Mélyen tisztelt H a l l g a t ó i m !
A m i d ő n a m ú l t a l k a l o m m a l szerencsém volt Ö n ö k előtt F r a n c z i a o r s z á g és Anglia nevelési rendszerének p á r h u z a m á t meg- vonni, mely p á r h u z a m a brit r e n d s z e r előnyére ü t ö t t ki, c s u p á n azt a sarkalatos, m i n d e n egyébnél fontosabb különbséget a k a r t a m m i n d n y á j u n k t u d a t á b a n fixirozni, mely e két r e n d s z e r i r á n y a között a jellemfejlesztés, az a k a r a t és egyéni initiativa nevelése s z e m p o n t j á b ó l létezik. Mert hiszen ebből ítélhető m e g a nevelés tényleges eredménye. E s z e m p o n t o t oly f o n t o s n a k t a r t o m , hogy figyelmüket attól semmiféle részlettel elterelni n e m a k a r t a m ; pedig a f r a n c z i a r e n d s z e r n e k e sarkalatos h i b á j a mellett sok kiváló j ó t u l a j d o n a van, melyből b á r m e l y m á s nemzet okulást m e r í t h e t . E n g e d j é k meg, hogy m i n a p i m u l a s z t á s o m a t pótolva —- n e h o g y a r é s z r e h a j l á s v á d j a érhessen — ezúttal a f r a n c z i a nevelésügyet részletesebben taglalva, a n n a k n é m e l y kiváló i n t é z m é n y é r e is r á - m u t a s s a k . Szerencsére a m i nevelésügyünk m é g n e m csontosodott meg, m é g fejlődésben v a n ; ennélfogva j a v í t n i r a j t a m é g egyik á g á b a n sem k é s ő; még o k u l h a t u n k a m á s o k p é l d á j á n . Kívánatos, ez m á r csak azért is, m e r t a «kárán t a n u l a magyar» elvét, b a valahol, a nevelés terén drágán, egész nemzedékek ferde i r á n y á - val, fizetheti m e g a n e m z e t .
E b b ő l a s z e m p o n t b ó l legyen szabad F r a n c z i a o r s z á g nevelés- ügyének egyes ágairól egyet-mást e l m o n d a n o m . K e z d j ü k a n é p - oktatás négy á g á n ; megjegyezvén, hogy az oktatás az összes nép- oktatási intézetekben teljesen ingyenes, sőt a t a n u l ó k a t könyvvel és m i n d e n taneszközzel is ellátják.
* Fölolvasta a szerző a M. Paedagogiai Társaságnak 1898 nov. 26-án tartott ülésén.
Magyar Pffldagogia. VII. 10. 37
a) Kisdedóvók.
P a r i s b a n az óvókat 1855-ben kezdték f ö l á l l í t a n i ; jellegük akkor m é g i n k á b b e m b e r b a r á t i volt. A közoktatásügyi i n t é z m é n y e k keretébe 1878-ban illesztették ő k e t ; ekkor nevezték el őket écoles maternelles-nek — a n y a i iskoláknak is. Szervezetüket az 1886-ki t ö r v é n y állapította meg. L á t o g a t á s u k n e m kötelező. 1892-ben P á r i s 132 óvóját 387 osztályban mindössze 31,000 g y e r m e k l á t o g a t t a ; a m i a r á n y l a g kevés. Sajnos, m é g a m u n k á s n é p sem h a s z n á l j a fel ez iskolákat kellőleg; sok szülő i n k á b b h a g y j a gyer- m e k é t felügyet n é l k ü l otthon, hogysem az ó v ó b a - j á r a t á s csekély g o n d j á t elvállalná. B á r lehet a dologban része a n n a k is, hogy az óvó csak d. u. 4-ig v a n n y i t v a ; azontúl a g y e r m e k n e m m a r a d h a t ott, h a z a pedig n i n c s kinek vinni.*
Az óvóban a kicsinyek — fiúk, lányok vegyesen — h á r o m csoportba v a n n a k osztva : az I-be a 2—4Va, a I I - b a a 4Va—5, a I I I - b a az 5 — 7 évesek. Ez utóbbi osztály m á r h a t á r o z o t t a n az elemi i s k o l á r a készít elő ; m i n t neve is m u t a t j a : École enfantine.
A tantervet nagy körültekintéssel, a l e g a p r ó b b részletre ki- terjeszkedő gondossággal szabták m e g ; m é g az is b e n n e v a n , hogy az 5 éves gyerekeket mozgó ábéczével kell olvasni t a n í t n i . Nagy h i b á j a a z o n b a n , hogy túlságos sokat ölel f e l ; pl. az 5 — 6 éves g y e r m e k e k n é l m á r a százig terjedő s z á m k ö r s a tört fogalmá- n a k ismertetését k i v á n j a , 'sőt a négy a l a p m í v e l e t e t is k é t j e g y ű s z á m o k k a l ; a mi a 6 éves gyermekek á t l a g á v a l s z e m b e n paeda- gogiai képtelenség. É p így fölveszi e csoportnál a k é t s z ó l a m ú dalok- n a k h a l l á s n t á n való t a n í t á s á t i s ; helyes-é ez, azt ítéljék m e g a kik n e m 6, de 8 — 1 0 éves gyermekeket t a n í t o t t a k énekre. R e á m az egész t a n t e r v a s o k a t m a r k o l á s b e n y o m á s á t t e s z i ; m e r t b á r a hozzá csatolt u t a s í t á s g y ö n y ö r ű e n fejti ki a kicsinyekkel s z e m b e n köve- t e n d ő nevelői eljárást és e l v e k e t ; s bár az okos, j ó a n y á k n a k ösz- t ö n ü k - s u g a l l t a m ó d s z e r é t h a n g s ú l y o z z a : a felölelt a n y a g mégis igen s o k ; a tanitási eljárás mégis igén p e d á n s ; s a g y a k o r l a t b a n
* Kitűnően megoldják e kérdést a svájczi Kinderhortok, azaz az elemi iskolákban berendezett játszóhelyiségek, hol az óvóbeli kicsinyek a 4—8 óra közötti időt felügyelet alatt, de kizárólag játszva töltik, sőt meleg tejből, kenyérből álló ozsonnát is kapnak. Ezt az intézményt legújabban kezdik meghonosítani Francziaországban is.
e z az úgynevezett «anyai iskolai) valóságos k o m o l y iskolásdit ját- szik. A m i n e k több oka van.
Első ok az, bogy m a g á r a az igazi szabad j á t é k r a , m i k o r a g y e r m e k s a j á t játékösztönét, játszi képzeletét követi, n a g y o n kevés idő j u t . A n n á l több időt töltenek a Fröbel-féle gyakorlatokkal, m e l y e k u g y a n a s z e m m é r t é k e t s kézi ügyességet n a g y b a n fejlesz- tik, de bezzeg n e m fejlesztik sem a gyermeki kedélyt, s e m az egyéni tehetségeket. Afféle komolykodó kis öregek v á l n a k ott belő- lük. É n legalább egy egész «mintaszerűen)) vezetett óvó m i n t e g y 80 f ő n y i a p r ó s á g a közt n e m t a l á l t a m a g y e r m e k i á r t a t l a n p a j z á n - s á g n a k m é g csak n y o m á t s e m ; a n n á l több öreges okoskodást. J ó l v a n - é ez így ? A n n a k a megítélését tisztelt H a l l g a t ó i m b e l á t á s á r a bizom. A t a n í t ó n a k az r o p p a n t k é n y e l m e s lehet, hogy v a l a m e n n y i g y e r m e k vezényszóra h a j t o g a s s a m a j d a sárga papirost, m a j d a kék p a p i r o s t ; ezen az ú t o n p o m p á s u l fegyelmezett, piczi emberi gépek v á l h a t n a k b e l ő l ü k ; megszokják az engedelmességet, a
p a r a n c s s z ó r a - m ü k ö d é s t , a m i későbbi tanítóik m u n k á j á t is r o p p a n t k é n y e l m e s s é t e s z i ; kérdés azonban, kifejlődik-e b e n n ü k ez ú t o n az életrevalóság, az a k a r a t s az egyéni kezdeményezés ösztöne, az önálló egyéniség és a kedély ? G o n d o l j u n k a s a j á t gyermek- k o r u n k r a : n e m az a j á t é k volt-e a legkedvesebb, a m i t m a g u n k g o n d o l t u n k k i ? n e m az fejlesztette-e képzelőtehetségünket leg- j o b b a n ? n e m az volt-e a k a r a t u n k legjobb edzője, m i k o r m a g u n k g o n d o l t u n k ki v a l a m i t és azt m a g u n k a k a r t u k megszerkeszteni ? É n legalább n e m hiszem, hogy a Eröbel-féle r e n d s z e r t e r e m n é az E d i s o n o k é t , N a n s e n Frithiofokat, Stanleyket vagy épen D e á k F e r e n c z e k e t . Bocsássák m e g n e k e m ezt a k i t é r é s t ; de m i n a p a m o d e r n nevelési rendszerek csődjét említvén, szükségesnek l á t t a m
a n n a k ez első tényezőjére r á m u t a t n i . Az a k a r a t n e m fejlődhetik ott, a hol az egyén kiskorától fogva a k a r a t nélkül való, dróton r á n g a t o t t b á b b á dresszirozódik.
