A kockázatok becslésének és a vállalatirányítási rendszerek bevezetésének szerepe a katasztrófák elkerülésében egy közszolgáltató tevékenységében
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Írta: Dinnyés Álmos
Témavezet ı : Dr. Kun–Szabó Tibor, egyetemi docens
Készült a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Doktori Iskolája keretében
Veszprém
A KOCKÁZATOK BECSLÉSÉNEK ÉS A VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK BEVEZETÉSÉNEK SZEREPE A KATASZTRÓFÁK EL-
KERÜLÉSÉBEN EGY KÖZSZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉGÉBEN
Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Dinnyés Álmos
Készült a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Doktori iskolája keretében Témavezetı: Dr. Kun-Szabó Tibor, egyetemi docens
Elfogadásra javaslom (igen / nem)
________________________
aláírás A jelölt a doktori szigorlaton 67 % - ot ért el.
Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom:
Bíráló neve: _____________ _____________ igen /nem
________________________
aláírás Bíráló neve: _____________ _____________ igen /nem
________________________
aláírás A jelölt az értekezés nyilvános vitáján ______% - ot ért el
Veszprém, _________________
________________________
a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minısítése __________________
________________________
Az EDT elnöke
Tartalom
Kivonat ... 1
Abstract... 2
Zusammenfassung ... 3
I Bevezetés... 4
1. A kutatási feladatok ... 5
A kutatásaimmal megoldandó feladatokat az alábbi körbe csoportosítottam:... 5
Nem tekintettem a kutatás tárgyának:... 6
2. Az értekezésemben a következı tudományos célokat tőztem ki... 6
3. A kitőzött célokat a következı módszerekkel kívánom elérni:... 6
4. Kutatásaim fı bázisát képezték: ... 7
5. A vizsgálati módszer... 7
6. Alaki és formai követelmények:... 8
II. Jogszabályi és Szakirodalmi összefoglaló ... 9
1. A villamos energia szolgáltatók tevékenységének szabályozása ... 9
A villamos energiáról szóló törvény... 9
A villamos energia ellátás zavarai ... 13
Az adatszolgáltatás ... 14
A villamos energia–ellátási szabályzat ... 14
A biztonsági övezet... 15
Mőszaki–biztonsági rendelkezések ... 16
2. Az új villamosenergia–piaci mőködési modell ... 17
A közüzemi alapú, hatósági áron történı villamosenergia–ellátás megszüntetése ... 17
A hosszú távú megállapodások ... 18
A javasolt piaci struktúra ... 21
3. A Balanced ScoreCard keretrendszer ... 22
4. A kockázat értékelések szabályozásai ... 22
A kockázatok értékelésének EU szabályozásai... 22
A munkabiztonsági kockázat elemzés ... 22
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázat elemzés ... 23
A kémiai kockázat elemzés ... 23
Az elektromágneses kockázat elemzés ... 23
A kockázatértékelés ... 24
Az informatikai kockázat elemzés... 24
A robbanási kockázat elemzés ... 25
5. A kockázatok értékelésének magyar szabályozásai... 25
A kémiai kockázat elemzés ... 26
A munkabiztonsági kockázat elemzés ... 27
A robbanási kockázat elemzés ... 32
Az elektromágneses kockázat elemzés ... 35
Az informatikai kockázat elemzés... 39
A terrorizmus, a szabotázs kockázat elemzés ... 42
A szabotázsnak való kitettség ... 43
6. A minıségirányítási rendszerek alkalmazása... 45
A minıségirányítási rendszerek kialakulása ... 45
Az ISO 9001 minıségirányítási rendszer... 45
A minıségközpontú irányítási rendszer bevezetése ... 46
A minıségpolitika és a minıségcélok kinyilvánításának szerepe és elınyei ... 46
A vezetıség szerepe a minıségmenedzsment rendszerben ... 46
A dokumentáció értéke ... 47
A minıségmenedzsment rendszeren belüli folyamatok értékelése ... 48
A minıségmenedzsment rendszer auditja... 48
A minıségmenedzsment rendszer felülvizsgálata... 49
A kiválóság modell ... 50
A minıségmenedzsment nyolc alapelve ... 50
7. A munkabiztonsági irányítási rendszer ... 51
A BS 8800:1996 ... 51
4 4..44..22.. Az OHSAS 18000 rendszer... 51
Az MSZ 28000 rendszer (MEBIR) ... 52
8. Az ISO 14001 környezetközpontú irányítási rendszer ... 52
9. Az ISO 17 799 információ biztonsági irányítási rendszer ... 53
Az információvédelmi rendszer kialakítás fı lépései ... 53
10. Az SA 8000 szociális irányítási rendszer ... 54
Tiltott tevékenységek:... 55
Ajánlott tevékenységek ... 55
Példa az iparági felelıs vállalkozói erıfeszítésekre ... 57
11. Vállalatirányítási rendszer kialakítása... 57
A rendszer kiválasztása... 57
A rendszer integráció jelentısége... 59
III. Kísérleti rész... 60
1. Az E.ON csoport, mint magas környezeti és biztonságtechnikai kockázat mellett üzemelı vállalat... 60
2. Az E.ON csoport tevékenységében megjelenı kockázatok ... 60
A kockázatok elkülönítése és elemzése ... 60
A kockázatok elkülönítése ... 61
A kockázatok elemzése... 62
Az E.ON csoport és a piaci kockázatai... 64
A rejtett költségek megjelenése... 66
A kockázatok ellenırizetlensége ... 67
3. A katasztrófa hatásainak való kitettség növekedése ... 67
A katasztrófajelenségek fogalma és csoportosításuk... 67
A hazai vállalatok katasztrófa veszélyeztetettsége... 68
A katasztrófák hatásai elleni védekezés rendszere ... 69
4. A szociális felelısség növekedése ... 69
5. A szabotázsnak és a terrorizmusnak való kitettség növekedése... 71
A szabotázs feltételei ... 71
A véletlenszerő baleseti helyzetek azonosítása ... 71
A veszélyes anyag jelenlét értékelése... 72
Az alkalmas hibaforrások értékelése ... 73
A nagytranszformátorok tőzvédelme... 73
A szükséges és elégséges emberi hiba értékelése... 74
A veszély hatásainak kulminációja... 74
6. A terror csapás feltételei... 75
A baleseti helyzetek azonosítása ... 75
A terror csapás helyszínének (célpontjának) azonosítása ... 75
Az idegen anyag jelenlét értékelése... 75
7. A kritikus infrastruktúra felelıssége... 76
Az E.ON csoport a Magyarországi kritikus infrastruktúra eleme ... 76
Az üzemi szők keresztmetszet feltárása... 76
8. A kockázat elemzési módszer kiválasztása ... 77
Az iRisk módszer... 78
A megvalósíthatósági vizsgálat – az iRisk módszer második pillére ... 80
A biztonsági költség szoftver hátterének, kontextusának, környezetének elemzése... 82
Összegzés: a biztonsági költség szoftver alkalmazásának megvalósíthatósága... 84
9. Az E.ON csoport irányítási rendszerének felmérése ... 85
A munkavédelmi menedzsment ... 86
A minıségirányítási menedzsment ... 86
Integráló alrendszerek... 87
10. A kockázati menedzsment rendszer kialakítása ... 89
A kockázatok azonosítása ... 90
A munkahelyi kockázatértékelés ... 91
A vállalati kockázati adatbázis ... 92
Helyreállítási tervek és a kockázat finanszírozás ... 92
11. Az alkalmazandó vállalatirányítási módszer ... 93
A kockázati nézıponttal bıvített Balanced ScoreCard keretrendszer... 93
A kialakított vállalati stratégia ... 94
A kockázati szempontok beépítése a pénzügyi nézıpontba ... 94
A kockázati szempontok beépítése a vevıi nézıpontba ... 95
A Balanced ScoreCard kockázati nézıpontja ... 95
A kockázati szempontok beépítése a mőködési folyamatok nézıpontba ... 96
A kockázati szempontok beépítése a tanulási és fejlıdési nézıpontba ... 96
A vezetési rendszer kockázati szempontjai... 97
A kommunikáció és összhangteremtés ... 97
Stratégiai visszacsatolás és tanulás... 97
12. A kockázati menedzsmentet támogató informatikai rendszer... 98
Az rendszer funkciói... 98
A kockázatértékelés és vezetıi információk ... 100
A rendszer integráció ... 101
A kommunikáció a meglévı informatikai rendszerekkel ... 101
A vállalat kockázati adatbázisa ... 101
13. A rendszer kiépítés és bevezetés folyamata ... 103
Tervezés ... 103
Az igény megfogalmazása ... 104
A rendszerterv kialakítása ... 105
A rendszer bevezetése... 107
A felügyelet ... 107
Alkalmazás és megszilárdítás... 107
14. A gyakorlati alkalmazás ... 108
Az iRisk az informatikai eszközökkel támogatott, kibıvített HAZOP elemzés ... 109
A qRisk szoftver a receptorok vizsgálatának támogatására... 113
Tartalomkezelı rendszer ... 113
Projekt menedzsment rendszer ... 114
15. A bevezetési hatástanulmány... 115
A munkamódszer... 115
A feladat definiálása ... 116
A helyzet felmérése ... 116
A tervezendı szolgáltatások... 118
A rendszer elemei ... 119
Az értéknövelt szolgáltató kialakítása ... 119
16. A modellezhetı költség... 120
A termelıi/szolgáltatói költség... 120
A pótlólagos infrastruktúra kiépítése... 120
Az alkalmazott kutatások ... 121
17. A modellezhetı haszon ... 121
18. A modellezhetı veszélyek... 122
IV. Összefoglaló ... 124
1. Kutatásaimmal az alábbi eredményeket értem el: ... 124
2. Az értekezés hasznosításának elehetıségei:... 124
V. Tézisek ... 125
VI. Theses... 127
VII. Köszönetnyilvánítás... 129
VIII. Jegyzetek és hivatkozások... 130
IX. Mellékletek jegyzéke ... 148
1. számú melléklet: Kockázatelemzı módszerek áttekintése ... 149
2. számú melléklet: A Preliminary Hazard Analisys (a továbbiakban PHA) kockázat értékelés eljárása ... 162
3. számú melléklet: Hazard and Operability Study (HAZOP)... 165
4. számú melléklet: Az E.ON csoport küldetésnyilatkozata és szervezeti felépítése... 171
5. számú melléklet: Biztonsági adatlap minta... 175
6. számú melléklet: A megvalósíthatósági terv - leírás ... 180
7. számú melléklet: Az integrált vállalatirányítási rendszer elemei... 185
8. számú melléklet: A qRisk szoftver ... 186
9. számú melléklet: „Bíbor könyv” minta... 190
10. számú melléklet: A kibıvített Balanced ScoreCard ... 191
11. számú melléklet: Az iRisk szoftver ... 192
12. számú melléklet: A leggyarabban alkalmazott fejlesztési modellek ... 199
13. számú melléklet: A PHP Fusion rendszer... 200
14. számú melléklet: A NetOffice rendszer ... 201
KIVONAT
A kutatási célja egy közepes nagyságú közszolgáltató vállalkozás - az E.ON csoport - mőködte- tésében a veszélyelemzésen alapuló biztonsági követelmények és annak költségei meghatározá- sa, ennek szoftveres támogatása.
