KATONAI TÉRKÉPEK KÉSZÍTÉSE II. JÓZSEF CSÁSZÁR IDEJÉBEN,
KÜLÖNÖS TEKINTETTEL MAGYARORSZÁGRA.
Bevezetés.
Az osztrák-magyar monarchia országai földrajzi tekintetben csak I I . József, a monarchia katonai térképezése megalapítójának uralkodása alatt nyertek életet és alakot. A rendkívül hiányos
ismeretek egészen az 1764-ik év elejéig sűrű fátyolt borítottak ezekre az országokra, a melyet azonban már Mária Terézia császárnő és királynő kezdett föllebbenteni. A pontos terepismeretek szüksége a hadvezetéshez, már a hétéves háború folyamán nagyon érez- tette a jó térképek hiányát. Polgár és katona egyaránt vágyódott annak a talajnak pontos és megbízható térképe után, mely szülő- földjét alkotta. Ennek folytán a figyelem mind nagyobb mértékben irányult erre az egyre fontosabbá váló kérdésre.
A monarchia nagy felvétele, melyet általánosan József felvétel- ének neveznek, de közelebbről úgyszólván máig sem ismernek, a cseh korona országainak felmérésével kezdődött 1764—1767.
A felmérés megfelelt czéljának s ezért Mária Terézia elrendelte, hogy ez a munka Magyarországon is mennél hamarább elvégeztes- sék. Ennek szükségességét hangsúlyozta I I . József kijelentése:
Um Länder gut regieren zu können, man selbe zuerst genau kennen müsse. 22 éven belül, 1768—1785. elkészült a Habsburgok jogara alá tartozó királyságok és országok katonai fölmérése és fölvétele, még pedig az Északi-tenger partjaitól a Dunáig (Orsováig), a mihez később még Moldva és Oláhország egyes részei is csatla- koztak.
Természetes, hogy ez már nem lehetett egy ember műve,
Hadtörténelmi Közlemények. 1 -