A vashiányos anémia gyakorisága

DO|: ]0 33570/CEUJGH 7 1 2

A vashiányos _anémia gyakorisága

gyu ^l ladásos bélbetegségben

*ffij Resál Tamás dr.r, Lupas Dániel dr.', Szűcs Mónika dr.3, Szántó Kata.Judit dr.r, Rutka Mariann dr.1, Farkas Klaudia dr.1,

l

Varga Márta dr.', MolnárTamás prof. _dr.]

'sztr ^Áox,

eetgyogyászali Klinika, Gasztroenterológiai osztály, Szeged; , Békés Megyei Központi Kórház,

Dr. RéthY Pál Tagkórház,Belgyógyászati osztály, Békéscsaba; ³ SZTE ÁOK, orvosi Fizikai és orvosi lnformatikai lntézet

. Colesoondelce:

mo|nar,tamas@med.u-szeged.hu

Bevezetés:

A gyulladásos bélbetegség a vashiányos anémia egyik leggyakoribb okozója. Gyakran nem kezelt szÖvődmény, amely a betegek életminőségét rontja. Bár gyakran enyhe tünetekkel jár, mint

a

fáradtsá9

és a

levertség, azonban súlyosabb esetben gyakran jár dyspnoéval,

és

akár pszichés zavarokkal

is.

Mivel

az

anémia tÖbb patomechanizmus útján alakul

ki, a

diagnózis felállítása mellett ajánlott

a

háttér- ben megbúvó patoló9iai folyamatokat tisztázni.

Célkitűzés:Tanulmányunkban

az

anémia

és a

vasanya9csere-zavarraljáró állapotok gyakorisá9át vizsgál_

juk, továbbá hogy gyakrabban fordulnak-e elő

a

betegsé9 aktivitásakor, mint nyugalomban, illetve hÓgy

két,

elviekben eltérő súlyossá9Ú betegeket kezelő centrumban szignifikáns különbsé9 van-e

a

laborpara_

méterek

és az

anémia/vasanyagcsere eltérésekkel járó állapotok gyakorisá9a között.

MÓdszer: Prospektíve vizsgáltuk a járóbeteg-ambulanciákon megjelenő gyulladásos _bélbetegek szérum-vasionértékét, a teljes vaskötő kapacitást, a ferritin-, a hemoglobin- és a transzferrinszintet,

a

transzferrinszaturációt, a hematokritet, a thrombocytaszámot. A betegség aktivitását a CRp (C-reaktív protein) alapján határoztuk meg.

Eredmények: Tanulmányunkban az anémia gyakorisága

26,60/o

volt betegeink között, mí9 tisz- tán vashiányos anémia

9o/o-ban

fordult elő, azonban az esetek kétharmadában az anémia a vas- anyagcserében fellépő zavar miatt alakult ki. A biológiai centrumban gondozott betegek körében gyakrabban fordul elő anémia (p<0,001), és vashiányos anémia is (p<0,0o1). A magas CRP-szinttel jellemzett gyulladásos aktivitás esetén szignifikánsan gyakoribb volt

a

súlyos vérszegénység előfor- dulása (p<0,001).

Következtetések: Eredményeink alapján az anémia/vashiányos anémia a gyulladásos bélbetegségek gyakori szövődménye,

és

aktivitásával korrelál. Gyakrabban fordul elő súlyosabb betegeket gondozó bi- olÓ9iai centrumban, mint kőrházi ambulancián. Az anémia rendezésének

_és a

vaspótlásnak kiemelt sze- repe kell hogy legyen

a

gyulladásos bélbetegek gondozása során, amely csökkentheti

a

betegek tüneteit,

és

javíthatja

az

életminősé9üket.

KU LCSSZAVAK:

vérszegénysé9,

vashiány, lBD,

Crohn-betegség, colitis ulcerosa

Frequency of iron deficiency anemia in inflammatory bowel disease

lntroduction; A leading cause of iron deficiency anemia is inflammatory bowel disease, and it's often

an

untreated complication that impair quality of life. lt's often accompanied by mild symptoms ^(fatigue, lethargy), in severe cases dyspnoea and mental disorders can occur. Anemia develops through several pathomechanisms,

so, it's

recommended to clarify the underlying pathological processes.

Aim:We examined the incidence

of

anemia/iron metabolic disorders, whether they occur more frequently during disease activity than

at

remission, and whether there

is a

significant difference between laborato-

rY

Parameters and the incidence of anemia and iron metabolism abnormalities

in

two hospitals treating patients with different degrees of severity.

Ce,lt.a Eltopeal Jollrla of Gastro,.rltetc og,y, arld !=patl lg_,

V. Lln,e

7

SSL],. ^,] i |,,/z.rc,:,l 2021

IA

Methods:We prospectively examined serum iron-ion values, total iron binding-capacity, ferritin, hemo9lo- bin and transferrin

^levels,

transferrin saturation, hematocrit, and platelet count

ⁱⁿ

outpatient inflammatorY bowel patients.

Disease

activitywas determined byCRP

^{(above 10}

mg/lwas considered active inflammation).

Resu/ts:The

incidence

of

anemia was26.6o/oamon9 patients, while iron deficiency anemia occurred

^in9o/o,

however, in two-thirds of the

cases/

anemia occured due to a disturbance in iron metabolism. Anemia/

iron deficiency

are

also more common in patients treated

^at

the biological center

(p<0,001

in both

cases).

The incidence of severe anemia was significantly higher

(p<0.001), in

case of high CRP levels.

Discussion:

Based on our results, anemia/iron deficiency are common comPlications and correlate with disease activity. Anemia

^is

significantly more common among patients related to biolo9ical centre. lron supplementation should play

^{a key}

role

in

patient

care,

which could increase the quality of

^{life of}

patients.

KEYWORDS:anemia,

^iron

deficiency,

^lBD, Crohn's disease,

ulcerative colitis

A

gyulladásos bélbetegség (inflammatory bowel ^disease [lBD]: Crohn-betegség,

colitis

ulcerosa) remissziókkal ^és relapszusokka l ta rkított, immu n mediált, krón ikus lefolyású állapot, amely a betegsé9ben szenvedő egyének életminő- sé9ét sok tényező által rontja, és állandó testi és lelki nyo- mást gyakorol rájuk. Köszönhetően azonban az egyre szé- lesedő terápiás palettának, ^a klinikai tünetmentességen túl

a

komplett nyálkahártya-gyógyulást és

a

mély remissziót a páciensek egyre nagyobb arányban érik el, elfeledkezve ezáltal a jelenleg még nem gyógyítható alapbetegsé9ükról, A vashiányos anémia ^(iron deficiency anemia, ^lDA) számos ok talaján kialakulhat, ^{és az} alapbetegsé9hez társulva ^ront- ja a beteg állapotát, gyakran mé9 akkor is csökkent napi terhelhetőséget eredményezve, amikor

nem

nyilvánvaló, hogy fellángolt a bélbetegség. Az lDA előfordulhat az ^lBD bármelyik stádiumában, ^és akár lehet a betegség első ^tü- nete is. Kifejezetten gyakori krónikus aktivitás mellett, de találkozhatunk vele aktivitásra utaló klinikai tünetek nélkül is. llyenkor az lDA diagnózis felveti ^a tünetmentesen zalló, a háttérben szubklinikusan megbúvó ^gyulladás és muco- sakárosodás lehetőségét. Emellett tartós, a bél állapotát és funkcióját hosszú távon károsító krónikus ^aktivitás játszhat szerepet, mint funkcionális vashiány. A vashiányos anémiá- ban és gyulladásos bélbetegségben ^is szenvedők pszichés és mentális életminősége is rosszabb, mint a normális vasz- szinttel rendelkező betegeké ^(1).

Az

lDA alapbetegségtől fü99etlenül csökkenti a terhelhetőséget, és alacsonyabb fi- zikai aktivitást eredményez ^(2). lBD-ben az lDA a súlyosabb lefo|yás prognosztikai tényezője: emelkedett a hospitalizá- ciós és a mortalitási rizikó a vashiányos betegek között ^(3).

A

vashiányos anémia egyik leggyakoribb gasztroentero- lógiai oka az lBD a daganatos megbetegedések ^mellett.

