• Nem Talált Eredményt

A Dráva Múzeum tanulmánykötete

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A Dráva Múzeum tanulmánykötete "

Copied!
182
0
0

Teljes szövegt

(1)

A Dráva Múzeum tanulmánykötete

2006

(2)
(3)

GYÖKEREK

A Dráva Múzeum tanulmánykötete

(4)
(5)

GYÖKEREK

A Dráva Múzeum tanulmánykötete

(6)
(7)

Szerkesztette: Mészáros Ádám Munkatársak: Berkics Ferenc, Rózsás Márton

Angol fordítás: Mészárosné Rausch Tímea Horvát fordítás: Frankovics György

Címlapfotó: Győri Vilmos

A kiadványban közölt fényképeket a Dráva Múzeum fotótárából válogattuk.

A szerkesztőség címe:

Dráva Múzeum 7570 Barcs Széchenyi u. 22.

Tel./fax: (82) 463-207 E-mail: drava.barcs@museum.hu Honlap: www.museum.hu/barcs/drava

Felelős kiadó: Mészáros Ádám és Rózsás Márton Kiadja: Dráva Múzeum, Barcs

HU ISSN 1216-6863

Nyomdai munkálatok: Temporg Nyomda, Pécs

(8)

T A R T A L O M CONTENTS SADRZAJ

Előszó 7 Prologue 8 Predgovor na hrvatskom 9

Rózsás Márton: Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-

Pusztabarcsról 11 Garbage-holes of medieval and the early modern times from Barcs-Pusztabarcs

Jame za smeĉe iz srednjega vijeka i ranoga novoga vijeka u Barcsu-Pusztabarcsu

Mészáros Adam: Horvátok és magyarok a 18. századi Barcson 45 Croatians and Hungarians in Bares in the 18th Century

Hrvati i Madari u 18. stoljecu u Barcsu

Frankovics György: „Minden nép a saját nyelvén virágzik!"Reformáció

és a katolikus hitélet újjáéledése a török kori Dráva-melléken 67

„Every nation flourishes in his own language!" The reformation and the revita- lization of the Catholic faith in the Turkish period in the area next to Drava

„Svi narodi cvjetaju na svom jeziku!" Reformacija i ponovno ozivljavanje katoliĉkoga vjerskoga zivota u Podravini za vrijeme turske vladavine Ander Balázs: Adatok az egyházi nagybirtok történetéhez a Barcsi járás

horvát falvaiban a 19-20. század fordulóján 82 Data to the history of church large estate in the Croatian villages of

Bares district in the turning of 19-20. century

Podatci о proŝlosti velikih erkvenih posjeda u naseljima Kotara Barcsa na prekretnici 19. i 20. stoljeĉa

Botka János: A Komlósd-temető melletti löszfal malakofaunájának

vizsgálata 101 Observation of the malacofauna of loess-wall next to cemetery of Komlósd

Dr. Kéri Nagy Béla: Kulákdeportálás és következményei Drávaszentesen 117 Deportation of kulaks and its consequences in Drávaszentes

Vágó Imre - Rózsás Márton: Egy elfelejtett professzor. Adatok

dr. Horváth Béla szemészprofesszor életművéhez 148 A forgotten professor. Data to life-work of the eye-specialist Béla Horváth

Vass Oszkár: A somogyi csárdás és történeti rétegei 166 The "csárdás" dance in Somogy county and its historical layers

6

(9)

ELŐSZÓ

Felemelő érzés, hogy az idei Városnap alkalmából immáron negyedik tanulmánykötetünket nyújthatjuk át Olvasóinknak. Külön öröm, hogy saját for­

rásainkon felül egyre több helyi vállalkozás és szervezet támogatja múltfeltáró munkánkat, komoly segítséget nyújtva ahhoz, hogy a 2003-ban útjára indított múzeumi évkönyv évről évre megjelenhessen.

A Gyökerek kötetei ma már az ország számos múzeumi, levéltári és önkor­

mányzati könyvtárának polcain megtalálhatók, sőt határainkon túlra is eljutottak.

A szakma és az érdeklődő olvasóközönség visszajelzései megerősítettek ben­

nünket abbéli reményünkben, hogy munkánkkal hozzájárulunk kultúránk és környezetünk, múltunk, szűkebb pátriánk mélyebb megismeréséhez.

2006-ban is kiemelt témaként kezeltük a Barcson és környékén élő nemzeti kisebbségek történeti és néprajzi kutatását. Ezúttal a Dráva menti horvátságról közlünk tanulmányokat. Somogy megye déli sávja a hódoltság utáni újranépesü- lés óta magyarnak, horvátnak egyaránt otthona. Ma már csak Barcson, Lakócsán, Potonyban és néhány kisebb környékbeli településen él horvátajkú lakosság, de a 19. században még Berzencétől Vízváron, Bolhón és Barcson át egészen a megye keleti széléig megtalálhatók voltak a horvát közösségek. Kötetünk hely­

történettel és néprajzzal foglalkozó kutatói több szempontból is körüljárják a barcsi és a Dráva menti horvátság témakörét. Az írások számos, eddig publiká­

latlan adatot tartalmaznak a migráció és az etnikai viszonyok, a gazdaság- és a vallástörténet témaköréből. Kevéssé kutatott téma a hódoltság kori délszláv kerámia, amelynek vizsgálata a török időkben itt élt délszlávok életét próbálja megvilágítani. Nemzetiségi sorozatunkat a jövőben is folytatjuk: a németség és a horvátság után 2007-ben a cigány (roma) kisebbség bemutatását tervezzük.

Idén is helyt adunk a régióval foglalkozó „külsős" szerzők tanulmányainak.

Vidékünk természetrajzáról nyújt érdekes adalékokat malakológiai sorozatunk újabb epizódja, és Somogy népi tánckultúrájával kapcsolatosan is további is­

meretetekkel gazdagodhatunk. Közelmúltunk feltárása is folytatódik: szerzőink jóvoltából a kulákdeportálás helyi eseményeire és a méltatlanul elfeledett Hor­

váth Béla szemészprofesszorra emlékezünk.

Örömmel látjuk, hogy négy évvel ezelőtt útjára indított tanulmánykötetünk nem csak évről évre tervezhető tényezővé vált, de olvasótábora is egyre széle­

sebb. Köteteink - az idegen nyelvű összefoglalók révén - már a magyarul nem tudók számára sem érdektelenek. Célunk, hogy továbbra is méltón reprezentáljuk egy szűkebb régióban folyó kutatómunka irányát és eredményeit.

Mészáros Ádám

(10)

PROLOGUE

It is a great feeling to hand the fourth volume of the Drava Museum's essay- collection to the Reader. It is a special happiness that apart from our own resources more and more local enterprise and firms support our past explorating work.

The volumes of „Gyökerek" (Roots) today can be found on the shelves of many museums, archives and in local county council's libraries in our country, moreover they also have got through the borders. The profession and the inte­

rested reader's responses strengthened our hopes in contributing to get to know our culture and environment, our past and our homeland.

In 2006 we dealt with historical and ethnographic research of the ethnical minorities in Bares and the surroundings as an important issue. This time we publish essays in connection with the Croatians located next to the river Drava.

The southern part of Somogy county after the Turkish occupation is home for Hungarians and Croatians as well. Nowadays the Croatian population lives only in Barcs, Lakócsa, Potony and in some of the smaller surrounding villages, but in the 19. century Croatian communities could be found from Berzence to Vízvár from Bolhó and Bares to the eastern border of the county. The researchers of our volume are dealing with local history and ethnography which explore the topic of Croatians in Bares and in the area next to Drava river from various aspects. These writings contains numerous, until lately haven't publicated data from the topics of migration and ethnical relations, economic and religious studies. A lesser searched topic is Southern Slavian ceramics from the Turkish occupation era, which were examined with the purpose of shedding a light on the life of the Southern Slavians in the Turkish period. In the future we will continue our ethnic minority series. After the Germans and Croatians, in 2007 we are planning to show the Gipsy (Roma) minority as well.

We also give place to other author's articles. The next episode of our mala- cological series gives new, interesting details to the natural sciences of our region. We enrich our Readers' knowledge about the folklore dancing of Somogy county. We continue to explore our recent past: thanks to our authors we re­

member the local events of kulak-deportation and the undeservedly forgotten Béla Horváth eye specialist professor.

We happily see that our essay-collection, which was started four years ago, became not just an expected factor year after year in the life of Drava Museum but also its ring of readers has also widened. Our volumes - which are with the help of foreign language summaries - not irrelevant to the Readers who do not speak Hungarian. Our aim is to worthly represent the achievements and directi­

ons of our research work in this local area.

Adam Mészáros

(11)

PREDGOVOR

Prigodom Dana grada Barcsa plemenit je osjecaj ponuditi svojim ĉitatelji- ma uzastopce vec ĉetvrti broj znanstvenoga zbornika Muzeja Drava u Barcsu.

