Büntetőjogi társadalomtan

AZ · IGAZSAG · KÖNYVTARA

Szerkeszti és k i a d j a DR. P A T A J S Á N D O R .

= = II. III. IV. =

Büntetőjogi társadalomtan.

Irta:

D. CONSTANCIO BERNALDO DE QUIRÓS

madridi ügyvédő,

spanyolból fordította:

Dr. T H Ó T L Á S Z L Ó

ügyvédő, a spanyol kir. Tudományos Akadémia t a g j a .

Á r a 1 K , 2 0 f.

19484

Előszó.

A. büntetőjogi új iskolák között kétségkívül — a kriminál- szociologiai iránjmak van a legtöbb h í v e s — talán — a legna- g y o b b l é t j o g o s u l t s á g a is.

H a ezen körülményhez hozzávesszük m é g a m a tényt is, h o g y hazánkban újabban örvendetes lendületet vett a szociologia tanulmányozása és, h o g y a kriminálszociologia tanairól eddigelé m é g csak e g y e t l e n , rendszeres és kimerítő tájékoztatást, nyujtó munka jelent m e g : akkor — ú g y hisszük — ' k e l l ő e n m e g van indokolva a spanyol büutetőjogi irodalom e g y i k legkitűnőbb ter- m é k é n e k m a g y a r n y e l v e n való tolmácsolása és a kiadó úr önzetlen á l d o z a t k é s z s é g é b ő l történt — közrebocsátása.

Budapest, 1906. január hó.

Dr. Thót László.

pntetojogi társadalomtan.

I· §·

A b ü n t e t ő j o g i t á r s a d a l o m t a n e r e d e t e é s s z e r v e - z e t e .

a) Eredete: Quetelet. — A büntetőjogi társadalomtan (socio- logia criminal) ugyanakkor alakult meg, amidőn a büntetőjogi embertan s utolsó kifejezője lett annak, ami — G u y a n szerint1)

— a XIX. század nagy állhatatossággal véghezvitt munkáját képezi : a z e g y é n t á r s a d a l m i o l d a l á r ó l v a l ó m e g v i l á g í t á - s á n a k .

A kriminalitás liosszu fejlődésen ment keresztül, míg a társa- dalomtannal összeköttetésbe jutott. Ezen összeköttetés eredetét a társadalomtannak mintegy élőföltételét alkotó tudomány: a s t a - t i s z t i k a képezi. E t á r s a d a l m i f i z i k a , — amint Quetelet nevezi — Comteig folyvást szélesbült s ö már részletesen tár- gyalja. Sociologiájában; ismerteti eredetét, fölhozza az abban használt grafikai jeleket; majd elébünk tünteti a fejlődés menetét:

a kriminalitás a visszaesés alakjában folyton nő s ez bizonyos, — a javíthatatlan — bűntettes eszméjét sugallja; ugyanekkor fe- deznek föl bizonyos szabályszerűséget a kriminalitás és más tár- sadalmi tényezők viszonyai között is és ez megérleli azt a gon- dolatot, amely szerint a bűntettre nézve is kell létezniök^bizonyos törvényeknek, amelyek hasonlítanak a gazdasági élet törvényeihez.

Maga Quetelet is — akit az első sociológus kriminalistának tekinthetünk — fölhoz néhány ilyen törvényt; különösen ki kell emelnünk a kriminalitás u. n. v é g t ö r v é n y é t , amely szerint a vérbüntettek megoszlása délen, a tulajdon elleni bűntetteké pedig északon történik; első kifejezése ez a fizikai faktorok elméletének, amelyet később a büntetőjogi embertan fejtett ki. Végül azt m o n d j a : a „büntettet a társadalom készíti elő; a bűntettes annak csak a végrehaj tó-hatalma."

%) „L' art au point de vue sociologique"

A büntetőjogi társadalomtan tehát korábbi tudománynak tűnik föl, mint a büntetőjogi embertan. Sokkal előbb, mintsem ez utóbbi megalakult, a jogtudósok, moralisták, politikusok, stb. egy szóval a külömböző társadalmi tudományok művelői, már kimu- tatták és bizonyítgatták a társadalmi szervezet néhány faktorának a kriminalitásra gyakorolt befolyását. A v a l l á s t a l a n s á g , a n y o m o r s l e g f ő b b k é n t a m ű v e l t s é g h i á n y a nyújtották az anyagot, s noha nem fejlődött ki belőlük tökéletes elmélet, de mégis, több szempontból nyújtottak segítséget a büntetőjogi tár- sadalomtan számára. Ismeretes a Guizot mondása, hogy „minden iskolával, amely megnyílik, bezárul egy fogház," amely mondást egy másik iró oda egészítette ki, hogy „amely napon megnyílik a börtön, tért enged a tudatlanságnak." Ez egyszerű szociológiai igazságokat vette át az anthropologia s nemcsak átvette, hanem teljesen absorbeálta is azokat: s a belőlük nyert tanulsággal táp- lálkozott s innen fejlődött, ki a bűntett társadalmi elmélete.

b) A bűntett társadalmi elméletei. — A bűntettre vonatkozó társadalmi elméletek legkiválóbb művelője: L a c a s s a g n e , a l jro n i i s k o l a feje. Ezen iskolának a szellemét a leghelyesebben ama két nyilatkozat fejezi ki, amelyet az orthodox Lombroso-tantól való első eltéréskor hallottunk a római kongreszszuson. Ott ugyanis Lacassagne összebasonlitást tett a kriminalitás és a mikrobiologia között s a következőket mondta: „A sociális médium a kriminalitás kultúrájának mintegyr a vize; a bűntettes-mikrobio pedig oly elem, amely nélkül, a "folyadék nem melegedhetik föl."

Végül eme politikai nyilatkozatot -is hallottuk: „A társadalom bűntetteséi olyanok, amilyeneket megérdemel."

A föntebbi első állítást megfosztva metaforikus jellegétől, azon eredményre jutunk, miszerint annak valódi jelentősége abban domborodik ki, hogy a bűnös állapot az egyéni állapot szociolo- gikus természetű izgatottságának az eredménye. A L a c a s s a g n e tudományos munkájából vett egyetlen példa eléggé fölvilágosíthat bennünket:a n a g y ü z l e t e k b e n e l k ö v e t e t t l o p á s o k r ó l szól egy helyen a szerzői.1) Ezen lopások szervezete a következő:

az áruház, amely tele van mindennel, ami a vevőt lebilincselheti,

9 E kérdést L a s é g u e vetette föl először az alkalmi rabló-nők igazi klaptománlájáról szóló értekezésében. (Etudes médicales, I. k. Paris, 1884.)

Jvész melegágya a bűntetteknek, bizonyos ideges és pszycbikai elváltozásokban- szenvedő egyénekre, a klcptománia betegeire nézve. Itt tehát az alkalom klasszikai elméletével állunk szemközt;

azonban az emberek nagy része, akikben a becsületesség meg- gyökerezett, nem érez kísértést, mig mások éreznek ugyan, de ellene szegülnek és legyőzik. Ellenben az, aki mint legyőzött fél, kerül ki e küzdelemből, bizonyos beteges állapot tüneteit rejti magában, ami azonban teljesen elég arra, hogy büntettet hozzon létre, h a az egyént a környező társadalom fölizgatja. A nő, ez az ö r ö k ö s b e t e g , szolgáltatja a legtöbb adatot a statisztikának, a kleptomániát illetőleg s úgy látszik, liogy-e büntettet csaknem kizárólagosan ők követik el. A lnszterikusok, neuraszthóniában, morfinomániában, alkoholizmusban, stb. szenvedők, vásárlás, illetve alkudozás közben elveszítik a fejőket, mondja D u b u i s s o n . — A kléptomániában szenvedők között nagyszámmal találunk kép- es könyvkedvelőket s mindenfélét gyűjtőket. De ezek csak ily helyeken lopnak és nem ott, ahol beteges szervezetüket csak igen gyenge izgatás éri.1)

Másrészről azonban ezen szervezet távol áll attól, hogy oly állapotot idézzen elő, amely jól elhatárolható és megkülönböztet- hető volna más, -oly egyénekétől, akikhez vásárlás, illetve alku- dozás közben hozzá se férhet a kísértés; a kléptomániában szen- vedőknél a szervezet oly tulajdonságokat eredményez, amelyek mélyen behatolnak és normális cselekvésnek képezik az alapját s igy a kleptománia sem tűnik föl náluk rendellenességnek. A kleptomatikusokhoz hasonlóak az oniomániában, vagyis a v á s á r - lási mániában szenvedők, akik szintén a föntebb említett tényezők által létrehozott beteges jelenségei áldozatai. Az ilyen „fizető kleptomanikus", mint ahogyan F e r r i nevezi, a jogi technikában, p a z a r l ó , aki a s a j á t tulajdona ellen követ el bűntettet. — Ezekből már láthatjuk, hogy mennyire eltávolodtunk a született bűntettes eszméjétől.

