Bu da pest, 2007. jú li us 10., kedd
92. szám
Ára: 3234,– Ft
TARTALOMJEGYZÉK Ol dal
2007: CI. tv. A dön tés elõ ké szí tés hez szük sé ges ada tok hoz zá fér he tõ sé gé nek biz to sí tá sá ról. . . . 6932 2007: CII. tv. A szak- és fel nõtt kép zést érin tõ re form prog ram vég re haj tá sá -
hoz szük sé ges tör vények mó do sí tá sá ról. . . . 6934 182/2007. (VII. 10.) Korm. r. A köz pon ti elekt ro ni kus szol gál ta tó rend szer rõl . . . . 6947 59/2007. (VII. 10.) FVM r. Az Eu ró pai Me zõ gaz da sá gi Vi dék fej lesz té si Alap ból a ter me lõi
cso por tok lét re ho zá sá hoz és mû kö dé sé hez nyúj tan dó támoga - tások részletes fel té te le i rõl . . . . 7046 67/2007. (VII. 10.)
GKM–EüM–FVM–SZMM e. r. A ven dég lá tó ter mé kek elõ ál lí tá sá nak fel té te le i rõl . . . . 7047 16/2007. (VII. 10.) PM–HM e. r. Egyes ka to nai vo nat ko zá sú PM–HM együt tes ren de le tek módosí -
tásáról . . . . 7053 50/2007. (VII. 10.) AB h. Az Al kot mány bí ró ság határozata . . . . 7054 22/2007. (VII. 10.) KüM h. A nuk le á ris fegy ve rek el ter je dé sé nek meg aka dá lyo zá sá ról szóló
szer zõ dés III. cikk (1) és (4) be kez dé sé nek vég re haj tá sá ról szóló biz to sí té ki meg ál la po dás és jegy zõ könyv, va la mint a meg ál la po - dás hoz csa tolt ki egé szí tõ jegy zõ könyv ki hir de té sé rõl szóló 2006.
évi LXXXII. tör vény 2–4. §-ai és 8. §-a hatálybalépésérõl . . . . . 7061 A pénz ügy mi nisz ter köz le mé nye az ön hi bá ju kon kí vül hát rá nyos
hely zet ben levõ te le pü lé si ön kor mány za tok 2007. évi I. ütemû támogatásáról . . . . 7061 Helyesbítés . . . . 7075
II. rész JOGSZABÁLYOK
Tör vé nyek
2007. évi CI.
tör vény
a döntéselõkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetõségének biztosításáról*
– Kö te les sé ge az ál lam nak és az ál lam igaz ga tá si szer - vek nek, hogy a gaz da ság ra és a tár sa dal mi fo lya ma tok ra ki ha tó dön té se i ket elõ ze tesen mér le gel jék, ered mé nyü ket utó la go san vizs gál ják.
– Ra ci o ná lis és igaz sá gos dön té se ket az ál la mi szer vek is csak a té nyek és a kö vet kez mé nyek ala pos is me re té ben hoz hat nak.
– Em pi ri kus ku ta tá sok kal alá tá masz tott ha tás vizs gá la - tok nyújt hat nak se gít sé get a dön té si al ter na tí vák kö zöt ti vá lasz tás ban, a ha té kony ság és a cél sze rû ség ér vé nye sí té - sé ben.
– Igaz sá gos sá gi szem pon tú elem zé se ket kell vé gez ni a tár sa da lom po li ti kai je len tõ sé gû sza bá lyo zá sok elõ ké szí - té se so rán.
– Fel is mer ve e fel ada tok tel je sí té sé re irá nyu ló törek - vések elõ se gí té sé nek szük sé ges sé gét, az Or szág gyû lés a kö vet ke zõ tör vényt al kot ja:
1. § A költ ség ve té si szerv és a több sé gi ál la mi tu laj don - ban lévõ gaz dál ko dó szer ve zet (a továb biak ban: adatke - zelõ) a ke ze lé sé ben lévõ köz ér de kû ada tot 15 na pon be lül, költ ség té rí tés meg ál la pí tá sa nél kül to váb bít ja az ezt igény - lõ köz pon ti ál lam igaz ga tá si szerv nek.
2. § (1) Az ál la mi ve ze tõ és a kor mány hi va tal ve ze tõ je je len tõs tár sa dal mi, vagy gaz da sá gi ha tá sú, és kü lö nö sen az eu ró pai uni ós kö te le zett sé gek tel je sí té sét érin tõ dön - tések elõ ké szí té se ér de ké ben kér he ti, hogy az adat ke ze lõ a ke ze lé sé ben lévõ sze mé lyes adat ról, adó ti tok ról, vagy egye di sta tisz ti kai adat ról ké szí tett má so la tot vissza for dít - ha tat lan mó don úgy mó do sít sa, hogy az az érin tet tel ne le - gyen kap cso lat ba hoz ha tó, és kér he ti a sze mé lyes vagy bizalmas jel le gé tõl így meg fosz tott adat 1. § sze rin ti át adá - sát.
(2) Az adat ké rõ erre irá nyu ló ké ré se ese tén az adat ke ze - lõ kö te les a mó do sí tást olyan mó don el vé gez ni, ami a ku ta - tá si cél meg va ló sí tá sát a le he tõ leg ke vés bé kor lá toz za.
(3) Az adat ke ze lõ kö te les meg ta gad ni a kért ada tok át - adá sát, ha az ada to kat nem le het sé ges meg fosz ta ni sze mé - lyes adat jel le gük tõl. A ké re lem rész le ges vagy tel jes meg -
ta ga dá sát az adat ke ze lõ kö te les írás ban meg in do kol ni és egy ide jû leg ér te sí te ni az adat bá zis lét re ho zá sá ért fe le lõs szer vet.
(4) Az adat ke ze lõ az ada tok át adá sá val egy ide jû leg tá jé - koz tat ja az adat bá zis lét re ho zá sá ért fe le lõs szer vet az adat - ké rõ meg ne ve zé sé rõl, az adat ké rés és tel je sí tés dá tu má ról és költ sé gé rõl, és az át adott adat kör rõl.
3. § (1) Az adat ké rõ kö te les az ada tok mó do sí tá sá val, cso por to sí tá sá val, va la mint az adat át adás nak a ke ze lés for - má tu má tól el té rõ for má tu mú tel je sí té sé vel össze füg gés - ben fel me rü lõ, az adat ke ze lõ ál tal – rész le tes költ ség ki mu - ta tás alap ján – meg ál la pí tott költ sé ge ket elõ ze tesen meg - téríteni.
(2) Az adat ke ze lõ és az adat ké rõ meg ál la po dá suk ban a költ sé gek vi se lé sét, az adat át adás ha tár ide jét az e tör vény - ben fog lal tak tól el té rõ en is ren dez he tik.
4. § (1) A mi nisz ter és a kor mány hi va tal ve ze tõ je kér - heti, hogy egyes, sze mé lyes ada tot vagy egye di sta tisz ti kai ada tot adó azo no sí tó jel lel, tár sa da lom biz to sí tá si azo no sí tó jel lel, sze mély azo no sí tó jel lel, vagy név vel és lak cím mel együtt ke ze lõ költ ség ve té si szer vek adat bá zis ké szí té sé re al kal mas mó don ad ják át az ala nyá val kap cso lat ba nem hoz ha tó, a 2. § sze rint mó do sí tott ada tot.
(2) Az (1) be kez dés sze rin ti adat át adást az adat bá zis lét - re ho zá sá ért fe le lõs szerv ré szé re, az ál ta la meg ál la pí tott kód kép zé si mód szer alap ján meg ha tá ro zott ano nim kap - cso la ti kód dal és min ta vé te li el já rás sal kell tel je sí te ni.
(3) Az ada tok össze kap cso lá sát az adat bá zis lét re ho zá - sá ért fe le lõs szerv vég zi oly mó don, hogy a kü lön bö zõ adat ke ze lõk tõl azo nos mód szer rel kép zett kap cso la ti kód - dal ve szi át az ada to kat.
(4) Ada tok össze kap cso lá sá val lét re ho zott adat bá zis ese tén az ano nim kap cso la ti kód kép zé sé nek mód sze rét úgy kell meg ha tá roz ni, hogy az alap ját ké pe zõ sze mély - azo no sí tó ada tok ke ze lé sé re va la mennyi, az adat át adás cél já ból meg ke re sett adat ke ze lõ jo go sult le gyen.
(5) Az adat bá zis lét re ho zá sá ért fe le lõs szerv ké ré sé re az egyik adat ke ze lõ szerv min tát vesz az ál ta la ke zelt adat - bázisból, és an nak kap cso la ti kód ja it át ad ja az adat bá zis lét re ho zá sá ért fe le lõs szerv nek.
(6) Az adat bá zis lét re ho zá sá ért fe le lõs szerv az (5) be - kez dés sze rin ti min ta ano nim kap cso la ti kód ja it, az eh hez tar to zó ada tok nél kül át ad ja az (1) be kez dés sze rin ti adat - ké rés ben meg je lölt töb bi adat ke ze lõ nek.
