Az els ı fokú tárgyalás jelent ı sége

AZ ELS İ FOKÚ BÍRÓSÁGI

TÁRGYALÁS

A bíróság eljárásának formái

Tárgyalás – kötelezı, ha a vádlott büntetıjogi felelısségének megállapítására bizonyítást vesznek fel.

Nyilvános ülés –, hasonló a tárgyaláshoz (pl.

tárgyalásról lemondás esetén vagy a másodfokú eljárásban).

Ülés – ritkán alkalmazott eljárási forma (pl. a nyomozási bíró eljárásában)

ügyfélnyilvánosság + akit idéztek vagy értesítettek

Tanácsülés – a tanács tagjai és a jegyzıkönyvvezetı vannak jelen – tárgyalás elıkészítése során,

jogorvoslati eljárásban és határozathozatalnál fordul elı leginkább.

A tárgyalás nyilvánossága

Korlátozások

a) Helyszőke miatt a hallgatóság létszámának meghatározása

b) Életkor (14 év alatti, 18 év alatti)

c) Nyilvánosság kizárás (zárt tárgyalás vagy – nyilvános ülés esetén - zárt ülés) indítványra vagy hivatalból

elrendelésének okai:

- erkölcsi ok

- kiskorú védelme

- más résztvevık illetve a tanú védelme - minısített adat védelme

Jogorvoslat a nyilvánosság kizárásáról szóló határozat ellen

Kik lehetnek jelen a zárt tárgyaláson?

- az igazságszolgáltatással összefüggı feladatokat ellátó személyek, ha a bíróság megengedi

- külföldi vádlott illetve sértett államának konzuli képviselıje ill. külföldi állam hatóságának tagja

- sértett ill. vádlott érdekeit képviselı személy, ha nincs a sértettnek képviselıje ill. a vádlottnak védıje (kiv. minısített adat védelme)

Résztvevık titoktartása

Zárt tárgyaláson hozott határozat kihirdetése

Az els ı fokú tárgyalás jelent ı sége

Mindhárom funkció együttesen van jelen.

Bőnösséget megállapítani és büntetést kiszabni – ha a tv. kivételt nem tesz – csak tárgyaláson lehet.

Egyes alapelvek csak itt érvényesülnek, mások itt teljesednek ki.

A bizonyítás koncentrált és teljes.

A tárgyalás helye is központi.

A tárgyalás vezetése

A szakbíró, a tanács elnökének feladata

A tárgyalás vezetéséhez, a tárgyalás tekintélyének megóvásához és a rend fenntartásához szükséges bírói tulajdonságok.

A tárgyalás méltóságának megırzése

- a tárgyalás méltóságát sértı személyek eltávolíttatása a tanács elnökének feladata

- a bírósághoz állva kell szólni

Rendfenntartás

Fegyverrel, rendbontásra alkalmas egyéb eszközzel nem lehet belépni

A rendzavaróval szemben alkalmazható intézkedések:

- rendre utasítás (TE)

- kiutasítás, kivezettetés (TE) - rendbírság (T)

- nyilvánosság kizárása

Speciális intézkedések az ügyésszel és a védıvel szemben

Jogorvoslat

Az els ı fokú tárgyalás szakaszai

1. A tárgyalás megnyitása

a vád megjelölése

a hallgatóság figyelmeztetése

„bemutatás”

idézettek, értesítettek számbavétele

intézkedés a távol maradottakkal

kapcsolatban

A tárgyaláson részt vev ı személyek

(a bírósági eljárás általános szabályai)

Bíróság (a tanács tagjai változatlan összetételben) – határozat kihirdetése

Ügyész

2011. január 1-jétıl minden ügyben (72/2009.

(VII.10.) AB hat.)

helyi bíróságon ügyészségi titkár is

ügyészségi fogalmazó helyi bíróságon képviselheti a vádat, kivéve

- 5 évi v. azt meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett bcs

- a vádlottat fogva tartják

- a vádlott kóros elmeállapotú

Védı

• a megyei bíróság (mint elsı fokú bíróság) elıtt

• helyi bíróságon

„általános esetek”

- a bcs. súlya (5 évi ≤ szv-sel fenyegetett) - a terheltet fogva tartják

- a terhelt süket, néma, vak vagy – beszámítási képességére tekintet nélkül - kóros elmeállapotú

- a terhelt a magyar nyelvet, ill. az eljárás nyelvét nem ismeri

- a terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni a törvény által meghatározott egyéb esetekben

• ha a szabályszerően megidézett vádlott bejelentette, hogy nem kíván részt venni a tárgyaláson

• ha pótmagánvádló lép fel

A vádlott

Távollétében a tárgyalás megtartható, ha

• Kényszergyógykezelés elrendelése az eljárás tárgya, és állapota miatt nem jelenhet meg vagy jogai gyakorlására képtelen.

• Szabályszerő idézés ellenére nem jelent meg, elıvezettetése nem járt sikerrel és szabadlábon van – de: a biz. eljárást nem, lehet befejezni.

•

Több vádlott ellen folyik az eljárás és a tárgyalás adott része a távolmaradt vádlottat nem érinti.