De t é r j ü n k vissza a franczia óvók t a n t e r v é r e . A r a j z o k t a t á s abból áll, bogy a különféle idomokat előbb pálczikákból össze- á l l í t j á k ; a z u t á n az így szerkesztett i d o m o k a t p a l a t á b l á r a r a j z o l j á k . E z e n az ú t o n n e v e l h e t n e k k i t ű n ő ácsokat, m é r n ö k ö k e t ; de m ű - vészi érzékű e m b e r e k e t aligha. Kétlem, bogy a Corot-k és P u v y de C k a v a n n e s - o k ily óvókból kerültek v o l n a ki.* H o l o t t az a n g o l óvók-
* Ez ellen azt vethetik, hogy mindenkiből úgy sem válliatik Corot vagy Pnvy de Chavannes s hogy derék mesteremberekre még nagyobb
37*
b a n — a R u s k i n b a t á s a a l a t t — a kicsinyeknek szines c z e r u z á t a d n a k a k e z ü k b e s azzal ők próbálgatnak i l l u s z t r á l n i m i n d e n t , a mi kicsi f e j ü k e t f o g l a l k o z t a t j a : H ó f e h é r k é t , H a m u p i p ő k é t ; pró- bálnak r a j z o l n i temetést, korcsolyázást, vadászatot, h a j ó t , virágot, szóval m i n d e n t , a m i képzeletüket m e g r a g a d j a .
N e m t a r t o m helyesnek a kézi ügyességek t a n t e r v é t s e m . Miért k i z á r n i a kötést, varrást, horgolást ? H o l o t t n i n c s k i s leány, a ki édes a n y j á t v a r r n i látván, b a b á j á n a k r u h á t v a r r n i n e p r ó b á l n a ; ki ö r ö m e s t ne k ö t n e b á b u j á n a k k e n d ő t , ne h o r g o l n a neki fejkötőt. Minek a természetes és helyes ösztönt m e s t e r s é g e s e n e l f o j t a n i ? Sőt ellenkezőleg: a b á b r u h a - v a r r á s s a n n a k r e n d b e n t a r t á s a a kis l e á n y b a n a későbbi gondos h á z i a s s z o n y erényeit fejt- heti ki.
Szóval, túlságos komoly, túlságos p e d á n s az a t a n t e r v . A kicsinyeket egy kissé a g y o n t a n í t j a és egy c h a b l o n b a g y ú r j a . Növeli a b a j t az, bogy a t a n í t á s t n e m k ü l ö n ez — i n k á b b a n y a i gyöngédséget és szerető gondosságot s t ü r e l m e t és j á t s z i kedélyt, m i n t széleskörű t u d o m á n y o s képzettséget k i v á n ó — h i v a t á s r a előkészített óvónők, h a n e m okleveles, e l e m i iskolai t a n í t ó n ő k végzik, kik az ilyen a l k a l m a z t a t á s b a n lefokozást l á t n a k , a gyerekes bíbelődést kicsinylik, tanítói becsvágyuk kielégítését m i n é l több, m i n é l nehezebb dolgok e l t a n í t á s á b a n keresik s alig v á r j á k , hogy az óvóból szabadulva, e l e m i iskolához j u s s a n a k . A 2 — 3 éves piczinyek c s o p o r t j á n a k vezetését el se igen v á l l a l j á k ; az r e n d e s e n az igazgatónőre m a r a d . Mi az e r e d m é n y ? H o g y a z első c s o p o r t b a n levő piczinyek m é g játsziak, elevenek, virgonczok ; ez a játsziság, ez az elevenség azonban c s o p o r t r ó l - c s o p o r t r a fogy;
az é r t e l e m kerekedik felül s a kedély kivész; az 5 — 7 évesek m á r egész kedélytelen, kis v é n tudósok. A m i n e m csoda, m i k o r a z szükség van, mint lángeszű művészekre. A mi igaz is. Am a képzelő te- hetség az emberi léleknek lényeges, semmivel nem pótolható alkotó része, a műösztön pedig az emberiségnek ősi ösztöne; mesterséges elfojtásuk ép oly elnyomorítása a léleknek, mint a kliinai nők lábelcsavarása elnyomo- rítása a testnek ; mindkettőhöz joga, mindkettőre szüksége van a mester- embernek is, a székely ácsmestertől a komáromi gölöncsérig, a debreczeni kézmívestől a szürszabóig, ba munkáját jól ki akarja gondolni, s ha azt akarja, hogy öröme teljék benne. Egyébiránt, mindezeket nálamnál sokkal szebben, jobban elmondta a jó öreg Ruskin s az ő népe el is hitte neki, meg is fogadta szavát, a miről az angol műipar és műizlés bámulatos föl- lendülése tanúskodik.
5 éveseknek fülem hallatára tartott az állását kicsinylő tanítónő ilyenforma bölcs m a g y a r á z a t o t : «Hogy hívják azt a füstöt, a m i a vizből felszáll ? — Gőznek. — Mit csinál az a gőz ? H a j t j a a vasútat. Mert a gőz mindig elszállni szeretne; de n e m engedik elszállni; folyton erőködik s így h a j t j a a gépet». S így tovább.
Ismétlem, ezt 4 — 5 éves gyerekeknek magyarázták. Az előkészítő osztályban m á r irni, olvasni, számtant, földrajzot tanulnak, a táb- lára irt hangjegyből énekelnek; mese helyett á történeti elbeszélés j á r j a . A kézi ügyességben — virágcsinálásban, bogozásban stb. — csudákat mívelnek. Kérdeztem az igazgatójukat, helyes-e e z ? Fölényesen mosolygott: «A mi gyermekeink nagyon kíváncsiak®.
E s z e m b e j u t o t t a magunk gyermekkora s édes anyáink játszi m o n d á s a : «Nem jó m i n d e n t tudni, m e r t h a m a r megvénül az em- ber®, s a Székelyföldön dívó felelet, a mit kis gyereknek mon- danak, b a sokat kérdezget: «Hogy a rák a vetésre ne menjen®. Váj- j o n n e m több bölcsesség ván-é e játszi mondásokban, mint az egész
óvóbeli rendszerben ?
Bocsássanak meg, tisztelt Hallgatóim, bogy e jelentéktele- neknek látszó dolgoknál ily soká időztem. De kötelességemnek t a r t o t t a m Önök figyelmét e tévedésekre fölhívni; főkép most, m i k o r n á l u n k is kezdik az óvónő- és tanítónőképzés egyesítésének eszméjét pengetni. Hová vezethet ez? A franczia példa meg- m u t a t j a . Vonjuk le belőle a tanulságot, míg n e m késő. Az óvóbeli oktatás sok helyt túlzásba csap n á l u n k is és félő, bogy m a j d csak a m a g u n k kárán fogunk okulni, h a a megkezdett úton tovább h a l a d u n k .