A u b r y is a L a c a s s a g n e állításához hasonló fogalmat állapit meg egyik igen érdekes könyvében. E m u n k á j á n a k a

') L a c a s s a g n e : „Les vols à l ' é t a l a g e et dans l e s grands magassins",

fölolvastatott a genfi kongresszuson. Archives, XI. 560. .

tárgya a gy i 1 k o s s á g - r a gá 1 y1), amely thémáról a L o m - b r o s o irodalom túlzói már irtak néhány értekezést.²)

„Már jóval azelőtt, mielőtt a fertőző betegségek természetét fölfedezték volna, tudták, hogy van két u. n. indispensabilis elem, amelyek közül az egyik, a kolera, közvetve, vagy közvetlenül rávihető egy cholerás emberről egy másik, egészséges emberre.

Eszközül bizonyos mérges anyag szolgált; — az egyéneket mikrobióknak nevezhetjük — azonban sem e méreg, sem e mikro- biók nem képesek a folytonos munkálkodásra. Nézzük valamely családnak a tagjait, akik ugyanazon életmód szerint élnek: kettő, bárom, négy beteg lesz közülük, de a többi érintetlen marad, még ha náluk is fönnforogtak volna ugyanazon okok, mint a meg- betegedettnél s még, ha folytonosan érintkeztek is elhalt·, vagy megbetegedett hozzátartozóikkal. Hogyan lehetséges ez ? Yan bennük bizonyos mérges elem, amely még nem találkozott azzal a talajjal, amety a baj csíráját előkészíti; másokban ellenben többé-kevésbbé kedvező talajra talál a fejlődés, a csírák meg- sokszorosódnak és gyorsan többé-kevésbbé súlyosabb zavarokat idéznek elő. Vájjon nem igy van a dolog, amidőn az erkölcsi ragályról, ű bűntettről beszélünk? Kétségtelenül igy van. Ugyan- azon processzust találjuk, azon egyetlen külömbséggel, miszerint a mikroskóppal boncolgathatjuk az ártalmas elemeket."

Az öröklöttség mellett, a mely a bűntett* áttelepülésének a legfőbb s tisztán antliropológiai szempontból tekintve a dolgot — egyetlen módja, A u b r y fölhozza még a ragályt is, amely a be- teges lelkiállapot eredménye s amelynek két fő tényezője: a sug- g e s t i ó és az i m i t á c i ó . A korabeli büntetőjog történelméből véve, a szerző számtalan nyavalyát emlit, mint a vitriollal. való leöntést, a bűntettes fölnégyelését, (amit már igen sokan tanúl- mányoztak, igy L a c a s s a g n e, R a v o u é , N i n a R o d r i g u e z . stb.) az elégetést, stb. Véleménye szerint azon tényezők, amelyek a talajt előkészítik, a következők: a) a közvetlen öröklöttség;

b) az egyensúlyt veszített idegrendszer; c) bizonyos, ez időszerint még rosszul meghatározható, anatómiai alakúlatok, vagy korcs-

d „La contagion du meurtre." 3. kiadás, Párig, 1895.

-) Morei : „De la contagion morale . . . du danger que présente pour la moralité et securité publique la relation des crimes donnée par les jonrnaux."

Marseille, 1870. — Moreau (de Tours) : „De la contagion du suicide, á propos de l'épidemie actuelle." Paris, 1875.

9

képződések, Azon tényezők pedig, amelyek a ragáljri közvetítik azáltal, hogy egyeseket másoktól elszigetelnek, illetve összehoznak a következők: a) a családi nevelés (família colpable); b) a fog- s á g ; c) bűntettekre vonatkozó elbeszélések és ú j s á g o k olvasása;

d) a kivégzések nézése. . Ezen elméletek közzül a Lacassagne-ét, amely a bűntettet

igyekszik fejtegetni, az utolsó anthropologiai, illetve az első so- cialis elméletnek s mintegy az anthropologia és a sociologia összeolvadásának tekinthetjük.

Vannak más, teljesen socialis irányú, elméletek is. amelyek szerint a kriminalitást csakis oly természetű tényezőkkel magyaráz- hatjuk meg, amelyeknek a kényszerítő ereje alkalomadtán oly erős, hogy az egyént — anélkül, hogy ez utóbbinak fogékonysága volna irántuk — legjmzik. ..Hány francia katona esik akaratlanul is áldozatáúl — mondja Tarde a P á r b a j r ó l írt monográfiájában

— vetélkedésének! H á n y olaszt és spanjmlt gyilkolnak meg aka- rata ellenére! Hány japáni követ el magzatelhajtást, a legkisebb iszony nélkül! Mindezek vértanúivá lesznek a társadalmi szerve- zetnek, ennek a névtelen autokratának, a társadalmi Moloclinak!"1) E monografía, amely igazi tudományos miniatűré, azzal a szellemes- séggel és szemléltető modorral, amelyek a Tarde iratait oly rokon- szenvesekké és kellemesekké teszik s amelyek e t e k i n t e t b e n fölülmúlják a többi, különösen az olasz írók. jelesül a Ferri

„Omicidio" munkáját — elébünk t á r j a a büntetőjogi társadalom sajátos ismertető jelét, szemben a büntetőjogi embertannal. Hiába keresnénk amabban zoológikus leírásokat, ellenben mily sok be- cses és az emberi természetrajzra vonatkozó érdekes adatokat találunk a „Sociológia"-ban! Meglátjuk azt is, hogy az egyes fizikai és biológiai okok miként válnak a legbensőbb társadalmi tényezőkké s végül áttekintést nyerünk arról a nagyszabású kriti- káról, amelylyel a modern büntetőjog gazdagodott.

Azon problémákat és nehézségeket, amelyek a büntetettesek;

nél antliropológikus jelek és tényezők fönforgása alkalmával föl- merülnek: a büntetőjogi társadalomban kétféle módon oldja meg illetve oszlatja el. -

Az egyik — a gordiusi csomó megoldásának a mintájára — elnyomja és t ö b b ^ ^ ^ é y b ' b é 11atánj^zot t a i ^ J ^ j z á r j a a kriminalitás

• ') „Études pénalesyet soci-a^^TTaris -/»Von. 1 8 9 ^ ' [I »- r j

pathológiai okait. Ezen eljárásra számtalan példát találunk a társadalomban, annyira meggyökerezett benne ezen eszme. Csak Impollomeninak egy mondását idézzük, amely szerint: „ami az orvosi tudomány mezejéhez tartozik, kívül esik a büntetőjogon", igy szól; a kórházra tartozik, nem a börtönre1) egészítik ki mások.

A probléma másik megoldási módja abban áll, hogy fizikai és antbropologiai természetűnek kell venni minden egyes ismer- tetöjelet s nem szabad tényezőknek tekintenünk azokat, hanem csak a társadalmi ténjmzők tüneteinek, vagy jeleinek.

Ilyen pl. a gazdasági nyomorúság, amely lassankint . fiziológiai nyomorusággá és degenerációvá változik át. A még jóformán létre sem jött élet, a termékenyülés alkalmával — e szempontból — nem egyéb, mint a válogatott ós finomított tár- sadalmi médiumnak első elfogadása s ez alapon állítják az antbro- pológusok, hogy a nevelés az öröklődésnek a meghosszabbítása, vagy folytatása. Tehát szociális alappal bíró anthropologikus állapotról beszélnek, vagyis a pszikhologiai állapot egyéni jeleiről, így pl. Colajanni nyújt példát e magyarázatokra, midőn — az általános nézet ellenére — azt állítja, hogy nem az alkoholizmus okozza a nyomort (tehát oly anthropologikus faktorról van szó, amely a bűntettnek kedvező pozíciót nyújt), hanem megfordítva, u nyomor szüli az alkoholizmust (itt a szociális faktor antkropolo, gikus állapotba és jelbe megy át), amennyiben a munkásosztályok- a testi és szellemi táplálék hiánya miatt, az alkohollal segítenek magukon, amely azután teljesen, úgy fiziológiailag, mint pszikho- logiailag, züllésnek teszi ki őket.2) ' .

Hasonló magyarázatot találunk a fizikai, vagy kozmikai faktorokra nézve is. A kriminalitás hármas, u. n: klasszika! föl- osztása t u l a j d o n k é p e n néni eredménj-ezett egy harmadik is- kolát, hanem csak egyszerű reprodukcióját találjuk benne az anthropológusok és a szociológusok prolémiáinak. Emiitettük már Quetelet végtörvényét is, amit Ferri üzikai okokkal, a klimatikus viszonyokkal indokol; — ellenben Tarde — az u. n. kriminalitási

1) „II codice penale italiano". I. k. 173. 1. E nézeten van sok orvos és anthropologus. í g y pf. Sommer szerint, az új irányok miivelőinek az a legfőbb föladatuk, hogy a beszámítható bűntetteseket megkiilömböztesse a sok elmebe- tegtől.

