36 2018-2019/2
Csodaszép, gyógyító, mérgező növényeink
A csattanó maszlag
A maszlag vagy csattanó maszlag (Datura stramonium) a burgonyafélék (Solanaceae) csa- ládjába tartozó növényfaj. Közép-amerikai származású gyomnövény, de szinte az egész vilá- gon elterjedt. Dísznövényként is ismerik, gyakran közintézmények bejáratát díszíti. Egyéves növény, bokorszerű, eléri az 1m körüli magasságot. Nitrogén- és melegkedvelő, elég jól bírja a szárazságot. Levelei szórt állásúak, nyelesek, 10–15 cm nagyok, tojásdad alakúak, egyenlet- lenül, durván fogas élűek. A virága hosszú, tölcsér formájú, 5–6 cm nagyságú, hófehér, átha- tó illattal. Júniustól késő őszig virágzik. Dió nagyságú tüskés toktermése van, mely négy felé nyílik, és benne találhatóak a vese alakú, fényes, fekete magok.
A magok terjesztését sok esetben a hangyák végzik, mivel a magok egyszerűen a termés felnyílása után a földre potyognak. A magokon egy szövetduzzanatot, ún.
karankulát (carancula) találunk, mely magas tápanyagtartalmú sejtekből áll. A hangyák éppen a tápanyagtartalom miatt összegyűjtik, s messzire szállítják ezeket a magvakat, melyek aztán az új élőhelyen kicsíráznak.
Számos változata ismert, melyek kisebb-nagyobb különbségeket mutatnak a csatta- nó maszlaggal szemben:
Datura innoxia. Levelei szőrözöttek, a levéllemez aszimmetrikus.
A magvak világosbarnák.
Datura inermis, termésein nincsenek tüskék.
Datura tatula, virágai ibolyaszínűek.
Datura arboreafatermetű, évelő, 2-3 méteres magasságot is elér. Virágai lecsün- genek, 10cm hosszúak és különböző színűek lehetnek. Nálunk főleg dísznö- vényként ismerik, angyaltrombitának vagy maszlagfának nevezik.
2018-2019/2 37 Elnevezései
A népi elnevezések is utalnak a mérgező, bódító hatására. A magyar nyelvhasználat- ban tölcséres beléndeknek, dögfűnek vagy, szúrós disznónak nevezik, míg az angol nyelvterületeken devil's snare-nek (az ördög pengéje), hell's bellnek (pokolharang), locoweednek (bolondfű), devil's cucumbernek (ördöguborka) hívják.
A magyar értelmezőszótárban a maszlag főnév esetében a növény leírása mellet sze- repelnek az átvitt értelemben használt értelmezései is:
Valakinek, vagy az emberek valamely csoportjának a becsapására, elbolondítására ki- talált dolog, nagyhangú hazug ámítás. Ez mind csak maszlag; beadja valakinek a maszla- got; beveszi a maszlagot: Mind e beszédek a nyájasság mézével voltak megédesítve, de Margit még- is érezte bennök a maszlagot. (Gárdonyi Géza) Egy másik átvitt értelemben történő haszná- lata arra utal, hogy valaminek elbódító, lelket mérgező, jellemet megrontó hatása: A hit vakító szentelt maszlagi | Melyek korunkig hintik mérgöket. (Berzsenyi Dániel) Maszlagi a bűn- nek, … mind annyi segédi Halálnak. (Vörösmarty Mihály)
Szólások: nem ettem maszlagot: nem vagyok bolond, eszemen vagyok.
Hatóanyagai
A növény minden része, főként a levele és a magja erősen mérgező. Tropán alkaloidokat tartal- maz, hioszciamin, szkopolamin, atropin, melyek a paraszimpatikus idegrendszert bénítják (összesen 0,08-0,1%-ban) és transszerű állapotot idéznek elő.
Az alkaloidtartalom legnagyobb a magvakban, 4-5 gramm. Főképp a bennszülött-törzsek orvos- varázslói használták előszeretettel ezeket a növénye- ket, mint halucinogén anyagokat. Dél-Amerikából származik, a XVI. századtól kezdett elterjedni Eu- rópában, de a gyógyászati hatásait csak a XVIII.
századtól kezdték el kiaknázni.
Az atropin tropán vázas alkaloid, a D-hioszciamin és L-hioszciamin racém keveréke, az élettani hatásokat az L-hioszciamin okozza. Mivel potenciálisan halálos méreg, Atroposzról, a Moirák egyikéről kapta a nevét; a görög mitológiában ő döntötte el, ki,
38 2018-2019/2 hogy fog meghalni. Az atropin számos, a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növényben megtalálható. A legfontosabb forrásai a nadragulya (Atropa belladonna) és a maszlag (Datura) fajok.
A mérgezés tünetei
Izgatottság, szapora érverés, a nyálkahártyák száraz volta, remegés, pupillatágulat, fénykerülés, görcsök, kólikás nyugtalankodás, majd tompultság, aluszékonyság, végül bé- nulás, kollapszus következik be. Valamennyi állatfajra is mérgező. A maszlagmérgezésben elhullott vagy emiatt kényszervágott állatok húsa emberekre és állatokra szintén mérgező lehet. Nagy állatok átlagosan 1-1,5 kg friss növényi résztől már súlyos tünetek között megbetegedtek. Eladásra szánt lovak idült légsejtes tüdőtágulatának (kehesség) leplezésére, csalási szándékkal gyakran és régóta használják. Közismert gyógynövény is, amelyet a lég- zési nehézségek (asztma) csökkentésére készített gyógyszerekben alkalmaztak.
A mérgezések kezelése
Hánytatás, aktív szenes gyomormosás. Lázcsökkentő gyógyszerek adása nem javal- lott. (Az atropin fiziológiás antidótuma a pilokarpin és a fizosztigmin).
Majdik Kornélia
Tények, érdekességek az informatika világából
Mi az Arduino?
Az Arduino egy szabadszoftveres, nyílt forráskódú elektronikai fejlesztő- platform, arra tervezve, hogy a különböző projektekben az elektronikus eszközök könnyebben hozzáférhetőek, kezelhetőek legyenek.
Széles tömegek számára elérhető, mivel olcsó, könnyen beszerezhető, egy- szerűen programozható, és csatlakoztatható más eszközökhöz.
Az előregyártott Arduino áramkör USB porton tud csatlakozni egy számí- tógéphez, saját kezelő nyelvvel, fordítóprogrammal és letöltő eszközzel rendelkezik, így tetszőleges linuxos, windowsos géppel használható. Ezen kívül az áramkör csatlakozói képesek szenzorjeleket fogadni és a motorokat mozgásra bírni.
A fejlesztői platform az úgynevezett IDE-ből (integrált fejlesztői környe- zet), és az Arduino Board-okból áll. Előbbi segítségével programokat írha- tunk és tesztelhetünk számítógépen, utóbbi pedig egy elektronikus eszköz, amelyre az előzőleg elkészített programokat feltölthetjük a számítógépen keresztül, majd elektronikus eszközöket vezérelhetünk a segítségével.
Az Arduino lapok elérhetőek kereskedelmi forgalomban kapatható, előre összeszerelt, vagy otthon összeszerelhető alkatrészcsomagként. Mivel nyílt forráskódú a hardver is, bárki készíthet magának saját változatot is belőle, vagy az eredetivel kompatibilis klónt.