A kutatás tárgya a felmérési szakaszban egy közszolgáltató vállalkozás biztonságos mőködését meghatározó jogszabályok, szabványok, belsı elıírások kereteinek felmérése, a szükséges kiegé- szítı megoldások kialakítása. A fejlesztési szakaszban a kutatás által feltárt körülményekhez és szakmai elvárásokhoz igazodó, a vállalat irányítási rendszer részét képezı biztonsági követelmé- nyek és feladatok azonosításának és a végrehajtott intézkedések adminisztrálási feladatait kielé- gítı szoftver kidolgozása és bevezetése.
A kutatási módszerében az elérhetı szakmai elıírások között, a biztonsági kockázat elemzı rendszereket meghatározó jogszabályok összeállítását, követelményeik értelmezését adja a szer- zı. A dolgozatban részletesen megtörtént a vállalkozások önkéntes vállalásain alapuló, vállalat- és minıségirányítási rendszerek biztonsági elıírásainak értékelése, a témában dolgozó szakértık véleményeinek összevetése. A szerzı áttekintette, értékelte az ismert kockázat elemzı rendsze- reket, kiválasztotta a kutatásban alkalmazható módszert és elvégezte annak kiegészítı fejleszté- sét.
Az eljárás újdonság jellegét elsı sorban a szerzı által választott kockázat elemzı rendszer - HAZOP elemzési eljárás – továbbfejlesztése adja. A kutatás tárgyául választott elemzési eljárás alkalmas a közszolgáltató vállalkozás biztonságos mőködtetésének elemzésére, de nem alkalmas a biztonságos mőködtetés költségeinek elemzésére. A költség elemzı eljárások közül a szerzı által kiválasztott eljárás – feasibility studies – tovább fejlesztésében újdonság jellegő és a módo- sítás lényegét jelenti a biztonsági szakterület (munka-, tőz-, környezet és katasztrófa védelem) költségeinek (beruházás, karbantartás) elemzésére alkalmas szoftver rész.
A dolgozat olyan modellt mutat be, amelyet a magas környezeti kockázat mellett mőködı kis– és középvállalat alkalmazni tud stratégiai céljai megvalósításának támogatására. A modell három fı elemét a munkahelyei kockázatok kezelését, a minıség alapú irányítást, a katasztrófakezelést, – stratégiai szinten – egy keretrendszer fogja össze. Ennek a hatékony mőködését a gazdaságos - az elıírt kockázat elemzési kötelezettségeket és azok költség hatásait elemzı - megoldásokat tá- mogató, integráló informatikai rendszer, biztosítja. A már megvalósult alkalmazások között ki- dolgozott rendszer egyes elemeit a QER Bt. sikerrel értékesítette, és a lehetséges alkalmazásokat fokozatosan bevezetik az E.ON csoport tagjai.
The role of the introduction of risk assessment and enterprise management systems in order to avoid catastrophes in case of a utility company
ABSTRACT
The purpose of this research is to define the hazard analysis based safety requirements, cost de- mands and its IT support in the operation of a medium-sized utility company, the E.ON Hungária Zrt.
The objective of the research is the development and implementation of a software adjusted to the technical demands and integrated into the management system, suitable for the identification of security problems and for the administration of executed actions.
The method of the research is the assessment of safety requirements, making comparison of the evaluations of experts working in the same field, selection of the method used for the security analysis and its additional development.
The development of a software suitable for the assessment of the demands in the field of safety (safety at work, fire and environmental protection, disaster prevention) and its costs calculation (investment, maintenance) through the improvement of a risk assessment system – the HAZOP analysis – and a cost analysis method – the feasibility studies – are innovations.
The three main pillars of the model, the management of safety at work, the quality management and risk management – on strategic level - are integrated by a modified Balanced ScoreCard management framework.
Certain parts of this system have already been implemented successfully by the QER Bt., and the applications are going to be implemented within the E.ON Group.
Die Rolle von der Einführung von Risikobewertung und von Management Systemen um Katastrophen zu vermeiden im Fall von einem Kommunalbe-
trieb Unternehmen
ZUSAMMENFASSUNG
Das Ziel dieser Forschung ist beim Betrieb eines mittelgroßen kommunalen Dienstleistungsun- ternehmens – der Firma E ON Hungária Zrt – die auf Gefahrenanalyse basierenden Sicherheits- anforderungen und ihre Kosten zu bestimmen, sowie ihre Softwareunterstützung.
Gegenstand der Forschung ist die Ausarbeitung und die Einführung einer sich an die fachlichen Erwartungen anpassenden, Teil des Steuerungssystems der Gesellschaft bildenden, für die Iden- tifizierung der Sicherheitsaufgaben und Administration der durchgeführten Maßnahmen geeigne- ten Software.
Die Methode der Forschung ist die Bewertung der Sicherheitsvorschriften, Vergleich der Mei- nungen der im Themenbereich arbeitenden Experten, Auswahl der anwendbaren Methode der Sicherheitsanalyse und deren ergänzende Entwicklung.
Bei der Weiterentwicklung des Risikoanalysesystems – HAZOP Analysemethode – und des Kostenanalyseverfahrens – Feasibility Studies – ist die Ausarbeitung eines für die Analyse der Erfordernisse und der Kosten (Investition, Watung) des Sicherheitsbereiches (Arbeits-, Feuer-, Umwelt- und Katastrophenschutz) geeigneten eine Innovation.
Die drei Hauptelemente des Modells, die Behandlung der Risiken, das Qualitätsmanagement und die Katastrophenbehandlung werden – auf strategischer Ebene – von einem Rahmensystem zu- sammengefasst.
Bestimmte Elemente des Systems wurden von der Firma OER Bt. mit Erfolg vermarktet, und die möglichen Anwendungen werden von den Unternehmen der E ON Gruppe eingeführt.
