannyelvű­oktatási intézményekben­ folytatott­ szlováknyelv-oktatásban­ –­ kevés­ példától­ eltekintve­ –­ még ma,­ a­ 21.­ században­ is­ alárendelt­ szerepet­ játszanak­ a­ szóbeli­ készségek,­ sokkal nagyobb­jelentőséget­tulajdonítunk­a­szlovák­irodalomtörténet­és­a­hagyományos,­leíró szempontú­nyelvtan­tanításának.­(172.­p.)

Tehát­ nemcsak­ az­ anyanyelvi­ nevelésben,­ hanem­ a­ másodnyelvoktatásban­ is­ helyre kellene­állítani­a­beszélt­nyelv­„becsületét”.­a­beszélt­nyelv­a­nyelv­legtermészetesebb, mind­ontogenetikailag,­mind­filogenetikailag­elsődleges­létformája,­amely­az­írásbeli- ség­ hatalmas­ mértékű­ előretörésével­ sem­ veszített­ jelentőségéből.­ Ezért­ a­ másod- nyelvoktatásban­alapvető­cél­kellene­legyen­a­beszélt­nyelvi­készségek­kialakítása.­azt mondani­sem­kell,­hogy­a­valódi,­ténylegesen­használt­beszélt­nyelvet­kellene­tanítani a­maga­sajátos­beszélt­nyelvi­fordulataival,­szlengszavaival,­nem­pedig­annak­íztelen- szagtalan,­a­valóságban­sehol­sem­élő­párlatát.¹⁸

szintén­fontos­tényezője­a­szlováknyelv-oktatás­sikertelenségének­a­regionális­kü­- lönb­ségek­ figyelembevételének­ hiánya.­ köztudomású,­ hogy­ a­ szlovákiai­ magyarok

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 2 , S o m o rj a