GEORGIEVICS BERTALAN

ÉLETE ÉS MÜVEI.

GEORGIEVICS BERTALAN

XVI. SZÁZADBELI MAGYAR ÍRÓ

BÖLCSÉSZETDOKTORI ÉRTEKEZÉSÜL IRTA

GROSZMANN ZSIGMOND

W O D I A N E R F.

És

F I A I K Ö N Y V N Y O M D Á J A

BUDAPEST, IV., SARIANTYUSUTCZA a.

E ^{l e t e} E ^{s m ü v e i} .

GEORGIEVICS BERTALAN

XVI. SZÁZADBELI MAGYAR ÍRÓ

W O D I A N E R F.

É s

E I A I K Ö N Y V N Y O M D Á J A BUDAPEST, IV.,. SARKANTYUS ٧־ TCZA 3.

1904.

BÖLCSÉSZETDOKTORl ÉRTEKEZÉSÜL IRTA

GROSZMANN ZSIGMOND

Feleitktettew ٤des atyám emlékének

gyermeki kegyelettel.

4138—س٠ Nyomatott Wodianer F. és Fiainai.

Georgievics Bertalant, a XVI. századbeli magyar írót többen említik már, 1) de főleg csak bibliographiai szetn- pontból, arra szorítkozva, hogy műveit felsorolják s leg- feljebb életének némely m ozzanatát megemlítik. Jelen dolgozatomban Georgievics életrajzát állapítom meg, amennyiben az saját műveiből kifejthető és De Turearum moribus című főművét bővebben ismertetem. E munka első részét, mely a törökök vallási dolgaival foglalkozik, m agyarra fordítva közlöm s a benne foglaltakat D' Ohsson

'kimerítő m unkája alapján megvizsgálom 2), A De Turearum mor. másik két részét, valamint Georgievics többi munká- já t csak röviden ismertetem, kivéve a Disputatio-t, 'melyet szintén megvizsgálva teljesen hozok m agya؛-fordításban.

Végül szólok Georgievics műveinek elterjedtségéről.

Midőn e dblgozatom közrebocsátom, legyen szabad nagys.

Dr. Goldziher Ignác tanár úrnak köszönetemet ez Uton i׳s kilejezni számos útbaigazításáért, melylyel munkám meg-

Írásában segítségemre volt.

Budapest, 1904. m ájus hó.

A szerző.

1.

'١ Possevinus A. : Adparatus Sacer,-1608.

Freytag Fr. G .: Adpara؛us Litterariuis, Lipcse, 1755.

Horányi E .: Memoria Hungaroruni, Bécs, 1776.

Catalogus Fr. Com. Széchényi, Sopron, 1799.

Gróf Remény József: Georgievics B. XVI. sz.-belí orientalistánk emlékezete. Uj magy. móz. 1858. és Történelmi és irodalmi kalászatok.

Pest 1861.

Graesse, Trésor, Dresde 1862.

Safarik. G؟schichte ger siidslav. Liltei׳, Pi'ága 1865.

Mijatovii c . ; Bartolomije Georgievit. Rád. XLII. 1878.

Kertbeny, Német nyomtatványok, Budapest 1880.

Szinnyei ل.: .Magyar írók, Budapest, 1894.

Szabó-Hellebrant: Régi magyar könyvtár, Budapest, 1896.

Margalits E : Horvát tört. repert. Budapest, 1900.

؛) M. D'Ohsson: Tableau general de !'empire othoman. Paris 1788—1824.

A, XVI. század másodikfelének és részben még a XVII., sőt XVIII századnak is európaszerte legolvasottabb Írói közé tar- tozott Georgievics Bertalan. Életéről pontos adatokkal nem birunk s csak saját vallomásaira vagyunk utalva, melyek azonban némely helyijtt kronológiai tekintetben ellenmondásban állanak egymás-

׳sal. Életében döntő szerepet játszik törökországi fogsága, mely megadta neki az impulzust a később annyira kedvelt és elterjedt munkáinak megírására. De élete e fontos eseményének időpontja nem állapítható meg pontosan. Ugyanis 1555-ben Georgievics egy Konarsky Adám pOzeni préposthoz irt ajánlásban azt mondja, hogy ezelőtt 15 esztendővel, tehát 1540-be.n, Törökországgal szom- szédos hazája védelmezése közben' jutott török .fogságba, amely- .ben. 13 évig sínylődött. Eszerint '1553-ban szabadult volna meg.

Ennek azonban ellentmond az a tény, hogy már 1552-ben Rómá- ban él mint szabad ember és 0'tt irja munkáit!), sőt még sokkal előbb, 1547-ban Nagy-Váradon nyilvánosan vitatkozik, egy der- vissel'. Valószínűbb, azon állítása׳؛), hogy a mohácsi vész alkalma- val került töröl؛ fogságba. A mohácsi vész 1526-ban volt s így 1539-ben szabadult volna meg. Mindenesetre a XVI. század els(") felére esik Georgievics törökországi rabsága, melyet 13 évig viselt és szababulása után a XVI. száz'ad második felére, esik irodalmi -működése.

H'ogy mivel foglalatoskodott rabsága előtt, hol élt, milyen rangú ember volt, arra munkáiban sehol sem találunk utalást.

Jobban megismerkedve írásmódjával és annak irányává], hajlan- dók lennénk állítani, hogy egyházi ember volt, ha ezt meg nem cáfolná maga Gçorgievics egyik állítása, mely szerint neki nincs -egyházi hivatala.5)-ü g y látszik, hogy vagyonos, nemes ember volt'')

؛) Te Turc. mor. előszavának kelte: Róma, 1 . 2٩ة. 'szept. 13.

؛)D e ritibus e؛ d؛fferentiis-ben.

٥) A disputatio leírásában mondja, hogy megm؛ rj؟őzö,t_t a dervissel,

״licet ad munus ecclesiasticum non sim aOcatus". Máskülönbén is pap létére alig .nyilatkozott yolna á korabeli papokról következőleg:, ״ EccleSiaS- tjei praetdr pompam ecclesiasticam vix qUiquam ec؛؛e؟iae habent, non sane- titatém, noh pietatem, ؟ on eruditionem debitam“. (Erihortatio.)

،) ״Omhibus bonis spoliatus" (De 'Ture. mor. előszavában). Margalits említi, hogy a legkiválóbb raguzai családok közé tartozott a Gyorgyevics- család is. H orvdt tör. rep. II. 107.)

6

s iskoláztatásban részesült. 1) Szülőhelye sem állapítható meg) ellen- ben műveinek címlapján feltüntetett névéből kitűnik, hogy magyar- országi, még pedig 'horvát nemzetiségű volt.2) Ezt '

nek horvát hangzása is mutatja, tovább.á az a körülmény is, hogy egyik munkájához néhány horvát szólásmódot csatol..) Hordát nemzetisége mellett is magyarnak érezte magát, midőn azon kese- reg, hogy: ״mosi; vesztettük el a vá.radí bíborost, Györgyöt s mily gyorçan vesziettiik el Temesvárt.“ *)

Fogságbajutása előtti életéről több nem áíapíthaló meg művei alapján, meiyek életrajzának egyedüli forrásai. Homályban marad tehát születésének éve, helye, foglalkozása, családi viszonya, ha csak az a körülmény, hogy családját seh'01 sem'említi, neni hizo- nyit amellett, hogy nőtlen ember maradt.

Hazájának, Horvátországnak, védelmezése ׳'közben török.fog- ságba került, hol a legkeservesebb sorsnali volt alávetve. Erről bőven nyilatkozik. ٠)״Minden javamból kifosztva, bilincsekbe verve, Törökországnak és Kis-ÁzsiáHak vad és veszélyes helyein, váró؛

sokon, falvakon és utcákon eladásra hurcolva, hétszer adtak el a legterhesebb mezei munkák végzésére. Fenyitővessző és vad fegye- lem mellett, éhesen és szomjasan, fagyban meztelenül a szabad ég'alatt feküdve, kényszerítettek juhnyájakat legeltetni, földet mi- velni, lo.vakat ápolni és a katonáskodást megtanulni. Majd inrten megmenekülve, makkal, mezei növényekkel és azoknak keserű gyö- hereivel, ráhintve egy kevés sót, éld.egélíem a magányban, a csil- lagos ég vezérlete alatt bolyongva, ragadozó állatok közt. A H'el- lespontuson át akartam kelni kötéllel összerótt gerendákon, de elfoglak, gazdáimhoz visszavezettek, kezem és lábam megkötve a ,földre fektettek, botokkal kegyetlenül elvertek és azután a rab- szolgakereskedőknek és vivómestereknek adtak el, 'úgy hogy 13 év alatt a balsors׳ hullámai által vetetve, a.törökök uralma alatt sok bajt, szenvedést és kínzást kellett tűrnöm a keresztény hitért." Egy másik művében ٥) részletesen -írja le török ׳rabságát.

Itt elmondja, -hogy néhány évvel Nándorfehérvár elfoglalása után آ) Szolimán szultán Lajos magyar királyt a mohácsmezei' üt- ,kőzetben ,legyőzte؛)-és. több foglyot vitt magával. Georgievics, ki maecenását, az esztergomi, 'érseket !،övette a háborúba, szintén fogságba esett. H'ét napig vezettél، megkötözve, később a rab-

1) A kis-ázsiai salrapának m .n d ja: ,.,ab ineunte aetate literis operam dedisse.“ (De ritibus ej differentijs.)

ة) könyveinek címlapján Ba؛tholomaeus Georgievics Hungarus-nak, vagy de C r.a tia n k van ne١é ؟ve. Safarik ügy vélekedik, hog'y ״Eartolomej GeOrgieviGvon Geburt ept؛veder ein Serbe, oder ein Slavonier.“

٥) De afflictione végén.

4) Frater György 151؛ deb. 17-én Alvincen meggyilkoltatott. 1 « 0 מ- ben is e korban a horvátok még magyaroknak , éreZtek niagukat, amire legjobb példa Zrinyi MikjÇs, a nemzeti hős.

5) De Turc. mor. előszavában.

٠) De ritibus et differentiis.

,؛

ح Alba-regalis, quam Sclavomce Belgrad, ﻼ ﺳ |ﻊ ﻟﺈﺋﻷ Feiruar (٠٠■ Fehervarj'.appelant“. N M d o rfeh érv ár.ib b en .ju to tt török kezbe.

״ )

ﺀ in caUpis Moktsmezucis. A mohácsi vés1528 ؛ -ban volt.

szolgakereskedők iíacedóníába vitték. .Itt egy mohammedán hitre tért keresztény megvette őt 40 tallérért s vizeladásra használta.

Midőn gazdája látta, hogy a keresztény szokásokat és ünnepeket megtartja, attól tartott, hogy meg fog szökni S 'ezért visszaadta őt a rabszolgakereskedőknek. Ezek a Hellespontuson át elvitték őt Brussiába, ل) ahol valaki pásztorul fogadta fel. De nem vált be, s ezért gazdája, ki szintén attól tartott, hogy rabszolgája meg akar szökni, visszaadta a kereskedőknek. Ezek Újból eladták őt.

Uj gazdájánál két liónapig szolgált s eltitkolta előtte keresztény voltát. A nyájból elhullt állatok testeit eladogatta egy szaracén pásztornak s az igy szerzett pénzen meg akart szökni. Közben meghalt gazdája s egy gazdagabb, de kapzsibb töröknél lett ismét pásztor. Ekkor egy Alemannus nevű bécsi rabszolgatársával meg- barátkozott s egy éjjel együtt megszöktek. Kilenc napig bOlyong- tak, elhagyott helyeken bujdosva s a Hellespontuson tengerre kel- tek. Kedyezőtlen szél azonban visszaverte őket, a törölíök elfog- ták, három hónapig ,börtönben tartották, míg gazdájuk felismerte őket. Ez Georgievicst eladta egy földmivesnek' 57 tallérért. Itt oly kegyetlen volt a sorsa, hogy inkább előbbi gazdájához tért vissza.

Ez egy más földmivesnek adta őt el, ki enyhébb volt iránta, úgy, hogy 5 évet töltött nála s a földmivelést jól megtanulta. A hon- és szabadságvágy ismét szökésre késztette, de hiába. Gazdája el- fogta s eladta Natolia(Kis-Azsia) satrapájának. Ez őt a mohamme- dán hitre akarta téríteni s ezért elmondja 'neki, hogy ők 3 köny- vet tartanak'szentnek, a Tevrit, Ivgil és Alcoran könyveit.؟) Köz- ben a törökök Uj hadjáratot indítottak Magyarország ellen s abban a satrapa is. részt vett. Hazatérve e hadjáratból, európai: és ázsiai adóbehajtó kőrútján magával vitte Georgievicst is. A perzsák ellen indított hadjáratra is elvitte őt gazdája, hol a háborúnak sok, szinte elviselhetetlen fáradalmát kellett eltűrnie. Ekkor fogadalnrat tett, hogy meg fogja látogatni

a

szent sírt, ha megszabadul. A háború zavarában meg is szökik Armenia hegyei közé, hol 37 napig rejtőzködött, fűvel táplálkozva s éjjel a fákon hálva. Később a llegyek közűi kimerészkedett s ekkor el akarták fogni a, törö- kök de elhitette velük, hogy ő szabad görög ember, amit el is hittek neki, miután meggyőződtek arról, ro g y nem végeztek rajta eircumcjsiót, amit a legtöbb török foglyon végrehajtanak. Még in- kább elhitték görög voltát, midőn aZ előhívott ^örög papokkal minden nehézség nélkül tudott beszélni. Görögül ugyanis még Thrácíában és Macedóniában tanult meg. Ezután a göéög-keresz- tényei؛ között élt, színlelve, mintha ő is görög hitű lenne, mil؛öz-

ben vallásukat meghgyelte.

Más helyeken is említi, hogy mint szolga gyakran elkísérte' gazdáját a templomba, hogy a tobOk császár udvarán élt, Konstanti-

)) Brussia Kis-Ázsiábán.

הארית

آ) (taurdt) a pentateuchus. ؛ליגנא ( indzsil') = evangélium és ןארקלא ál-korán.

Az arab és török szókat technikai okokból héber betűkkel hozom.

Az átírás a szokásos, cs = n.

8

nápolyban egy, satrapánál szolgált .s részt vett a perzsák elleni expedícióban. 1) Igy tehát a törökök'közt élve hosszii ideig,' bő alkalma nyilt szokásaikat és életmódjukat megismerni s ebbeli ta- pasztalatait használta föl később munkáinak megírásánál. Törökt'11 is fogsága .alatt, tanult meg, ámbár nincs kizárva, hogy még fog- sága előtt, mint a törökkel szomszédos Horvátország lakója, meg- ismerkedett a török nyelvvel.

Később visszaemlékezve fogságára, így szól: 2) ״M inta hajó- sok a hajótörés után szívesen beszélik el a kiállott veszélyeket, Ugy kellemes számomra is emlékezetembe idézni a magyar Íiábo- riiban Ííiállott veszélyeket, a legkeményebb bilincseket؛ még a babyloninál is súlyosabb fogságot, a mindenféle kínzásokkal telt szolgaságot és menekvésemnek változó sorát."

Megszabadulása után Karamánia 8) és Syria pusztáin át Je- ruzsálembe, a sionhegyi franciskánusokhoz menekült, ahol egy évig tartózkodott. A kolostort őrizte éjjel az arabok rablásai elől, amiért bért kapott. Nem lehetetlen, hogy itteni tartózkodása ala.tt tanult arabul az arab nyelvű görög-keresztényektől..) Hogy meny- nyire bírta a török és arab nyelvet, az munkáiból nem tűnik ki:

Elszórva emlit török és arab szókat, azokat latin átírással közli és egyúttal értelmöket is magyarázza. Mindenesetre csak hallo- másból tanulta meg e két nyelvet és nem foglalkozott velők mint philologus, k.ülönben nem kockáztatott volna olyanféle állítást, hogy a törökök romlott perzsa nyelven beszélnek,'؟) vagy nem tévesztené össze a ם י ה ר (irgalmas) szót a ה ו ו (lélek),.szóval..) A héber és kaldeus nyelvekben is van némi jártassága, de hogy még odahaza tanulta-e, ezt, vagy fogsága alatt, avagy keleti tartózko- dása alkalmával, az nem alapítható meg. Jeruzsálem؛ tartózko- dása óta ״Peregrinus Hierosolymitanus -nak, jeruzsálemi zárán- doknak nevezi m agát.آ )

Ezután bejárta egész Ázsiát,.Afr؛kában (Egyiptomban) isv o l8 ؛ ) mindenütt hosszabb ideig tartózkodott és megfigyelte a népek szoká-

'١ Turc. mor. különböző helyein.

؛) Wallburg Ottó püspökhöz irt ajánlásában.

٠) Kis-Ázsiábán.

٠) Az Exhortatio végén így sz ó l: »Nota, - q١10d per tojam Syrianr et circa Hierosolymam Graeci noh utuntur Grae؟ ؟ , lingua, sed tranStulerunj totam sacram ־scripturam in Arabicum idioma. Neque literis, quibus Graeci olim, sed Arabicis chşracterjbjjs utuntur, etiam missam Arabico sermone celebrant et omnia divina officia decantant."

״ )

٥ Nec te quoque latebit, lingua Persica Tureas uti, quamvis cor- rupta". (De Turc. mor. utószavában..

٠) A Disputatióban. A Progpominaban hoz egy töröli ٠ye؛y٥٠ jó؟latot s megjbgyzi, hOgy azt nem a koránban ojvasta.

ESboi az

tübnék ki, hogy annyi 1'a birta az ؛ rab nyelvet, ؛rogy a koránt tudta olvasni.

7) Rendesen Bertholomaeus Georgievics ؛ eeg rln ؛ s ﻼﻴﻟﺀلؤﻻﻼﻬﻴﺛ؛إﺎﻤﻟ nevezve. ־Egyik kiadáson B. G. p. H. monogramm: van. ٠ﺀ: :هﺀ٠:هﻻﺀﻪﻌﻏ١ئ؟ így is: B. G. Hubgartıs, B. G. di Croatik, Georgievitz, Georgevicz, Georgie- vich, Georgieviz, Giurgivits, (Jeorgiust, B. G. Pannonius.

ﺀ) De Turc. mor.

sait.1) Európába visszatérve, nem telepedett le állandóan sehol sem, hanem különböző helyen lájtukOtfeltUnni. 1545 ápr. 16-án LOwenben van 1547 május 29-én Nagy-Váradon, hol egy dervissel nyilvánosan vitatkozik a vallásról, majd 1548 január l-én Krakkóban 'Van, 1552-ben 'Rómában. Maga is említi, hogy a Jeruzsálem؛ zarándoklás után a nyugati vidékeket bejárta.2) A nyugati országokat beutazva, azok nyelvével is volt alkalma megismerkedni, mert midőn a szláv nyelv ágairól beszél, azt mondja, hogy azok között olyanféle az .eltérés, mint pl. az olasz és spanyol, vagy német és tlandriai nyelv

között.5)

Irodalmi munkásságának két célja van, ú. m. Európával meg- ismertetni a törökök életét és szokásait, másrészt pedig a keresztény népeket feltüzelni egy együttes keresztes liadjáratra a török hata- lonr megtörésére.*) A törökökre érthető oknál fogva igen harag- szik s ezért több helyütt elfogultan szól róluk. Mohammedet hazugnak, álmodozónak és undok életűnek mondja..) Azt állítja, hogy a koránban oly egyUgyüségek foglaltatnak, hogy resteli azokat elmondani. Megbotránkozik, hogy Európában kezdik a koránt' tanulmányozni..) A mohammedánok eredetileg keresztényei؛

voltak s ez eretnekekből lett külön felekezet. Mutatványul fel- IrOz néhány töl'ök szólásmódot, hogy az olvasó lássa, mily otromba nyelv az. De másrészt kiemeli a törökök közt ural- kodó kitűnő fegyelmet és vallásosságot, amit Európában nem lehet tapasztalni.

Munkáit, melyeket latin nyelven irt,ا) O bb.O urnak és főpap- nal؛ ajánlja,8) kiknek anyagi támogatásával jelentek azok meg, sőt valószínűleg ez volt keresetforrása is, melylyel életét fenntartotta, miután vagyonát elvesztette. A törökökről szóló leírásait egész Európa nagy mohósággal olvasta, úgy hogy műveit több helyütt

״

؛) Post de manu iniquissima Turearum liberationem totius ferme terrae, omnesque omnium nationum partes adirem, percurrerem, omires illarum ritus, omnes mores perspexerim". (Prognomina előszavában.)

؛) De' Ture, mor előszavában.

٥) Az európai nyelvekkel sem foglalkozott mint nyelvész, amint a következő etymologiája mutatja : Szuieimán fejedelmi neve, Hunker, taláír annyit jelçın؛ mint ة hunok ura, mert a német Hunch-heer ezt fejCzi ki.

(Prognominá-ban.t

.؟ Hogyan kell a törököt Európából kiszorítani, ari'ól több mű jelent ٠ meg, többek között Georgievics muhkái is. (Margalits, Hoi'váí történeim.

٥) ,.Turcae Machommetum lrabent et in vita flagitiosum, post vitam sepulcr.o s؛n resurrectione perpetuo inhaerentem." (E.xhortatioban.)

״ )

٥ Alchoran re non hninus stulta, quam vana: qui liber nunc inter Chri.stianos versatur ؟؛ circumfertur, ut mature alienas leges discamus, quj bjevi nostras amissui'؛ videmur, ut antea animo quann dictione Turcae simuS."

(Exhortatio.)

7) Az Exhortatio utószayában engedelmet kér, ha nyelvezete nem ki- ögástalán, de a hosszU fogság alatt bizony nem volt a'lkalma azt gya-

korolni.

8) Többek között V. Károly császárnál؛, Zsigmond Ágost lengyel királynak, de Praet L؟j0s çs؛ sz. kamarásnak, Wallfeurgi OttO augsbUrgi püspöknek,׳ de Monte )nçe hibprosnak, Konaisky Ádáín pOzeni grépost- nak és m é ltó b b más bel-, de főleg külföldi úrnak.

10 -

,nyomták ki s fordították le többszdr német, francia, olasz, cseh 'és lengyel nyelvre.؛)

Amily mértékben terjedtek Georgievics művei Európa népei között, oly mértékfeen terjesztettek azok .téves és helytelen állításokat a törökökről. Igy Georgievics is,' mint sok más régi írű, azt állítja, hogya mohammedán papokat talismannak hívják. 2) Ugy szól a török monotheiştâkrOl, mintha istenekben vagy istennőkben hinnének és említi Asik-ot, a szerelem istennőjét és Ndszib-ot a sors istennőjét. A mekkai templomban Mohaihmed képmását és a menyezetről lefüggő aranysaruját csókolgatják a zarándokok.

E . tévedését azon elbeszélések okozták, amiket a kába-kő iránti tiszteletről hallott. Sokkal feltűnőbb, hogy oly dolgokat, melyeltet hoss؟ ú törökországi tartózkodása alatt gyakran láthatott, tévesen ír le. Igy azon mohammedán szokást, ltogy az ímádkozók ima előtt kezüket válluk fölé emelik, halántékuk irányában, úgy említi, hogy kalapjukat ima közben megérintik, mintha felakarnák azt'em elni; a földreborulás'helyett meg azt mondja, hogy a.

1'öldet gyakran megcsókolják. A csütörtököt ,ünnepnapnak állítja, teljesen alaptalanul; az istentisztelet az éjnek 9-ik órájától a 12-ik؛g tart szerinte, holott az a napnak ة megliatározott órájában folyik, amint egy helyen Georgievics is említi helyesen. A ramazan böjtöt, mely egy hónapig tart, megtoldja még egy héttel. A körülmetélés alkalmával a körülmetélendő hityallomást tesz, miközben mutató- ujját felemeli. Ez ujjat épen azért ד ה א ש (sdkidymk, törökül

ד ה א ש

י ג מ ר פ (s á k id -p a rm g )-É nevezili,' mivel a hitvallomási formulánál (.sáháda) használják.8) Georgievics szeri'nt hüvelykujját nyújtja ki a hitvallOA) Ily helytelen leírások hozzájárultak ahhoz,, hogy a törökökről téves felfogásokat bírt sokáig Európa,.

Leírásainak forrásul szolgáltak első sorban׳ személyes tapasz- talatai és megfigyelései, ,valamint régibb hasonló tartalmú művek- Ge.orgievics mağa utal mindkét forrásra, midőn egyrészt esküvel

E fordítások egy része még Georgievics életében készült, .mint a

؛)

a me divulgata, per doctos probosqud

״ : De Turc. mor. előszaváhán m ondja

: viros in varia idiomata toaducta et publicata". A Praesagiuniban igy szOl

de afflictionibus“ .Latina, Gallica, TeUthonica

״ Qui legerunt nostrum libellum

״

et Bohemica linguis divulgatu'm“. Magyar nyélvre nincsenek lefordítva' e Rlagyarorszâgon a latin 01؛

؛ miivel(, ínért a XVI. században oly âltalânoş

gesnek még magyarra٠

؛ sz۶ks

؟ nyelv, hogy az e nyelyU műveket nem tartottál

0ma٠

؟ Ü1 egysCm n

؟ lefordítani. Sokkal feltűnőbb, hogy a számos kiadás 1(Ö

könyvnyomdászat eléggé ki volt

؟ ár a magya

؟ tott nálunk, holott ekkor I

Kolozsvár, Zágráb, stb.) Ez úgy érthető, hogy

؟, fejlődve. (ErassO, Şzebe

s így műveit is ott nyomatta ,

ا 0؛?؛

1( 0؟ 0؟؛

؛ GeorgievicS leginkább külföldön

yagy pedig maecenasai, kiknek műveit ajánlotta, nyomatták azokat külföl -

dön, miutan ők maguk is külföldiek voltak .

. lische Rose“ című cikkébeij (obster

؟ Die symb

״ 2 : ( Goldziher

hibára, •harci

"

،؛"

Ul den Orient. 18?0. 8 oldal) rámutat

؛ ؛ sC11 0n؛؛

؛

gievicsen kí^ül főbbek között CrusiuSiRicautjW atislaW jW llich, Burchard .

Villamont a törökökről szóló leírásokban állítanak

’ ( Goldziher: Abhandl. zur arab. Philolog. 1. 55. lap és ZDMG. L .

. 495-497 lap

. Errecto pollice manus )

٠

erősít؛, hogy a puszta valóságot közli,') másrészt megemlíti, hogy tudós emberek műveit használja fel.؛)

Érdekesen jellemzi stílusát, hogy gyakran liasznál bibliai képeket és idézeteket?)

E XVI. századbeli magyar író életéből ennyi ׳állapítható meg.

Mint születési helye és éve nem volt kideríthető, Ugy homályban marad az is, hogy hol és mikor halt meg.

؛) De Turc. mor. utószavában : ״ Nam sancte dejerare possum, nudam veritatem me secutum esse."

؛) De Turc. mor. előszavában: ״necnon alia quaedam, quae aut

،!uotidiana conversatione et experentia longoque usu 'in aula et'militia Tur- carum imperatoris existens d'idiceram, vel quae doclores et sapientioreS ejusdem legere seU recitare audiveram, vel á senioribus jolim dicta aut lCcta) ratioCinari intellexeram, memoriae daveram."

Ilyen forrásmunkája lehetett Georgievicsnek egy ismeretlen szerző 1,460-bah megjelent műve, melyet Luther ,Máidon I530&an adott ki újból.

