• Nem Talált Eredményt

Tanulási útmutató

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Tanulási útmutató"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

III./10. Izombetegségek

Molnár Mária Judit és Bereznai Benjamin Kedves Orvostanhallgató!

Ebben az alfejezetben az izom és a neuromuscularis átmenet betegségeit tárgyaljuk az alábbi tartalomjegyzék alapján:

III./10.1. Felosztás

III./10.2. Pathologiai jellemzők, etiologia III./10.3. Klinikai jellegzetességek (tünetek) III./10.4. Diagnosztika

III./10.5. Therápia

III./10.6. Gyakorlótesztek

Bevezetés

Az izombetegségek pontos prevalenciáját nehéz összegezve

megállapítani, az egyes betegségcsoportok prevalenciáját áttekintve 60-80:100 000 beteggel számolhatunk. Ez körülbelül 10%-a

cerebrovascularis betegségeknek, 50%-a Parkinson betegeknek és valamivel kevesebb a sclerosis multiplex betegek számánál. Még nehezebb azon betegek számát meghatározni, akik más szisztémás autoimmun betegségben szenvednek és izomérintettséget is mutatnak.

Az izombetegségek jelentőségét aláhúzza az a számítás, miszerint a neurológiai betegek között körülbelül minden 25. eset ebbe a betegségcsoportba tartozik.

Tanulási útmutató

Tanulási útmutató, javaslatok, szükséges előtanulmányok

Igyekszünk a gyakorló orvos számára a mindennapi munkában releváns ismereteket nyújtani a témában, melyeket a tanulási egység elolvasása és a feladatok megoldása után sikerül elsajátítani. Az anyagot tanulási szempontból három részre oszthatjuk: a funktionális anatómiai, pathologiai és physiologia ill. biochemiai alapok megértése és az ezen ismereteken alapuló klasszifikáció elsajátítása alapfeltétele a további részletes ismeretek befogadásának. Ezt a részt többszöri ismétléssel meg kell tanulni. A diagnosztikában kulcsfontosságú neurophysiologiai vizsgáló módszerek lényegét nagyon fontos megérteni, hiszen a differenciáldiagnosztikai besorolás csak így lehetséges. A harmadik részben az addig elsajátított ismeretekre ráépülnek a terápiás lehetőségek, melyek alapelveit ismét többszöri ismétléssel meg kell tanulni

Mielőtt a fejezetet olvasni kezdené, mindenképpen szükséges néhány korábbi ismeret felelevenítése; ezek nélkül az új adatok befogadása nagy nehézségekbe ütközhet vagy akár meg is hiúsulhat. Melyek ezek?

A neuroanatómia könyvekből frissítsük fel a harántcsíkos izomszövet felépítését és működését valamint a neuromuscularis junctio

(neuromuscularis synapsis) sajátosságait. Tekintsük át a neurophysiologiai vizsgálatok (ENG, EMG) működési elvét,

alkalmazását. Ezekre fontosságuk miatt részletesebben a diagnosztika fejezetben is kitérünk. Pathológia tankönyvünkből ismételjük át az izombetegségek histopathologiai tulajdonságait.

(2)

Ha ezzel megvagyunk, hozzákezdhetünk a fejezet feldolgozásához.

A tanulásra szükséges idő fejezetenként kb. 60-90 perc, az ellenőrző tesztet igyekezzünk 30 perc alatt megoldani.

Irodalom

Az alábbi elérhetőségen fellelhető irodalomban az izombetegségek epidemiológiájáról, kiváltó okairól, terápiájáról nyerhetünk bővebb ismereteket:

Neuromuscular Disease Center Washington University, USA http://neuromuscular.wustl.edu/

GeneTests http://www.genetests.org/

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

De még inkább az évet velünk együtt végigdolgozó, a legelkeserítőbb pillanatokban is csak biztató tanárainknak (az én szívemhez legközelebb Kurián Ágnes és Boronkay-Roe

Feltevésem szerint ezt a kiadást ugyanaz a fordító, azaz Bartos zoltán jegyzi, mint az előzőt, s vagy azért nem tüntették fel a nevét, mert az ötvenes évek klímájában

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik