Az erdélyi kérdés megoldási terveinek mérlegelése

.

.i , ^{. . ..}

4.ty L.

.+1- Jn ti `w n+.! i'l M i.~

p!~ ► t t? Ak'.. ^~ .?Cr3i°w^{r.'xi r}

is,6;Y. •~fhW;*{ .;ii4':i +..lfAlt.4+'^~:b`.

41Aritt%.t

67 oriAr/l4:•fIJ [+

.:itlsr~ri'i.pr< r: ^{~ Y}

,`~~ re::~~.~*áw~i~ ~ ~S:iUÁ~;i f: x•`t}t.iFitt',.k t`;5

EiFít„~~ ~ t~' 's'1~:.?r ~~ ' ~ '~"Irs~s. $.TMl ~s'Z".:,f .',da Z. ti: . r,'á' üi;Ail i „ , , . F~. "' i".4liát1d4ri _~ isii e

.

S•~

frk'^~;f",.

_ ;

~

pppp

~ ~ .t. ~!!r {

{ A

~~

- =

~}

• 3

,• yt~iy~ j

~ ~&

.

~ ~^' ~ ,i ii ta 6 t

pa sal as slow 1"4 '

*if

49

(.14.,„e .'ise4etCfte 'df#ftk.r.c;

tRiC ItI,

r

';

eit0 L .^...

tokliol :