Azt készséggel elismerem, hogy a franczia óvók a czélszerű- ség s a testi hygiene legczélszerűbb követeléseit is teljesen ki- elégítik; a tanítók fizetése ugyanaz, a m i az elemi iskolai t a n í t ó k é ; a tanfelügyelet itt is okosan van szervezve: külön e czélra alkal- mazott megyei nő-tanfelügyelők gyakorolják s csak azoknak aka- dályoztatása esetén a férfi-tanfelügyelők; azonkivül m i n d e n óvó- n a k v a n női felügyelő-bizottsága, melynek tagjai az óvót, de sok- szor a gyermekek szüleit is időnkint meg-meglátogatják, s anyagi és erkölcsi támogatásban részesítik. Az oktatás ingyenes; viszont azt megkövetelik a szülőktől, hogy a gyermekeket tisztán, rendesen küldjék az óvóba. A gyermekek soha sincsenek egészen a dajkára bízva, h a n e m reájuk m i n d e n b e n maguk az óvónők ügyelnek föl.
A bánásmód gyöngéd, sőt túlságos udvarias, Monsieurnek, Made-
moisellenek szólítják a 4 — 5 éves apróságot is. Az igazgatók több- nyire finom lelkű, művelt nők. Mindezek alapján remélhető, hogy ba egyszer az agyontanítást elhagyják, a franczia óvók igazán azzá válhatnak, a miknek lenniök kellene: a családi kör kiegészítőivé, sokszor pótlóivá.
Ezzel áttérhetünk az elemi iskolákra.
b) Az elemi iskolák.
Páris és a szajnai département számára a mai szervezet m á r 1868 óta f e n n á l l ; a népoktatási törvény később e szervezetet ter- jesztette ki az egész országra. Annak megalkotója, Gréard, ki mint közoktatásügyi ügyvezető államtitkár, csaknem 30 éve áll a közoktatásügy élén. Legyen szabad e körülmény jelentőségére utalnom. Mit jelent ez ? Szünetlen, háborítlan baladást 30 álló évig egyazon irányban, egy okos, messzelátó, higgadt ember czól- tudatos vezetése alatt; jelenti a tervszerű, egyöntetű m u n k á s - ságot ; a kapkodás, a próbálgatás kizártságát; a tanítói közszel- lem kifejlődését; az intézmények megszilárdulását, a n e m z e t minden rétegét felölelő hatását. H a a rendszer — m i n t m i n d e n emberi mű — tökéletlen i s ; b a épp túlzásaiban magában h o r d j a is hibáit: lehetetlen be nem látnunk, bogy e lehető hibák is kevesebb kárára vannak a nemzeti fejlődésnek, mint h a azt a folytonos kísérletezés s a politikai viszonyok változásával együtt- járó személyi és rendszerváltozások nyugodt fejlődésében mind- untalan megzavarták volna. A rendszer hibáján — melyre m i n a p rámutattam, bogy t. i. túlságos egyöntetűségével a helyi viszonyok- nak s az egyéniség kifejlődésének n e m felel meg —, h a azt egyszer fölismerték, segíteni nem lesz n e h é z ; mert, ba az egyöntetű köz- oktatási intézményektől azt az életerőt, a mit a közszükségletből kisarjadt iskolákban tapasztalunk, várni nem lehet i s : viszont arra igenis képesek, hogy a kellő javítások u t á n a nemzeti érdek egyetemes követeléseit kielégítsék.
Lássuk e rendszer főbb vonásait.
A gyermek fölvehető 6 éves korától 14 éves koráig — az iskolakötelezettség a 13. életév betöltéséig tart —, a hol előkészítő óvóbeli osztály nincs, m á r 5 éves korában. A népiskolából kizárni súlyos fegyelmi vétség vagy erkölcsi hiba miatt csak a 13. évüket betöltött tanulókat lehet. A felvételkor orvosi bizonyítványt is
kivannak arról, hogy az illető gyermek a többiekre esetleg vesze- delmes bajban n e m szenved. De megóvják az iskolás gyermekeket az erkölcsi ragálytól is az által, hogy a rossz erkölcsű gyermeket az iskolából egy időre kitiltják, vagy más iskolába teszik át, a mi többnyire fog r a j t a ; ha ez sem segít, akkor valami javítóintézetbe helyezik el. A rendtartás a pontos iskolábajárást szigorúan meg- követeli. Csupán az első áldozás előtti hétre bocsátják el a tanuló- kat, vagy pedig szülőiknek Írásban beadott kérelmére. Az iskola- épületet sem szabad iskolai czélon kivül egyébre használni.
Idegennek tanfelügyelői engedelem nélkül az osztályokba lépni tilos. A nyilvános iskolákban színi előadásokat tartani nem sza- b a d ; sem a kéregetés, sem a kisorsolás, sem a gyűjtés meg nincs engedve. A főfelügyelő engedelme nélkül sem könyvet, sem kéz- iratot, sem semminemű nyomtatványt használatba venni n e m szabad. A tanítás megkezdése előtt az osztályfőnök szemlét tart a tanulók fölött; a tisztátlanokat hazaküldi. A törvény kötelezi a szülőt, hogy gyermekét az ingyen iskolázás fejében tisztán tartsa s bogy a tanítók felszólítására az iskolában megjelenjék. A testi fenyíték ki van zárva; súlyos vétség esetén az igazgató két napra, a tanfelügyelő egy hétre kizárhatja a t a n u l ó t ; esetleg arra köte- lezhetik, hogy más iskolába m e n j e n át. Több időre való kizáráshoz csupán a tankerületi főfelügyelőnek van joga.
A fölvett tanulókat három folyamba osztják be, a 7 éven aluliak az előkészítő osztályt alkotván.
Az I. (elemi) folyamba a 7—9 éveseket, a II. (középző) <i a 9—11 « a III. (felső) « a 11—13 «
veszik fel. A tanulókat e folyamokban aztán tehetségük szerint sorozzák az alsó vagy a felső osztályba. A tehetséges tanuló egy év alatt két osztályt is végezhet, s mihelyt az illető folyamot el- végezte, s az arról szóló bizonyítványát megkapta, rögtön átléphet a következő folyamba, ellenben a gyönge vagy hanyag tanuló több évig is egy osztályban marad. A minek az a jó oldala, hogy egy- egy osztály tanulói körülbelül egy fokon állanak; az elmaradottak nem nyűgözik az osztály haladását; a kiválóak pedig haladhatnak gyorsan, nem kénytelenek a lassúbbakhoz alkalmazkodni.
Egy-egy folyam két osztályában a tananyag ugyanaz; csak- hogy a másodikban kibővítve, részletesebben adják elő ; ez köny-
nyíti meg az átlépést egyik osztályból a másikba. A tanfolyam végeztével bizonyítványt kapnak. E bizonyítványt a tanuló fel- adványos füzete alapján adják ki, mely füzetbe iskolábalépésétől kezdve minden tárgyból minden hónapban készített első dolgo- zatát írja be egész kilépéséig, úgy, hogy abból haladása világosan megítélhető. E füzet az iskola tulajdona m a r a d s azt az irattárban őrzik.
A heti óraszám minden osztályban 3 0 ; a csütörtök teljesen szabad, ez a nap van az iskolán kivül történő bitoktatásra szánva.
Az erkölcstanra naponkint egy, a franczia nyelvre naponként két óra van szánva. Az eredmény bámulatos; szabatosan és könnyedén fejezik ki magukat, helyesírási hibát pedig m á r az elemi iskola felső osztályaiban is alig tesznek. Míg n á l u n k ? Még az érettségi, még a képesítő vizsgálati írásbeli feladatok is hemzsegnek a stiláris és helyesírási hibáktól. Pedig a franczia helyesírás és szórend igen sokkal nehezebb és bonyolultabb a magyarnál. A siker titka, természetesen, a gondos és okos javításban rejlik.
