A gépipar megmunkáló gépeinek felújítása

STATISZTIKAI ELEMZÉSEK

A GÉPIPAR MEGMUNKÁLÓ GÉPEINEK FELÚJITÁSA

DR. NAGY SÁNDOR

A kérdés fontosságára és a megnyilvánult érdeklődésre tekintettel a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal 1962. IV. negyedévében újból megvizsgálta a gépipari megmunkáló gépek felújításának gazdaságosságát. 1959. IV. negyedévéhez hason- lóan gépenként kérte be a Hivatal a főbb műszaki és pénzügyi jellemzőket. így többek között a gép pontos megnevezésén kivül a bruttó és nettó értékre, a felúji—

tás költségére, a felmerült közvetlen anyag—, munkabér— és munkaóra—szükség—

letre, a felújítás előtti üzemhelyre és a kihasználás mértékére, valamint a cik- lustartamra vonatkozó kérdéseket tartalmazott a kérdőívi A vizsgálat előkéSzí- tése során egyik legfontosabb feladat az volt, hogy a korábbi felvétel tapasztalatai szerint szükségesnek mutatkozó változások mellett is biztosítva legyen a két vizs- gálati idősza—kban végzett felújítások összehasonlíthatósága. Ennek megvalósítása maradéktalanul sikerült, s így az egyes megállapítások két időszak adatain ala—

pulhatnak.

A vizsgálat jelentőségét fokozza az a körülmény, hogy a megmunkáló gépek a gépipar termelőberendezéseinek egyik fontos csoportját képezik, a gépipar pe- dig az egész iparon belül kiemelkedő helyet foglal el. Az 1959. IV. negyedévi fel- vétel, mely valamennyi állami gépipari vállalat egy negyedév folyamán végzett felújítására kiterjedt, többféle vonatkozásban is tárt fel hiányosságokat az álló—

alapok eme fontos csoportjával kapcsolatos gazdálkodásban.i Az említett — e

tárgykörben; első —— felvétel alapján tett megállapítások jórészt most is érvé—

nyesnek mondhatók. A két adatgyűjtés alapján levont következtetések közül az

alábbiakat emeljük ki:

1. a felújítások aránylag költségesek és az elért eredmény sok esetben nem áll arányban a költségekkel;

2. mind az átlagos műszakszám, mind a ciklustartam alacsony;

3. egyes területeken 1959—hez képest 1962-ben javulás helyett romlott a

helyzet.

NÉHÁNY ÁLTALÁNOS JELLEMZÓ ADAT

Már az 1959. IV. negyedévben végrehajtott adatfelvétel is azt mutatta, hogy a vállalatok —— kis— és nagyvállalatok egyaránt —— mind a közepes-, mind a nagyjavításokat csaknem kizárólag saját rezsiben végzik. Az 1962. IV. negyed—

! Lásd Statisztikai Szemle, 1961. évi 2. sz. 160—173. old.

gek

9607'7331 ; * _! L' A _ * : _' - DR. NAGY SÁNDOR

évben megismételt adatgyűjtés szerint ez az irányzat Változatlan Mig 1959. IV.

negyedévében a felújított gépek 1 ,7 százalékánál végezte más vállalat a felújítást

(a gépek darabszáma alapján számítva), 1962. IV negyedévében ez a hányad 1,6 százalék volt.

A gépállomány növekedése ellenére a felújított gépek száma csökkenést mutat. Mig 1959. IV. negyedévében 2582 gépre terjedt ki az adatgyűjtés, 1962. IV.

negyedévében 2101 gépről készült adatfelvétel. Az összes költségráforditás ennek,—

ellenére alig csökkent, s így az egy gépre jutó felújítási költség 23 680 forintról 28 313 forintra emelkedett, ami 19,6 százalékos növekedést jelent. Az egy gépre jutó költség növekedését részben a két időszakban felújított és a megfigyelés

körébe került gépek összetétele közti kulonbseg magyarázta; azonban nem telje—- sen. Az egységnyi bonyolultságra2 jutp felújítási költség ugyanis —-— bár jóval kisebb mértékben -— szintén emelkedett: az 1959. IV. negyedevi 2888 forinttal

szemben 1962. IV. negyedévében 3044 forint volt (emelkedés 5,.4%) A gépek

bruttó értékéhez viszonyítva a felújítás költsége némi csökkenést mutat, emény- nyiben az 1959. IV. negyedévi átlagos 25, 8 százalékkal szemben 1962. IV negyed-

évében egy felújítás költsége átlagosan a bruttó érték 22, 8 százaléka velt. Mint

a későbbiekben a részletesebb vizsgálat mutatja: jórészt a felújítások gyakorisááí

gához képest magas költségráforditás okozza azt, hogy a vizágált gépek nettó *

értéke — életkorukat figyelembe _véve—'—— túl magas hányadát képviseli a bruttó, értéknek. Az 1959. IV. negyedévében megfigyelt, átlagosan 15 ,8 éves gépek nettó ; értéke már az év elején (tehát a felújítás előtt) a bruttó érték 62,5 Százaléka

volt. Ehhez az ugyancsak átlagos 25,8 szazalekos felújítási költséget hozzáadva s

levonva 10 százalék értékcsökkenési leírást 78,3 százalékos nettó értéketkapunk.

Az 1962. IV. negyedévben felújított gépeknél valamelyest kedvezőbb 'az arány, mert az átlagosan 15,1 éves gépek év eleji nettó értéke 54,2 százalék volt, 's így az 1959. évihez hasonló számítás 67 0 százalékos nettó értéket eredményez. Mind—

ebből az következik, hogy a gépek már nem korszerűek, s nettó értékük még mindig magas.

A FELÚJITASOK KÖLTSÉGIGÉNYESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA ,

Az összefoglaló adatok is arra engednek következtetm, hogy a megmunkálő

*gépek felújításának gazdaságosságát jobban szem előtt kell tertem. A vállalatok bizonyos mértékig törekednek erre, de a felújítási tevékenység eredniényének el-

számolási módja (a ténylegesen felmerülő költségeket szándázzák) és aza körül—

mény, hogy a saját rezsiben Végzett felújítás termelési értékként jelent—

kezik, ellentétes ösztönzést ad. Minthogy az egy gépre fordítható felújítás összege

nincs limitálva, a gyakorlatban nem érvényesül kellőképpen a takarékmság.

Ellenkezőleg: előfordulhat —— ha a pénzügyi keretek nincsenek túlzottan meg- szorítva —, hogy lehetőség nyílik olyan kisebb—nagyobb munkaráfordításoka

(karbantartás, futójavítás stb.) felújítási költségként való elszámolására, amelye"

ket egyébként a rezsi terhére kellene elszámolni. Ezáltal a rezsi csökkenthető,

s ugyanakkor a termelési érték 'nő. Ennek előfordulására engednek következ—

tetni egyrészt az újabb évjáratú gépek viszonylag magas költségráfordít'ásai,

* A ,,bonyoiuitsági csoportszám" a gépek műszaki összehasonlító egysége. A különbüzi elvek szerint működő, egymástól eltérő jellegű és méretű megmunkáló gépek ezzel az egyenérték- számmal hozhatók megközelítő közös nevezőre.

A GEPIPAR MEGMUNKALÓ GÉPEINEK FELÚJI'I'ASA 961

másrészt a hazai géptípusok óraráfordításainak összehasonlítása, amelyet .a

későbbiekben láthatunk a felvétel adataiból.

A felújítások pénzügyi fedezetéül szolgáló alap — feltéve, hogy a vállalat felettes szerve nem eszközöl túlzott mértékűíelvonást —— általában kielégítő mér—

tékű. A tapasztalatok és az általános vélemény szerint ennek oka egyrészt a Vi—

szonylag magas kulcsokban keresendő, másrészt jelentős értéket képviselnek azok az állóeszközök, amelyek után elszámolja ugyan a vállalat az értékcsökke- nési, leírást, azonban felújítási költség elszámolására nem kerül sor (kisértékű

állóeszközök, kisegítő jellegű gépek). '

Erre engednek következtetni az 1. tábla adatai. Ebben a kisegítő jellegű gépeknek az 1962. szeptember 30—i adatgyűjtés alapján megállapított arányával az 1962. IV. negyedévben felújított gépek közül az alacsony kihasználtságú gépek arányát állítottuk szembe. Az összehasonlításnál alacsony kihasználtságú- nak azokat a gépeket minősítettük, amelyek a felújítás előtt legfeljebb O,7 műsza—

kos terheléssel üzemeltek.

, 1. tábla;

A kisegítő jellegű, illetve a kevéssé kihasznált gépek aránya ; az állami gépiparban termékalcsoportonként

Le fel'ebb O,?

Kisegigő ígllegü műgzalltban üze- . gepe a nya

'l'ermékalcsoport 1962. szeptem' HÉÉÉÉÉÉÉÉÉ ber 3033 IV. negyedévé-

(száza ék) ben (százalék)

Esztergajellegű gépek ... 15,2 ' 9,1 Gyalujellegű gépek ... 19,8 13,5 Fúrójellegű gépek ... 55,8' 29,4 Marójollegű gépek ... 12,l 9,5

Fűrészelő, reazelő és daraboló gépek ... 40,2 20,9

Köszörű- és felületfinomító gépek ... . 60,3 23,7

Forgácsoló gépek ... 37,1 15,3

Kovácsipari gépek és gépipari sajtok ... _ 22,3 23,0 Lemez-, rúd- és profilanyag megmunkáló gépek . . 43,8 3l,7 Forgácsmentes megmunkáló gépek ... 30,4 25,5 Összesen 3 5, 7 1 7,8

Mindezek a körülmények azt eredményezik, hogy a vállalatok csak a más vállalat részére fizetendő felújítási költségek csökkentésében érdekeltek. Mint—

hogy a legtöbb helyen saját tapasztalatból ismerik, hogy a más Vállalat részére végzett munkák esetében készített — a számlázás alapjául szolgáló ——

kalkulációba sok minden belefér, lehetőleg kerüli—k a felújítás vállalatba adását, mert az többe kerül. Az ilyen túlszámlázás az egyik oka annak, hogy a saját

rezsiben végzett felújítások viszonylag olcsóbbak. Másik fontos oka a saját rezsi—

ben végzett felújítások magas arányának, hogy a más vállalat részére felújítást végző vállalatok sem specializálódtak erre a munkára, hanem csak alkalmilag foglalkoznak ilyen jellegű tevékenységgel. így azután sem a munka szervezett—

sége, sem a munka—igényesség csökkentése .. terén nem várható eredmény,; sőt a vállalati jövedelmezőség fokozásához kapcsolódó anyagi érdekeltség ellenkező

962 ; , ' na. mar amon _,

irányba hat. Ezért az átlagos és a fajlagos költségrátordítás az alábbi W _

mutatja.

:. tábla

A gépipari megmunkáló gépek átlagos felújitási költségének alakulása Önkezelésben ; Hisám : Önkezeléaben "$$$" Önkezelésben i hitték.—"'*'

Időszak

felújított épek felújítási felújított e !: au os WWW" 869671 Gil-WM?!

költsége § bruttó érték felújitági %m? Mmmm"! ill—Óó

százalékában (forint) WWW! ng

(forint)

1959. . . . 25, ) 43,7 23 447 37 091 2864 49553,

1962. . . . 22,6 45,9 28 765 37 206 3081 * 4581

Mindez érthetővé teszi, hogy még a legkisebb vállalatok is a megnunkáló gépek felújítására rendezkednek be. Ez azonban azt eredményezi, hogy a vállik latok ilyen irányú tevékenysége —— egy—két valóban jól szervezett nagyvállalattól eltekintve —-— kisipari jellegű. Nehezíti helyzetüket az a körülmény is, hogy még a legnagyobb számban előforduló hazai és importált gépekhez sincs biztosítva a gyári alkatrész—utánpótlás. Bár a műszaki felltéSzültség a nagyvállalamknál kedvezőbb, az egységnyi bonyolultság—a jutó költségek szerint a kis- és közép—

nagyságú vállalatok valamivel olcsóbban végzik _a felújítást. Ennek oka külön '

tisztázásra szorul, bár a jelenség jórészt a nagyvállalatok magasabb re'mikulcsai— , val magyarázható, amit a nagyobb szervezettség stb. nem ellensúlyoz teljes mér-

tékben.