I BEVEZETÉS
A PhD témakiírásnak [1] megfelelıen. Kutatásaim gyakorlati részét korábbi munkahelyeimen [2] a közepes nagyságú vállalkozásokra koncentrálva végeztem el oly módon, hogy eredménye- im más magas kockázat mellett mőködı iparágakban is hasznosíthatóak legyenek. A kutatásaim során kidolgozott rendszer egyes elemeit a QER Bt. sikerrel értékesítette. [3]
Az energia szektor privatizációja, a villamos ipar liberalizálása, a fogyasztók jobb kiszolgálásá- hoz szükséges verseny helyzet kialakítása során az a hazai árampiac legnagyobb szolgáltató vál- lalatcsoportja, az E.ON Hungária Zrt. és leányvállalataiból álló csoport [4] (a továbbiakban E.ON csoport) is átalakul. Az egységes irányítású nagyvállalat több önálló vállalkozássá alakul, ame- lyek a piac többi szereplıjével versenyben igyekeznek megnyerni a fogyasztók bizalmát. Az E.ON csoport együttmőködése a nagyvállalatból alakult önálló vállalkozásokkal a direkt irányí- tási rendszer elemeit nem alkalmazhatja, de az együttmőködés kialakulhat a minıség irányítási rendszerek követelményei mentén. Ennek a területnek azonban az egésze nem vizsgálható egy dolgozat keretében, ezért csak az együttmőködésnek – és ezen belül az E.ON csoportnak – a biz- tonságra kiható elemeit vizsgálom, és ebben a körben teszek megállapításokat, javaslatokat.
A vállalati stratégia megalkotása, felülvizsgálata és megvalósítása során minden vállalati veze- tésnek nem csak felügyelhetı és nyomon követhetı belsı és/vagy közvetlen hatásokat kell figye- lembe vennie, hanem számos külsı, és/vagy közvetett tényezıvel is számításba kell vennie, mi- vel ezek lényegesen módosíthatják, akadályozhatják, szélsıséges esetben akár meg is hiúsíthat- ják a kitőzött célok elérését. Erre a kihívásra válaszul alakultak ki a különféle vállalatirányítási szabványok, módszertanok, filozófiák, melyek egy–egy részterület problémáira kínálnak megol- dást, vagy valamilyen nézıpontból adnak útmutatást a teljes szervezet mőködtetéséhez; például a teljes körő minıségirányítással rendelkezı szervezetek a minıséget, a vevıi elégedettséget he- lyezik a középpontba. Ezek a kísérletek bizonyos esetekben látványos sikereket eredményeztek.
Az üzemek sorra vezették be a különbözı minıségirányítási [5] és katasztrófavédekezési rend- szereiket [6], és elérték azok tanúsítását is. A rendszerek auditjai során fény derült e rendszerek és a kockázat elemzések [7] elemeiben, rendszereiben való átfedésekre, illetve arra a hiányosság- ra, hogy e rendszerek nem tanúsíthatóak integrált rendszerként. Az elmúlt két évtized tapasztala- tai alapján azonban nyilvánvalóvá vált, hogy nem elég egy–egy terület kezelése, hanem szüksé- ges e rendszerek integrációja. Erre jelenleg nincs általánosan alkalmazható „recept”, ami bármily területen sikerrel alkalmazható lenne, ugyanakkor gazdaságosan nem tarthatók fenn a párhuza-
Mára talán kialakult egy olyan menedzsment eszköztár, amelynek az elemeit megfelelın kombi- nálva testre szabott megoldásokat lehet kidolgozni szinte egy–egy vállalat számára. E rendsze- reknek hatékony mőködtetése a hagyományos, papír alapú, vagy különálló informatikai kisrend- szerekbıl álló adminisztrációs, informatikai háttérrel nehezen vagy egyáltalán nem valósítható meg. Az 1990–es évek informatikai fellendülése nyomán azonban számos olyan informatikai eszköz vált elérhetıvé a kisebb vállalkozások számára is, amelyekkel a kevésbé tıkeerıs vállal- kozások is megteremthetik a bonyolult rendszerek informatikai hátterét.
Az E.ON csoportnál végzett tevékenységem során a felmerülı üzemi adatok és információk elemzését, a minıségirányítás történetiségét, elemeit, szabályozottságát már munkába állásomtól elkezdtem tudatosan vizsgálni. Ezeken keresztül a megismert üzemi folyamatok elemzése révén felismertem az egységesítés problematikáját és feltártam annak az üzemi környezetre irányuló hatásait. Az információk, adatok és dokumentumok győjtését és rendszerezését 2007. nyarán fe- jeztem be, de szakirodalom és a felkutatott ismeretanyag feldolgozása során több esetben a leg- frissebb kutatások és fejlesztések eredményeire is tekintettel voltam.
A munkahelyem, az E.ON csoport az EU piaci és biztonsági kihívásainak való megfelelésre tör- ténı felkészülése során azt várja ettıl a dolgozattól, hogy minél teljesebb körben áttekintse a szolgáltatás biztonsággal kapcsolatos jogszabályi és minıség irányítási szabályokat és ezek alap- ján konkrét, megvalósítható üzemi modellt dolgozzon ki.
Ezért ez a dolgozat olyan modellt mutat be, amelyet a magas környezeti kockázat mellett mőkö- dı kis– és középvállalat alkalmazni tud stratégiai céljai megvalósításának támogatására. A mo- dell három fı elemét a munkahelyei kockázatok kezelését [8], a minıségirányítást [9], a kataszt- rófakezelést [10] – stratégiai szinten – egy keretrendszer fogja össze. Ennek a hatékony mőködé- sét a gazdaságos megoldásokat támogató, integráló informatikai rendszer, biztosítja.
1. A kutatási feladatok
A kutatásaimmal megoldandó feladatokat az alábbi körbe csoportosítottam:
A kockázat elemzések és a minıségirányítási rendszerek fejlıdésének rövid áttekintése és ennek alapján következtetések levonása azok üzemi alkalmazhatóságára;
Az üzemi katasztrófák körének és azok elhárítási feladatainak megfogalmazása (meghatározása);
A kockázat elemzések és a minıségirányítási rendszerek bevezetésének gazdasági feltételeinek [11], a felkészítés és tájékoztatás rendjének vizsgálata;
Az EON csoport felkészültségének és a kockázat elemzések és a minıségirányítási és katasztrófa védekezési rendszerei bevezetési feladatai végrehajtására való alkalmasságának vizsgálata;
Az EON csoport biztonságának értékelése a kockázat elemzések és a minıségirányítási rendsze- rek bevezetésének végrehajtása után.
Nem tekintettem a kutatás tárgyának:
A vizsgált minıség irányítási rendszerek elemeinek és technikai paramétereinek mélyreható vizsgálatát;
Az integráció bevezetésének konkrét akkreditálási vetületét, az akkreditáló szervezetek humán erıforrás igényét.
2. Az értekezésemben a következı tudományos célokat tőztem ki.
Energiapiac, energiaipar, mint kritikus infrastruktúra [12] vizsgálata
Vizsgálom a kockázat elemzések és a minıségirányítási rendszerek bevezetésének történeti fej- lıdését. Feltárom a meglévı kockázat elemzési és a minıségirányítási rendszereket a lehetséges adaptáció, a kompatibilitás elérése érdekében.
Feltárom a katasztrófa körbe sorolt jelenségeket az egységes katasztrófa elhárítási, védelmi rend- szerek kialakításához szükséges anyagi–technikai háttér biztosításának lehetséges megoldásait.
Feltárom – a hatályos jogszabályok között – az E.ON csoport anyagi–technikai eszközrendszeré- nek a kockázat elemzési a minıségirányítási és a katasztrófa elhárítási kapcsolatos fejlesztéseit, azok hiányosságait, további feladatait.
Kidolgozom az E.ON csoport kockázatelemzési, minıségirányítási és katasztrófa elhárítási fel- adatrendszerét támogató szoftvert.
Modellezem az E.ON csoport kockázat elemzési a minıségirányítási és a katasztrófa elhárítási rendszerének gazdaságosságát.
3. A kitőzött célokat a következı módszerekkel kívánom elérni:
Az Európai Unió [13] és Magyarország [14] kockázat elemzési a minıségirányítási és a kataszt- rófa elhárítási rendszerével kapcsolatos kutatások, szabályozások elemzésével, a megfelelı kö- vetkeztetések levonásával;
az üzemi kockázat elemzés a minıségirányítási és a katasztrófa elhárítási rendszer mőködtetésé- vel kapcsolatos képzés, informatikai ellátottság kritikai elemzésével;
az E.ON csoport üzemi belsı szabályzatai [15], elemzésével, a fogyasztói és a hatósági együtt- mőködés [16], tapasztalatainak bevonásával;
az E.ON csoport katasztrófa jellegő eseményeirıl [17], készített tanulmányok elemzésével, a mi- nıség irányítási szervezet mőködési gyakorlata tapasztalatainak levonásával;
4. Kutatásaim fı bázisát képezték:
A Pannon Egyetem és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem könyvtárában, irattárában fel- lelhetı, kutatható irattári anyagok; tudományos, tájékoztató és a dokumentációs könyvtárában fellelhetı szabályzatok, kandidátusi, PhD és egyetemi doktori értekezések, szakkönyvek, kiad- ványok, cikkek;
Az E.ON csoport minıségirányítási rendszerérrıl kapott leírások, szabályzatok;
Nemzetközi és országos elektronikus adatbázisok, elektronikus formátumú archívumok tartalma (CD–k, mágneslemezek); és az Interneten található tudományos publikációk.
5. A vizsgálati módszer
A téma speciális vonásai miatt a vizsgálódásokat a hadtudomány – ebbe a körbe sorolják a biz- tonságtudományt [18], - módszertana alapján szükséges lefolytatni, mivel e tudományágban a kutatások döntı többsége az alkalmazott kutatás kategóriájába sorolható, amelynek ismérve, hogy egyes, gyakran tervezetben (projektben) meghatározott témákkal foglalkozik, korábbi kuta- tások eredményeinek alkalmazásával, kiterjesztésével.
A kutatási célok megfogalmazását napjaink, illetve a prognosztizált biztonsági és tudományos–
technikai fejlıdés, kihívásai indokolják, amelyeknek való megfelelés és hazánk további dinami- kus fejlıdésének igénye miatt minden közüzemi vállalkozás /3/ számára elsırendő feladatot je- lent. A vevık biztonságos kiszolgálására törekvı vállalkozás sikerének egyik kulcsa lehet a te- vékenységet kiszolgáló technikai és szervezeti erıforrások helyes megszervezése és irányítása.
A választott téma kutatásának legfıbb célját és súlypontjait a minıség irányítási rendszerek elsı ízben történı, történetiségében átfogó tanulmányozásának és elemzésének megkezdése képezi, másodlagos célja az ezek integrációja területén jelenleg megfigyelhetı egységesítési törekvések- nek és a katasztrófa védekezési rendszerekre gyakorolt hatásainak tanulmányozása. Ennek alap- ján:
tanulmányoztam és feldolgoztam a hozzáférhetı levél– és irattári anyagokat, illetve a kapcsolható tudományos tanulmányokat, kandidátusi és egyetemi doktori értekezéseket;
elemeztem és rendszereztem a minıség irányítással, katasztrófavédekezéssel összefüggı nyilvános, valamint azok üzemi rendszerek szabályozási hátterét;
a fejlıdéstörténet vizsgálata során részkövetkeztetéseket vontam le a minıség irányítást megvalósító rendszerek adott idıszak veszély és védelem szabályozási rendszerei össze- tételérıl és jellemzıirıl;
a rendszerezett ismeretekbıl, a részkövetkeztetésekbıl és a feltárt összefüggések alapján meghatároztam a minıség irányítás fejlıdési szakaszait, területeit bizonyítottam az integ-
ráció szükségességét és konkrét, modellt dolgoztam ki az egységes rendszer megszerve- zésének módjára. Megszerveztem e modell üzemi szintő mőködtetését.
6. Alaki és formai követelmények:
A szakirodalomból felhasznált részeket az értekezés törzsrészében, elıfordulásuk sorrendjében [szögletes] zárójelben levı számmal jelöltem, és az értekezés végén a „Jegyzetek és hivatkozá- sok” cím alatt soroltam fel. Szintén elıfordulásuk sorrendjében külön jegyzéket állítottam össze az értekezés elkészítése során a részletkérdéseket bemutató mellékletek számára.
Az anyagban más forrásból felhasznált megnevezések, mértékegységek esetében ragaszkodtam az eredeti forrásban szereplı adatokhoz. Az értekezés témájához sok esetben idegen nyelvő kife- jezés, szóösszetétel, betőszó vagy rövidítés kapcsolódik, ezért azokat lehetıleg elsı elıfordulá- suk alkalmával kifejtettem és az értekezés végén mellékletben foglaltam össze.
II. JOGSZABÁLYI ÉS SZAKIRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ 1. A villamos energia szolgáltatók tevékenységének szabályozása
Azért tartottam fontosnak a jogszabályi környezet áttekintését, mert ebben az iparágban a mőkö- dés szinte teljes körő jogi szabályozás alapján történik. Erre az iparágra számos európai uniós jogszabály vonatkozik, amelyek többségét már integrálták a magyar jogrendszerbe.
Közel tíz évig tartó elıkészítést követıen fogadta el az Európai Parlament és a Tanács a villamos energia piac belsı szabályairól szóló irányelvet [19] (a továbbiakban: Irányelv). Az Európai Unió tagállamai legalább az Irányelv által meghatározott ütemő és mértékő fokozatos piacnyitást kötelesek végrehajtani. A rendszerhez való szabad hozzáférés mellett biztosítani kell az integrált villamos energia–ipari vállalkozások tevékenységeinek szétválasztását és a kizárólagos jogosult- sággal rendelkezı vállalkozások objektív, átlátható és diszkriminációmentes mőködését. Az Irányelv a piacnyitással nem érintett fogyasztók vonatkozásában lehetıséget ad a közüzemi szol- gáltatási kötelezettség fenntartására.
Az Európai Unió tagállamaiban a villamos energia–piac elsı részének megnyitását 1999. február 27–én kellett végrehajtani. Az elmúlt idıszakban a tagállamok tapasztalatai rendkívül pozitívak, a villamos energia–árak mind a nagyfogyasztók, mind a piacnyitással érintett háztartási fogyasz- tók esetében csökkentek.
Az iparág hazai felgyorsult fejlıdése (privatizáció, az egységes európai piachoz történı csatlako- zás igénye, piacnyitás) szétfeszíti a hatályos törvény kereteit, ezért módosítás helyett új törvény megalkotása vált szükségessé.
Az 1990–es évtized nemzetközi tapasztalatai azt igazolják, hogy a korábbi nagy monopol–
ágazatokban (távközlés, vezetékes energiahordozók, légi közlekedés stb.) a verseny erısítése az árak jelentıs csökkenéséhez, a kínálati piac erısödéséhez, az ellátásbiztonság növekedéséhez, a szolgáltatási színvonal emelkedéséhez, a fogyasztói választási lehetıségek szélesedéséhez és a nemzetgazdaságot terhelı költségek csökkenéséhez vezettek.
A villamos energiáról szóló törvény
Magyarország Európai Unióhoz történı csatlakozásának küszöbén szükségessé vált a villamos energia piac mőködésének újragondolása. A Kormány elfogadta a magyar energiapolitika alapja- iról és az energetika üzleti modelljérıl szóló határozatot [20] [21]. A dokumentum áttekinti azo- kat a legfontosabb feladatokat, amelyeket az Európai Unióhoz történı csatlakozásáig meg kell valósítani. A modell kiemelt feladatként kezeli a villamos energia versenypiac létrehozását, az új
törvény elıkészítését. Az üzleti modellben a Kormány kijelöli az ágazat átalakulásának irányait, és ezen belül meghatározza az új villamos energia törvény sarokpontjait, fıbb elveit.
A fogyasztók biztonságos, megfelelı minıségő és alacsony költségő villamos energia–ellátása céljából, az objektív, átlátható és az egyenlı bánásmód követelményének megfelelı szabályozás kialakítása, a villamos energia–versenypiac kialakulásának elısegítése, a villamos energia–
hálózatokhoz való szabályozott hozzáférés megteremtése, valamint az Európai Közösségek jog- szabályaihoz való közelítés érdekében, – az energiahatékonyság, az energiatakarékosság, és a környezetvédelem követelményeire figyelemmel – hazánk is törvényt (továbbiakban: VET) alko- tott [22]. A törvény az európai közösségi jogszabályokkal [23] összeegyeztethetı szabályozáso- kat tartalmazza.
Az villamos energiáról szóló elsı törvény hatályba lépését követıen, 2003. június 26–án szüle- tett meg a belsı villamos energia–piacra vonatkozó közös szabályokról szóló Európa Tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) [24]. A VET az új irányelv alapvetı célkitőzéseivel össz- hangban álló szabályozást tartalmaz.
Újdonságot jelent azonban az ellátás biztonságának, az egyenlı bánásmód követelményének, a fogyasztók védelmének, valamint a versenyt veszélyeztetı piaci magatartások megakadályozásá- ra vonatkozó rendelkezéseknek a hangsúlyos megjelenése az irányelvben. A törvény az irányelv új részletszabályainak való megfelelést szolgálja. Ennek megfelelıen a VET a fogyasztóvédelmi követelmények érvényesítése mellett alapvetı célkitőzésként továbbra is a villamos energia–
ellátás biztonságának fenntartását, a villamos energia–piac hatékony mőködésének elısegítését, valamint a megfelelı minıségő és alacsony költségő villamos energia–ellátás biztosítását jelöli meg.
A környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés érdekében a VET tartalmazza a megúju- ló energiaforrásból, és a hulladékból nyert energiából származó villamos energia elıállítása tá- mogatásának alapvetı szabályait. A törvény a hasznos hıigényen alapuló kapcsolt energiaterme- lés belsı energiapiacon való támogatásáról szóló Európa Tanácsi irányelv [25] rendelkezéseivel összhangban a szabályozást kiterjeszti a kapcsolt energiatermelésbıl származó villamos energia elıállításának elısegítésére.
A VET a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló törvényben [26] meghatározott rendelkezéseknek a megfelelı adatkezelés elısegítése érdekében, a cél pon-
gyasztókkal kapcsolatban álló engedélyes vállalkozásoknak a tevékenységük végzéséhez szük- séges, személyes adatot tartalmazó iratok kezelésére. Emellett meghatározza a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban az engedélyesek és a rendszerhasználók villamos energia–ipari tevékenységével, illetıleg villa- mos energia–fogyasztásával kapcsolatos adatszolgáltatásának szabályait. Rögzíti továbbá a Ma- gyar Energia Hivatal által a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek, illetı- leg más szervezetek részére nyújtott adatszolgáltatásának rendjét, továbbá a Ptk.–ban [27] meg- határozott üzleti titoknak minısülı tények, információk, megoldások és adatok (üzleti titok) vé- delmére vonatkozó részletes szabályokat. Az Irányelv követelményeivel összhangban a Preambulumban alapvetı célként határozza meg a fogyasztók biztonságos, megfelelı minıségő és alacsony költségő ellátását, a környezetvédelmi követelmények betartását, a villamos energia versenypiac kiépítését és a hatékonyság növelését. A VET az Irányelv 2. cikkében rögzített fo- galmakat az Értelmezı rendelkezések között szabályozza
A VET célja, hogy keretet adjon a villamos energia piac mőködésének, és hosszú távon is ru- galmasan alkalmazkodjon a bekövetkezı változásokhoz. Ennek érdekében a részletes szabályo- zás kormányrendeletekben (továbbiakban: Vhr) [28] történik.
A VET sajátossága, hogy a jogi szabályozás párhuzamosan kezeli a fokozatosan bıvülı ver- senypiac és az ezzel arányosan visszaszoruló közüzemi szolgáltatás együttélését. A törvény a fogyasztókat két csoportra osztja. A fogyasztók azon köre, akik szabadon megválaszthatják, hogy melyik termelıtıl, kereskedıtıl vásárolják meg a villamos energiát az ún. feljogosított fo- gyasztók. Az ily módon vételezett villamos energia árában a felek szabadon megállapodhatnak.
A feljogosított fogyasztók körét az éves fogyasztásuk mértéke alapján kormányrendelet határoz- za meg. Az elsı ütemben a nagyfogyasztók válnak feljogosítottá.
A fogyasztók másik csoportjába (ún. közüzemi fogyasztók) tartoznak a lakossági, kommunális és a kisebb egyéb fogyasztók, akik még nem váltak a versenypiacon vásárlásra feljogosítottá, illetve akik nem kívánnak onnan beszerezni, tehát a lakossági, kommunális és egyéb kisebb fogyasztók.
E fogyasztók érdekeit a közüzemi ellátási kötelezettség és a szabályozott végfelhasználói árak fenntartásával kell védeni.
A villamos energia ellátás a villamos energia–rendszerben történik. A rendszer üzemvitelének irányítása a független rendszerirányító hatáskörébe tartozik. A rendszeren belül két piaci mecha- nizmus jön létre, elkülönült szereplıkkel és szabályozással. A törvény szerint bárki szabadon létesíthet erımővet üzleti alapon. A ma már meglévı erımővek azonban a közüzemi fogyasztók
ellátása érdekében kötelesek a termelésük egy részét e célra felajánlani. Szabad kapacitásával az erımő a versenypiacon jelenik meg. A versenypiacon termelık, illetve kereskedık versenyeznek a feljogosított fogyasztók ellátásáért. A közüzemi ellátás láncolatában a közüzemi nagykereske- dıt a közüzemi szolgáltatóval szemben, a közüzemi szolgáltatót pedig a közüzemi fogyasztóval szemben ellátási kötelezettség terheli.
A VET szerkezetében új elemként jelennek meg a versenypiacot szabályozó fejezetek. A köz- üzemi szolgáltatásról szóló rendelkezéseket a jelenleg hatályos törvénybıl, a bekövetkezett vál- tozásoknak megfelelı kisebb módosításokkal vették át. Ez a kodifikációs megoldás a jogfolyto- nosság és a jogbiztonság érvényesülését szolgálja.
A VET elıírásai szerint a villamos energia termelését, átvitelét, elosztását, kereskedelmét, fel- használását, a villamos energia–rendszer irányítását az élet, az egészség, a környezet és a termé- szet védelmének, a fogyasztóvédelem, valamint a vagyon– és üzembiztonság érvényesítésével, az energiatakarékossági érdekeknek, továbbá a Polgári Törvénykönyvrıl szóló törvényben és a mőszaki–biztonsági elıírásokban meghatározott követelményeknek megfelelıen kell végezni.
A VET korábbi változatának hatályon kívül helyezésére és új szabályozás megalkotására 2007- ben került sor. A szabályozások nagy része (I-XII fejezetek) 2008. január 1-jével lép hatályba.
Az Országgyőlés a hatékonyan mőködı villamosenergia-versenypiac kialakítása, az energiahaté- konyság, az energiatakarékosság elveinek a fenntartható fejlıdés érdekében történı érvényesíté- se, a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelı minıségő és átlátható költségszerkezető villamosenergia-ellátása, a magyar villamosenergia-piacnak az Európai Közösség egységesülı villamos energia piacaiba történı integrációja, az Európai Közösségek jogszabályainak való megfelelés, és a mindezek megvalósítását biztosító, az objektív, átlátható és az egyenlı bánás- mód követelményének megfelelı szabályozás kialakítása érdekében alkotta meg az új villamos energiáról szóló törvényt (a továbbiakban Vitv) [29] és az annak egyes elemeinek végrehajtásá- ról szóló kormányrendeletet [30].
A Vitv. céljai [31] és a Vitv. alkalmazási köre [32] érvényesítik az európai villamosenergia-piac mőködési követelményeit [33] és meghatározza alkalmazott fogalmait [34]. A Vitv szerint új termelıi kapacitások engedélyezése során átlátható módon, az egyenlı bánásmód követelményét betartva, a következı szempontok érvényesítésével kell eljárni [35].
A Vitv. szerint az átviteli rendszerirányító az átviteli és az átviteli hálózat üzemét befolyásoló
nyének sérelme nélkül, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint tagadhatja meg, illetve a már lekötött szállításokat korlátozhatja, csökkentheti, szüneteltetheti [36]. Az elosztó megtagadhatja, illetve a már lekötött szállításokat korlátozhatja, csökkentheti, szüneteltetheti, elıre fizetı mérı felszereléséhez kötheti [37].
A villamos energia ellátás zavarai
A Vitv szerint, abban az esetben, ha az egyetemes szolgáltatásra jogosultak részére villamos energiát értékesítı engedélyes gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége követ- kezik be, vagy az engedélyes által nyújtott villamosenergia-ellátás fenntartásához szükséges vil- lamos energia beszerzése ellehetetlenül, illetve amennyiben a Hivatal az engedélyes engedélyét visszavonta [38], és ezáltal a felhasználók villamos energiával történı ellátása veszélybe kerül, az érintett felhasználók ellátásának biztosítására a Hivatal végsı menedékest jelöl ki. A végsı menedékest a Hivatal az e tevékenység ellátására önkéntes kötelezettséget vállaló egyetemes szolgáltatók és kereskedık közül jelöli ki. Amennyiben végsı menedékes szolgáltatás nyújtására egyetemes szolgáltató vagy kereskedı kötelezettséget nem vállal, úgy a Hivatal saját hatáskör- ben jogosult erre bármelyik egyetemes szolgáltatót, illetve kereskedıt kijelölni.
A villamosenergia-rendszer jelentıs zavarának minısül a Vitv 139. §-ban meghatározott villamosenergia-ellátási válsághelyzetet el nem érı mértékő üzemi hiba, amelynek során a villamosenergia-rendszer erımőveiben vagy közcélú hálózatain olyan, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott esemény következik be, amely a villamos energia termelését, termelési készségét, átvitelét, elosztását, szolgáltatását vagy felhasználását jelentısen korlátozza, vagy megszünteti, illetıleg a villamosenergia-rendszer üzembiztonságát, szabályozhatóságát vagy együttmőködı képességét súlyosan veszélyezteti. A rendszerhasználók az általuk megkö- tött szerzıdésekben foglalt jogoktól és kötelezettségektıl függetlenül a villamosenergia-rendszer jelentıs zavara esetén kötelesek az átviteli rendszerirányító, és az elosztó hálózati engedélyes utasításait végrehajtani és az ebbıl fakadó terheket a külön jogszabályban meghatározott módon viselni.