2) nL' alcoolismo, sue c o n s e g u e n z e morali e sue c a u s e " , Catania, 1887.

1 1

térképek segélyével — társadalmi okokkal támogat s M o n g e o l l e

„Statistique des civilisations" c. munkájával is bebizonyítja, hogy

„mily hatalmasan ki van fejlődve a műveltség, északtól délig."

Az antliropologusok s igy.Ferri is, azt állítják, hogy az igazi végtörvény az, amely a haladás irányát szabja meg s enyhíti a törzs hidegségét." De Tarde és a szociológusok igy replikáznak vissza: „mi, ellenkezőleg, azt tartjuk, hogy a civilizált életnek a legjellemzőbb sajátsága az, hogy rendkívül fölizgatja az ideg- rendszert ép úgy, mint ahogy a mezei élet enyhíti és táplálja az idegzetet. A művelődés tehát — ezen értelemben — az éghaj- latnak nem a hidegségéhez, hanem melegségéhez van kötve s ezzel a kérdés megváltozik és a megoldás is más lesz, mint az olasz kriminalistáké."1) Tudvalevő dolog, hogy mi ez az ú j meg- oldás : társadalmi eszközök befolyása, amilyenekül tekinti Tarde és a többi szociológus az u. n. kriminalitási naptárt és órát, •

c) Szocializmus és anarkizmus. — A büntetőjogi társadalom- tanban található számos, 11. n. belső fölosztás között — szerin- tünk — a legmélyreliatóbb az, amely a szocializmussal és az anarkizmússal új csoportot alkot. Ferri szerint maga a szociológia ágazik el fiziologikus és patliologikus, vagy normális ós anormális Szociológiára, ami a biológiára utal. — A bűntettes normális vol- tának a biológiai rendben való vizsgálása.azonban — amelyet Al- brecht kezdeményezett — meghiusult és következetlennek bizonyult.

A fő, de nem egyetlen különbség a szociológia és á szocia- lisnius között az, hogy ez utóbbinak egyik — hogy úgy mondjuk

— elfajzása az anarkizmus, amelyet különben — concrete — a b ű n t e t t j ö v ő j é n e k kell tekintenünk, amely — a szociológia szerint — az emberi egyéniséget és a társadalmi szervezetet meg- szilárdítja; a szocialisták és anarkisták szerint pedig teljesen meg- semmisíti. Igen, de csak a társadalmat, sőt hozzátesszük, liogy a mai társadalmát; s akkor fognak előállani a bűntett produkcióját illetőleg, annak a legrövidebb alakjai.

II. §. . A b ü n t e t ő j o g i t á r s a d a l o m t a n p r o b l é m á i é s m ű v e l ő i .

' 1 . F r a n c i a o r s z á g .

A büntetőjogi társadalomtan ismertetését Franciaországgal,, mint e tudomány igazi hazájával, kell kezdenünk. Főképviselője:

„La criminalité comparée."

a) Tarde. — Tarde Gábor, a francia igazságügyminisztérium statisztikai hivatalának igazgátója volt s mint sociális iró, eredeti álláspontot foglal el az ő u. n. i m i t á c i ó - r e p e t i c i ó1) tör- vényei által, amelyek a társadalmi rendben képviselik azt, amit a fizikában -a rezgés és a hullámzás törvényei, nemkülönben a szervezetben az öröklődés. — 0 nyújtja a világtörténelem szerves egységének elméletét, amely szerint a történelmi tényeket úgy kell tekintenünk, mint valamely, a társadalom fölötti g é n i u s z cselekményének az eredményeit. À társadalmi tényeknek ilyetén való ideális fölfogásánál bizonyos logikai faktorokra van szüksé- günk, amelyek azon tények connexitását megmagyarázzák s ezt találjuk föl az i m i t á c i ó ösztönében. Tarde az evolúció monisz- tikus elméletével szembe állítja a kezdő elemek heterogeneitásának a fogalmát és — hogy úgy mondjuk — autonómiáját s e szerint az emberi cselekményeket szociális és pszikliologíkus, nem pedig biológikus oldalukról vizsgálja.

a) Munkái. — Büntetőjogi dolgozatai rendkívül érdekesek és aktuálisak. Első munkája „.La s t a t i s t i q u e c r i m i n e l l e f r a n ç a i s e d e s 50 a n s d é r n i e r s . " Nemsokára megjelent tőle a Lombrósó büntettesi typusainak a kritikája, majd .az „Etudes pénales et sociales" s végre a „La p h i l o s o p h i e p é n a l e " ,2) amel)' utóbbi — reánk nézve — legfontosabb munkáját képezi.

E munka egyes részeit megtalálhatjuk Bíbot „Revue philosophique", Laeassagne „Archives d'Anthropologie criminelle", Ricliet „Revue Scientifique" c. folyóirataiban ; egyes tételeit pedig az anthro- pológiai és a nemzetközi büntetőjogi kongreszszusokon hallottuk először.

b) Alaptanai. — A bűntett faktorai. Tarde büntetőjogi tanai jó részben a biológián alapulnak. Szerinte a szociológia utolsó kivirágzása a biológiának ; de ettől elválva „olyan, mint a letört virág s a földíszített holttest", s amely „rideg absztrakciók között fagy meg."' — Tarde szerint minden cselekmény az egyénre ható

') „Les lois de I' imitation", Paris, 1890. E munka tökéletcsbbitése, de e g y s z e r s m i n d e l l e n e i s : „ L ' o p p o s i t i o n u n i v e r s e l l e " , P a r i s , 1 S 9 7 ; e z é r t e k e z é s b e n h o m l o k e g y e n e s t e l l e n k e z ő e l m é l e t e t t a l á l u n k , a m e l y a c s e l e k m é n y e k m i n d e n c s o - p o r t j á t e g y m á s b ó l f o l y ó n a k t e k i n t i . E z e n , a z á l t a l á n o s s z o c i o l ó g i a k ö r é b e v á g ó munkái még: „La logique sociale", Paris, 1893. és „Les transformations du d r o i t " , P a r i s , 1 8 9 4 . ( A k r i m i n á l - s z o e i o l ó g i a e k i v á l ó m u n k á s a 1 8 4 4 - b e n e l h u n y t . )

-) 4 - i k k i a d á s , P a r i s , L y o n 1 8 9 5 .

3) „II principio genetico del diritto di reprimere." Scuola Positiva, 1892, i a n u á r i s z á m .

1 3

külső és belső befolyások ö s s z e s é g é b ő l ered, miután az e g y e s fizikai, szociális és anthropológikus vonások szerepét nem lebet megállapítanunk., Az ő büntetőjogi társadalomtana — épen úgy, mint általános szociológiája, amely amazt megelőzte — nem egyéb, mint a t á r s a d a l o m b a n é l ő e g y é n é l e t é n e k l é - l e k t a n i k ó r i s m é j e .

e) A személyi és társadalmi kettős identitáson alapuló fe- lelősség elmélete. Determinisztikus álláspontra helyezkedve, azt mondja Tarde, hogy a szabad akarat létezésének állítása ellen- tétben áll a tudománnyal. De nem kevésbbé bizonyos — mondja

— hogy a tagadásának ellentmond a lelkiismeret. „Mi lehet hát akkor a beszámithatóság alapja ? Nem részletezve a társadalom-, mint szervezetről uralkodó fölfogást, Tarde nem képes fölfe- dezni e tüneményben valamely mozgékonyságnak az eredményét.

Másrészről — szerinte — erkölcsi jelleggel biró alaprendszert vesznek föl, amelyet a modern tudomány összhangja éltet és erösbbit. Ezen rendszer a beszámítliatóságot és a büntetőjogi funkciót a d o l o g i , vagy s z e m é l y i és a t á r s a d a l m i i d e n - t i t á s kettős fogalmára alapítja. Puglia2) ez elméletet teljesen elfogadta.

„A vétkesség — mondja Tarde — nemcsak a társadalom általános akaratával, vagy hasznosságával ellenkező cselekményt, hanem anyagi értelemben vett hiányt is föltételez. Nevezetesen pedig két lényeges dolgot: a személyi és a társadalmi identitást.

