• Nem Talált Eredményt

A munkajogi esélyegyenlőség alkotmányos alapjairól

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A munkajogi esélyegyenlőség alkotmányos alapjairól"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

Zaccaria Márton Leó:

A munkajogi esélyegyenlőség alkotmányos alapjairól (Rezümé)

PhD hallgató, DE-ÁJK Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Konzulens: Dr. Nádas György egyetemi docens

Jelen dolgozatban és előadásban igyekszem feltárni annak az igen széles fogalomkörnek az alapjait, hátterét, amelyet úgy nevezünk, hogy esélyegyenlőség.

Igyekszem továbbá egyértelművé tenni az egyenlő bánásmód mint munkajogi alapelv, illetőleg az esélyegyenlőség mint jóval tágabb fogalomkör közötti különbségeket.

Kutatásaim során feldolgozom hazánk jelenleg hatályos Alkotmányának vonatkozó rendelkezéseit, kiegészítve a releváns alkotmánybírósági gyakorlattal. Mindez persze csak akkor lehet teljes, ha a 2011. január 1-jén hatályba lépő új Alaptörvényt is megvizsgálom.

Célom egyúttal tehát a két alaptörvény esélyegyenlőségi vonatkozásainak összehasonlítása, kritikai elemzése is. Szükségesnek tartom a kérdés nemzetközi (főként európai, kitekintésképpen pedig japán és észak-amerikai) sajátosságainak vizsgálatát is, így az egyes államok eltérő alkotmányos megoldásait is át fogom tekinteni.

A fentebb kifejtetteken túlmenően jelentős teret kívánok szentelni az esélyegyenlőség, így különösen a nemi esélyegyenlőség és az atipikus foglalkoztatás jogszabályi hátterének, illetőleg bírósági gyakorlatának.

Álláspontom szerint ugyanis ez az igen nagy jelentőséggel bíró munkajogi és foglalkoztatáspolitikai, valamint szociális kérdés csak úgy dolgozható fel igazán, ha az egyes konkrét rendelkezések és gyakorlat alkotmányos, vagyis elméleti és alapjogi jellegű sajátosságait egyaránt tudományos kutatás tárgyává tesszük.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az első fokon megyei bíróság előtt indult polgári perekből fellebbezés folytán a Legfelsőbb Bíróság 1981 és 1985 között évente átlagosan 280, 1986—ban 352

[77] Ezért álláspontom szerint – esetlegesen egy másként megfogalmazott alkotmányos követelmény mellett – mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet kellett

§-ok rendelkezései irányadók a személy- és vagyonvédelmi vagy tervezõ-szerelõ tevékenységet munkajogi vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban, nem vállalkozás

Érdekes, hogy a tulajdonos lényegében szabad kezet adott ebben a tekintetben, még a bérek és juttatások vonatkozásában is, de az lényeges volt számára, hogy a

Így külön törvény van a bedolgozókra, amely védelmet kiegészít néhány olyan munkajogi munkavédelmi törvény is, amelyek hatálya a munkavállalóhoz hasonló

3 RÁCZ ZOLTÁN: Az alternatív vitarendezés szabályai Magyarországon, különös tekintettel a munkajogi vitákra in: Ünnepi tanulmányok Bíró György professzor 60..

 az intézményvezetői feladatok ellátásához szükséges közigazgatási, tanügyigazgatási, munkajogi, családjogi, adatkezelési jogi, gyermekvédelmi ismeretek gyakorlati

A munkajogi felelősség rendszerének egyik jellemzője, hogy a munkaviszony két alanyának felelőssége lényegesen eltér egymástól. Ezt a sajátos helyzetet próbálja a