Érdekes, hogy ez Osmeretlen szerzőnek liasonló sorsa volt, mint Georgie- vicspek. 1126-ban, 15-16 éves korában a magyarországi Sebes (civitatum n؟ mi؟ e Schebesch spcundum Hungaros, in TlduthonicO vero Mulenbachj városbpn volt tanuló, de ennek ostroma alkalmával török fogságba került, hol 1458-ig, tehát 32 évig volt fogva. ׳ Innen megmenekülve, irta könyvét'.

״ Libellus de ritu et moribus Tureorum“ cimeh, mely terjedelmesebb é.s bővebb Georgievicsnek De. Turc. mör. című művéiiél. Á két líönyv tartalma sok helyütt teljesen azonos, de a tárgy rendezésében, vagy a kifejezések- ben nem mutatkozik azonosság. A nefes ٥^،M-t (lásd később) e sZerző is.

említi.

8) Bibliai .citátumainak és képeinek egy kis. összeálíítása.

״Omnes׳ declinaverunt, simul inutiles facti sunt: non est, qui faciat bonum, non est usque ad unum“. (Zsolt. Lili. 4.)

Ha az ösşzeş ker. népek egyesülnének a török ellen, ügy ״non diutius obsistet Turca Ch.ristiano, quam Ántí'ochu's Macliabaeo".

Zsifmond Agos^ lengyel Idrflynak kivánja ,...benedictionem illam ab Isaac in ۶acob difusam, Solomonis sapientiam".

A templomról m ondja: ״esse Cum terribilis locus et poı'ta coeli"'

(Gen. 28. ؛17.) ﺀ

APrognornina előszavában mondja, hogy a törökök közt lehet iga.) jós is, mert ״etiam gxtia ÍS'ael Eaianr

eius

propheta fuit ‘• ( N u r n 'İ —24.) A Prognominában mondja, hogy lia a kereSztények megbánják bűnei־

ket. Isten ibegmenti őket a tOrOköktOl ״ut Israelitis ob 'peCcata in servi־

tujem redactis tandem de sceleribus suis poenitentiam agehtibus servatorem miserit et in'liberlatem restitit“. (A bírák korában.)

De affiiet. utószavában így szólítja meg V. K árolyt: a török rabság־

ban sínylődök ״te suum Esdra^, Caesar inviCtissime., te suum Josue exiS-

timant futurum.'“ ٠

A .rabságban szenvedők l g imádkoznak: ״flsque quodormis Domine, exurge et n؟ repell.as in flnem". )Zsolt. XLIV. 24.)

0؛ s؛ ehas0nlítja a töröl؛ rabságot az egyiptomi rabszolgasággal,, a 'babyloni fogsággal,־ említi Jeremiás, siialmait.

II. De Turearum moribus.؛)

1 De T u r e a r u m r i t u e t c a e r e m o n i i s .

A törökök eredetéről.

(Be origine eorum.)

A z Örmények története azt tanítja, hogy a török egy szittya törzs, melyet Z1 É z ٩-nak, azaz izsmaelitának neveznek. Egy vezér a Kaukázuson átvezette őket egész Konstantínápolyig, mivel az örmény király árulást és jogtalanságot követett el katonáin.

Nem foglalkozom bővebben eredetükkel, lianem szokásaikat aka.

rom leirni. Nem fogok más írókat utánozni, hanem gyenge tehet- ségem szerint hűségesen leírom azt, amit magam láttam és hosszú gyakorlatban tanultam.

Mohammed eredetéről.

(De origine ktehemineti.)

Nagy és eldöntetlen vita van Mohammednek eredetéről, liogj' vajjon perzsa, vagy arab V01t-e? A zoknak van alkalmasint igazuk, k ik azt tartják, hogy izsmaelita volt és királyoktól származott, akilret Othoman-Sai٥)-nak és Sultanlar nak neveznek. A zt mond- ják, hogy születése alkalmával 5 ezer templom dőlt be, mely ese- mény a mi csapásunkat jósolta volna előre.

A templom vagy mecset.

(De templis ־seu mescliitis.)

Templomaik, az ő nyelvükön mecset٥) eléggé nagyok és fényesek. Ezekben semmiféle képet sem láttam, csupán eZen arab rweYverr i . szavakat; La lllaft IteU aP ekw nviet Iresril Allah.

.ل) Georgievicsnek ezen a törökök szokásairól szóló főműve 3 rés؟ re״o؛ z- lik 1. De Turearum ritu et caeremoniis (a törököl؛ vallásos szokásai). 2. De Turearum re militari (a törölíök hadügye), 3. De Turearum agricultura (a törökök földmivelése.) Mindenik rész kisebb fejezetekből .áll.

ליעמסאז )

٥ Ismael.

ינאמתע

נ) == osmAny = othoman. A Sai talán .lriba a plur. ragja á ׳- helyett.

ןאטלס )

٠ . A -lar és ■ler a törökben a plur. ragja.

•'') דנשמ arab szó.

Tanre bir Pegamber Hach,1) vagyis: ״Nincs.Isten, csakis egy, .Mohammed pedig az ő prófétája. A teremtő egy, a próféták egyenlőek.“ Vagy ez van felírva: ,Fila Galib Ilellach,؛) azaz:.

״Nincs oly hatatmas, mint Isten.“ A templomban nagy mennyi- ségű olajlámpa van. Az egész templom fehérre van meszelve, a padozat gyékénynyel befedve és szőnyegekkel diszitve. A templom mellett, magas torony emelkedik, amelyre papjuk ima idején fel- megy és fennhangon 3-szor ismétli e szavakat: Allah Hechber3),.

vagyis: ״ Az Isten egyedül igaz." Meghallván a kiáltást, össze-, gyűlnek a templomba az előkelők és akik ráérnék istentisztelettel foglalkozni. Azután az említett pap lejön és imádkozik velők.؛).

Ez egy éj és nap alatt 5-ször kötelező.5) Akik az imához jönnek, azoknak meg kell mosniok kezöket, lábukat és a pudendát.6}

Azután 3-szor vizet hintenek fejük fölé, miközben e szavaka't mondják: ElheniduLillahi,!) vagyis: ״Istenem dicsőségére.“ Azután leveszik saruikat.,' melyeket Patsmaghsy m k neveznek, a templom kapuja., elé teszik és a templomba mezitláb lépnek, némelyek meg Mesth ״)-nek nevezett tiszta sarUban.

Az asszonyok nincsenek együtt a férfiakkal, hanem egy meg- határozott helyen külön vannak, elrejtve a férfí'ak fülei és szemei elől.") Különbén is ritkán inenn'ekaz asszonyok templomba, rend- szerint Bairan ) idejében, néha pénteken is, amely napot ők Gsu- maagumn)-nak nevezik. Az éjHek 9-ik órajától kezdje a 12-ikig,

אל הלא אלא הללא דמהמ לו_םי הללא

ا) a mohamedán hittvallomás. ירכה

langre = ،eremO, isten és ר נ Ur = egy, török, 5רנמ؛\؛ j>cigham-Ur ל pró- teta, perzsa, קח Mk ל igaz, arab szó. A mondat helyes fordítása:' A teremtő egy, a próféta igaz.

אלפ בלאנ א לא ה ילא

؛) הללא

רגכא (< helyes fordítása: Alláh nagy.

*) A ׳«H،zzi»imárahívása, az ezzan, prophétai rendelet. Az imáráhívást azzal kezdi, hogy elkiáltja ״Allahu ekler“. (D'Ohsson, II. De la priére.) A.muezzin köteleSsége az istentiszteleten a templomi ének'et végezni (D'Ohsson, IV. Des ministres de la relig.)

Hajnalban a szdldt-al-szuhch, délben a szálát-al-zér, délután a szd- }át-al-ásr, este a szaldi-al-magrib és éjjel a szálát-al-isá.

ﺀ) A mosakodás ima előtt isteni parancs s következő részekfeől á ll:

3 <جﺀﻞﻠﻠﻫﺔﻏة ujjat a vízbe mártani s a ؛ejet megnedyesiteni, a szakáll״, áb- ؛ és kézmosás. Be a mosdásnak még számos mas módozata is van. A mosa- kodáspak ptipden mozzanatánál ١nás-más imát mondanak, többek, kÇzötj amit Georgievics is említ:' ״،;'־ hamd' ul-illah“. (D'Ohsson, II. De lablution)

דמחלא הלל

־)

8) קמשאב hasmg török szó.

הסמ

ا) talpnélküli finom bőrcípó.

I«) D’Ohsson, II. De la píére.

11) םארינ kiram a mohammedánok ünnepének török neve.

1؟ ןרבהעמנ gyülekezési n a p .— A pénteki nyilvános istentiszteletnek 6 feltétele v a n . 1. a varosban legyek, 2. a Szülén nagy képviselőjének jelenléte, 3. a pontos déli ima ideje 4. predikatio, 5) nyi٠lvanoss؛ g (legajább 3 hív'ő jelenléte), 6. szabad bemenet a templomba. Hasonlóak a bairam ünnepi iStentisztelet feltételei. (D’Ohsson, II. de la priére.)

14

mintegy éjfél középéig imádkoznak. Imádkozás közben a test folytonos mozgatásával és kiabálásokkal csodás módon kínlódnak

؛Igy h؟ gy gyakrgn kifogyva erejükből, aléltan rogynak a földre؛

Ha val؛ melyik nő ez időtől fogva viselősnek érzi magát, Ugy azt állítja, hogy a szent lélek kegye folgtán lett terhes. Es ha gyer- meket szül, úgy azt Nefes Oglu ')-nak, vagyis a szent lélek gyer- mekének nevezik, lgy .beszélték, nekem a O lgálóík, mert magam nem láttam s egyáltalán férfi e látványnál nem is lehet jelen.؛) Ellenben a férfiak Imádkozásánál gyakran jelen voltam gazdámmal.

٥ tt ez a szokás. Jmaközben falapjukat, mit az nyelvükön Tsalma :؛)-nak neveznek, nem veszik le, haneHujjukkal megérintik mintha f؟ l akarnak emelni, térdre esnek és a földet ﺀ megcsókolják.«) Keresztények.'jelenlétét az ő szentségeiknél isteH؛

tel؟ ״ dolognak tartják. Azt liiszik ugyanis, hogy a mosdatlgn emberei؛, mint ők mondják, templomaikat beszennyezik, mivel a keresztények nem alkalmazzák az ő szokásaik módjára tUlsokszor a mosakodást. Papjuk felmegy a szószékre s körülbelül két ófa

٥

؛ ssz؛ t ad el ٥؛ . ) A beszéd, befegz^se után 'két 'fiú megy fel, kik énekelve a؛ ják 0ا ة az imákat. Ezek éneke után a pap az egész néppel halkan énekelni kezd, )estüket oldalt rázva s csupán e szavadat mondják: La Illali Ilellah, csak egy az Isten׳. Ez majdnem 'ggy félóra hosszat hangzik, miközben Adózgatják magukgt. Az ilyen szertartás, mint az ima és prédikáéió, , nincs mindén nap,

؟sa k b ő jt iúején é؟ ünnepnapon pl. ب az éjnek 9-ík Órájától a 12-ikig. Némelyek a pénteket is igen állásosán tartják ünnepként.

A böjtjükről.

(De quadragesima eorum.)

Böjtjük ؛s van, az ő nyelvükön Oratz ؛)-nak nevezve. Minden ,évben egy h'ónapot és hetet bőjtoinek, de ntm raindig ugyanazon Időbe؟ , hanem ha pl. ez évben januárhan bőJtOlOk, jöAőrC február؛

ban. Igy sorba mednek, úgy hOgy 12 év leforgást alatt egy évt!

؛ ٥٥ ןאלגוא

ذ , nefesz oglan, töröli kifejezés. — Marraccius (ProdD- lyus. 1698) emffi, hogy e mondat leírja Geor؟ evics és a Libellus de r؛،u et iporibus TurcorUhi ismeretlen szerzője, akit ő Septemcastrensisnek t^rdélyí). nev؟z, jnert Erdélyben esett tökök fogságba A ket iro alil- tását valOlapságnak mondja.

أ) T.:i. -a. nők imájánál.

y Csak». török szó.

*) Az imánál történő testtartásnak 10 mozzanata közül az első, hogy az imádkozó egyenesen áll Azután ujjait válla fölé, ٥ ٠ m y á b 3 n tartja; 3-s؛ or egyenes؟n 11؛ , egyszer meghajol, 3-szor ٥ és k؛tszer arçcal a földre boriil (de azt nem csókolja meg.) (D’OlSson, II. De la

priére.) '

A hitszónok ﺀﻢﻟﺀه)־د kötelessége ؟ inden pénteken a nagy déli isten- tisztelet után prédikálni, ( ؟؟’ hsson 11. De la priéie) Az imam 2 beszédei chutba, tart pénteken, (Goldziher, Muh. Stud. Halle İ8 9 ؛ . II. 40.)

;) Csütörtökön nincs ünnepélyes isten tiszteiet.]e1n tehető fel, hogy Georgievics a péntekivel téveszti össze, mert 'azt is említi.

") ؛ורוא uruds török szó.

és 1.2 hetet áldoznak Istennek a tized helyett.؛) Böjtben egész nap semmit sem fogyasztanak, se kenyeret, se vizet.‘؛).De ha fel- tűnik a csillag, mindent szabad enniök, kivéve a megfojtott aiat- nak és disznónak húsát.5) A megfojtott állatot Murdar 4)-nak nevezik, 'azaz hulla, vagy tisztátalan,׳ a disznót pedig Domuz I) * * * 5 *)-nak.

A böjt befejezte után a 'paschát 'ünneplik (amit. ők Baira-nak neveznek) nagy ünnepséggel 3 napon, át.״) Kézül és lábuk körmeit bekenik egy kenőbscsel, melyet ők Chna 7 8)nak neveznek s mely a körmökét megpirositja.؟) Ugyanazon kenőcscsel kenili be a lovak farkát és körmeit is. E festék tartósan megmarad, lemosni vagy letörölni nem lehet S' ezért a köröm mindig piros marad tőle, ha csak a gyökérből üjra ki nem nő. A kézről azonban gyakori mosás által eltávolítható. Az asszonyok nemcsak körmülíet, hanem kezüket és lábukat is bekenik e festékkel.

A körülmetélésről.

(De circumcisione.)

A körülmetélést, amit az ő nyelvükön Tsunetli 3)-nek nevez- nek, nem a 8-ilí napon végzik, mint a zsidók, hanem csak midőn a gyermek 7-ik vagy 8-ik életévét betöltötte s .jól tud beszélni.؛.) S e szokás azért van náluk,؛؛) mivel a körülmetélés előtt a gyer- meknek' hitvallomást kell tennie azon szavakkal,' melyekről előbb mondottuk, hogy a templomban fel vannak írva.2؛) A hitvallomás- I) A böjt egész ramazan hónapban kötelező. Miután a mohammedá- nok holdévet szállítanak, és a napév kiegyenlítésére nem'alkalmaznak intei'- k؟ lált hónapokat, mint pl. a ؟ sido؛؛ a második d d rt, eszerint a ramazan hónap 33 év alatt körüljár az év minden,szakán. Tehát helyes Georgrevics állítása, hogy ,a bőjthónap nem esilt minden év.ben ugyanazon időbe, de az nem áll, hogy minden évben egy liónappal később van a bőj،.

؛) A böjt a táplálkozástól való teljes tartózkodás és tart a reggel első órájától napnyugtáig. (D'Ohsson, III. De jeUne.)

8) D'öhssón felsorolja a tiltott áíátokat, köztük a sertést is. Epiliti továbbá, hogy a megenged؛« állatokat előírt sz'abályok szerint kell levágni,

különbén tiSZtátalanOk. (IV. De la nourriture.) ראדרמ

)

٠ = tisztátalan, töl'ök szó (murdár.) ,וטוט

)

٥ iomuz vagy domuz, töröli szó.

״) A ramazan hónap befejezése után következik a bairam ünnep.

(Bairam török szó, egyértelmű aZ arab id szóval.) ,Ez ünnep, melyet .nyom- han a böjt után ünnCpelnek id-fltr, böjttörőn'elí neveztetik s 3 napig tai't.

70 nappal k(sőhb ünbeplik az id-ül-kurbán, áldozó ünnepet 4 napig. Ezt nem említi Georgievics.

7) אנח arab szó = rubia tinctoria.

8) Bairam ünnepén piros 1'uhát szoktak viselni. (D'Ohsson. IV. Du vétement.)

8) ,ףינס arab szó, jelent minden hagyományos szokást.

>٠) A körühnetélendO gyermek kora nincs tOryény által elő.írva, de ípár a régiek véleménye szerint legalkalmasabb a 7-ik esztendő. (D'Ohsson.

II. De la cjrconc..

؛؛) Hogy mikor már 7 - 8 éves a hú, akkor metélik körül.

أ

؛ ) D'Ohsson nem ehtliti a hitvallomás't, hanem arról éi'tesít, hogy a

korkezénekhüvelykujját, melyet Parmaclt ؛)-nak neveznek,kinyUjtja.

A fiút nem viszik a templomba, hanem szüleinek házában metélik körül, lly'en ünnepségnél gyakran jelen voltam. A barátokat meg- hívják lakomára, melyre finom ételeket készítenek mindenféle húsból, amelynek élvezése meg van engedve. Néha (már mint a gazdagok) levágnak egy ökröt, megnyúzzák, beleit kiveszik s egy juhot tesz.nek helyébe, ebbe egy tyúkot, ebbe egy tojást s azt egészen megsütik a nap díszére. Azután lakoma közben kihozzák a körülmetélendő fiút, akinek az orvos, ki ehhez ért,2) makkját feltakarja s a visszahajtott bőrt egy szerszámmal m'egragadja.

Azután, hogy a fiúnak féléimét eloszlassa, azt mondja, hogy más- nap fogja végrehajtani a körülmetélést s ezzel eltávozik. De nem- sokára visszatér, azt színlelve, mintha valamit elfelejtett volna, ami az előkészülethez tartozik s hirtelen levágja az előbőrt٥) s a sebre egy kevés sót tesz. Most már M u s u lm a n -i, vagyis körül- metéltnek nevezik a gyermeket.‘) (Nem a körülmetélés napján adnak a gyermeknek nevet, hanem mindjárt a születés napján.)ا ) Azután 3 napig folytatják a lakomát. A körülmetéltet nagy pom- pávai a fürdőbe viszik. Hazatérve, körülviszik a vendégek között, kik ajándékokat adnak neki. Némelyek selyemruhákat, mások ezüstserlegeket, mások ismét pénzt, vagy lovakat, az asszonyok pedig ingeket, zsebkendőket s más ilyesmit adnak, amint a ven- dégeknek kedve tartja, vagy vagjroni állapota megengedi. A nőket nem metélik körül, csupán az említett szavak vallása által válnak muzulmánokká. Ha valaki keresztények közül önként térve a mohammedán hitre, eltűri a körülmetélést,٥) ami a nehéz teher és súlyos adó miatt gyakran meg is történik, akkor azt a város összes utcáin és terein körülviszik nagy tiszteletben, a nép Orömrivalgása és kürtharsogás mellett. Neki is adnak ajándékot és fel van mentve az adó fizetése alól, amit az ő nyelvükön Haracs ’)-nak neveznek. Nyerészkedési vágyból sok görög, kiket

körülmetélés alkalmával az ־'«a״־ különféle imát mond. Különbén az ez alkalmi szokásokat nagyjában úgy írja 1؟ , mint Georgievics. Említi, hogy a circumcido, a^szülői h3zban történik, melji alkalommal nagy ^nöégség van együtt. (II. De la circonc.)

1) Nem hüvelyk, hanem mutatOUjj, melynek török neve יג٥רפ דהאש

s á M d - p a r m a g . ١

ا A körülmetélő, sunneth — dsi legtöbbször egy borbély. (D'Ohsson, 11. De la circonc.)

ا) Természetes, hogy ez eljárás nem általános szokás, hanem talán egyik-foásik körülmetélő fogása.

*) M u s u l m a n םלסמ nem jelent körülmetéltet, hanem az iszlám val-

Íást hívőt.

٥) I ؛t Georgievics felsor01 néhány szok؟ os török nevet.

említi, hogy a sUletéstOl sz á rn 0 ،؛،t 40 nap alatt szoktak a gyermeknek, akár fiú, akár ICány, nevet adni. (II. De la cirConc.)

«) Aki meglett k0rában_ tér az iszlam hitre, az fel van mentve a cir- cumcisio alól. (D'Ohsson II. De la circonc.)

') ؛ארח, amiből a magyar harács származik.

Vrumler 1)-nak és albán, kiket Arnaut ٥)-nak neveznek, . metéltet؛

magát körül. De ha valakit erőszakkal metélnek körül, pl. azt, ki egy muzulmánt üt, vagy szidalmaz, vagy Mohammedet káromolja (amint láttam, hogy egy görög püspökkel megesett), ügy annak nem adnak semmiféle ajándékot, az adó fizetése alól azonban fel van mentve, mint a többi muzulmán.

Papjaikról.

(De sacerdotibus eorum.)

A papok, az ö nyelvükön Talismanler-nek 3) nevezv.e, keve- set, vagy épen semmit sem különböznék a laikusoktól, sem pedig a'főpapoktól (amilyenek nálunk a püspökök.) Nem is követelnek 'tőlük nagy tudományt, elég ha a zAlkoran-14) és a M11ssaphb)-01 tudják olvasni. Azokat:, kik a szöveget magyarázni is tudják, már tudósoknak tartják. ٠) Ugyanis nem közönséges török nyelven adatott Mohammed által ٠a korán, hanem arabul s tilosnak tartják köznyelvre fordítva leírni, A papokat a nép választja, de hiva- tálukért járó fizetést a királytól 'kapnak. Van feleségük és úgy ruházkodnak, mint mások. Ha sok. gyermek miatt nem elegendő a fizetésük, nemesemberhez méltó foglalkozást űznek:, iskolákat vezetnek, vagy könyveket irnak. flgyan nem láttam nálok

nyom-

dászokat, de kitűnő papirt készítenek. Vannak, kik mással fOglal- koznak, igy vannak szabók, cípés-zek és ehhez hasonlók,

A s z e r z e t e s e k r ő l . (De monacliis.)

Nem hiányzanak náluk a szerzete.sek sem, akiket Dervkler}■

nek neveznek. Ezeknek'három rendje van. Az első teljesen vagyon- talan.'Szinte meztelenül járnak, épen csak a pudendát takarják el juhbőrrel s fagy idején hátukat is betakarják bőrrel. Oldalukat, .٠) Vrum-lar vagy Rum-lar szót Leunclavius János, Georgievics flata- labb kortársa .így Magyarázza: Rutn-ili, görögű.l, ؛؛!avia, jelenti a római területet, vagy؛؟ a görögöket, kik a byzanti uralomban' a rómaiak utódai.

l؛ ؛ zöns؛ gesen Vrumili-nkXi növezik őket a törökök. (Historia musulm. Frank- furt, 1591.). ٠

ﺀ) Arbanos a törököknél azoir vidéket jelenti, melyet a görögök a?(5av׳:a-nak neveznek, azelőtt pedig áX؛؛avo;-nak, ainiből az albán név ma' is hâşznglatos. E j'idék lakóit m'a kOzönségCsen arnautleri-ná nevezik a-törö- .kök. (LeunclaV'ius, ugyanott.)

بة ٠ ﺀ )

٥ tilsim (többese ןאמס^ט talisman), a görög ١و؛'?,ﺀ٠إد־, pap. jelen, tésben .nem használatos. E hibáról szóltunk már. - A templomi szolgá- latra rendelve van a hitszópok, hhatib, ki a pénteki istentis؟ téletet rendezi, az ﺀ'«־ﺀيﺀ«ا ki a mindenpapi.kultuszt végzi, a muezzin és a szolgák. (D'Ohsson IV, Des ministres de la religiOn.)

ןארק^א )

٠ aí-korán.

ךח צמ . )

٥ mdszhdf a korán egyik neve.

٠) A vallástörvény tudósait, kiknek, kötelességük a koránt m.agyarázni, m u/ti-ná nevezik. (D'Ohsson, IV. De la hiérarchiei)

שיורר ')

Georgievics Bertalan élete és művei. 2

8

keziiket, lábukat s fejüket semmiféle ruhával nem födik be. Ala- mlzsnát kéregetnek keresztényektől, törököktől egyaránt Alahici, 1) az Istenért. Ezek egy Masladi ר nevű füvet nyelnek el, amitől annyira elkábulnak, hogy mellüket és karjaikat megsebzik látszó- lag minden fájdalom nélkül. Fataplót gyújtanak meg s fejükre, mellükre és kezükre teszik s rajta hagyják, míg az hamuvá nem ég. 5) A szerzetesek egy másik rendjét láttam, kiknek át van szúrva szemérmük s egy 3 fontnyi ércgyűrűvel lezárva a szűzies- ség megőrzése végett, mert így ki vannak zárva a nemi kö؟ ösü- lésből.إ ) A 3-ik rend tagjai ritkán mennek ki az utcára. Ejjel- nappal a templomban maradnak, melynek szögleteiben sátraik vannak. Mezítláb s fedetlen fővel, csupán egy szál ingben .járnak.

Gyakran bőjtölnek s kérilí istent, hogy tárja fel előttük a jövőt.

A török fejedelem ezektől szokott tanácsot kérni altadviselés előtt. ٥) M o h a m m e d h a g y o m á n y a i i r á n t i t i s z t e l e t r ő l .

(De reverentia, quam exhibent Mohammeti traditionibus.)

Mohammed hagyományaival és rendeleteivel szemben oly nagy tiszteletet tanusit.anak, hogy nemcsak hogy az istent nem káromolják, (ami nálunk gyakran megszokott esni), hanem még a papirszeletet is, melyen Írás van, ha látják, hogy a földön hever, úgy azt felemelik, csókolgatják s valamely falhasadékba helyezve elrejtik, mert bűnnek tartják az oly lapot, melyre Isten neve, vagy Mohammed törvényéi vannak írva, hogy azt lábbal tiporják. Nem is mer senki sem kereszténynek, vagy más hitű embernek koránt, vagy más valamit irataik közül eladni, nehogy elejtve, azt lábbal tapossák, mert különbén halálbüntetéssel sujtatnak. E tekintetben ők bizony jobbaknak mondhatók nálunknál. I) * * * * * * 8

I) Allah-iciin töröli kifejezés.

ا) Maslak Kunos szerint arab szó, mely valószintileg a spanyol nyelv közvetítésével terjedt el, a többi európai nyelvekben is. Az olaszban

»־asóío-nak hangzik, az európai gyógyszerészeiben pedig massac, masloc, masasc nevek alatt ismeretes. Még ami nyelviinkbeli maszlag alak áll Íegkö- zelebb az arab eredetihez. (Nyelvlud. Köziem. 31:127. 1,.) A maszlag szót a Nyt. Sz. Tinódi, Pázmány korából ismeri.

8) D'Ohsson emlíü, hogy vannak elcsapott szerzetesek, kili városról- városra járnak s koldulással tengetik életöket (IV. Des derwischs.) Nincs kizárva, hogy némelyiktik a Georgievics által felsorolt bUvészi mutatványok- kai akart hatni a közönségre. Ezeket rifai derviseknek nevezik.

٠) E rend létezése alkalmasint tUlzás.

٥) E 3-ik helyen é'mlített dervisek leírása na'gyjában megegyezik D'Ohsson leírásával, ö is említi, hogy a nap különböző órájában'bizonyos imákat kell mondaniok, a Írorán különféle helyeit énekelniök. Némelyik rend igen nagy tiszteletben áll. Ruházatul؛ leginkább barnás szinti. Viselnek turbánt, melynek !'odrai különböző rendnél más-más szintiéi؛. (IV. Des dei'- wischs.)

(Dc scholis ipsorum.)

Vannak iskoláik is, az ő nyelvükön O ckm chgirleri 1)-nek nevezve s tanitOik, kiket Hogsialer*)-nek neveznek,, lérfiak és nők. De külön tanítják, a térfiak a fiukat, a nők a leányokat astronomia, filozófiai és költészettanra. Tanulás közben tiszta hangon kiabálnak s testüket oldalvást hajlongatják. A művész!

zenét nem ismerik, de verseltet ltöltenek megállapított szabályok szerint, még pedig minden v.erssornak 11 .szótagból kell állania.

Igy pl. az Assich ٥) istennőnek szentelt szerelmi költemény, 4) mely- nek fordítása így hangzik:

Egyből tíz lett szomorltodásom.

A teremtőtől kértem segítséget.

Elhanyagoltam hazámnak meglátogatását, Alit tegyek ? Nem tudom legyőzni gondolatomat.

A házasságkötésről.

(De matrimoniis contractione.)

Az ő nyelvültön £ é í «1 :/í٥)-neknevezettházasságilyen: Eskü nélkül lépnek házasságra és hozomány nélkül؛ feleséget vesznek.

Sőt kénytelenek megvenni anőket, nenl mint pl. a róiUaiak, kiknél szokásban volt a vöt venni és nem a menyet. Nincs a meny- asszonyon semmi ruha, vagy disz, amit. a vő ne lenne kénytelen megvásárolni az apóstól. Válási olt náluk az erkölcstelen élet, vagy a magtalanság s ez ügyekben a biró dönt. A megvett szol- gákat is összeházasítják, de a tőlük származottalt "

maradnak.

Iskoláikról.

؛) Okmah-girler nem főnév, hanem' két törölt Ige: olvasni menni.

A nyilvános isltola, »־،«،؛, ’nyitva áll minden szegény gyermek számára, kiket irni, olvasni, hittanra és nyelvtanra tanítanak. Az egyház költségén lak؛ st és táplálékot Is kapnak az iskolában. A magasabb folCU kollégiumok, rnedresze, jogászokat és theologusokat ltépeznelt s többek között JOldrajz, történet orvbstan, physika, metbphysika, dstronomia, mathematilta az eíői adott, tárgyak (D'OhsSon, ÍI. Des témples.) GeorgieviCs itt összezavarja az elemi és felsőbb iskola ؛bírását

٥) Hodsalar török szó.

קשאע

٥٠ arab szó, jelenti a szerelmest. A mohammedánok, kik monotheisták, nem hişznek ltülön isteneit, vagy istennőkben.

٠) Georşieviçs h؟ zz۶ a törölt eredeti terset, mely 4 rimes sorból és minden sor 11 ؟zótagból áll. A rím mind a 4 sorban egyepio.

٥) Evlenmek tör؛ k ige, jelenti házasodni. - Hogy a házasságkötés tör- vényes legyen, hat feltét؛ lheZ yan kötve : 1. a kölcsönös nyilatkozattétel;

2. az előiíí szerta؟t؛ s؟ lt betartása ; 3. a fajfentartás szándéka; 4. nagyi kprırşâg és ép؛ lméj؛ ség ; 5. ٩ fe؛؟lt szabgd elhatár0؟ ؛ sa.; a kötelesség tele- sítésénbk megfogadása: Azonkívül tartozik minden férfiti, ha megnősül, a nőnek nászajándékot (milir) adni, pénzben, ékszerben, vagy bármi más tárgyban. A válás (talak) törvényeden meg van engedve. A szolgált is házasodhatnak. A szabad emfeer legfeljebb 4, a .؟؟Olga 2 feleséget arthat.

(D'Ohsson, V. Du mariage.) Feltűnő, hogy Georgievics nem emllti a több- nejUséget.

2٠

20

(De .peregrinatione illorum.)

A zarándokok, kiket Hogsilar l)-n3k neveznek, meglátogat- ják az általuk szentnek tartott helyeket, Mekkát és Aledinát, miként a miéink Jeruzsálemet. 2) Azt mondják ugyanis, hogy ott halt meg Mohammed. 5) De a zarándoklásnak nemcsak 'a vallásosság és foga'dalom az oka, hanem a ,nyerészkedés is. Ugyanis, miután meglátogatták a Tsarochiymk nevezett sarUt, mely.be. van ara- nyozva s- a templom, mennyezetéről lefügg,5) összevásárolnak Chum 8) nevű finom fegyvereket s e'zt eladva, nagy nyereséggel térnek haza. Hazatértökben némelyek fogadalmuk folytán tömlők- ben vizet visznek az utákon, s a szembejövő szomjasaknak adnak belőle ingyen; m ások'Saját ügyeiket végzik. Ha valaki, útk.özben bármely módon meghal, ha nem is érkezett még Mekkába, a'zért azt a zarándokok közé számítják...

Zaránd.klásukról.

Mohammednek Mekkában végzett csodáiról: hogyan és mily időben teszi azt.

(De miraculis íVlohanuneti VIecbae factis

e،

quae modernis,. quoque temportbus ajunt eum facere.)

Nem tudom, hogy vajjon csodáknak, vagy csodás fecsegések- nek nevezzem-e azt, ami Mekemmediner) nevű könyvükben el van mondva. Azt mondják,ugyanis 'S meg. is vannak róíagyő- ződve, hogy m'időn Mekkát felépítették, isten Mohammed által, megparancsolta a hegyeknek, hogy mindegyik hozzon köveket i١iekka felépítésére. Miután már mindegyik meghozta a kőadót s ezekből felépült és elkészült Mekka, egy Araphat Dag nevű hegy elkésve érkezett meg, mivel távolabbi vidékről jött. Mikor a

‘I גאוד = kadsi.

Minden muzulmán kötelessége egyszer életében Mekkába, a kába szentélyhez zarándokolni. (UOhsson, III. Du pélerinage.)

ף Mohammed Medinában lialt meg 632 jőnius 8-án. D eazarándoklás nem Medinába, hanem Mekkába történik a káháhóz.

٠) Csarik, török szó. - Mohammed ٠ip؛ it, mint reliquiákat, .egy érte- sítés szerint a hebroni mecset imámja őrzi. (Goldziher, Muh. Stud. İÎ. 362.)

٥) Georgievic؟ sohasem volt Mekkában s így ily valótlanságokat, mint a bearanyozott sarU, vagy a következő fejezetben említett Moharbmed kép- mása a templomban, csak elhitettek vele, vagy a saját fantáziája fes- tette így le. ٠

٠,) Csotoak török szó, jelenti a buzogányt:

؛׳) A. Muhammedijje mystikus izti terjedelmes költemény, melyben a mohammedán dogmatika töb؛ pontjai. különösen a prófétákra vonatkozó tanok vannak versOs alakban előadva. Szerzője Muhanimed (iqnen a könyv cime) Cselebi Jazidzsizáde (mCgh. 854 = 1450 Galipoliban.) Szerző arabul 1'rta

e

könyvet, testvér'e Bidzsán ״Anmr aM sM itur cim a)a،؛ (A sz؟rel- n.esek világoSságai) إ török nyelvre fordította le. Erdélyorsz؛ gban a török birodaloiphOz valO politikai viSzqny folytán a török nyelv számos ismerője akadt. Közéjük taitozik Házi JánOs isj ki e munkát magyarra f؟؛d؛tottá.

Ezen fordítás megjelent Kassán 162ő-ban. (G oldzier Philolog. Közlöny 1880., 119. lap és ؛،:؛agyar könyvszemle 1880. nr. XXXI.)

hegy Mekkát felépítve látta s belátta, hogy az ő kövei mái' feles- legesek, keserves sírási'a fakadt. Midőn Mohammed látta, liogy a hegy sir és bajának okát megtudta, így szólt Ítozzá: légy nyu- godt és ne ,szomorkodj, tedd csak l'e ott egy helyre adódat.. Amely zarándok e kő fölött nent imádkozik, annak' zarándoklása haszta- lah és nem tetsző,lesz. Avval Mohammed a követ lábával meg- ütötte s ihatatlan vizet, liozo'tt ki 'belőle, melyet Abzemzemsui,ع)..ل vagyis tisztító víznek nevezett. E vízből minden zai'ándok egy kis edényben haza szokott yinni s ha valaki közülök meghal, a ruha־

kat, melyekbe׳ a,١ halottat öltöztetni szokták, bgfecskedezik e vizzel összes bűne kiengeszteléseül.

Azt is mondják, hogy senki se jöhet Mekkába anélkül,'hogy M oham ednek ne lenne tudomása megérkeztéről. A. zarándokok kilétét azután Mohammed felfedi az őroknek (kik .mind eunuchok.) Ha az ilyen Hagij, vagyis zarándok, ׳I'abló volt, vagy gonosztevő,' vagy keresztény, vagy más .valású ember, ügy az említett,őrök׳

meggátolják őt a Mekkába való belépé.stől. Különbén. Mohammed holtteste nincs ott, mint némelyek állítják, hanem, csak képmása van a templom falába vésvé, azt Csókolják s a-zután h.azatérnek.. Ilyen' -hazugságokat csodáknak hisznek e hitetlenek Mohammed folytán.

De még sokkal nevetségesebbeket is hisznelr, amiket restellek itt elmondani. Szeretném, ha a tisztelt olvasó valamely töröknél kér- dezősködnék> hogy í'gy'áll-e a dolog s akkor׳ meggyőződnék, hogy a zarándok؛) tiszta igazat mond.

Alamizsnáikról.

(De eleemosyna eorum.)

Van n.ekik imaretti ٥) nevű menhelyük, királyok hagyatékából alapítva, ahol eledelt adnak a szegényeknek és zarándokoknak.

Mindenütt más a táplálék. Van hol rizst (.Pirimets Tsorbai)-nak n.evezve)'׳adnak hússal, másutt Bogdaiasb)-[ vagyis búzából való főzeléket. Elég nagy darab kenyeret kapnak melléje és -italúl vizet.

Különbén senkinek sem adnak ott helyet a meghálásra, vagy al- vásra,_ hanem van egy más׳ nyilván'os hálóhelyük, a Charmats aurie*), ahol ingyen fogadnak be mindenkit. Agyak nincsenek ben'ne, hanem.sZenán,, vagy szalmán hálnak.

a mekkai szent forrás neve. Magát םזמו

. víz a psrzsa nyelvben

;א ) 1

t összefüggésbe hozták egy .perzsa szóval, mely mormolast

؛ a Zemzem sz

orrás, mely mellett !teákat mormolnak. (Gold^iher ,

؛ felsnt s így Zemzem a

Muh. Stud. I. 148 és ,170.) A prófétáról több csoda keling. Igy. többek akár a

؛ 1 a szomjúság oltására

؛ között, hogy képes vjzet előhózní ak

.) 382 . 11 . ritUáliS mGSakodás számára. (Ugyanott

. Ge۶rgievics

؛.

. S) Peregrinus ^t

Az imaret-ben tanulóknak és szegény emfaerekpek nyuj -

תראמע

؛>)

l. A mohammedán

؛ 6

־ böl, húsból és( fozelék

؟ nyé

؟ éleimet Hely au k

؛ tanai

ez' intézmény

"

؛ ' fejedelmek nagy összegeket hagyományoztál

) OOhSSon II. Des templeş

. a ،'izslevest

؟,؛

jele ؛ ejezés

؛ ٩i Pirinds-csorba tör^k )

٠

Bugdaj asi, búzafőzelék, török kifejezés .

) ٥

. 6 ( östeefetlen szó

22

(De victimis eorum.)

Áldozatokat is mutatnak bej leggyakrabban fogadalmi áldó- zatokat, amit törökül is, arabul is Chorban 1)־nak neveznek. Beteg- ségben ugyanis, vagy veszélyben megfogadják, hogy egy juhot vagy ökröt — kiki tehetsége szerint — fognak áldozni egy bizo- nyos helyen. A fogadalmi áldozatot azonban nem égetik el, mint a zsidók szokták, 2) hanem a levágott áldozat bőrét, fejét, lábait s a hús egy negyed részét a papoknak adják, egy negye- dét a szegényeknek, egy negyedét a szomszédoknak. A többi részt az áldozók elkészítik maguknak eledelül. ٥) De nem kell a fogadalmat teljesiteniök, ha a betegségből vagy veszélyből nem menekülnek meg. Náluk ugyanis minden feltételhez van kötve:

adok, ha te is adsz. Hasonló szokás látható a görögöknél, örmé- nyéknél és Azsia más keresztény népéinél is.

A hagyatékokról és végrendeletekről.

(De legatis et testamentis.)

Ha valamely muzulmán halála előtt végrendelkezni akar, ügy összehívja barátait és rokonait, s ilyféle hagyatékot te sz : Vezes- senek vizet messze vidékről valamely kórházhoz, templomhoz vagy egy száraz helyre, ahol emberek szoktak járni. Teszik azt Hairitsi*) azaz kegyeletből és Gsianitsi ؛؛), a Íélekért. Mások meg hagyományozzák, hogy foglyul ejtett vagy, megvásárolt szolgákat bocsáss'anak szabadon. Az asszonyok pedig, e nem t. i. nagyon babonás, a katonáknak pénzt hagynak örökbe bizonyos számú keresztény megöléséért. Azt hiszik, hogy ez lelkűknek nagyon üdvére fog válni. A királyok és más tehetős embereit templomo- kat és kórházakat építtetnek..)

A halottak szertartásairól.

(De caeremonia defunctorum.)

Ha a muzulmánok közül férfiú hal meg, úgy a férfiak gon- doskodnak temetéséről, ha nő hal meg, úgy a nők. A holttestet megmossák, fehér vászonba öltöztetik s azután kiviszik a városon

Á ld o z a ta ik r ó l.

I) זאב־דק, a héber .ןברק ٥) Levltlcus I. 2.

3) ilinden hívő kötelessége vagyoninak egy részét a szegények szá- mára feláldozni. (Zakat.) Azonkívül kőtelező a bairam ünnepi áldozat, melyet az ünnep második részében mutatnak be. Az áldozati áll؛؛ egy részét az aidozOnik keli megennie, a többit a szegények közt osztják fel. ؛D’Ohsso؟

1؛. De la dîm؟ .) A nagy ünnepen (td-al-hrban) minde؟ család apnyi bárányt áldoz, ahány fellőtt családtag az elmult évben meghalt. (Goldziher, Muh. Stud. I. 240.)

٠) Chajr-icsiin a jó végett, török kifejezés.

٥) Zán-icsün a lélek végett török, kifejezés.

٠) A kórházakat többnyire a fejedelmek alapították. (D’Ohsson, 11.

Des temples.)

kívül valamely helyre.!).A templomban ugyanis tilos az elteme- rés. Elől mennek gyertyahordozók, utánuk a papok és énekelnek, mig a sir helyére el nem érnek. Ha az elhunyt szegeny volt, ügy a temetési költségeket az utcán gyűjtött pénzből ledezik.

A - ' n ev e z e tt s írb o lt ép ítésérő l.

(De aedificio sepulchii T u r b e dicto.)

Az eltemetett királyok fölé templomot építenek (a királyokat ugyanis a városban temetik el), míg a gazdagok é's szegények fölé is 01tárfélét emelnek, de magasan, hogy a vadak ne bántál־

mázhassák s a helyet be ne mocskolhassák. 2) A sírhoz gyakran kimennek szomorkodni s pogányok módjára áldozatot tesznek a síremlékre a meghalt lelkeért.*) Az áldozatul hozott kenyeret, hdst, sajtot, tojást vagy tejet megeszik a szegények, vagy az ég madarai, vagy a hangyák. Azt mondják, hogy egyaı'ânt kedves Isten előtt, ha alamizsnát adnak akár a szűkölködő állatoknak, akár az embe- reknek, csal؛ isteni szeretetből adják. Sokaktól láttam, hogy elzárt madarakat, kifizetvén árukat, szabadon bocsátottal؛, mig mások a folyókban levő halaknak kenyeret dobáltak isteni szeretetből. Azt mondják ugyanis, hogy ők a szükölködők iránti e jóságukért bő jutalmat fognak nyerni istentől.

2. Oe Turearum re militari.. 5)

A török birodalom élén áll a szultán. Tisztviselői az európai és ázsiai satrapák, a hadvezérek, kik feltétlenfil engedelmeskedni tartozna!؛ a szultán parancsainal؛. A szultán körül vannal، tanács- adói, testőrei, kamarásai és a hírnökök. Tisztviselői közé tartoz- nal، még az Írnokok és adóbehajtók. Az előkelők és satrapák bir- tokai öröklés által nem szállnak az utódokra. A szultán annak adja, akinek jónak látja, amiért a birtok átvevője köteles bizonyos számú katonákat szolgáltatni. De az előkelőknek személyesen is

') A halottnak, akár férfi, akár nő, vagy gyermek, egész testét meg kell mosni. A férfihalott rtegmOsásánai nem lehet nő

Jen

és vigzont

a

nőné) ttjog a férfi jelenléte. A halottat megmosása után nyomban ؛e؛öltözte- tik. A ؛érfipak 3, a nőnek 5 darab halottas ruhája van, melyek ؛el(ér s؟ í- nűek. Azután ح halottat ؛ ״ temetőbe viszik, mikOzben halkan énekelnek és imádkoznak. (D’Ohsson, II. De la priére.)

הינרת

ا) arab szó'. Az összes Georgievics kiadásokban helytelenül 1ﺀﺀ،ةﺀ átírás van.

8) A sir fö؛e hantot készítenek és, elől és hátul rendesgn egy függő- leges kődarabot állítanak fel. Az előkelőbbek sírjai szebbek és gyakoriak a mauzóleumok is. (D Ohssop, II. De la priére.)

*) Nem csak pietásbój látogatják meg a mohanjmedán népek a siro- kat, hanem az a hit van páluk elterjedve, hogy a sir meglátogátása és az Ott mondott imák és adományozott áldozatok állal az elhunyt megsegíti őket a bajból. (Goldziher Muh. Stud. JI. 30Ş)

٥) A törökök hadügyéről szóló 11 kisebb fejezetnek rövid tartal- mát hozom.