Ezen két pozitiv, solie sem illuzórius fogalom kombinációja teljes magyarázatát adja úgy az erkölcsi érdemességnek, mint az érde- metlenségnek. Ezáltal a másra nézve káros, vagy a közakarattal ellenkező cselekmény elkövetőjében megszületik a hiány érzete s ugyanazáltal a szemlélőkben és a bírákban is fölülkerekedik a méltatlankodás érzete, a censura és a megvetés ; elengedhetlenné lesz e két föltétel: először, hogy a bűncselekmény elkövetőjét elítéljék, vagy Ő m a g a bűnhődjék meg akkor, amidőn vádolják ; vagyis más szóval: n e k i m a g á n a k tulajdonítsák, okkal, vagy anélkül, a szóban forgó cselekményt, nem pedig az ő személyétől idegen, külső fizikai, vagj^r szervezeti okoknak. Másodsorban pedig szükséges, hogy az egyént, mint u g y a n a z o n t á r s a d a l o m tagját, ítéljék el, amelyhez a bírák és az áldozat is tartoznak.

Más szavakkal: beszámíthatóságnak csak akkor van helye, amidőn

a) valamely cselekmény elkövetője azután is a z o n o s marad ö n m a g á v a l ( s z e m é l y i , v a g y d o l o g i i n d e n t i t á s ) és b) midőn közötte és azon társadalmi test között, amelyhez tartozik, nagyobb hasonlóság van, amidőn aztán a büntethetőség is meg- szűnik ( t á r s a d a l m i i d e n t i t á s . )

Mivel terünk nem engeoi e rendszernek kimerítő tárgyalását, csak néhány példát hozunk föl, amelyek eléggé megvilágítják a kérdést.

A) Beszámíthatatlanság. — a) A személyi identitás hiánya miatt. — Miért nem esik beszámítás alá a hypnotizált egyén ? Talán azért, mert nincs szabadakarata ? Nem ; .hanem azért, mivel pillanatnyira elveszítette identitását, mert, midőn működik, nem u g y a n a z , hanem csak ő, megváltozva a'suggestió folytán; b) A társadalmi identitás hiánya miatt: A halottak, továbbá az álta- lános pusztítás, a csapat, vagy tömeg által elkövetett rablások, főleg azon korszakban, amelyben a társadalmi egység az azt ké- pező tagok kimért számára szorítkozott: c) A személyi és tár- sadalmi identitás hiánya miatt: a t é b o l y , amely ö n k í v ü l e t i á l l a p o t b a e j t1) és d i s s i m i l á l s mindkét identitást kizárja.

B) Enyhített beszámítás. — Ez alá esik pl. a g y e r m e k - g y i l k o s s á g , mert „az újszülött család társadalmi életére idegen ; halála távol áll attól, hogy oly borzalmat keltsen, mint az apa- gyilkosság." Enjdiités alá esnek az u. n. n e m z e t k ö z i büntettek és vétségek is.

') D e v á j j o n a l k a l m a z h a t ó - e e z e n a l a p e l v a z a n n y i s z o r e m l í t e t t s z ü l e t e t t e l m e b e t e g s é g r e é s a z e r k ö l c s i e l m e z a v a r r a ? A z e r k ö l c s i e l m e z a v a r b a n s z e n v e d ő e g y é n i n k á b b i n g e r ü l t , a k i b e n a z e r k ö l c s i a l a p é r z e l m e k n i n c s e n e k m e g ; d e a z é r t az az irók szerint — születésétől kezdve azonos önmagával. Ezenkívül — a m i n t G a r o f a l o m e g j e g y z i — m i g a z a b ű n t e t t e s , a k i e l m e b e t e g g é l e t t , e l v e s z - t e t t e a z o n o s s á g á t , s b e s z á m i t h a t a t l a n n a k t e k i n t e n d ő , a k k o r a z o n b ű n t e t t e s , a k i m á r e l ő z ő l e g e l m e b e t e g v o l t s i g y a z o n o s s á g á t m e g ő r i z t e , b ű n c s e l e k m é n y é é r t b ű n v á d i f e l e l ő s s é g r e v o l n a v o n a n d ó . D e v á j j o n n e m l e h e t n e - é a z a z o n o s s á g h i á n y a m i a t t v a l ó b e s z á m í t h a t l a n s á g e l v é t a l k a l m a z n i m i n d a z o n , s z e n v e d é l y b e l i c s e l e k m é n y e k r e , a m e l y e k e t a „ m a g á n k í v ü l " , „ f ö l í n g e r i l l t " s t b . k i f e j e z é s e k k e l s z o k t u n k k i f e j e z n i ? E z e n — a T a r d e i n t r a n z i g e n s ó h a j a i n a k é p e n n e m m e g f e l e l ő

— m e g o l d á s , b i z o n y á r a s e g í t s é g e t k a p n a a m o d e r n á l t a l á n o s e l i n e k ó r t a n t ó l , m e e l y n e k m á r v a n e g y , a M a n d s l e y z o n a m é d i á j á h o z h a s o n l ó f o g a l m a , a z é p - e l m é j l i s é g é s a z e l m e b e t e g s é g h a t á r v o n a l a i n a k é s v i s z o n y a i n a k a m e g m a g y a r á z á - s á r a . V é g e r e d m é n y k é n t t e h á t , a s z e m é l y i a z o n o s s á g r ó l a z t m o n d h a t j u k : a ) h o g y a z e g y r é s z t m é g a z ő r ü l t s é g n é l s e m v é s z el t e l j e s e n ; b ) h o g y m á s r é s z t p i l l a - n a t n y i r a l i i á n y o z h a t i k ; c ) h o g y — é p e n e z é r t — n e h é z m e g f e l e l n i a z e s k ü d - t e k n e k a z o n k é r d é s r e , h o g y : u g y a n a z v o l t - é a v á d l o t t a b ű n t e t t e l k ö v e t é s e e l ő t t é s u t á n ? é s , h o g y : s z a b a d v o l t , v a g y s e m ? M é g a k k o r i s n e h é z a f e l e l e t , h a

— a m i n t T a r d e m o n d j a — a z a z o n o s s á g r ó l é s n e m a z a k a r a t r ó l v a n s z ó .

1 5

C) Súlyosbbitott beszámítás. — I.) A személyi identitás miatt. — „Ha a t e t t e n k a p á s esetén helyénvalónak találjuk, liogy jobban méltatlankodjunk és szigorúbban büntessünk, mint mikor a tettes csak hosszabb .üldözés után kerül a büntető igaz- ságszolgáltatás h a t a l m á b a : nem esetleges-é, hogy a személyi azonosság akkor intenzitásának és fontosságának a maximumában

jelentkezik P¹) -

II. Társadalmi identitás miatt; ilyenek a c s a l ád-társadalmi körülmények, mint az apagyilkosság, testvérgyilkosság,²) stb ; a f u n k c i o n á l i s identitás, mint pl. a foglalkozásszerü társulás;

a n e m z e t i identitás, stb., ezek mindmegannyi súlyosbbitó okok, mert egyiküket a törvény, másikukat a szokásjog szankcionálja.

D) Méltatlankodas a bűntett ellen: a büntetés. — A be- számításnak igy fölfogott érzelme a bűntett elleni erkölcsi cenzú- rában lép előtérbe, amely viszont a büntetésben nyilvánul. A bűntett elleni erős méltatlankodás hangja vonul végig T a r á é n a k minden munkáján. Ha e méltatlankodás! elrejtjük, vagy épen el- nyomjuk: akkor elveszítjük az identitás egyik támaszát. Eeliet- séges-e elnyomni ezen érzelmet? Ha lehetséges: észszerü-e ? Ha észszerű : kivánatos-e ? E liárom kérdés került szőnyegre a közel múltban3) s ezeknek a megfejtése igen sok más kérdésre is meg- felelne. Csak a megvetés és az elkülönítés a valódi büntetés, ép úgy, mint ahogy az előrelátás az egyetlen és igazi kormányzás.

Az egyes intézmények csak formák, amelyeket az előrelátás lé- tesít ; és, mint annak, úgy a büntetés-rendszeri kormányzat alakjai ís a közméltatlankodásnak és az elkülönítést akarásnak többé- kevósbbé megközelítő, hiányos, vagy szerencsés kifejezői. Ha el- hanyagoltainak : a büntetés-rendszeri kormányzás atkotásai lélek - nélküliekké lesznek.

A q u i a p é e c a t u m és n e p e c c a t u r-féle büntetőjógi

') D e v á j j o n n i n c s i t t ö s s z e t é v e s z t v e a b ű n ö s a z o n o s í t á s a a z ő p s z i k h i k a i s z e m é l y i s é g é n e k a z a z o n o s s á g á v a l ?