A

vashiány

azonban nem

mindig

jár együtt

anémiával, és bár a tünetek kevésbé súlyosak, a látens forma is gyak- ran okoz panaszokat, és a betegek életszínvonalát ^rontja.

Együtt járhat fáradékonysá9gal, csökkent szellemi

teljesi

tőképessé99el, koncentrálási nehézsé9ekkel, fejfájással, hajhullással, izom- és ízületi panaszokkal, dyspnoéval, ^szé- düléssel, pruritussza|, alvási és pszichés zavarokkal ^(4).

Az összes, gyulladásos bélbetegségben szenvedó ^beteg- nél

vizsgálni kell az

anémia meglétét, és

a

gyulladásos paraméterek

mellett ezeket is

rendszeres időközökben monitorozni kell az aktivitás és a gyógykezelés típusának fü9gvényében ^{1 -6} havonta.

Az alábbi paraméterek ellenőrzése szükséges rutinszerű- en az lBD gondozása során az anémia típusának meghatá-

r ozására: széru m hemog lobi n, széru mvas, széru mferriti n,

transzferrinszaturáciő,

a vörösvértestek

szélessé9ének eloszlása ^(RDW),

átlagos

corpuscu|aris

térfogat

^(MCV).

Mivel a betegnél B,r-vitamin- vagy folsavhiány miatt ^{is ki-} alakulhat anémia ^(pl. kiterjedt vékonybél-reszekció ^után;

Salazopyrin, methotrexat vagy azatioprin szedése ^esetén), legalább évente egyszer ajánlott ^a mérésük szérumból ^(5).

Fontos kiegészító adattal szol9ál ^a retikulocytaszám meg- határozása is.

Az lBD-hez társuló, vasanyagcserével kapcsolatban kiala- kuló vérszegénység típusai: vashiányos anémia, krónikus gyulladáshoz

társuló anémia és

kevert

jellegű

anémia.

Ezek

általában

jól elkülöníthetőek a

laborparaméterek alapján (l. tóblázat) ^(6).

r

Ferritin Transzferrin

Transzf erri nszatu

ráció Hepcidin

McV cRP

RDW

Eme|kedett vagy normá|

Csökkent

vagy normál

Csökkent

Emelkedett

Csökkent

vagy normál

Emelkedett

Normálvagy

magas

Csökkent Csökkent

Emelkedett vagy csökkent

Csökkent

vagy normál

Emelkedett

Normálvagy

magas

Csökkent

Emelkedett

Csökkent Csökkent Csökkent

Normál Emelkedett

Ce:ltra Elrcpear Jolrna oí Gastroenterologv and l]epatology '.'] L]l^.e 7. ssle ] ,/ |,/aran 2C2"l

1

. táblázat: A vasanya gcseréve!

ka

pcsolatos vérszegénységek

^{el kÜ l Ön}

^Ítése

Betegszám Átlagéletkor

Összes

beteg Neml arany lBD típusa

A

Fe átlaga

A CRP

^átlaga

A

Hgb átlaga

A

Ferritin átlaga A Tsat átlaga

cZl

43,3 év 527 eset

Férti 2g4 ^(44,4%o) Nő 293 ^(55,6%)

CD

31O (5B,B%)

UC

217 ^(41,2a/.)

14 mgll

7,27 ^mg/l 131 ,68 ^g/l 1O3,3 mg/l 19,99%

gyulladásos/kevert anémia előfordu|ása gyulladásos ^bél- betegek körében.

Az anémia diagnózisának felállításakor ^a WHO kritériumait alkalmaztuk (felnőtt nő <120 g/l, felnőtt férfi <130 g/l), Az anémiát felosztottuk enyhe és súlyos ^formára: enyhe eset- ben

a

Hb-szint 100 g/l feletti, mí9 súlyos esetben ¹⁰⁰ 9/l alatti. Másodsorban felmértük, hogy ^a bélbetegsé9 ^aktuális gyulladásos aktivitása és az anémia között van-e korreláció, gyakoribb ^és súlyosabb-e ^az anémia aktív lBD esetén, Vége- iátul ossr"hasonlítottuk ^az elvileg súlyosabb betegeket ^ellá- tó biológiai centrum ^{és a} kórház beteganya9át ^a vasanya9- csere-paraméterek és az anémia gyakorisá9át illetően,

Eredmények

A két intézményból ^{összesen 71 9 beteget} vontunk ^be, Közü-

lúk527 azSTíE

^{l. sz,} Belgyógyászali Klinikáján (44,4o/oférfi,

Bár minden, lBD-s betegeket gondozó 9asztroenteroló9us elméletileg tisztában van ^a fentiekkel, nagyon kevés adat áll rendelkezésre ^a fenti állapotok előfordulási ^gyakorisá- gát illetően

a

magyar betegek ^körében, főként nagyobb esetszámú tanulmányra alapozva,

Tanulmányunkban célul tűztük ^ki, hogy felmérjük ^a külön- böző típusú anémiák gyakoriságát és súlyosságát gyulla- dásos bélbetegek között ^egy egyetemi biológiai ^centrum és egy

,"gyui

kőrház beteganyagára alapozva, Arra vol-

tunt

t iuanisiak, hogy ^a betegek között milyen gyakoriság- gal fordul elő látens vashiány, különböző típusú ^{anémia a}

iyulladásos

^aktivitás fü9gvényében, Megvizsgáltuk, hogy éiohn-betegsé9ben ^és colitis ulcerosában eltérő-e ^az ané- mia/vashiányoi anémia előfordulása, Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a két centrumban milyen gyakorisággal for- dult elő ^orális, illetve vénás vaspótlás,

Módszerek

A

SzegediTudományegyetem ^l, számú Belgyógyászati ^Kli- nikájá-n és

a

Békés Megyei Központi ^{Kőrház Dr, Réthy Pál} tagÉOrhazaban

gyűjtött

adatok alapján felnőtt, ^lBD-ben szánvedő járóbeÜgeket vizsgáltunk, akik 2019 szeptembe- rétől2O2Ő májusáig jelentek meg az ambulancián, A fenti időszakban, a két intézetben megjelenő összes ambuláns gyulladásos béIbeteget válo9atás ^nélkül, prospektív módon Úlvontuk a tanulmányba, akiknél vérvétel történt ^a gondo- zás részeként. Az lBD diagnózisa endoszkópos ^és szövettani vizsgálat alapján ^lett felállítva minimum ³ hónappal ^a tanul- máriy kezdetá előtt. Kigyűjtöttük ^a betegek szérumban ^mér- hetó vasionértékét, ^{a teljes} vaskötó kapacitást, a ferritin- és transzferri nszintet, a transzferri nszatu rációt, a hemo9 lobin- szintet, a hematokritet ^{és a} thrombocytaszámot valameny- nyi esetben.

Az

lBD gyulladásos aktivitását a CRP alapján határoztuk ^{meg, és a 10} mg/l feletti értéket tekintettük aktív lBD-nek. Szándékosan a normál érték kétszeresével ^kalku- láltunk, úgy gondoltuk, hogy ^í9y jobban elváIaszthatók ^a biztosan aktív és inaktív betegek,

Elsőként azt vizsgáltuk,

hogy

adataink alapján mennyi- re gyakori az anémia, ^a látens vashiány, ^{és a} vashiányos/

átlagéletkor 43 év), és 1 92 beteg a Békés Megyei kórházban

@a,+oto f érfr ,átla géletkor 54 év) jelent me9 am bulá ns rende- lésen. Az SZTE betegeinek adatait a 2. tóblázat ^mutatja, A 719 betegból 191-nek volt anémiája (26,60/o), Az anémia

megoszlása: enyhe anémia ^{163 (az} összes anémia ^85olo-a), súlyos anémia 29 ^(15o/o).

Az

összes gyulladásos bélbeteg

+,OPto-ának

volt

súlyos anémiája, amely az ECCO ajánlása aiaplán a vénás vaskezelés abszolút indikációja ^(7),

A

sú- lyos anémia szignifikánsan gyakoribb ^{volt a szegedi} bioló- giai centrum betegei között (p<0,05),

Álu.rony szérumvasértéket 219 beteg esetében észleltünk

(30,4o/o). Közűl ^ü k 1 0 1 beteg eseté ^{be n i g azo l ód} ott a né m iáva ^l nem járó látens ^vashiány, amely a betegek ^{köze| 1 5 száza-} lékát érintette.