A népoktatási intézetek számára kiadott utasítás és tanterv igazán egyike a modern nevelési művészet legszebb alkotásainak.
A baj csak az, hogy a benne felsorolt finom fokozatok alkalmazása a tanítók részéről is kifejlett, finom nevelői érzéket kiván, a mivel ott sem rendelkezik minden tanító. Ez a főoka annak, hogy a gyö- nyörűen megalkotott tervezet a gyakorlatban nem vált be úgy, a mint azt várni lehetett. Annyi azonban tény, hogy m a Franczia- órszág összes közoktatásügyi intézményei közt a népiskolák felel- nek meg feladatuknak legjobban. Az óvó a gyermekeket megeről- t e t i ; a középiskola csak az emlékezetet terheli s a vizsgákra dolgozik; a tanítóképzők az elmélet kedvéért a gyakorlatot el- hanyagolják; az egyetem pedig a középiskolák önállóságra képtelen ifjúságát nem birja az önálló kutatásra szoktatni; de a népiskola az elemi ismeretekre jól megtanít, sőt eléggé nevel is; tanulóit a becsületes, komoly munkához szoktatja s megadja nekik az alapot, a melyre később építhetnek. H a egyszer a gyakorlati élettel s a helyi viszonyokkal szorosabb kapcsolatba jut, igazán meg fogja közelíteni a népiskola ideálját.
Eendkivül megkönnyítik az elemi iskolai tanítók dolgát az államtól kitűnő psedagogusok által íratott tankönyvek s a mind- egyikökböz csatolt módszeres vezérfonalak. Egy kis szorgalommal még a hiányos képzettségű tanító is urává válhatik ez által tárgyá-
nak s képes azt helyesen dolgozni fel. Vegyük ehhez, hogy mint egyéb tanszerrel, úgy tankönyvvel is ingyen látja el az állam vagy a község az összes népoktatási intézeteket; ezzel elesnek a tan- könyv- és tanszer-mizériák; a tanulás zavartalanul folyhat az első percztől kezdve.
Az utasítás egyik legértékesebb része az, mely a tanitót e fokon a tárgy agyonmagyarázásától óva, a józan észre hivatkozik s főkép annak fejlesztését követeli. Egyebet is követel ez az utasítás:
hogy a néptanító nevelőjük legyen a reá bizott gyermekeknek. ' Voltakép ez a czélja az egész erkölcsi oktatásnak is. Az utasítás ide vonatkozó szakaszai a kötelesség legnemesebb felfogásáról t a n ú s k o d n a k ; abból a tiszta meggyőződés hangja, az erkölcsi jó- nak, szépnek erős szeretete, s a mi némileg meglepő: magának a vallásos érzésnek és a vallásoknak tisztelete is szól; a melyik tanító azt híven megtartja, annak igazán át kell nemesitnie magát is, növendékeit is. H a az általános eredmény nem ez, annak oka az emberi gyarlóságban rejlik, mely a saját szenvedélyeit, gyülöl- ségét vagy elfogultságát belevegyíti mindenbe, a mit tesz. Remél- hető azonban, hogy idővel, főkép ba majd a tanítóképzők is a fő- súlyt a leendő tanítók nevelésére fogják vetni és a tanítók szín- vonala is emelkedni fog jobban, mint az eddig történt, mondom, remélhető, bogy majd akkor az erkölcstani oktatás is meg fog felelni ama nemes gondolkozók szándékának, kik azt a franczia népnevelés keretébe beleillesztették.
Mielőtt a népiskoláktól búcsút veszünk, legyen szabad még egynémely dolgot kiemelnem.
A tanulók létszáma 30 évvel ezelőtt egy-egy osztályban még 150 is volt; m a az elemi osztályokba nem vesznek föl többet 50-nél, a középsőkbe 40—45-nél, a felsőkbe 35—40-nél. A beti óraszám, mint említők, minden osztályban 3 0 ; az elméleti okta- tásra azonban ebből az elemi folyamban 20, míg a felsőben csak
15 óra j u t ; ellenben míg a rajzra, kézimunkára az elemi folyam- ban csak 5 órát fordítnak,. addig a felső folyamban ez az óraszám 9-re emelkedik; a fiúknál is, kiknél a női kézimunka helyét a fa- és vasipari műhelybeli gyakorlatok foglalják el; e gyakorlatokon Párisban évenkint mintegy 40—60,000 tanuló vesz r é s z t ; az ok- tatás elméleti részét maga a tanító, gyakorlati részét az erre föl- fogadott iparosmester végzi. A leányiskolákban viszont háztartási tanfolyamok vannak, melyekben a felső folyam tanulói főzni,
mosni, vasalni tanulnak, esoportonkint felváltva. Főztüket maguk eszik m e g ; a költséget a város szolgáltatja.
Épület, udvar, világosság, berendezés, fölszerelés, tanszerek- kel való ellátottság tekintetében a franczia népiskolák szinte tökéletesek. Az állam és a községek áldozatkészsége e tekintetben haáárt nem ismer. A miről mi, szegény magyar tanítók — kik czélszerűtlen iskolaépületekben, még a legfontosabb taneszközök nélkül is szűkölködve — álmodni sem merünk, az ott meg van valósítva rég. A tökéletes berendezés szinte a túlságig megkönnyíti a tanító m u n k á j á t és elszoktatja az erőfeszítéstől, a leleményes- séget pedig rá nézve feleslegessé teszi.
Minthogy azonban e részletekkel talán más alkalommal lesz alkalmam foglalkozni, itt az elemi iskolát elhagyhatjuk.
c) .A polgári iskola és d) a szaktanfolyamok.
Vagyis cours complémentaire, mint a tanterv nevezi, b a az elemi iskolával van kapcsolatban és azzal közös igazgatás alatt áll; vagy école svpérieure, ha egészen önálló, a népoktatási inté- zeteknek harmadik ága; kiegészítik ezt a cours professionnels, azaz szaktanfolyamok. Iránya teljesen gyakorlati s kizárólag prak- tikus életpályákra készít elő.
Csak az elemi iskolát végzett, 12 évesnél n e m ifjabb, 15 éves- nél nem idősebb tanulókat veszik föl s tanítják három évig, három osztályban; a növendékek kora tehát 12 és 18 év közt váltakozik.
A leányok nevelése itt csaknem bevégződik; egy részük azonban innen, a fiúknak pedig túlnyomó többsége, szakiskolába lép.
A polgári iskolák népessége Párisban körülbelül 7—8000, a mi az elemi iskolák 130,000-nyi létszámához képest aránylag csekély.
A dolog magyarázata az, bogy az elemi iskolából a fiútanulók nagy része, a leánytanulóknak is egy töredéke, a középiskolába l é p ; a többi pedig nem tanul tovább, hanem, mint egyszerű m u n k á s , megy kenyeret keresni.
A fiú-polgári iskolák kizárólag gyakorlati életpályákra — kereskedelemre, iparra, ipari cbemiára, műiparosságra — készítnek elő; tantervük és egész szervezetük teljesen e czélnak van alá- rendelve ; még inkább áll ez a szaktanfolyamokra, melyek nagyon látogatottak s a képzelhetetlenül gazdag franczia ipar m i n d e n ágát felölelik; szervezetük — a czélnak s a helyi viszonyoknak meg-
felelően — a lehető legváltozatosabb. Ezek m á r nincsenek egy k a p t á r a h ú z v a ; de van is b e n n ü k életerő; ezek az iskolák m á r teljesen a közszükséglethez alkalmazkodnak, s a változó viszonyok- hoz s i m u l n a k ; ennélfogva a franczia ipari fejlődésnek, sőt a gazda- sági életnek is megbecsülhetetlen tényezői.
Sajnálom, hogy itt ezekkel bővebben foglalkozni nincs időm, minthogy figyelmüket a leányiskolák számára akarom még ki- kérni.
A polgári leányiskolák czélja első sorban derék, okos, m ű - velt, ügyes háziasszonyokat, másodsorban ügyes, megbízható ipari m u n k á s n ő k e t képezni. A tantervből ennélfogva minden felesleges elméleti rész ki van z á r v a ; ellenben felölel mindent, a mit az erkölcsi nevelés érdeke, a mit a gyakorlati élet, a létező viszonyok helyes megítélése megkíván. Hogy többet ne említsek, a történelmi oktatás, pl. az ó kort — melylyel röviden az elemi iskola foglal- kozik — elhagyja, a tanítást a XV. századdal kezdi; a következő századokat is röviden f o g j a ; de bezzeg bőven veszi a XIX. szá- zadot, az újkori államok alakulását, politikai, műveltségi, köz- gazdasági viszonyait; az egész történelmi oktatás czélja abban csúcsosodik ki, hogy a tanulókkal a ma létező viszonyokat és tényleges állapotokat megértesse. Holott én láttam egyszer itt- h o n egyik képzőnk képesítői történelmi tételeit, melyek közt a XIX. század mindössze két tétellel volt felvéve s a 48-iki esemé- nyekkel befejeződött. — Ugyanez a józan, okos felfogás nyilvánul az alkotmánytan s a közgazdaságtan tantervében i s ; csekély óra- szám mellett s rövidre fogva felöleli mindazt a gyakorlati fontos- ságit s életbevágó ismeretet, melynek a nő családi élete körében, vagy önfentartásra utaltan híját érezheti vagy hasznát veheti.
A legfontosabb magán- és családjogi törvények magyarázata, a gazdasági élet alapvető törvényeinek s az újkori fejlődés tényezői- nek,- m i n t pl. a szövetkezeteknek megismertetése, ezekkel fegy- verezik fel a leendő házinőt az életre, hogy az anyagi vagy egyéb csapások készületlenül ne találják és tudja, mit kell tennie élet- viszonyainak egy-egy fontos fordulópontján. Nem hangsúlyoz- hatom eléggé ez intézkedés józanságát és helyességét, főkép ha arra gondolok, n á l u n k hány család pusztul el a családanyáknak e téren való járatlansága és gyámoltalansága miatt.
A tanítás részleteiről itt most n e m szólok, a r r a talán lesz alkalom egyebütt. Meg n e m állhatom azonban, hogy az utasítás-
nak az erkölcsi oktatásra vonatkozó részét ki ne e m e l j e m ; oly okosan, helyesen, a társadalom s a családi élet érdekei i r á n t való a n n y i érzékkel és t a p i n t a t t a l v a n az megírva, hogy ha azt egy-két évtizeden keresztül híven és következetesen fogják alkalmazni, a n n a k a franczia társadalom erkölcsét át kell alakítnia és a franczia nők felületességéről és léhaságáról m a elterjedt véle- m é n y is meg fog változni. E z t m á r általában m o n d o m , n e m csupán a polgári iskolára vonatkoztatva, hogy a leányiskolák m a i iránya mellett Francziaórszág jövő női nemzedéke sokkal értéke- sebb lesz a mainál. A mostani franczia nőnevelési rendszer t. i., megalkotóinak talán t u d t á n kivül is, igen sokban hajlik az angol felfogáshoz. Legalább óriási a haladás a régibb nevelőintézetek léha felületessége, luxusnevelése s a maiak komoly iránya, alapos tudása és lelkiismeretes munkássága közt; azok a hibák, melyekre a múlt alkalommal utaltam, inkább a társadalom ferde nézeteiben gyökereznek, mintsem az állami intézetekben elfogadott nevelői e l j á r á s b a n ; csakhogy ezeknek 10—15 évi fennállása még n e m volt elegendő a régi előítéletek és ferde nézetek kiirtására s a nők révén a társadalom és a családi élet átalakítására. Ez azonban néhány évtized alatt okvetetlenül be fog következni. Ma m é g a nőnevelési intézetek egyetemes hatását zavarja némileg a sokkal alantabb színvonalon álló felekezeti és magánintézetek működése is, melyekből a felületesség s az egykori luxusnevelés h a g y o m á n y a i még ki n e m vesztek. Lassankint azonban ezek vagy eltűnnek, vagy —: a verseny által sarkalva és saját érdekük által kény- szerítve — elfogadják az állami tantervekben lerakott j ó z a n nő- nevelési elveket.
A polgári leányiskolát többnyire háztartási és rubaszabási, varrási tanfolyamok egészítik k i ; a nagyobb városokban pedig ezenfölül mindenütt vannak igen népes külön ipariskolák, az illető hely viszonyainak s az ott leginkább űzött iparágaknak meg- felelően.
Egyik polgári iskolánál örömmel l á t t a m a volt növendékek egyesületét, melynek czélja az iskola hatását volt tanulói későbbi életére is kiterjeszteni. Ezt azzal érik el, hogy a volt növendékeket előadások s egyéb ilyenek tartásával továbbra is az iskolához kap- csolják s őket az iskola társadalmi m u n k á s s á g á b a bevonván, érdeklődésüket ébren tartják. A mi sikerül is. I l y e n f o r m a intéz- mény m a m á r több iskolában létezik.
e) A népoktatási segédintézmények.
Igen czélszerű i n t é z m é n y a franczia népiskolákban a cantine.
T. i. a m e l y t a n u l ó k n a k nincs hol ebédelniük — a k á r mivel az iskolától messze l a k n a k , akár szüleik m u n k á b a n léte m i a t t — azok vagy m a g u k k a l visznek az iskolába egy kis ebédre valót — szelet húst, tojást, m a r a d é k é t e l t , a m i t ott a z t á n nekik megkószít- nek vagy felmelegítnek — vagy pedig ott vesznek n é h á n y fillérért ebédet, a m i t vagy az iskolai főzőnő készít el, vagy a főzni t a n u l ó kis leányok. A szegények ingyen kapják ebédjüket, de úgy, hogy azt t á r s a i k n e m t u d j á k . P á r i s népiskoláiban 1892-ben 8 millió a d a g ételt osztottak k i ; ebből 4 millió volt ingyen. Ez iskolai can- tine n e m csak azért megbecsülhetetlen, m e r t a szegény t a n u l ó k a t egészséges, j ó táplálékkal l á t j a el, de m e r t m e g ó v j a őket az u t c z á n való kóborlástól és felesleges j á r á s t ó l is, s az iskolát i n k á b b ott- h o n u k k á teszi. E cantine-ok s z á m á r a helyiségről s a szükséges k o n y h á r ó l m i n d e n népiskola építésekor t a r t o z n a k gondoskodni.
A f r a n c z i a n é p o k t a t á s n a k az iskolai c a n t i n e o n kivül a z o n b a n v a n n a k n é m e l y m á s segédintézményei is, melyekkel m e g i s m e r k e d n i szintén érdemes.
Ilyenek első sorban az elemi iskolai t a n u l ó k s z á m á r a állított olcsó i n t e r n á t u s o k . E z e k b e az oly g y e r m e k e k e t veszik fel, kiknek szüleit a gyári vagy egyéb m u n k a éjjelre is lekötve t a r t j a , úgy, liogy gyermekeiket egyáltalán n e m gondozhatják. H a v i 10—-20 frc fejében a gyermek teljes ellátásban és g o n d o z á s b a n részesül.
P á r i s b a n 1892-ben 75 ily i n t e r n á t u s állt f e n n s b e n n ü k 700 fiút és 200 l e á n y t gondoztak, a m i biztos jele a n n a k is, bogy a szülők leánygyermekeik g o n d o z á s á t n e h e z e b b e n bízzák m á s r a .
Másik ily segédintézmény a szüneti osztályok s a svájczi K i n d e r h o r t n a k megfelelő m e n h e l y e k . Az elsőnek czélja a n y á r i szünet alatt a városi m u n k á s n é p gyermekét az u t c z á n való kóbor- lástól s elvadulástól m e g ó v n i ;fe végre külön díjazott tanítók * fog- lalkoztatják őket a n a g y s z ü n e t b e n is k ö n n y ű k é z i m u n k á v a l , t o r n á - val, j á t é k k a l ; vagy sétálni s nagyobb k i r á n d u l á s o k r a viszik őket.
P á r i s b a n é v e n k é n t m i n t e g y 22,000 fiú s 13,000 leány, összesen 35,000 g y e r m e k j á r ez osztályokba, melyek költsége 130,000 frc.
* Az e munkára vállalkozó tanítók napidíja 7'50 franc.
A második, a classes de garde, szintén a szegény m u n k á s n é p gyermekein akar segíteni, kiknek szüleik estig m u n k á b a n lévén, iskola után nincs hol lenniök. Ezeket az iskolában tartják fel- ügyelet alatt. Párisban 1892-ben ily menhely 75 létezett; a költ- ség 70,000 frc volt.
Egyre jobban terjesztik a szüneti gyermektelepek intéz- ményét i s ; továbbá szívesen áldoznak a községek az iskolai uta- zásokra, együttes nagyobb tanulmányi kirándulásokra is.
Végre kiegészítői a népiskolai oktatásnak a felnőttek és iparosinasok számára rendezett esteli tanfolyamok is. Ennek czélja az ipari munkások hézagos elemi ismereteit pótolgatni, bővíteni. A kereskedelmi tanfolyam a kereskedésben alkalmazott leányoknak és ifjaknak nyújt alkalmat szakismereteik kibővítésére.
Van azonban mintegy 70 különálló rajztanfolyam, főkép iparosok s mintegy 25 énektanfolyam felnőttek számára.
Ezekben adván számot a népoktatási intézetekről, áttér- hetünk a középiskolákra.
f) A középolctatás.
Engedelmükkel itt is csak a főbb pontokra fogok szorítkozni.
Minthogy a fiú-középiskolák tantervét részletesen bírálni illetékes- ségi körömön kivül esnék, én itt csak ama tényezők felsorolására szorítkozom, melyek a minap említett hátrányokat előidézték.
A baj gyökere az internátusi rendszer, úgy, a m i n t az, az angoltól elütően, Francziaországban létezik. Jellemző m á r maga létrejötte is. A H. császárság léha felfogása teremtette m e g ; czélja az volt: fölmenteni a szülőt a gyermeknevelés gondjától, a mely az élvezetekben akadály lehetne. A leányokra nézve ezt a fölmen- tést elvégezte a kolostor — a 4—6 éves kis lányt beadták, az ott apját-anyját csak hébe-hóba látta, s nem is vették ki onnan, míg férjhezadására nem került a sor —, e nevelési rendszer karrika- turáját a franczia színművekből, itt-ott, sajnos, a m a g u n k szomorú tapasztalatából is, mi is igen jól ismerjük. A franczia fiúinternátus azonban, szerencsére, előttünk idegen ; pendantjait a magunk fiú- nevelési intézményei közt alig találjuk. Protestáns collegiumaink szelleme — nyersesége mellett — sokkal szabadabb, az egyéniség s a jellem kifejlődésének sokkal kedvezőbb; szerzetesi internátu- saink belső életét, sajnálatomra, nem ismerem eléggé, hogy arról
v é l e m é n y t m o n d h a t n é k ; F e r e n c z J ó z s e f - i n t é z e t ü n k pedig m é g n a g y o n is ú j kisérlet, hogysem arról h a t á r o z o t t Ítéletet m o n d a n i lehetne, m e r t a létező a g g o d a l m a k idővel, az intézet további fejlő- désével, m é g eloszolhatnak.
A f r a n c z i a i n t e r n á t u s — az angoltól eltérőleg — n e m nevel ; lehetetlen is volna növendékei r o p p a n t s z á m á n á l fogva, de szer- vezete m i a t t is. 6 0 0 — 8 0 0 t a n u l ó él ott valóságos k a t o n a i fegyelem a l a t t igazi kaszárnya-életet, a családias együttlétnek m i n d e n melegsége, m i n d e n gyöngédebb befolyás nélkül. Az igazgatót az a d m i n i s t r a t i o t e l j e s e n leköti. A felügyeletet — m e r t nevelésnek u g y a n n e m nevezhető — fiatal, t a p a s z t a l a t l a n segédtanárok gya- korolják, kiknek ez a m u n k a kín s alig várják, hogy tőle szaba- d u l j a n a k . T e r m é s z e t e s e n t a n á r és t a n u l ó közti bizalomról, a t a n u l ó k egyéniségének megfigyeléséről szó sincs. A s e g é d t a n á r részéről egy s z a k a d a t l a n , keserves k ü z d e l e m a fogyatékos tekin- télynek mesterséges eszközökkel, rideg szigorral való f e n t a r t á s á r a ; á t a n u l ó k részéről szakadatlan törekvés e szigor lazítására, ebből áll az i n t e r n á t u s belső élete. A főczél a vizsgák letétetése, m e r t F r a n c z i a o r s z á g b a n a p r o t e c t i o m é g n e m f a j u l t úgy el, m i n t n á l u n k ; a hivatalok betöltésénél a pályázóktól legalább a j ó bizonyítványt megkövetelik s a ki j o b b oklevelet m u t a t fel, a n n a k több a r e m é n y e a s i k e r r e ; a függő, hivatalnoki állások a z o n b a n óriási o s t r o m n a k v a n n a k k i t é v e ; s így a szülők egyetlen k í v á n s á g a az i n t e r n á t u s s a l s z e m b e n az, hogy fiuk jó bizonyítványt szerezzen. E r r e legjobb eszköz a m a g o l t a t á s , a tölcsérezés; b e v á g a t n i m i n d e n b ő l azt és a n n y i t , a m e n n y i t a vizsgálóbizottság m e g k í v á n ; hogy a z t á n e bevágott t u d o m á n y t vizsga u t á n felesleges t e h e r g y a n á n t a hajóból kidobják-e, — hogy a tanulók ítélőképessége, jelleme, akaratereje, kezdeményezőképessége fejlődik-e ? — az mellékes. Csak a bizo- n y í t v á n y meglegyen. Nagyobb baj e n n é l is az, hogy a vasfegyelem a l a t t t a r t o t t iskolás fiú érettségije u t á n a kiéheztetett e m b e r m o h ó - ságával esik neki a tiltott gyümölcsnek s egyetemi éveit is eltéko- z o l j a . * Az önfegyelmezésnek s a j e l l e m f e j l ő d é s n e k a z o n b a n n e m ez
* Mindezeket a részleteket maguknak az internatusok volt jelesebb tanulóinak s az internatusi felügyeletet gyakorló segédtanárainak szájából tudom, kik a Buisson által a Sorbonne-bau e kérdés felől rendezett vitat- kozáson részt vettek. E vitatkozáson jelen volt. az egyetemi hallgatókon kivül igen sok őszbe csavarodott apa, anya, s a tudós tanár a vitatkozásba nem csupán rendes hallgatóit volta be, hanem véleménynyilvánításra fel-
az ú t j a . Ezek az okok idézik elő azt az e r e d m é n y t , m e l y F r a n c z i a - ország h ű fiait elcsüggeszti, m e r t attól n e m z e t ü k j ö v ő j é t féltik.
