A k i vicce l, a z m ulatságot, — aki megsértődik, az nevetséges

Teljes szövegt

(1)

52432

U ' c í i t c f

A k i vicce l, a z m ulatságot, — aki megsértődik, az nevetséges

I . é v fo ly a m 4. szám Szom bat* 1946 jú liu s 43

E * csak világos ?

A bé-lista zások során egyik nyugatra ment, majd visszaszivárgott tiszt viselő írást mutat fel, mely kiemeli ama érde­

mét, hogy a nyugatra vitt állami javak egy részét megőrizte, sőt egy kisebb részét vissza is hozta.

Kéri újra alkalmazását, igazolását, beosztását és előléptetését. A bizottság megkérdezi:

— De hiszen ön vitte ki a szóban forgó értékeket!

— Természetesen! — hangzik az öntudatos vá­

lasz, — Hogyan hozhat­

tam volna vissza egy ré- szét, ha nem viszem ki az egészet?

Brandy kapitány naplójából

Az önzetlenség olyan erény, amit mindig má­

soktól várunk el.

h o r m ú n g o s : i 'o g az in vitai. A u g u sztu s l -v n hint leszrn k a v íz b ő l

F I IVÓM Á B N Y A L A T

Egy magasállású állam­

férfiéi megkérdezi K ereti, tury és Bán minisztere­

ket:

— Jöttök a miniszter- tanácsra?

— Jövünk.

Aztán odafordul Dobi és Rónai miniszterekhez:

— Es ti?

— Megyünk . , .

A p á k bűnei

— Gratulálok papa, a tanítóbácsi elmesélte má­

ma, hogy le ölted meg a háborúban a legtöbb em­

bert.

— Dehogyis fiam, hi­

szen én csak élelmezési szállító voltam.

— Igen, igen, ezt is mondta a tanító bácsi.

A Z ERŐ

Egy kisgazda és egy kommunista vitázik:

— Mért vagytok olyan hangosak, hiszen mi va­

gyunk többségben.

— De mi vagyunk a

¡¡¡erősebbek'.

Bérfizetés napján

A főnök oondterhes arccal, verejtékezve ül az író­

asztalánál és a szörnyű melegben hatalmas szám­

oszlopok fölé görnyed. A kisasszonya megkérdi:

— Mit csinál főnök úr?

— Bért izzadok.

LATIN V IZ S G Á N

— Fokozza jelölt úr ezt a melléknevet: „illusz­

tris“ !

— Illusztris, millusztris, billusztris, trillusztis!

A Ml KIS RENDŐRI ROVATUNK

T Á V I R A T

Atombomba Bizottság

U. S. A Megkaptuk felszólításukat, atombombaki serie­

tek itteni jelenségeinek figyelésére stop Egész vasárnap készenlétben álltunk stop Következő jelenségeket észleltük stop Adó­

pengő háromésfélről huszonhétre emelkedett

.

- stop Vásárcsarnokokban pánikszerű emelkedés, valósággal ciklonszerü vihar, drágulási hul­

lámok átcsaptak fogyasztók feje felett stop Gazdasági Főtanács sértetlen stop Acél és beton többhelyen megsérült, de Vasnak atom­

bomba se árt stop Kísérleteikkel egyidöben nálunk is folynak kormány részéről kísérletek drágaság megfékezésére stop Kérjük figyeljék kísérleteink ottani jelenségeit stop Mert mi itt eddig semmit sem észleltünk stop stop stop

— Ml az, Feri? Mi tör­

téül magukkal?

— Ma díszvendégeink

toltak.

Tudományos

üdvözlettel szerkesztősége

C H E S TE R TO N L.S S H A W Chesterton, a katolikus világnézeti angol iró, aki alaposan elhízott és Shaw, akinek soványsága közis­

mert. találkoztak.

Chesterton a kövér ember kt ügyeskedésével megje- gvezte:

_ Valahányszor önt Iá.

lom, mindig az az érzé­

sem. hogy éhínség van.

— Igaz is — felelte Shaw — viszont ennek ön az oka, mert mindent cleszik előlem.

Az R csoport éjszakai razziája során 17 nőt állí­

tott elő, mert mind a tizenheten nemzetközi va- lutával üzérkedtek.

Illetékes helyen a le- hetö leghatározottabban megcáfolták azt a város­

szerte elterjedt rémhírt, hogy a tövében az. inter­

nált nyilasokat is viszik kényszerközmunkára.

A főkapitány-rendelet értelmében a főútvonala­

kon este nyolc, után tilos minden lövöldözés.

Értesülésünk szerint a , gazdasági rendőrség nyo­

mozói a legközelebbi él- ; termi razziákra zseb- röntgcnkésziilékct is visz­

nek magukkal.

*

A közellátésügyi m i­

niszter fejenként másfél dekagramm sertéskolbászt utalt ki a rendörlegény- ség számára. A mai kö­

zös ebédnél huszonkét könnyebb és 19 súlyo­

sabb sérülés történt.

*

A kávésok sztrájkja ellen a gazdasági rendőr­

ség legerálvesebben tilta­

kozik, mert munkája folytonosságát zavarná.