A

látens vashiány szignifikánsan gyakoribb

volt a

békéscsabai betegek között (p<0,05), 63 betegnek

volt

vashiányos anémiája ^(8,8%),

a

biológiai ^centrumban az összes beteg ¹ 1,3o/o-ának, a nem biológiai ^centrumban csupán 3,8olo-ának (p<0,05), 1 1 betegnek volt ^krónikus gyul- ladáshoz társuló vashiányos anémiája ^{(6%), és 44} betegnek kevert eredetű anémiája (22,2o/o). A laborparaméterek alap- ján az anémiában szenvedő betegek 34o/o-ánál (54 páciens) uurunyug.r"rétől függetlenül alakult

ki a

vérszegénység,

mig Óa%-aun vashiánnyal összefüggésben,

A

gyulladásos béúetegekben észlelt anémiák típus szerinti megoszlását kördiagramon ábrázoltuk ^{(1. ábra).}

Számsiakilag nagyobb ^arányban történt orális és vénás vas- pótlás a biológiai centrum betegei között, de a különbség

'l. ábral A különbözó típusú anémiák megoszlása beteganyagunkban

VaShiányoS anémla g kevert anémia

CDA

Egyéb eredetű anémia

: _Centra Elropean JolrnaL cf Gastroenterolcay and ^Hepatoloo1

i

V"L,,r-,"

7

lss_re ] / ltlarch 2i]2]

:

2. táblázat: A biológiai centrum betegeinek

2. ábra: A két centrum adatainak

összehasonlítása ^{3. ábra: A} CRP és az anémia mértékének összefüggése

A CRP (mg/|) éiréke és a vérszegénység

Enyhe anémiás 35

30 25 20 ]5 ]0 5 0

]6 14 12 10 B 6

§bt§sffi;:";§6:{5;"*

nem volt szignifikáns. A szegedi és a békéscsabai centrum adatainak összehasonlítását a 2. óbra mutatja.

Ezt követóen összevetettük

a

cRp-szintet és az anémia,

illetve a súlyos anémia

gyakorisá9át.

A

vérszegénység és az aktivitás korrelációját

a biológiai centrum

527 be- tegén vizsgáltuk. Azt találtuk, hogy a CRP szignifikánsan magasabb volt ^(5,63 vs, ] 0,13 mgil; p<0,001) az anémiás csoportban

a

nem vérszegény

csoporthoz

képest. Szin- tén szignifikánsan különbözött a CRP értéke az anémiás és a súlyos anémiás betegek között ^(10,']3 vs. 15,91 mg/l;

p<0,001) (3. ábra).

Összehasonlítottuk

az anémia

gyakoriságát

a UC-s

és

a CD-s betegek között, azonban szignifikáns

eltérés (p=0,0+S) nem volt a két betegsé9 között az anémia elő- ford u lásá na k teki ntetében.

4. ábra: A vasanyagcserévél kapcsolatos anémiák

Megbeszélés

A vas létfontosságú e|em, alapvető szerepet játszik a DNS- szintézisben, energiatermelésben, sejtproliferációban és a

légzésben is, Nemcsak az alacsony szintje, de túlzott meny- nyisége

is

klinikai tüneteket, illetve betegséget okozhat.

Napi igénye 25 mg, aminek

fő

forrása a makrofágok által ,,felfalt'i elöregedett vörösvérsejtek.

A

szervezetben a vas legnagyobb mennyiségben a mitokondriumban és az en-

kivizsgá!ási sora

Lgyeb okok kizarása: B, -vitamin-hiany. ^' folsavhiány. gyogyszerhatás A betegek

száma Át|ag cRP

369 5,63 mg/l

130 28

-1 0,13

mg/l

15,91 mg/

Á |

Transzíerrin

§i Ferritin <30 ng/m|

szaturáció <2O%o

i

^{l\EV'l t LlPUöu dl lUI}

llld

i

okozta

áÁoÁia

ⁱ

L*--*-""*-_**"-*--**_*_j j - i

Cetllrai Erlropea: Jo,;rna of Gasiroenlero og1l anc] Hepato og, i

Volme

7

ssle'] ,/ |"'larch 202-1 : :

E

q

co

doplazmás reticu

-*-::n

^{található (8).}

Gl- .,.,-.

oélbe- tegségben

a va)- .-,cs

állapot

többfé:

:j::--=chaniz- muson keresztü

: ;-,

^{i,]at ki.} Elóidézheti

; :. -..

<ahártya sérülése

okkult

^{-,-^} kus vérvesztés

ú:-,- ,.<ulhat

az enterocyták

c5.-.-:-:

vasfelszívó kapa:

:,,. -,-

:évén, de a krónikus

gyu .r:)cs

állapot

Önma9::.- ,

^.=ces vashi- ányos állapotc: ₌ ] Cézni,

citokinrnec:. _=,:ak

^révén. A hepcidin és a _9., _. .dásos mediátoro"

::-,-

^{.-, a} ferroporti- non keresztü1

. ,.s

keringésbejutás.:

.

^-..,cfágokból _és az enterocytá<:: . Továbbá a

gyull;:.

^-

:.

: :okinek fokoz- zák a makrofa::

i

,"asfelvételét, prc ^-

:--.

.-, az erythropha- gocytosist, és ;.:clják ^{a vesében}

.: .,,

.-,]poetin termelé- sét, ami á|tal

,.,zoen

közvetve, d=

.-:

_{"=: enül is gátolják a} csontvelőbe-

:

,,örösvérsejt-terr-=

.::

^{9 ,}

Az

anémia g,,.<orisága 30-50:: ^-

:::::

váltakozik külön-

bözővizsga

a:ck során, ta|án

,-.:.;.cb _azarány

_{a gyer-}

mekkori IBD esetén (10, 1]).

!

;:^;cJkoztató, hogy ^{a be-} tegek gonCczása kapcsán a

,"..-:::artás

paramétereinek rendszeres <ontrollja csak n,'-:=^ regyedik beteg esetén történik meg ^('l0), Pedi9

ez:- ,:atokkal

a birtokunkban az anémia tipusának

tisztaz...

,;tinfeladat, amelynek is- merete s€9ít a beteg

meg': : :

<ezelésében. A kivizsgálás menetét a 4. óbra mutatja,

Jóllehet

minden

vashián.:.

allapotban vaspót|ásra len- ne szükség, ennek

gyakc,.aga jóval

ritkább.

A

betegek 20-25a:. részesülvaspót .:oan, amelynek mintegy fele vé- nás keze|és ⁽¹ 1). Vizsgaia:unkban a biológiai centrumban 18,70o-ban,

a

nem bio ogiai centrumban 12,4a/o-ban tör, tént vaspótlás. Mivel a ,,,ashiányos állapotok gyakorisága nem különbözött |ényegesen (szemben a vashiány és az anémia súlyosságá,,,al ,

a

vaspótlás alkalmazási gyakori- sága egyfajta minósegi mutató is lehet a betegek ellátá- si színvonalát tekintve. Érdekes megfi9ye|és és napjaink ,,vakcinalázában"

fontos adat, hogy kenyai

gyermekek között a vashiányos anémia prediktálta a nem megfelelő szerokonverziót diftéria-, pertussis-

és

pneumococcus- vakcinát követóen ^(12). Eredményeink alapján az anémia

és a

vashiányos

anémia az lBD gyakori

szövódménye, nagyjából az irodalmi adatokkal egybecsengően minden harmadik beteget érint.

Az

anémia súlyossága

a

beteg- sé9 aktivitásával korrelál. Mintánk aIapján az esetek két- harmadában az anémia oka a vasanyagcserében fellépó zavar miatt alakul ki. Gyakrabban fordul elő a súlyosabb betegeteket

gondozó

biológiai centrumban, mint

a

kór- házi ambulancián. Ezt nemcsak saját adataink mutatják, egy korábbi tanulmány során egy egyetemi klinikai és egy

ffi §roda§*ryl

1. QekiQ c, ipek S, Aslan F, et al. The effect of intravenous iron treatment on quality of life in inflammatory bowel disease patients With nonanemic iron de- ficiency. Gastroenterol Res Pract. 201 5; 201 5: 5821 63.

2. Ebner N, Jankowska EA, Ponikowski R et al. The impact of iron defici- ency and anaemia on exercise capacity and outcomes in patients With chronic heart failure. BeSUlts from the StudieS lnvestigating Co-morbidities Ag9ravat- ing Hear1 Failure. lnt J Cardiol. 2016;205: 6-12,

3. Eriksson C, Henriksson l, Brus o, et al. lncidence, prevalence and clinical outcome of anaemia in inílammatory bowel disease: a population-based co- hon study. Aliment Pharmacol Ther. 201 8; 48: 638-645.

4. Warsch S, Byrnes J, Emerging causes of iron deficiency anemia refractory to oral iron supplementation. World J Gastrointest Pharmacol Ther.2013; 4:

49-53.

i

^Centra EltoOeal JcL,r.a o; Gastrcenteto cgtl anc] !-.pato ca),

i \bL,,le 7, lssle"l l'l,,1arcl202]

CD ₌ Crohn-betegsé9

CDA| ₌ Crohn's Disease Activity lndex CRP ₌ C-reaktív protein

ECCO ₌ European Crohnt and Colitis Organisation

Hgb ₌ hemoglobin Htk = hematokrit

13! ₌ gyulladásos bélbetegség lDA ₌ vashiányos anémia TSAT ₌ transzferri nszaturáció UC ₌ colitis uIcerosa

magánpraxis BD-s betegeit

vizsgálva

a

vérszegénység gya ko risá ₉ a szi g n ifi ká n sa n kü ^l ön bözött ^(28,80/o v s. 1 2,9o/o) (1 3). Az a ném ia fen ná ^l lása sú lyosabb betegséglefolyással párosul, egy korábbi vizsgálatunk alapján a vérszegénység

a

szteroidrefrakteritás és

a colectomia

prediktora colitis ulcerosában ^(14).

Az anémia rendezésének és a vaspótlásnak kiemelt szere- pe ke|l hogy legyen a gyulladásos bé|betegek gondozása során, ameIy csökkentheti a betegek tüneteit, és javíthat-

ja

az é|etminősé9üket.

A

vérszegénység és a vasháztar- tás vizsgá|atának a napi rutin részének keIl lennie az lBD gondozása során. A kitűzött terápiás cé|ok között pedig a kl ini kai tü netek megszüntetése, a nyá ^| ka hártya-9yó9yu lás elérése és a biokémiai gyulladásos markerek normalizáló- dása melIett a vashiány rendezése is egyenrangú kell hogy legyen.

A közlemény mós folyóiratban korábban nem jelent meg, és máshovó nem küldtük be.

Anyagi támogatás: A közlemény megírása és a kapcsolódó kutatómunka anyagi támogatásban nem részesült.

Szerzői munkamegosztás: R. T. írta és szerkesztette a cikk szö- vegét, a tóblózatokaL az óbrákat; M. ^T. javította a cikket, Sz.

M. készítette a statisztikákat,

L

D,, Sz. K, J,, R. M., F. K. és V. M.

szerkesztették a cikket. A cikk végleges változatót valameny- nyi szerző elolvasta és jóvóhagyta,

Érde ke ltsé ge k: A sze r ző k n e k n i n c se n e k érd ekeltség ei k.

5. Oustamanolakis P Koutroubakis lE, Kouroumalis EA. Diagnosing anemia in inflammatory bowel disease: Beyond the established markers. J Crohns Co- litis. 201 _{1 ;} 5: 381 -391 ^.

6. Reinisch W staun M, Bhandari S, et al. State of the iron: HoW to diagnose and efficiently treat iron deficiency anemia in inflammatory bowel disease. J Crohns Colitis, 2013:7: 429440,

7. Dignass AU. Gasche C, Bettenworth D, et al. European consensus on the diagnosis and management of iron deíiciency and anaemia in inflammatory bowel diseases, J Crohns Colitis. 201 5; 9: 21-|-222.

8, Camascella C. lron-deficiency anemia. N Engl J Med. 2015; 372(19\: 1832- 43,

9. WeiSs G, Gasche C. PathogenesiS and treatment of anemia in inflammatory bowel disease. Haematologica. 2010; 95: 175-178.

A további irodalom megtalálható a szerkesztőségben, valamint a ^{w Ww, g} astro new s. olo, h u Webold al on.