Villamosenergia-ellátási válsághelyzetnek minısül a külön törvényben meghatározott szükség- helyzetet, illetve veszélyhelyzetet el nem érı mértékő, a személyeket, vagyontárgyaikat, a termé- szetet, a környezetet, illetıleg a felhasználók jelentıs részének ellátását közvetlenül veszélyezte- tı villamosenergia-ellátási zavar [38].
Az adatszolgáltatás
Az engedélyesek tevékenységük ellátása, a közcélú hálózatok zavartalan, megbízható mőködte- tése, a villamos energia–igények folyamatos kielégítése, az üzemzavarok gyors, biztonságos el- hárítása, valamint mérési adatok továbbítása érdekében külön célú távközlési rendszert létesít- hetnek, tarthatnak fenn.
A rendszerhasználók és az engedélyesek kötelesek a villamosenergia-rendszer, valamint a villamosenergia-piac zavartalan mőködését biztosító, külön jogszabályban, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott, személyes adatot nem tartalmazó ada- tokat, információkat a külön jogszabályban - és azzal összhangban a villamosenergia-ellátási szabályzatokban - meghatározottak részére az elıírt módon, idıben és csoportosításban megadni [39].
A villamos energia–ellátási szabályzat
A villamos energia–ellátási szabályzatokat az ellátás biztonságának és minıségi követelményei- nek, a versenysemlegesség, a közcélú hálózathoz való szabad hozzáférés, valamint a legkisebb költség elvének figyelembevételével kell kidolgozni. A villamos energia–ellátási szabályzatokat és azok módosításait a Hivatal hagyja jóvá, annak tényét külön jogszabályban meghatározott módon nyilvánosságra kell hozni. Az elosztói szabályzat jóváhagyásakor a Hivatal kikéri a rend- szerirányító véleményét.
A Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történı egyeztetés mellett – határidı kitőzésével, valamint az okok megjelölésével – határozatban kötelezheti az érintett engedélyese- ket a villamos energia–ellátási szabályzatok módosítására, ha a szabályzatok akadályozzák a ha- tékony versenyt, az árszabályozásban foglalt elvek és szabályok érvényesülését, vagy egyes fo- gyasztókkal szemben indokolatlan megkülönböztetések alkalmazását teszik lehetıvé. A módosí- tás elmulasztása esetén a Hivatal bírságot szabhat ki.
A villamos energia–ellátási szabályzatokat [40] és azok módosításait az érdekeltek részére hoz- záférhetıvé kell tenni.
A gazdasági és közlekedési miniszter a VET alapján meghatározhatja a villamos mő mőszaki–
biztonsági követelményeit, a villamos mővet körülvevı biztonsági övezetre vonatkozó szabályo- kat, a csatlakozó, összekötı és fogyasztói berendezések, valamint a potenciálisan robbanásveszé-
sítésének és forgalomba hozatalának, valamint üzembe helyezésének szabályait, a mőszaki biz- tonsági szempontból jelentıs munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítést és gyakor- latot.
A VET szerint a Hivatal villamos energia–ellátással, a villamos energia–ellátás biztonságának és a villamos energia–piac hatékony mőködésének felügyeletével továbbá az egyenlı bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elısegítésével kapcsolatos feladatai kö- rében a folyamatos és biztonságos villamos energia–ellátás fenntartása érdekében kivizsgálja az erımővek teljesítményében, illetve teljesítıképességében beálló jelentısebb változások indokolt- ságát.
A Hivatal az engedélyesnek a villamos energia–ellátási szabályzatokban, valamint az üzletsza- bályzatokban, illetıleg a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén köteles visszavonni az engedélyt, ha az engedélyes a kötelezettségeinek nem képes eleget tenni, illetıleg a villamos mővet, az ellátás biztonságát, az élet–, egészség–, üzem–
és vagyonbiztonságot, illetve a környezetet súlyosan veszélyeztetı módon üzemelteti.
A fogyasztók érdekeinek védelme, valamint a megfelelı minıségő villamos energia–ellátás biz- tosítása érdekében a törvény lehetıvé teszi a Hivatalnak, hogy a villamos energia–hálózatot üzemeltetı engedélyesek számára hálózat biztonságos mőködésére vonatkozó minimális köve- telményeket írjon elı.
A Hivatal feladatai ellátásához a törvény biztosítja a rendszerirányítónak a szabad piaci szerzı- déseket – villamos energia–rendszer szabályozási, rendszerbiztonsági, hálózati szők–
keresztmetszeti szempontok miatt – esetleg korlátozó magatartását kifogásoló kérdésekben azonnali (8 napon belüli) állásfoglalás lehetıségét.
A biztonsági övezet
A villamos mő és az azt körülvevı környezet kölcsönös védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét, továbbá a biztonsági övezetben érvényesítendı tilalmakat és korlátozásokat külön jogszabály vagy szabvány állapítja meg.
A biztonsági övezeten belül tilos, illetıleg korlátozás alá esik olyan épületet vagy létesítményt elhelyezni, olyan növényzetet (fát) ültetni, illetıleg olyan tevékenységet folytatni, amely a villa- mos mő biztonságát, zavartalan mőködését, az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot
veszélyezteti. A biztonsági övezetre vonatkozó elıírásokat a vezetékjog és a használati jog enge- délyezése és gyakorlása során figyelembe kell venni.
A hálózati engedélyesek a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon
földalatti és feletti vezetéket, valamint távközlési összeköttetést létesíthetnek, illetıleg helyezhetnek el;
tartószerkezetet és azon elhelyezett átalakító– és kapcsoló berendezést létesíthetnek;
az a fentiek szerint elhelyezett létesítményeket üzemeltethetik, karbantarthatják, kijavít- hatják, átalakíthatják és eltávolíthatják;
a vezeték mentén lévı, a biztonsági övezetet sértı fákat, bokrokat, azok ágait, gyökereit eltávolíthatják.
A vezetékjogi engedélyben kell meghatározni a közcélú hálózat tartószerkezete által elfoglalható terület nagyságát, a tartószerkezetek közötti távolságot, a közcélú vezeték biztonsági övezeteként kijelölt területsáv nagyságát úgy, hogy azok az ingatlan rendeltetésszerő használatát lényegesen ne akadályozzák. A villamos veszélyességi övezetek besorolása alapvetıen a jelenleg is érvényes szabványos elvek [41] alapján történt.
Egyetértek Hankó Jánossal [42] abban, hogy nem bizonyult szerencsésnek viszont az övezetekre a villamos besorolás technicus terminus alkalmazása. Ez a megnevezés azt a hiedelmet sugallja, hogy a tőz- és robbanásveszélyes övezetekben a villamos berendezés az egyetlen potenciális gyújtóforrás. Sajnos ez a tévhit ma is meglehetısen uralkodó.
Mőszaki–biztonsági rendelkezések
A fogyasztó a fogyasztói berendezések üzemeltetése során nem veszélyeztethetik az életet, az egészséget, az üzem– és vagyonbiztonságot, és nem veszélyeztethetik, illetve nem zavarhatják a villamos mő üzemét és más fogyasztók villamos energia–vételezését.
A fogyasztó a villamos energia–termelı berendezését (készülékét) csak a villamos energia–
ellátási szabályzatokban meghatározott feltételekkel kapcsolhatja össze a villamos mővel. A vil- lamos mő, a csatlakozó, összekötı és fogyasztói berendezés létesítésére, üzemeltetésére és meg- szüntetésére vonatkozó részletes mőszaki–biztonsági szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
A nem lakossági fogyasztókkal kötött szerzıdésnek kell tartalmaznia a fogyasztó üzemének jel- legébıl adódó, a közcélú villamos mő üzembiztonságát zavaró vagy veszélyeztetı hatások meg-
Ha alapos gyanú merül fel, hogy a fogyasztó a biztonságos szolgáltatásra vonatkozó elıírásokat nem tartja be, és az ezzel kapcsolatos ellenırzést nem teszi lehetıvé, illetve azt meggátolja, a szolgáltató a hálózati engedélyessel együttmőködve a hálózati engedélyes a fogyasztási helyre való bejutásáig és a biztonsági ellenırzés lefolytatásáig a rendelkezésre állást és a szolgáltatást a csatlakozási ponton kívüli beavatkozással felfüggesztheti. Ha a szabálytalanságra utaló körülmé- nyek kivizsgálása eredményeképpen az volt megállapítható, hogy szabálytalanság nem történt, a felmerült költségek a fogyasztóra nem háríthatók át, továbbá a fogyasztónak okozott kárt meg kell téríteni.