2) A z o n b a n a c s a l á d i a z o n o s s á g n e m m i n d i g s ú l y o s í t ; s ő t n é h a — é p e n e l l e n k e z ő l e g — m e n t e s í t a b ü n t e t é s t ő l ; i l y e n p l . — a s p a n y o l b t k . s z e r i n t — a c s a l á d t a g o k á l t a l a t ö b b i e k k á r á r a e l k ö v e t e t t l o p á s . K é s z ü n k r ő l a z t h i s s z ü k , h o g y T a r d e é p e n a r r ó l f e l e d k e z i k i t t m e g , amit. o l y g o n d o s a n i g y e k s z i k d i s - t i n g v á l n i a z e l s ő f e j e z e t b e n ( D r o i t p e n a i ) , a h o l a j o g á t a l a k u l á s á r ó l s z ó l s a m e l y s z e r i n t a b ü n t e t ő f u n k c i ó b a n , a k ü l s ő t á m a d á s o k e l l e n i r á n y u l ó r e a k c i ó r é s z é r ő l , a v é d e l m e i s a b e l s ő k e l l e n — n é h a '-— a m e g b o c s á t á s t t a l á l j u k .

3) „Á propos du Congrés de Genève", Archives, XII.

elvek dualizmusában a T a r d e rendszere tehát a q u i a p e c c a - t u m elvében domborodik ki, amely annyira klasszikus, h o g y — egyes esetekben — a büntetés r e t r i b u c i o n i s t a értelemben tűnik föl, ha a munkabérrel1), vagy a g o n o s z t e v é k e n y s é g - g e l összehasonlítjuk2), máskor pedig, midőn a büntettek u t á n - z á s á t3) megakadályozza, ü d v ö s figyelmeztetésnek, p é l - d á n a k tekintjük.

E) A büntetőjogi társadalomtan funkciója.— T a r d e sze- rint a büntetőjogi társadalomtan f u n k c i ó j a : „megakadályozni a féktelenkedő hajlamokat, amelyek már a zsenge korban előtörnek s vétkes "szokásokban nyilvánulnak és bűntettre vezetnek s a bün- tettek terjeszkedését ragályszerüen előmozdítják s a szokásszerü- séget fixirozzák. A veszélynek csak úgjr állhatunk ellent·, h a alaposan megismerkedünk az elmegyógyászok és anthropológusok által végzett azon tanulmányokkal, amelyek az egyén psycliológiai változataira és anomáliáira vonatkoznak; végül figyelnünk kell a többi védőeszközökre is, amelyek a társadalomnak a széthúzó erők összetartása és fölhasználása céljából rendelkezésére állanak.

A büntetőjogi társadalomtannak a föladata, h o g y behatoljon a bűntettes pathológikus és psyckológikus viszonyaiba s v i z s g á l j a annak a tébolyodottal való viszonyait, s vitatkozzék az atavisz- tikus és beteges bűntettről uralkodó nézetek fölött s mindezen vizsgálódásokból tiszta és határozott eredményeket nyújtson a törvényhozónak. A büntetőjogi társadalomtan tehát, T a r d e n á l , nem a régi büntetőjog helyettesitője. mint F e r r i n él, hanem oly tudomány, amely a fizikai és természettudományoknak egy részről

9 A d e l i c t i s a e s t i m a t i o r é g i e s z m é j é t ( P a p i n i a n u s ) , a m e l y B e c e á r i á i g u r a l - k o d o t t , k o r u n k b a n i s m e g t a l á l j u k . í g y p l . N i c o l í n i n á l , a k i s z e r i n t a b ü n t e t é s n e m e g y é b , m i n t p é n z , a m e l y l y e l a b ű n t e t t e t fizetik; C a r r a r á n á l , a k i e z t í r j a :

„ A b ü n t e t ő f u n k c i ó é r t é k c s e r e . "

2) A T a r d e „ K r i m i n á l s z o c i o l ó g i a " - j á b a n v a n n é l i á n y t a n t é t e l , a m e l y f ö l é r a z a n o r m a l , v a g y p a t h o l o g i a i o e c o n o m i á v a l . í g y , a b ű n t e t t a f u n k c i o n á l i s o e e o - n o m i a m u n k á j á t k é p v i s e l i , s o l y j e l e n s é g , a m e l y ö n m a g á t ó l b i z o n y o s k ö n n y ű d e f i c i t e t e r e d m é n y e z , s a m e l y — m i n d e n n e h é z s é g n é l k ü l — i m i t á l t j e l l e g ű ( „ m e r t a z e l s ő l é n y e g e s v o n á s a a z , h o g y u t á n o z h a t ó s m e r t m i n d e n m á s d e f i n í c i ó - n a k a f ő h i b á j a a b b a n á l l , h o g y e t u l a j d o n s á g á t m e l l ő z i " ) s a s z o c i á l i s v i l á g b a n r e n d k í v ü l i d e f i c i t e t i d é z n e e l ő m i n d a z o n h i e d e l e m , v á g y , b i z t o n s á g é s v i r á g z á s k ö r é b e n , a m e l y e k a t á r s a d a l m o n u r a l k o d n a k . ; — A b ü n t e t é s — a m i n t l á t t u k — f i z e t é s . A m i n t a fizetés n e m h a t á r o z a t l a n , i g y a b ü n t e t é s s e m l e h e t o l y a n . — V é g ü l a b ű n t e t t e s n e m e g y é b , m i n t i p a r o s ; t y p u s a — h a v a n — e g y i k e a f o g l a l k o z á s i t y p u s o k n a k .

3) í m e , i g y v á l t o z i k á t a r e n d s z e r „ n e p e c c e t u r " - r á !

1 7

anyagot szolgáltat, másrészről pedig azoknak a közlési szerve. E szolgálata közben az ú j irányok jellege határozottan k r i t i k a i ; és igy kritikai szellem lengi át a T a r d e munkáit is, aki teljes rokonszenvével fordul a h a r m a d i k i s k o l a felé. Munkássága

— egyik bírálója szerint — noha modern módszereket és eljárást követ, mégis határozottan negatív eredményű, mert „néha az új irányok alapelvei és azoknak az alkalmazása ellen irányul.·'·' Tarde ezen sokaktól ismételt vádnak a cáfolásával a „Les tra.nsformations du droit" c. munkája második francia kiadásának az előszavában foglalkozik ; de nehéz dolog több hitelt adni a bevezetés, illetve az előszó négy, vagy öt oldalának, mint a szöveg kétszáz lapjának, különösen, midőn ez utóbbi megerősíti a föntebb mondottakat.

b) Durkheim. — A) Művei. — D u r k h e i m Emil, bor- deaux-i tanár szorosan véve nem tartozik a . büntetőjogi irányú sociológusok közé. Mindazonáltal műveiben számos idevágó ér- dekes fejezetet találunk, amelyekben határozott állást foglal a kriminológia mezejének a fölosztására vonatkozólag. I l y irányú müvei: „De la division du travail social". (Paris, 1893.), „Les régles de la méthode sociologique" (Paris, 1895.), „Le suieide", (Paris, 1897.) ' '

B) A bűntett, mint társadalmi jelenség s működése az életben. — Ezen, D u r k h e i m által motivált fölosztás eredmé- nyeként, a büntettet oly r e n d e s jelenségnek kell tekintenünk, amely az életben fiziológiai funkciót teljesít.1)

De mindenekelőtt is, mi a bűntett?

Az új büntetőjogi iskola rendkívül sok d e f i n í c i ó t mutat föl idevágólag és számtalan szempontból tárgyalja a bűntett tár- sadalmi fogalmának alakulatait. Vizsgálva ezen eszmének a jog- eszmétől való eltérését, rájövünk az e t h i k a i m i n i m u m álta-

. >) M á r e z t m e g e l ő z ő l e g a k a d t a k n é m e l y e k , a k i k a b ű n t e t t e s b i o l o g i a i n o r m a l i t á s á t v i t a t t á k . í g y , D r . A l b r e c h t a r ó m a i K o n g r e s s z u s o n a b ű n t e t t e s r ő l , m i n t n o r m á l i s e m b e r r ő l b e s z é l t , a k i , m i n t a s z e r v e k l e g n a g y o b b r é s z e , ö n z ő é n c s e l e k s z i k , v é g ü l a z t m o n d o t t a , h o g y a z a b n o r m i s a b e c s ü l e t e s e m b e r . ( „ A z e m b e r hiorfologiai helye az emlősök sorában." — „Az emberi kriminalitás az össze- h a s o n l í t ó b o n c t a n s z e m p o n t j á b ó l . " L . a római k o n g r e s s z u s aktáit.) — Az ab- n o r m i t á s m e g h a t á r o z á s a h á r o m , k ü l ö n b ö z ő e l v s z e r i n t t ö r t é n h e t i k : a ) a n o r m á l i s , m i n t á l l a t ( A l b r e c h t ) ; b ) a n o r m á l i s . — a l e g g y a k r a b b a n — m i n t t e r m i n u s m e d i u s ( D u r k h e i m ) ; c ) a n o r m á l i s , m i n t é s z s z e r ű é s m a g a s r e n d ű l é n y . E z e k e t k e l l figyelembe v e n n ü n k a z e m b e r i d o l g o k v i z s g á l á s á n á l . ·

2

lános fogalmára, amely szerint a j o g az erkölcsnek egyik része, nemkülönben minden oly emberi magatartásnak, amely minden időben erős garanciákkal — törvény és büntetés — védte meg a társadalom vitális és evidens érdekeit.