*

Ezen a héten egy fa­

siszta összeesküvést sem lepleztek le. Rendőri szakkörök ezt azzal ma­

gyarázzák, hogy az isko­

lákban véget ért a tani- tás.

A külföldön tartózkodó háborús föbünösők közös táviratban közölték ille­

tékes bellvol. bnffv ha nem vádolják őket teke.

tézéssel, azonnal haza­

térnek.

Wei.ss Izidor textil- kereskedő a Mia Manó espresszó terraszán egy­

maga megevett egy egész őszibarackot. Izgatás miatt internálták.

A San Caffé kávéházi­

ban letartóztattak két hetvenéves matrónái, mert a síma kávé fo ­ gyasztásával a kónrentet veszélyeztették.

Petrovtes Béla

Csendes vita

a Zsarayn

— Nem lehet olyan olcsón adni a tojást, mert kánikula van és nem tojuak a tyúkok.

— Na és feketén to j­

nak?

Ezt is megértjük

— Képzeld, a Veréb­

nek felmondták az állá­

sát.

— Miért?

— Nagyon jó embo:- a főnöke é„ nem tudta már nézni, hogy éhezik.

Feketézők a közmunkán HURRÁ! NEPITÉLTEM!

Természeteseit Mexikóban történt

•— Elhoztam a fiamat Önhöz Camerata Fene- fontos, szeretném, ha állam i alkalmazást kap­

hatna!

— Carraraba, Senor Granpofasos, m it tud a kicsike?

— Hidalgói becsületemre mondom. Senor, hogy fiam , a kis Im becillos huszonhét éves, de egy be­

tűt sem tud leírni!

— H m . . . és netán érez valam ire va ló h ajla­

mot magában, am it ki akar fejleszteni?

— Estraniadurai Szent Proveniem ciára eskü­

szöm, hogy nem!

— Szerencse, mert különben képtelen lettem volna alkalm azni. A (la fel van véve, amigos!

Rendőr: Mért viszi dugva azt a téglát?

Feketéző: A szokás hatalma. #Feketén jobban esik. . .

Rettenetes hetünk volt, igazi uborkaszezon, né­

hány jelentéktelen világ­

szenzáció, de sehol egy kis mozgás, egy kis vala­

mirevaló ncpitélet. A cse­

peli dologról beszelni sem érdemes, még halott sem volt, az internáltak is csak azért szereztek égési sobeket, mert a nagy munkától

tűzbe jöttek.

Gondoltain, majd én vi­

szek egy kis tempót tes- pedó életünkbe és elhatá­

roztam. hogy — mint a Szabad Kép a Pici Újság esetében helyesnek ta­

lálta — dacos ökleimmel szerzek elégtételt népi haragomnak. Beállítottam egy szerkesztőségbe. — Jónapot — mondtam ille­

delmesen és — mert tu­

dom. mi az:

kultúrnép-itélel, vidáman hasbarúgtam a rovatvezetőt.

A munkatársak ebből azonnal látták, hogy

hivatalos Ügyben jöttem. Megkérdezték, ki vagyok. — Et> vagyok a :

Igaz történet

Két Jnravaló kisgazda találkozik és az egyik megkérdi:

_ Ml lett avval a ko­

m i'* segédjegyzövel, aki o P »n nagy legény volt a nyila* korszakban?

' — A felszabadulás után rlkergettük a faluból.

— Azt okosan tettétek.

— Nem tettük okosan.

— Mért?

— Mert most alispán a megyénél!

nép — mondtam bátran, létszámom teljes tudatá­

ban. mert láttam, hogy többen vagyok, mint ök.

— Mit kívánok? — kér­

dezték ök. — Jelentékte­

len, — viszunzam én — kicsit félholtra verem ma­

gukat, én ugyanis tudom, mi az: szabad sajtó — és fiiltövön rúgtam a tördelő szerkesztőt. A munkatár­

sak azonnal felugráltak Íróasztalaik mellől és mi­

után mindnyájan olvasták a Szabad Képet, készsé­

gesen jelentették ki, nem szeretnék ny>i dühömet egyéb akcióktól sokáig el­

vonni ezért, hogy a ve­

rés gyorsabban menjen — sorbaállnak, még pedig olyan pózban, hogy azt a részüket verhessem, ame­

lyikkel cikkeiket kigon­

dolják . . .

Kotnyeles Péter

Pesti háziasszony 1946-ban

— Hol voltál reggeltől éjfélig te szerencsétlen'’

— Tököt vettem * Garay-piaeon —- és elkapott s r a z z ia !...

(2)

9

E y y ő sz in te s r á r a strandom

A B ES Z K Á R T

új szenzációs jegy típusa:

R É G I S L Á G E R E K - Ú J S Z E R E P L Ő K K E L

Térkép helyett naptár!

Már többször felbuk­

kant az a terv, Iwigy uz egyik k itiihím*ii miiküdö gazdasági szaktárcát, a kereskedelem es szövet­

kezetiig)! minisztériumot kettéválasztják. Ezzel a li írrel kapcsolatban kér-

«les* tntéztiluk a kereske­

delmi minisztéráuu nép­

szerű sajtófőnöke he?.

V a j d a Albrrthez, hogy megtudjuk, mi az Igazság.

—- Miután a krreske- drlml minisztérium köz megelégedésre látja el fel-

KÖNNYELMŰ

EMBER

— Mit szólsz hozzá, a férjem mostanában szúrja a pénzt.

— Mi? Az a smutig ember?

— Igen. A tőzsdén, mi­

kor razzia van.

Változnak az idők

— Segítsen rajtam uram valami munkával. Éhezik a családom-

— Nem szégvenli ma­

gái? Egy ilyen érés em­

ber és dolgozni akar.

Miért ivem megy inkább feketézői?!

S Z A K S Z E R Ű S É G , Oi l !

adatát, természetesen fel­

merült a kettéválasztás Inre azokban a körökben, ahol úgy vétik, hogy a

■ • • • I M l l l i l t l I i d l t l t t l I l l t V • M M M IMS >!•••• g

KÁNIKULÁBAN

— Mii szól ehhez a :

meleghez? j

— Igen. Én is hallót- ; tam ráta.

— Magúnak ki mondta? *

— Hallottam.

— Érdekes. Hogy tér- : jed a pletyka. I

minisztériumok legjobban osztódás utján szaporod­

nak. Magain ré zéről any­

ucit tudok, hogy nemcsak a kétfelé, hanem a há­

romfelé osztás gondolata is felbukkant. Eszerint tenne külön kereskede­

lemügyi, külön szövetbe- zclügyi és külön és-ügyi minisztérium. Ez utóbbi­

nak aa lenne a hálás- köre. hogy a pénzügyi rendelkezések végére oda­

írná: Na é s ?

MlinsziráU k ö z m o n d á s

Mi i r á l y h e y ffi P « / ;

SZÓT K É K E K

H ón ai M ih á ly 'A n tira * J e n « A m á lia A n n a védelm ében

Szegény kis Rónai Mihály András Jenő Amália Anna (helyszűke miatt nem írhatom le minden kereszt­

nevei i, sajnos, öt is meg kell védenem. Igaz, hogy nem bántja senki, csak az Athenaeum ügye. Ezért hosszú cikket írt az egyik hetilapban. Ebben a cikkben meg­

dorgálja Miklós Andornó Gombaszögi Fridit és fel­

szólítja, hagyja abba ezt a pereskedést, ne akarja visszavenni az Athenaeumot, ne zavartassa magát abban, hogy a pert megnyerte, mert végső fokon úgyis el fogja veszteni — mondja szerényen a kis Rónai, úgyis mint legtöbb bíró. úgyis múlt jósnő, úgyis, mint az Est-lapok volt munkatársa.

Szögezzük le gyorsan, engem cseppet se bánt, ha az Athenaeum nem a Gombáé Bevallom férfiasán, azt sem tudom, miről van SZÓ, mindössze annyit tu­

dok, hogy Reméuyi-Schneller vette el Miklós Andortól a nyomdát, amit most a magyar bíróság visszaítéit az özvegyének, llelyes-e az ítélet vagy sem, azt rábízom

a bíróságra.

Engem csak Anna érdekel, vagyis Rónai, aki mindenbe beleszól. Anna, aki évekig dolgozott és hajlongott az Est-lapoknál. Anna, aki ódái írt Musso- Imihez, szép, hosszú versben dicsőítve Bonded, mert az iljetü úrnak jó állása volt akkor Olaszországban.

Hónai támadja és leckézteti most Miklós Andornál, megmondja neki őszintén, hogy ne adjon a bírói íté­

letre, de ugyanakkor megdicséri, mint színésznőt és határozottan tehetségesnek tarlja. Azt is .rja Jenőke, hogvha esetleg feltámadna a Petii Napír, ő (Rónai Mihaiv Jenő Lászlói szívesen eh állalmi At. egy szer­

keszti! .álhitt. Bt-_-.ua.!, hUuui, ez: n_ia is írta, ezt lessék kihazni a rikiliöl.) l.sak úgv támadott, hegy azért egv két hízelgés Is bennemaradjun, meri nem szerelné, ha ebből később valami kellemetlensége akadna. De emia'l nem szabad haj-agudjií Annáiskára.

Annácska vagyis Jeaoke szeszélyes. 0. a következmé­

nyekkel nem lörödvs, megdicsér mindenkit, akit divat dicsérni, s a legutóbb például úgy leszidta a gyilkos diákot, aki a Terez-körúton lövöldözött, mintha ez a szidás magánvéleménye lenne, mintha nem is az egész ország felháborodása követte volna a gyilkosságot.

latén vele, Mihály!

♦ — Parancsoljon J vezérigazgató úri

—• Mit szól a? új fürdő­

ruhámhoz Aladár?

— Abszolút mutatós...

Nyaralás a kalóriapénzből

Látod öregem, mindig mondtam, hogy a házasság olyan, mint az evezés.

— Hogyuhogy,

— Mind a keltő ciapésokból áll.

- - -

*

Történelm i arcképcsarnok

Dr. Keresztitry Dezső ,

a poraiból újjászületett oktatásügy atyja

A rnillpengő halálára

— Eddig M. pengő volt, most jön a R.

— Nem érdekel. Én már régen D. alapon dol­

gozom.

Stabilizáció küszöbén

Valami jó «illet kel­

lene, amin pénzt lehet keresni.