2. Az új villamosenergia–piaci mőködési modell
Az új villamosenergia–piaci mőködési modell kialakítására javasolt [43] [44] új piaci struktúra egy tisztán versenypiaci modell, szemben a jelenlegi hibrid modellel, amelyben még egyidejőleg van jelen a „közüzemi ellátás”, és részlegesen a korszerő versenypiac. Az E.ON csoport meg- kezdte a felkészülést a versenypiaci modellbe való becsatlakozásra. Ennek elsı lépéseiként vizs- gálta, értelmezte és adaptálta az E.ON csoport jövıbeli szerepére vonatkozó tervezetek javaslata- it.
A Magyar Energia Hivatalt javasolt modell legfontosabb jellemzıi a következık.
A közüzemi alapú, hatósági áron történı villamosenergia–ellátás megszüntetése
A villamos energia kis– és nagykereskedelmi piacán a közüzemet jellemzı értékesítési és be- szerzési korlátozások, kapacitás felajánlási kötelezettség megszőnik, mind a fogyasztók, mind pedig a termelık és a kereskedık szabad piaci körülmények között szerezhetik be, illetve értéke- síthetik a villamos energiát. A hatósági árszabályozás a javasolt új modellben erısen korlátozot- tan van jelen, legfeljebb a védelemre szoruló fogyasztók villamosenergia–ellátása során javasol- ják fenntartani, amennyiben a fogyasztók e körének a többi fogyasztókkal szemben meglévı hát- rányos helyzete, adottságai más módon nem kompenzálhatóak. A fogyasztók egyetemes villa- mos energia–szolgáltatásra is jogosultak lesznek, amelynek keretében a versenypiaci vásárlás alternatívájaként az egyetemes szolgáltatóktól (a továbbiakban: ESZ) meghatározott minıségő villamos energiát vásárolhatnak méltányos, könnyen és tisztán összehasonlítható, átlátható ára- kon. A háztartási fogyasztók részére egyetemes villamos energia–szolgáltatást az az engedélyes nyújthat, amely erre a jogszabály alapján kiírt és lefolytatott pályázat eredményeképpen jogot szerez. A pályázat eredményes lefolytatásáig, de legfeljebb 3–5 éves idıtartamra jogszabály jelö- li ki ideiglenes jelleggel a jelenlegi közüzemi szolgáltatókat egyetemes szolgáltatás nyújtására azon háztartási fogyasztók részére, akik a villamos energiát nem versenypiaci körülmények kö-
zött kívánják megvásárolni. A villamos energia–ellátás biztonsága érdekében a Javaslat bevezeti a végsı menedékes szolgáltató (a továbbiakban: VMSZ) hatóság általi kijelölésének lehetıségét arra az esetre, ha valamely ESZ vagyoni helyzetének olyan mértékő romlása következik be, amely az ESZ fizetésképtelenségét eredményezi, és ezáltal a fogyasztók ellátása veszélybe kerül.
Alternatív javaslatként szerepel az anyagban annak a lehetısége, hogy bármely fogyasztót ellátó kereskedı fizetésképtelenné válása esetén VMSZ legyen kijelölhetı. A két javaslat között a lé- nyegi különbséget az adja, hogy míg az elsı esetben a VMSZ kijelölése csupán az egyetemes szolgáltatás igénybevételére jogosult háztartási fogyasztók érdekeit védi, addig a második, ennél általánosabb esetben valamennyi fogyasztót védi az intézkedés. Ez utóbbi esetben a javaslat in- dokoltsága abból vezethetı le, hogy a villamos energiaszolgáltatás általános gazdasági érdekő szolgáltatás, amelynek a szolgáltató (kereskedı) csıdje esetén történı elmaradása ellehetetlenít- heti az adott társaság fogyasztóinak ellátását.
A hosszú távú megállapodások
A hosszú távú villamos energia–vásárlási és kapacitás lekötési megállapodások (a továbbiakban:
HTM) és a hosszú távú villamos energia adásvételi szerzıdések (a továbbiakban: VEASZ) jelen- tısen módosulnak, vagy teljesen megszőnnek. A hosszú távú szerzıdések fennállása jelentıs versenyjogi gondokat okoz egyrészt a bárki számára elérhetı erımői kapacitások hiánya, más- részt az új szereplık piacra lépésének korlátozása miatt, továbbá azt az EU Bizottság Magyaror- szágon és Lengyelországban lefolytatott elızetes vizsgálatainak eredményeképpen az EU jog- szabályokkal ellentétesnek minısítette. E probléma feloldására –más országok tapasztalatait is figyelembe véve– két olyan megoldás kínálkozik, amely nem okoz tényleges hátrányt az erımői befektetıknek. Egyrészt a szerzıdések olyan újra tárgyalása, amelynek eredményeként a szerzı- déses–rendszer alapvetıen változatlan struktúrában fennmarad, csak csökkentett volumenben és részleges, széthúzott kártalanítással (a lekötött kapacitás, a garantált átvételi mennyiség, a szer- zıdéses idıtartam, a szerzıdéses ár csökkentése útján). Másrészt a HTM–ek és VEASZ–ok szer- zıdéses rendszerének teljes törlése, a szerzıdések jogszabály erejével történı felbontása és az érintett befektetık korlátozott mértékő kártalanítása. Mindkét változatnak azt kell eredményez- nie, hogy megszőnjön a jelenlegi egyvásárlós (single buyer) modell, s azzal egyidejőleg a köz- üzemi szolgáltatók jogszabályban rögzített beszerzési kötelezettsége a jelenlegi közüzemi nagy- kereskedıtıl. A HTM–ek és a VEASZ–ok átalakítása következtében felszabaduló kapacitások és energia értékesítésére és beszerzésére a villamos energia kis– és nagykereskedelmi piacának kö-
Kétoldalú szerzıdések piaca: Az új modell keretében megszőnnek a jelenlegi rendszer értékesí- tési és beszerzési korlátai, és valamennyi piaci szereplı részére lehetıvé válik a villamos energia kétoldalú szerzıdések (beleértve az importot és az exportot is) keretei között történı értékesítése és vásárlása.
Szervezett villamos energia–piac: A versenypiaci modell bevezetésével egyidejőleg – amennyi- ben a jelenlegi jogszabályok alapján továbbra sem nyújtanak be a Hivatalhoz szervezett piac üzemeltetıi engedély iránti kérelmet – az állam közvetlen vagy közvetett tulajdonában kell a szervezett piacüzemeltetıt (a továbbiakban: SZPÜ) létrehozni. Az SZPÜ által létrehozott és mő- ködtetett szervezett piac legfontosabb feladata az indikatív, jelzés értékő nagykereskedelmi piaci árinformáció közvetítése az összes piaci szereplı és az erımői befektetık felé és egyúttal transz- parens értékesítési–beszerzési „helyszín” biztosítása.
Rendszer szintő szolgáltatások piaca: A rendszer szintő szolgáltatások piaca több szereplıs, a valós piaci folyamatokat tükrözı kereskedelmi formává válik, ahol a termelık közvetlenül tehet- nek ajánlatot az átviteli rendszerirányítónak (a továbbiakban: TSO), a TSO beszerzi az átviteli hálózati veszteséget, és a kiegyenlítı energia árát a piaci viszonyok alakítják ki. A rendszer szin- tő szolgáltatások fedezetéül lehetıvé kell tenni, hogy kellı mértékő többletkínálat álljon rendel- kezésre a tartalékpiacon akár a HTM–ek újratárgyalásával, akár ennek sikertelensége esetén jog- szabállyal történı módosítás útján.
Határkeresztezı kapacitáspiac: Az új modell bevezetését megelızıen, de legkésıbb azzal egyi- dejőleg meg kell szüntetni az EU jogszabályai és a hosszú távú importszerzıdések, valamint a határkeresztezı kapacitások elosztására vonatkozó hatályos szabályozás közötti ellentmondást, és az új modellnek biztosítania kell a határkeresztezı kapacitásokhoz való egyenlı, megkülön- böztetés–mentes hozzáférést.
A versenyfeltételek
A hatékony verseny feltételeinek megteremtése és mőködésének biztosítása érdekében a Javaslat bevezeti a villamos energia–iparági szabályozásban új, de a versenyjogban és más iparági jog- szabályokban1 nem ismeretlen jogintézmény, a jelentıs piaci erıfölény (a továbbiakban: JPE) fogalmát és azon szabályrendszer legfıbb elemeit, amelyek biztosítják a garanciális feltételeit annak, hogy versenypiaci körülmények között az egyes piaci szereplık már meglévı vagy a ké- sıbbiekben esetlegesen kialakuló piaci dominanciája ne korlátozza a szabad versenyt. A koncep- ció lényege, hogy a kis–, illetıleg a nagykereskedelmi piacon jelentıs piaci erıvel rendelkezı
engedélyesekre a Hivatal, mint szabályozó hatóság speciális többletkötelezettségeket, illetve ese- tenként azok egy részét (pl. kapacitás aukció, árkontroll, ellátási kötelezettség az ESZ részére, stb.) állapíthat meg – az erıfölénnyel való visszaélés megelızése, valamint a verseny hatékony- ságának elısegítése érdekében [45].
Az átviteli rendszer irányítására a Javaslat olyan megoldást kínál, amely vertikálisan integrált villamosenergia–ipari társaság keretei között mőködı átviteli rendszerirányító TSO esetén is biz- tosítja az átlátható, kiszámítható és megkülönböztetés-mentes mőködést a jelenlegi jogi, funkci- onális és számviteli szétválasztási szabályok fenntartása mellett.
A fogyasztóvédelem
A Javaslat a fogyasztóvédelem keretében felvázolja azon intézkedések sorát, amelyek bevezeté- sével a védelemre szoruló, veszélyeztetett fogyasztók támogatása a jelenlegi szociális támogatá- son túlmenıen valósul meg az Irányelv elıírásaival összhangban (pl. számlafizetéssel kapcsola- tos tanácsadás, energiahatékonysági tanácsadás, megfelelı kommunikációs mód biztosítása a fogyatékkal élık részére, gyakoribb mérıleolvasás, stb.).
A modell leírás javaslatot tesz a Hivatal hatáskörének és felépítésének, döntéshozatali mecha- nizmusának az Irányelv által meghatározott kompetenciák mentén történı újraszervezésére. A Hivatal hatáskörének bıvítésére elsısorban a nemzeti és a regionális energiapiac mőködésével kapcsolatban (pl. hozzáféréssel kapcsolatos hatáskörök, csatlakozási és hálózathasználati tarifák meghatározása, határkeresztezı kapacitások allokációjának felügyelete stb.), valamint a jelentıs piaci erıfölény megállapítása és az ezzel való visszaélés lehetıségének megakadályozása kap- csán van szükség. A Hivatal belsı felépítésének, döntéshozatali mechanizmusának átgondolására a külföldön már bevált és hazánkban is egyre inkább elterjedı testületi irányítás bevezetésének szempontjából van szükség, annak érdekében, hogy a Hivatal hatékonyabban tudja ellátni a ver- senyzı energiapiac felügyeletét, a ráruházott szakértıi és hatósági feladatokat.
A közösségi szabályok megfelelı implementálása hazánknak a csatlakozás idıpontjától kötele- zettsége. E szempontra tekintettel az új mőködési modell további szakmai konzultációkon törté- nı véglegesítését, majd ezt követıen a koncepciónak új ágazati törvényben – és a szükséges má- sodlagos jogszabályokban – történı megfogalmazását és a részletszabályok átgondolt kidolgozá- sát javasoljuk, annak érdekében, hogy a modell kellı felkészülést követıen minél hamarabb, azonban – összhangban a GKM által képviselt állásponttal – legkésıbb a teljes piacnyitás idı-
A javasolt piaci struktúra
A javasolt piaci struktúra a következı piaci szegmensekbıl áll:
Szervezett piac,
Kétoldalú szerzıdések piaca,
Rendszerszintő szolgáltatások piaca és Határkeresztezı kapacitáspiac.
Jelenleg hat közüzemi szolgáltató látja el villamos energiával a teljes háztartási fogyasztói kört, ennek megfelelıen rendelkezik az ehhez szükséges mőszaki, szervezeti, gazdasági háttérrel. A modelljavaslat szerint a jelenlegi hat közüzemi szolgáltatót kötelezné a jogszabály ideiglenes jel- leggel egyetemes szolgáltatás nyújtására (azaz ideiglenes egyetemes szolgáltatói engedély iránti kérelem benyújtására és az engedély alapján a szolgáltatás nyújtására) a lakossági fogyasztók részére mindaddig, amíg az egyetemes szolgáltatás versenypiaci körülmények között mőködıké- pessé válik (pl. tenderen kiválasztásra kerülnek az egyetemes szolgáltatást nyújtó kereskedıi en- gedélyesek).
A Javaslat új engedélytípusként bevezeti az egyetemes szolgáltató (ESZ) [46] [47] fogalmát és új mőködési engedélytípust javasol létrehozni az egyetemes szolgáltatás nyújtására. Az ESZ enge- délyest illetékességi területén e fogyasztókkal szemben szerzıdéskötési és ellátási kötelezettség terheli. E szempontokra tekintettel az új mőködési modell részleteinek további szakmai konzul- tációkon történı kidolgozásával egyidejőleg a jelen Javaslat koncepciójának új ágazati törvény- ben – és a szükséges másodlagos jogszabályokban – történı megfogalmazását és a részletszabá- lyok átgondolt kidolgozását javasolják, annak érdekében, hogy a modell kellı felkészülést köve- tıen minél hamarabb, azonban – összhangban a GKM által képviselt állásponttal [48] [49] – leg- késıbb a teljes piacnyitás idıpontjáig (2008. január 1.) bevezetésre kerülhessen.
Az E.ON csoport az új piaci alapú modell szervezési intézkedéseit megtervezte (az egyes ágazati feladatok szétválasztása, mőködési feltételei meghatározása). Vizsgálja és alakítja a közvetlen alá és fölé rendeltségen, a közös tulajdonon és irányító szervezeten alapuló egységes vállalat fel- váltását együttmőködı és versenyzı vállalkozások körére. A vállalkozások önállóan alakítják profiljukat, biztonsági rendszerüket, de versenyeznek is más hasonló profilú vállalkozásokkal.
Az E.ON csoport szerint az új piaci alapú együttmőködés alapja a minıség irányítási rendszerek által nyújtott lehetıségek és kötelezettségek érvényesítése.
3. A Balanced ScoreCard keretrendszer
A Balanced ScoreCard [50] egy kontrolling eszköz a stratégiai menedzsment támogatására, alap- elve, hogy a stratégiát egymással logikai kapcsolatban lévı nézıpontokba győjtött operatív cé- lokká bontja le, így a Balanced ScoreCard átfogó képet ad a vállalat céljairól és azok teljesülésé- rıl. Erıssége a rendszernek, hogy rugalmasan alakítható a vállalat különleges tulajdonságainak megfelelıen, míg hátránya: a vállalatok közötti összehasonlító elemzésekhez korlátozottan hasz- nálható. A Balanced ScoreCard ok–okozati összefüggései lehetıvé teszik, hogy a pénzügyi mu- tatószámokkal le nem írható tényezık pénzügyi hatásait is ki lehessen mutatni. A Balanced ScoreCard mutató számrendszere tartalmaz visszatekintı (eredményleíró) és elırejelzı (teljesít- ményokozó) mutatókat. Lényeges tulajdonsága a Balanced ScoreCardon alapuló vállalatvezetés- nek, hogy a stratégia megvalósítását célzó projektek finanszírozása nem a vállalat éves mőködési költségeinek terhére, hanem a stratégiai keretbıl történik.
A Balanced ScoreCard alkalmas eszköz lehet arra, hogy a magas kockázati szint mellett mőködı vállalatok a kockázatok hatását az irányítás különbözı területein értelmezni tudja, azonban ahogy már Robert S. Kaplan és Peter D. Norton a Balanced ScoreCard rendszert leíró könyvében jelezte [51] a rendszerben, vannak esetek – például a magas környezeti és biztonságtechnikai kockázat mellett mőködı cégek – amikor a négy nézıpont már nem elegendı. A dolgozatom gyakorlati részében bemutatom, hogy a kockázati elemek miként építhetıek be a Balanced ScoreCard mutatószám rendszerébe, önálló nézıpontként.
4. A kockázat értékelések szabályozásai A kockázatok értékelésének EU szabályozásai
Mivel az E.ON csoport nemzetközi konszern tagja, ezért a vállalatcsoportnak érdeke, hogy a nemzetközi jogi szabályozásnak a magyarországi vállalatok is a lehetı leginkább megfeleljenek.
A munkabiztonsági kockázat elemzés
A munkabiztonsági kockázat elemzés az Európai Unió alapvetı munkavédelmi jogforrásából [52], a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönzı in- tézkedések bevezetésérıl szóló irányelvben került be a munkavédelmi szabályozásba. A munka- védelmi követelmények érvényesítése kiterjed a gép, berendezés, szolgáltatás igénybe vevı biz- tonságára is.
A munkabiztonsági kockázat elemzés már kialakult, szervezettel, követelményrendszerrel ren-