A ráfordításokat a vállalatok nagyságcsoportjai szerint vizsgálva a fent már vázolt átlaghoz képest az alábbi eltérések mutatkoznak.

3. tábla Az egységnyi bonuolultságra jutó felújítási

költség vállalati nagyságcsoportonként

1959. 1962.

IV. negyedévben őnkezelésbeu felújított gépek gységnyi banyae

lultságára jutó költség (forint) Vállalati nagysá csoport

? gépek számegdarab)

CD

—— 25 ... 2177 1616

26 _ 50 ... 2610 2364

51 —— 75 ... 2148 2637 76 - 100 ... 2629 1895 101 _ 150 ... 3170 ' 2653 151 — 200 ... 2444 - 2531 201 — 300 ... 2622, 3006 301 —— 500 ... 2381 * 2931 501 — 1000 ... 3769 3148

1001 — ... ' 2993 3422

A vállalatok nagyságának növekedése tehát nincs csökkentő hatással a fel-*, újítási költségekre. A felújítási költseg és a gép kora közti összefüggés szmpeme jából az alábbiakat állapítottuk meg.

A GEPIPAB MEGMUNKALO GEPEINEK FELÚJITASA _ A 963

4. tábla

A felújítási költségek alakulása korcsoportonként

A bruttó értékhez viszonyítva

1959.IV. negyedévben 1962. IV. negyedévben

Kgmgpártet- 1eg ef ljebb több mint 1eg e Jef l' bb több m ni t

(a ÉJ: év) 49 504") 100 49 50-99 100

százalékos költséggel felújított. gépek az összes gép százalékában

—— 5 ... 80,3 15,9 3,8 86,l ll,0 2,9

6 —- 10 ... 74,8 19,6 5,6 66,2 25,1 S,?

11 —- 15 ... 67,8 25,9 6,3 68,5 25,1 6,4

16 -— 20 ... 58,8 26,0 15,2 57,0 27,0 16,0

21 -— 25 ... 61,5 26,4 12,1 58,1 26,9 15,0

26 —- 30 ... 45,9 29,3 24,8 57,3 19,5 23,2

31 ——40 ... 57,1 21,2 21,7 51,7 29,2 19,1

41 — ... 57,6 26,5 15,9 62,0 19,0 19,0

Összesen 68,3 21,9 9,8 68,0 22,1 9,.9

A 4. tábla adataiból az alábbi két fő következtetés vonható le:

a) A gépeknek közel 10 százalékát mindkét időszakban a bruttó értéket elérő vagy meghaladó költséggel újították fel. Ez egymagában is arra utal, hogy sok- esetben újítanak fel olyan gépet a vállalatok, amelyeket célszerűbb volna kise- lejtezní. A felújítás költsége ugyanis egy új gép beszerzését elérő összeget tm ki, s ugyanakkor a gép a felújítás után —— még a vállalat becslése szerint is -— leg—

feljebb 80—90 százalékos műszaki állapotú. Ezenfelül a régi gépek végnélküli felújításával a korszerűtlen technológiát is konzerválják a vállalatok. Az ilyen magas költséggel felújított (gépek ugyanis csak eredeti teljesítőképességúkhöz és üzemkészségükhöz képest 80—90 százalékosak, valójában azonban értékük ennél alacsonyabb korszerűtlenségük miatt. Ennek objektív jelzőszámokkal való kifejezése úgyszólván megoldhatatlan problémákat vet fel, mert egyrészt az egyes gépfajták között átfedések keletkeznek, ami az összehasonlítást megnehe—

zíti, másrészt az egyes műszaki jellemzők közti eltérések fontossága (súlya) csak esetenként és nagy körültekintéssel állapítható meg.

b) A korcsoportok szerint vizsgált adatokból kiderül, hogy az öregebb gépek felújítása mindkét időszakban nagyobb költséggel járt. A bruttó értéket elérő vagy meghaladó költséggel felújított gépek hányada az öregebb gépek között az újabb gépek között észlelhető hányadnak többszöröse. Hasonlóan nagymértékben emelkedik a gépek életkorával együtt a bruttó érték felét elérő vagy meghaladó költséggel felújított gépek hányada. Az élet megköveteli, hogy bizonyos időnként a termelői árakat, s ezzel párhuzamosan az állóalapok értékelését felülvizsgáljuk és a szükséghez képest módosítsuk. Az állóalapok újraértékelése nem egyedi árakat tartalmazó árjegyzék, hanem árindexek —— mégpedig állóeszköz—csopor—

tokra megállapított árindexek — alapján történik.-Mivel az állóalap—áríndexek nem vagy nem mindiglazonosak a termelői árindexekkel, még a legutóbbi árrendezés előtt és után beruházott azonos típusú gépek bruttó értéke sem lesz azonos, amit a felújításokkal kapcsolatos mindkét adatfelvétel során tapasztaltunk a még jelenleg is gyártott, de már felújított gépeknél. Fokozottabban előfordulhatnak értékelési aránytalanságok és hibák a régebbi gyártású gépeknél. A felújítások adataiból azonban mindezek ellenére levonható az a következtetés, hogy a

5964 A_U'ií', H . a_x_ ' ;.DRVHAgxasax—wgg

műszak-i — és ebből folyó termelékenységi — hátrányokon kivül a javítás-gazda—

ságossági hátrányok miatt sem ——gazdaságes esőt-eg gépek, felújítása. Ez a meg-

állapítá-s már elismerésre talált aközgazdasági irodalomban a gépjárművektekin—

tetében, pedig ott a hasonlíthatatlahnlpagágabb egyformasági tényező követ—

keztében a csere-szabatos alkatrész-utánpótlás sokkal inkább biztosítva van.

A javítási és karbantartási költségek tehát agépek elöregedésénél gyórsabbané—s

nagyobb mértékben növekednek, aminek CSak részben oka az anyag kifáradt-isa.

. A megfigyelt, felújított gépek *átlagos'életltóra és év eleji nettó értéke a gép—

iparban iparáganként csoportosítva azkalábbiak szerint alakult.

4 , 5. tábla

Az állami gépipa'rban felújított me' unkáló'gépek átlagos életkora ' ' * és év elejei nettó értéke 'a bruttó ak százalékában iparáganként

7 1959. 1962.

IV. negyedévben felújított gépek

Ival'ág . év eleji nettó év eleji nettó

átlagos életkora értéke a. bruttó átlagos életkora értéke a bruttó

(év.) érték (év) értél:

százalékában százalékában

Szerszámgépgyártás ... 12, 5 73, 2 1 2,0 50,4

Mezőgazdasági gépek gyártási), ... ' 14,9 57,2 14,5 68,l Egyéb megmunkáló gépek és gépi **

berendezések gyártása ... 15,'7 : 54,2 14,7 —x48,4

Közlekedési eszközök gyártása ... l3,9 64,1 13,8 56,3

Közlekedési eszközök javítása, ... 23,0 46,3 l7,7 4.8,3

Villamosipari gépek és készülékek

gyártása ... l3,8 BSA 13,0 59,1

Híradástechnikai gépek és készülékek _ -

gyártása ... 12,5 72,5 13,6 58,4

Vacuumteolmikai termékek gyártása 10,0 50,2 10,6 31,4 ! (

Villamosgépjavító iper* ... _ _ 8,0 62,,O

Műszeripar ... 12,0 73,9 1 1,5 73,7

Vas- és fémtömegcikkipar ... 23,9 70,1 22,9 55,0

Gépipar összesen 15,8 62,5 15,1 54,2

* 1960. "január 1—vel alakult iparág.

A felújítások korra és állapotra való tekintet nélkül való elvégzése természe—- tesen visszahat a nettó és bruttó érték arányára is. Az értékcsökkenési; leírás kulcsa a gépiparban nem mondható alacsonynak. Ennek ellenére —— éppen a költséges felújítások következtében ————vá felújított gépek nettó értéke korukat

figyelembe véve a bruttó értéknek túl magas hányadát képezi. Általában —-— mint

már említettük —— Vállalati szinten elég ritkán szokott finanszírozási problémákat okozni a felújítási alapok hiánya, legfeljebb csak a felettes szervek részéről végrehajtott túlzott elvonás esetén. Éppen a felújítási hányad nagysága __ páro- sulva a gazdaságosabb megoldást kereső szándékkal ——- most már törvenyes kere—á tek között lehetővé teszi bizonyos mértékig a felújítás helyetti beruházások meg—' valósítását. Ennek magyarázata az, hogy egyrészt a leírási kulcsok nem kellően differenciáltak, s így egyes állóeszközfajták esetében a szükségletet jelentősen meghaladó alap keletkezik, másrészt a kisebb értékű állóeszközök —— köztük egyi—

szerűbb megmunkáló gépek —— felújításának költsége'általában _a felújításokra

megállapított értékhatár alatt marad. Az utóbbi esetben; a felújítás költségeit 'az

'A 'GÉPIPAR MEGMUNKALÓ GÉPEINEK FELÚJITÁSA 965

üzemi rezsi terhére számolják el, holott a fedezet rendelkezésre áll. Bizonyos gépek tekintetében az ellátottság lehetővé teszi a, felújítás helyetti cserét, de

egyrészt ez a kör elég szűk, másrészt a vállalatok egy része még nem. él ezzel a lehetőséggel. Emiatt azután —— bár észlelhető nem javulás * a megmunkáló

gépek nettó értéke korukhoz képest magas. Egyes vélemények szerint a magas

felújítási költségek az elszámolás rendjéből adódnak. A vállalat ugyanis alény—

leges ráfordításokat számlázhatja, s kellő fedezet esetén előfordulhat, hogy a kar-—

bantartók nem felújítás _ jellegű bérének egy részét is a felújítások, terhére számolják el.

Az öreg gépek kiselejtezése felújításuk helyett és a megmaradó gépek exten—

ziv kihasználásának fokozása —— mint már többen is megállapították és a ké-SÖb—

biekben a felújítások vizsgálatából is kitűnik -—- három év alatt. elég lassan haladt

előre. A felújított gépek átlagos életkora még 1962. IV. negyedévében is meg- haladta a 15 évet. Ami a gépek életkorának és év eleji nettó értékének arányát illeti 1962. IV. negyedévében az egész gépipart tekintve. (és több iparágban is) határozott javulás észlelhető. Egyes iparágakban —— elsősorban a műszeripar- ban — azonban az arány változatlanul kedvezőtlen.

A felújított gépek nettó értéke tehát —— számításba véve életkomkat — már _az év elején magas volt. Ehhez járult a felújítáSok költsége, ami a bruttó értékhez viszonyítva szintén tekintélyes hányadot tett ki. Számítást végeztük ezért arra nézve is, hogy a felújítás utáni állapotot tekintve a nettó érték és a. műszaki álla- pot között milyen viszony áll fenn. A számítás egyszerűsítése végett a folyó évi

(1959., illetve 1962. évi) értékcsökkenési leírás címén az év elejére vonatkoztatott

nettó érték és a felújítási számla összegét, melyet a bruttó érték százalékában határoztunk meg, egységesen 10 százalékkal csökkentettük. Ilyen módon a bruttó

érték százalékában megadott átlagos nettó értéket gépfajtánként (termékalcso—

portonként) mindkét vizsgált időszakban szembeállítottuk a vállalatok által mű—

szaki becslés alapján megállapított műszaki állapotot j-ew százalékszám

átlagával.

atábla A megmunkáló gépek felújítás utáni nettó és bruttó értékének aránya

és átlagos műszaki állapota termékalcsoportonként A felújítás utáni

nettó érték a bruttó átlagos műszaki állapot

Termékalcsoport érték százalékában* (százalék)**

1959 1962 1959 1962

Esztergajellegű gépek ... 81,1 70,9 80,1 84,2 Gyalujellegű gépek ... 56,0 50,4 79,4 81,1 Fúrójellegű gépek ... 67,3 57,9 81,2 83,9

Marójellegű gépek ... 83,8 68,4 81,9 81,9 Fűrészelő, reszelő és daraboló gépek . 101,0 101,6 80,1 83,2 Köszörű- és felületfinomító gépek . . 80,5 74,3 80,1 87,5

Kovácsipari gépek és gépipari sajtok. 79,8 68,7 77,1 84,4 Lemez-, rúd- és profilanyag megmun—

káló gépek ... 74,6 60,8 SOA 89,8

Egyéb nehézipari munkagépek ... 70,8 54,8 85,7 91,5

Faipari gépek ... lll,5 89,6 75,2 82,8

Összesen 78,-3 67,0 80,1 84,8

* A felújítás utáni nettó érték — I. 1—1 nettó érték 4- felújítási költség —- 10 százalék.

** A felújítás utáni műszaki állapotot a vállalatok műszaki becsléssel állapították mig

VX

966 DR. NAGY sm —

Már az első rátekintéssel megállapítható, hogy 1959. IV. negyedévéhez kémt 1962. IV. negyedévében az átlagos műszaki állapot közel 5 százalékkal javult— Ez egymagában még nem értékelhető különösebben pozitiv változásnak, mivel a fent már vázolt nehézségek miatt igen sok szubjektív elem torzitóhatáaaérvé—

nyeeülhet, mégpedig csaknem kizárólag a kedvező eredmény irányában. A tel- újítás utáni nettó értéknek 1959. IV. negyedévéhez viszonyított és az előzótáblá—

ban részletesen közölt több mint 10 százalékos átlagos mökkenését vismt—iel—

tét—lenül kedvezőnek kell ítélni, bár nehéz volna megállapítani, hogy akét Vili-88311:

időszak eredményei közti jelentős eltérés mennyiben tulajdonítható a! meg,

figyelés körébe esett egyedek közötti különbségeknek.

A temékalcsoporbok adatait szemlélve megállapítható, hogy a mm állapot valamennyi gépfajtánál javulást mutat, mindössze a marógépeknél maradt változatlan a mutatószám. A műszaki állapothoz hasonlóan javulást _ez_. wet—

ben csökkenést ——- mutat a felújítás utá—ni nettó érték arányszáma a üzemelő,

reszelő és daraboló gépek kivételével. __

ÁTLAGOS MÚSZAKSZÁM ÉS CIKLUSTARTAM

Az adatgyűjtés kapcsán megvizsgáltuk a felújított gépek kihasználását és a felújítások gyakoriságát is. Az előbbit az átlagos műszakszámmal, az utóbbit az átlagos ciklvastartamn'lal3 jellemezhetjük. Az összes megfigyelt gépekre vonat-_

kozóan megállapítható, hogy 1962. IV. negyedévében 1959. IV. negyedévében képest az átlagos műszakszám 1,6 műszakról 1,5 műszakra csökkent, zaz—átlagos ciklustartam viszont 50,6 hónapról 52,0 hónapra emelkedett. __

A felújított gépek ciklustartama és az összes megmunkáló gép *ciklustartama között a megfigyelés időtartamának rövidsége miatt elég jelentős eltérő; lehet—

séges. Az 1959. IV. negyedévében felújított gépek oiklustartamának elemzése során kiszá'mítottuk a gépek valószínű ciklustartamát. A számítás során azt is megállapítottuk, hogy a megfigyelés szerinti 3 hónapos időszakba milyen való—

színűséggel kerülnek be az egyes csoportok és súlyként —— az egyes csoportekban a gépek darabszáma mellett —— ezt a valószínűségi mutatót vettük figyelembe.

így a következő eredményeket kaptuk.

'I. tábla A tényleges és a valószínű ciklustartam néhány kiemelt

termékalcsoportban

A megfigyelt Az összes gépek Termékalcsoport gépek tényleges valószínű

átlagos ciklustartama (év)

Esztergajellegű gépek ... 3,7

Fúrójellegű gépek ... 5,5 10,5 Kovácsipari gépek és gépipari sajtok 3 3

Összefüggéseikben vizsgálva a felújítási tevékenyéégre vonatkozó összefog- laló számokat azt állapíthatjuk meg, hogy a bruttó értékhez viszonyított költség- ráforditás mök-kenésével szemben a ciklusidő nőtt.

' ctklustdőn vagy ciklustartamzm —— a jelen**felvétel 'soráng— az a hónapokban mert idö- tartam értendő, amely az új gép üzembe helyezése és első felújitása, illetve két, egymást követő felújítás között telik el. Az általános müszaki szóhasználat szerinti ciklustartam ettől; eltér annyiban, hogy két nagyjavítás közti időtartamot tekintenek egy ciklusnak.

A GEPIPAR EEGMUNKALÓ GEPEINEK FELÚJÉTÁSA 967

Ezek szerint tehát a munka gazdaságosabb lett, mert ritkábban és olcsóbban

végzik a felújításokat. Ha azonban nemcsak a naptári idő szempontjából tekint—

jük a felújítások gyakoriságát, hanem figyelembe vesszük a gépek üzemeltetési idejét is, a ciklusidő csökkenését kell megállapítanunk, mert a ciklustartam emelkedett ugyan 2,8 százalékkal, az extenzív kihasználás (átlagos műszak-—

szám) azonban 6,2 százalékkal csökkent. A két Vimgált időszakban felújított gé—

pekre vonatkozóan a műszakszám és ciklustartam összefüggéseit mutatják a 8.

tábla adatai.

8. tábla

A felújított mgmunkáló gépek megoszlása az üzemeltetés rendje szerint ciklustartum—csoportonként

1959. IV. negyedévben felújított 1962. IV. negyedévben felújított

összes szemzámgépek közül a (az) összes szerszámgépek közül a (az) Ciklustartam-csoport

(hónap) 0—1,0 1,1—2,o 2.1—3,0 0—1,o 1,1—-2,o z,1—3,o

műszakban üzemeltetett gépek aránya (százalék)

—— 9 ... . 27,8 49,4 22,8 57,9 25,4 Hi,?

10 _ 19 ... 19,3 55,8 24,9 27,1 46,2 26,7

20 —- 29 ... 29,2 54,l 16,7 37,4 40,2 22,4

30 -— 39 ... 38,6 50,5 1(),9 42,1 40,9 17,0

40 —- 49 ... 40,8 48,1 ll,l 37,6 40,4 22,()

50 —— 59 ... 40,2 47,9 ll,9 39,9 40,5 l9,6

60 — 69 ... 45,8 40,3 13,9 55,3 34,1 10,6

70 —— 79 ... 43,7 40,3 16,0 47,0 34,5 18,5

80— 89 ... öö,? 39,2 5,1 45,8 41,1 13,l

90 —— 99 ... 48,0 43,8 8,2 37,5 38,9 23,6

100 — 199 ... 50,0 43,8 6,2 52,4 33,8 13,8

200 -— ... (MA 25,4 10,2 56,3 37,5 6,2

Összesen 37,7 48,5 13,8 42,5 38,6 18,9

A műszakszám szerinti összetétel 1959. IV. negyedévéhez képest 1962. IV.

negyedévében jelentősen megváltozott. Megnőtt a részlegesen kihasznált és leg- feljebb egy műszakban üzemelő gépek, valamint a két műszaknál—hosszabb üzem- idejű gépek aránya, viszont jelentősen csökkent az egy műszaknál hosszabb, de legfeljebb két műszakban üzemeltetett gépeké. Igen szembetűnő a legfeljebb egy műszakban üzemelő gépek arányának nagymértékű növekedése a legrövidebb ciklustartamú gépek csoportjában. A 8. tábla adataiból is következtetni lehet arra, hogy a két időszakban felújított gépek műszakszáma csökkenő tendenciát mutat.

Az extenzív kihasználás gépfajtánkénti (termékalcsoportonkénti) változását

—— ha nem is ennyire részletesen -— szintén megvizsgáltuk. 1962—re vonatkozóan pedig a forgácsoló— és forgácsmentes megmunkáló gépekre kiterjedő szeptember havi teljeskörű állományi és kihasználási felvétel adataival is összevetettük. Ez

—— mint a 9. táblából kitűnik -—-- azt mutatja, hogy az összes gépre számított *

műszak kihasználási együttható alacsonyabb, mint a fe lújítás kapcsán megfigyelt

gépeké. Bár a kihasználás és ciklustaxftam közti korreláció laza, ez a körülmény is alátámasztja az összes gépre vonatkozó számitott hosszabb valószínű ciklus-

tartamot. *

968 " _ _; ; —, — naynmyasmnoa

. . V _ , (UJ-tábla—

Az állami gépipar megmu'nkáló gépeinek átlagos műszakkihasz'nálási együtthatója

* ' ' termékalcsopor'to'riként ' ' ' ; _*

19599. 1962. %%wa

* * . — akart

Te ék lcso ort

-————,————_-——__..__.___.___ n , ,

."" . a ' p ! "IV. negyedévben felújított gépek WPWNMFNW ' ' ' atlagos müszakkmasznmm együtthaiíóía__ f

Esztergajellegű gépek ... l,7 1,7 l,5 Gyalujellegű gépek ... 1,5 l,3 1,2 Fúrójellegű gépek ... . ... _. l,3 1,2 l,2

Marójellegű gépek ...— ... 1,6 l,'6 " 1.2

Fűrészelő, reszelő és daraboló gépek- . ; . ; ... . l,4 l,4 1,2 Köszörű- és felületfinomító gépek ... 1,6 1,3 1,2

Forgácsológépek összesen ... . ; ... 1,6 l,5 1,3 Kovácsipari gépek és gépipari sajtok ... l,7 l,4 _ l,l Lemez—, rúd- és profilanyagmegmunkáló gépek ... 1,3 l, l ' (),9 Forgácsmentes megmunkáló gépek összeseti . . . . 1,6 l,3 l,0 Egyéb megmunkáló gépek ... _ ... 1,5 1,9 .

Összesen 1,6 1,5

A gazdaságosságot elemezve azt is vizsgáltuk, hogy a műszakszám és a bruttó értékhez viszonyított felújítási költség nagysága között milyen összefüg—

gés van. Az ezzel kapcsolatos adatokat tantahnazza a 10. tábla.

10. tábla A felújított megmunkáló gépek, műszakszám szerinti megoszlása

a felújítási költség hányada alapján csoportosítva

1959. IV. negyedévben felújított . 1962. IV. negyedévben felúiitott A felújítási számla összes gépek kozűl összes gépek közül

összege a bruttó érték

százalékában (%) 0—1,0 1,1-—2,0 2,1-—3,0 0—1,0 1,1—2,0 2,1——3,0 műszakban üzemeltetett gépek aránya (százalék)

, — 19 ... 26,_3 25,7' 37,6 26,5 28,7 27,7

20—29 ... 16,1 16,5 M15,2 15,4 ; 16,0 17,9

30 —— 39 ... 12,4 _ 15,6 13,8 12,7 14,0 13,6

A 40—49 ... 8,S 11,4 115 9,6 12,7 10,6

. 50 —- 59 ... 7,6 8,5 5,9 8,1 7,3 9,6

_6() — 69 ... 6,8 6,4 2,8 4,7 5,2 4,5

M 70 — 79 ... 4,6 2,7 2,8 5,0 3,7 5,0

80 — 89. . '. . . . . 3,2 2,5 IA 3,4 l.,5 2,8

90— 99. ; . . L 2,1 1,7 3,1 ' 2,2 2,3 1,5-

100 —— ... 12,1_ _ 9,0 5,9 l2,4 8,6 _ 6,8_ 4

Összesen 100,0' 104, 0 _100,0 100, 0 —100,0 100, 0 *

x Az adatokból mindkét időszakra, de 1959. IV. negyedévére vonatkozóan különösképpen az állapítható meg, hógy aműszakszám emelkedésévelgnem jár

együtt 'a felújítási költség növekedése. Ennek, inkább ellenkezőjeállapíthatótmeg,

mert például a 2,1—3 műszakban üzemeltetett gépek között az alacsonyabb

költséghányaddal felújítottak aránya nagyobb, a magasabb költséghányaddal

A 'GÉPIPAR MEGMUNKALÓ GEPEINEK FELÚJITÁSA 969

felújítottaké pedig kisebb, mint a legfeljebb egy műszakban üzemeltetettgépek között :

A gépek extenzív kihasználása tehát —-— legalábbis az 1959; és 1962. IV.

negyedévre vonatkozó adatfelvételek egybehangzó tanusága szerint —— ,nem jár a felújítási költségek növekedésével. Ez a jelenség bizonyára azzal hozható összefüggésbe, hogy a Vállalatok jelentős részénél csak pénzügyi fedezet vagy javító-kapacitás hiánya esetén halasztják el a felújítást a régi "és többé-kevésbé elavult ciklusszámítási táblázat alapján adódó időponthoz képest.

A gépek tehát -— az esetek többségében — nem üzemképtelen állapotban kerülnek felújításra (ami végeredményben helyes) és a még használatos CikIUSr' tártam—tervezési módszerek annyi tartalékot tartalmaznak, hogy a műszakszám jelentős növelésével nem jár együtt észrevehető ciklustartam—csökkenés.

A felújítási költség nagysága az extenzív kihasználáson túlmenően termé- szetesen függ a gépek intenzív kihasználási fokától és a mindennapos ápolás és

karbantartás minőségétől is. Szerepet játszik az is, hogya jelentős gépberuhá- zások lehetővé teszik az extenzív kihasználás alacsony szintjét. Valószinűleg

közrejátszik a javulásban a gépkezelők fokozottabb gondossága és a gépápolás

hatékonyságának megnövekedése, a kisebb hibák időben történő kijavítása is.

NÉHÁNY ADAT A HAZAI GYÁRTÁSÚ GÉPEKRÓL

Megállapítottuk, hogy a bruttó értékhez viszonyítva a felújítások költsége 1962.

IV negyedévben némiképpen alacsonyabb volt, mint 1959. IV. negyedévében.

Annál meglepőbb, hogy éppen az utóbbi években gyártott hazai gépeknél ezzel ellentétes tendencia észlelhető. Már az 1959. IV. negyedévi felvétel alkalmával feltűnt, hogy a hazai gyártású, az utóbbi években készült géptípusokból felújított gépek felújítási költsége magasabb volt az átlagosnál. Ezért külön vizsgálat alá vettünk akkor a megfigyelt 2582' darab gép közül 370 gépet. Ezek felújítását átlagosan a bruttó érték 29,8 százalékát kitevő költséggel végezték el, míg az összes gépre vonatkozóan ez 25,8 százalék volt. 1962. IV. negyedévében a 2101 darab megfigyelt gépből a külön vizsgálat 373 gépre terjedt ki. Ezek felújítási költsége átlagosan a bruttó érték 32,7 százalékát tették ki, vagyis a korábbi arányhoz képest nőtt, holott az összes gépre vonatkozóan a felújítási költségek a bruttó érték 22,8 százalékára csökkentek.

A jelenség kedvezőtlen voltát fokozza az a körülmény, hogy bár ezek a kü- lön is vizsgált gépek jóval fiatalabbak, mint az átlagos életkor, ennek ellenére magasabbak a felújítási költségek. Figyelembe véve azt, hogy elvileg ezeknél a gépeknél a javítások során szükséges alkatrészcserét a gyártó Vállalattól készen megvásárolt alkatrésszel kellene elvégezni, a költségeknek is az átlagosnál ala-

csonyabbnak kellene lenni. Még az elég magas nyereséghányadnak sem volna szabad magasabbra emelni az alkatrész gyári árát, mint az alacsony haszonnal

kalkulált, a TMK—ban egyedi gyártással készült alkatrész ára. Még ha az árak—

ban, illetve felújitási költségekben nem is jelentkeznék a különbség, a ráfordított közvetlen munkaóráknak nem volna szabad olyan magas szinten lenni, mint

amit a felvétel során megállapítottunk.

A kétszeri adatgyűjtés során legnagyobb számban előforduló gépfajtákra vonatkozóan az alábbiakban összehasonlítjuk a felújított gépekhez átlagosan felhasznált és a gyártó vállalat által egy új gép kibocsátásához szükséges közvet—

len munkaórák számát. A felújítás során felhasznált (elszámolt) közvetlen mun-

kaórák számát valamennyi vállalat közölte. s ennek számtani átlagát vettük figyelembe. Mindkét vizsgált időszakra vonatkozóan begyűjtöttük a gyártó válla- '

979 , DR. NAGY almoo

lataktúl az times, vállalaton belül fenmmált közvetlm munkaórák számát. Ez

utóbbi tehát nem a gép előállításához szükséges összes munkaidő, mert a km ráeióból szerzett alkatrészek és az ún. kereskedelmi áruk munkaigényesúgét -,

nem tartalmazza.

11. tibi!

A felújított gépek közvetlen munkaóra-ráforduám az új géphez szükzéws munkaórákhoz viszonyitva

(százalék)

1950. ! 1902.

Típuslel, megnev—em

IV. When BIN nahéw műsmrén—aamterga ... 103,7 106,5 EAN egyetamea esztet-ga ... 91,7 92,2 EU 215 egyetemen eszberga ... 74,B 79,'7 MVK 280 egyetemes eszt—erga ... GTA l20,6 F() 23 oszlopon fúrógép ... l37,5 ml,!) KF 250131 kere-wa fűzi-szgép ... IMA l39,5

A 11. táblában a felújítás során felhasznált közvetlen munkaórák számát a tárgyévi előállítási munkaóra—ezükséglethez vismnyimttuk. Eml a gyártó válla—

lat termelékenységének emelkedésével korrigáltuk a viszonyítási alapot. A 12.

táblában mindkét időszak felújításainak átlagos közvetlen munkaóra—ráfordítását az 1959. évi gyári előállítás munkaidő—szükségletéhez viszonyítjuk. '

3. tábla

A felújított gépek közvetlen munkaóra-ráfordítása az új géphez ra,—ükséges 1959. évi munkaórákhoz viszonyítva

Witt)

PSM). 1962.

Típunjel. megnevezés ————-———-—-—-—

! IV. negyedévében

ElN nehéz múzeum-esztet? ... 103,7 1003

EAN egyet—ama eszberga ... M,? 92,2

EU 215 egyetem eszterga ... 74,6 79,7

MVE 280 egyetemes ennel-ga 97,4 97,9

F() 23 oszlopos fúrógóp ... l37,5 l3l,9 , KF 250131 keretes fűrésngép ... ím,; um,!)

?

E néhány kiragadott adat, mely a nagyobb számban felújított típusokra vonat-

kozik, a legkirívóbb óraráfordításokra hívja fel a figyelmet. Bizonyára okoz némi

barátaim; az is, hog a vállalati TMX helyzete szervezetileg és ümiheli szem-

pontból is más, mint egy önálló vállalaté. Nem is azon van a hangúly a fenti

adatokkal kapcsolatban, hag például az BIN asztat-gém Wu a gyártó

vállalat 1962. évi közvetlen munkaórái átlagának 108,5 százalékát fordították,

vagy esetleg i 20—30 százalékos eltérés is előfordulhat, hanem azon, hogy álta-

lában igen magas a munkaigény. Minthogy a szemzámgépgyártás területén csak

kissomt—gyártásról beszélhetünk, s a gyártó vállalatok nem túlzottan nagy

kooperációval dolgoznak, nem indokolt a ráfordítások ilyen aránya. A felújítások )

magas munkaigényességét csak részben magyarázza az egyedi alkatrészgyúrtás *

és a csak egészen nagy vállalatoknál bevezethető specializált szerelés hiánya

GÉPIPAR MEGMUNKALO GBPEINEK FELÚJITÁSA 971

miatti többlet munkaidőszükaéglet. Az eltérés többi része inkább az elszamo- lások belytelenségére és a futójavításoknak a felujitááftól való nem kellő elvá-

lasztására vezethető visza. A teljes szétszedés % oasi'erakás sem indokolja az

előbbiek példaként ismertetett magas munkaigényeaségét. A ezétszedéa ugyan bbletként jelentkezik az új gép előállításával szemben, a nagyszámú fogas- kerék, az esztergáknal például a hosszú menetes vezéroraó stb. azonban csak igen ritkán kerül az üwneltetdnél legyáxtásra, s általában az alkatrészek viszonylag

kis hányadát kell egy—egy felújítás során legyártani.

A kiemelt én külön vizsgált géptipusok felújítás utáni műszaki állapota

mind 1951, m'md 1062. IV. negyedévében magasabb volt, mint az M$ megfi—

gyelt gépeké. *A kiemelt géptip umk 84 százalékos, illetve 87 szazalekos átlaga is alacsonynak mondtam azonban, ha figyelembe veeazük azt a körülményt, hogy ez legfeljebb tízéves gépek átlaga. Ilyen viszonylag új gépeknél pedig a 90 szá—

zaléknál alammyabb műszaki állapot a felújítási munkálatok nem kielégítő mi- nóségére enged következtetni.

Már az 1959. IV. negyedévben végrehajtott adatfelvétel is több hiányosságra

hívta fel a figyelmet. A felvétel kissé részletesebb megismétlése 1962. IV.

negyedévében részben alátámaszwtm az előző vizsgálat megállapításait, részben pedig újabb kérdéseket vetett fel. A rendelkezésre álló keretek között igyekez-

tünk néhány jellemző kérdést kiragadni, elsősorban a gazdaságosság területé—

ről. A megismételt adatfelvétel rávilágított arra, hogy még mindig végeznek

felújítást olyan gépeken, amelyek helyett sokkal gazdaságosabb lenne a többi gép extenzív kihasználásának fokozása. Kétségtelen, hogy emészt vannak olyan gépek, amelyeknek helyettesítem nehézségeket okoz, másrészt a műszakszám

növelését bizonyos mértékben korlátozza a villamosenergia-csúcs és a munkaerő-

helyzet. A bemházüokra rendelkezésre álló összegek hatékonyabb felhasználá—

sának biztosítása és az állóalapokkal való g azdálkodás megjavítása azonban meg-

követeli a gépkihaoználás megjavítását és a felújítások költségeinek csökken-

tését Mindkét területen vannak még tennivalók, s a gazdaságosság megjavítása

megkívánja a kérdés napirendre tűzését és a megfelelő megoldás megkeresését.