,

at. á~, ~ ~_ ~ ; c~ri ~ á t~ rt atK *or j±~x

,

~~~11.14,1A:tt0.44r.-4b v4e<4lr,..1,.

1^{~ .}

~~Cit$3 440,41** *bin%^~~

,r.1 ;itrZitri4.•.,~~;~;~~

4 i$.

}~.~₇ , //, _~,.i.W ric^{~'~1~1 Y} ~ ♦ ♦

;.:~

`' 3 ~.s . S r . .

~u~

( w M

*t ^~}.x•!?5+3~~ 4 •J~vC. _~

.

t

>í111 :iT.. l ;, 4440x -♦ ter.

l.1),1~ í~e

11. Qa~

e:

'

.. +1-10;„;,,y :~~i;t^':.

t^{' ,,} t43ri LVon rid .114,5iti5i**1; tts,,j r ^{i •} .0

~:~ ~~~^{' ?r} ~•> a. • #tel"+33,' `a.,si:'titit ®rfi4

W4,:Al V°'# ^i.Aili tt7Yi"t';f'r1 4' 1 '.'47 hur}v..e .rwt•4i?.?}re:; wi^ttő~ f_{i~a ~} t^{. ~.}

.••~ .tinny i six ?P, c;£ zk ofa l f_{.~ ~~s~}t _~

wK l a.t..vo.At::t ttt+,S!-rt . ..*bQ.i\'S te-4 1. ^h4~~ . .^{y ~} '1 _r5~ A ^{. T}

rlfM «~^t" K~ ~~;t"~r+~ri~R~ ~.~.a •

p,rir ,,14$ n1tp et`~Y ^~~►~~•4~ ;3~!trh.tt~~~~ A11.4,~~

a

Nix':Ivz•3,'yfi, : IF..±;,!`i. <sup>i; PO. ~~</sup>rIP'-•~'~~ rr ?4h3-~~~• é.~~k~ n A<sup>'. °v1~ ,r+'.vE.~. 11~~~</sup> `''4est'^'

^'•Js «5 r4{Pg n:h4171 fiÍ..r' , . I !.fi. i:

01.„1.1Mi . rel4HP'oI`t

t^{, 4.• ..4'> .6:'1,}

{, •

rC.. 4 Iv, x4f

-Z

• _`

*-4.á!1„; owátAi*; -t't.,^~^,,,^~

.

3~~.~•;,r.,s'<~ ~ '~~:Z. ^~ '`^~r.wt.atft«rt}c ,11114*,'v qtr.

*r-+1.4i1~

•••

• r, • t

11.

9 . 4

4. • ■■• - OP

dr, " 4 tri n

erut.Lyl ncsrue9a cuedguluFtal tervelnek

merlagslés

. ;

°

Az erdélyi kérdés megoldására mintegy 40 határozottabb formát öltött terv került a nyilvánosság elé,de se szeri se száma azoknak a terveknek,amelyek a közbeszédben és politikai berkekben felbukkantak.A lényeges gondolatok mindezekből a tervekből azonban dióhéjbanr;aegállapithatók.

A föbh megoldási lehetőségek,amelyek egyáltalában "megoldóst" céloznak nem pedig hatalmi ábrándképek,az eddigi tervek tanulságai alapján a követ-

kezőként képzelhetők el:

1.Az egész terület Mv.gyar.orezáahoz csatolása a románok és németek részé- re nemzetiségi Jogok biztonitásával.Ez a megoldás még helyi önkormányzattal való kiegérszités esetén is kétségkiviil a romándtés

/ esetleg osendesebbax hang- nemben a németség ellenzésével találkozna.

2.Az egész terület Romániához csatolása esetleg a nyugati határmenti öve- zet magyarlakta rónzének leszá.mi tálával a kisebbségi jogok ugyanolyan biz- torsitásával,mint az előbbi eretben.Fzt a megoldást a magyarság hevesen el- lenezné és a németeket nem elégitené ki.

3.A terület megosztása esetleg a maginál tömörebb határok lé Lepi térével ég a kieebhné;ek egyenlő számának zálogultnrtásával vagy kölcsönös kicsc- rélésével.A. zólogultartás talán méltányoen:ígra birná a mindenkori harcia- sabb felst,de tulajdonkép nerc venné a viszályoknak elejét.A lakósságkícse- rélés a kiilönfele ezinvonalon 4116 Fa eltérő adottságok között élő népek- nél csak kiméletlen ridec;ségt;el hajtható végre.A nehézsdc,et növeli,hogy nagy tömegek megmozgaCsAról lenne itt szó és f ildrP jzi nehézségek miatt kellő választóvonal alig huzható.Mindettől eltekintve is az erdelyick zö- me annyira rag, szkodik föl.djéhez,!s sgy inkább kinlódik a bizonytalan for- dulatokat hozó jövő láto'nó.saival,9inthogy elhagyja a földi t,ahol ősei vé-

reztek és verejtékeztek.

4.Mt•.gyarors7ng és Románia egy ország kebelébe olvosztáea s ez által az erdélyi kérdés k:izümböeitése.;;z a megoldás olyan nehézségekbe ütköznék,hqr még egy nagyobb rilln.mszöveteég keretében nem képzelhet5 el,hogy mindkét

ország teljesen levomboljs a kizöttiik levő határt.

5.Erdélynek vagy legalább is legnagyobb részének önkormányzattal felru- házása Magyarorez! gg vagy Románia keretén belül,enetleg teljes fügietlen-

sége.Fzek közül s. változatok közül természetesen m magyarok a Nagyaror- ezággal,a románok a Romániával velő összetartozást fogják kedvezőbbnek látni .Ha a kérdést elfogulatlanul ugy próbáljuk mérlegelni min tga egyeno-

1

bari It uderorez~.gou1 ceeppentunk volna ide,akkor elsó pillanatra e teljes

• fiiggetleneég látszik a legmegnyugtatóbb megoldásnak.Ez a szászok szempont- jából is a legrokonszenvesebb lehstóség.iIa a fejlődés további lehetősége- it is megvizsgáljuk,akkor azonban jeles érvet találunk a Magyarországgal való iralamelyen kapcsolat fenntartá.nára.P'z esetben uayanis,ha Erdély tel- jelen önállrí,akkor az ott rzámhs_li tule tlyhan levő románság elóbb-utóbb leteperheti a m►sik két nen7etet.!z az aggodalom azért támadhat felmert az egymásiránti hR n' utat Erdélyben nem olyan békésen meghiggadt,mint a

evájciaknál,t'hol a németség jóval jelentékenyebb többsége sem okoz zavart.

A Magyarországgal való ke.pcnolat hivatva volna biztositaní,hogy a gyengéYb fél megett álljon valamilyen a belügyekbe elvben benemavatkozó,de szükség esetén mégis tekintélyével befolyást gyakorló tényezőő.Terméezetemen ezt az álláspontot a k.ilceönösen fennálló bizalmatlanság légköre sugalfa,u..rzi nem egészséges Jelenréce, 1e mégis számolni kell meglétével és kikiiszöbölé- se várói holnapra nem fog megtörténhetni.

? intho"y minriF^-;rom érdekelt nép és sok kiilf:>leii szakértő véleményében több pontot találunk,amely fedi egyZánt,az elébb emli tett megoldási ter- vet kell a legindokoltabbnak tekinteni.A megoldási tervezetek sok gondo-

latot vetnek fel,P.velyek gyakorlati szempontból figyelembe veendők.Ezek kiizgl a lényegenek:l.Szükségesnek látják,hogy a három nemzet Erdély kere-

tében lehetőség sze'int kifliin területi egységekbe csoportosuljon.

2.Sziikségennek ltjá.'•,hogy minden nemzetnek valamelyes önkormányzata legyen általa választott vezetőséggel.

3.nziikmégesne'c 14 tják,hogy az egyes nemzetek tagjait nyilvántartásba vegyék.

4.Sziiksé ennek lát ják,hogy a közi s iigl ek intézésében mindh4:rom nemzet arányosan vegyen reszt.

5.` z kségrsnek lntjők,hoe,y azok,akik más nemzet terü- letére jritnak,szeiólyileg ott is élvezhessék azokat a jogokat,FmeLyek nmzetiség'ik mept,r. tálához. az ikrégerzek.

Ezek a legfőbb gondolatok,Amelyeket régebbi tervezők koruk szükség- letének megfele_l.ren egy-egy 'gondolattal kiegészitettek /pl.választójogi, egyhnzí stb.'e-rdések/.A gyr.korlati kérdéseket a fenti 5 alapelv szeme- lött tartásfonal a jelen idő c követelményeinek megfelelően ujhól meg kell vizsgálni.

Mielött az 5 Talapelv résületes vimeeiratr<bn bel'hocrájtkozhatnánk, már tisztázni kellene,hoí-y az ilyen egycéges szemszög alatt elbírálan- dó te^►•filet tulajdonkép nit is foglalna magába ^?

•

Kétségen kiv;il magba foglalneí a teljen ezükebY)envet4 erdelyi• trhlet,r.t.

Népi s;ertpontbcíl ide kiv,a inkozik a prcrtiu•7i és rAne4g.i rrr.nj,nság iB.A t'r)rti!si- nak rr4.r A% erdélyi vajdrtPr;r i'.. .jéhPn is volt több-keveeebr köze ¹-rdély)tez.

Az Árp4dkor elején I44rsc.Mgrlr.,[b;oöt,R,,^,zat;mir ésa a kéP:ibbi Közepnzolnok turd- lets is az erdélyi piispíikseígez tartozott.Aaf]f 1',rprídkorhan ezoksá.a vo lt a királyi hercebpiek ornrrí.r;rcínzt Hdni.j.RAkea én I.i.4nzló orezrív,ré8ze köve tkez-

tet)?etőlr,g Erdélyre én u s7o-ns;zcéctos vr•neyékre terjeat ki.A Iti'.Rála As Y. Istvsín i j.ejéhen volt ifjabh kirá.lys•na, idején is egyiitt4olt to ?'iazríntul Er-

déilyet.^~öh} nz.:r kapc:nólodott a ve•jda személyéhez Erdélyen kivül eső terü- let.I►?y 1'?61-1441 ktiziitt tíllrndcían a vr,jdr, veti a szolnoki iapánnAgot s s igy hti talrflR a Tisz'íig nyulik.Dehreaeni Dózsa vajdsa, 1317-61 között 5za- bolcs,nr,a.t^sír,"zolnok,331:1r.r és ;Crasznt+. rte ,yék kiil'cin ^tePhizott, birríja is.

1366 tA jrín Lackfi Dénes erdélyi ér cnal4dtagjfr.i r?.lanr.k ;^,zolnok,'ie^-

rtes,/.ra.d,Csan*íA,:•14_rr.nElr're ,(; ,- ocrea,:'zr.t-r ,O.r,Rereg,ling és LPtrl,olén :nc t ;ye él::n

~R.

is.14:53-ht:n Csáki vs. jcin a n7oknsls szolnoki ispAnarí ;on kiviit Bihar inp4njr). is és :'erényi Jún ls székely én 1•r,^ztercf•i inl,rín 146rr.'laroe,Ugocsa, Rzn t'nsír,Kranzna sőt SzcpPn •n(:r.y e ini:rdrt, iF.Töbh vv jcis. P igy Hunyadi Jénos

is ^{vin li a} t ^reni iapiínn í;ot.::z az brdél).ye1 való kapcsolat a jos3szokieok terén in 91k6aött.Azt az ,, rdstlyí F7.ok 4 nt,h1'•y több vsir)nerye r.gyütteacn tt+rtsa. törvénykező Pyiilóscít,a I's.rtiur;^lr).n is meE;tal 1juk.Ig;; 1279-ben :Izol- nok,Rékén,7.ar);nd,^zaholer,,:rs.sr.ns.,i'í^}'r>.r és s>'l,tel,.11.r megyék részé: -e IV.~lt87,-

16 Vtí.radpn együtt tr:.rt uR~-hnitt :;zolnor,Bihar,7,zab)lon, én Krar~:-na •^P?uéknek '.art, o•.iiltínt.1435-ben Fá•16c$ ilrítyPS nádor

Bihar és Krn>tzna megyéket ry `ijti ir:' egybe.

!4ohríon ut.íni. orszA ;szak^~'.+V.^•k-rr sgintén ar •^~^ton tisaAnt iii rsevie o?zto- zik Erdély sor.p•íls).n.ltz erdélyi fvje,.telev' iL)ejcin rends.;er1nL a késübbi KTasncí-zöreíny,Arad,7.a-•rínd,l+1: ar,Krr.Rznr),H4ra•hr.ros ér, KcSvrír tr.riil.•te nőt

még Békés Meye is kr:pcstolt részként r9e'r^:1)e1.Hudelf Ao^akei élete tarts.- rnnra liP.r°r*,}rro.^.Qa.r7,ri t'Tir és Mr g!'éi'/!t is atrrv;edi. a bécsi bf•kébcr).

R^t)l?en C4ht1r idvjeín hét énzF.k'esle!Li neRy e• 16zrittiik Uv,ocar). ess ST.at.^.lflr is Erdélyhez kr•.pc••nl6'l1.1 z Erdély tnl nyswatrn erő terület a török uralom

alá ke^.riilt,majd 3;ékn ér 15ihf).r fNl.r•zOu ou1vN. nem kr?ill vissza r.rdélyhez.

173 2^-ben TTT.M.-e1i.y a )'rrtiumhá1 )tnrP^tF;roR cín /•rr+4 raegtyéket i4r)gyarornzág^- hoz esrctoltn,Zftr^nrt •neTyé.t ncs:,oF%tottr. . iAy Kölépnzo'.nok,Y:rnRZa én

)o) rs)'t+, exlm& •►e, Er selynek.

A trinnoni 1:Ft^.r r•te!;rOn~srl nyuRr.trn terjesztette ki Erdélyt e még A

hrtttir M

!nvrtltnaii•nn

lintu el tint

tnrii.lnti k+tnannlotlt.,Stig

4.

szános intézmény és többek körött az A.rdélyi Párt fennállítsa is Erdélyhez kapcsolja a r,lost hivataloean Keleti Részeknek nevezett területet.

lÁ tjuk tehát,ho,y a történele-t év zlizadai során minduntalan kiáramlik az erdélyi befolyás az északi és nyugati peremvidékre.Történelmileg tehát nem szokatlan ennek a teriiletnek .rdélyhez kaposolódása.Á trianoni béke által megállapitott határokon tul'nenőlev azlnl, en semmi egyéb ma működő •k nem indokolná további területek Erde•lyhez kapcsolódását.A trianoni bike által megállapitott határok mellett gazdasági es közlekedési okok emlithetók.A néprajzi okok emellett a következőeksegyrészt az,hogy a románság benyuló

ékekkel sok helyen megközeliti a trianoni határt,mánrészt a nyigati magyar többséfi sáv levágt'rea érzékenyen gyöngitend az I.rdélyben maradó magyarság siilyát.A rorr -rság ke tségkivül nem venné jónéven,ha esek a Leriiletaek is- kapd olánával,ha kis számban 1A, roriánok keriilnének Magyarországba és az Erdely r,yuv;ati lejtőjén élő románok közlekelési fdvondlukat elvesztve a hegyekbe szor rinának.i:íagyar szempontból is figyelembe kell venni azt,hogy ráz Erdélyben maradó Magyarságnak nem csökkenLése,hanem inkább erösi téss a célszer{i.Magyaror szá';naka sem gazdksáe;i,se!s hadászati üzempontból nem jelrnt kiilönosebb előnyt,hn csak a sikságból kap egy cüikot,de a hegyek gerincőre nem jut fe1.Elönyös viszont az,hogy ezzel a földrajzilag Ma- gyarországhk olvsdó vidékkel Erdélynek a Aagyarország felé való kapcso- latait növelje en i:rdélynek nyitott kajuja,ablaka legyen Magyarország felé, s nem a félkörben Erdély kóré osevarodó Románia gyomrába lőkje.

Min'ezek az okok arra indithatnak,hogy a trianoni béke á16a1 elcsatolt egész P.t'rilgtet,Fl 1:övehL értelemben vett Erdélyt egységesen nézzük a következő vizr+gálkoriásban.

A fentehh vázolt teriilet lakóssága 5^-5 riilló között ven s igy Dániánál, Szu.ninál, Irországnál és c;vá jcnál nagyobb lakósságu és lélekszámban Bul- gária ás Svédország után következik.IgL nem tekinthető törpe országnak, bár a kisebbek közül való.Gazdas-í , *ilag v4ltakozix benne a Cában,reínya- kinnsek}ben,vizierőhen büv lkedő he;yviriék a nyugati széleken e főleg a Azneágban elterülő termékeny földekkel.Lakósságábanopt nagyjábr:n mondhat- juk 5 románra 3 magyar ess 1 német enik.i rdélyország megalakulása való- szintileg elvenné az élőt winak a mindig riárgese!r"1 viténak,a'iely Magyar- ország és horl•;nia között fennült ess s'1elyett,hliy ezeket an orü ;á,okat et nagyobb köles ; kérdésekre engedné tekinteni, leköti ebbe a vitába.

Rgy európai vagy legalább dunrividé'1i állnmezövets'g létrejövetele természetesen lényegesen könyehbé tenné Erdély helyzetót,mert könnyebb

1

i

tagállamnak lennie,mint teljeeon önálló szerepot vállalnla.Láttuk,hegy a mai háhoruban Milyen hatalmas fegyveres er5k merkŐznek,eie békében sem

pihennek az erők,hanem gazdasási téren mérkőznek.Amint nvijo p'ldája mu- tatja ' a nehéz körülmények között is megélhet a kis bllam,de amint Belgium és Hollandia esete mutatja l a gt.zdreridv, nagy nemzeti ezerenosétlenséciek i- dejÁn iisr'zeorioihat és az orszr, hábor.liba sodródhat.ngy nagyobb államala- kulat keretében nagyobb biztonsr4g remélhető.

Erdélynek, önríllósággal vagy önkormányzattal való felr ihí.zása esetén nem kell #ondolnunk,hogy a belsejében feltorlódott ellentétek mintegy varázsütésre elsimulna.k.URro:v nép 61 henne,amely a történelem eddigi fo- lyamán eleget tett azórt,hogy egymás emelkedéei,vágyát letörje,eőt egy- mist el is veszejtne.A nemzetek tragikus gyUrkazését az egyéni szeren-

csétlenségek sok apró kerestüsóae kieéri.Nagy,nagyon nagy az egymás i- ré.nti bizr+.lmatlansál és nem ok nélkiil.Aenzéltek ugyan a júhiszemiiek

transzilvanizmusról,mint olyan ér.zéer5l,amely a három népet égyrbefornezt- je.Tisztrín kell azonban látnunk,howy a tranezilvanizmussal nem az a baj, hogy kevés,hanem e 0:,en tulsok,mert három vbn belőle.üikó Ipre az Ellenzék

1943 novemberi szé.maih^:.n rAnutatott arra,hogy a trannzilvrnizmuet más- ként lehet a románoknál,reagyaroknál és németeknél ószlelni.Amirs azonban ő r4.mu tatott,az tulajdonkő;) nem mis,mint az,hogy a három nép tranazilva- nizrausát ,hogyan igyekeznek a Gyakorlatban hs.aznosítani.A transzilvaniz- mus lényege azonban kettős irányu.Az egyik az,hogy rnidnhárom erdélyi nép gáros6sen ragaszkodik Erdély földjéhez.Lelkében 41 az ott eltöltött ív- századok kiizdelme s amiért megküzdött/ elereszteni nem akarja.A másik i- ránya pedig az, hi' y mindh}írom erdélyi nép az ő anyaországiban lakú faj-

testvéreitől valamelyest kiilönhözlk.i:zt rendszerint nem illik kimondani, de mégis igy van.Minegyik hit a maga fajt J hoz és mint testvért szereti az anyaorszngbélit s ha civódik is vele,mint testvéreivel civódik.Egyik sem szereti azonbon,hR anyanY.szl béli az ,hki őt Erdel:'hen igazgatja.Aind egyik nyilvántartja,ho';v lál ide 'heg ide nem erdélyit,hanem "külföldit"

tettek.Bárrncnnyire is törld Jéic anyaország' megie mindig ke- vés,mert s.4montartj4.k,hogy ebből meg ebből az anyaországnak mégis több jutott.^z a transzilvs.ni,.mun kiorinyes,n4ha igazságtalan itéletekbe té- vedő" for^:é. ja.Olyan trnnszilvanizmus,amely azt mondaná,hogy az Erdélyben élő másik nemzetiségbélit szere.ened jobban,mint as anyaországbéli faj- testvéredet,azonban nince.A trknszilvanizmus akkor lend$Y ki kicsinye- sebb alakjából,ha nemcsak egyesek,hanem a szélesebb néprétegek agyában

is felmerül as a tudat,hogy saját fajtámnak s mégpedig as egész fajlángnak in Jobban tudok hanználni,ha honfitársaiasnal megtr^►láloia sat as utat,ame- lyen mindannyian békésen rzég!érünk.lbigxka

Még ha a mai napon valami csoda folytán Minden erdélyiből a legbekésebb és egyetértőbb lány válni még akkor is szukaég volna arra,hogy a nemzeti- ségi surlóAások elkerülésére minden megtörténjék.

A régebbi tervezetek által felvetett gondolatok között van nehány olyan, amelyet meg kell enivlelni.ltaxagslimaxmaizaktazigilaideluzatazmaeutazazaugairkziam t*xi ae' ~.zért vissza kell térnünk a már fentebb említett 5 alapelvhez.anert

ezek jelölik meg az utat,amely a belső surlódásokkEtikzöböltiséhez vezet.

A három nép lehetőleg külön területi egységekbe osoportositása nem kis feladat,mert hiszen közismert az erdélyi néprréasi térkép összevissza tar- kaságn és az ehhez párosuló földrajzi f.inaiwfei nehézségek.A történelmi beosztást nem lehet alapul venni s ugyanosak alkalmazhatatlan a törté- neti én r%i1.,1rajzi háttér hi j jár a sv4joi kznton renaiszer.A kettőből gon- dolatot merítve azonban talán haladhatunk valamiire.Uin tegy két-három jÁráenyí területeket lehetne kialakitani akként,hogy azok határain belül lehetőleg egy nemzetbeliek éljenek együtt.Még ilyen kis egységek alko-

tésa esetén sere kerülhető azonban el,hogy egyes közigazgatási kie egysé- gek -nevezzük hagyományos néven székeknek -ne exolávék és enolávék cso- portjából álljanak.Igy pOldaíul az egyébként nem megvetendö ssánu belső- szolnoki magyarság vagy a szász-román vegyes vidék es fűkent a Bánság nópra.j7.i körülményei main megoldást nem javl.solnak.InKább legyen, tarka és foltos a térkép,mintsez hogy egybevárjuk a népeket akkor,amikor az elke ,- ülhetn lenne.A régi Lrdélyben in számon szigeteoske tartozott a tür'Tényhatéságokhnzi akit relső-Fehér megye másból sem állott.Az ilyen beosztással nagyjából egy nemzetiségit szaikeket lehet alkotni kivéve

egykét nagy v ;.rost,amelyet kiflin kell kezelni.Az igy egynyelviivé tett széken nincs ^szükség t;ibhszörne hivatalos nyelvre és a nemzetis gi tor- zsalkodás felülete is kisebh.A székek körvonalozásánál tormészesesen kiviil maradnak egyes a távolság miatt benerlkapcsolható közlegek és egyes i:öznegekben elszórt kirehtségek.De ezekről késöbb kell nzél,jini.

A kicsiny székek elsősorban olyan ügyek intézését tudják jól ellátni, amely as helyi érdekekkel Áll szo••os öeszefüggésben.2iagyobb taívLatot

igényi' üg: - eket már rájuk hizni nem lehetne t s igy az önkormányzati teendők egy részét e ffIleg ^a közlekedési és gazdasági vonatkozáeua- kat,^:melyek a nemzeti jt'lleggel nincsenek olyan naoros agycxésiesas

kapcRolathan t nag,vobh egységre kell biunl.A régi Brdílr Oetében ilyts©

a

kieehbeket iisazefogó nagyobb egység gondolata Qegvolt.Ilyensic voltak tu^- lajdonkép a székely ispKnetig,a Hétszók ás Kétwmék illetve ke=<söbb a swiss egyetem.i'uPoaríu JEínon l863-64 évi orsziaggyiiléei tervezete is tartalmaz valami ttriARÁ ;et az nitir.vényhatóeági körzetek javanldsfve.l.A roman i- dőkben bevRzotett pinut rendes

°

;

ták nincsenek elég iintulr^. tonRn kiképe•r,ve.Az erdélyi nagyobb egységek -ne- vezziik történelmi a1róp.on iA;einnfíe,oknhk- ht.tÁr>»egvonésainál a nen.^►aetieégi

elvet csak lehetőség R:erint szabad érvényee+iteni,de az első szempont a földrajzi eg„vnu+jPssóg kell legyen.Ezek az ispr:ínsAgok igen alkalmasak le- hetnek a központi kormnnyzaat tehr•r^ientesiténére föleg a arakigazgatás te-

rén.

A rlhínodik alspeN az,t követeli,hor,y mindegyik nemzetnek valamelyes ön- korcnAnyzRta le;yen.F:z ez iinkor:^•ányzat nem •er.iileti,hunena személyi alapon kell nyugoajaík.''indeal a n(•rizsthet trcrtnzó egyednek lehessen meg ea öelze- fiig;éAe a nemzet egénzavel.A. nemneci ir±ezgatcíeha bevonható minden a nem- zett lét Al6nlegennégovel i)sAr,efilggá és a teriileti , ale.pon nyugvó állami közigazgRtiRtl kill6nv4lanxthat,; fr.lrZdat.,► nemzetek belső alkotatiányAt nehány 41tal4non alapelv leszegezése ^ar:llett a nemzetekre lehet bizni.

A nemzetek ve•r.atőinek an c(llae első tis7vinelői között kell helyet biz- tositani.

ts.;j:dnak

/

A nemzeti igKzgatÁe kiogénritnje a nemzetek/nyIITííntartÁeba vétele.

A n+rnzettaQn.lgot elaőizi.en ••sindenki ezabaclnn válnazthaeea meg,késóbb a eziiletée d(intniin.i{eg kell adni rg lei:etőnér,et arra,hogy kiiliinhőtcő nem- zetiségii nziilík gyermekei felri;iirPkHdve 1;41•inztha.asanak nemzetet.Az egyik nemzetből R;hqRikba Átlépést kiz4rni nera lehet,de hosszabb felrnondAei

időt lehet kikritni,firisly alr.tt egyi : n°nz.et Altai adott jogokat se él- vez,henRe koTlFítlr^►n;i1 an 4:1épő.1`AlAánytnlRn lenne,ha a kilépő vagy még végleg fel nem vett a nerueti kizösréo életéra irAnyitó befolyást gya-

kAro1nA.

A kiizis grezn :on intér,óRóbe :i mindlhrírom nomzetnek aranyos részt kel' kRpnin.,Áe ki kell zrni a :t a lehetőségst,hogy b4.r:nelyik tulnalyra

terren ezP.rt.Az nllaeiirr^►zg^`.za tisztviselőt azoknak az hllnnpolgtíroic- nztk vv elvét ,akikkel nnlguk van it+lerni kötetlesek.Hlvben az é_^11-migaz- gAt'ís háronryelvii ler,yen,a^ci ne-o jelenti azt,ho,y aa,uskaicaz3urrána -

i

8.

széki sóbánya tisztviselői kara ki3teles legyen németül tudni.As állam 1-

gazgat.s fontosabb intézkedései ellen a nemzeti szerveknek valami tiltako- zási jogot biztocitani kell,Amelynek megnyilvP.nulási forte ja► az intézke- dés s+ulyá*ák megfelelően változó lehet.kás módon kell siiKJ.áa megakadá-

lyozni esy nemzet érdekébe végó orfizÁgos törvény létrejöttét és más szádon kell al-^,}é í egy a nemzeti jogokat nérti kis tínztviselóvel szemben eljár- ni.

Biztos itatni keJ 1 v401 azt,hogy hizonyoe ^. nemzeti jogokat minden egyén élenzhesPen,mic Okkor ias,ha nem tsz nemzetének jellegével biró székben

a lehetőseig_A_.erint/

. 61.Meg kell engedni,`hő y ^at hatóságiloz se ját nyelvein forduljon es saját nyelven kaphassa a katonai kiképzést.JIog kell t.kaclályozni,ho;,y nemzeti érzéséhen It bárki sértegeRRe.

Az S alr,pelvben lefektetetteken kivill te•mószeteeen egyéo kérdések is .vannak,[.melyek rz bályoz4.Rre Rzorulnak.Igy a legfontosabb az állami jö-

vedelem megoRz1/sánrtk kérdése,arsely t&lán u'y oldható meg,ha bizonyos összec;et Mindhárom nemzet kürülbeliil egyfevún kap felsőoktfitó'sa,rádió-

. leadásai stb.eélj* ra,arsely tevékenycégek araínyt g kevésbe fii{;;enek a hal- gatőRá; tszámát6l.7zen.riviil a többi isangatÁsi költséget lélekszám szerint

1F:het a nr'mzeteknek kosztani.Pz és egyéb területi egysé4,eken ala- puló kis lAsok természetet+en közösek;

%lindezek a gondolatok csak nehány alapvonást akarnak megjelölni abból, amit részben már a korábbi tervek iR brngoztattak e ezzel mintegy a jelen kör{ilmények közötti megval_nrit+óas esetén felmerülhetői szükségletek kielé- gi tés¢re kivánn?1c cálozni .

Az erdélyi hi^snuezból

=mu

az erdélyieknek kell átérezniök,mert a feir"vernÁl,vazdagsagnal sokkal e- rősebb az,ha tényleg köréjük fonódik "az egvetártés köteléke". ^Os

I

1