Ez a D u r k b e i m elmélete, aki az emberi m a g a t a r t á s sza- b á h a i t a következőképen osztályozza:

A magatartásra vonatkozó kötelező szabályok és szankciók.

Repressziv jellegűek .. .

Körülményesek (jogi szankció nélküli közerkölcs.) Szervezettek (büntetőjog.)

Restitutiv jellegűek.

E kép eléggé mutatja, hogy mily nehéz elválasztani az er- kölcsöt a jogtól, a hiányt a bűntettől.

Ezen előzetes distinkcióból kiindulva, szerző a következő szabályt állítja f ö l : a bűntett lényeges vonásai azok, amelyeket megtalálunk ott, ahonnan amazok erednek, bármilyen legyen is az a társadalmi typus, amely azon cselekményeket bűntetteknek te- kinti.1) Minden bűntettnek közös ismérvei azok, amelyek a) a tár- sadalom minden normális egyénének érzelmeit s é r t i k ; b) a h e v e s és 3) a h a t á r o z o t t (définités) érzelmek. A bűntett tehát „oly cselekmény, amely a kollektív öntudat erős és határozott érzelmeit sérti s amire a büntetés van megállapítva1·'; ezek a bűntett végső és belső tulajdonságai. .

Az emiitett cselekmények univerzális jellegűek. Nincs egyetlen társadalom sem, amelyből azok hiányoznának. E cselekmények, melyeket, a kriminalitás szolgáltat, nem mindig u g y a n a z o k ; de azért, mindig és mindenütt a k a d n a k emberek, akik m a g a t a r t á s u k k a l kihívják a büntető megtorlást. Az érzelmek szelekciója állandóan renoválja a büntettesség a l a k j a i t ; mert az érzelmi f e j l ő d é s na- gyobb fontosságot tulajdonit sok olyan cselekménynek, amelyek azelőtt közönyösek voltak előtte s szigorúbb beszámítás alá is veszi azokat, mivel most már fontosabb érdekeket sértenek s így

') D u r k l i e i m e z a l a p o n b í r á l j a a t e r m é s z e t e s b ű n t e t t n e k G a r o f a l o á l t a l f ö l á l l í t o t t e l m é l e t é t , i l l e t v e d e f i n í c i ó j á t . S z e r i n t e — a f e l s ő b b s o c i á l i s c i v i l i z á l t t y p u s o k a t t e k i n t v e , a G a r o f a l o f o r m u l á j a t ö k é l e t l e n é s c s a k a k i v é t e l e k r e a l k a l - m a z h a t ó . D e m i é r t figyel D u r k l i e i m c s u p á n a f e l s ő b b t y p u s o k r a ? A z o o l o g i á b a n a z a l s ó b b f a j t á k s a j á t s á g o s a l a k j a i t é p e n o l y a n figyelemben k e l l r é s z e s í t e n ü n k , m i n t a z á l l a t i f o k o z a t m i n d e n l é p c s ő j é t . M á s k é n t : ki é s h o g y a n b i z t o s í t h a t j a a z a l a p é r z e l m e k s t a t u s q u o - j á t ?

1 9

bűntetteknek minösítendők. H a az erkölcsi érzés emelkedik, az<m dolgok, amelyek jelenleg csupán botrányt okoznak, a jövőben odiózusok lesznek. Ezen processzus és ezen kifogyhatatlan per- spektíva folytán, a legigazabb embert is a legbűnösebbnek tartják s a tudós ís azt mondja, hogy semmit sem tud. Mert e processzus az egyéni öntudat egyenlőtlenségének a folyománya, amely soha sem szűnik meg, míg e g y é n i s é g lesz; s a bűntett sem más, mint a fiziologiai társadalomtannak¹) normális ténye és jelensége; a. közjólét egyik faktora és minden egészséges társa- dalom integráns része.

Ezen paradox konklúzió hallatára önkéntelenül is fölvetjük a kérdést, hogy : mi által válik a bűntett az említett faktorrá ?2) D u r k h e i m szerint azért, mert a) az érzelmek szelekciójának munkájában közreműködik, amennyiben előkészíti azokat az ú j és enyhébb alakulatokra; b) mert szükséges átalakulásokat és át- meneteket eszközöl, illetve előkészít. „Az athéni jog szerint, So- krates bűntettes cs elitéltetése igazságos volt. Azonban bűne, a gondolatszabadság, nemcsak az emberiségre, hanem hazájára nézve is hasznos volt, mivel új hitet és új erkölcsöket készített elő . . , A Sokrates esete nem állott egyedül; folyton ismétlődött az a történelemben." -

E szempontból tekintve, a kriminalógia alapvető tényei teljesen új látványt nyújtanak. így például a bűntettes, nem te- kinthető a társadalommal egyáltalán meg nem férő lénynek,

q M i n d a z o n á l t a l a b ű n t e t t , m e n n y i s é g é n é l , v a g y m i n ő s é g é n é l f o g v a , p a t - h o l o g í a i a l a k u l á s o k a t i s m u t a t h a t f ö l .

9 A s o c i á l i s e l m é l e t e k — F e r r i s z e r i n t — k é t n a g y c s o p o r t o t k é p e z n e k , í g y a ) a z e g y i k s z e r i n t , a b ű n t e t t n o r m á l i s s o c i o l o g i a i j e l e n s é g , b ) a m á s i k s z e - r i n t p e d i g , a b n o r m i s s o c i á l i s j e l e n s é g . A z e m i a t t T a r d e ( „ C r i m i n a l ' l t é e t s a n t é S O C i a l e " , R e v u e p h i l o s o p h i q u e , 1 8 9 5 . f e b r . D u r k h e i m e l l e n ) é s F e r r i k ö z ö t t t á - m a d t p o l é m i a a „ R e v i s t a d e L e g i s l a c i ó n y J u r i s p r u d e n c i a " 8 7 . k ö t e t é b e n o l v a s - h a t ó . H á r o m é v v e l k é s ő b b L o m b r o s o „ L e s b i e n f a i t s d u c r i m e " e i m a l a t t a

„Nouvelle Revue" 1895. juliusi számában és „La funzione sociale del delitto"

c i m a l a t t a „ R e v i s t a di S o c i o l o g í a " 1 8 9 5 . n o v e m b e r i s z á m á b a n ) é s S i g h e l e ( „ L a d e l i n q u e n z a s e t t a r i a " , 1 8 9 7 . c . m ű v é b e n ) s z i n t é n f u n k c i o n á l i s j e l e n s é g n e k n y i l - v á n í t o t t á k a k r i m i n a l i t á s t . L o m b r o s o D a r w i n e l m é l e t é b ő l i n d u l t k i , a m e l y s z e r i n c s a k a z m a r a d j o n m e g , a m i a z e m b e r i n e m n e k v a l a m i h a s z n o t n y ú j t ; s a b ű n t t e t t i l y h a s z n o t n y ú j t , m e r t a b ű n t e t t e s ( m i n d ? ) t e r m é s z e t é n é l f o g v a , n e o p h i - J é v é n , a h a l a d á s t é n y e z ő j é v é v á l i k . S i g h e l e n e m c s a k a p o l i t i k a i b ű n t e t t n e k t u l a j l

d o n i t i l y h a t á s t , h a n e m a k ö z ö n s é g e s b ű n t e t t n e k i s , a m e n n y i b e n a z o l y k é r d é - s e k e t v e t f ö l , a m e l y e k e t n é l k ü l e r o s s z u l o l d a n á n a k m e g , v a g y e g é s z e n e l h a n y a - g o l n á n a k . — V i s z o n t F e r r i a b ű n t e t t s o c i á l i s a b n o r m i t á s á t h i r d e t i . ( „ D e l i n - quenti ed onesti", a „Scuola positiva" 6. s z ; 1. még u. o. a Qualteritti cikkét:

„Patología e delitto", IV.)

hanem csak a társadalmi fejlődés¹) egyik szabályszerűen cselekvő tagjának. A bűntett alapja a társadalmi forrongásnak a jele (pl.

a verekedési és gyilkolási büntettek soha sem oly gyakoriak, mint éhínség idején.) Végül ha a bűntett nem patliológikus jelenség, akkor a büntetés végcélját nem a bűntettesről való gondoskodásban, hanem más irányban kell keresnünk.

B) A büntetés és funkciója. — Ezen funkció nem más, mint az, amely az egyes társadalmi csoportokban bizonyos szolidaritást

hoz létre. ·.

Azon szabályok, amelyeket a büntetőjog szankcionál, a leg- . bensőbb társadalmi hasonlóságokat fejezi ki; amennyiben a b ü n -

t e t é s a f o k o z a t o s i n t e n z i t á s s z e n v e d é l y e , r e a k - c i ó j a , a m e l y a t á r s a d a l o m b ó l i n d u l k i s a m e l y e t v a l a m e l y m e g á l l a p í t o t t s z e r v e z e t e s z k ö z e b a j t v é g r e , . s a m e l y s z e r v e z e t f ö l á l l í t á s a a z o n c)s e l e k.

m é n y e k e l l e n s ú l y o z á s á r a t ö r t é n t , a m e l y e t m i n d e n t á r s a d a l m i e g y e s ü l e t n o r m á l i s t a g j a i n a k a l e g e r ő -

s e b b és h a t á r o z o t t a b b é r z e l m e i t s é r t i k . ' Azonban nem a büntetés az egyedüli különös erő, amely a

társadalmi öszzetartást eszközli. Ezen, a r e p r e s s z í v j o g b a n kifejezett, tisztán m e c h a n i k a i köteléken kívül — D u r k h e i m szerint — van még más, s z e r v e z e t i eszköz is, mint pl. a mu n k a f ö 1 o s z tás, amely mintegy k o o p e r a t í v j o g o t alkot.

S mainapság ez uralkodik ép úgy, mint ahogy az elmúlt korsza-

q „En magam is - mondja Durkheim „Les régles de la méthode s o c i o l o - g l q u e " . 8 9 . 1.) — h i b á s a n b e s z é l e k , m i d ő n a b ű n t e t t e s r ő l , m i n t v e s z e d e l m e s e g y é n r ő l s z ó l o k ( a „ D i v i s i o n du t r a v a i l s o c l a l " - b a n , 3 7 5 . é s 3 9 6 . 1 1 . ) — E h e l y e n m e g k e l l e m l í t e n ü n k a D u r k h e i m k r i t i k á j á t a b ű n t e t t e s a t a v i z m u s á r ó l , i l l e t v e a z o n k é r d é s f ö l ö t t , h o g y v á j j o n a p r i m i t í v e m b e r b ű n t e t t e s v o l t - e , v a g y p e d i g h ő s , a m i n t a z t T a r d e á l l í t j a . S z e r i n t e h a m i s é s s o c i o l o g i a - e l l e n e s L o m b r o s o n a k a z a z e l j á r á s a , a m e l y l y e l a r a b l á s t a n e m z e t k ö z i z s á k m á n y l á s h o z , v a g y a k o m m u - n i s t a m e r é n y l e t e k e t s a g y i l k o s s á g o t a h á b o r ú b a n v a l ó e m b e r ö l é s s e l , v a g y a v a l l á s o s e m b e r á l d o z a t o k k a l a z o n o s í t j a . V á j j o n n i n c s e n e k e b e z h a s o n l ó t é n y e k a m i t á r s a d a l m u n k b a n ? k é r d i t o v á b b á . „ V á j j o n a t á b o r n o k , a k i e g y c s a p a t o t a b i z t o s h a l á l n a k t e s z k i , l i o g y a s e r e g t ö b b i részét, m e g m e n t s e , m á s k é n t c s e l e k s z i k , m i n t a p a p , a k i e m b e r á l d o z a t o t m u t a t b e , c s a k h o g y a z i s t e n e k h a r a g j á t m e g - e n g e s z t e l j e ? V á j j o n n e m v o l n á n a k a m o d e r n é l e t b e n o l y s z o k á s o k , a m e l y e k a z o n s z á z a d k r i m i n a l i s t á i r a e m l é k e z t e t n é n e k , a m i k o r m é g a b ű n t e t t n e m k i v é - t e l , h a n e m á l t a l á n o s s z a b á l y v o l t k ö z ö t t ü n k ? A L o m b r o s o d o k t r í n á j á n a k a z a l a p j á t k é p e z ő f o g a l o m a z t f ö l t é t e l e z i , h o g y a p r i m i t í v n é p e k n é l t e l j e s e n h i á n y z o t t a z e r k ö l c s i s é g ; e z a z o n b a n t é v e s f ö l f o g á s , m e r t a m a n é p e k n e k i s v o l t e r k ö l c s i -

s é g ü k , c s a k h o g y m i a z t n e m l á t h a t j u k . " .

c 21

kokban az előbbi dominált. Amennyire a legalsóbb társadalmak jogállapotát tanulmányozhatjuk, azt teljesen r e p r e s s z i v jelle- gűnek találjuk. Semmi sem szabadabb a vadembernél, mondja Lubbock; és már az írott jog (héber, indus) társadalmában a büntető törvényeknek oly túlsúlyát találjuk, hogy a Pentateuchos, Exodos, Leviták könyve és a Deuteronomos négy-öt ezer verse között körülbelül csak 105 van, amely nem szankciót tartalmaz.

De már Rómában — a kooperatív jog első fejlődését tekintve

g y e n g ü l a repressziv irány.¹) Régtől fogva kezdődik a hanyat- lása. Azon teljes kriminológiai typusok, amelyeket szerzőnk osz- tályozva. mutat he, már eltűntek²) s velők együtt csökkent a kollektív öntudat határozott és erős állapotának a száma is. Ezen processzus okát — Durklieim szerint — nem a primitív szokások nyerseségében kell keresnünk, hanem azon, nagyobb extensitásban, amely a társadalmi hasonlóságokban rejlik és a munkafölosztásból eredő alapban.. Manapság fordítva áll a dolog. A hasonlóságokból eredő kötelékek hiányoznak, míg azok, amelyek a munkafölosztás következményei s az organikus szolidaritásból erednek: bővültek·

és komplikálódtak. Á társadalmi élet tehát — végeredményében kettős forrásból származik. Az öntudatok hasonlósága eredmé- nyezi a jogszabályokat, amelyek büntetéssel való fenyegetés mel- lett, egyforma véleményt és gyakorlatot igyekeznek létrehozni. A munkaf öl osztás hozza létre a jogszabályokat, amelyeknek a meg- sértése engesztelő jelleg nélküli, pusztán reparativ eszközöket eredményez. A társadalmak u. n. szeglet-typusait a b ü_n t e t ő j o g ellensúlyozza; a jövő az o r g a n i z á l t typusnak kevésbbé tran- scendentális, de annál emberiesebb igazságosságot.és erkölcsiséget tart fenn.

c) Letourneau, Fouillée, Guyau, Worms. — Az erkölcs- bölcselet és a társadalomtan új elméletekkel, új szempontokból tárgyalja a maga általános rendszeréhen a büntettet, büntetést, beszániithatóságot és annak okait; e kriminológikus mozgalom köréből vizsgáljunk néhány elméletet.

Ilyen mindjárt a b ü n t e t é s i e v o l ú c i ó elmélete, amelyet L e t o u r n e a u nagy vonásokkal fejt ki S oc io 1 ó g i á j á b . a n1)

') M á r S u n n u r M a i n e ( „ A j o g ő s k o r a " ) b e s z é l e r r ő l a m e g f i g y e l é s r ő l .

2) N é m e l y e k a s z e l e k c i ó v a l m a g y a r á z z á k e j e l e n s é g e t . . b „ L a S o c i o l o g i e d ' a p r é s l ' e t h n o g r a p h i e . " P a r i s , 1 8 8 0 .

s amely elméletével határozott ellentétbe jött a pozitív büntető- joggal. Szerinte a belső védelmi ösztön a jog biológiai alapja. A kezdetleges társadalomban erőszakosságra erőszakossággal felelnek.

A kár és a megtorlás közötti egyensúly helyreállítása után fej- lődött ki a tálió elve: „szemet szemért, fogat fogért." E primitív törvényt maguk az érdekelt felek alkalmazzák, mivel az elöljárók hajdanta sok egyéb teendővel lévén elfoglalva, nem értek rá az igazságügjű adminisztráció vezetésére. Később az jött szokásba, hogy a sértett kezébe szolgáltatták a sértőt s az előbbire bízták, hogy ő maga alkalmazza a tálió elvét. Végül a szokások eny- hülnek s az elörelátási és számítási érzék növekedik, ami abban nyilvánul, hogy a sértett fél hova-tovább kezd lemondani bosszú- állási jogáról s mindkét fél kölcsönösen kiegyezik a pénz-, vagy vagyonbeli kompenzációval.

E korszakban speciálizálódnak a birói funkciók s jönnek létre a kegyetlen és egyszerű törvények. A repressziót csak cse- kélyszámú1) cselekményekre gyakorolják, ámelyek a mai ész ítélő- széke előtt jobbára csekély súlyúak. Később a község magának vindikálja a bíráskodás jogát s e célból bíróságot, bűnvádi eljá- rást és eléggé szervezett büntetési módszereket létesít. Manapság a bosszúállási jog teljesen el van véve az egyéntől s a társada- lomra van átruházva. Büntető törvénjmink célja a bűnös meg- büntetése s ezen büntetés eltűrésének a biztosítása. A jövő igaz- ságszolgáltatásának egyedüli célja az lesz, hogy a bűntettest oly helyzetbe juttassa, amelyben lehetetlen legyen részéről bármiféle kártétel is; továbbá, hogy megjavítsa és — ha lehet — a társa- dalom hasznos tagjává tegye s elejét vegye káros felindulásainak.

Kardja rombolni fog s egyensúlyának helyreállítását egyedül a társadalmi haszonban fogja keresni. Tudományos irányú lesz s a megfigyelésre és a tapasztalatra támaszkodik.

A v é d e l m i v i a s k o d á s kimenetele csupán az é l e t é r t v a l ó k ü z d e l e m m e l hasonlítható össze, mert azzal rokon, vagy pedig valamely nagyobb beszéddel, amely önmagában véve is elég valamely kiterjedt történelmi kép megerősítésére. A

ü E g é s z e n m á s m e g f i g y e l é s a z , a m i t T h o n i s s e n , S u n n e r M a i n e , D u r k h e i m s t b . t e t t e k .

2 3

L e t o u r n e a u által fölhozott epizódok sorozatát tetemesen ki lehet javítani, vagy bővíteni; de az előbbit nem.1)

A szociál-hiológusok, a legszigorúbb társadalmi szervezet hívei, siettek segélyére ezen biológiai magyarázatnak azáltal, hogy azt a beszámítliatóság és a büntetés alapjául használták föl.

Franciaországban W o r m s képviseli e törekvést, „Organisme et société" c. munkájával. Rövid munkában összegezi büntetőjogi tanait.2) Nála a b ü n t e t é s e r e d e t e a s o c i á l i s r e a k c i ó - b a n v a n , a m e l y r e a k c i ó t e l j e s e n m e g f e l e l a m a s z e m é l y i v é d e l e m n e k , a m e l y e t e l s ő í z b e n a t á l i ó t ö r v é n y e f e j e z e t t ki. D e e g y i k is, m á s i k is m ó d o - s u l á s t s z e n v e d u g y a n c s a k a t á r s a d a l m i s z e r v e z e t é r d e k e i f o l y t á n , m e r t az a r r a t ö r e k s z i k , h o g y meg- e l ő z z e a v i s s z a e s é s t és a t o v a t e r j e d é s t s h o g y p é l - d á j á v a l j a v í t s o n és é p í t s e n . A bűntettre vonatkozólag, annak vegyes jelleget tulajdonít, amelyet az egyenes és atavisz- tikus öröklöttség folytán a s z ü l e t e t t szervezeti és a szocial- medium s z á r m a z é k o s elemei alkotnak.

G u y a n kizártnak tartja, hogy a beszámíthatóságnak más alapja legyen. A theologusok és a metafizikusok m e g t o r l á s i s z a n k c i ó j á b ó l indul ki, amelyet a szervezet v é d e l m i r e a k ci ó j á r a vezet vissza, úgy, mint amazok. Csakhogy új elemet vezet be a régi elméletbe, amidőn az energia föntartá- sának a törvényére hivatkozik, amely szerint ama reflex érzés minden alkalommal gyöngédebb lesz a megtámadott pszikbikai alkata szerint. „Valamely vadállat izgatása bennünket is felizgat;

valamely élő ember megtámadása bennünk is ingerültséget tá- maszt; egy bölcsész ellen elkövetett igazságtalanság pedig semmit se ébreszt bennünk.3)

A beszámításnak más alapokra fektetett kísérletével talál-

9 A z u t ó b b i é v e k b e n k e z d ő d ö t t a b ü n t e t é s b o s z ú l ó e r e d e t e e l l e n a r e a k c i ó , a m i t a l e g t ö k é l e t e s e b b e n T a r d e f e j e z e t t k i : „ H o g y a j o g f o g a l m á n a k b i o l o g i a i a l a p j a v a n , e n n é l s e m m i s e m b i z o n y o s a b b ; d e , h o g y e z e n a l a p k i z á r ó l a g , v a g y f ő l e g a v é d e l m i ö s z t ö n v o l n a : e g y á l t a l á b a n n e m l e h e t k i m u t a t n i . " ( „ T r a n s f o r - m a t i o n s d u d r o i t " I . f e j . ) F o l y t a t ó l a g k i m u t a t j a a z e n g e s z t e l h e t e t l e n b o s z ú l ó r e a k c i ó v a l s z e m b e n , a c o m p a s s í v e r k ö l c s i r e a k c i ó t .

9 „Les théories modernes de la criminalité, discours prononcé à l'ouver- ture de la Conférence des Avocats de Paris, le 2 4 Novembre 1894: Paris, 1894.

9 „Esquisse d'une morale sans obligation, ni sanction", Paris, 1843.

kozunk a F o u i l l é e munkáiban. Szerző a Sociológiában bizonyos egyesítő irányt képvisel a szerződési és szervezeti elmélet között, amennyiben fölállítja a jövő társadalmának1) s z e r v e z e t i - s z e r - z ő d é s e s elméletét. Az egyiittcselekvés korszaka átmegy a szer- ződés korába. „S ebben előbbi akaratom az, ami a jövőbeli akaratomat2) elnj'omja." A büntetőjogi represszió a magánjogi szerződések büntetőjogi klauzulája.

d) Szociál-kriminalisták : jogászok. Ilyenek Brissaud3), Des- jardins4), Garraud5), Vidal6), Leveillé, Gaucklcr, Garoon, Nonnand, Laborde; — Joly7), Proal8), Bérard9), Fournez. Ríviérc, stb. — Riant10), Guillot11), Brunetière, Desmaze12), Corboudt13), stb ; — a papok, bírák és moralisták azt hirdetik, hogy ők nem hisznek abban, hogy „volnának olyan emberek, mint Káin s a homlokukon olyan jegygyei születnének, amely a bűntettre való praedestinál- tatásukat jelentené."' (Garraud.) A bárom híres faktor közül csak az egjdket, ' a szociálist, fogadták el s különböző utakon igyek- szenek kiegyenlíteni a s z a b a d s á g és ö r ö k l ö t t s é g , e g y é n i b e s z á m i t h a t ó s á g, és a t á r s a d a l m i s z o l i d a r i t á s (Proal) közötti ellentéteket.

a) A b e s z á m í t á s . — A beszámíthatóság kérdése, amely,

') A s z e r z ő d é s i - e l m é l e t , a m e l y a z e g é s z k ö z é p - é s ú j - k o r b a n o l y á l t a l á - n o s a n e l f o g a d o t t v o l t s a m e l y e t f ő l e g H o b b e s , L o c k e é s R o u s s e a u h i r d e t t e k , n a p j a i n k b a n t e l j e s e n f o r d í t o t t i r á n y t v e t t . A s z e r z ő d é s é s v e l e e g y ü t t a b o l d o g a r a n y k o r m á r n e m a m ú l t é , h a n e m m é g c s a k a j ö v ő é . ( S a i n t S i m o n , A h r e n s , S p e n c e r , S u n n e r M a i n e , F o u i l l é e , S t i r n e r , K r o p o t k i n , s t b . )

2) „La s c i e n c e sociale contemporaine." i l . kiad. Paris, 1885, 321. l.

3) „Une nouvelle école des crimlnalistes." Paris, 1880.

4) La méthode expérimentale appliquée au droit criminel en Italie."

P a r i s , 1 8 9 2 . ' . ' • ' 5) „Traité théorique et pratique du droit pénal f r a n ç a i s . " 5. köt. Paris, 1 8 9 3 . . — „ L ' a n a r c h i e e t l a r é p r e s s i o n . " P a r i s , 1 8 9 0 . — É r t e k e z é s e k a L à c a s - s a g n e „ L e s A r c h i v e s " - j á b a n .

°) „Principes fondamentaux de la pénalité dans les s y s t è m e s plus

modernes." ·

7) „Le crime." Paris, 1888. — „La France criminelle", Paris, 1889.

8) „Le crime et la peine." Paris, 2. kiad. 1894. — „La crlminálité poli- tique." Paris, 1895. — „Le crime passionel." Paris, 1897.

- S z á m o s c i k k e j e l e n t m e g a z „ A r c h l v e s " - h e n .

10) „Lés irresponsables devant la justice." Paris, 1889.

n) „Les prisons de Paris." Paris, 1890.

12) „Les criminels et leurs grâces." Paris, 1891. — „Le crime et la débauché à Paris", Paris, 1892.

1S) „Comment on devient criminel." Paris, 1898.