• Nem Talált Eredményt

II. Tanulási egység: A neurológiai betegvizsgálat

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "II. Tanulási egység: A neurológiai betegvizsgálat"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

II. Tanulási egység: A neurológiai betegvizsgálat

Szirmai Imre, Bereczki Dániel

Az oktatási egység célja a neurológiai betegvizsgálat módszerének elsajátítása. Az oktatási egység a fizikális vizsgálat logikai sorrendjében foglalja össze az anamnesis felvételének szempontjait, majd a vizsgálatokat. Az egyes vizsgálati lépéseknél először az anatómiai hátteret ismertetjük, majd a vizsgálattechnikai részleteket. Ezt követően megadjuk az egészséges állapotban talált lelet rövid leírását, végül kitérünk a kóros állapotokra.

Kompetenciák

A fejezet tartalmának elsajátítása után a hallgató képes lesz az anamnézis felvétel és a fizikális vizsgálat részleteinek megértésére, a vizsgálat gyakorlati kivitelezésére, és a látottak értelmezésére, az egészséges és kóros állapotok szabatos leírására. A leírtak alapján felvett anamnesis és fizikális vizsgálati módszerek elsajátítása után a tananyag egyéb részleteinek ismeretében, a hallgatónak egy adott beteg vizsgálatát követően 4 kérdésre kell tudni választ adnia:

1. Fennáll-e neurológiai betegség gyanúja?

2. Ha igen, akkor hol lehet a károsodás?

3. Az adott lokalizációban milyen betegségek okoznak károsodást?

4. Az adott betegnél az előző lehetőségek közül melyik a legvalószínűbb?

A fejezet vázlatosan ismerteti a neurológiai anamnesis felvétel és fizikális vizsgálat legfontosabb elemeit. A részletek megértéséhez javasoljuk a fejezethez a következő olvasmányokat:

Kulcsszavak: anamnézis, fizikális vizsgálat, normális lelet, kóros lelet

Irodalom

Kötelező irodalom:

1. Szirmai I. Neurológia. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2001;27-264

2. Szirmai I, Kamondi A, Kovács T. A Neurológiai beteg vizsgálata képekben. Aquincum Kiadó, Budapest, 2004.

Javasolt irodalom:

3. Szirmai I. A neurológiai betegvizsgálat. In: A

belgyógyászat alapvonalai. (Szerk:Tulassay Zsolt, Medicina Kiadó, Budapest, 2007, 2011)

4. Duus, P.: Topical diagnosis in neurology. Georg Thieme VlG; Stuttgart New York, 1989.

(2)

Tanulási időszükséglet

A neurológiai propedeutika elsajátítására az első félév során 9 hetet számolunk. A gyakoraltok megfelelő kihasználásához gyakoraltonként előzetesen 2-2 óra felkészülés szükséges. Az önálló felkészüléshez szükséges idő ennek megfelelően 18 óra.

A fejezet tartalma

A neurológiai anamnesis

- A tünetek, a lokalizáció és az okok kapcsolata - Szempontok az anamnesis felvétele során Fizikális vizsgálat és tünetek

- A koponya és a gerinc vizsgálata - Meningealis izgalmi jelek

- Az agyidegek működésének vizsgálata - A mozgatórendszer és a reflexek vizsgálata - Az érzőrendszer vizsgálata

- A mozgásszabályozás – a koordináció – vizsgálata - Autonom működések

- Gnosticus zavarok: aphasia, apraxia, agnosia vizsgálata - A neurológiai beteg pszichés állapotának vizsgálata - Speciális szempontok

- A gerincvelő károsodása - A perifériás idegek károsodása - Az eszméletlen beteg vizsgálat - Betegvizsgálat Parkinson-kórban

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A kötet második egysége, Virtuális oktatás címmel a VE környezetek oktatási felhasználhatóságával kapcso- latos lehetőségeket és problémákat boncolgatja, azon belül is a