5. § (1) Az ano nim kap cso la ti kód kép zé sé nek mód sze - rét és a kód kép zés alap ját az adat bá zis lét re ho zá sá ért fe le - lõs szerv úgy ha tá roz za meg, hogy
a) a kód kép zés alap ját nem ké pez he tik olyan sze mély - azo no sí tó ada tok, ame lyek ke ze lé sé re az adat ké rõ jo go - sult,
* A tör vényt az Or szág gyû lés a 2007. jú ni us 25-i ülés nap ján fo gad ta el.
b) a kód kép zés alap ját nem ké pez he tik olyan sze mély - azo no sí tó ada tok, ame lyek ke ze lé sé re az adat bá zis lét re ho - zá sá ért fe le lõs szerv jo go sult,
c) a kód kép zés konk rét mód sze re tar tal maz zon egye di, vé let len sze rû en meg ál la pí tott ele met.
(2) Az adat bá zis lét re ho zá sá ért fe le lõs szerv a kód kép - zés mód sze rét csak az adat ke ze lõ szer vek nek to váb bít hat - ja. A to váb bí tás után a kód kép zés mód sze rét ha la dék ta la - nul tö röl ni kell.
(3) Az adat ke ze lõ szerv a kód kép zés mód sze rét nem to - váb bít hat ja, és azt a kap cso la ti kó dok kép zé se után ha la - dék ta la nul tö röl nie kell.
(4) Az adat ke ze lõ szerv a kap cso la ti kó do kat az ada tok át adá sa után ha la dék ta la nul tör li.
(5) Az adat bá zis lét re ho zá sá ért fe le lõs szerv az adat át - adás ra 5 na pos idõ in ter val lu mot ha tá roz meg. Az ezen idõ - in ter val lu mon kí vül ér ke zett ada to kat a töb bi adat tal össze nem kap csol hat ja, azok kap cso la ti kód ját ha la dék ta la nul tör li.
(6) Az adat bá zis lét re ho zá sá ért fe le lõs szerv nek az össze kap cso lást köve tõen az ano nim kap cso la ti kód és az át vett ada tok kö zöt ti kap cso la tot hely re ál lít ha tat la nul meg kell szün tet nie és az ano nim kap cso la ti kó dot ha la dék ta la - nul tö röl nie kell.
6. § Az adat bá zis lét re ho zá sá ért fe le lõs szerv te vé keny - sé gét, az adat igény lés, adat át adás és adat-össze kap cso lás jog sze rû sé gét és az ano nim kap cso la ti kód kép zé sé nek mód sze rét az adat vé del mi biz to s a sze mé lyes ada tok vé - del mé rõl és a köz ér de kû ada tok nyil vá nos sá gá ról szóló tör vény ben meg ha tá ro zott el já rás ban elõ ze tesen is el len - õriz he ti.
7. § (1) A 2. § sze rin ti adat ké rés ese tén az adat ke ze lõ, a 4. § sze rin ti kap cso lás ese tén az adat bá zis lét re ho zá sá ért fe le lõs szerv az ada tok át adá sa elõtt a ter mé sze tes sze mély lak cí mé re vo nat ko zó ada tot úgy mó do sít ja, hogy ab ból az érin tett la kó he lye a kis tér ség nél pon to sab ban ne le gyen meg ál la pít ha tó.
(2) A 2. és a 4. § sze rin ti adat át adás ese té ben adat ke ze - lõn ként leg alább száz fõt ered mé nye zõ min tát kell ven ni.
A tel jes né pes ség re vo nat ko zó adat bá zi sok ese té ben a min ta nem ha lad hat ja meg a tel jes so ka ság 50%-át.
(3) Az adat bá zis lét re ho zá sá ért fe le lõs szerv az (1) be - kez dés sze rin ti mû ve let el vég zé se után az adat bá zist meg - kül di a 4. § (1) be kez dé se sze rin ti adat ké rõ nek.
(4) Az adat bá zis lét re ho zá sá ért fe le lõs szerv hon lap ján ke res he tõ for má ban köz zé te szi az adat ké ré se ket: az adat - kör le írá sát, ke ze lõ it, a 2. § (1) és a 4. § (1) be kez dé se sze - rin ti adat ké rõ meg ne ve zé sét, va la mint az adat ké rés és a meg ta ga dás vagy a tel je sí tés dá tu mát.
(5) A 2. § (1) be kez dé se és a 4. § (1) be kez dé se sze rin ti adat át adás az adat ké rõ ál tal irá nyí tott vagy fel ügyelt költ - ség ve té si szerv ré szé re is tör tén het.
8. § (1) E tör vény al kal ma zá sá ban
a) ano nim kap cso la ti kód: az ugyan azon sze mély re vonatkozó sze mély azo no sí tó ada tok ból olyan, vé let len - sze rû ele met is tar tal ma zó mód szer rel kép zett ka rak ter sor, amellyel ugyan azok ból az ada tok ból min dig ugyan az a ka - rak ter sor jön lét re, de amely ered mé nye kép pen lét re jött ka rak ter sor ból a sze mély azo no sí tó ada tok nem ál lít ha tók hely re;
b) kis tér ség: a te le pü lé si ön kor mány za tok több cé lú kis - tér sé gi tár su lá sá ról szóló tör vény sze rin ti kis tér ség, Bu da - pest ese té ben a ke rü let.
(2) Az e tör vény ben fog lal tak nem al kal maz ha tó ak a külön tör vény sze rin ti mi nõ sí tett ada tok ra, il let ve azok ra a köz ér de kû ada tok ra, ame lyek nek meg is mer he tõ sé gét nem zet biz ton sá gi ér dek bõl kü lön tör vény kor lá toz za.
9. § Az adó zás rend jé rõl szóló 2003. évi XCII. tör vény 53. §-a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé szül ki:
„(4) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott adat kö rön be lül nem mi nõ sül adó ti tok nak a nyil vá nos cé ga dat, a cég in for - má ci ós és az elekt ro ni kus cég el já rás ban köz re mû kö dõ szol gá lat tól kér he tõ adat, va la mint az az adat, amely ala - nyá val (adó alannyal vagy adó zó val) nem hoz ha tó kap cso - lat ba.”
10. § (1) Az egész ség ügyi és a hoz zá juk kap cso ló dó sze - mé lyes ada tok ke ze lé sé rõl és vé del mé rõl szóló 1997. évi XLVII. tör vény (a továb biak ban: Eüak.) 4. § (2) be kez dés d) pont ja he lyé be az aláb bi ren del ke zés lép:
„d) ha tás vizs gá la ti célú ano ni mi zá lás és tu do má nyos ku ta tás,”
(2) Az Eüak. 22. § (6) be kez dé se he lyé be az aláb bi ren - del ke zés lép:
„(6) Az (5) be kez dés sze rin ti ada to kat azok fel vé te lé tõl szá mí tott tíz évig, amennyi ben az adat ke ze lés sel érin tett ügy ben bí ró sá gi el já rás in dult, ak kor az ügy le zá rá sá nak idõ pont já ig le het ke zel ni. Ezt köve tõen az ada to kat meg kell fosz ta ni a sze mé lyes azo no sí tás le he tõ sé gé tõl.”
11. § Fel ha tal ma zást kap a Kor mány, hogy
a) az adat bá zis lét re ho zá sá ért fe le lõs szer vet ren de let - ben je löl je ki,
b) az adat bá zis lét re ho zá sá ért fe le lõs szerv köz re mû kö - dé sé vel kap cso la tos rész le tes sza bá lyo kat ren de let ben határozza meg,
c) ren de let ben to váb bi – a 2. § (1) be kez dé se és a 4. § (1) be kez dé se sze rin ti – adat ké rés re jo go sul tat ha tá roz zon meg.
12. § (1) E tör vény – a (2) be kez dés ben fog lalt ki vé tel - lel – a ki hir de té sét kö ve tõ 15. na pon lép ha tály ba.
(2) E tör vény 4–6. §-a, 7. § (3) be kez dé se és a 8. § (1) be kez dés a) pont ja a ki hir de té sét kö ve tõ ötö dik hó nap elsõ nap ján lép ha tály ba.
Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k.,
köz tár sa sá gi el nök az Or szág gyû lés el nö ke
2007. évi CII.
tör vény
a szak- és felnõttképzést érintõ reformprogram végrehajtásához szükséges tör vények módosításáról*
A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. tör vény módosítása
1. § A szak kép zés rõl szóló 1993. évi LXXVI. tör vény (a továb biak ban: Szt.) 1. §-a ki egé szül a kö vet ke zõ (2)–(3) be kez dé sek kel, ez zel egy ide jû leg a (2)–(3) be kez - dé sek szá mo zá sa (4)–(5) be kez dé sek re mó do sul:
„(2) E tör vény ha tá lya ki ter jed az (1) be kez dés ben sza - bá lyo zott te vé keny sé get foly ta tó va la mennyi szer ve zet re és ma gán sze mély re.
(3) E tör vény ha tá lya ki ter jed az or szá gos gaz da sá gi ka - ma rák ra és az or szá gos gaz da sá gi ér dek-kép vi se le ti szer - ve ze tek re az e tör vény ben sza bá lyo zott fel ada ta ik el lá tá sa te kin te té ben.”
