A mozgó intenzív betegellátás modelljének kialakítása

(1)

A MOZGO lNTENZlV BETEGELLÁTÁS MODELLJÉNEK KlALAKlTÁSA

MÓRITZNÉ DR. GYENGE ANNA - DR. TURY PEREGRIN

A súlyos, heveny életveszélyben levő betegek gyógyításában jelentős tényező.

ihogy a beteg a lehető leghamarább megfelelő orvosi ellátáshoz jusson. Az Országos Mentőszolgálat orvosai gyakran találkoznak ilyen típusú, ún. akut betegekkel. Mun—

kájukkal, gyakorlati tevékenységük ismételt elemzésével részt vesznek egy új orvosi

"szakág, az oxyológia kialakításában. Az oxyológia a betegségek heveny formáival, az esetek többségében a kórházon kívül zajló legfrissebb stádium gyógyítási teen—

dőivel foglalkozik.

Az egyik pillanatról a másikra kialakult kórfolyamatok egy része a beteg szá- mára azonnali életveszélyt jelent, mert a létfontosságú szervek, szervrendszerek mű—

ködése gyakorta súlyosan károsodik. Ezek a betegek az életfunkciókat folyamatosan ellenőrző. szükség esetén azokat pótló orvosi tevékenységre szorulnak. Életbenma- radásuk valószínűségét a mozgó (mobil) intenzív betegellátás jelentős mértékben emeli.

Ennek érdekében alakult meg 25 éve a Mentőszolgálat Rohamkocsi Szolgálata,

elsősorban súlyos sérültek, elektromos balesetet szenvedők és a gyermekparalízis légzésbénult áldozatainak szállítása céljából. E szolgálat működési területe az évek során kibővült, a benne részt vevő kocsik száma nőtt, felszereltsége fejlődött, és rendelkezik a sokoldalú gyakorlati munka dokumentatív adataival. A munka fejlesz—

tése érdekében szükségessé vált a mindennapi gyakorlati tevékenység elemzése, hogy a helyes kezelési tendenciák kialakíthatók legyenek.

Ennek érdekében a gyakorlati tevékenység során szerzett tapasztalati adatok értékelésére matematikai statisztikai módszereket választottunk, hogy azok segítsé—

igével szerezzünk információt az ,.absztrakt beteg" észlelésében és ellátásában rejlő jelenségek feltárásához.

A feltáró elméleti munkához célszerűnek látszott a rendelkezésre álló megfigye- lések adatait statisztikairendszerbe foglalni, s a bonyolult kórtani láncolatban nyo- mon követni a statisztikai törvényszerűségek hatásait. A statisztikaiadatok itt is szá- mos összetevő eredőjeként jelennek meg. E statisztikai kóradatok — jellegükből ere- dően — közvetlen elemzésre kevésbé alkalmasak, s azokból csak indirekt úton le- 'het következtetni azokra a tényezőke, amelyek a beteg gyógyítása szempontjából a legfontosabbak. Úgyszintén matematikai úton lehet következtetni arra is, hogy a

megfigyelt jelenség milyen mértékben következménye az egyes oktényezők hatásai—

inak. Ez a modell csak első lépése egy később kialakítandó rendszernek, ezért az itt kapott eredmények csupán első kísérletnek tekinthetők, és a későbbiek során -— új (elgondolásokkal, finomítással — e módszer javítható. ' *

(2)

974 MÓRiTZNE DR. GYENGE ANNA — DR. TURY PEREGRN

A modell alapgondolata

Az elemzett on/osi tevékenység általános jellegű. A körfolyamat kialakulása szempontjából a vizsgált adatokat a betegségek típusa szerint két fő csoportba osz—v tottuk.

Az egyik csoportba kerültek az erőszakos, külső hatásra kialakult egészség—

károsodások. a baleseti sérülések. a másikba a szervezet egyéb eredetű heveny be——

tegségei. Utóbbiak között túlnyomó többségben a szív- és érrendszeri betegségek fordulnak elő. Természetesen ezek között számtalan egyedi kórforma található, ame—

lyeknek kezelése egymástól eltérő. Közös tényező. hogy a betegség kezdeti szaka—

szo, az azonnali beavatkozás jellege azonos vagy nagyon hasonló.

A vizsgálat a betegség észlelésétől számított 30 percre korlátozódik. mert ez az átlagos időtartam. amely a mentőorvos rendelkezésére áll, hogy az életveszélyben levő beteg számára növelje a túlélés esélyét. A mentőtevékenység sokoldalú cso- portmunka, s az eredmény itt sokoldalú komplex tevékenység következménye. A rendelkezésre álló idő alatt. a kialakult szokásnak megfelelően átlagosan hat ízben kerül sor a beteg állapotának ellenőrzésére a vérnyomás és a pulzus regisztrálása alapján. Eközben zajlanak az eszközös és gyógyszeres beavatkozások. A paramé- terek változásait adatlapon rögzítik.

A modellben először a heveny szívbetegek 1974. és 1975. évi adatait elemeztük, majd a vizsgálatot kiterjesztettük a mentőtevékenység többi területére is. Külön tog-

lalkoztunk a heveny szívbetegek csoportján belül a szívinfarktus miatt kezelt bete—

gek adatainak elemzésével.

Alapadatnak a betegek pulzusszámát (szívfrekvenciaszámát), vérnyomásukfelső (systoles —— Tsy) és alsó (diastoles —— Tá) értékeit. küllemét. a tudatot. az alkalmazott

eszközös és gyógyszeres beavatkozásokat tekintettük. Először a beteg kezdeti álla-

potától függetlenül, csoportosítás nélkül dolgoztuk fel az adatokat, majd megnéztük az első mért pulzusszám értéke szerinti csoportosításban. Ez utóbbi szerint a betege—

ket három csoportba:

101/min feletti.

61—100/min közötti.

óO/min alatti

pulzusszámúakra osztottuk.

Rendelkezésünkre álltak továbbá a pulzussgl egyidőben mért TS, és T,, értékek.

vagyis számszerűen minden pul2usszámhoz kétlegy alsó és egy felső) vérnyomás- érték. E paraméterek időbeli változásait vizsgáltuk különféle eszközös és gyógysze- 4res beavatkozások függvényében.

A vizsgálat főbb statisztikai adatai

Budapesten 1974—1975 folyamán heveny szívbetegség miatt mozgó intenzív be-

tegellátásban 412 fő (61 százaléka férfi, 39 százaléka nő) részesült. A betegek átla-

gos életkora 63 év; szélső értékei 39, illetve 92 év.

A meghaltak száma: 166 fő, az összes beteg 40.3 százaléka,

ebbőh

férfi: 23.8 százalék, nő: 16.5 százalék.

Az infarktus miatt kezelt betegek száma; 136,

ebből meghalt: 33,8 százalék.

(3)

mozeo lNTENZlV BETEGELLATAS 975,

Az első mért pulzusszám szerint csoportosítva a vizsgált 412 beteg a következő-.

képpen oszlott meg:

a lOl/min feletti csoportban levő betegek száma: 88, ebből meghalt: 45,4 százalék.

_ az infarktus miatt kezelt betegek közül meghalt: 25 százalék;

a ól—lOO/min közötti csoportban levő betegek száma: 76, ebből meghalt: 39,4 százalék;

az infarktus miatt kezelt betegek közül meghalt: 4ó,6 százalék; . a 60/min alatti csoportban levő betegek száma: 248,

ebből meghalt: 38,7 százalék,

az infarktus miatt kezelt betegek közül meghalt: 30,7 százalék.

A matematikai modell

A különféle beavatkozások időbeli hatásait általánosságban először a csopor—

tokon belül betegenként külön-külön és együtt egy kétdimenziós eloszlás paramé—

terei alapján becsültük. Az egyik változó az idő, a másik a különböző időpontokban mért pulzusszám, illetve vérnyomás felső és alsó értéke. A regressziós együtthatóra nyert értékek jelezték, hogy a betegekre hatnak-e — s ha igen. milyen mértékben és milyen gyorsan - a gyógyszeres és eszközös beavatkozások?

Ezt követően szóráselemzés (varianciaanalízis) segitségével megvizsgáltuk. hogy

a beteg állapotára egy vagy több adott tényező (faktor) gyakorol—e tényleges ha—

tást?

Faktornak tekintettük az eszközös beavatkozásokat (E):

El — infúzió,

E2 —- intubáció.l Eg —- lélegeztetés.

E,, — újraélesztés.

E5 — elektromos beavatkozás,2

továbbá a gyógyszeres beavatkozásokat (Gy):

Gyi — glykosida csoport,3 Gyz — antiaritmiás szerek.4

Gy3 — kábító fájdalomcsillapítók, Gy4 — lsuprelJ5

végül a beteg életkorát, nemek szerint (K).

A faktorok matematikai értelmezése

A vizsgálandó mennyiséget, a beteg pulzusszámának, illetve vérnyomásának' változását három faktor (E, Gy, K) befolyásolhatja. Azt kell vizsgálni. hogy ezek a' faktorok valóban hatnak-e a E vizsgált változóra?

Tegyük fel., hogy az EfGyiK,szintkombinációnak megfelelő betegek száma zükí volt, és legyenek a megfelelő mérési adatok

Eijrv (V:1,2, ..., Zi"),

* Eljárás :: megfulladás megakadályozására, mesterséges lélegeztetés alkalmazhatósága céljábólh,

* A szlvműködés rltmusának szabályozása. Illetve helyreállítása elektromos energia segítségével..

3 A szivkamrák elégtelen működésére ható gyógyszerek (digitalis. strophantin).

' A szivműködés ritmuszavaralt befolyásoló szerek.

' A gyengült szívizom összehúzó képességét erősitő szer.

(4)

5976 MÓRlTZNÉ DR. GYENGE ANNA — DR. TURY PEREGRlN

Ennek megfelelően a matematikai modell a következő:

őijrv : falai—l—bj'l—Cfl—dij—l'eir'l—fjrd'gijr—keijrv

tahol:

,u — G 5er várható értéke,

a,- — az E faktor hatósónak mérőszáma.

b, —a Gy faktor hatásúnak mérőszáma.

Cr —a K faktor hatásúnak mérőszáma, d,, — az E és a Gy szintek kölcsönhatása, e.-r —az E és a K szintek kölcsönhatása, ir -a Gy és a K szintek kölcsönhatása,

gü, — az E, Gy és K szintek kölcsönhatása, _

sün, — (: hibatagok N(O, a) eloszlással, minden i, [, r, v indexhórmasra rögzitett (i, [, r) mellett és v :1. 2, ..., z-re (az eü" valószínűségi változók függetle- nek és N(0,0') eloszlásúak. ismeretlen a szórással). *

A fellépő vóltozókra az egyértelműség érdekében feltételezzük, hogy

:

*tovóbbó az indexek, illetve indexpórok minden lehető értékere:

d'.:d.':e'.:e.r:n.:f.r:o

(ahol:

A hipotézisek a következők:

Heidi 2022...:a5:0;

HGy:b1 :bzz...:b4:0;

HK : c,, : C2 : O;

H'Ecyidíj : 0, minden (i, [) indexpórra; ? HEchí, 20, minden (i, r) indexpórra;

HGszfj, : 0, minden (j, r) indexpórra:

HEGszgürz-z 0. minden (i, ], r) indexhórmasra.

Megjegyezzük, hogy a modellben szereplő állandók nem tekinthetők egyértel—

"műen a kezeiés hatását jellemző mennyiségeknek, mert a betegek állapota és a

kezelés nem választható széjjel az értékelésben.