Cini nam posebno zadovoljstvo da je, osim naŝih izvora, sve vise takovih poduzet- niŝtava i tvrtki, koje pomazu naŝa nastojanja i napore u istrazivanju proŝlosti.

Zbomici serijala „Gyökerek" (Korijeni) mogu se náci na policama brojnih knjiznica zemaljskih muzeja, arhiva i poglavarstava, povrh toga i izvan granica naŝe zemlje. Dobivene povratne informacije iz struke i od znatizeljne ĉitatelj- ske publike jaĉaju u nama nadu da smo svojim radom doprinijeli temeljitijem upoznavanju naŝe kulture, okolice, proŝlosti i uze nam domovine.

Godine 2006., kao istaknutu temu, otpoĉeli smo s povijesnim i etnoloŝkim istrazivanjima narodnosnih manjina u Barcsu i njegovoj okolici. Óvom pri­

godom donosimo studije о podravskim Hrvatima. Juzni pojas Zupanije Somod, nakon osmalijske vladavine i novoga napucivanja, podjednako postaje dómom Madarima kao i Hrvatima. Danas samo u Barcsu, Lukoviŝcu, Potonji i u nekim manjim naseljima zivi hrvatsko puĉanstvo, medutim, tijekom 19. stoljeca od Brznice, Izvara, Boljeva i Barĉa, cak do istoĉnoga ruba zupanije, bilo je hrvatskih naselja. Istrazivaĉi zaviĉajne povijesti i etnolozi su, naime, veĉ u vise navrata iz vise aspekata obradili tematske krugove о Hrvatima u Barcsu i podravskim naseljima. Uradci sadrze brojne jos neobjavljene publikacije о migracijama, etniĉkim suodnosima, о gospodarskoj proŝlosti i о proŝlosti vjere. Do sada je manje istrazena tematika juznoslavenske keramike u tursko doba, ĉije ispitivanje zeli osvijetliti zivot juznoslavenskih naroda za vrijeme osmanlijske vladavine.

Narodnosnu seriju i u buduce kanimo nastaviti. Naime, nakon predstavljanja Njemaĉke i Hrvatske manjine 2007. godine zelimo predstaviti Rome.

I ove godine odvajamo prostora za studije „vanjskih" suradnika. Nasi ce ĉitatelji moci s novim spoznajama obogatiti svoja znanja о prirodopisu naŝega kraja. Naime, zanimljiv nam podatak pruza najnovija epizoda malakoloŝke serije, kao i uradak о puĉkoj plesnoj kulturi u Somodu. Istrazivanja naŝe nedavne proŝlosti takoder se nastavljaju. Zahvaljujci rezultatima tih istrazivanja mozemo se prisjetiti lokalnih zbivanja i deportacije kulaka, te nepravedno zaboravljenoga profesora, okulista Bélé Horvátha.

Drago nam je Ŝto su nasi znanstveni zbomici ponovo pokrenuti prije ĉetiri godine, te su iz godine u godinu postali ĉinbenikom koji se moze unaprijed isplanirati. Takoder nam je drago da je i porastao nas ĉitalaĉki krug. Na sve vise mjesta stizu nasi svesci koji, zahvaljujuci sazetcima na stranim jezicima, mogu zainteresirati i one koji ne znaju madarski. Svrha nam je da na dosljedan naĉin predstavimo smjerove i uspjehe istrazivaĉkih radova u ovoj naŝoj uzoj regiji.

Adam Mészáros

(12)
(13)

ROZSAS MARTON

KÖZÉPKORI ÉS KORA ÚJKORI HULLADÉKGÖDRÖK

BARCS-PUSZTABARCSRÓL

Tanulmánykötetünk központi témájához kapcsolódva, régészeti aspektus­

ból szeretném megközelíteni a délszláv eredetű lakosság hódoltság kori barcsi jelenlétét. írásomban vázlatosan, a teljesség igénye nélkül ismertetem azt a Barcson előkerült, délszlávokhoz köthető leletanyagot - elsősorban kerámiát -, mely a Dél-Dunántúlra jellemzően itt is megtalálható.1

A lelőhely és a leletmentések körülményei

A Barcstól északnyugatra emelkedő Pusztabarcsi-domb régóta ismert régé­

szeti lelőhely.2 A Dráva egykori mocsaras árteréből kiemelkedő magaslat a kör­

nyék egyetlen, emberi megtelepedésre alkalmas pontja lehetett. A mélyebben fekvő, folyami eredetű homokrétegekre eolikus úton 1 - 2 méter vastag sárgás­

barnás agyag, majd erre futóhomok települt az évezredek folyamán, melyet vé­

gül a beerdősülés következtében vékony humuszréteg borított be. Az 1970-es évek eleje óta folytatott terepbejárások, majd kisebb leletmentések révén jelentős mennyiségű régészeti anyag került innét a Dráva Múzeum gyűjtemé­

nyébe.3 Az 1983 óta üzemelő homokbánya tevékenysége miatt a domb ma már nagyrészt elpusztultnak tekinthető. Ugyanakkor, a bányaművelés előkészítő munkái arra is lehetőséget adtak, hogy korlátozott mértékben ugyan, de betekintést nyerjünk az itt megtelepült korok mintegy 5000 évet átívelő emlék­

anyagába.4

A rézkori Balaton-Laŝinja kultúrával kezdődő, és a 19. század közepével végződő leletanyagból eddig mindössze egy késő vaskori házrészlet, és egy 18.

századi hulladékgödör lett közölve.5 A leletanyagok közreadása annál inkább is

1 A két középkori gödör anyaga nem tartalmaz délszláv jellegű anyagot, közreadásukat csak az előkerülés helyének azonossága indokolja.

2 Pesty 2001. 39-40.

3 Rózsás 2002.a 1/1.

4 A terepbejárások és a leletmentések anyaga a Dráva Múzeum (továbbiakban DM) régészeti gyűjteményében található.

5 Rózsás 2002.b 49-55, Rózsás 2004. 61-84.

(14)

Rózsás Márton:

Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

indokolt, mert ezt a helyet tulajdonképpen Barcs „bölcsőjének" tekinthetjük, hiszen ismereteink szerint mai helyére csak a 17. század vége felé, vélhetőleg a törökök kiűzése után települt át a falu.6

A felszíni, szórványos leletek mellett a bányászat által feltárt objektumok­

ból is tudtunk anyagot gyűjteni, noha ezek általában már részben elpusztítva, és esetlegesen kerültek elő. Többnyire gödrök vagy házak metszetei voltak látha­

tóak a fejtés falán - olykor elérhetetlen helyen - , szerencsésebb esetben egy- egy gödör, vagy annak nagyobb része is megmaradt a meddőtől megtisztított, lehumuszolt felületen. Ezek kibontására, és legalább alapszintű dokumentálásá­

ra sokszor csak óráink voltak. Általánosságban elmondható, hogy az objektumok minden esetben az agyagrétegbe voltak vágva, mélységük határa pedig legtöbb­

ször az alul elhelyezkedő folyami homok volt, de néha még ebbe is belehatoltak.

írásomban két késő középkori és három kora újkori hulladékgödör, valamint egy ház (?) megmaradt anyagát kívánom ismertetni, melyek közül két gödör és a ház a metszetben, három gödör pedig a legyalult felületen bukkant elő. A leletanyag csonka volta ellenére is indokoltnak tartottam a közzétételt, hiszen Dél-Somogyból (Babócsa kivételével) alig van közölve középkori, vagy akár kora újkori anyag.7 Ez utóbbi - amennyiben az ásatások során egyáltalán összegyűjtésre került - legjobb esetben is olykor évtizedek óta a raktárak mélyén pihen.8

ANYAGISMERTETÉS 1. Hulladékgödör

1992. február 8-án a humusz és a fedő agyagréteg eltávolítása során a mun­

kagép egy középkori hulladékgödröt fordított ki. A földtömeget átvizsgáltam, illetve a gödör még meg lévő 10-12 cm vastag alsó részét kibontottam. A szinte fekete színű betöltés cserepekkel, állatcsontokkal és salakdarabokkal kevert volt.9

6 A Keresztelő Szent János kápolnát a mai r.k. templom közelében, 1723-ban emelték, tehát a falu akkor már mai helyén terült el. - Ld.: DM történeti gy. 88.701.1 "Visitatio Canonica Ecclesiae Bartsiensis 1815"

1 Magyar 1978. 131-153. IV.t, Magyar 1990. 109-216, Kovács-Rózsás 1996. 163-182.

- A leletanyag ismertetésénél egyedi leírásokat csak a késő középkori anyagnál alkalmaztam.

8 Itt elsősorban a színes mázas, 17. század végi, 18.század eleji kerámiákra gondolok, melyek csak az utóbbi időkben kerültek a régészet látókörébe.