2. § (1) Az Szt. 2. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép:
„(2) A szak kép zést foly ta tó in téz mény lé te sí té sé re, fenn tar tá sá ra és mû kö dé sé re – e tör vény ren del ke zé se i nek figye lembe véte lével – a köz ok ta tá si tör vény, a fel sõ fo kú szak kép zést foly ta tó fel sõ ok ta tá si in téz mény lé te sí té sé re, fenn tar tá sá ra és mû kö dé sé re – e tör vény ren del ke zé se i nek figye lembe véte lével – a fel sõ ok ta tá si tör vény, az ál la mi fel nõtt kép zé si in téz mény lé te sí té sé re, fenn tar tá sá ra és mû - kö dé sé re a fel nõtt kép zé si tör vény, a köz pon ti kép zõ hely lé te sí té sé re, fenn tar tá sá ra és mû kö dé sé re e tör vény ren del - ke zé se it kell al kal maz ni.”
(2) Az Szt. 2. §-ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, ez zel egy ide jû leg ki egé szül a kö vet ke zõ (6)–(7) be kez dé sek kel:
„(5) A köz ok ta tá si in téz mé nyek fenn tar tói, a gya kor la ti kép zés szer ve zé sé ben részt vevõ gaz dál ko dó szer ve ze tek, a fel sõ ok ta tá si in téz mé nyek a köz ok ta tá si tör vény ben meg ha tá ro zott szak kép zés sel össze füg gõ fel ada tok vég re - haj tá sá ra tér sé gi in teg rált szak kép zõ köz pon tot hoz hat nak lét re. A tér sé gi in teg rált szak kép zõ köz pont le het:
a) a köz ok ta tá si tör vény 89/B. §-ának (2) vagy (11)–(13) be kez dé se alap ján lét re ho zott tár su lás, il let ve non pro fit gaz da sá gi tár sa ság,
b) a köz ok ta tá si tör vény 67. §-ának (5) be kez dé se sze - rint mû kö dõ szak kép zõ is ko la,
c) a szak kép zés ben részt vevõ in téz mé nyek egy in téz - mény – szék hely vagy te lep hely – ke re té ben tör té nõ fenn - tar tá sa,
d) a (6) be kez dés ben meg ha tá ro zott tár sa ság.
(6) A köz ok ta tá si tör vény 89/B. §-a (4) be kez dé sé nek a)–b) pont já ban és (5) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott fel -
ada tok el lá tá sá ra a szak kép zést foly ta tó in téz mény fenn - tar tó ja, a fel sõ ok ta tá si in téz mény, va la mint a gya kor la ti kép zés ben részt vevõ gaz dál ko dó szer ve zet – kiemelke - dõen köz hasz nú non pro fit gaz da sá gi tár sa ság ként – szak - kép zés-szer ve zé si tár sa sá got hoz hat lét re. A szak kép - zés-szer ve zé si tár sa ság te kin te té ben a köz ok ta tá si tör vény 89/B. §-ában fog lal ta kat – a (6)–(9) be kez dé sé ben fog lal - tak ki vé te lé vel – al kal maz ni kell.
(7) A (6) be kez dés ben meg ha tá ro zott szak kép zés-szer - ve zé si tár sa ság meg szû né se ese tén a he lyi ön kor mány zat, il let ve an nak tár su lá sa ál tal be vitt va gyo nát a he lyi ön kor - mány zat nak, il let ve tár su lá sá nak a va gyon nö vek ménnyel együtt kell vissza ad ni.”
3. § (1) Az Szt. 4. §-ának (2) be kez dé se b) pont ja he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
[Fel ha tal ma zást kap a mi nisz ter a szak ké pe sí té sért fe le - lõs mi nisz ter egyet ér té sé vel, hogy ren de let ben ha tá roz za meg]
„b) a szak mai vizs gáz ta tás ál ta lá nos sza bá lya it és eljá - rási rend jét (a továb biak ban: szak mai vizs ga sza bály zat), a szak mai vizs gák szak mai el len õr zé sé nek ál ta lá nos sza bá - lya it, va la mint a szak mai vizs gák ada ta it tar tal ma zó köz - pon ti nyil ván tar tás ve ze té sé nek sza bá lya it,”
(2) Az Szt. 4. §-ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ j) pont - tal egé szül ki:
[Fel ha tal ma zást kap a mi nisz ter a szak ké pe sí té sért fe le - lõs mi nisz ter egyet ér té sé vel, hogy ren de let ben ha tá roz za meg]
„j) a köz pon ti kép zõ hely mû kö dé sé re vo nat ko zó sza bá - lyo kat.”
(3) Az Szt. 4. §-ának (3) be kez dé se a kö vet ke zõ d) pont - tal egé szül ki:
[A mi nisz ter]
„d) lét re hoz za a re gi o ná lis fej lesz té si ta ná csok kal együtt mû kö dõ re gi o ná lis szak kép zé si fel adat el lát ást ko or - di ná ló, a szak kép zés mi nõ sé gi fej lesz té sét se gí tõ – a kü lön tör vény ben sza bá lyo zott – bi zott sá go kat, és az ok ta tá sért fe le lõs mi nisz ter rel együtt gon dos ko dik mû kö dé si fel té te - le ik nek biz to sí tá sá ról.”
(4) Az Szt. 4. §-a a kö vet ke zõ (8) be kez dés sel egé szül ki:
„(8) A mi nisz ter az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott ha - tás kö rét a szak ké pe sí té sért fe le lõs mi nisz te rek kel, a szak - kép zés ko or di ná ci ó já ban és fej lesz té sé ben ha tás kör rel ren - del ke zõ re gi o ná lis tes tü le tek kel együtt mû köd ve lát ja el.”
4. § (1) Az Szt. 5. §-a (1) be kez dé sé nek fel ve ze tõ szö ve - ge és b) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„A szak ké pe sí té sért fe le lõs mi nisz ter az ága za tá ba tar - to zó szak ké pe sí té sek te kin te té ben ren de let ben ha tá roz za meg:”
„b) a szak mai vizs gáz ta tás és a szak mai vizs ga szak mai el len õr zé sé nek rész le tes sza bá lya it, va la mint a szak mai vizs ga szer ve zé sé re fel jo go sí tott in téz ményt (a továb biak - ban: szak mai vizs gát szer ve zõ in téz mény).”
* A tör vényt az Or szág gyû lés a 2007. jú ni us 25-i ülés nap ján fo gad ta el.
(2) Az Szt. 5. §-a (2) be kez dé sé nek b), e) és i) pont jai helyébe a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek:
[A szak ké pe sí té sért fe le lõs mi nisz ter az ága za tá ba tar - to zó szak ké pe sí té sek te kin te té ben]
„b) meg ha tá roz za a kép zés idõ tar ta mát, a szak ké pe sí tés szak mai tan tár gya it, il let ve tan anyag egy sé ge it, szak mai kö ve tel mény mo dul ja it, az eh hez tar to zó mo dul tér ké pet, to váb bá ki dol goz tat ja azok köz pon ti prog ram ja it (tan ter - ve it), fel sõ fo kú szak kép zés ese té ben az aján lott szak kép - zé si prog ra mot (a továb biak ban: aján lott szak kép zé si prog ram) és gon dos ko dik nyil vá nos ság ra ho za ta luk ról,”
„e) köz vet le nül – vagy az ál ta la, il let ve más szakképe - sítésért fe le lõs mi nisz ter ál tal mû köd te tett költ ség ve té si szerv ve ze tõ je út ján – meg bíz za a szak mai vizs ga bi zott ság (a továb biak ban: vizs ga bi zott ság) el nö két, va la mint ja vas - la tot tesz a szak mai vizs ga sza bály zat ra,”
„i) ki dol goz tat ja a vizs ga szer ve zé si és le bo nyo lí tá si sza - bály zat ál ta lá nos ren del ke zé se it, köz vet le nül vagy a vizs - ga bi zott sá gok út ján gon dos ko dik a szak mai vizs ga ré szek vizs ga fel ada ta i nak tel je sí té sé re al kal mas vizs ga te vé keny - sé gek (írás be li, szó be li, gya kor la ti, in ter ak tív) vizs ga té te - le i rõl, ér té ke lé si út mu ta tó i ról és egyéb do ku men tu ma i ról,”
(3) Az Szt. 5. §-ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ j) pont - tal egé szül ki:
[A szak ké pe sí té sért fe le lõs mi nisz ter az ága za tá ba tar - to zó szak ké pe sí té sek te kin te té ben]
„j) köz re mû kö dik a szak mai vizs gá nak a köz ok ta tá si fel adat kör ében el já ró ok ta tá si hi va tal ál tal foly ta tott ha tó - sá gi el len õr zé sé ben.”
5. § Az Szt. a kö vet ke zõ 6/B. §-sal egé szül ki:
„6/B. § (1) A szak mai vizs ga ha tó sá gi el len õr zé sé ért fe - le lõs szerv el lát ja a szak ké pe sí té sért fe le lõs mi nisz ter ál tal a vizs ga szer ve zé si jog gal fel jo go sí tott in téz mény ben szer - ve zett szak mai vizs gák kal kap cso la tos ha tó sá gi ellenõr - zési fel ada to kat.
(2) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott ha tó sá gi el len õr - zés re a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta - lá nos sza bá lya i ról szóló tör vény ren del ke zé se it kell al kal - maz ni.”
6. § Az Szt. 10. §-a (1)–(2) be kez dé sei he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép:
„(1) Az OKJ-ben meg ha tá ro zott szak ké pe sí tés hez – az el len õr zé si, mé ré si és ér té ke lé si rend szer ki ala ku lá sát és mû kö dé sét biz to sí tó – szak mai és vizs ga kö ve tel ményt kell elõ ír ni. A szak mai és vizs ga kö ve tel mény kö te le zõ tar tal mi ele mei a kö vet ke zõk:
a) a szak ké pe sí tés OKJ-ben sze rep lõ azo no sí tó szá ma, meg ne ve zé se és a hoz zá ren delt FE OR-szám,
b) a kép zés meg kez dé sé hez szük sé ges el mé le ti és gya - kor la ti tu dás ele mek (a továb biak ban: be me ne ti kom pe ten - cia), il let ve az is ko lai és szak mai elõ kép zett ség, a pálya - alkalmassági, egész ség ügyi, il let ve szak mai al kal mas sá gi kö ve tel mé nyek, va la mint az elõ írt gya kor lat,
c) a szak ké pe sí tés sel el lát ha tó leg jel lem zõbb fog lal ko - zás, te vé keny ség, va la mint a mun ka te rü let rö vid le írá sa (fel adat cso port, fel adat pro fil), a ro kon szak ké pe sí té sek fel so ro lá sa,
d) a szak ké pe sí tés meg szer zé sé hez szük sé ges kép zés ma xi má lis idõ tar ta ma (a szak kép zé si év fo lya mok szá ma, az óra szám), az el mé le ti és gya kor la ti kép zé si idõ ará nya, szak kép zõ is ko lá ban a szak kép zé si év fo lya mok szá ma, a gya kor la ti kép zés ered mé nyes sé gét mérõ szint vizs ga (a továb biak ban: szint vizs ga) szer ve zé sé nek le he tõ sé ge,
e) a szak ké pe sí tés, szak ké pe sí tés-el ága zás, rész szak ké - pe sí tés, szak ké pe sí tés-rá épü lés szak mai kö ve tel mé nyei, az el ér he tõ kre di tek mennyi sé ge, to váb bá a kép zé si fel ada tok tel je sí té sé hez szük sé ges esz kö zök mi ni mu mát meghatá - rozó esz köz- és fel sze re lé si jegy zék,
f) a szak mai vizs gáz ta tás sal kap cso la tos kö ve tel mé nyek:
fa) a szak mai vizs gá ra bo csá tás fel té te lei, be le ért ve a nyelv vizs ga, mo dul zá ró vizs ga le té te lé re vo nat ko zó fel té - te le ket,
fb) a szak mai vizs ga ré szei és tan tár gyai,
fc) a vizs ga ré szek aló li fel men tés ese tei, mód ja és fel - tételei,
fd) a vizs ga ré szek és vizs ga te vé keny sé gek szer ve zé sé - re, azok vizs ga idõ pont ja i ra, a vizs ga idõ sza kok ra, a vizs ga - ré szek vizs ga fel ada ta i nak tel je sí té sé re al kal mas vizsga - tevékenységek vizs ga té te le i re, ér té ke lé si út mu ta tó i ra és egyéb do ku men tu ma i ra, a vizs gán hasz nál ha tó se géd esz - kö zök re vo nat ko zó rész le tes sza bá lyok,
fe) a vizs ga te vé keny sé gek és a szak mai vizs ga ér té ke - lé sé nek a szak mai vizs ga sza bály zat tól el té rõ szem pont jai,
g) a szak mai bi zo nyít vány ki egé szí tõ lap,
h) az is ko lai rend sze rû szak kép zés ese té ben az össze - füg gõ szak mai gya kor lat idõ tar ta ma,
i) az is ko lai rend sze rû ok ta tás ban, a szak mai ala po zó és szak ma cso por tos ala po zó ok ta tás ban, a szak kép zés ben, a fel sõ ok ta tás ban, a non for má lis és in for má lis ta nu lás sal, továbbá a mun ka vég zés so rán szer zett kom pe ten ci ák nak és a szak mai elõ ké szí tõ érett sé gi tan tár gyi vizs ga le té te lé - nek a szak mai kö ve tel mé nyek és a vizs ga kö ve tel mé nyek tel je sí té sé be tör té nõ be szá mít ha tó sá ga,
j) a mo dul zá ró vizs ga tar tal má nak és ered mé nyé nek a szak mai vizs ga tel je sí té sé be való be szá mít ha tó sá ga,
k) amennyi ben a szak ké pe sí tés nem tar to zik egyik gaz - da sá gi ka ma ra ha tás kö ré be sem, a szak mai vizs ga bi zott - ság ban való rész vé tel re ki je lölt szak mai szer ve zet, il let ve az ága zat egé szé ben ér de kelt szak mai ka ma ra.
(2) A szak mai és vizs ga kö ve tel mény alap ján a szak kép - zõ is ko lá ban a pe da gó gi ai prog ram ré sze ként – a szak ké - pe sí tés köz pon ti prog ram ja (tan ter ve) elõ írásai figye - lembe véte lével – szak mai prog ra mot, az is ko la rend sze ren kí vü li szak kép zést foly ta tó in téz mény ben a fel nõtt kép zé si tör vény 16. §-ának (2) be kez dé se sze rin ti kép zé si prog ra - mot kell ki dol goz ni.”
7. § Az Szt. 11. §-a ki egé szül a kö vet ke zõ (3) be kez dés - sel, ez zel egy ide jû leg a (3)–(5) be kez dé sek szá mo zá sa (4)–(6) be kez dé sek re vál to zik:
„(3) A szak mai és vizs ga kö ve tel mény ben meg ha tá ro - zott vizs ga, mun ka he lyi gya kor lat, il let ve kül föl di szak mai gya kor lat tel je sí té se ese tén a szak mai vizs ga ré szei tel je sí - té se alól fel men tést kell adni. A fel men tés irán ti ké re lem be nyúj tá sá ra és el bí rá lá sá ra a (2) be kez dés ben fog lalt ren - del ke zé se ket kell al kal maz ni.”
8. § Az Szt. 12. §-a (2) be kez dé sé nek har ma dik mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„A spe ci á lis szak is ko lá ban és a kész ség fej lesz tõ spe ci á - lis szak is ko lá ban, va la mint a köz ok ta tá si tör vény 27. §-ának (8) be kez dé se sze rint szer ve zett ok ta tás ban részt ve võk szá má ra rész szak ké pe sí tés meg szer zé sé re irá - nyu ló fel ké szí tés is foly hat.”
9. § Az Szt. 15. §-a a kö vet ke zõ (1) be kez dés sel egé szül ki, az ere de ti (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ (2) be kez - dés lép, ez zel egy ide jû leg az ere de ti (2)–(6) be kez dé sek szá mo zá sa (3)–(7) be kez dé sek re vál to zik:
„(1) Az is ko lai rend sze rû szak kép zés a szak kép zé si év - fo lyam ra tör té nõ to vább ha la dás sal, fel vé tel lel, il let ve átvétellel kez dõ dik.
(2) Az is ko lai rend sze rû szak kép zés az OKJ-ben meg - ha tá ro zott szak ké pe sí tés te kin te té ben a szak ké pe sí té sért fe le lõs mi nisz ter ál tal meg ha tá ro zott szak mai és vizs ga kö - ve tel mény, va la mint a szak ké pe sí tés köz pon ti prog ram ja (tan ter ve) alap ján szak mai el mé le ti és gya kor la ti kép zés ke re té ben tör té nik, il let ve aján lott szak kép zé si prog ram ja alap ján szak mai el mé le ti és gya kor la ti kép zés ke re té ben tör tén het. A köz pon ti prog ram (tan terv), il let ve aján lott szak kép zé si prog ram tar tal maz za a tan anyag el sa já tí tá sá ra ren del ke zés re álló idõ ke re tet, a szak kép zé si év fo lya mo - kon, va la mint az azok kö zöt ti, a szor gal mi idõ be fe je zé sét kö ve tõ össze füg gõ (nyá ri) szak mai gya kor lat (a továb - biak ban: össze füg gõ szak mai gya kor lat) idõ tar ta mát.”
10. § Az Szt. 27. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép:
„(1) Szak kép zé si év fo lya mon a ta nu ló gya kor la ti kép - zése gaz dál ko dó szer ve zet nél – a 19. §-ban fog lal tak ki vé - te lé vel – a ta nu ló és a gaz dál ko dó szer ve zet kö zött gya kor - la ti kép zés cél já ból meg kö tött írás be li ta nu ló szer zõ dés alap ján fo lyik. A fel sõ fo kú szak kép zés ben – a szak mai és vizs ga kö ve tel mény ben és a szak kép zé si prog ram ban meg - ha tá ro zott gya kor la ti kép zé si kö ve tel mé nyek sze rint – a hall ga tó gya kor la ti kép zé se gaz dál ko dó szer ve zet nél – a 19. §-ban fog lal tak ki vé te lé vel – a hall ga tó és a gazdál - kodó szer ve zet kö zött gya kor la ti kép zés cél já ból meg kö - tött írás be li hall ga tói szer zõ dés alap ján is foly hat. A ta nu - ló szer zõ dés re vo nat ko zó sza bá lyo kat a fel sõ fo kú szak kép - zés ben részt vevõ hall ga tó ra ér te lem sze rû en al kal maz ni kell. Ahol e tör vény ta nu lói szer zõ dés sel össze füg gés ben ta nu lót em lít, azon hall ga tót is ér te ni kell.”
11. § Az Szt. 52. §-a a kö vet ke zõ új (6) be kez dés sel egé - szül ki:
„(6) Az ille té kes te rü le ti gaz da sá gi ka ma ra az is ko la - rend sze ren kí vü li szak kép zés te kin te té ben a fel nõtt kép zé si tör vény ben fog lal tak sze rint köz re mû kö dik a gya kor la ti fog lal ko zás el len õr zé sé ben.”
12. § Az Szt. 54/B. §-a a kö vet ke zõ 27–38. pon tok kal egé szül ki:
„27. egész ség ügyi al kal mas ság: or vo si vizs gá lat alap - ján annak meg ál la pí tá sa, hogy a szak kép zés be be kap cso - lód ni szán dé ko zó sze mély tes ti adott sá gai, egész sé gi ál la - po ta alap ján ké pes a vá lasz tott te vé keny ség, fog lal ko zás el lá tá sá ra, fel ké szü lé se so rán nem ke rül ve szély be;
28. esz köz- és fel sze re lé si jegy zék: a szak mai és vizs ga - kö ve tel mény ben szak ké pe sí té sen ként meg ha tá ro zott, a kép zé si fel ada tok tel je sí té sé hez szük sé ges esz kö zök és fel - sze re lé sek mi ni mu ma;
29. fel adat cso port: a szak ké pe sí tés fel adat pro fil já nak leg na gyobb egy sé ge, a mun ka te vé keny ség so rán vég zen - dõ fel ada tok cél sze rû en cso por to sí tott hal ma za;
30. fel adat pro fil: a szak ké pe sí tés meg szer zé se bir to ká - ban be tölt he tõ mun ka kör ben el vég zen dõ fel ada tok cél sze - rû en cso por to sí tott lis tá ja;
31. mo dul zá ró vizs ga: a szak mai és vizs ga kö ve tel - mény ben a szak mai vizs gá ra bo csá tás fel té te le ként elõ írt, a szak kép zést foly ta tó in téz mény ál tal meg szer ve zett vizs - ga, olyan kom pe ten cia mé rés, amellyel az in téz mény meg - gyõ zõ dik ar ról, hogy a kép zés ben részt vevõ ren del ke zik a szak mai vizs ga tel je sí té sé hez szük sé ges kom pe ten ci ák kal.
Is ko la rend sze ren kí vü li szak kép zés ese tén mo dul zá ró vizs gá ra je lent kez het az is, aki kép zés ben nem vett részt.
Is ko lai rend sze rû szak kép zés ese té ben az utol só szak kép - zõ év fo lyam ered mé nyes el vég zé se egyen ér té kû a mo dul - zá ró vizs ga ered mé nyes le té te lé vel;
32. mun ka he lyi gya kor lat: a szak ké pe sí tés megszer - zése ke re té ben fo lyó gya kor la ti kép zés nek a mun ka he lyen (a mun ka vég zés hez ha son ló fel té te lek kö zött, élet sze rû szi tu á ci ó ban) meg va ló su ló rész e, amely nek fel té te le it a gya kor la ti kép zés szer ve zõ je biz to sít ja, és amely nek so rán a szak kép zés ben részt ve võ el sa já tít ja a mun ka erõ pi ac ál - tal is igé nyelt gya kor la ti tu dás ele me ket, kom pe ten ci á kat;
33. pá lya al kal mas sá gi kö ve tel mény: a köz ok ta tá si tör - vény 67. §-ának (3) be kez dé se sze rint;
34. szak mai al kal mas sá gi kö ve tel mény: a köz ok ta tá si tör vény 67. §-ának (3) be kez dé se sze rint;
35. szak mai kö ve tel mény: a szak mai kö ve tel mény a gaz da ság nak az adott szak em ber rel szem ben tá masz tott el - vá rá sa it, a szak ma gya kor lá sa köz ben vég zen dõ fel ada tok meg ol dá sá val kap cso lat ban tá maszt ha tó kö ve tel mé nye ket tük rö zi. Ma gá ba fog lal ja a mun ká bal épés hez, illetve a mun ka vég zés so rán szük sé ges kom pe ten ci ák (mun ka kö ri kö ve tel mé nyek) szint jét, tar tal mát, mi nõ sé gét;
36. szak mai kö ve tel mény mo dul: a szak ké pe sí tés szak - mai kö ve tel mé nye i nek meg ha tá ro zott rész e, egye di szak - ké pe sí té sek ese tén annak egé sze. A szak ké pe sí tés kö ve tel -
mény mo dul ja i nak összes sé ge tar tal maz za a szak ké pe sí tés va la mennyi, a szak mai és vizs ga kö ve tel mény ben rög zí tett szak mai kom pe ten ci á ját;
37. vizs ga fel adat: tar tal maz za a [írás be li, in ter ak tív (szá mí tó gé pes), gya kor la ti, szó be li] vizs ga te vé keny - ség(ek) cél ját és a tel je sí tés meg ha tá ro zó kö rül mé nye it, amely hez leg alább egy vizs ga te vé keny sé get kell hoz zá - ren del ni;
38. vizs ga rész: a szak mai kö ve tel mény mo dul ban meg - ha tá ro zot tak el sa já tí tá sá nak mé ré si és ér té ke lé si egy sé ge, amely vizs ga fel adat(ok)ból és eh hez ren delt vizs ga te vé - keny ség(ek)bõl áll, egy kö ve tel mény mo dul hoz egy vizs - ga rész ren del he tõ.”
13. § Az Szt. 57. §-a a kö vet ke zõ új (2) be kez dés sel egé - szül ki, ez zel egy ide jû leg az 57. §-ban fog lalt je len le gi ren - del ke zés je lö lé se (1) be kez dés re vál to zik:
„(2) Fel ha tal ma zást kap a Kor mány, hogy a 6/B. §-ban meg ha tá ro zott, szak mai vizs ga ha tó sá gi el len õr zé sé ért felelõs szer vet vagy szer ve ket ren de let ben je löl je ki.”
A felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. tör vény módosítása
14. § (1) A fel nõtt kép zés rõl szóló 2001. évi CI. tör vény (a továb biak ban: Fktv.) 3. §-a (2) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
[E tör vény al kal ma zá sá ban fel nõtt kép zé si te vé keny ség:]
„a) az (1) be kez dés b) pont já ban meg ha tá ro zott jog ala - nyok e tör vénynek meg fe le lõ, sa ját kép zé si prog ram ja alap ján meg va ló su ló is ko la rend sze ren kí vü li olyan kép zé - se, amely cél ja sze rint meg ha tá ro zott kép zett ség meg szer - zé sé re, kom pe ten cia el sa já tí tá sá ra irá nyu ló ál ta lá nos, nyel vi vagy szak mai kép zés, to váb bá”
(2) Az Fktv. 3. §-a a kö vet ke zõ új (5) be kez dés sel egé - szül ki:
„(5) E tör vény ha tá lya nem ter jed ki:
a) az egész ség ügy rõl szóló 1997. évi CLIV. tör vény - ben sza bá lyo zott szak or vo sok, szak fog or vo sok, szak - gyógy sze ré szek, kli ni kai szak pszi cho ló gu sok kép zé sé re (fel sõ fo kú szak irá nyú szak kép zés), to vább kép zé sé re – be - le ért ve más fel sõ fo kú vég zett ség gel ren del ke zõk egész - ség ügyi szak irá nyú szak kép zé sét és to vább kép zé sét is –, va la mint
b) az alap- és kö zép fo kú egész ség ügyi szak ké pe sí tés sel ren del ke zõk – kü lön jog sza bály alap ján kö te le zõ – to vább - kép zé sé re.”
15. § Az Fktv. a kö vet ke zõ 3/B. §-sal egé szül ki:
„3/B. § A köz ok ta tá si in téz mény fel nõtt kép zé si te vé - keny sé gé bõl szár ma zó nye re sé gé nek fel hasz ná lá sá ra a Ktv. 38. §-ának (2) be kez dé sé ben fog lalt ren del ke zést kell al kal maz ni az zal az el té rés sel, hogy a nye re ség a közok - tatási in téz mény ben ta nu lók dí ja zá sá ra nem hasz nál ha tó fel.”
16. § (1) Az Fktv. 10. §-a (1) be kez dé sé nek b) pont ja a kö vet ke zõ új bg) és bh) al pon tok kal egé szül ki:
[Az ál la mi fog lal koz ta tá si szerv el len õr zi, hogy a fel - nõtt kép zé si te vé keny sé get foly ta tó in téz mény
b) fel nõtt kép zé si te vé keny sé ge meg fe lel-e a jog sza bá lyi fel té te lek nek, így kü lö nö sen, hogy]
„bg) az ál ta la meg hir de tett, szer ve zett, il let ve foly ta tott kép zés – a 9. § (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zot tak sze rint – sze re pel-e a nyil ván tar tás ban,
bh) OKJ-s kép zé sek ese tén a gya kor la ti fog lal ko zást a szak mai és vizs ga kö ve tel mé nyek ben, va la mint a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott fel té te lek sze rint foly tat - ja-e.”
(2) Az Fktv. 10. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép:
„(2) Amennyi ben az ál la mi fog lal koz ta tá si szerv az el - len õr zé se so rán azt ál la pít ja meg, hogy a fel nõtt kép zést foly ta tó in téz mény az el len õr zés idõ pont já ban sze re pel a nyil ván tar tás ban, de ko ráb ban a fel nõtt kép zé si te vé keny - sé gét nyil ván tar tás ba vé tel nél kül foly tat ta, az in téz - ménnyel szem ben a kö te le zõ leg ki sebb mun ka bér (mi ni - mál bér) és a ga ran tált bér mi ni mum meg ál la pí tá sá ról szóló 316/2005. (XII. 25.) Korm. ren de let 2. §-ának (1) be kez dé - sé ben meg ha tá ro zott mi ni mál bér nyolc szo ro sá nak meg fe - le lõ össze gû bír sá got szab ki. Amennyi ben az ál la mi fog - lal koz ta tá si szerv az el len õr zé se so rán azt ál la pít ja meg, hogy a fel nõtt kép zést foly ta tó in téz mény az el len õr zés idõ pont já ban nem sze re pel a nyil ván tar tás ban – és így tevékenységét jog el le ne sen vég zi –, az in téz ményt el tilt ja a fel nõtt kép zé si te vé keny ség tõl.”
(3) Az Fktv. 10. §-ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép:
„(5) Ha a fel nõtt kép zést foly ta tó in téz mé nyek nyil ván - tar tá sá ban sze rep lõ in téz mény a te vé keny sé gét nem a jog - sza bály nak meg fele lõen lát ja el, vele szem ben az ál la mi fog lal koz ta tá si szerv – a Ket. 58. §-a (1) be kez dé sé nek a) pont já ban meg ha tá ro zott eset ben a mi nisz té ri um ál tal ve ze tett or szá gos fel nõtt kép zé si szak ér tõi nyil ván tar tás - ban sze rep lõ szak ér tõ vé le mé nyé nek a be szer zé sét köve - tõen – a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott Korm. ren de let sze rin ti havi mi ni mál bér más fél sze re sé tõl hét és fél sze re - sé ig ter je dõ össze gû bír sá got szab hat ki. Amennyi ben a fel nõtt kép zé si in téz mény a fel tárt jog sza bály sér tést az állami fog lal koz ta tá si szerv ha tá ro za ta alap ján nem szün - te ti meg, il let ve is mé tel ten jog sza bály sér tést kö vet el, az ál la mi fog lal koz ta tá si szerv egy évre el tilt ja a fel nõtt kép - zé si te vé keny ség tõl és az erre vo nat ko zó ha tá ro za tát a (4) be kez dés sze rint köz zé te szi.”
(4) Az Fktv. 10. §-a a kö vet ke zõ új (6) be kez dés sel egé - szül ki, és egy út tal a je len le gi (6)–(8) be kez dé sek szá mo - zá sa (7)–(9) be kez dé sek re vál to zik:
„(6) Az ál la mi fog lal koz ta tá si szerv a 10. § (1) be kez dé - sé nek bh) al pont já ban meg ha tá ro zott el len õr zé si te vé - keny sé gét a gya kor la ti fog lal ko zás he lye sze rint ille té kes te rü le ti gaz da sá gi ka ma ra – kü lön jog sza bály ban meg ha tá - ro zot tak sze rint tör té nõ – be vo ná sá val lát ja el.”
17. § Az Fktv. 12. §-ának (6) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(6) A fel sõ ok ta tá si in téz mé nyek nyil ván tar tá sát ve ze tõ szerv a szak irá nyú to vább kép zést, il let ve az Ftv.
56. §-ának (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott költ ség té rí té - ses kép zést foly ta tó fel sõ ok ta tá si in téz mé nyek – kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott tar tal mú – jegy zé két meg - kül di a FAT ré szé re. A FAT a jegy zék sze rin ti felsõokta - tási in téz mé nyek szá má ra – akk re di tá ci ós el já rás le foly ta - tá sa nél kül – in téz mé nyakk re di tá ci ós ta nú sít ványt ad ki.”
18. § Az Fktv. 19. §-a a kö vet ke zõ új (6) be kez dés sel egé szül ki:
„(6) A fel sõ ok ta tá si in téz mé nyek nyil ván tar tá sát ve ze tõ szerv a szak irá nyú to vább kép zé si prog ra mok, il let ve az Ftv. 56. §-ának (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott költ ség té - rí té ses kép zé si prog ra mok – kü lön jog sza bály ban meg - határozott tar tal mú – jegy zé két meg kül di a FAT ré szé re.
A FAT a jegy zék ben fel tün te tett kép zé si prog ra mok ra vonatkozóan – akk re di tá ci ós el já rás le foly ta tá sa nél kül – prog ra makk re di tá ci ós ta nú sít ványt ad ki.”
19. § (1) Az Fktv. 20. §-a (2) be kez dé sé nek a) pont ja helyébe a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
[A fel nõtt kép zé si szer zõ dés nek tar tal maz nia kell:]
„a) a kép zés re vo nat ko zó an a 9. § (1) be kez dé sé nek f)–j) pont ja i ban meg ha tá ro zott tar tal mú ada to kat, to váb bá OKJ-s kép zés ese tén en nek azo no sí tó szá mát, ál ta lá nos, va la mint nem OKJ-ban sze rep lõ ké pe sí tés meg szer zé sé re irá nyu ló szak mai célú kép zés ese tén az el sa já tít ha tó is me - re te ket, kom pe ten ci á kat,”
(2) Az Fktv. 20. §-ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ új e) pont tal egé szül ki és egy út tal a je len le gi e)–i) pon tok szá mo zá sa f)–j) pon tok ra vál to zik:
[A fel nõtt kép zé si szer zõ dés nek tar tal maz nia kell:]
„e) a gya kor la ti fog lal ko zás he lyét, idõ tar ta mát, üte me - zé sét, va la mint a fel nõtt szá má ra a gya kor la ti fog lal ko zás - sal össze füg gés ben eset le ge sen biz to sí tott jut ta tá so kat,”
(3) Az Fktv. 20. §-a (2) be kez dé sé nek e § (2) be kez dé sé - vel át szá mo zott h) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
[A fel nõtt kép zé si szer zõ dés nek tar tal maz nia kell:]
„h) ál la mi, il let ve eu ró pai uni ós for rá sok ter hé re tá mo - ga tás ban ré sze sü lõ kép zés ese tén
ha) a tá mo ga tás té nyét, meg ne ve zé sét, a tá mo ga tás össze gét,
hb) a tá mo ga tás ban ré sze sü lõ fel nõtt kép zé si in téz mény kö te le zett ség vál la lá sát a 21. § (3) be kez dé sé nek a) pont já - ban meg ha tá ro zott fel té tel biz to sí tá sá ra, va la mint”
20. § Az Fktv. 21. §-a (3) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
[Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott, va la mint az eu ró - pai uni ós for rá sok ter hé re – a (4) és (5) be kez dés ben meg - ha tá ro zott ki vé tel lel – ki zá ró lag olyan fel nõtt kép zé si in téz - mény tá mo gat ha tó, amely]
„a) a tá mo ga tás tel jes idõ tar ta ma alatt biz to sít ja, hogy a FAT ál tal ki ál lí tott, ér vé nyes in téz mé nyakk re di tá ci ós tanúsítvánnyal ren del kez zen, és”
21. § Az Fktv. 26. §-a a kö vet ke zõ új (2) be kez dés sel egé szül ki és egy út tal a 26. §-ban fog lalt je len le gi ren del - ke zés je lö lé se (1) be kez dés re vál to zik:
„(2) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott cé lok tá mo ga tá - sá ra kö tött szer zõ dés nek a kö vet ke zõ ket kell tar tal maz nia:
a) a szer zõ dést kötõ fe lek
aa) ne vét (cég ne vét), ön kor mány zat vagy ön kor mány - za tok tár su lá sa ese tén az ön kor mány zat vagy tár su lás nevét,
ab) szék he lyét, lak cí mét, ac) sta tisz ti kai szám je lét,
ad) adó szá mát, adó azo no sí tó je lét,
ae) kép vi se le té re jo go sult, il let ve a szer zõ dés tel je sí té - sé vel össze füg gés ben el já ró sze mély ne vét,
b) a tá mo ga tott cég jegy zék szá mát vagy egyé ni vál lal - ko zói iga zol vány szá mát vagy bí ró sá gi nyil ván tar tá si szá - mát, ön kor mány zat vagy ön kor mány za ti tár su lás törzs - köny vi nyil ván tar tá si szá mát, va la mint fel nõtt kép zé si intézmény ese tén akk re di tá ci ós szá mát,
c) a tá mo ga tás ban ré sze sü lõ nek az ál la mi adó ha tó ság - nál be je len tett azt a bank szám la szá mát és a szám la ve ze tõ pénz in té ze té nek meg ne ve zé sét, – ön kor mány zat vagy több cé lú kis tér sé gi tár su lás ál tal fenn tar tott tá mo ga tott ese té ben a költ ség ve té si el szá mo lá si szám la szá mát – aho - va a tá mo ga tás össze ge át utal ha tó,
d) a tá mo ga tás cél ját, a fel hasz ná lás rész le tes le írá sát, e) a tá mo ga tás össze gét, fo lyó sí tá sá nak mód ját és üte - me zé sét,
f) a tá mo ga tott prog ram meg kez dé sé nek és be fe je zé sé - nek ter ve zett idõ pont ját, va la mint a tá mo ga tás fel hasz ná lá - sá ról tör té nõ szak mai és pénz ügyi el szá mo lás mód ját és idõ pont ját,
g) a tá mo ga tott nak a tá mo ga tás fel hasz ná lá sá ra és elszámolására vo nat ko zó kö te le zett sé ge it, fel ada ta it,
h) a tá mo ga tó szer zõ dés tõl való el ál lá sá nak, il let ve fel - mon dá sá nak ese te it,
i) a szer zõ dés sze gés, il let ve a tá mo ga tás nem ren del te - tés sze rû fel hasz ná lá sá nak jog kö vet kez mé nye it,
j) a tá mo ga tott nyi lat ko za tát ar ról, hogy nincs le járt határidejû, az ál lam ház tar tás sal össze füg gõ jog sza bá lyok sze rin ti köz tar to zá sa.”
22. § (1) Az Fktv. 28. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(1) A fel nõtt kép zést foly ta tó in téz mé nyek e tör vény mel lék le té ben meg ha tá ro zott ada to kat tart ják nyil ván, illetve ke ze lik azo kat. Az ada tok sta tisz ti kai cél ra, il let ve a fel nõtt kép zé si in téz mény e tör vény ben meg ha tá ro zott adat szol gál ta tá si kö te le zett sé gé nek tel je sí té se ér de ké ben fel hasz nál ha tók és sze mély azo no sí tás ra al kal mat lan mó - don át ad ha tók.”
(2) Az Fktv. 28. §-a a kö vet ke zõ új (3)–(5) be kez dé sek - kel egé szül ki:
„(3) A fel nõtt kép zé si in téz mé nyek a 21. § (3) be kez dé - sé ben meg ha tá ro zott for rá sok ter hé re tá mo ga tott képzé - seik te kin te té ben, e tör vény mel lék le te 1. pont já nak bd) és ca) al pont ja i ban meg ha tá ro zott ada tok ról – kü lön kor - mány ren de let ben meg ha tá ro zot tak sze rint – je len tést szol - gál tat nak a pá lya kö ve té si rend szer mû köd te té sé ért fe le lõs szerv ré szé re.
(4) A 21. § (3) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott for rá sok ter hé re tá mo ga tott kép zés ben részt vevõ fel nõtt – fel té ve, hogy fog lal koz ta tá si jog vi szonyt nem lé te sí tett vagy ön - fog lal koz ta tó vá vált – kö te les a kép zés be fe je zé sét kö ve tõ há rom éven át – kü lön kor mány ren de let ben meg ha tá ro zot - tak sze rint – a pá lya kö ve té si rend szer mû köd te té sé ért fe le - lõs szerv ré szé re a kép zés sel meg szer zett szak ké pe sí tés vagy egyéb kom pe ten cia hasz no su lá sá ra vo nat ko zó an ada tot szol gál tat ni, il let ve kö zöl ni, hogy mi lyen vál lal ko - zást vé gez.
(5) A (4) be kez dés ben meg ha tá ro zott adat szol gál ta tá si kö te le zett ség a fog lal koz ta tót ter he li, amennyi ben a fel nõtt a kép zés be fe je zé sét köve tõen fog lal koz ta tá si jog vi szonyt lé te sít. A fog lal koz ta tó nak – kü lön kor mány ren de let ben meg ha tá ro zot tak sze rint – az adat szol gál ta tás ke re té ben kö zöl ni kell, hogy a fel nõtt hol állt mun ká ba, mi lyen mun - ka kör ben fog lal koz tat ják, il let ve mi lyen te vé keny sé get lát el.”
23. § Az Fktv. mel lék le té nek ren del ke zé sei he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek:
„1. E tör vény alap ján ke zelt ada tok:
a) a kép zés ben részt ve võ neve, szü le té si he lye és ide je, ál lam pol gár sá ga, la kó- és tar tóz ko dá si he lyé nek címe és te le fon szá ma, nem ma gyar ál lam pol gár ese tén a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén való tar tóz ko dás jog cí me és a tar tóz - ko dás ra jo go sí tó ok irat, il le tõ leg ok mány vagy a tar tóz ko - dá si jo got iga zo ló ok mány meg ne ve zé se, szá ma;
b) a kép zé si jog vi szonnyal össze füg gõ ada tok, így kü - lö nö sen a kép zés ben részt ve võ
ba) is ko lai és szak mai vég zett ség ével, nyel vi ismere - teivel,
bb) kép zés be tör té nõ fel vé te lé vel,
bc) ta nul má nya i nak ér té ke lé sé vel és mi nõ sí té sé vel, bd) vizs ga le té te lé vel (a kép zés sel meg szer zett szak ké - pe sí tés vagy egyéb kom pe ten cia meg ne ve zé se, a vizs ga he lye, idõ pont ja, ered mé nye),
be) fe gyel mi és kár té rí té si ügye i vel kap cso la tos ada tok;
c) ál la mi és eu ró pai uni ós for rá sok ter hé re tá mo ga tott kép zé sek ese tén az a)–b) pont ban fog lal ta kon kí vül:
ca) a kép zés ben részt ve võ Ktv. sze rin ti ta nu lói azo no - sí tó szá ma,
cb) a tá mo ga tá sok, jut ta tá sok kü lön jog sza bály ban elõ - írt fel té te le i nek meg ál la pí tá sá hoz szük sé ges, a jö ve del mi, szo ci á lis hely ze tet iga zo ló, va la mint fo gya té kos ság ra vonatkozó ada tok.
2. A töb bi adat az érin tett hoz zá já ru lá sá val tart ha tó nyil ván.
3. Az ál la mi tá mo ga tás jog sze rû igény be vé te lé nek és fel hasz ná lá sá nak el len õr zé se cél já ból a kép zés ben részt - ve võ 1. a)–c) pont ban ke zelt ada ta it ké re lem re a minisz - térium, il let ve a kü lön jog sza bály alap ján el len õr zés re fel - jo go sí tott más szerv ré szé re ren del ke zés re kell bo csá ta ni.”
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. tör vény
módosítása
24. § A szak kép zé si hoz zá já ru lás ról és a kép zés fej lesz - té sé nek tá mo ga tá sá ról szóló 2003. évi LXXXVI. tör vény (a továb biak ban: Szht.) 1. §-a (1) be kez dé sé nek c) és d) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép és a be kez - dés ki egé szül az aláb bi f) pont tal:
[A szak kép zés költ sé ge i hez való hoz zá já ru lás (a továb - biak ban: szak kép zé si hoz zá já ru lás) cél ja]
„c) a fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény - ben (a továb biak ban: Ftv.) sza bá lyo zott fel sõ fo kú szak - kép zés és a fel sõ ok ta tá si alap- és mes ter kép zés rõl, va la - mint a szak in dí tás el já rá si rend jé rõl szóló 289/2005.
(XII. 22.) Korm. ren de let ben meg ha tá ro zott gya kor lat igé - nyes alap kép zé si szak (a továb biak ban: gya kor lat igé nyes alap kép zé si szak) ke re té ben foly ta tott gya kor la ti kép zés (a ket tõ együtt a továb biak ban: Ftv. ha tá lya alá tar to zó gya kor la ti kép zés),
d) a köz ok ta tás ról szóló 1993. évi LXXIX. tör vény (a továb biak ban: Kt.) ál tal sza bá lyo zott és a szak kép zé si ta nul má nyok ba az Szt. 11. §-a alap ján tör té nõ be szá mí tás te kin te té ben a szak is ko lai gya kor la ti ok ta tás, pá lya ori en - tá ció, szak mai ala po zó el mé le ti és gya kor la ti ok ta tás, a szak kö zép is ko lai szak mai el mé le ti és gya kor la ti szak ma - cso por tos ala po zó ok ta tás, to váb bá”
„f) a kol lé gi u mok ban az a)–e) pon tok ban meg ha tá ro zott cé lo kat szol gá ló fej lesz té sek”
[tá mo ga tá sa, va la mint a gya kor la ti kép zés fej lesz té sé nek tá mo ga tá sa.]
25. § (1) Az Szht. 2. §-a (1) be kez dé sé nek e) pont ja helyébe a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
[Szak kép zé si hoz zá já ru lás ra kö te le zett – a (3)–(4) be - kez dés ben fog lal tak figye lembe véte lével – a bel föl di szék - he lyû]
„e) a sze mé lyi jö ve de lem adó ról szóló tör vény ben meg - ha tá ro zott egyé ni vál lal ko zó [a továb biak ban az a)–e) pont alat ti ak együtt: hoz zá já ru lás ra kö te le zett].”
(2) Az Szht. 2. §-a a kö vet ke zõ (6) be kez dés sel egé szül ki:
„(6) Az egész ség biz to sí tá si szerv vel szer zõ dést kö tött, nem költ ség ve té si szerv ként mû kö dõ egész ség ügyi szol - gál ta tó bér költ sé gét a köz fel adat ra és nem köz fel adat ra for dí tott mun ka órák ará nyá ban kell meg osz ta ni a szak kép - zé si hoz zá já ru lá si kö te le zett ség ki szá mí tá sá hoz.”
26. § Az Szht. 3. §-ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép:
„(4) A szám vi tel rõl szóló tör vény ha tá lya alá tar to zó hoz zá já ru lás ra kö te le zett a szak kép zé si hoz zá já ru lást az üz le ti évre, az egyéb hoz zá já ru lás ra kö te le zett a nap tá ri évre (üz le ti év és nap tá ri év együtt a továb biak ban: tárgy - év) ál la pít ja meg. A nap tá ri év tõl el té rõ üz le ti évet vá lasz tó hoz zá já ru lás ra kö te le zett az üz le ti év elsõ nap ján ha tá lyos jog sza bá lyok sze rint ál la pít ja meg, vall ja be, fi ze ti meg hoz zá já ru lá si kö te le zett sé gét és fi zet elõ le get.”
27. § (1) Az Szht. 4. §-a (2) be kez dé sé nek c) pont ja helyébe a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
[A szak kép zé si hoz zá já ru lást az (1) be kez dés sze rin ti gya kor la ti kép zés meg szer ve zé sé vel tel je sí tõ hoz zá já ru lás - ra kö te le zett a brut tó kö te le zett sé gét leg fel jebb an nak mér - té ké ig]
„c) a szak mai alap kép zés cél ja it is szol gá ló, az Szt.
54/B. §-ának 24. pont ja sze rin ti tan mû hely (a továb biak - ban: tan mû hely) bér le ti, mun ka vé del mi, tûz biz ton sá gi és köz üze mi szol gál ta tá sai díj ára a tárgy év ben – a tan mû hely gya kor la ti kép zés sel hasz no sí tott idõ tar ta má ra vonatko - zóan – for dí tott el len õriz he tõ és a gya kor la ti ok ta tás ban, illetve gya kor la ti kép zés ben részt vevõ ta nu lók, il let ve hall ga tók lét szá má nak a tan mû hely adott sá ga i hoz vi szo - nyí tott ará nyos költ sé gek össze gé vel, to váb bá”
[csök kent he ti.]
(2) Az Szht. 4. §-ának (5)–(7) be kez dé sei he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(5) Az a hoz zá já ru lás ra kö te le zett, aki a szak kép zé si hoz zá já ru lá si kö te le zett sé gé nek a (2)–(4) be kez dé sek alap ján nem tel jes egé szé ben tett ele get, a még fenn ma ra dó kö te le zett sé gét az Szt. 2. §-a (5) be kez dé sé ben meg ha tá ro - zott tér sé gi in teg rált szak kép zõ köz pont (a továb biak ban:
tér sé gi in teg rált szak kép zõ köz pont) ré szét ké pe zõ is ko lai rend sze rû szak kép zést foly ta tó in téz mény ben, va la mint a spe ci á lis szak is ko lá ban és kész ség fej lesz tõ spe ci á lis szak - is ko lá ban foly ta tott gya kor la ti ok ta tás és gya kor la ti kép - zés, to váb bá a fel sõ ok ta tá si in téz mény ben az 1. § (1) be - kez dés c) pont ja sze rint foly ta tott gya kor la ti kép zés tár gyi fel té te le i nek fej lesz té sét – tár gyi esz köz-be szer zést – köz - vet le nül szol gá ló fel hal mo zá si tá mo ga tás (a továb biak ban:
fej lesz té si tá mo ga tás) nyúj tá sá val is tel je sít he ti. A hoz zá - já ru lás ra kö te le zett a fej lesz té si tá mo ga tást az Szt. 2. §-a (5) be kez dé sé nek b)–c) pont já ban meg ha tá ro zott in téz - mény fenn tar tó já nak, az Szt. 2. §-a (5) be kez dé sé nek a) pont já ban meg ha tá ro zott tár su lás nak, non pro fit gaz da - sá gi tár sa ság nak és az Szt. 2. §-a (5) be kez dé sé nek d) pont - já ban meg ha tá ro zott szak kép zés-szer ve zé si tár sa ság nak ad hat ja át, ha a tér sé gi in teg rált szak kép zõ köz pont ke re tei kö zött mû kö dõ szak kép zé si fel ada tot el lá tó in téz mény vagy in téz mé nyek nap pa li rend sze rû is ko lai ok ta tás ban részt vevõ szak kép zõ is ko lai ta nu ló i nak lét szá ma – az iskola hi va ta los sta tisz ti kai je len té se sze rint há rom ta ní tá si év át la gá ban – leg alább 1500 fõ. A hoz zá já ru lás ra kö te le - zett a fej lesz té si tá mo ga tást a spe ci á lis szak is ko lá nak és
kész ség fej lesz tõ spe ci á lis szak is ko lá nak, va la mint a fel sõ - ok ta tá si in téz mény nek az 1. § (1) be kez dé sé nek c) pont ja sze rin ti gya kor la ti kép zés tá mo ga tá sá ra is át ad hat ja. A fej - lesz té si tá mo ga tást szak kép zé si hoz zá já ru lás ként a bér já - ru lé kok kö zött kell el szá mol ni. A fej lesz té si tá mo ga tás össze ge csak a hoz zá já ru lás ra kö te le zett nél kép zõ dött brut tó kö te le zett ség 70 szá za lé ká nak meg fe le lõ mér té kig ve he tõ figye lembe kö te le zett ség csök ken tõ té tel ként. A fel sõ ok ta tá si in téz mény szá má ra nyúj tott fej lesz té si tá mo - ga tás a brut tó kö te le zett ség leg fel jebb 35 szá za lé ka le het.
(6) Az (5) be kez dés alap ján nyúj tott fej lesz té si tá mo ga - tás ból meg va ló sí tott, a szak kép zõ is ko lá ban szer ve zett gya kor la ti ok ta tást és gya kor la ti kép zést, a köz pon ti kép - zõ he lyen a szak kép zõ is ko lai ta nu lók gya kor la ti ok ta tá sát és gya kor la ti kép zé sét, va la mint az Ftv. ha tá lya alá tar to zó gya kor la ti kép zést szol gá ló tár gyi esz köz mû köd te té si költ sé ge i nek fi nan szí ro zá sá ra a fej lesz té si tá mo ga tás nak leg fel jebb 15 szá za lé ka, to váb bá a szak kép zõ is ko lák és a fel sõ ok ta tá si in téz mé nyek ese té ben a szak kép zés kor sze - rû sí té sé hez szük sé ges tan anyag- és tan esz köz fej lesz tés - hez, va la mint a szak mai el mé le ti és gya kor la ti tan tár gya - kat ok ta tó ta ná rok, szak ok ta tók és gya kor la ti ok ta tók akk - re di tált to vább kép zé sé hez a fej lesz té si tá mo ga tás 5 szá za - lé ka hasz nál ha tó fel.
(7) A gya kor la ti kép zés nek több hoz zá já ru lás ra kö te le - zett ál tal kö zö sen mû köd te tett, kö zös tu laj do nuk ban lévõ vagy ál ta luk kö zö sen bé relt gya kor la ti kép zé si célú lé te sít - mény ben (üzem kö zi tan mû hely ben) tör té nõ meg szer ve zé - se ese tén a hoz zá já ru lás ra kö te le zett a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott té te lek kel – szám la alap ján a sa ját ta nu ló ja ará nyá ban – csök kent he ti a brut tó kö te le zett sé gét.”
(3) Az Szht. 4. §-a (8) be kez dé sé nek utol só mon da ta helyébe a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„A költ ség-hoz zá já ru lás ban ré sze sí tett kö te les az át vett költ ség-hoz zá já ru lást el kü lö ní tet ten nyil ván tar ta ni, a szak kép zé si hoz zá já ru lá si kö te le zett ség rõl ké szí tett be val - lá sá ban an nak fel hasz ná lá sá val el szá mol ni, és a (2) be kez - dés a)–c) pont ja i ra fel nem hasz nált össze get az Alap kincs tár nál ve ze tett szám lá já ra be fi zet ni.”
(4) Az Szht. 4. §-ának (14) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép:
„(14) A vissza té rí té si igény ne gyed éven ként, il let ve havonta is be nyújt ha tó, ha a (13) be kez dés ben meg fo gal - ma zott fel té tel vár ha tó an éves szint en tel je sül, és e tör vény vég re haj tá si ren de le té ben elõ írt mér té ket el éri.”
(5) Az Szht. 4. §-a a kö vet ke zõ (17) be kez dés sel egé szül ki:
„(17) Az Szt. 19. §-a (1) be kez dé sé nek c) pont ja sze rint kö tött együtt mû kö dé si meg ál la po dás alap ján gya kor la ti kép zés meg szer ve zé sé vel tel je sí tõ hoz zá já ru lás ra kö te le - zett nem csök kent he ti a brut tó kö te le zett sé gét az e meg - állapodás alap ján ki fi ze tett ki adá sok össze gé vel, ha a gya - kor la ti kép zé si idõ meg ha lad ja az Szt. 19. §-a (1) be kez dé - sé nek c) pont já ban meg ha tá ro zott mér té ket és nem köt tanulószerzõdést.”