A hipotézisvizsgólat hóromszempontos osztályozásnól szórósfelbontó tablazat segítségével végezhető el. A HEGYK hipotézisvizsgólat alapján két eset. lehetséges:

az egyik (: hipotézis elvetése (vagyis fel kell tenni az interakció létezését), a másik

—az elfogadása (vagyis nincs hármas köicsöynhatés). Az utóbbiresetben hasonló elv alapján a kettős kölcsönhatásokat is vizsgálni kell.

(5)

MOZGÓ iNTENZlV BETEGELLATAS

977

A számításokat az Államigazgatási Számítógépes Szolgálat Honeywell—Bull (őő/60 típusú számítógépén BMD (Biomedical Statistical Program) programcsomag

segítségével 95 százalékos szignifikancia—szinten végeztük el.

A hipotézisvizsgálatot elvégeztük külön a pulzusszám és külön a vérnyomás ada- taira. s mindkét esetben azonos eredményt kaptunk. A betegek pulzusszáma szerint kapott eredmények tendenciájukban megegyeztek a vérnyomás szerinti számítások- kal. Mindkét esetben eredményképpen azt kaptuk. hogy az egyik kölcsönhatás sem volt szignifikáns, sőt a beteg neme és kora sem befolyásolhatja szignifikáns mér—ték—

ben a beteg szervezetének változását.

A másik két tényező, az E és a Gy azonban egyértelműen jelezte, mind a pul—

zusszám, mind a vérnyomás esetében, hogy hatásuk jelentős. Tehát a K faktor ese- tében, mivel nemleges választ kaptunk, további teendőnk nem volt, ezzel a ténye- zővel a továbbiakban nem érdemes számolni. Az E és (: Gy faktor tényleges hatá- sát kimutattuk, és ezután összehasonlítottuk, hogy e faktorok különböző szintjei mi—

lyen hatást gyakorolnak a É—re.

A számításokat az egyes t időpontokra külön külön végeztük el. A kapott ered-

ményeket egymással összevetettük. hogy az egyes beavatkozások hatásai időrend-

ben követhetők legyenek.

A két faktor hatásait grafikonon ábrázoltuk, hogy szemléltessük a különböző

gyógyítási tényezők együttes előfordulási arányainak dinamikáját. Az ábrák száza- lékos értékben mutatják az egyes faktorok hatásait a pulzusszám szerint csoportosí—

tott heveny szívbetegek gyógyitásánál, mind az összes betegre. mind pedig az élet- ben maradt betegekre vonatkozóan.

A modell eredményeinek értékelése

Egyértelműen megállapítható, hogy azonnali beavatkozást igénylő, súlyos he—

veny szivbetegek esetében szoros összefüggés áll fenn a lassú szívműködés frekven—

ciája, illetve a vérnyomás értékei között. Ezért a mozgó intenzív ellátásra szoruló betegeknél a szívritmus befolyásolása meghatározhatja a többi vérkeringési para- méter, a vérnyomás alakulását. Ilyen módon is bizonyítható a korai elektroterápia életmentő jellege.

Csszefüggés állapítható meg az újraélesztési tevékenység és a vérnyomásérté- kek között is. A betegség kritikus időszakában az eszközös beavatkozások (mester- séges lélegeztetés. elektromos beavatkozások) sikeresebb gyógymádnak bizonyul-

nak, mint a gyógyszerek alkalmazása.

Az életben maradt újraélesztett betegeknél ez az összefüggés jól észlelhető. Ez igazolja a gyakorlatot, hogy az újraélesztési tevékenység során gyógyszeres beavat- kozásokra csak a vitális funkciók biztosítása után kerülhet sor, de ehhez az esetek

többségében az eszközök is szükségesek.

A gyógyszerek közül az antiaritmiás készítmények leggyakrabban az eszközös beavatkozásokkal közösen kerülnek alkalmazásra a sikeres reanimáció során. Az új- raélesztési tevékenységnél a normál frekvenciájú, ól—lOO/min közötti pulzusszámú csoportban előtérbe kerül az lsuprel. E csoportban kevesebb a reanimáció során al—

kalmazott intubáció. viszont gyakoribb a lélegeztetés. Ez azt jelenti, hogy megfelelő technikával alkalmazott maszkos lélegeztetés hatásfoka nem rosszabb. mint az en- dotrechealis intubáció.

A szívbetegséggel, de nem infarktus miatt kezelt betegek között a lül/min fe-

letti pulzusszámú csoportban életben maradottaknál gyakoribb a komplex reanimá—

ció. Az eszközös beavatkozások szerepe itt nagyobb mértékű, mint a gyógyszereké.

*(Lásd az 1. ábrát.)

3 Statisztikai Szemle

(6)

978 MÓRITZNE DR. GYENGE ANNA — DR. TURY PEREGRlN

1. ábra. 101/min feletti pulzusszámú betegek

(infarktus nélkül)

% 25

/ Xan";

15 , ___

x/ És

70 X— ' *

Fakfofak

Az infarktusos betegeket is magában foglaló 101/min feletti pulzusszámú cso-

portban szembetűnő jelenség. hogy az intubáció. a légúti beavatkozások nagyobb szerepet játszanak a folyamat alakulásában, mint az újraélesztések arányából vár-

ható lenne. A különbség a bal szívfélelégtelenség korszerű kezelésének fontossá- gára, az ún. intermittáló pozitív nyomású lélegeztetés jelentőségére utal. (Lásd a

2. ábrát.)

2. ábra. 101/min feletti pulzusszámú betegek

(összes beteg)

% 25

Ala?

20

/ ***X A

75 " ** ' --— --"'X

. /

^x ^{,. .a—}

XX *

_- --.; V x_gussmbe/zg

10 X

/ X

5 * /

L_____—*—"

E] Ez ! 53 ! Eg ! 55 ! GY; ! 672 ! álá ! 512

Fakfanak

A 61—100/min közötti pulzusszám alapján besorolt betegeknél is az előző csa- porban kialakított törvényszerűségek állapíthatók meg. (Lásd a 3. ábrát.)

Ugyanebben a csoportban az infarktussal kezelt betegeket is figyelembe véve.

inkább a bal szívfélelégtelenség kezelésére jellemző gyógyszerek (glykosida csoport.

kábító gyógyszerek) (: gyakoribbak. (Lásd a 4. ábrát.) '

Az orvosi gyakorlat szempontjából értékelve ezúton is bizonyítható a már gya—

korlati tapasztalatokkal alátámasztott tény, hogy óO/min pulzusszám alatti frekvencia esetében a károsodott szívizom csak a pulzusszám emelésével tudja kompenzálni a

kiesett perctérfogatot. (Lásd az 5. ábrát.)

A óO/min pulzusszám alatti csoportban jelentős szerepe van az elektromos be-

avatkozásoknak és az antiaritmiás kezelésnek. A 6. ábra jól szemlélteti, hogy az e

(7)

MOZGÓ lNTENZlV BETEGELLÁTAS

979

csoportban levő akut szívbetegségek terápiás jellemzői az ,,absztrakt beteg" eseté- ben milyen gyakorisággal fordulnak elő.

3. ábra. 61—100/min közötti pulzusszámú betegek

%

25

20 x

,. " ' ,, ,",

o , " W/ÚÉ / x

x ,' * a3529: be, ?I

7 5 X ! x g A

10

0 I !

Ez Ez fs'fzr'ff'an'őrz'öé'm

F a k f a r 0 k

4. ábra. 61-100/min közötti pulzusszámú betegek

(összes beteg)

%

25

l

!

za x ..

lxűsszes befe; ["/5;

75 XX ["—:) IV,/AX—x

V

"; xxx ,, X

70 x -_ ______ I' x M xx

*

_,

——" *.

,

!

XX

x

5 x

a

E,

l

Ez

l

53

l

E,,

l

E,.

l

GY,

l

672

l

073

l

05,

T

F a 1' f a l' a k

5. ábra. 60/min alatti pulzusszámú betegek

%

25

m A

A !

/' *Xf/o'k fs

!, x ' ,;s

75 ' ,! x ,z' '

, xx ,' x

x !, X ,, x

70 * _ , ' x ,! X

x ( M—J x

*V'űsszes Ize/eg v *

5 x

0 l l l l l ! ! l

5; Ez 53 54 f; 67; 66 ara %

Fakfarak

30

(8)

980 MÓRITZNÉ DR. GYENGE ANNA — DR. TURY PEREGRIN

6. ábra. 60/min alatti pulzusszámú betegek

(összes beteg)

%

25

[A

A

^t ^A

20 3 IK " , ,! !!

*— Ússzes be!/ey [' *—

t! ,! x

75 " ,. A .

I

/ XX! ,, / x

70 ,i . ;! K

N, ! " , " x X

__________ ,' *,X ["/ak L_____

5 "" v

0 l l l i l l !

5, 52 Es 154 55 ar, % áig ár,,

Főv/(fanak

A modell legfontosabb eredményei:

-a 101/min pulzusszám feletti csoportban legjelentősebb az újraélesztési tevékenység és az eszközös beavatkozások szerepe. a gyógyszerek hatása itt kisebb jelentőségű;

-—a 61—100/min pulzusszám közötti csoportban együttesen fordulnak elő a szívelégtelen- séget befolyásoló eszközös és gyógyszeres beavatkozások;

-— a 60/min pulzusszám alatti csoportban az elektroterápiás kezelés és az antiaritmiás ké- szítmények hatása a leglényegesebb.

A 7. ábra a három főcsoportban megállapított fontosabb tendenciákat szem- lélteti a gyógyítás szempontjából.

7. ábra. A terápiás eljárások szerepe a vérnyomás alakulásában

%

35

. —— lül/min pu/zmzá/n felel/i csupan/ban

50 --- - 67-700/m/7/ Miva'?/i pa/zusszámá csupa/War;

l,! —'--- őű/lm'n pulzusszám az;/fiasopa/v/Izan

2 5 .

X

Z,, *. A _ __

5 '. . . .a) 'x

' x ! 'x

70 Hív § _ X .)! "-._,"_.___,_...- """-33.

' ". 1. l' -...

. .. X x

5 . 'v' X x

a : i i s l l l 1

Fal—fonal—

Az eredményeket összevetettük az orvosi gyakorlattal, és megállapítottuk, hogy

azt alátámasztják. A modell azt is kimutatta, hogy a különböző frekvenciacsoportba sorolt betegek esetében alkalmazott terápiás eljárások súlya mennyiben különbözik egymástól, és azok a betegség megjelenési formájától függő csoportosításban mi—

lyen információt nyújthatnak a gyakorló orvos számára. Ezek az eredmények orvosi szempontból is értékelhetők. mert az ,.absztrakt betegnél" érvényesülő tendenciákat reálisan tükrözik. A modell ezért segítséget nyújthat a progresszív betegellátás elem—

(9)

MOZGÓ INTENZIV BETEGELLÁTÁS

981

zéséhez. a helyszínre vitt intenzív betegellátás főbb gyógymódjainak felméréséhez.

A gyakorló orvos számára ezek az eredmények elsősorban tájékoztató jelentőségűek,

de segítséget nyújthatnak abban. hogy konkrét esetekben mely eszközökkel célszerű

a betegek vitólis alapfunkcióit megőrizni, szükség esetén helyreállítani. és a súlyos

betegeket biztonságosan szállítani.

PE3l-OME

ABTOpb! Ha ocnoaamm ncnonbsoaanm npaumuecuux nam-ism BeHrepcnoü cuopoű no—

moum cnomomsro maTeMarw—iecxoü mogenu uccnenyror amcpem- apaueőnblx amema'renbcrs, umesumx meTco s Ha'—ianbuoü CTBAHH CepAel-IHLIX u cocynucmux saőoneaannf—i. Mom-lo us- Bneui, HGCKoanO oőumx BblBOAOB o u.eneSHoM ant—mum Bpaueőnoü Aem'enbi—iocm a Te—

ueHue 30 MMHYT, HCTEKLUHX c momema oőuapymnaanm őonearm, TO ecns o TOM nepnone, noxa őonbnoü He nocrynm s őonbuuuy. 370 BpeMn uMeer pewaiotuee anal—lenne c—rou- KH apei-msr BbISAOpOBDeHHSI őoanoro, npmeM roma Hengeres zagaueü He usneueuwe ÖOHbHOFO, a noAAepmaHne Bcero opraHusma B Hauőonee XOpOLLIeM cocmnnwu. OTHocs—

m.uecsi K aroü Aesrenbuocm pacuem yl-IHTbIBaIOT BpeMeHHbIe acpcpewrbi pasnnunux anr—

pyMeHTaanle w nekapcreeHHblx amemarenbcta. C nomoutbio BapHaHTHOI'O ananuaa ycra—

Haanuaaetcn, Kakne cpauropu onaabiaaior (paK'muecKoe mmm-me Ha cocromme ÖOHbHOI'O

" or KaKHX Mmm—ia otaneubcx. I'Tocxonbxy Ha nccnenyeMbiü (pam-op — B .nem-nom cnyuae Ha cocromme őonsHoro, ampamaemoe nynbcom " ypoaHeM KpoanHoro nasneHus -— Bos- Aeücmyer pan anemeHToa, Hymuo ycrauoams Mepy eosAei—ictam omenbnbix aneMeHTos Ha pesynbrar. 3101' MeTOA npnMeHneTcn s nepayvo ouepenb B Tal-(MX cnyuanx, Koma ocnosnoe pacnpeneneuwe mannerca HOpMaanblM. BanmeiiLunM CpeACTBOM aapuaHrHoro ananuaa nanzerca 1. H. ,,npoőa F", Kompaz noaaonsie-r COI'IOCTBBHTb uacmbie KBaApaTOB paccemmn pasnuuuoro nponcxomneuun c cerpmamuMucn :; 'raőnuue aennuuHaMu. Mo- penb, a Kotopoü "meet mecto nocnerBaTeanoe npumeHeHne amx mervoB, lu.aeT oueHKy paSHHHHbIX omnAaeMux acpcpexroe npennonaraeMbrx neueőnux npouegyp nocpeA—

cmom npuMeHeHuz nonyueHHoí—i CHCTeMbl nuneüubix ypasHeHmTi, cogepmaunx pgp. nepe- MeHHblx.

SUMMARY

Based on the experiences of the National Ambulance Service and by means of a mathematical model, the article investigates the effects of medical treatment enacted in the inchoative stage of diseases of the circulatory system. Some general conclusions can be drawn about the therapeutic effects of the medical assistance given during the first thirty minutes from the perception of the disease, that is in the span of time till the patient is delivered into hospital. This period is of decisive importance as to the further recovery of the patient.

ln this short interval the task is not the healing of the patient, but sustaining his whole or- ganism as well as possible. The calculations referring to this activity follow the effects of the various prompt instrumental and medical treatments. it is pointed out with variance analytical method which factors influence actually the condition of the patient and wich factors can be neglected. Since the condition of the patient. as expressed by his pulse rate and blood-pressure, is influenced by several factors it must be established to what extent the individual factors affect the final result. This method can be applied mostly in cases when the basic distribution is normal. The most important tool applied in the variance analysis is the so—called F-test which compares the different variance ratios with the values of a given table. The model by which the subseauent use of the methods is ensured, evalu—

ates likely effects of the supposed treatments by means of a multivariate linear eauation

system.