9 Dráva Múzeum adattára (továbbiakban: Adattár) 828-92. Rózsás Márton jelentése a leletmentésről. Dráva Múzeum rég. gyűjt. ltsz. 99.3.1- 99.3.12

12

(15)

Rózsás Márton:

Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

LELETANYAG Kerámia

1. Kézi korongon készült nagyméretű fazék kiegészíthető töredékei. Barnás­

szürke színű, anyaga homokkal kevert. Tojásdad alakú teste a vállnál legszéle­

sebb, széles talpon áll, ívelten kihajló pereme háromszög keresztmetszetű és élben összefutó, tagolatlan, kívül kissé alávágott. Díszítése a vállon körbefutó két, széles közzel bekarcolt párhuzamos vonal, alatta két sor elnyúltan bekar­

colt hullámvonal. M: 25.5 cm Tá: 14 cm Ltsz. 99.3.1

2. Nagyméretű fazék perem és válltöredéke. Szürkés-barna anyaga finom homokkal kevert. Pereme ívelten kihajló, a perem éle lekerekített, tagolatlan.

Díszítése egy körbefutó bekarcolt vonal a nyakon, a vállon pedig ugyancsak bekarcolt hullámvonal. Ltsz. 99.3.2

3. Fazék peremes válltöredéke szürke színű, durvaszemű homokkal kevert anyagból. Az ívelten, szélesen kihajló perem éle ferdére vágott, tagolatlan, kívül a perem közepe táján egy enyhe borda fut körbe. A vállon bekarcolt hullámvonal kis részlete. Ltsz. 99.3.3

4. Az 1. számú fazékhoz hasonló formájú és anyagú, de kisebb méretű fazék perem és válltöredékei. Peremkiképzése is megegyezik az l-es fazékéval, díszítése a vállon körbefutó négysoros hullámvonal, ami talán az edénytest egészét beboríthatta. Szá.: 15.5 cm Ltsz. 99.3.4

5. Fazék peremes válltöredéke barnás-szürke, homokkal soványított anyagból, felülete érdes. A magas, enyhén ívelt nyak hornyolattal tagolt perembe megy át, a hornyolatban bekarcolt hullámvonal fut. Vállán bekarcolt csigavonal részletei. Ltsz. 99.3.5

6. Barnás-szürke színű, homokkal soványított anyagból készült fazék peremes válltöredéke. Az ívelten kihajló perem élben fut össze, kívül a perem éle alatt bordával tagolt. Díszítése a vállon bekarcolt párhuzamos vonalak, a felső vonalat hullámvonal metszi. Ltsz. 99.3.6

7. Barnás-szürke színű, homokkal soványított anyagú nagyobb fazék peremes válltöredéke. Peremének éle ferdére vágott, az él alatt enyhe hornyolat és borda. Vállán bekarcolt hullámvonal kis részletei. Ltsz. 99.3.7

8. Hombáredény barnás-vörös színű faltöredékei, anyaguk durvaszemű homokkal kevert. Díszítésük mélyen, elnyúltan bekarcolt hullámvonal.

Ltsz. 99.3.8

(16)

Rózsás Márton:

Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

9. Pohár talptöredéke szürkés-barna színű, homokkal soványított anyagból.

A talpnak kis pereme van („profilait perem"), alján svasztika alakú fenék­

bélyeg, ennek két szára közt még egy vonaldarab részletével. Atm. 8.5 cm Ltsz.

99.3.9

10. Edénytalp homokkal kevert anyagból, barnás-sárga színű. Belső felén a kézi korongolás, alsó felén homok alászórás nyomai. Atm. 10.5 cm Ltsz. 99.

3.10

11. Agyaggolyók. Homokkal soványított anyagból készültek, kézzel for­

máltak.10 Átm. 3-5 cm Ltsz. 99. 3. 11.1-7 Egyéb

Salak. Gömbszelet alakú salakdarabok, a vasolvasztás melléktermékei. Egyik darabon vélhetőleg a kohó falából származó kis paticsdarab van.11 Ltsz. 99. 3.

12. 1-2 Allatcsont

Két szarvcsapot találtam a gödörben, ezek közül az egyik valószínűleg juh, a másik kecske.

1. kép. Hullámvonalakkal 2. kép. Hullámvonalas és díszített fazék fenékbélyeges töredékek

Néprajzi párhuzamok alapján valószínűleg vízforralásra használhatták őket.

Többnyire hamus közegből, tűzhelyből vagy annak közeléből kerülnek elő.

Pusztabarcson, és egy másik közeli középkori lelőhelyen tucatjával gyűjtöttük őket a felszínen is.

1 ' Ilyen salakcipókat gyakran találhatunk hasonló korú lelőhelyeken.

14

(17)

Rózsás Márton:

Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

2. Hulladékgödör

1996. július 1-én a bánya lefejtésre előkészített részén egy ovális, paticsos foltot észleltem. Kibontva a jelenséget, az egy középkori hulladékgödörnek bizonyult. A lefelé szűkülő csonka kúp alakú,

ovális keresztmetszetű gödör mélysége az eredeti szinthez képest 2.2 m, a ledózerolt szinthez mérten 1.15 m, szájának átmérője 2x1.7m, aljának átmérője 1.1x0.9 m volt.

Betöltése erősen faszenes, korhadékos, paticsszemekkel kevert sötétszürke színű volt, benne sok cseréppel és állatcsonttal. 12

3. kép. A kibontott gödör LELETANYAG

Kerámia

Konyhai edények

1. Fazekak töredékei sárgás-fehérre égő anyagból, vékonyfalúak, nagyon jól korongoltak és égetettek. Peremük visszahajló, enyhén alávágott, élük leke­

rekített. Az egyik darab vállán vékony, bekarcolt vonalak futnak körbe. Ltsz.

99.1.6,8,9

2. Fazék nagyobb töredéke sárgás-fehérre égő anyagból, az előzőekhez hasonlóan szépen korongolt, egyenletes falú, jól égetett. Tojásdad alakú, korom­

foltos teste a szájátmérőhöz képest keskeny talpon állt. Pereme a válltól egy mély és széles hornyolattal van elválasztva, a perem mintegy 45 fokos szögben kihajlik. A háromszög keresztmetszetű perem éle alatt széles hornyolat és borda fut körbe. A perem belső fele is profilait, fedőhöz igazított.

M: 20 cm Ltsz. 99.1.19

3. Sárgás-barna színű, durvaszemű homokkal kevert anyagból kézi korongon készült bögre fele. Egyszerű, tagolatlan pereme ívelten kihajló, teste dísztelen. M: 7 cm Szá. 9 cm Ltsz. 99.1.5

4. Az előzőhöz teljesen hasonló kisbögre töredékei. Talpán a korongról való leemelés, illetve alátét nyomai. Tá. 5.5 cm Ltsz. 99.1.7

12 Adattár 1038-96. Rózsás Márton jelentése a leletmentésről, Dráva Múzeum Fotótára 2757-2766, Dráva Múzeum rég. gyűjt. ltsz. 99.1.1-99.1.34

(18)

Rózsás Márton:

Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

5. Szürke, homokkal kevert anyagú kis fazék peremes válltöredéke.

Egyszerű pereme ferdére vágott, kívül élben fut össze, hosszú nyaka alig domborodó vállba megy át. Dísztelen. Szá. 10.3 cm Ltsz. 99.1.10

6. Világosszürke színű, tojásdad testű fazék töredéke, finom homokkal kevert anyagból, jól korongolt és égetett. Pereme enyhén kihajló, sekély hornyolattal alig tagolt, a vízszintes élen is hornyolat. A perem belső fele fedőhöz igazított. Díszítése a hosszú nyak és vállrész alatt körbefutó bekarcolt csigavonal, illetve annak felső sorát metsző hullámvonal. Ltsz. 99.1.18

7. Sárgás-barna színű, tojásdad testű, homokkal kevert anyagú fazék peremes oldaltöredéke. Enyhén kihajló pereme sekély hornyolattal és alig érzékelhető bordával tagolt, a perem éle vízszintes. Vállán bekarcolt körbefutó csigavonallal, a fölött hullámvonallal díszített. Ltsz. 99.1.11

8. Barna színű, homokos anyagból készült kis fazék alsó harmada. Fala széles, bekarcolt párhuzamos vonalakkal díszített, koromfoltos. Talpán korong­

csap vagy a fa alátét lenyomata. Tá. 6 cm. Ltsz. 99.1.24

9. Barnás-szürke színű, homokos anyagból kézi korongon készített zömök, széles szájú fazék töredéke. ívelten kihajló pereme három hornyolattal tagolt, a vállról indulva testének 2/3 részén bekarcolt csigavonal fut körbe. Szá. 16 cm Ltsz. 99.1.20

10. Az előzőhöz hasonló formájú, de sötétszürke/fekete színű fazék töre­

dékei. Pereme megegyező, de a bekarcolt csigavonal csak a vállán fut körbe.

Ltsz. 99.1.14

11. Barnás-szürke színű, homokkal soványított anyagú fazék peremes válltöredéke. A hosszú nyakból enyhén kihajló, hornyolattal alig tagolt perem indul, a perem éle vízszintes, belül fedőhoronnyal. Díszítése a vállon körbefutó bekarcolt csigavonal. Ltsz. 99.1.15

12. Barnás-szürke színű, vastag falú, durvaszemű homokkal kevert anyagú, kézi korongon készült fazekak peremes töredékei. A peremek a vállhoz képest szöget zárnak be, két hornyolattal tagoltak vagy tagolatlanok, ez utóbbi esetben a perem élén keskeny hornyolat fut körbe. Két darabnál a perem belső részén fedőhorony van kiképezve. Egy darabon a perem éle bevagdosással díszített, egy másik darabon a perem alatt átfúrás nyoma. Ltsz. 99.1.12,13,16,17

16

(19)

Rózsás Márton:

Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

13. Kézi korongon készült szürkés-fekete, durva kivitelű fazék szájperemes töredéke. Fala egyenetlen, teste oválisra nyomódott. Pereme keskeny, enyhén kihajló, tagolatlan, éle hornyolt. Szá. 14x13 cm Ltsz. 99.1.22

14. Hasonló fazék fekete színű, kézi korongon, hurkatechnikával készített alsó harmada, a talpon kereszt alakú fenékbélyeggel. Tá. 7.8 cm Ltsz. 99.1.21

15. Kívül fekete, belül barnás színű talptöredék homok alászórás nyomaival és kereszt alakú fenékbélyeggel. Átm. 7.5 cm Ltsz. 99.1.26

16. Kívül fekete, belül szürkés-barna színű fazék alsó harmada. Falán csiga­

vonal részlete, talpán homok alászórás és kereszt alakú fenékbélyeg. Tá. 9.3 cm Ltsz. 99.1.23

17. Hombáredény faltöredéke kis talprésszel. Kézi korongolt, anyaga csillá­

mos homokkal kevert, kívül barna, belül fekete színű. Talpán homok alászórás nyoma. Ltsz. 99.1.25

18. Fedőtöredékek. Barna ill. szürkés-barna színűek, a három fedőgomb alap­

ján a lapos korong alakú gombra állítva korongolták őket. Harangjuk pereme sima vagy enyhén profilait, dísztelenek. Ltsz. 99.1.28,29,30,31

5. Kép. Fazéktöredékek csigavonallal és hullámvonallal díszítve 4. Kép. Kézi korongolt,

fenékbélyeges kerámia

(20)

Rózsás Márton:

Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

Asztali edények

1. Pohár töredéke. Barnás-vörös anyagból korongolt, kívül fehér engobbal bevont. A szűk szájnyílás alatt kihasasodik, majd az edény teste lefelé szűkül.

Szájperemén, a nyakon és a has alatt egy, illetve két-két párhuzamos vörös föld- festék csíkkal díszített. A nyakon és a has alatt benyomott fogaskerék díszítés, a hason ferdén benyomott tekercselt-pálcikás sor fut körbe. Ltsz. 99.1.1

2. Korsó vagy kancsó kis faltöredéke. A fehér engob bevonaton vörössel festett rácsozott minta. Ltsz. 99.1.2

3. Talpas pohár töredéke barnás­

sárga anyagból, teste kívül enyhén bordázott, belül ráégett koromnyo­

mokkal. Tá. 5.8 cm Ltsz. 99.1.3 4. Kancsó töredéke. Sárgás anyagú, kívül fehér engobos bevonattal, vállán sekély hornyolatok. Ltsz. 99.1.4

6. kép. Poharak töredékei

Egyéb kerámia

Sütőharang töredékei. Anyaguk durvaszemű homokkal és pelyvával kevert, belső felületük apró kaviccsal van kitapasztva. Felületük kívül elsimított, belül csak a perem menti sávban. Sok töredék került elő, köztük két fül is.

Ltsz. 99.1.32

Állatcsont

Sertés, vad- és szárnyasok csontjai kerültek elő, nem nagy számban.

13 A sütőharang az Árpád-kortól előfordul hazánkban, azonban használata a középkor - késő középkor folyamán visszaszorult. A hódoltság alatt a délszláv katonaság által megszállt területeken általánosan használták, töredékei az ásatások során olykor tömegesen kerülnek elő. - Kovalovszki 1960. 37.

18

(21)

Rózsás Márton:

Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

3. Ház (?) metszete

1998. október 26-án, a fejtés északkeleti részén, a metszetben jelentkezett egy sötét színű, cserepekkel kevert betöltésű, kb. 9 m hosszú folt.14 A legfelül lévő mintegy 40 cm vastag, cserepekkel kevert szántott réteg igen kemény, tömbösen összeállt volt, alatta 30-35 cm vastag rétegben sötétszürke-fekete, korhadékos betöltés mutatkozott. Ebből kerámiatöredékek, fémtárgyak és állat­

csontok kerültek elő, tégladarabokkal és kevés paticcsal keverten.15 A jelenség közepe táján, a szántás és a betöltés határán, kb. 10 cm vastag hamus réteg húzódott. Feltételezésünk szerint egy elhagyott, kissé földbe mélyített házat töltöttek fel szeméttel.

7. kép. Az objektum metszete a fejtés falában

DM. adattára 1108-98. Rózsás Márton jelentése a leletmentésről. Fotótár 3025-3027.

DM. rég. gyűjt. ltsz. 99. 2. 1- 99.2.54

(22)

Rózsás Márton:

Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

LELETANYAG Kerámia

Fazekak, bögrék

Legnagyobb számban az ún. délszláv kerámia körébe tartozó, különböző méretű fazekak perem, fal- és talptöredékei kerültek elő. Jellemzőjük a kihajló, egyszerűen tagolt, belül fedőhoronnyal ellátott perem, a szűk nyak és az erő­

teljes váll, a széles talp. Valamennyi darab kézi korongolással készült, színük a feketétől a sötétbarnáig változik, anyaguk durvaszemű homokkal kevert.

Többségük dísztelen, néhány darabnál a vállon csigavonal fut körbe. A kisebb méretű példányoknál előfordul a vállon bekarcolt hullámvonal is. Ezektől elté­

rő típusú egy kisméretű fazék peremes oldaltöredéke. Ennek barnás anyaga finom homokkal soványított, az edény valószínűleg gyorskorongon formált.

Keskeny pereme ívelten kihajló, ferdére vágott, az alig hangsúlyozott vállon bekarcolt hullámvonallal díszített.16 Az edénytalpakon több esetben alátét nyo­

mai látszanak, egyik talp átfúrt (szűrőedény?). Fenékbélyeget egyetlen darabon sem találtam.17

A korabeli magyar kerámia körébe kell sorolnunk két téglaszínű, jól koron­

golt és keményre égetett fazék töredékét. Az egyik peremtöredék ívelten kihajló, pereme lekerekített élben végződik, a perem külső éle alatt ujj benyo­

másokkal tagolt, cakkozott borda fut körbe (csipkés perem). A másik töredék anyaga homokkal kevert, felülete érdes, ívelten kihajló peremének éle duzzadt, lekerekített, belül fedőhöz igazított, kívül a perem éle alatt hornyolat fut körbe.

Mindössze néhány kisebb töredék képviseli a bögréket és a belül mázas, füles fazekakat. Ezek között belül sárga mázas galléros perem, bordázott fal­

töredékek és részben mázazott kis szalagfülek vannak.

Korsók

A töredékek többsége redukált égetésű, matt felületű, hornyolt füllel ellátott edényekhez tartozik, csupán egyetlen oldaltöredék van, melynek felülete fémesen csillogó. A korsók díszítése a vállon körbefutó széles, párhuzamos vonalakból álló vonalköteg, felette befésült hullámvonallal. Egy válltöredéken két sorban benyomott fogaskerék díszítést találhatunk. Az olykor aszimmetrikus keresztmetszettel készült hornyolt szalagfülek a száj perem alatti éles bordából indulnak, és a vállra támaszkodnak.

Kovács 1998. 5. kép 3.

A barcsi török palánkvár ásatása során sem találtunk fenékbélyeges darabokat.

20

(23)

Rózsás Márton:

Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

Ugyanez a korsóforma tégla- és vörösbarna színű, homokkal soványított anyagból is jelen van a leletek között. A fülek kiképzése is hasonló, de ennél a csoportnál a széles, alig osztott (hornyolt) szalagfülek is megjelennek. Díszíté­

sük néhány töredék alapján a szürke anyaggal megegyező, a vállon két széles vonalköteg között befésült hullámvonal. Mindkét csoport gyorskorongon készült, erről tanúskodnak a talptöredékeken látható levágásnyomok.

8. kép.

Délszláv fazekak peremtöredékei

10. kép. Fedőtöredékek

9. kép. Korsótöredékek

(24)

Rózsás Márton:

Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

Fedők

A töredékek többsége a kézi korongon készült, harangos testű, belül simí­

tott, kívül késsel formára faragott délszláv fedők csoportjába tartozik. Anyaguk finom homokkal kevert, színük a barnától a kormos-feketéig változik. Díszíté­

sük a palást ferdére vágott pereme mentén belül bekarcolt egy vagy többsoros hullámvonal. Fedőgombjuk sajátságos, a téglatest alakú gomb felső lapjának két sarkából félszáraz állapotban két „V" alakú szeletet vágtak ki, majd két oldallapot átfúrták. Ez az átfúrás olykor csak jelképes, mivel a két oldalról meg­

kezdett furat nem ér össze. Találunk még olyan fedőgombot is, melynél a fordí­

tott csonka kúpból négy kimetszéssel csillag alakot vágtak ki.

Két töredék más típust képvisel. Ezek barna és fekete színűek, anyaguk durva illetve csillámos homokkal kevert. A perem itt kívül és belül is hornyolt, díszítés nincsen. A fedő gombja ferdére vágott oldalú korong alakú.

Sütőharang

Három nagyobb töredék került elő, ezek mindegyike pelyvával és durva­

szemű homokkal (kőzúzalékkal) kevert anyagú, kívül elsimított felületű, belül ez csak a perem menti sávban történt meg. Színük a barnás-vöröstől a szürkéig változik.

Kályhaszemek

Három darab pohár alakú kályhaszemhez tartozó peremtöredék, illetve két ún. kályhacsúcs töredéke került elő. A darabok részletesebb ismertetését azok jellegtelensége miatt nem tartom indokoltnak.18

F é m e k

A feltárt részletben nem sok, de jól meghatározható fémtárgyat találtam. A

„C" alakú lábbeli sarokvas tipikus 16-17. századi darab.19 Ugyancsak gyakori a hasonló korú leletanyagban a behajtható késekhez használatos, a penge tövén az akasztókarika beillesztéséhez furattal ellátott bicskapenge.20 Brosslakathoz

Szórványból egy csaknem ép ún. „kályhacsúcs", valamint egy pohár alakú, palástján bordázott kályhaszem is ismert Pusztabarcsról, ezek is 16-17. századiak. - DM. rég.

gyűjt. Leltározatlan.

19A barcsi török palánk feltárásából sok példányuk ismert. Babócsáról és Segesdről is közöl hasonlókat Magyar 1990. 187.-Uö. 1998. 184. X.t.

20 Szekszárd -Palánkon fanyéllel együtt megmaradt darabok is előkerültek.-

Megegyező típus a bajcsai vár ásatásából és Somogyvárról is ismert: Kovács (szerk.) 2002. 234. - Bakay 1989. 240. Néprajzi gyűjtésből recens példánya a Dráva Múzeum néprajzi gyűjteményében, ltsz. 2005. 1.1.

22

(25)

Rózsás Márton:

Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

tartozott a kisméretű csúsztatókulcs.21 Érdekes, de a Dráva mentén nyilván nem számíthat kuriózumnak a nagyméretű halászhorog. A négy, bronz drótból készített gombostű gyakori lelet a hasonló korú feltárásokon.22

11. kép. Fémek és vegyes anyagú leletek a gödörből Vegyes anyagú leletek

Sárgásfehér üvegből fúvott pohár gyűrűs talpa kis falrésszel, valamint egy fenőkő került elő. Ez utóbbi valószínűleg egy őskori csiszolt kőeszköz töredéke, melyet másodlagosan fenőkőként használtak fel.23

21 Kovács 2002. 115.

22 Általánosan elterjedtek, legközelebb Babócsáról ismeretesek. Magyar 1999. 152. - Bajcsán (Zala megye) a vár ásatása során tucatjával került elő. Kovács 2002. 181.

23 Az őskori csiszolt kőeszközök ilyen célú felhasználása későbbi korokban is gyakori.

(26)

Rózsás Márton:

Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

4. Hulladékgödör metszete

1999. január 15-én a bánya fejtési falában, az előzőekben ismertetett

„ház"-tól délre mintegy 80 m-re került elő.24 Mivel megközelíteni nem lehetett, leomlott részéből gyűjtöttem össze a leletanyagot. A 210 cm átmérőjű és mint­

egy 135 cm mély gödör lefele szűkülő, csonka kúp alakú volt, széleinél szürke agyagréteggel, benne a korhadékos, laza betöltés faszénszemcsékkel és kis tégladarabokkal keveredett. Alján égett réteg húzódott. A kitapasztás miatt egykori funkcióját tároló gödörnek határozhatjuk meg, melyet később szeméttel töltöttek fel.

LELETANYAG

Mindössze 17 db értékelhető kerámiatöredék, egy vasszeg, egy csiholó acél és egy kovadarab került elő.

Kerámia

A kerámiák közül 5 db fazékhoz tartozott, ezek közül 2 db peremes váll-ill.

oldaltöredék, 3 db a fazéktest alsó része kis talpdarabbal. Valamennyi töredék a 16-17. század folyamán a dél-dunántúli hódoltsági területeken gyakori, karakte­

res, ún. délszláv kerámia. Az egyszerűen tagolt fazékperemek belül fedőhornyo- sak, az edénynek gyakorlatilag alig van nyaka, mivel a váll hirtelen és erőtel­

jesen előredomborodik, rajta bekarcolt csigavonal fut körbe. Nagyon jellegzetes a kézi korongon készült fazekak barnás-szürke/kormos-fekete színe és anyaguk összetétele is, ez utóbbira a durvaszemű homokkal történő soványítás a jellemző.25

A 4 db korsótöredék közül három tartozott szürke, matt felületű, redukált égetésű korsóhoz. Egy nyaktöredék széles, hornyolt szalagfúl csonkjával, a két válltöredék közül az egyiken befésült hullámvonalat és széles, sűrű vízszintes vonalköteget láthatunk. Vörösbarna színű korsó része lehetett egy szalagfúl kis darabja.26

Öt töredék képviseli a fedőket, valamennyi az e korban a környéken általá­

nosnak mondható harangos testű típusba tartozik. Színük barna, koromfoltok­

kal, belső felületük elsimított. Négy darab a fedőtest alsó, peremes része, ezek közül három darab belül, a perem felett bekarcolt hullámvonallal díszített.27

Adattár 1126-99. Rózsás Márton jelentése a leletmentésről. Leltározatlan anyag.

25 Analógiáik az itteni felszíni gyűjtésekből is ismertek, a barcsi török palánkvár 1989- 2003. közötti kutatásai során pedig tömegesen került elő ez a típus. Erről részletesen:

Kovács 1998. 155- 180.

26 Uo.

27 Uo.

24

(27)

Rózsás Márton:

Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

12. kép. Fazék-, fedő- és korsótöredékek Vegyes anyagú leletek

Egy csepp alakú csiholó acélt találtunk a gödörben, valószínűleg hozzá tar­

tozhatott az ugyancsak innét előkerült kovakő darab is.28

5. Hulladékgödör

1999. május 22-én a fejtés keleti peremének ledózerolt részén egy objek­

tum nyomait észleltem. Másnap a jelenséget - annak veszélyeztetettsége miatt - feltártam. Az eredeti talajszint (szántás szintje) alatt 120 cm mélységben jelentkezett a sárgás homoktalajtól markánsan elváló fekete, paticsszemekkel, szenesedért növényi maradványokkal, csontokkal és cserepekkel kevert betöltés.

A gödör felső harmadát a gépi munka valószínűleg már elpusztította, de a betöl­

tés szerkezetéből ítélve az valószínűleg csak föld lehetett. A kibontott jelenség egy 3x2.15 m-es, közel ovális alakú, közepe felé teknősödő szemétgödörnek bizonyult, melynek legmélyebb pontja az eredeti szinttől mérten 190 cm volt.29

Kálmáncsáról is közöl ilyen darabot Magyar 1999. 160.

29 Adattár. 1135-99. Rózsás Márton jelentése a leletmentésről.- DM. fotótár - 3067- DM. rég. gyűjt. Leltározatlan anyag.

(28)

Rózsás Márton:

Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

73. А:ф. У4 kibontott gödör LELETANYAG

Kerámia Fazekak

Egy kiegészíthető délszláv fazék, és több hasonló fazék nagyobb töredékei kerültek elő. Valamennyi kézi korongolt, durva homokkal kevert anyagú, kívül fekete, kormos, belül olykor vörösbarna színű, erősen hangsúlyozott vállukon többnyire bekarcolt csigavonal fut körbe.

Kiegészíthető volt egy szürke színű, tojásdad testű, keskeny talpú kis fazék is. Ennek pereme ívelten kihajló, a perem éle tagolt, nyakán három bekarcolt vonal fut körbe.

Ettől eltérő típust képvisel egy barnásvörös színű füles fazék, melynek tojásdad teste keskeny talpon áll, ívelten kihajló pereme kívül hornyolatokkal tagolt, belül fedőhöz igazított. Testének felső harmada finoman bordázott, a széles és lapos szalagfül a fazék pereméről indulva a vállra támaszkodik, ahol két ujj benyomással van rögzítve. Az edény anyaga finom homokkal kevert, jól korongolt és égetett, talpán a korongról való levágás nyoma.

7b

(29)

Rózsás Márton:

Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

Fedők

Nyolc darabhoz tartozó töredékek kerültek elő, ezek közül három kézi korongon készült, durvább kivitelű, míg öt darab töredékei már gyorskorongolt kivitelt mutatnak. Az első három töredék egyike egy kúpos testű fedő palástjának nagyobb részlete, fedőgombbal. Barnás-fekete színű, koromfoltos, külső részét és gombját a még képlékeny anyagot megfaragva alakították ki. A fedőgomb négyzetes, két oldalról „V" alakú éket vágtak ki belőle. A másik két palásttöredék ennél laposabb forma, pereme mentén belül enyhén hornyolt, dísztelen.

A fennmaradó öt darab, fedőhöz tartozó töredék színe a barnásvörös és a sötétszürke/fekete között változik, de abban egységesek, hogy valamennyi gyorskorongon készült, fedőgombjuk lapos, korong alakú. A fedőgombokon jól látszik a korongról történő levágás nyoma. Formájuk a kézi korongon készült darabokéhoz képest laposabb, falvastagságuk kisebb, peremük éle hornyolattal tagolt, profilállt, díszítés nem található rajtuk.

Korsók, kancsók

A szürke, matt felületű, redukált égetésű korsóknak több töredéke is előkerült, köztük egy talp nagyobb oldalrészekkel, egy vastag szürke talp és számos oldal- és válltöredék. Mindössze egy kis darabon találunk díszítést, ahol két kis, ferdén bevagdalt borda között sűrűen befésült hullámvonal fut.

Érdekes egy kis, narancsszínű, mázatlan korsó töredéke. A rövid, hornyolatok- kal tagolt nyakrész közepén éles borda fut körbe, ebből indul az ovális keresztmetszetű, vállra támaszkodó fül. A vállon sűrű, széles csigavonalas sáv fut körbe. Egy-egy kis töredékkel van jelen az anyagban egy szalagperemes kancsó kiöntőcsőre, egy barnás színű korsó nyaktöredéke és egy kívül zöld­

mázas, kiöntőcsöves török korsó kis darabja.

Tálak, tányérok

A gödörből előkerült leletek közül - kis számuk ellenére is - kiemelkednek a színes mázas tányér- és táltöredékek. Összesen nyolc darabhoz tartozó töredéket találtunk, sajnos ebből csak egy tányér volt kiegészíthető. Ez kívül mázatlan, belül barnás mázzal borított, melyen fehér és zöld mázzal írókázott díszítést találhatunk. Az írókázott díszítésű ólommázas kerámiák a 16-17.

században terjedtek el Európában, Magyarországon a 17. század elejétől váltak a fazekasság jellemző termékeivé. Hazánkban elterjedése az egykori hódoltság­

illetve annak peremterületeire korlátozódott.30 A töredékek közül négy írókázott F.Lajkó 2003.419 -425.

(30)

Rózsás Márton:

Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

díszítésű tálperem, egy márványozott festésű tálkához tartozó peremes töredék, egy pedig belül sárgás-zöld mázzal borított kisebb tálka töredéke. A tálak peremei enyhén, lapítottan megvastagítottak, peremük éle keskeny és kissé behúzott, a belső mázazás a perem külső felére is áthúzódik. Kettő darabon a sárgás-barna mázon fehérrel írókázott díszítést láthatunk. Ezek motívumai a perem alatti dupla fehér vonal, és sincen futó fehér vonalak közötti spirális indákon ülő rácsozott kör, a sincen futó vonalra támaszkodó rácsozott félkör.' Egy darabon a fehér engob alapon vörösbarnával/vasvörössel kontúrozott, egymással szembenálló háromszögeket láthatunk, melyet vasvörössel és zölddel rácsoztak be. A díszítés ezen a darabon nem írókázott, hanem festett.

Barna alapon a perem alatt fehér sáv, írókázott fehér indák és pontsor látható egy újabb töredéken, de a kis maradványok szerint a zöld szín is jelen lehetett a mintában. Egy nagyméretű tálnak már csak a lekopott mázú töredékei maradtak meg. Ezeken a töredékeken a sárgásfehér engob alapon mangánbarna csíkok között ugyan csak sötétbarnával kontúrozott minta maradványait láthatjuk. A minta indákból, hullámvonalakból, kis körökből és rácsozott körívekből állhatott, színpalettája a kétféle barna mellett még a zöldet tartalmazta.32

Eltérő típusú a kisméretű tál, mely belül sárgás-zöld, foltos, érdes felületű, egyenetlenül felvitt mázzal borított. Pereme lapítottabb a többi tálénál, anyaga homokkal kevert, égetése is keményebb. A gömbszelet alakú (talpas?) tál vagy csésze pereme ívelten kissé befelé hajló, kívül a perem éle alatt két hornyolattal tagolt. Belül az engobon szürkés-zöld és barna márványozott festés van.33

Fajansz

Ezt a csoportot mindössze egy kékmázas fültöredék képviseli. Az ovális keresztmetszetű, ívelt fül egyik végénél egy furat nyoma látható. Ez azt valószínűsíti, hogy fedeles kupa vagy kancsó része lehetett, ugyanis ezeknél a többnyire ónból készült, billenthető fedelet tartó csuklópánt felerősítése ilyen furatok segítségével történt.34

31 A barcsi török palánkvár árkából a 17. sz. végére és a 18. sz. elejére datálhatóan hasonló darabok kerültek elő. Kovács 1998. 16. kép - A 2003. évi ásatás során is találtunk ilyen díszítésű táltöredékeket a 17. századi pusztulási rétegben.

32 A táltípust a hódoltság korához köti: Gál 1985. 89. - Ezt a szín összeállítású kerámiát korstílusként a 17. századra datálja: F. Lajkó 2003. 422.

j3 A 2003. évi barcsi várásatás leletei közt hasonló díszítésű tányér töredéke is van, mely a rétegviszonyok alapján a 17.sz. derekáról származhat. - A lenti várból a 17. sz. utolsó évtizedeire datálva közöl hasonló mázzal díszített kupát: Závodi 2003. 179 (6. kép 6.)

34 Az ilyen ivóedények többnyire a német területen voltak használatosak.

28

(31)

Rózsás Márton:

Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

14. Kép. Délszláv fazekak töredékei

15. Kép. Fazék és tányér a gödörből

(32)

Rózsás Márton:

Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

16. Kép. Fedők töredékei

17. Kép. Korsó- és fazéktöredék 30

(33)

Rózsás Márton:

Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

18. kép. Táltöredékek Kályhaszemek

Két darab került elő a gödörből. Ezek egyike egy kisméretű, pohár alakú, a másik egy kupa alakú kályhaszem töredéke. Az előbbi kézzel formált, az utóbbi gyors korongon felhúzott, testének felső harmada valószínűleg bordák­

kal tagolt volt.35

Fémek

A nagyszámú, menthetetlenül korrodálódott szeg mellett néhány meghatá­

rozható vastárgyat is találtunk a gödörben. Fogazott élű sarló keskeny pengéjé­

nek darabja, kisméretű vonókés (?) töredéke, három darab, „C" alakú, három felerősítő tüskével ellátott lábbeli sarokvas és néhány ún. „iszkába" került elő.36

Lásd még a 16. sz. jegyzetnél!

36 Ezeket az „U" alakú, közepén ellapított szegféléket deszkák összeerősítésére használták, pl. csónak- és hajóépítésnél.

(34)

Rózsás Márton:

Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

19. kép. Vasleletek a gödörből Állatcsont

Többnyire konyhahulladékból származó, feldarabolt állatcsontok kerültek elö, nem nagy mennyiségben. Említést érdemel, hogy a feltárás során halpik­

kely rétegeket észleltük, és a csontanyag közt is találtunk nagyméretű halakra utaló csigolyadarabokat.

Két, megmunkálási nyomokat mutató csontot emelnénk még ki ebből az anyagból. Az egyik egy szarvasmarha lapockacsontja, melyből egy csontkoron­

got vágtak ki, valamint egy gímszarvas agancs darabot, melynek szárát és két ágát lefűrészelték, egy helyen pedig megkezdték a fűrészelést. Mindkét esetben egyértelműen nyersanyagként történő hasznosításról van szó.

32

(35)

Rózsás Márton:

Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

6. Hulladékgödör

2003. április 20-án a homokbánya fejtésének keleti felében mutatkozott a nagyméretű hulladékgödör metszete. A gömbszelet alakú, lefelé szűkülő gödröt 210 cm mélységig tudtam követni, átmérője 420 cm volt. A szélei mentén halmozódott fel a legtöbb anyag, a közepén és a déli felében kormos réteg volt.

Felhagyása idején még valószínűleg még nem telt meg, mivel felső harmadát tömör, az eredeti, sárgás-barna agyagrétegtől elváló, szürkés agyagréteg fedte.

Az is lehet, hogy ezzel a réteggel mintegy lezárták a gödröt. Igen erősen összepréselődött betöltése kormos-fekete, apró paticsszemekkel, állatcsonttal és kevés téglatörmelékkel kevert volt. A gödör méreteihez képest, de még a vizsgált részlethez mérten is kevés anyag került elő belőle, a nagyobb rész feltárására pedig a kedvezőtlen körülmények miatt nem tudtam vállalkozni.37

20. kép. A gödör kibontott részlete

LELETANYAG Kerámia

Fazekak, bögrék

A töredékek közül kétféle fazéktípusra utaló darabokat lehetett elkülöní­

teni. Egyik a már többször említett, délszláv kerámiák körébe sorolható durva anyagú, zömök, széles talpú, erőteljesen hangsúlyozott vállal és azon csigavo­

nallal ellátott fazekak csoportja. A másik típus barnás-vöröses, finom homokkal soványított anyagból gyorskorongon készült, az edény tojásdad alakú karcsú teste keskeny talpon áll. A keskeny peremek enyhén ívelten kihajlók, élük kissé megvastagított, vagy egy hornyolattal tagolt.

37 Adattár 1311-2005. Rózsás M. jelentése a leletmentésről. - DM. rég. gy. Leltározatlan.

(36)

Rózsás Márton:

Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

Ez utóbbi csoportba tartozik egy füles, enyhén hasas bögre nagyobb töredéke is. Vörösbarna színű anyaga belül és a perem mentén kívül sárga mázzal borí­

tott, teste kívül mázatlan, pereme enyhén kihajló és egy hornyolattal tagolt.

Vállán sekélyen bordázott, a peremből induló, ovális keresztmetszetű, kissé aszimetrikus fül a hasra támaszkodik.

Fedők

A fedőtöredékek közt is fennáll a fazekaknál tapasztalt kettősség. A haran­

gos testű, belül simított és a perem mentén bekarcolt hullámvonallal díszített, kívül viszont alig megmunkált forma mellett jelen van egy laposabb, szürkés­

barna színű, jól korongolt típus is. Ezek már gyorskorongon készülhettek, anyaguk finom homokkal kevert, felületük kívül-belül egyformán elsimított és díszítés nem található rajtuk. Jelentős különbség mutatkozik a fedőgomb kialakításában is. Az első típushoz tartozó fedőgombok többségét a kézzel formált, szikkadt, de még alakítható anyagú fedőből késsel metszették ki különböző alakra, majd néha átfúrták. A gyorskorongon készült fedőket a lapos korong, henger vagy csonka kúp alakú fedőgombra építve húzta fel a fazekas, így a korongról való levágás nyomai a fedőgombon jól látszanak.

Egyéb kerámia

Jellegzetes, a hódoltsági területek balkáni eredetű lakossága által használt kerámiaféleség volt a sütőharang, melynek négy töredéke került elő a gödörből.

Ezek anyaga pelyvával és durvaszemű homokkal, vagy inkább kőzúzalékkal kevert. Külső felületük elsimított, belül viszont csak a perem mentén történt ez meg.

Két darab peremes oldaltöredék képviseli a kályhaszemeket. Mindkettő a leggyakoribb, pohár alakú csoportba tartozik, de anyaguk és kivitelük különböző.

Az egyik szürkésbarna, finom anyagú de kézi korongon készült, ezért felülete kívül-belül egyenetlen, pereme ferdére vágott. A másik kis peremtöredék vörös­

barna színű, jól korongolt és égetett, anyaga csillámos homokkal kevert, pereme sima, egyenesen levágott.

Egy pipa töredékét kell még kiemelnünk a leletanyagból. A sárgászöld színű mázzal borított pipafejből a szár és a kehely egy része maradt meg. A nyakgyűrűn csavart irányú bekarcolások, a kehely testén pedig valószínűleg a fej alsó részének közepéről induló, öt sávban bepecsételt plasztikus „V"

sorokból álló minta lehetett.38

Megegyező, de sárga mázas darabot közöl Szekszárdról Gaál 2004. 281. III. t.61.

34

(37)

Rózsás Márton:

Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

21. kép. Fazék- és fedőtöredékek

22. kép. Füles bögre és zöld mázas török pipa töredéke a gödörből

(38)

Rózsás Márton:

Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

Fémek

Mindössze néhány darab teljesen korrodálódott vasszeget, egy rúdvasalás (szekérvasalás) töredékét39 és egy késnyelet találtunk. Ez utóbbi a penge nyéltüs­

kéjére két darabban felhúzott csonthengerböl (agancs) állt, melyet a penge tövé­

nél, a csonthengerek találkozásánál és a nyél végén egyszerű, vaslemezből kivágott korong zárt le.

ÉRTÉKELÉS

Árpádkor -Középkor

Az előkerült anyag értékelésénél abból kell kiindulnunk, hogy nem csak a középkori, de a kora újkori, ezen belül a 17-18. század fordulójára tehető leletek publikálása terén is igen nagy elmaradások vannak. Már a bevezetőben is említettük, hogy a kis számú dél-somogyi ásatás során előkerült leleteknek eddig csak töredéke került közreadásra. Jelen munkánk során arra törekedtünk, hogy - ahol ez lehetséges - a hivatkozásoknál mégis ezekre támaszkodjunk, hiszen az esetleges helyi sajátosságokat csak ilyen módon tudjuk érzékeltetni.

Az ismertetett anyagból az 1. számú hulladékgödör leleteit tarthatjuk a leg­

korábbinak, a kézi korongon készült, hullámvonallal és csigavonallal díszített testű, fenékbélyeges kerámiákkal, ezeket a 13-14. század fordulójára keltezhetjük.

Ezt megerősíteni látszik, hogy a bekarcolt, többsoros hullámvonalas díszítés az edények testén még élő hagyomány, ugyanakkor a hullámvonallal kombinált csigavonal is megjelenik már a kerámiákon. Teljesen hiányoznak viszont az Árpád-korban szokásos egyéb díszítési módok, a rádlizás, az irdalás stb. A késő Árpád-kor, a 14. század eleji keltezés felé mutat egyes edények vallanak és nyakának gondosabb elsimítása is, ami a nehezebb típusú kézi korong elter­

jedésével 14. században vált általánossá.40

A 2. számú hulladékgödör kerámiája jelentősen eltér az előbbitől. A hullám­

vonal, mint önálló motívum már egyetlen darabon sem fordul elő, viszont csigavonallal kombinálva több szürkés-fehér töredéken is megjelenik. A kézi korongon készült kerámiák egyes darabjai már jól elsimított fallal készültek, talpukon viszont még ott van a fenékbélyeg, vagy a korongra tapadást meggáto­

ló homok alászórás. Egyes darabokon a talp peremének „lelógása" bizonyítja, hogy esetenként alátét is volt a korongon. Egy sárgás-fehér színűre égő anyag-

Gyakori lelet, hasonlókat közöl Segesdröl: Magyar 1998. 182. VlII.t.

Holl 1963. 336.

36

(39)

Rózsás Márton:

Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

ból készült fazék (Ltsz. 99.1.19) talpa nincsen ugyan meg, de más lelőhelyeken gyűjtött leletanyag tanúsága szerint ez a típus már korongról levágva, tehát lábbal hajtott gyorskorongon készült.41 Ez a korongféleség hazánkban a 15.

században vált általánossá.42 Megkönnyíti a datálást a vörös festéssel díszített pohár és kancsó töredéke is, melyek jellegzetes 15. századi darabok.43 Ugyan csak ebbe a körbe sorolható a sárgás-fehér anyagú, fehér engobbal borított kancsó töredéke. Mindezek alapján arra következtethetünk, hogy az ebből a gödörből előkerült anyag a kerámiakészítés (korongolás) egyik technológiai váltásának időszakában keletkezhetett, így a 14. század vége és a 15. század közepe közé keltezhető.

Hódoltságkor - Kora újkor

Ebben az intervallumban, környékünket illetően kiemelkedő fontosságúnak kell tekintenünk a barcsi török palánkvár 1989-1994 közötti ásatása során előkerült és publikált 16-17. századi anyagot, mely a várárok betöltésének 18.

századi leleteivel együtt a Dráva menti hódoltsági területek leleteinek más területekkel való összehasonlításra adnak lehetőséget.45

A most ismertetett négy objektum jellege ugyan különböző - amennyiben három hulladékgödörről és egy házról, illetve azok részleteiről van szó - a belőlük előkerült anyag azonban a legtöbb vonatkozásban hasonló egymáshoz, és a barcsi török palánk anyagával is rokonítható.46

A kerámiák tekintetében már az anyagközlésnél utaltunk arra a kettősségre, mely azok összetételében, és nyilván használatában is megmutatkozik. Tudjuk, hogy Barcs lakossága az 1740-es évekig vegyesen magyar és horvát volt, így nem meglepő a délszláv típusú kerámiák megjelenése, sőt túlsúlya a bemutatott anyagban.47 Az 1664-ig élő barcsi török palánkvár kerámialeletei közt ez az arány közel 80%-os, mely a vár földrajzi helyzetéből és az őrség etnikai össze-

41 Hasonló darabokat datál a 15. századra Somogyvárról: Bakay 1989. 247. 180-181. k.

42 Holl 1956. 191

43 Uo. 187. 16. kép

44 A közeli Szilitanya lelőhelyen gyűjtött középkori kerámiaanyag típusai szinte teljesen megegyezők, bár az asztali kerámiák aránya ott jóval nagyobb.

45 Kovács 1998 - dr. Magyar Kálmán babócsai ásatásainak ilyen korú leletanyaga nagyrészt még nincsen közölve.

46 Kovács-Rózsás 1996, Kovács 1998

47 Az 1739-40-es pestisjárvány után már a horvát betelepülők kerültek túlsúlyba. Lásd:

Mészáros Ádám: Horvátok és magyarok a 18. századi Barcson. In: Gyökerek. A Dráva Múzeum tanulmánykötete 2006.

(40)

Rózsás Márton:

Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

tételéből egyaránt adódik. A vár ásatásából származó anyagban azonban ezek mellett szép számban vannak jelen török kerámiák is, a korabeli magyar fazekas termékek száma viszont elenyésző. Esetünkben éppen fordított a helyzet, hisz Pusztabarcson török kerámiát csupán két darabot találtunk (kiöntőcsöves korsó töredéke, mázas török pipa), és a délszláv kerámiák mellett számottevő a magyar fazekas termékek mennyisége is.48 Ez azt a feltevést erősíti, mi szerint a vártól elkülönülő, attól északnyugatra mintegy 3.5 km-re fekvő Pusztabarcson nagy valószínűséggel a középkori, hódoltság kori Barcs magyar lakosságának telepü­

lése lehetett, míg a török lakosság a palánkvárban, és annak közelében teleped­

hetett le.49 A települések kerámia használatára nézve oszthatjuk Hegyi Klára azon megállapítását, miszerint a háztartásokban elsősorban olyan kerámiákat használtak, melyeket a környék iparosaitól olcsón megkaphattak. Ez akár azt is jelentheti, hogy a kerámiák egy része már helyben is készülhetett. Ez való­

színűleg a katonák által lakott várakra és környezetükre, és a polgári lakosság falvaira egyaránt igaz lehet.50

A kora újkori kerámiák datálása tekintetében elsőrendű fontossággal bírnak a színes mázas, írókázott díszítésű táltöredékek. Anyagunkban egyaránt megta­

lálhatjuk a világos alapon, illetve a sötétebb (barna) alapon lévő díszítésű darabokat, noha ezek motívumkincse és kompozíciója eltérő. A világos alapon sötéttel kontúrozott, háromszínű (vörös, barna, zöld) növényi motívumokkal díszített tálakat és a sötét (barna, barnásvörös) alapon geometrikus díszítésű darabokat a 17. század végére, legfeljebb a 18. század elejére teszi a kutatás.

Az 5. számú gödör anyagában mindkét típusjelen van, így ezt az objektumot a 17-18. század fordulójára keltezhetjük. Ennél valamivel idősebbnek látszik a ház és a 4-6. számú gödrök anyaga. A mázas magyar kerámiák hiánya, illetve azok nagyon csekély részaránya, valamint a sütőharang töredékek azt valószínű­

sítik, hogy a gödrök keletkezése idején a balkáni hatás még erőteljesen érvénye­

sülhetett.51 Talán nem tévedünk, ha ezeknek a gödröknek a korát a 16-17.

századra, ezen belül a 16. század derekától a 17. század végéig terjedő időszakra tesszük.52

A felszíni leletek közt is nagyon kevés a török kerámiák száma. Kovács 1998.

49 A domb platójának északi és keleti peremén az 1970-es évek elején még jól kivehetők voltak azok a házfoltok, melyek egyike a most ismertetett ház lehetett.

50 Hegyi 2002. 35.

51 Koruk és használatuk ideje tehát megegyezik a barcsi török palánkvárból előkerült kerámiákkal.

52 A 17. sz. végétől általánosan elterjedt galléros peremű fazekakat mindössze egy kis peremdarab képviseli. Ez is azt látszik erősíteni, hogy a 17. század végénél későbbre valószínűleg nem datálható az anyag.

38

(41)

Rózsás Márton:

Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

Összefoglalás

Dolgozatomban a Barcs (Somogy m.) külterületén található Pusztabarcson több év alatt előkerült középkori és kora újkori (törökkori) hulladékgödrök leletanyagát ismertetem. Barcs települése a 17. század végéig e dombon helyez­

kedett el, és csak a török kiűzése után települt át mai helyére. Az objektumok a homokbányászat előkészítő munkái közben kerültek elő, így több esetben csak részleteiket tudtuk megfigyelni, és a belőlük előkerült leletanyagot összegyűjteni.

Az előkerült középkori hulladékgödrök közül az egyik kora a 13-14. századra, a másiké a 14-15. századra tehető, a kora újkori gödrök 16-17. századi kerámi­

ákat és eszközöket tartalmaztak. A kora újkori leletanyagban vegyesen találha­

tunk magyar, és a megszálló - zömében délszláv származású - katonaság és a polgári lakosság által használt jellegzetes, úgynevezett „délszláv" kerámiát.

Ennek a kerámiatípusnak magyarországi elterjedése a Dél-Dunántúl török hódítók által lakott településeire és erődítéseire korlátozódik. Ezek aránya az ismertetett anyagban a „délszláv" kerámia felé tolódik el. Előfordulása és aránya alátámasztja a horvát (délszláv) lakosság kézműipari termékeinek jelenlétét a 16-17. századi Barcson. A magyar és a délszláv kerámiák együttes használata a kereskedelmi kapcsolatok irányára és a praktikus szempontok figyelembe vételére egyaránt utal.

(42)

Rózsás Márton:

Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

IRODALOM BAKAY KORNÉL: Feltárul a múlt? Bp.1989.

F. LAJKÓ ORSOLYA:

Kora újkori mázas kerámia a hódmezővásárhelyi ótemplom területéről. In: Studia Archaeologica IX. A Móra Ferenc Múzeum Evkönyve. Szeged, 2003.

GAÁL ATTILA: Hódoltságkori cseréppipák a Wosinszky Mór Múzeum Gyűjteményében. In: A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve XXVI. Szekszárd, 2004.

HEGYI KLÁRA: Balkáni katonák és katonaparasztok a budai vilajetben.

In: A hódoltság régészeti kutatása. Bp. 2002.

HOLL IMRE: Adatok a középkori magyar fazekasság munkamód­

szereihez. In: Budapest régiségei XVII. Bp. 1956.

HOLL IMRE: Középkori cserépedények a budai várpalotából. In:

Budapest régiségei XX. Bp. 1963.

KOVALOVSZKI JÚLIA:

Ásatások Szarvas környéki Árpád-kori falvak helyén. In:

ArchÉrt. 87(1960).

KOVÁCS GYÖNGYI - RÓZSÁS MÁRTON:

A barcsi török palánkvár. In: Somogyi Múzeumok Közleményei 12 (1996).

KOVÁCS GYÖNGYI: A barcsi török palánkvár kerámialeletei. In: Comm.

Arch.Hung 1998.

KOVÁCS GYÖNGYI (szerk.):

Bajcsa-vár. Zalaegerszeg, 2002.

MAGYAR KÁLMÁN:

A babócsai nemzetségi központ kutatása. In: Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978).

40

(43)

Rózsás Márton:

Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

MAGYAR KÁLMÁN (szerk.):

Babócsa története. Babócsa, 1990.

MAGYAR KÁLMÁN:

A segesdi mezőváros XVII. századi kovácsműhelye. In:

Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998) 155-184.

PESTY FRIGYES Somogy vármegye helynévtára. Kaposvár, 2001.

RÓZSÁS MÁRTON:

2002.a Barcs és környéke régészeti lelőhelyei és leletei.

Kézirat, 2002. Dráva Múzeum Adattára.

RÓZSÁS MÁRTON:

2002.b Késő vaskori ház Barcs-Pusztabarcsról. In: Somogyi Múzeumok Közleményei 15 (2002).

RÓZSÁS MÁRTON:

18-19. századi kerámia és üvegleletek Barcsról. In: Gyö­

kerek. A Dráva Múzeum tanulmánykötete. Barcs, 2004.

ZÁVODI SZILVIA: A lenti vár kerámiaanyaga. In: Comm.Arch.Hung 2003.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

59. Álló ovális, mindkét oldala lapos, éle a hátoldal felé összetart. Felülete és pereme több helyen lepattogzott. Bonus Eventus áll szemb ı l, fejét jobbra fordítja,

Legyen szabad reménylenünk (Waldapfel bizonyára velem tart), hogy ez a felfogás meg fog változni, De nagyon szükségesnek tar- tanám ehhez, hogy az Altalános Utasítások, melyhez

nak vezetői elfogadták moszkvai alárendeltségüket. Ezt a megalázó politikai lépést Rákosiék jelentős hazai és nemzetközi sikerként fogták fel, és a népi demokráciából

Az úgynevezett „kozmetikai tényezők” jobbítása (ilyenek például az esztétikai élmé- nyek, a dekoráció, a színválasztás, a külső és belső burkolatok,

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Ekkor azonban azt is hozzá kellene tennünk, hogy a másik csak azért lehet az én látott-létem for- rása, mert látom, hogy néz engem és csak azért nézhet engem, a

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban