TORTENETI DOLGOZATOK
EGER HALÁLOZÁSI VISZONYAI AZ 1820-AS EVEKBEN
B. LUKÁCS ÁGNES
Egyetlen város -— vagy helység — történeti demográfiai viszonyainak hagyomá—
nyos. monografikus vizsgálata általában helyi jelentőségű. Jelen tanulmány célkitű—
zése átfogóbb jellegű: arra törekszünk, hogy Eger város demográfiai adatainak elemzésén keresztül bemutassuk azt a sokoldalú, bizonyos elemeit tekintve egészen új. komplex megközelítési lehetőséget, amelyet a KSH Népességtudományi Kutató Intézet által feldolgozott 140 reprezentatív mintabeli anyakönyv mindegyikéből, il- letve csak az egrinek megfelelő minőségben vezetett anyakönyvekből elvégez-
hetünk (6).
Az alábbiakban tárgyalt első, kisérleti feldolgozás során bebizonyosodott, hogy házassági kohorszokból kiinduló név szerinti követéses feldolgozással értékes, el- sősorban a termékenységet, de a csecsemő- és gyermekhalandóságot is jellemző információkhoz juthatunk (7). A keresztmetszeti és a követéses módszerű halandó- sági adatok kritikai egybevetése fokozza becsléseink biztonságát. ugyanakkor fel- tárja a feldolgozási technikából származó hiányosságokat, valamint az alapadatok eltéréséből származó különbségeket is. Éppen ezzel indokolhatjuk, hogy —— a szo- kásos sorrendtől eltérően — a demográfiai viszonyok tárgyalásánál elsőbbséget ad- tunk a halandósági témakörnek.
A XIX. század első harmadában mind Eger város (oppidum archiepiscopalis, illetve urbs), mind Eger vára (arx) — egy kisebb káptalani terület kivételével —— az egri érsek földesúri joghatósága alá tartozott, és mind Heves és Külső—Szolnok vármegye, mind a nagykiterjedésű Egri Érseki Tartomány székhelyvárosa, valamint az érseki és a káptalani birtokok igazgatási központja volt. Vizsgált korszakunkban az egri érsek egyszersmind Heves és Külső—Szolnok vármegye örökös főispáni tiszt- ségét is betöltötte, ezért személye és tevékenysége a város fejlődését is befolyá—
solta. Ahhoz. hogy a várost a kor viszonyainak megfelelően helyezzük el a hasonló adottságú helységek között, figyelemmel kell lennünk jogi státuszára, földrajzi fek- vésére, valamint szerepköréreris.
Heves és Külső—Szolnok kettős vármegye területén két olyan város van, amely—
lyel az összehasonlítás indokolt: az Egerrel versengő Gyöngyös, valamint Szolnok, amely 1876 után az önállósult Jász—Nagykun—Szolnok vármegye székhelyvárosa lett.
Az összehasonlitandó városok másik csoportját az érseki. illetve püspöki földesúri joghatóság alatt álló mezővárosok képezik, úgymint Kalocsa. Nagyvárad. Nyitra.
Rozsnyó, Szombathely, Vác és Veszprém. Végül azokat a püspöki székhelyvárosokat is figyelembe vettük. amelyek a szabad királyi városi rangot kivívták, vagy ősi jogon bírták: Esztergom, Győr, Kassa, Pécs, Székesfehérvár és Temesvár. A felsorolt váro-
1128 * _ a. LUKÁCS ÁGNES
sok népességszámát és a népesség vallás szerinti megoszlását az 1828—ban meg- jelent. Nagy Lajos által közreadott repertórium (9) szerint az 1. táblában foglaljuk
össze és mutatjuk be.1 -
1. tábla
Eger és néhány Heves és Külső-Szolnok vármegyei, valamint az érseki és püspöki szekhelyvarosok népességszáma és vallás szerinti megoszlása
! Római és Görög Helvét és
l görög szertar- nem ágostai Héber
Város l Népességszám tású katolikus egyesült hitvallású ,
l vallású népesség aránya (százalék),
Eger . . . 17 487 9894 1.06 — —
Gyöngyös . . . . . 14 426 93.41 0.39 3,09 3,10
Szolnok . . . . . . 10 979 99.85 0.15 -- —
Kalocsa . . . 5836 99.85 — 0.15 —
Nagyvárad . . . 16115 54.00 13.71 26.91 5,39
Nyitra . . . 4 090 97.53 — 0,07 2,40
Rozsnyó . . . 6 008 41.34 — 58.66 —
Szombathely . . . . 3 848 97.45 — 1.09 1,46
Vác . . . . . . . 11 119' 88.49 0,68 10.75 0.08
Veszprém . . . . . 9 079 72.72 O,47 19.99 6,82
Esztergom . . . 9 183 99.79 0.20 0.01 ' -—
Győr . . . . . . . 14 472 73,11 1.14 25.75 —
Kassa . . . . . . . 13 606 87.37 -— 12.59 0.03
Pécs . . . . . . , 11 322 99.40 0.05 0.41 0.14
Székesfehérvár . . . 20 069 96.56 2.78 O,57 0,09
Temesvár . — . . . . 11 942 54.41 40,06 1.24 4.29
Forrás: (9).
Eger a vizsgált városok között Székesfehérvár után a második legnagyobb vá—
ros, és - a számbelileg nem, de gazdaságilag igen jelentős, kereskedő—kézműves görög nem egyesült vallású népességtől eltekintve — tisztán latin szertartású kato-
likus lakosságú.2
A HALÁLOZÁSOK ALAPADATAI
Első közelítésben tekintsük át a feldolgozott anyakönyv adatainak (temetések az 1821—1830. évekből) havonként részletezett idősorát (lásd a 2. táblát). valamint a kereszteltek és elhaltak nemenkénti és egymáshoz viszonyított arányát és különb- ségét ugyanezen évekből (lásd a 3. táblát).
iÖsszehasonlításunk forrásának hitelességét illetően a vélemények eltérők. Folyamatban levő kutatá—
saink szerint a vizsgált évtizedre vonatkozólag hivatalos népességszámokkal nem rendelkezünk, teljesebb vagy megbízhatóbb adatokat — különösen a nem katolikusok tekintetében - ez idő szerint nem ismerünk. Figye- lemreméltó utalást találtunk — éppen egy Heves és Külső-Szolnok vármegyével foglalkozó. 1893-ban megjelent monográfiábon — a népességszám megállapításával kapcsolatban: ,.A,népszámlálás még 1826—ik évében tör- tént meg felsőbb rendeletre, pontosabb rendszer szerint . . . A legutolsó népszámlálás a kettős megyében 1867- ben . .. lelket állapít meg" (12). Nem lehet kizárni azt a lehetőséget. hogy Nagy Lajos, a Helytartótanács tisztviselője olyan adatokról szerezhetett tudomást, amelyeket később kiselejteztek vagy megsemmisítettek. A repertárium összeállításához 1826-ban kért engedélyt. majd előfizetési felhívást tett közzé. és 1828—ban már
megjezlent a hivatalos területi beosztást tükröző repertárium.
.,. .. a város ll...lózsef idejében lélekszám tekintetében az ország összes városai között az előkelő hatodik helyet foglalta el. s 1777—ben az iparosok számát tekintve a tizedik, a kereskedők számát tekintve a tizenegyedik helyen állt . . . Bár tagadhatatlan. hogy főleg az építőiparban foglalkoztatottak erős koncentrá- cióját Eger elsősorban egyházi központ jellegének köszönhette. mégis a il. József korabeli kiugróan magas lélekszám — közel 17000 —— nem az iparosoknak és kereskedőknek. hanem a hóstyákra települt szőlőművelő kapásaknak tömörüléséből származott., Az építtető hajlamú Eszterházy püspök halála - 1799 - meg az aránytalanul nagy kiterjedésű egyházmegye feldarabolása — 1804 — után az építőiparban és a vele kapcso-
latos iparágakban hanyatlás következett be" (11).
Év
AtemetésekhavonkeífltiszámaEgerben,az1821—1830.években
2.tábla III.IV.V.VI.VII. hónapban
Vlll.IX.Xl.XII. Együtt 1821 1822 1823 1824 1825 1826 1827 1828 1829 1830 Összesen
37 72 67 40 69 76 102 69 71 61 664
37 80 58 53 86 40 78 58 105 77 672
63 95 77 55 72 59 76 72 84 84 737
3 3 1 2 8 5 7 4 4 6 7 5 5 6 5 6 9 5 6 7 9
65337 79 56 41 73 51 67 39 50 75 568
32 89 45 46 151 60 50 37 57 54 521
23 81 32 45 60 57 51 28 44 69 490
29 116 43 48 104 66 118 62 52 113 751
45 135 35 87 84 90 131 30 61 155 853
42 103 38 103 54 93 97 58 74 120 782
48 94 50 78 41 69 90 37 64 92 663
45 69 39 69 53 70 69 56 81 92 643
471 1141 597 709 814 786 994 615 799 1071 7997
EGER HALÁLOZÁSI VISZONYAI
1129
1 130 s. LUKÁCS ÁGNES
3. tábla
Egymáshoz viszonyított születési és halálozási arányok és különbségek nemenként Egerben, az 1621—1830. években
Fiú születés Férfi halá- A születések száma a halálozások A születések és halálozások
a lány szü— lozás a női százalékában különbsége (fő)
ÉV letés száza- halalozas
lékóbdn giga-,, férfi nő együtt férfi nő együtt
1821. . 110 111 178 181 179 193 181 374
1822 . . 97 104 69 74 72 -178 —144 —-—322
1823 . . 93 119 124 159 140 79 161 240
1824 . . 107 129 107 129 117 30 90 120
1825 . . 120 114 97 92 95 —-1 3 —29 -42
1826. . 104 120 109 126 116 37 92 129
1827 . . 101 109 85 91 88 —80 —42 --122
1828. . 98 120 118 146 131 61 128 189
1829 . . 99 1 13 93 106 99 —28 V 21 _-—7
1830 . . 102 99 81 78 80 —101 —118 —219
Együtt 103 1 12 100 109 104 0 340 340
A— keresztmetszeti idősorból származó alapadatokat azokkal a tartalomelemző feldolgozás során szerzett információkkal egészítjük ki. amelyek a temetési anya—
könyvek minőségének megítéléséhez lényeges támpontokat nyújtanak. (Figyelembe _ veszünk továbbá olyan szórványos irodalmi utalásokat is, amelyek az anyakönyve- zett eseményekre vonatkoznak.3) A temetési anyakönyv szerint a nem helybeliek száma elhanyagolhatóan csekély volt. Teljesnek minősíthetjük a temetési anyakönyv- ben az elhaltak korát, amely csak az esetek 1.03 százalékában hiányzott. Megne—
hezíti viszont a név szerinti feldolgozást az, hogy a felnőtt elhaltak hozzátartozója 7.65 százaléknál egyáltalán nincs feltüntetve, a csecsemő- és gyermekhalottaknál pedig nem vezették be mindkét szülő nevét. hanem csak az apa szerint anyaköny- vezték. ,,Keresztelés előtt elhalt" bejegyzés mindössze 4 csecsemőhalottnál szere-í pel. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy az egri temetési anyakönyvek a fel- dolgozás szempontjából legfontosabb ismérvek tekintetében — nem és elhalálozási kor -— jól használhatók. de a halottak név szerinti kikeresését nehezíti az anya ne—
vének hiánya. '
A 2. tábla elemzését - a mintabeli 140 anyakönyv ugyanilyen idősoraival együtt -— külön tanulmány keretében fogjuk elvégezni hagyományos módszerekkel és spekt-
rálanalízis segítségével./*
A 3. tábla az adatok teljességének, illetve az anyakönyvezés minőségének meg- ítélését segíti.5 A belső arányok - a férfiak és a nők aránya vagy a születések és
3 .,Kettős megyénkben a legtöbb esetben mindjárt a születés után való napon viszik a gyermeket a templomba megkeresztelés végett" (1).
'*A spektrálanalízíst B. Spencer és munkatársai alkalmazták történeti demográfia! anyagra. Hazai vo- natkozásban Freschl György munkásságára utalunk (4).
5Egy 1955—ben kiadott ENSZ—kiadvány (8) — a többi között - az alábbi szempontok figyelembevételét ajánlja. Pontos nyilvántartásba vétel esetén a fiú születések száma következetesen felülmúlja a lány születé—
sekét; ha a fiú születéseknek a lány születésekhez viszonyított aránya kívülesik a 102—107 értékhatáron. akkor ezt szokatlannak kell tartani; ha az arány alig vagy egyáltalán nem tér el a 105-ös értéktől. akkor a két nem nyilvántartása azonos teljessé.-gű. Ha a népességet többé—kevésbé azonos számú férfi és nő alkotja, a férfi ha—
landóság valamivel meghaladja a nők halandóságát. elsősorban csecsemő— és gyermekkorban. Általában 110—
120 fiú csecsemőhalott esik 100 lányra. A csecsemőhalottaknak az összes elhalthoz viszonyított aránya magas általános halandóság esetén 25—33 százalékot is elérhet, alacsony halandóság esetén 10 százalék várható. A nyers születési arányszám 50 ezrelék feletti érték esetén (: nevezőben szereplő népességszám esetleges ala—
csony voltára utal. Nagyon magas termékenységű népességne'l 35 ezrelék feletti halandóság is lehetséges. A csecsemőhalandóság megítélésénél figyelembe kell venni. hogy a születés és az anyakönyvezés között meny- nyi idő telt el. az 1—2—3 napon belül elhaltakat anyakönyvezték—e, valamint hogy az első születésnap körül elhaltak D vagy 1 évesként kerülnek bejegyzésre.
EGER HALÁLOZÁSI VlSZONYAl , 1131
elhalálozások egymáshoz viszonyított száma. a csecsemőhalottak aránya — nagy esetszámnál bizonyos törvényszerűségeket mutatnak. amelyek — mivel főleg bioló- giai meghatározottságúak — időben nem vagy alig váltakoznak. ezért történeti de-
mográfiai vonatkozásban is érvényesek. Anyagunkban a fiú és a lány születési
arány 10 éves ridősora erős ingadozást mutat, az évtized átlaga —- 103 — az idézett ENSZ-kiadvány által megjelölt 102—107 határok közé esik. és a lány születések va- lamivel teljesebb nyilvántartásba vételére utal. Ugyancsak erősen ingadozó a férfi és a női halálozások egymáshoz viszonyított évenkénti aránya is. Az átlagos — 112- es —- férfi halálozási többlet elbírálásához annyiban van csak összehasonlítási ala—punk, amennyiben Konek Sándor az 1850-es évekre 100 : 110-ben adja meg orszá- gosan a megfelelő értéket (5). Figyelemre méltó viszont a születések számának a halálozásokhoz viszonyított arányánál tapasztalt különbség a férfiak és a nők között. ugyanis a népességnél jelentkező születési többlet (104) kizárólag a nőket érinti (109), a férfiaknál a születések száma azonos az elhalálozások számával.
4. tábla
Az 1821—7822. években Egerben esketett házaspároknak az 1821—1830. években ugyanott megkeresztelt (és anyakönyvezett), valamint az azok közül eltemetett
(és anyakönyvezett) gyermekei naptári és korévek szerint, nemenként
Kereszte— 0 l 1 l 2 l 3 I 4 l 5 I 6—10 l 0-10
ÉV tések
száma éves korban eltemetettek száma
Fiú
1821 . . . . . . . 5 1 _ _ _ _ _ _ 1
1822... 29 2 _ _ _ _ _ _ 2
1823... 38 4 2 _ _ _ _ _ 6
1824... 30 5 4 2 _ _ _ _ 11
1825... 36 7 81 1 _ _ _ 17
1826... 26 3 2 2 _ _ _ 7
1827... 38 9 2 3 1 _ 1 _ 16
1828...2611211— _ 6
1829... 23 2 4 21 1 _ 10
1830... 37 11 311 1 .. 1 _ 17
Együtt. . . . . , 288 l45 l26 (13 l 5 l 2 l 2 l _ [93
. Lány
1821..'... 8 2 _ _ _ _ _j_ 2
1822... 27 3 2 _ _ _ _ _ 5
1823... 50 31- _ _ _ _ 4
1824... 37 3 31- _ _ _ 7
1825... 34 3 2 2 _ _ _ _ 7
1826..._. 35 3 2 1 _ _ _ _ 6
1827... 35 1 9 3 2 3 _ _ 18
1828... 29 6 3 3 _ _ _ _ 12
1829... 35 5 3 _ 1 1 _ _ 10
1830... 28 4 4 2 4 _ 2 _ 16
Együtt. . . . . . 318 133 l29 l 12 l 7 l 4 I 2 l _ l 87
Összesen 606 78 55 , 25 I 12 ; 6 ! 4 ! _ 180
A 4. tábla adatai megerősítik azt a fenti arányokban tükröződő jelenséget, amely szerint a fiú születések nyilvántartásba vételének bizonyos fokú hiányossá—
gával kell számolnunk. az elhaltak követését pedig mindkétnemnél csak elégtele—
nül lehet megoldani a temetési anyakönyv pontatlansága miatt.
1132 B. LUKÁCS ÁGNES
A HALÁLOZÁSOK ÉS A HALANDÓSÁG VlZSGÁLAT'A' * *
A város —— és a mintabeli 99 helység (140 anyakönyv) —- lakosságszámát val- lásonként ismerjük ugyan a (9) alatti kézikönyvből, további lényeges ismérvek (kor.
nem, városrészek stb.) szerint azonban nem tudjuk vizsgálni az ..élő" népesség összetételét. szerkezetét. Ez a tényező korlátozza'az anyakönyvekből kigyűjtött ha- lálozási adatok elemzési lehetőségét, és a_nyers halálozási. valamint a csecsemő—
halálozási arányszám kivételével minden további feldolgozásunk a halálozások belső arányait tükrözi. A 4622 ezrelékes nyers halálozási arányszám első'pillanat-
ban túlzottan magasnak tűnik. de — mérlegelve a körülményeket —— úgy véljük. hogy
a valósághoz viszonyítva még néhány ezrelékes alulregisztrálásí hibát is tartal-mazhat.
Tekintsük át a temetési anyakönyv feldolgozása révén nyert adatokat.
5. tábla
Az elhaltak száma Egerben városrészek, illetve intézmények és nemek szerint
(az 1821—1830. években anyakönyvezett temetések)
Városrész, illetve intézmény Eírgggk __ EbeL
férfi [ nő
Belső város (civitas) . . . . . . 1987 10200) 967
Vér . . . . . . . . . . . . 12 6 6
Sánc. . . 122 ! 61 61
Hatvani hóstya . . . 18521?) 901 951
Maklári hóstya . . . . . . . . 1336 691 645
Cifra hóstya . . . . . . . . . 636 335 301
Csurgó . . . 325 171 154
Felnémeti vagy Sz. Miklós hóstya . . 506C) 264 242
Szala. . . . . . . . . . 579d) 308 271
Együtt. . . . . . . . . . . 7355 3757 3598
Százalékos megoszlás . . . 100,00 51.08 4832
lspotály . . . 301 156 145
lrgalmasok kórháza. . . 217 217 —-
Tömlöc . . . . . . . . . . . 60 52 8
Együtt. . . . . . . . . . . 578 425 ' 153
Százalékos megoszlás . . . 100,00 73.53 2ó,47
Papnevelde . . . 7 7 -- *
Foglórintézet . 3 3 ' --
Papi otthon 2 2 -
Parochia 1 i —
Lyceum . 1 — 1
Együtt. . . . . . . 14 13 - 1
Százalékos megoszlás . . . .
Külterület . . . 153) 9 6
Megnevezés nélkül (Agria) . . . 30 20 10
lsmeretlen . . . 3 1 2
Balaton . . . 1 1 —
'O'sszesenf) . . . 7996 4226 3770
Százalékos megoszlás . . . . 10000 52,86 47,14
") Egy esetben Kis utza van feltüntetve.
5) 45 esetben Új város, 19 esetben Betlehem van feltüntetve.
C) ,55 esefben Rátz utca van feltüntetve (1822-ben és 1830—ban).
'" 10 esetben Árnyék oldal van feltüntetve.
e) Kőporos A, Hóhérpart 3. Tihamér 2. Kőlyuk 1, Farkasvölgy 3, Kis-völgy 2.
;) Egy ismeretlen korú és lakhelyű elhalttal együtt 7997 személy.
EGER HALALOZÁSI VISZONYAI 1 133
E további információk szerint a halálozások bejegyzésénél — három kivétel- től eltekintve — minden esetben feltüntették a közelebbi lakóhelyet, ha nem is min- dig utcák szerint, de a városrész megnevezésével. Hitelesnek tartjuk azt a képet, amelyet így a város kiterjedéséről, korabeli felosztásáról, intézményeiről a temetési anyakönyvek nyújtanak. (Lásd az 5. táblát.)
Egybevetve a ll. József korabeli összeírás szerinti állapottal (2), szembetűnő fejlődést, terjeszkedést árulnak el a lakóhelyi bejegyzések: a korábbi belső város.
vár. sánc és négy — hatvani. maklári, felnémeti, cifra — fertály nevén kívül igen gyakran szerepel Csurgó, Szala. Rátz utca, Új város, Betlehem megjelölés, és ami számunkra még fontosabb. külön feltüntetik a kórházban. a tömlöcben, valamint az egyházi intézményekben történt elhalálozási eseteket. A városban állomásozó katonák közül meghaltakat is ebben az anyakönyvben regisztrálták, amennyiben az lrgalmasok kórházában történt az elhalálozás. Egyetlen esetben szerepel a nem kór- házi halottak között egy nem helybeli, akinél Balatont (kis falu a Bükkben) jegyez- ték be lakóhelyként. A kórházakban nemcsak helybelieket ápoltak, a nem kórház- ban elhaltak tekintetében azonban az anyakönyvek híven tükrözik a halálozások
városon belüli megoszlását. :
Mivel az elhalálozásokat az anyakönyv alapján nemek szerint is tudjuk bon- tani, megállapíthatjuk, hogy a ,,lakossági" halálozás nemek szerinti aránya (104) mindössze egy ponttal tér el (] kereszteléseknél talált aránytól (103). és a város együttes férfi—női arányánál észlelt eltolódást (112) az intézetekben elhaltak férfi- többlete okozza. A továbbiakban mindig gondolnunk kell majd ilyen lehetőségekre, amikor a mintabeli városok és rétegek együttes értékelését végezzük. Tulajdon- képpen korábban. Nagyszombat (Tyrnavia) kapcsán már egyszer felmerült ez a kér—
dés, de helyi ismeretek nélkül megoldást azóta sem találtunk.
Korábbi kutatósaink során igen nagy esetszámú levéltári adatfelvételt végez—
tünk Csongrád vármegyéről. majd Szeged szabad királyi városról. Az extrém érté- kek miatt adatainkat eddig nem publikáltuk. reprezentatív mintabeli feldolgozásunk tükrében azonban utólag hihetőnek minősítjük a ma már szinte elképzelhetetlen viszonyokat tükröző csongrádi halálozási adatokat. amelyek közül néhányat a ké- sőbbiek során összehasonlitásképpen bemutatunk.
A 6. táblában közöljük az Eger városban és két kiemelt városrészben. valamint a két kórházban elhaltak korcsoportok szerinti megoszlását. Mindhárom összeha- sonlított területnél feltűnik, hogy a nemek szerinti arány a 0 éveseknél fiú, ezzel szemben az 1—4 éves korcsoportban lány túlsúlyra mutat, a 0—4 éveseknél együtte—
sen kisebb mértékű fiútöbblet jelentkezik. A fejlettebb Belső városban mintegy 10 százalékkal alacsonyabb értéket találunk, mint a szőlőmívesek, kapások által lakott Hatvani hóstyónál, ami e mutatónak a társadalmi—gazdasági tényezőkkel való kap- csolatára utal.
A 65 éves és idősebb elhaltaknak az 5 éves és idősebb elhaltakhoz viszonyított aránya, valamint a nyers születési és elhalálozási arányszám teljesebbé teszi a 6.
tábla alapján kialakuló képet. Az értékelést az ország más területeire vonatkozó adatok is nagymértékben elősegíthetik. (Lásd a 7. táblát.) _
A 65 éves és idősebb. valamint az 5 éves és idősebb életkorban elhaltak egy- máshoz viszonyított arányát tekintve Eger Belső városa Szeged Belvárosával. a Hot- vani hóstya pedig Csongrád vármegyével csaknem azonos értéket mutat. Szeged Alsóváros magas értékét a helytörténészek magyarázhatnák meg, a helyi viszo- nyok átfogó ismeretében. A nyers születési és halálozási arányszám értékelésére a tanulmány második részében — a záró következtetések levonása során — még visz-
szatérünk. "
1134 B. LUKÁCS ÁGNES
6. tábla
Az 1821—1830. években Egerben anyakönyvezett elhaltak kormegoszlása nemenként és kiemelt városrészek, illetveÁintézmények szerint
Eger Ebből:
Karcsa ort
p férfi, nő együtt 5222 [22353 Ispotály hígíhmáfgk
0 . . . 2543 22.70 24.14 2433 28.67 0.35 047
1— 4 . 28.26 30.83 29,48 27.22 33.24 1.05 ; —
Együtt 53.69 53.53 53.62 51 ,55 61 ,91 1.40 0.47
5— 9. 7.05 7.89 7.45 7.11 8.52 0.35 —
10—14 . 2.17 2.00 2.09 2.08 2.09 — 0.94
15—19 . 2.00 1.83 1.92 2.69 1.19 1,41 5.63
20—24 . 3.42 1.69 2.60 223, 1.52 11.98 17.37
25—29 . 2.55 1.99 2.28 2.13 1.02 1127 10.80
30—34 . 2.41 2.15 2.28 2.34 1.81 7.39 6.10
35—39 . 2,36 1.99 2.18 2,,64 1.41 3.17 892 '
40—44 . 2.98 250 2775" 2.39 2.26 599 _ 8.92
45—49 . 2,óO 2.39 250 2.74 1.98 4.93" 658
50—54 . 2.72 3.73 3.20 2.89 2.26 9.52 510
55—59- . 3.08 2.79 2.94 3,45 2,14 3.52 4.69
60—64 . 3.30 3.49 339 3.16 2.88 10.21 8.45
65—69 . 2.21 2.98 2.58 3,00 2.54 4.58 5.63
70—74 . 2.41 3.33 2.84 3.30 1.69 10.21 3.76
75—79 . 2,09 2,42 2,25 2,59 2.14 3.87 3.29
80—84 . 1.42 1.61 1,51 1.78 1.13 5.28 1. 41
85—89 . 0.99 0.86 0.93 1.17 0.73 2.46 0, 94
90—94 . 0.31 0.35 0.33 0.30 0.33 1.76 —
95—99 . 0.24 0.38 0.30 026 0.45 0.35 —
100— . 0,00 O,10 0,06 0,20 — 0.35 —-
Összesen 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,0D 100,00
Temetések
szóma* 4157 3726 7883 1969 1772 284 213
megoszlása
(szóza ! ék) 52.73 47.27 100.00 24.98 22.48 3.60 2.70
' Az ismert korú elhaltak temetési anyakönyvi beiegyzései.
* 7. tábla
Néhány terület és (: mode/[népesség'főbb adatai
Az időskorú " .Nyers , .
Terület 333):ka szuletés: , halalozósn Népességszóm
(szóza lék) ' aró nyszóm (ezrelék)
Csongrád vármegye . . . 2393 53.65 34.59 84 792
Szeged szabad királyi város. 30.10 51.07 33,87 32209 Ebből:
Belváros 26.26
Alsóvóros . . 32.83 . . .
Eger érseki város . 23.28 48.19 46.22 17 302 Ebből:
Belső vóros . 26.01
Hatvani hóstya . 23.65 . .
Modellnépesség" 24.75 47.31 47.31
' A 65 éves és idősebb elhaltak aránya az 5 éves és idősebb elhaltak százalékában.
"A férfiak és a nők súlyozatlan átlagértéke, "East" modellcsalód, 2. halandósági szint. (Forrás:
465. és 561. old.)
(3)
EGER HALÁLOZASI VlSZONYAl
1 135
A nagyon részletesen bejegyzett elhalálozási életkor lehetővé tette a 0 éves korban elhaltak finomabb csoportosítását. Ezt a feldolgozást a korábban kapott 0 és 1 éves fiú és lány elhaltak számának ellenőrzésére is felhasználtuk. A legna- gyobb figyelemmel végzett munkánál is előfordulhatnak tévedések, hibás besoro- lások vagy értelmezések. ezért a második feldolgozás nem ad szükségképpen azo—
nos eredményt.6
. A 8. táblával kapcsolatban megjegyezzük, hogy 27 esetben (1.4 0lo) az elhalá—
Iozási életkort percekben adták meg, a csecsemőhalottak 6.6 százaléka 1—24 órá- ig élt csupán. további 16,5 százalékuk pedig a születést követő 2—7 napon belül
halt meg. Az 1—4 hetes korban elhaltakkal (21.80/0) együtt a főleg endogén okokra
visszavezethető 28 napon belüli halálozás eléri a 46.4 százalékot. Az egy napra mint időegységre vonatkoztatott halálozás meredeken eső értékei csupán a 2 éves kor—tól kezdve nem jelzik kifejezetten a fiú csecsemők magasabb halandóságát, a szó—
mok nagyságrendje azonban bizonytalanná tesz minden általánosítható megállapí- tást. Száz elhalt közül 52.62 volt fiú (a 0 éveseknél 55.11. az 1—4 éveseknél 50.62).
8. tábla
Az 1821—1830. években Egerben anyakönyvezett csecsemőhalottak és 1—4 éves korban elhaltak korbeiegyzésének felülbírálása után korrigált adatok és relatív értékek
Az elhalt(ak) Az egy napra jutó
ElhálíLZZrÓSl fiúk l lányok l összes fiú l lány ] összes eázflírlflmó
fiú elhalt
száma elhalálozás
0—24 óra . . . 89 63 152* 89.0 63,0 152.0 141,3
1—7 nap . . . 190 121 311 31,7 202 519 157.0
1—4 hét . . . 243 169 412 11.6 8.0 19.ó 143,8
1—12 hónap . . 518 494 1012 1.5 1.5 3.0 1049
0 éves együtt . 1040 847 1887 2.8 23 5.2 122.8
1 éves. . . . 501 450 951 1.4 1.2 2,6 111,3
2 éves . . . . 325 344 669 0.9 0,9 1.8 94,5
3 éves . . . . 219 216 435 0.6 0.6 1,2 101,4
4 éves . . . . 141 147 l 288 0,4 0.4 O,8 95,9
14 éves együtt 1186 1157 I 2343 0.8 0.8 1.6 1025
0—4 éves együtt 2226 2004 , 4230 . . . 111,1
' Ezek közül 15 fiú és 12 lány 1 óránál rövidebb ideig élt.
Keresztmetszeti adatoinkból végül Halley módszerű koréves halandósági táb—
lákat számítottunk a városra együttesen, valamint férfi és nő bontásban. továbbá a Belső városra és a Hatvani hóstyára mint kiemelt városrészekre. Összehasonlításul
közöljük Csongrád vármegye azonos módszerű férfi és nő bontású tábláját is. (Lásd a 9. táblát.)
A továbbélési rend 0—1—2—3—4—5 éves, majd 10 évenként kiemelt értékei an- nál hívebben jellemzik a város halandóságának szerkezetét. minél inkább megfelel a valóságnak az a feltételezésünk, hogy a népesség zárt és stacioner, de legalábbis az elhaltak korstruktúrája hosszú időszakon át változatlan. A bizonyítás vagy cáfo—
lat mindaddig kényszerűen várat magára. amíg valamely korábbi vagy későbbi idő- szakkal összehasonlítást végezhetünk. Annyit azonban máris megállapíthatunk, hogy
6Az ellenőrző feldolgozás 16—tal kevesebb 0 éves és 19-el több 1—4 éves korban elholtot mutatott ki. Az 1 százalékos hibahatáron belüli eltérést elhanyagolhatőnuk tekintettük.
1136 a. LUKÁCS ÁGNES
a születéskor várható átlagos élettartam rendkívül elmaradott társadalmiT—gazda—
sági—egészségügyi viszonyokra utal (3). aminek valós voltát méginkább alátá-
masztja a Belső város és a Hatvani hóstya (Csongrád vármegyéével csaknem azo—nos) értékei közötti 5,39 évnyi különbség. A halandósági tábla halálozási arány——
száma mindössze 202 százalékkal magasabb. mint a nyers halálozási arányszám, és - : ' l'
szinte pontosan azonos a nyers születési arányszámmal. Ezért — ha a zártság fel? 7 tételezése nem is volna megalapozott —— a népesség stacionárius voltát elképzelhe— , tőnek véljük, annál is inkább, mert a temetések számának bizonyos hiányosnyil- _ vántartásba vételét — elsősorban a járványok idején — nagyon valószínűnek tart—*
hatjuk.7
9. tábla Továbbélési rend az egyes kiemelt korévekben. a születéskor várható átlagos élettartam -
és annak reciproka Halley módszerével számítva
Eger , Csongrád vármegye
__ Ezen belül: _
Korév (1821 1830) (1822 1925)
. . ,, _ Belső Hatvani , , f , _.
ferfi na — egyutt város hóstya ferfi i no egyutt
0 10000 10000 10000 10000 10000 10000 10000 10000
1 7 457 7 729 7 586 7 567 7 133 6 383 6 775 6 572
2 6 278 6 543 6 404 6 389 5 835 5 288 5 480 5 379
3 . . 5 496 5 620 5 555 5 632 4 853 4 516 4 708 4 607
4 . . 4 969 5 040 5 003 5 139 4 204 3 955 4 211 4 077,
5 . . 4 630 4 645 4 638 ' 4 844 3 809 3 679 3 876 3 773
10 3 925 3 857 3 893 4 133 2 957 3 006 3 245 3 120
20 3 509 3 473 3 492 3 656 2 630 2 591 2 803 2 692
30. . 2912 3104 3003 3219 2377 2269 2367 2316
40. . 2 435 2 691 2 557 2 720 2 055 2 005 1 970 1 987
50. . 1 878 2 202 2 031 2 206 1 632 1 671 1 542 1 607
601 . 1299 1543 1417 1570 1193 1246 1111 1180
70. . 748 902 821 955 650 719 563 646
80 . . 298 327 311 366 266 268 216 246
90. . 59 81 67 70 80 62 35 50
100 . . 4 9 5 15 0 15 4 9
eg . . 20.15 21.34 20.72 2213 16.74 16,51 16.64 16.53
1/;: . 49,62 46,86 48.26 45,1e 5973 60,56 6009 60.31
Megjegyzés: e a születéskor várható átlagos élettartamot jelöli, a tábla utolsó sora pedig annak re- cíprokát. a táblabeii halálozási arányszámot tartalmazza.
A város keresztmetszeti adatainak elemzését a név szerinti — követéses -—*
vizsgálatból kapott eredményekkel egészítjük ki. Az 1821—1822. évi házassági kohor—
szokra épülő feldolgozás a születési mozgalom, valamint a termékenység elemzésé- hez nyújt egyedülálló lehetőséget történeti demográfiai vizsgálatunknál, annak ellenére. hogy mindössze 1830-ig követjük a születéseket és amegszületett csecse—
mők. illetve gyermekek haláleseteit. (Lásd a 4. táblát.) Az ismert, követéses család-
rekonstitúciós vizsgálatokhoz hasonlítva befejezetlen kohorszkövetésünknek az a
felbecsülhetetlen előnye, hogy ugyanazon évtized keresztmetszeti adataival ellen- őrizhető, ugyanakkor az első kilenc. illetve nyolc év alatt az elköltözés miatti kiesé- sek esélye és aránya is kisebb, mintha az elhalálozásig követnénk a megfigyelt há-zaspárokat. ;
7 Csongrád vármegye ellentmondásos adatainak elemzésétmás keretek között kívánjuk elvégezni.
EGER HALALOZASI VISZONYAI
1 137
Követéses adataink alapján a csecsemő- és gyermekhalandóság elemzését ki—
terjeszthetjük, és a naptári éves és koréves összegezéseken kivül születési évjára- tonként is vizsgálhatjuk az elhalálozásokat. Valójában csak úgy juthatunk tiszta
kor szerinti elhalálozási valószínűségekhez. ha az egyes korévekben elhaltakat a megfelelő -— az elhalálozás kockázatának kitett — újszülöttekhez viszonyítjuk. llyen típusú elemzéshez egri esetszámaink elégtelenek. de — a bevezetőben jelzett álta—lánosabb célkitűzésünknek megfelelően -— erre a lehetőségre is rámutattunk mint a képviseleti mintánkból elvégezhető további feldolgozásra.
A csecsemőhalálozás feltűnően alacsony aránya (együttesen 128,7, fiúknál 156,3, lányoknál 103,8%) erős kétségeket ébreszt a halálozások követéses módszerű vizsgálatával szemben még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy az 1830-ban szü- letettek közül 1831-ben 0 éves korban elhaltakat feldolgozásunk már nem tartal- mazza. Ez a hiányosság nem magyarázza meg a keresztmetszeti arányszámokat (228,2%o) meg sem közelítő csecsemőhalandóság alacsony színvonalát. 5 évesnél
idősebb gyermeket nem találtunk az elhaltak között, ami a kis esetszámokkal és az 5 éves kor után rohamosan csökkenő halálozási arányszámokkal valamelyest ma-
gyarázható.A 4. tábla alapján a 0—5 éves korúak halandóságának elemzésére — a hiá- nyosságokra ís ügyelve — olyan továbbélési rendet képeztünk, amelynek gyöke a születések száma.
, 10. tábla
A továbbélési rend l
[x ! Fiú ! Lá ny í Együtt
ln . . . 10 000 10 000 10 000
[1 . . . 8 472 8 962 8 729
Iz . . . 7 569 8 050 7 822
[3 . . . 7 1 18 7 673 7 409
/4 . . . 6 944 7 453 7 211
[5 . . . 6 875 7 327 7 112_
IG . . . 6 805 7 564 7 046
Egybevetve (: keresztmetszeti és a követéses adatokból számított értékeket. a halálozások követéses vizsgálata szembetűnően kisebb értéket mutat. még akkor is, ha ugyanilyen módon, (: születésszámból kiindulva képeznénk a megfelelő kereszt- metszeti adatokat.
A megtalált csecsemő- és gyermekhalottak jóval alacsonyabb számát részben azzal magyarázhatjuk, hogy a temetési anyakönwben az anya nevét nem tüntették fel. így az azonosítás gyakran lehetetlen. További lehetőség az, hogy esetleg a szülők az újszülöttel együtt más helységbe költöztek a közbeeső időszakban. Meg kell vizsgálnunk a későbbiekben azt is, hogy éppen az 1821. és 1822. évi házassági kohorszok csecsemőit mennyiben érintette az 1882. évi kiugróan magas járvány okozta halálozás, és az ilyen rendkívüli körülmények között érthető — átmenetileg — hiányosabb anyakönyvezés.
Két további különbségre is fel kell hívni a figyelmet. amikor a kétféle módszer
eredményeit kívánjuk összehasonlitani:
1. vizsgálatunk során nem a teljes népesség. hanem csak a házasságból születettek el—
halálozásait követtük, ami kedvezőbb eredményt ad a házasságon kívül szülöttek figyelmen kívül hagyása miatt;
6 Statisztikai Szemle
1138 8- LUKÁCS ÁGNES 2. a követést is csak kilenc, illetve nyolc évre korlátoztuk, ami az 5. és magasabb sor—
számú szülöttek kihagyását jelenti a gyakorlatban. ezeknek a halandósága pedig feltehetően magasabb az átlagosnál.8
Tanulmányunkbon mindenekelőtt áttekintettük Eger érseki város népesség- számát és vallási megoszlását az 1820-as évtizedben, a hasonló városokkal ösz—
szehasonlítva. Vizsgált évtizedünkben a város jelentékeny nagyságú - sorrendben a második — volt az összehasonlított városok között. A latin szertartású katolikus
népesség, amelynek anyakönyveit feldolgoztuk a város össznépességének 98.4 szá—zalékát alkotta.
Reprezentatív mintavételen alapuló, az 1821—1830. évekre kiterjedő kereszt- metszeti anyakönyvi teldolgozásunk. valamint az 1821. és 1822. évi házassági ko- horszok kilenc. illetve nyolc év alatt született csecsemőinek és az azok közül elhal—
taknak név szerinti kikeresésén alapuló új. komplex történeti demográfiai módsze-
rünk lehetőségeit és első eredményeit Eger város adataival illusztráljuk. Összeha- sonlítás és értékelés céljából korábbi teljes körű — Csongrád vármegyére és Szeged szabad királyi városra vonatkozó - eddig még nem publikált halálozási adatokat isközlünk.
A házasságkötések. a születések és a házassági termékenység elemzését külön fogjuk közreadni. Ekkor vonjuk meg a végső mérleget is, és állást foglalunk mód- szerünk használhatósága és korlátai tekintetében. Jelen tanulmányunkban
csupán a halálozások és a halandóság vizsgálatából adódó következtetéseinket tog-
laljuk össze.
1. A tíz évre számított idősor, valamint a havonkénti halálozás hullámzó. erő-
sen ingadozó jellegű. Az anyakönyvezés teljessége tekintetében a kiugró. járványos
időszakok feltehetően eltérnek a normál évektől, mindenekelőtt a csecsemőhalot—tak bejegyzése térhet el a valóságostól. Ennek megfelelően követéses feldolgozá—
sunk megbízhatóságát bizonyára érinti az 1822-es járványos év hiányosnak vélt te—
metési anyakönyvezése. ,
2. A tízéves átlagos nyers halálozási arányszám, valamint a Halley módszerű halandósági táblából számított táblabeli halálozási arányszám csaknem azonos szintű és nagyon kedvezőtlen halandósági viszonyokra utal. Az egyes városrészek arányszámai közötti jelentős különbségeket a területi összehasonlítás meggyőzővé teszi.
3. A csecsemőhalálozás magas színvonalán belül a fiúk bejegyzése teljesebb, mint a lányoké, elsősorban az újszülöttkori halálozásnál.
4. A férfiak és a nők halálozási adatainak megoszlását az intézetekben -— el—
sősorban a kizárólag férfibetegeket ellátó lrgalmasok kórházában — elhaltak ará- nya torzítja.
5. A név szerinti követéses módszerrel kapott halálozási adatokat nagymérték- ben hiányosnak tartjuk, amelynek okát —— az 1822. évi járvány miatt. átmenetileg nagyobb mértékben hiányos bejegyzésen kívül — abban keressük, hogy a temetési anyakönyvben a csecsemő- és a gyermekhalottaknál csak az apa nevét tüntették ' fel, ezért az azonosítás sokszor lehetetlen.
ó. Eger viszonylag nagy lélekszámú helység, amelyben az anyakönyvezést a korabeli helyzethez viszonyítva általában jónak. sok tekintetben kiválónak tekint-
81974-ben az átlagos 34.3-del szemben a különböző (1—7-ig) születési sorrendűek halandósága (ezre- lékben): 29.1: 31,8; 45.5; 62.4; 61.3; 59.4: 74.2. (Forrás: Demográfiai évkönyv. 1974. Központi Statisztikai Hi- vatal. Budapest. 1975. 276. old.)
EGER HALALOZASI VISZONYAl
1 139
hetjük. A két házassági kohorszra épülő halálozási adatok mégis olyan információt nyújtanak, amelyek a keresztmetszeti adatok nélkül téves következtetésekhez vezet—
nének mind a csecsemők, mind az 1—5 évesek halandósági viszonyainak megitélé- sénél.
A kohorszadatokon alapuló, jóval kedvezőbb kihalási rend értékelésénél —- az 5. pontban kifejtetteken túlmenően — figyelembe kell venni, hogy nem az összes, hanem csak a házasságon belüli születések közül történt elhalálozásokat vesszük számba, így a ténylegesnél jóval kedvezőbb képet kaptunk a házasságon kívül szü- letettek magas halandóságának figyelmen kívül hagyása következtében. Továbbá a házasságon belüli születéseket is -— amelyekből az elhalálozások történnek -— csu- pán kilenc, illetve nyolc éves házasságtartam alatt követjük. tehát csak az ala- csonyabb születési sorrendűek halandóságát vizsgáltuk, ami szintén kedvezően hat a csecsemőhalandósági mutató alakulására.
IRODALOM ?
(1) Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vár-megyéknek leírása. Szerk.: Albert Ferenc. Eger. 1868.
x, 548 old.
(2) Bakos József — Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt. A belterület nevei. Egri hon—- ,;
ismereti és helytörténeti füzetek 4. Eger. 1973. 200 old.
(3) Cca/e, A. ]. -— Demeny, P.: Regional model life-tables and stable populations. Princeton. Princeton University Press. 1966. 871 old.
(4) Freschl György: Bevezetés a spektrálanalízisbe. Ukonometriai füzetek 15. sz. Budapest. 1978. 176 old.
(5) Konek Sándor: A magyar birodalom népesedési mozgalmai. Klny. a Statisztikai Közlemények lll. köt.
1. füzetéből. Pest. 1862. 58 old.
(6) B. Lukács Agnes: A XIX. századi anyakönyvek reprezentativ felvétele. Statisztikai Szemle. 1975. évi 6. sz. 648—654. old.
(7) B. Lukács Agnes: A XIX. századi egyházi anyakönyvek reprezentativ felvétele és néhány Heves me—
gyei vonatkozása.(8) MethodsArchivum.of appraisalA Hevesof aualitymegyeiofLevéltárbasic dataKözleményeifor population4. sz. 1975.estimates.24—52. old.Monuals on methods of estimating population 2. Population studies 23. United Nations Publication Xlll. 2. UN Department of Econ- omic and Social Affairs. Population Branch. New York. 1955. VIII. 67 old.
(9) Nagy, Ludovicus: Notitiae palitico-geographico—statlsticae inclyti regni Hungariae Partiumaue eidem adnexarum. Tom. !. Budapest. 1828. 638 old.
(10) Soós Imre: Eger története. ll—V. 1526—1854-ig. Megjelent: Magyarország műemléki topográfiája (szerk.: Dercsényi Dezső) Vlll. köt. Heves megye műemlékei ll. köt. (szerk.: Dercsényi Dezső — Voit Pál).
Akadémiai Kiadó. Budapest. 1972. 779 old. c. műben (17—34. old.).
(11) Szederkényí Nándor: Heves vármegye története. lV. köt. Egervár visszavételétől, 1687—től 1867-ig.
Eger. 1893. XIX, 507 old.
PE3tOME
Aerop c nOMoLut-ro HOBOI'O ucmpmecuoro neMorpatpu-iecxoro MeTOAa uccneAyer AEHHbte o cmepmx " CMepTHOCTH a roper 3rep (HBHSIOMHMCZ ueHrpOM anucxonava) c 1820—oro no 1830—biü ron. OCHOBbIBatOLuaHCn Ha BblÖOpKe meroA uconm' us nepexpe—
cmoü oőpaőomu AaHHbix me'rpnuecrmx KHHr H cnenoBaHr—m no HMeHaM ponnsmumcn s TOMu.mx wcneSparc ByMepLUHM1821 m 1822Ha roAax.npommenm 9 u COOTBeTCTBeHHO 8 neT nereü KoropT, sarcmotme—
Aarop Ha ocnosam—m csoero nccnegoeaHnn ycvanasnusaer, ufo necnmnemnü CpeA- Hm? oőumü Koacpcpuuuem cmepmocru u paccumaHHbrü Ha oCHoBar-mn reőnuubr cmepr—
HOCTH KOBCPtPHUMGHT cmepmocm akasbisaer Ha noum TomnecraeHHyro no ypoamo He—
őnaronpunTHyro cmepmocn. Xorsr senerme Mepr—teCKHX KHHI' ropoga B TO BpeMn Mom—ro an3HaTb XOPOLUHM, s xone ouemm naHHbrx cneAye-r npunmb ao BHHMaHMe aoaHuKaroume no paznnuHer npmuHaM HGAOCTÖTKH, a rakme To oőcrom'enbcmo, two "menace, aosmom- HOCTb p.!m perucrpauun ronbxo Aereü pomAeHHbrx a őpaxe, KOTOpbie Haőmoaarorcn Ha npo'rameHr—m Bcero nuwb 9 u, COOTBeTCTBeHHO 8 név.
SUMMARY
The author investigates the death rates and life table of Eger (archiepiscopal town in Hungary). for the period 1821—1830. The sampling method used by the author is based on
6'
1140 B. LUKÁCS: EGER HALÁLOZASI, ViSZONYAI
the cross-sectional compilation of registers of baptisms marriages and burials as well as on the individual name-to-name follow-up of the children of the marriage cohorts of 1821—1822 who
were born or dead during the next 9 resp. 8 years. _
The author points out in her investigation that the average crude death rate and the death rate calculated from the life table show for the entire period almost the same un—
favourable death situation. The parish registration at the time in Eger can be regarded, in—
generol. acceptable, however, one must allow in evaluating the data for the shor'tcamingsr avising from various reasons and for that only the children born out of wedlock wereregis—
tered, moreover they were followed up only for 9 resp. 8 years.