— Minek, hiszen jól- menő testű üzlet ed van.

— Na jó-jó, de én a jövő hónapra gondolok...

A magyar Phönix

AI ADÓPENGÖ EME

«Hót érdemes v o ll. . . ?»

•fOOMOSTA ¿00000518. «rUdyUlÁá 8ŐéUTA • KÖZHIVATAL JVasA CELSIUS*

SHOUT • FÜ*P0RUWA • MN4MAKAUP A£>ÓCEtSHiS*

Tentprföiz

A Z U Z S O R Á S H A L Á L A

— Abban az időben Devalvonciában éltem — kezdte meséjét régi barátom. Monsieur Choquate-Leaudiie —, ahol az ország czidöszeriuti pénze, a LENGŐ csodá­

latos változáson esett át. Egyre több lett belőle és így egyre érdemesebb lelt élni, hiszen egy két lengös szi­

var, mire eldobta az ember, öli lengő! ért, — külön húszat s csutka, húszat a hamu, tizenkettőt a füst és ami ezen felül marad, az tiszta nyereség volt. Hát még, mikor a gazdasági ügyek intézői megteremtet­

ték az ú. n. MOHÖ-LENGÖT, ami állandóan emelkedett.

Na, de nem erről akartam beszélni, hanem azt szeret­

tem volna elmondani, hogyan öltem meg Smucicse- ket, az uzsorás szabói. Megkérdeztem tőle. hogy meny­

nyivel tartozom a kabátvasalásért, mire számolni kezdett:

— A vasalás alapára tulajdonképpen hét és fél lengő: azonban ebhez jön húsz százalék malöriapénz. * továbbá, mert mohó-lengőben számolunk ás az ma hétszázhetvenhárom és nulla-nulla-nullanyolcadfél, tehát az annyi m int. . .

Már éppen kész lett volna, midőn megszólalt a rá­

dió, bemondva, hogy a malőriaszámítási koefficiens ma hét óra tizennégy perctől kezdve ezertizenkaHő- minusz köbgyök hetven, szorozva a nagypapa érett­

ségi dátumával. Nosza. Smucirsek újabb nvögéaek között nekifogott a számolásnak: é.n pedig elszalad­

tam a bankba, hogy divatját múlt tíjdilliúsaimat vadonatúj axázeierribilliúsokra cseréljem át. Mire visszaértem, Simicicsck izzadva a negvedik ív papír alján körmölt. Kissé türelmetlenül szóltam rá: — Mondja meg egy összegben, mert hiszen így soha nem lesz vége! — Mire Smuciesek gonosz mosollyal, fél- : vállról, vagta oda: — Ami nekem jár, azt meg kall J kapnom! — Hirtelen vad düh öntött el! Előkaptam jó revolveremet és gondolkozás nélkül belceresztettem egy golyót. Smuciesek összeesett, elsápadt, de ajkán gonosz mosolv jelent meg: — Mégis én jártam j ó l . ..

— hörögte elhalóan. — Mialatt a golyó a csőből ve­

sémig érkezett, a lövedék- és lőporárak kétszáz szá­

zalékkal emelkedtek . . . plusz malőría . . . Igv halt meg Smuciesek, az uzsorás.

«Ki a Gellért vizét issza.

Saját vizét issza vissza.»

«580

«Szenny leány vízzel f ő z . . . »

(3)

#

Beszkárt, oh...!

^ 7 S

— Kolléga úr szintén a villamos alá kérőit?

— Nem. Én

a

kocsiba kerültem!

így látják a legyek...

Az elmúlt héten Bu­

dapesten nagyon meg­

élénkült a diplomáciai tevékenység. A szabad­

ságtéri palotában nagy a lótás-futás. Magyarország ú j követei állnak ugrásra készen, hogy elfoglalják állomáshelyüket Európa és Amerika különböző pontjain.

Az új brüsszeli, a svájci és a dél amerikai magyar követ már meg­

lette az előkészületeket, hogy átnyújtsa megbízó- levelét a három kül­

földi fővárosban. Még csak jelentéktelenebb technikai kérdések el­

intézése van hátra. Töb-

liz aztán a gond

— Rettenetes! Már megint drágult a ba­

romfi.

— Hát aztán? Muszáj pont húst enni magá­

nak?

— Nem magamról van szó, uram- Botanikus vagyok és húsevő növé­

nyeim vannak.

Humoristák, ha találkoznak

Két humorista találkozik az utcán.

— lg%z, hogy ha stabilizálják a pénzt, akkor meg­

szűnik a Gazdasági Főtanács?

— Igaz.

— Akkor mi lesz velünk?

— Hja, barátom, addig üsd a Vasat, amíg meleg!

bek között az, hogy az illetékes hetyeken a vi­

lágon senki sem tud a követi kinevezésekről. És ami még jobban kompli­

kálja a dolgot, nem is fog tudni róluk senki.

Ilyenformán érthető, hogy az új követek már meg is tartották első kö­

zös konferenciaijukat. A tanácskozás igen barát­

ságos légkörben folyt le.

Az ülés résztvevői meg­

állapították nézeteik tö­

kéletes azonosságát.