A l e á n y i s k o l á k r a térve át, a régi kolostori nevelés p ó t l á s á r a állította az á l l a m az előkelőbb osztály l e á n y a i részére a n a g y fény- űzéssel berendezett és valóban d r á g a lycéeket; itt a t a n d í j m á r a t a n u l ó k k o r a s az illető osztály szerint 200, 400, 600, a 12 é v e n felülieknél 800 f r . A t a n u l ó k a t 6 éves k o r u k t ó l fogva fölveszik ; a négy alsó osztály az elemi népiskolának, a következő h á r o m a polgárinak felel m e g s azzal a tanterv is a z o n o s ; ezenkívül m é g két osztály van, csekélyebb kötelező ó r a s z á m m a l , a 1 5 — 1 7 éves t a n u l ó k s z á m á r a , kötelező tárgy csupán az erkölcstan, t ö r t é n e l e m , földrajz, physika, élettan és i r o d a l o m ; a többi m i n d facultativ, a s z á m t a n is. A ki m i n d e folyamokat elvégezte, d i p l o m á t k a p , m e l y az elemi iskolai t a n í t ó n ő i oklevéllel egyenlő értékű és e l e m i iskolai tanítóságra is jogosít. E z pedig a lehető l e g n a g y o b b képtelenség ; m e r t h o l vegye a psedagogiai készültséget az a 18 éves fiatal l á n y , ki m ó d s z e r t a n n a k hirét se h a l l o t t a és soha t a n í t á s i g y a k o r l a t o n részt n e m vett. E z t egyébiránt kezdik m á r b e l á t n i az intéző körök is s valószínű, hogy a dolgon m i h a m a r változtatni fognak. E g y e l ő r e a b a j n a k az a t e r m é s z e t e s orvossága, h o g y a d i p l o m á t e l n y e r t t a n u l ó k közöl az azzal j á r ó jogával nagyon kevés, évente alig 4 — 5 t a n u l ó él, azokat is t ö b b n y i r e a lycéekben a l k a l m a z z á k segéd- tanítókul.
E s a r k a l a t o s h i b á n kivül v a n e l e á n y k ö z é p i s k o l á k n a k egy másik h i b á j u k : t a n t e r v ü k t ú l t ö m ö t t s é g e ; a t a n u l ó k a t v a l ó s á g g a l a g y o n t a n í t j á k . Végighallgattam a tanítást egyik, m i n t a s z e r ű n e k tartott, ily intézetben. A tanítók n e m e r e s z k e d t e k le a g y e r m e k i é s z j á r á s h o z ; valóságos egyetemi előadásokat t a r t o t t a k a kisebb osztályokban is, 14 éves kis l e á n y o k n a k (kik testileg is sokkal fej- letlenebbek a mieinknél) t ö r t é n e l m i ó r á n egy fél órai feleltetés u t á n egy lélekzetre a d t á k elő a classikus és r o m a n t i k u s iskola p á r - h u z a m á t : Goethét, Schillert, Byront, W a l t e r Scottot, B a l z a c o t , Georges S a n d t , Mériméet, Victor Hugót, L a m a r t i n e t , M u s s e t - t ; m o n d o m , m i n d e z t egy lélekzetre, pedig a n é m e t és a n g o l költők- ről, ez osztályban m o s t először volt s z ó ; s ezt m i n d jegyezniök
hívta az összes megjelenteket s így tapasztalataik elmondásával azok is hozzájárultak a kérdés tisztázásához s a véghatározathoz, mely a jelenlegi internátusi rendszert elítélte.
kellett, egyik-másik kis leánynak szinte a görcs húzta m á r az u j j á t ; fáradtan, kimerülve, alig győzték a tanítónő siető előadását figyelemmel kisérni; az kalaposan, keztyűsen ült a tanári székben — a dolog jellemző; növendékeire alig ügyelve, n e m is magyarázott, h a n e m adott elő ; itt-ott tett fel egy-egy kifejtő kérdést, pl. mi az a lélektani r e g é n y ? — a kifejtés persze n e m sikerült; az agyonfárasz- tott kicsiny agyvelők felmondták a szolgálatot; mire egyetemet végzett t a n á r n ő j ü k t u d a t l a n s á g u k é r t megvetően letorkolta őket.
Bocsássanak meg, tisztelt Hallgatóim, bogy e részletekkel fárasz- tom Önöket. De azok jellemzőbbek az iskolára s annak szellemé- ről világosabb fogalmat n y ú j t a n a k m i n d e n egyébnél. S valóban, én a professzoi'-gőgöt a franczia iskolákban nem találtam sehol, legkevésbbé az egyetemen; oh, azok igazi tudósok, kedves, okos, nyájas, művelt és szerény emberek, a kik nagyon is tudják, hogy a Newton kagylóval játszó gyermeke az óczeánnak mily p a r á n y i részét meregetheti át gödröcskéjébe; mondom, a tudós-gőgöt n e m találtam sehol, csupán e leányközépiskolák tanárnői közt, kik nyilván nagyon büszkék egyetemi és F o n t e n a y aux Boses-i ok- levelükre ; s ez a gőg keltette b e n n e m azt a gyanút, bogy ez isko- lák vezetésében, valamint*a felsőbb fokú tanítónőképzésben valami h i b á n a k kell lennie. Végére j á r t a m a dolognak s úgy is találtam.
Ezek az intézetek szellemi arisztokratásdit j á t s z a n a k ; tetsze- legnek' kivételes helyzetükben; a mindennapi élettel való köz- vetetlen, eleven érintkezést, a társadalomban való tevékenységet méltóságukon alulinak tartják. Büntetésük az, bogy a m i n d e n n a p i élettől elszakadnak, a társadalomra hatással nincsenek, népességük a r e á j u k fordított óriási költséggel a r á n y b a n ép n e m áll; 1887-ben, bét évi fennállásuk után, 20 felsőbb leányiskolának mindössze 3300 növendéke volt; a tősgyökeres franczia elem kevéssé, inkább
az idegen veszi őket igénybe, továbbá a kapaszkodók.
Pedig m a g a tantervük ezeknek is igen szép. Hogy többet ne említsek, a történelmi oktatás a legfelsőbb osztályban — a régi czopftól eltérőleg, a csaták és chronologia mellőzésével — az újkor műveltségének történetét öleli f e l ; még ezíme is ez: a m o d e r n európai civilisatio. Nem kevésbbé szép az alkalmazott erkölcstan tanterve. A baj csak az — mert m a g á n a tanterv túltömöttségén könnyű lenne segítni —, bogy a fent említett egyéni okoknál fogva, a leányközépiskola hibásan fogja fel feladatát, túllő a czélon, sokat markol és keveset szorít. A tanári testületek szellemének reform-
Magyar Píedagogia. VII. 10. 3 8
j á v a i a z o n b a n orvosolható lesz a b a j ; v a l a m i n t h o g y . így is v a n n e m egy ily iskola, m e l y egész j ó z a n csapáson h a l a d s a g y e r m e k i é r t e l e m természetes fejlődéséhez alkalmazkodik. M i n t a nevelés t e r é n m i n d e n ü t t , úgy itt is m i n d e n a t a n í t ó k 'egyéniségén for- dul meg.
¥
A tanítóképzésről, m i n t h o g y azt f o n t o s a b b n a k t a r t o m , hogy- sem ily f u t t á b a n é r i n t s e m , engedelmükkel, m á s a l k a l o m m a l fogok bővebben szólni. Itt csak a n n y i t említek meg, hogy a t a n í t ó i és t a n á r i p á l y a m é g m o s t a f r a n c z i a ifjúságot s e m v o n z z a felettébb, m e r t a fizetés, b á r a n á l u n k divónál nagyobb, de az o t t a n i viszo- nyokhoz képest csekély és n e m áll a r á n y b a n a képzettség meg- szerzésére fordított idővel.
A tanítók r é s z b e n a képzőkből kerülnek k i ; n a g y részük a z o n b a n m a g á n ú t o n készül a t a n í t ó i p á l y á r a ; ez u t ó b b i a k szá- m á r a P á r i s városa r e n d e z t e t e t t rendkívüli paedagogiai t a n f o l y a - m o k a t . A t a n í t ó n ő k s z á m a m i n d e g y r e s z a p o r o d i k ; m á r 1892-ben is f e l ü l m ú l t a a férfitanítók számát, s azóta folyton emelkedik. Az iskolafentartók szivesebben a l k a l m a z n a k nőket, m e r t a n ő t a n í t ó k . á l t a l á b a n n a g y o b b odaadást és kötelességérzetet t a n ú s í t n a k , m i n t férficollégáik; de képzettségük is m a g a s a b b s z í n v o n a l o n áll, m i n t azt m a g á t ó l Gréardtól h a l l o t t a m . A minek legfőbb oka, a b b a n rej- lik, hogy a képzőkbe a l e á n y t a n u l ó k n a k szine-java l é p ; h o l o t t a fiúk közöl csak azok, kik egyebütt nem igen b i r n a k b o l d o g u l n i ; így természetes, hogy a képzőbeli l e á n y t a n u l ó k n a g y o b b k i t a r t á s s a l is t a n u l n a k s később, m i n t t a n í t ó n ő k is, több o d a a d á s s a l , köteles- ségérzettel m ű k ö d n e k . A leányiskolák m i n d n ő i kézre v a n n a k b i z v a ; f a l u n a vegyes iskolák is, a 12 éven aluli o s z t á l y o k b a n . V á r o s o k b a n — a fiúk erkölcseinek ellenőrzése m i a t t — csak a 9-ik éven alul.
A fizetés e z - e r e d m é n y n y e l fordított a r á n y b a n á l l ; a m e n n y i - ben a férfitanítók fizetése n é h á n y száz f r a n k k a l t ö b b n y i r e m a g a - sabb, m i n t nőcollégáiké.
A férjes t a n í t ó n ő k a l k a l m a z á s á n a k kérdése fölött F r a n c z i a - r. - — A n v. nnníwQ —Jvn tűvtrtl. n fóvioo +0 YlltÁTlÁI/ 1QWOTQ OraZagOdLl ICgCll AAOrp.l.L bim± C ubi ubtt CV lUljqq- uwilivuuuiijwiw.1..
Széltében a l k a l m a z z á k ő k e t ; a közönség ehhez - h o z z á - s z o k o t t és t e r m é s z e t e s n e k találja, hogy kötelességük p o n t o s teljesítése u t á n c s a l á d j u k n a k , a n y a i kötelességeiknek é l j e n e k ; azt, t e r m é s z e t e s e n , m á r felettes h a t ó s á g u k tapintatar és belátása h o z z a m a g á v a l , hogy
oly terhes, n a g y felelősséggel j á r ó állásokra n e m a l k a l m a z z á k őket, m e l y m i a t t c s a l á d a n y a i kötelességeikkel ö s s z e ü t k ö z é s b e j ö n n é - nek, vagy m e l y n e k p o n t o s és odaadó' betöltésében őket c s a l á d a n y a i voltuk g á t o l n á . *
A f r a n c z i a t a n í t ó i n y u g d í j t ö r v é n y szinte kegyetlen is, a m e n n y i b e n 20 évi szolgálati idő előtt n y u g d í j r a senki s e m jogo- sult, m é g h a h i v a t á s a teljesítése közben éri is valami szerencsét- lenség. Teljes n y u g d í j r a sem t a r t h a t a f r a n c z i a t a n í t ó igényt, h a n e m 60 éves k o r á b a n , h a legalább 20 szolgálati éve v a n , fizetésé- n e k felét k a p j a n y u g d í j fejében. E m é l t á n y t a l a n s á g o n a z o n b a n m á r készülnek segítni. L e g a l á b b az intéző körök b e l á t t á k m á r e helyzet t a r t h a t a t l a n s á g á t .
A fizetés m i n d i g a legalsó fokon kezdődik s a korpótlékkal emelkedik fokról-fokra feljebb; a ki a z o n b a n kiváló m u n k á s s á g o t fejt ki, a n n a k a m e g s z a b o t t idő előtt is fölemelik fizetését.- Ez az intézkedés a tanítói becsvágyat természetesen n a g y b a n serkenti!
A tanítónőképzők ellenben ott is nagy o s t r o m n a k v a n n a k kitéve. A m i t e r m é s z e t e s is. Először is azért, mivel F r a n c z i a - o r s z á g b a n a nőket a hivatalokban m é g nagyon kevéssé a l k a l m a z - z á k ; az egyetem u g y a n m á r 25 éve nyitva áll e l ő t t ü k ; a z o n b a n ott is legtöbben a h a j l a m u k n a k megfelelő philosophiát és nyelvi szakot választják, n ő o r v o s m a mindössze vagy 15 gyakorol P á r i s - b a n ; holott a t a n ü g y t e r é n m a g a s a b b fokú é r t e l m i s é g ü k n é l s finomabb t á r s a d a l m i műveltségüknél fogva, igazán ők d o m i n á l - n a k ; leányiskolában — m é g a középiskolában is — f ó r f i t a n á r r i t k a s á g ; leányiskolái igazgatókul kizárólag nőket a l k a l m a z n a k ; s egyre j o b b a n t e r j e d az a nézet, hogy az elemi oktatást m é g a fiúiskolákban is, legalább az alsó osztályokban, női kézre kell bizni, m e r t a t a p a s z t a l a t azt m u t a t j a , h o g y a n ő í a n í t ó k , velük s z ü l e t e t t t e r m é s z e t e s a n y a i ösztönüknél és g o n d o s s á g u k n á l fogva,
a fiúgyermekek nevelését is e r e d m é n y e s e b b e n t u d j á k vezetni, m i n t férficollegáik.
A tanfelügyeletet illetőleg m á r a m ú l t a l k a l o m m a l volt sze- r e n c s é m a r r a u t a l n i , hogy a b b a n teljesen a c o m p e t e n t i a . s é n n e k
* A kényes időszakok utolsó 2—3 hónapjában már nem jelennek meg az iskolában ; a helyettesítésről az iskolafentartó gondoskodik. Továbbá az igazgatók az órabeosztásnál tekintettel vannak arra, hogy a kisdedeiket maguk tápláló anyák egyhuzamban sok ideig ne legyenek az iskolában lekötve. Mindkét intézkedés ép oly humánus, a mily tapintatos.
3 8 *
megfelelően a szakfelügyelet elve érvényesül; tanfelügyelője b á r - mely iskolának csak az lehet, ki az illető fokú iskolában huza- mosabb ideig m ű k ö d ö t t ; e gyakorlati működés azonban n e m elég a pályázóknak vizsgálatot kell t e n n i ö k ; sőt kinevezésük u t á n is ellenőrzik működésüket s esetleg korábbi m u n k a k ö r ü k b e helyezik őket vissza, ha feladatuknak kielégítően megfelelni n e m b i r n a k . .Ezért Francziaországban a tanfelügyelőség nagyon tisztelt állás s a tanítóság is teljes bizalommal viseltetik a tanfelügyelői k a r iránt.- Jellemző, bogy az óvókban a tanfelügyelet teljesen n ő k r e v a n b i z v a ; sőt vannak női tanfelügyelők a népoktatás terén is, m a g á b a n P á r i s b a n is, kiknek működése m i n d e n oldalról tiszteletet vivott ki s kiknek tanácsát m i n d e n nevelésügyi kérdésben meg- hallgatják az intéző körök is.
A messzebbrelátók' érzik annak is szükségét, hogy szemben a fenyegető társadalmi bajokkal; az iskola is, de főkép m a g a a tanítóság, m i n d e n lehetőt megtegyen; a középiskolák t a n t e r v é b e n a sociologia elemei is föl v a n n a k véve. A b a j azonban itt is az, a mi m i n d e n ü t t , bogy magukban a tanítókban .nincs még m e g az érzék a társadalmi feladatok iránt. Ez irányban, a helyes tanítói közszellem megteremtésében m a még csak egyesek m ű k ö d n e k , jól esik konstatálnom, bogy kiválóan nők.
Általában a franczia nevelésügy mérlege — m i n t az elő- adottakból kitűnik — határozottan a nők j a v á r a billen, a mi n e m ok a-szomorúságra, m e r t reményt nyújt az iránt, hogy ép a nők s
•főkép a leendő családanyák révén meg fog javulni idővel az egész nevelés s közvetve a társadalom is.
- ' * '
S b a mindez, a mit most elmondottam, m i n a p i állításaim- m a l látszólag ellentétben van is, annak oka ott rejlik, bogy bár- mely rendszer csak keret, melyet élő tartalommal a b e n n e m ű k ö d ő egyének töltenek meg. Ezzel a tökéletlen rendszer is érhet el sikert. E nélkül a legtökéletesebb rendszer sem biztosítja az egész- séges fejlődést. Példa rá a parlamentek bomlása.
GEŐCZE SAROLTA.