•

A XXV. Fejezet szerint.

•

Felmenti a bíróság a vádlottat vagy az eljárást megszünteti (prejudikál?)

•

A szabályszer

en idézett vádlott el

zetesen

bejelentette, hogy nem kíván részt venni a

tárgyaláson.

Egyéb intézkedések

• Ügyész, vádlott, védı meghallgatása, ha olyan személy marad távol, akinek a távolmaradása nem jelent akadályt.

• A tanúk felhívása a tárgyalóterem elhagyására (kiv. sértett).

• Tárgyalási idıköz (8 nap) be nem tartásának következménye.

• Indítványok (áttétel, egyesítés, elkülönítés, kizárás, egyéb akadályok megjelölése).

2. A tárgyalás megkezdése

• A vád ismertetése

• Sértetti nyilatkozat a polgári jogi igényrıl

A tárgyalás megkezdésének joghatásai

• Folytonosság: félbeszakítás, elnapolás.

• Kizárási indítványok.

• Áttétel

• Öttagú tanács elé utalás.

3. A bizonyítás

A bizonyítás felvételének sorrendje

- az ügyész által indítványozott bizonyítás megel ı zi a vádlott és a véd ı által indítványozottat;

- a vádlott kihallgatásával kezd ı dik;

- a tanúk közül el ı ször a sértettet kell kihallgatni;

- kérdésfeltevés

A tárgyalás folytonossága IDİBELI

elhalasztás – félbeszakítás – elnapolás

≤ 8 nap < a korábbi tárgyalás anyagának ismertetése ≤ 6 hó: a tárgyalást elölrıl kell kezdeni

SZEMÉLYI

a tanács összetételében változás

bíróság tagjának (hivatásos bíró vagy ülnök) személye változik: a tárgyalás anyagát kell ismertetni, 6 hónapon túl elölrıl kell kezdeni a tárgyalást.

3.1. A vádlott kihallgatása

•

személyi adatok

•

megértette-e a vádat

•

nyilatkozat a váddal kapcsolatban

•

b ő nösnek érzi-e magát?

•

figyelmeztetés

•

összefügg ı vallomás

•

kérdések

•

kapcsolattartás a véd ı vel

•

bizonyos kérdésre felelet megtiltása

A vádlott korábbi vallomásainak ismertetése és felolvasása

•

nyomozás során tett vallomás

•

nyomozás során tanúként tett vallomás

•

más büntet ı eljárásban gyanúsítottként vagy vádlottként tett vallomás

•

korábbi vallomás részeinek ismertetése

(a tényállás megállapításához szükséges mértékben)

3.2. A tanú kihallgatása

• még ki nem hallgatott tanúk távollétében

• ‘zavaró’ vádlott eltávolítása

• figyelmeztetések

• összefüggı vallomás

• kérdések

• bizonyos kérdésre felelet megtiltása

Különösen védett tanú nem hallgatható ki!

Kihallgatás zártcélú távközlı hálózat útján ! (Be.

244/A – D. §§)

A tanú felek általi kihallgatása

A tanú korábbi vallomásainak ismertetése és felolvasása

•

az eljárás korábbi szakaszában tett vallomás (kiv. ha mentességi jogával él)

•

az eljárás korábbi szakaszában gyanúsítottként vagy vádlottként tett vallomás

•

korábbi vallomás részeinek ismertetése

(ellentmondás, nem emlékszik a tanú)

3.3. Szakértıi bizonyítás a tárgyaláson

szakértıi vélemény ismertetése/felolvasása vagy a szakértı idézése

3.4. Okiratok ismertetése/felolvasása (lényegének megjelölése)

3.5. Eljárási cselekményrıl készült felvétel felhasználása

3.6. Bírói szemle (tárgyi bizonyítási eszköz bemutatása, fénykép bemutatása és leírás ismertetése, szemle)

3. 6. A bizonyítás kiegészítése

•

nyomban a tárgyaláson

•

elnapolással – következ

tárgyaláson

•

kiküldött bíró

•

megkeresett bíróság

•

intézkedés eljárási cselekmény elvégzése iránt

•

különösen védett tanúhoz kérdések feltétele

•

különösen védetté nyilvánítás

megszüntetése

Egyéb intézkedések:

•

Bizonyítás mell ı zése (ld. opportunitás)

•

Az eljárás felfüggesztése

•

Áttétel, egyesítés, elkülönítés

•

Tárgyaláson kívül hozott határozatok

3.4. Az ügyész rendelkezik a váddal

•

A vád módosítása

a) a vád kiterjesztése

b) a vád megváltoztatása

•

A vád elejtése

3.5. A pótmagánvádló fellépése

4. Perbeszédek, felszólalások 4.1. Vádbeszéd

4.2. Felszólalások: sértett, magánfél, egyéb érdekeltek

4.3. Véd ı beszéd

4.4. Vádlott felszólalása 4.5. Viszontválaszok

4.6. Az utolsó szó joga

5. Határozathozatal (Be. 256. §)

Tanácsülés

Többségi döntés

A tanács elnökének tájékoztatója: milyen határozat hozható, törvényhelyek, büntetési nemek és mérték, intézkedések A szavazás sorrendje: kor és „tisztség”

szerint

Különvélemény

6. A határozat kihirdetése

Fıszabályként szóban, kihirdetéssel közli a bíróság a jelenlévıkkel a határozatát

Általában a tárgyalás napján kihirdetik a határozatot, de 8, legfeljebb 15 napra elnapolható

7. Jogorvoslati nyilatkozatok

A nyilatkozatok sorrendje: ügyész, magánfél, egyéb érdekeltek, vádlott, védı.

A nyilatkozat tartalma:

• tudomásul vétel

• fellebbezés

• 3 nap „gondolkodási idı” fenntartása

A fellebbezés tartalma

• Mely rendelkezést sérelmezi (a fellebbezés oka).

• Mire irányul a fellebbezés (a fellebbezés célja).

• Lehet állítani új tényt, hivatkozni új bizonyítékra (olyan bizonyítás felvételét is lehet kérni, amit az elsı fokú bíróság elutasított).

• Írásban is indokolható a fellebbezés (az elsı vagy a másodfokon eljáró bíróságnál nyújtandó be).

Fellebbezésre jogosultak

A vádlott javára:

• A vádlott

• Az ügyész

• A védı

• A vádlott örököse a polgári jogi igénynek helyt adó rendelkezés ellen

• A kényszergyógykeze- lés elrendelése ellen a nagykorú vádlott törvényes képviselıje, házastársa vagy élettársa

A vádlott terhére

• Az ügyész

• Pótmagánvádló

• A magánfél a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezés ellen

„Semleges”

Akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz

Els ı fokú bírósági határozatok

ÍTÉLET

a) Bőnösséget megállapító ítélet

b) Felmentı ítélet VÉGZÉS

a) Eljárás megszüntetı végzés

b) Tárgyalás mellızésével hozott végzés

A határozatok csoportosítása megtámadhatóságuk szerint

a) Önálló fellebbezéssel megtámadható határozatok

b) Önállóan nem, csak az ügydöntı határozattal együtt támadható határozatok

c) Nincs helye fellebbezésnek

d) Nem fellebbezésnek, hanem tárgyalás tartása iránti kérelemnek van helye

A határozatok csoportosítása tartalmuk szerint

1. Érdemi határozat (dönt a büntetıjogi fıkérdésrıl)

- ítélet (fıszabályként tárgyalás alapján hozott határozat, kiv.: tárgyalásról való lemondás);

- ügydöntı végzés (tárgyalás mellızésével hozott végzés)

2. Nem érdemi határozat (nem a büntetıjogi fıkérdésrıl dönt): kényszerintézkedés elrendelése, pervezetı végzések stb.

A b ő nösséget megállapító ítélet

A bíróság megállapítja, hogy a vádlott bőncselekményt követett el és büntethetı bőnösnek mondja ki a bíróság.

Az ítéletben

• büntetést szab ki

• próbára bocsátja a vádlottat

• megrovásban részesíti

• büntetés kiszabását mellızi.

A felment ı ítélet

Amennyiben a vádlott bőnössége nem állapítható meg és a bíróság az eljárást nem szünteti meg.

Okai:

• a bőncselekmény hiánya

• bizonyítottság hiánya

• büntethetıséget kizáró vagy megszüntetı okok.

A korábbi felmentési okok értelemszerően változatlanok.

Kényszergyógykezelés elrendelésének csak felmentı ítéletben van helye!

Az eljárást megszüntet ı végzés

• A vádlott halála, elévülés, kegyelem

• Magánindítvány, feljelentés, kívánat hiánya

• Res iudicata

• A vád nem törvényes

• Az ügyész a vádat elejtette és pótmagánvádnak nincs helye

• Tevékeny megbánás esetén

• Büntethetıséget megszüntetı egyéb ok áll fenn

• Csekélyebb súlyú bcs, amelynek a jelentısebb súlyú mellett a felelısségre vonás szempontjából nincs jelentısége (opportunitás!)

„Járulékos” kérdések elbírálása

Polgári jogi igény

Szül ı i felügyeleti jog megszüntetése

Szabálysértés

Az ügydönt ı határozat részei

1. Bevezetı rész

2. Rendelkezı rész

3. Indokolás

4. Keltezés

Rövidített indokolással ellátott ítélet

Az indokolási kötelezettség perjogi garancia – vö. szabad bizonyítás és bizonyítékok szabad értékelése!

Tartalmi követelmény:

• teljesség és ellentmondásoktól mentesség;

A szövegezéssel kapcsolatos követelmény:

• Konkrétság, világosság, rövidség, tárgyilagosság, határozottság.

Kinek szól az indokolás?

A határozat jogereje

A jogerıs határozat már nem támadható rendes jogorvoslattal (fellebbezés), nem változtatható meg.

Jogerıre képes határozatok: valamennyi ügydöntı és a külön fellebbezéssel megtámadható nem ügydöntı határozatok.

Nincs jogerı hatása a fellebbezéssel nem támadható döntéseknek.