A napokban találkoz­

tam a brüsszeli követtel és gratuláltam neki is, az országnak is. Nem tilta­

kozott, azért mégis fino­

man szabadkozott. Hatá­

rozottan feszengett, de ez őszinte volt. Mintha az lenne az érzése, hogy valami idegen ruhadarab van rajta.

Erről jut eszembe, mi történt az egyszeri vád­

lottal, amikoir nadráü- lopás vádjával állt a lon­

doni bíróság előtt. A védő fulmináns beszédet mondott.

<11

A védőbe *ze*i hatása alatt felmentették a vád­

lottat. Az elnök már fel is emelkedett és meg­

kezdte az Ítélet kihirde­

tését, amikor észrevette, hogy a vádlott ülve ma­

radt.

— Álljon fel — szólt rá az elnök.

A vádlott meg nem mozdult. A védőjét is el­

öntötte erre . harag és keményen szólt rá az illetlen emberre.

— Azonnal álljon feli A vádlott vonagló arc­

cal hajolt védője felé és úgy súgta:

—> Nem lehet, rajtam

van a — nadrág, (—)

Furcsák pz emberek. Mindent fejje! lefelé csi­

nálnak .

(A LilHput nyomán)

ELETBEOSZTÁS

Hegedűs Gyula, a Magyar Nemzet főszerkesztője találkozik egy ismerősével, aki megkérdezi:

— Hogy élsz kedves Gyulám?

— Köszönöm. Kora reggeltől késő estig dolgozom, akkor hazamegyek, elolvasom az összes napilapokat és így elmondhatom, hogy A mai nap-óm nagyon jó v o lt. . .

Legjobb orvos az idő

— Nézd, hogy ragyog ai arca ennek a Pipacs­

nak. Tegnap meg a sír szélén állott.

— Hogyhogy?

— Ott volt az anyósa temetésén.

.1 M i K I S K « A I V A X I » V A K

Gazd. rend, eivg, s z.; 28? 1016

ADY)

BÉR ÉS ARANY

Szorzószám;

40670802000000000 Törtarany grammja

tfO cent

Pánikot okoztam a tőzsdén

Én nem vagyok valu- tázó. — Dollárom, sajnos, nincs. Az utolsót elküld­

tem szegény nyomorgó amerikai nagybácsimnak, mert én ilyen peches em­

ber vagyok.

Szóval mentem a tőzsde előtt, nem gondoltam semmi rosszra, amikor megláttam nagyon regi barátomat. Hozzáléptem, örömmel szólítottam meg:

«Dezsőkéin.'» — Ö rám­

nézett s azt mondta:

— Kérlek, én itt nem tárgyalok!

• — Meg van maga őrül­

ve — szólt valaki mellettem

— hangosan ordít, éppen ilyen ismert szót.

— De Dezső. . . — kezdtem csodálkozva.

Ekkor öten nekemron- tottak, lelöktek a járdáról és eltűntek, mint a kám­

for. Nem érleltem a dol­

got. Felocsúdva meglepe­

tésemből csak annyit tudtam kiáltani utánuk:

Hét

Ebben a pillanatban ál­

talános szaladgálás kez­

dődött a téren, ész nélkül rohangáltak az emberek.

Mellettem két férfi görcsö­

sen szorongatta egymás kezét, homlokukról csör­

gött az izzadtság. Az is­

tennek nem akarták el­

engedni egymást. Gyanút­

lanul kérdeztem meg:

— Maguk mit csinál­

nak?

Ijedten néztek rám. Az egyik remegő hangon megszólalt:

Tíz elég, kérem•

— Micsoda? — kérdez­

tem érthetetlenül!

Na jó, húsz, rendben van?

Ezek meg vannak őrül­

ve. Ekkor egy férfi sza­

ladt e4 mellettem és dü­

hösen rámszóll:

— Mire vár itt, maga szerencsétlen?

Nahát, ez már igazán szemtelenség! Az ember nem állhat meg az lülcán?

Mit feleljek ennek a tola­

kodó fráternek? Hirtelen kiböktem:

Razziára.'

Elsápadt. Odasúgott va­

lamit társainak.

—- Erős piánk, tre, alma dé. nagy télach!

Mért beszél ez angolul?

Üres lett a térség. F.gv lélek sem volt a láthatá­

ron. Valami altisztkülsejű embert megkérdeni em, ho­

va tűntek a járókelők?

- I Elmentek váltani — felelte.

— Váltani? Pénzt?

—- Nem, kérem, fehér, neműt.

Demeter Imre

A legújabb pesti átkok

Legyen neked sima az adópenged.

Akkor edd a legjobb falatokat, amikor kezdő­

dik a razzia.

Váltsa be a Te dohá­

raidat a gazdasági rend­

őrség.

H U M O R A N A C I-K O R S Z A K B A N

Összegyűjtötte: Vén Robot os

A XX. század.

Akkortájt keletkezett ez a vice, amikor Nagy Vilmos honvédelmi mi­

niszter országutatépítő zsidó munkaszolgálatos

Munka után , estefelé...

Pest 1946...

V

«Vóci utcán, váci utcán . . . >

— Mit fülelnek ezek itt, — valami titkos adó híreit?

— Á ’ dehogy, —- lesik az adópengőt!. . .

A Z E L M Ú L T H É T M A R G Ó J Á R A

Alig jelentette ki a miniszterelnök, hogy a kormány nem tűri tovább az antiszemita hecceket, újabb atrocitásokról olvashattunk a lapokban.

Megkérdeztük Brandy kapitányt, hogy mi erről a véleménye és a kiváló törzsvendég a következő adomával felelt:

Amikor a «Frászbelcje» háromárbocos másodkormánvosa voltam, a kapi­

tány azzal dicsekedett, hogy ő nem engedné meg a feleségének, hogy a körmét vörösre fesse.

— De hiszen őnagvsága máris vörösre festette a körmét!

— Na ja, — felelte büszkén a kapitány — de nem az én engedel- memmell

századot látogatott. Meg­

kérdezte az egyik zsidót

—- mi a polgári foglalko­

zása?

— Jelentem alásean egyetemi magántanár.

A másiktól is megkér­

dezte. Az Így felelt:

— Jelentem alásaan képzőművész.

A harmadik:

Jelentem alásaan vegyészmérnök.

— Hányadik század

*z? — kérdezte végül is Nagy Vilmos. A parancs­

nok ezt válaszolta:

— Jelentőm alássan, a XX. század. (1942 decem­

ber).

K állay olyan, mint a villamos

A képviselőhár folvo- sóján járta ez a mondás:

— Kállay olyan, mint a budapesti villamos —

<r föld felett jobbra hajt.

a föld alatt balra (1942 december).

Feuyvarlafétel telc'onou Ezt Kállay valóban mondta baráti társaság­

ban:

— A szövetségesek szid­

nak. hogy miért nem tesz- szűk le a fegyvert. l)e ki- nejt tegyük le a fegyvert, ha nem jönnek érte? Vé­

gül ia fegyvereket nem lehet letenni telefonon,

(1944 január).

Vágyálom . A francia fegyverleté­

telkor ea a mondás járta nácibarát körökben:

— Augusztus elsején így í° * kezdődni a kőnyoma, tos: Londonból jtlenti a Kémet Távirati Iroda.

(1940 szeptember).

Kv isxlíng Béla Egy este a Vadászkür­

töt felhívták telefonon s utasították a telefonost, ehhez az asztalnál ehhez és ehhez az úrhoz, aki az asztalfőn ül — pontosan megadták Imrédy sze- mélvleírását — s kérje Kviszling Séta kegyelmet űréit a telefonhat. A tele­

fonos. aki nem ismerte Imrédyt. az utasítást tel­

jesítette a nagyon cso­

dálkozott. hogy a kegyel­

mes úr diihrohamban tört ki. (1948 január).

H O L J O ?

Levél Szegedről

«Kedves Barátom!

Ez alkalommal csak rö­

viden Írok, mert nemso­

kára úgyis személyesen találkozunk. Néhány nap múlva búcsút mondok Szegednek, ahol az ost­

rom óla élek. Eddig még csak kibírtam itt vala­

hogy, de most már lehe­

tetlen itt továbbra meg­

élni. Az árak kétsegbe- ejtőek. Gondolom, ma már Pesten jobbak a vi-

szonvok, mint az itteniek.

Tehát a közeli viszont­

látásig ölel: Béla.»

Válasz lenti levélre Kedves Béluskáml Sajnos, nem lesz semmi

A Magyar Lovaregylet

jfilius 14. It e« 27-én versenyt tart Kezdete d. u. 8 óra.

az Általad lervezelt talál­

kozásunkból. Én ugyanis nem bírom tovább a pesti iramot. Megfulladok az infláció hullámaiban. —- Kénytelen vagyok a nyu­

galmas vidékre menekül­

ni. Ügv határoztam, hogv a héten Szegedre költö­

zöm. De azért nem adom fel a reményt, hogy egy­

szer valamelyik városban összejövünk. Baráti szere­

tettel:

i/j. Kővári György

V Á L O G A T Ó S Ó L V A S Ó

Kisasszony

mutasson

valami m ást. . ,

(4)

Д reakció elleni harc jelenlegi állása

II.

— El kell távolítani reakciós frátert.

a közéletből ezt a — Helyet a közéletben a demokrácia régi bajnokának.

Smvrndia

V -

\J

— Más dolog megér- teni a szocializmust és más megvalósítani vagy csak felismerni is, hogy ez miképpen történik.

fvütftí a

Tűztabda,

gamma-sugár é s egyéb kedves apróságok Olvastam a lapokban, bogy az atombomba elő- ször hatalmas tűzlabdává alakul, azután többmilliós bőséget fejleszt, továbbá tűzvihart támaszt mely minden éleiét felperzsel

és végül halál (hozó gam- ma-sugarakká válfozik át.

Hát idáig már eljutot- tunk v o l n a . . . fis meg mondja valaki, hogy az emberiség nem fejlődik!

De ez még nem min- den. Azt m o d j á k a tudó- sí'ások, hogy < háromezer lábnyi körzetben minden anya hibás rjycrmeket szül. Nofene. figylitszik, ím uvagj»tok. mágia jóval előbbre vagyuk, mint az amerikai tudomány, mert ami a hibás gyermeket illeti, bizonyos közéleti jelenségekből arra lehet következtéim, hogy ná- lunk az ú j csodafegyver m á r £0-60 esztendeje érezteti a h a t á s á t . . .

De a legérdekesebb az atombomba-cikkeknek az a fejezete, amely arról szá- mol be, hogy bizonyos körzetben a férfiak . . . bogyismodjamcsak . . . izé . . . s z ó v a l , hogy az ú j

csodafegyver nincs túlsá- gosan jótékony és ser- kentő hatással a teremtés koronájának férfiúi he- vére . . .

Értesüléseim szerint, különösen a régi házas- emberek körében keltett nagv örömet ez a hír.

Kiderült ugyanis, hogy az atombomba nemcsak példátlan hatású gyilkos fegyver, de emellett van még cgv nagy előnye is.

Kifogásnak sem tossz...

Csodabogár A Szabad Szó július 7-i számában olvastam a

.övetkező nyilatkozatot:

«A stabilizáció alapja az áru» cfmű cikkben kö- zöltek olyan értelmetlen- ség ket tartalmaznak, me- lyekért a felelősséget nem vállalom. Farkas Ferenc.

A. laP> a lesújtó nyilat- kozathoz a következő megjegyzést fűzi:

«A Farkas Ferenc elő- adásáról közölt tudósítá- sunk egyrészét, másod- kézből kaptuk. Az ebbe a részbe került értelmet- lenségekről minden ol.

vasó nyomban láthatta, hogy az nem származhat Farkas Ferenctől a Pa- rasztpárt kiváló közgaz-

dasági szakemberétől.»

A nyájas enyelgés so- rán tehát a «Parasztpárt kiváló közgazdasági szak- embere» megállapítja, j hogy saját lapja értelmet- lenségeket közöl, amiben nem illik kételkednünk ugyebár, különösen, ha a kiváló szakember mondja és ugyanakkor a lap az- zal védekezik, hogv má- sodkézből vette a tudósí- tás egv részét. Mi az, hogy másodkézből? Ta- lán zugban vásárolta?

A legkedvesebb azon- b a n a szerkesztőségnek az a megjegyzése, hogy

«az értelmetlenségekről minden olvasó nyomban láthatta, hogy nem szár- mazhatnak F a r k a s Fe- renctől.»

Hogyan kérem? Ezt

«minden olvasó» nyom- ban lálhatta épp csak a szerkesztőség nem?

Az egész ügy olyan üde és mulatságos,, hogy nem- csak a Szabad Szóban, de a Szabad Szájban is megjelcnhetet volrvn.

Pardon, most veszem észre. Meg is jelent!

(Kádé)

A Joint népkonyhán

— Mit panaszkodnak, hiszen ez a legjobb le- ves, amit életemben ettem!

— Na látja és a sza- kács azt állítja, hogy ez kávé.

M é g e g y találós kérdés

— Mi az ami több és mégis kevesebb, mint a Vas?

— D a r v a s .

A bájos és okos mű- vésznőiéiül! ezidAszcrint A s c h e r Oszkárnál, « kiváló előadóművésznél tanul. A mester a napok- ban a XVIII. század köl- tészetéről magyarázott neki, de m á r az első sza- vaknál felmerült a gya- núja, hogy az ifjú hölgy kissé tájékozatlan a „szá- zad" fogalmát Illetően.

Rá akarta vezetni növen- dékét a helyes értelme- zésre és ezért óvatosan elölről kezdte a dolgot.

— Mondd Pirikém, tu- dod, hogy mi az „egy év"?

— Hogyne tudnám — hangzott az önérzetes vá- lasz.

— fis mikor végződik az év?

Tudós Piri töprengett egy kicsit, majd igy szólt:

— Ügy december 25—•

26,-a k ö r ü l . . .

In flagranti

к ш ®

A h ó z i b a r ó t : Hót ez а d e m o k r á c i a ?

A nagy kísérlet után

A I J E K K É f t l B B r O < ; L A L K O X Á S Négy különböző foglalkozású férfi vitatkozik egy- mással azon, melyiknek a foglalkozása volt az első a világtörténelemben.

A biró így szól:

— Én ítélkeztem az első bűnügyben, amit Kain kö- vetett el Abel ellen.

Az orvos rádupláz:

—• Én operáltam ki Ádám oldalbordájából Évát.

A mérnök:

— Én létesítettem a rendezett . világegyetemet a káoszból.

'— Mire a politikus:

— De a káoszt én teremtettem.

2 SBÓricr Az elfogott valutaiizért vallatják. Végül megkér, derik, mit tud védelmére felhozni. A kis beszédhi- bával rendelkező „köz- gazda" így hibáz Tá a valóságra:

— Cél Centesíti az esz- közt.

*

A ztigtőzsdés bevonul a Markóba. A „Zella ara Sce" ajtajában megállva széttárt karral így üdvözli a kényszerű pihenést:

— Ó dolcsi far niente!

H e k u s L o n c i k a l a n d j a i

M o t o r r a z z i a

Tudományos Akadémia:

Gratulálunk a kibékülés- hez. Az egész ország örül, bogy világhírű tudósaink, Szentgyörqyi és Aloor professzor megkötötték az Akadémia-utcai békét.

Büszkeségünk, Szentgyör- gyi professzor, ezúttal nem volt paprikás han- gulatban, a Moc* pedig meglette kötelességét és még sem ment.

Érdeklődő. A fogadást elvesztette. A kitűnő heti- lap címe: Haladás. Csak úgy tűnik, mintha Chale- dás v o l n a . . ,

Vidéki: Köszönjük. In- tézkedtünk, hogy dupla példányszám men jen.

F . K. Bpest: Szatírája durva és igazságtalan. Mi azután ignzán szeretünk csipkelődni, de ez túlzás.

Ne feledje, hogv minden bajunknak és nyomorú- ságunknak 1044 október 15-e az okai És ami előtte volt!

Heln, Felsőerdősor: In- telligens, kedves írás, de kissé bágyadt. Nem elég a velő, vese is kell hozzá.

Próbálkozzék, fog hasz- nálhatót is írni.

Orvos: Rajzos ötletei kedvesek, dp nem ütik meg a mértéket. Szíves- kedjék csattanósabbakat küldeni.

Or. B. P . Várom ujabb írásaidat. Üdv.

Kíváncsi: Dr Pcsthy István' nem munkatársa lapunknak cs semmilyen formában se dolgozik ne- künk. Mint néger sem!

Több budai olvasónk, nak. Köszönjük a figyel- meztetési, de mi is olvas-

tuk az óbudai házakon az öles felirafokat: «Kinek köszönhetitek a fogjak kiszabadulását?» Na, ki- nek? Aki nyomban el nem találja, népbíróság elé kerül.

Sötét reakció«, t. ö n meg- tudta, hogy javaslatot terjesztenek a kormány elé az egyesületi jog kor- látozásáról. Kz igaz. De maga naiv ember, azt hiszi, hogy valami jó öreg reakciós oldalról nyújtot- tak be a ministzertaoács- nak ilyen javaslatot. Sze- gény! 2. Atlól függ, hogy honnan jön. Ha arról az oldalról, a k k o r nem reak- ciós. 3. A belügyminisz- ter. 4. Leszavazták.

Veres Péter; Csodálko- zással olvastuk, hogy El- nök úr nemcsak kitelepít, hanem be is telepít né- meteket. A debreceni író- kongresszuson Németh Lászlót telepítette be a magyar demokráciába.

Ornitológus: Halljuk, hogy ön ritka madarakra vadászik. Menjen el a madarasiak tárgyalására, ott talál néhány különös jómadarat.

K. I. Rákospalota. Kö- szönjük, sok j ó van közte, néhányra sor ke- rül, de nagy részük inkább napilapba való. Keressen fel alkalmilag 9—2 kö- zölt a szerkesztőségben.

N. N. Budapest. Kedves írás, de erősen dilettáns.

Jobbat kérünk.

Testvérpárt!: Bízza csak Szakasitsra! Ha ő azt mondta, hogy nem akar pártrendfírt látni, t u d j a , hogy miért mondta. Sza- badsági

Kis külö

Feljön a vidéki atyafi a fővárosba és találkozik egy régu ismerősével, akit harmadik éve nem látott. Á pesti ismerős élénken érdeklődik, hogy milyen volt a helyzet a falun Szálasiék idején.

— Nem lett vóna semmi baj, csak az akkori jegyző az vöt igen komisz ember, az Isleu nyugtajja!

— Nyúzta a népet, úgy-e, gazduram?

— Még a bürit is, az Isten nyugtajja.

— Aztán reakciós is solt?

— Rejakciós disznó vöt kérem, az Isten nyugtajja.

— Aztán mikor halt meg? — kérdi a pesti.

— Nem hótt meg az kérem.

— Hát akkor mért mondja folyton, hogy „Isten nyugtajja".

Az öreg paraszt nagyot pök a pipája mellől és úgy feleli:

— Nem mondom én kérem, hanem k í v á n o m ! . . .

— Mi az, csak nera vagyunk betegek?

— J a j doktor úr, oda vagyok! Az előbb úgy belém nyilallott, hogy még a szemem is szikrázott t ö l e . . .

— Semmi az egész, — csak egy kis alompattanás:...

F e l e l ő s s z e r k e s z t ő : K i r á l y D e z s ő Felelős k i a d ó : V e r c b é l j Károly

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Bajcsy-Zsilinszky-út 34. Telefon: Szerkesztőség 122—

057. Kiadóhivatal: 125—06». Hirdetési-osztály: 1 2 7 - 8 2 0 Hungária Hirlapnyomda Rt. Felelős nyomdavezető:

dr Bródy László

/ szóvicc

A borárostéri pontonhí- don összetorlódik a tömeg, lökdösődés, m a j d kirob ban a szócsata.

Egy úr, ennyi fékeve- szett indulat láttára fel- kiált:

— Mi ez, kérem?

Egy kesernyés hang megjegyzi:

— Mi? Ez a ponton bon-ton.

K Ö N Y V N A P I Ú J D O N S Á G O K

К0ЩГ-

тш nm,

FÜZETESE

+ í u $ o V i c t o r : N y o m o r u l t a k .

t M . M i t c U t « ' -

tlfújta «. síéi

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :