Lennart Meri: Az északi fény kapujában

Hajóval a Jeges-tengeren

Lennart Meri:

Az északi fény kapujában

 Író, filmrendező, államférfi

 1992-2001-ig Észtország elnöke

 Apja Georg Meri Shakespeare-fordító és diplomata

Lennart Meri (1929–2006)

 1940-ben apját munkatáborba küldték, a családot pedig Szibériába deportálták

 A család 1946-ban egyesült újra a szovjet befolyás alá került Észtországban

 1953-ban a Tartui Egyetemen végzett történelem és nyelvészet szakon

 Leginkább a finnugor népek története érdekelte

 1977-ben „A Tejút fiai” című dokumentumfilmjét a Szovjetunióban betiltják, de a nemzetközi kritika jól fogadja

 1988-ban megalapítja az Észt Intézetet

 1990-től külügyminiszter

 1992-től nagykövet Finnországban

 1992-2001-ig Észtország elnöke ³

Lennart Meri (1929–2006)

Lennart Meri dokumentumfilmjei

  1970  A vízimadarak népe

 1977  A Tejút fiai

 1985  Kalev hangjai

 1989  Tórum fiai

 1977/1997  Sámán

„…az első külföldön is figyelmet keltő filmek voltak a finnugor népekről, amelyek áttekintést adtak ősi szokásokról, szertartásokról, népköltészetről,

néprajzról, és izgalmas feltevéseket fogalmaztak meg. Másfelől ezek a filmek hangsúlyozták a

finnugor kultúrtér földrajzi és történelmi kiterjedését is.”  (neprajz.hu)

Meri, a filmes kutató (1968 1988)

 A forgatócsoport munkájában etnográfusok, folkloristák, művészek, írók is részt vettek.

Filmes expedícók

Távolabbi célpontok:

a) hantik b) manysik

c) nganaszanok

d) Volga-menti mari és erza falvak

e) Komiföld

Környező népek:

a) lívek b) vótok c) vepszék d) karjalaiak e) finnek

f) magyarok

 1958. első utazása (Tien San és Kara Kum)

 Kamcsatkai utazás az ‘60-as években 

1964  Tulemägede maale (Hegyen-völgyön)

 Az 1970-es évektől a Finn Irodalmi Társaság tiszteletbeli tagja

 Utazás az északi hajóút mentén 

1974  Virmaliste väraval (Az északi fény kapujában)

1976  Hõbevalge (Ezüstfehér) – Észtország és a Balti-régió története

1977  Lähenevad rannad  1984  Hõbevalgem

Meri, az utazó író

Az északi fény kapujában

Az Északkeleti Hajóút

 Történelmi érdeklődés, tájékozottság

 Gyakran idéz az Északkeleti Hajóutat és Szibériát megjárt felfedező elődöktől

 A felfedezők is emberek  jellemábrázolás

 Gyakran próbál rekonstruálni vagy elképzelni egy- egy jelenetet a kalandjaikból

 A bejárt tájak, megismert népek történelme visszaköszön a jelenjük leírásában

 Ahol lehet, kitér a finnugor népek történetére

 Személyes hangvételű, szépirodalmi igényű

 Sokszor filozofikus (szabadság, utazás, kultúra,

egyetemes történelem, az idő és az emlékezet stb.)

Az útleírás stílusa

 A vikingek korai hajóútjai Északon (Halogalandi Ottar utazása Bjarmába)

 Fő forrás: az első orosz évkönyv a szláv törzsek szétvándorlásáról

 A kazár kaganátus és a finnugor törzsek (az Oka-folyó mentén és a Volga alsó folyásánál)

 A vándorló ugorok hatása a kazárokra

 Közvetítők a Balti-tenger északi vidéke és az arab Kelet kereskedelme között

 A bolgár-finnugor kereskedelem arab leírásai (pl. Ibn Fadlán)

 A júrák (vogulok) kegyetlensége

 Viszúk (komik?) a volgai bolgár birodalom szomszédságában (uralkodójuk levelezett a volgai bolgár uralkodóval)

Az Északkeleti Hajóút és a

korai történelem I.

 Perm/Bjarma birodalma a messze Északig

 Délkeleten harcias erza-mordvinok

 A hajózás a jugor törzsekig lehetséges (a Pecsora partján) = a világ vége

 A csúdok népe (Novgorod környékén)

 Szent Vlagyimir kísérlete egy pogány panteonra

 Mokos finnugor eredetű isten lehetett

 Finnugor javasok és varázslók szerepe és

ellenállása a kereszténység felvételével szemben

 Az észt és finn hajózás is jelentős lehetett a vikingek idején

Az Északkeleti Hajóút és a

korai történelem II.

 Az Ob torkolatánál Dahl osztjákészt

nyelvhasonlítgatást is végzett. Kereskedelmi célú utazását, mely során átjárót keresett

Kína felé, a Jugor-szoros átszelése során, az utazás elején eleveníti fel Meri.

 Middendorf, a félig észt származású orvos

nganaszanok közötti megfigyeléseiről Dickson elhagyása után emlékszik meg a szerző.

Hangsúlyozza, mennyire tiszteli Middendorf intelligenciáját és antropológusi vénáját.

Leírja, hogy a nganaszanok sámánjukként

tisztelték, és főnökük megmentette az életét.

Utazó elődök I.

 Dicksontól kezdve Vrangel 18201823 közötti

expedícióját és az arról írott Utazás Szibéria északi partjain és a Jeges-tengeren 1820-24-ben című művet több részletben is felidézi Meri.

A Vrangel-sziget névadója „bejárta és leírta Szibéria partjait a Kolima torkolatától a Bolsoj Baranov-fokig, azután a Medve-szigetekre ment. A Selagszkij-foktól a jégen nyomult észak felé [..]új földet keresve, majd visszatért Nyizsnyij-Kolimszkba. Tisztje, Matyuskin közben feltérképezte a Csetirjohsztolbovoj-szigetet, felkutatta a nagy Anjuj-folyó medencéjét, felderítette a tundrát a Kolima és a Kis-Anjuj torkolatától keletre, és a Csukcs-félsziget északi partját.” (mult-kor.hu)

Utazó elődök II.

 Meri többször említi művében Cochrane-t, a gyalogos

hobbiutazót. Először tartui feltűnését írja le, majd csukcsföldi kalandjai kapcsán visszatér hozzá. Cochrane egy szakaszon Vrangelékkal tartott.

 Matyuskin és Cochrane az anjuji orosz-csukcs vásáron, érzékletes leírás a csukcsokról.

 Billings és Sauer még Vrangel előtt jártak a Csukcsföldön

„szerencsétlen expedíciójukkal”. A Bering-szorostól Kolimáig utaztak egy csukcs karavánnal.

 Cook és utazótársa Forster is itt kerülnek szóba (többek között).

Utóbbinak külön kiemeli szépírói tehetségét.

 Bogoraz, a néprajztudós a csukcsokról adott leírásai kapcsán kerül szóba.

 Maasik (1888-?) tevékenységéről a csukcsföldi utazás kapcsán emlékszik meg Meri.

 A szerző kiemeli még Müllert, Baert, Jockelsont és Ehint, de

rajtuk kívül sok más kutatóról is említés esik a műben. ¹⁵

Utazó elődök III.

Az északi fény kapujában/

Az első rész I.

 Indulás Tartuból, a végcél Uelen, eszkimó falu a Bering-szorosnál  13 500 km

 Murmanszkban felszállás a Viljanira, Halldor kapitány hajójára

 Mindennapok a hajó fedélzetén

 Vajgacs-sziget, Kara-tenger, Novaja-Zemlja, Vágyak Foka, Kara-szoros és Jugor-szoros

 Kara-kapunál Afgoden Eck (Barents nevezte el), azaz Bálványsarok (ma Menysikov-fok) –

Barents 1594-ben 3-400 bálványt látott az átjárót vigyázni -> nyenyec szent berek

 A Jugor-szoros a korábban északon egészen eddig terjeszkedő ugor népcsoport nevét viseli.

Jugorszkij Sar – a sar (szoros) zürjén kölcsönzés a vogul nyelvből

 Innentől csak gőzhajóval járható a tenger a jég miatt (sokáig nem lehetett tovább hajózni).

Az első rész II.

 Hajókaraván a jégtáblák között (9 hajó: jégtörők, kereskedelmi és kutatóhajók)

 A Jenyiszej torkolata

 Búcsú a Viljanitól

Az első rész III.

 Megérkezés Dicksonba

 Nyenyecek a Jenyiszej alsó folyásánál

 Nganaszan kua – észt kuusk ('lucfenyő), nganaszan bang – észt peni ('kutya')

 Nganaszan neme – 'anya', neme-ma – 'anyám', Tanyara szele? Neme-ma. – 'Ki ez? Anyám'.

 Rokonság- és számnevek!

 „Körülbelül 700 nganaszan él, több mint 90

százalékuk beszéli az anyanyelvét. Legközelebbi

szomszédaik a jakutok, a nyenyecek, az evenkek, az enyecek és az oroszok.”

 Kezdetleges gazdálkodás, réntenyésztés, de inkább vadrén vadászata.

Az északi fény kapujában/

A második rész I.

 Jakutia

 Van-e átjáró Ázsia és Európa között?

 Szibéria meghódítása az oroszok által és a csukcsok

 Az 1778-as béke II. Katalinnal: „…állami címereket kell készíteni, és elküldeni a csukcsoknak a célból, hogy a csukcsok alkalmas helyen a parti fákra erősítsék őket, s mutassák meg a hajóról partra szállóknak. Utóbbiak ezáltal értesüljenek arról, hogy azok a területek a birodalomhoz tartoznak.” A cári rendelkezés betartását nehezítette, hogy Csukcsföld partjain nem nőnek fák.

 A csukcs fejedelem állítólag még az 1900-as évek elején is teljesen egyenrangúnak tartotta magát a cárral, és koronát hordott.

A második rész II.

 Tyiksz, repülővadászat, jégtérképezés

 Kolima – Örmun-emejge ('Örmun-anyácska') a régebbi neve, odul/jukagir eredetű

 Andres Ehin kutatásai a finnugor-odul kapcsolatról, legtávolabbi esetleges nyelvrokonaink

 Szókészlet vizsgálata matematikai módszerrel  7000 éve válhattak külön a finnugoroktól, és 4000 éve a szamojédektől

 Emej ('anya') – észt ema, magyar Emese; essze ('apa') – észt isa, magyar ős

 A rokonság nem igazolható teljes mértékben  „A jukagir ma izolált vagy szigetnyelvnek tekinthető, valószínűleg egy korábban létezett nagy nyelvcsalád utolsó tagja, mint

a ketvagy a nyivh.” (nyest.hu)

 Az Unesco által erősen veszélyeztetettnek nyilvánított nyelv

A jukagirok I.

A jukagirok II.

 Erdei és tundrai jukagir:

„A magánhangzó-harmónia és a mássalhangzók szótagépítő szabályai szintén mindkét nyelvben megtalálhatók. Gazdag ragozási rendszerük van (agglutináló nyelvek, mint a

magyar), és kevés mellérendelést használtak – hogy csak néhányat említsünk a közös vonásokból.” (nyest.hu)

 Felőrölték őket a harcok a szomszéd népekkel (evenk, korják, csukcs, jakut), eredetileg jóval nagyobb területen éltek

 Himlő- és kanyarójárványok: „…csapatostul hozza a víz a

mieinket. Aztán füst jött. Azt mondtuk: Mi ez? A napot már nem is lehetett látni!... Így lett végünk. Nagyon kevesen, csak itt-ott maradt valaki életben.”

 Az oroszokkal való találkozás idején náluk még kőkorszak volt



az első vasfejsze legendája = hogyan hódították meg őket az oroszok: „Az oroszok fejszéket adtak nekik. Az oroszok ezt mondták: Ezzel vágjátok a fát! Mindenki így tett. Némelyek levágták a lábukat, meghaltak. Mindenki eldobta a kőbaltáját.

Késeket is adtak. Sok holmit, mindent adtak. Aztán az oroszok főemberré tettek egy odult. Főemberré tették, s így szóltak: Ez lesz a főnökötök. Amint ő mondja, úgy legyen. Fizessetek neki prémadót. Ő meg nekünk fizessen prémadót.”

A jukagirok III.

 Pevek, város az örök fagy birodalmában

 Városok születése az Északkeleti Hajóút mentén

 A hétköznapok a Jeges-tenger partján

(munkalehetőségek, ellátás, infrastruktúra, építkezés, oktatás stb.)

 Diszpécsertanácskozás

 Felszállás a 903-as fedélzetére

 Folyami hajóval Csehszlovákiából az Amur- vidékre?

Az északi fény kapujában/

A harmadik rész I.

Pevek, Oroszország legészakibb városa

 Ferdinand Vrangel északra indult a Jeges-tengeren a csukcsok által leírt szárazföld nyomában. Már közel járt, de vissza kellett fordulnia.

 1845  John Franklin Északnyugati Hajóút-expedíciója tragikus véget ért, 160 ember örökre eltűnt.

 Az értük küldött mentőhajók fedezték fel a Vrangel-szigetet.

 DeLong tragikusan végződő útján felfedezte a Bennett-sziget, majd a Léna-deltában elpusztult.

 1881  A Vrangel-sziget Új-Kolumbia néven az USA része lesz.

 Jogi problémák: mi a Jeges-tenger? „tengerjégföld”

 Stefansson-szerencsétlenség

 1916  A cári kormány orosz birtokba vette a Vrangel-szigetet.

 Egy időre kanadai felségterület lett.

 1926  Az első állandó település a szigeten: a Szovjetunió kutatóállomása és eszkimó családok.

 Rének betelepítése  mára a madárvilágot veszélyeztetik

A Vrangel-sziget története

 Rirkajpijan-fok: csukcs, 'ahol-a-rozmárok- átjárása-végződik'

 A partvidéki csukcsok nem réntartók, tengeri állatokra vadásznak  rozmárok jelentősége

 Kyber és Vrangel találkoztak csukcsokkal, akik látták Cook 1778-as expedíciójának hajóit  ezzel a kör bezárul Ázsia körül ->

Amerika önálló kontinens

 Nordenskjöld az Északkeleti Hajóút első végigjárója (2 év alatt)

A kör bezárul Ázsia körül

 Nehézségek a Jeges-tengeren

 Horgonyzás a Gyezsnyov-foknál

 Körülményes partraszállás Uelenben

 Megismerkedés Kaniluval  az utazó erkölcsi felelőssége

 Mariföldi történet: pogány istentiszteletet akart filmezni, de a helyi rendőr megtiltotta, mert

„nem tipikus”  a kultúra nem évül el,

kumulatív, nem úgy, mint a tudomány  a

sokszínűség őrzésének fontossága, a kulturális veszteség értéke nem mérhető

Uelen I.

Uelen a világ végén

 Csizmakészíttetés, csizmatípusok

 Kámusz – rén lábbőre (ebből térdig érő harisnya készül Észak-Ázsiában) – finnugor szó, már

Hérodotosznál is megjelenik

 Földkunyhók romjai (bálnacsontból építkezés)  3000 éves múlt

 Cook feljegyzései: miért hívják a rozmárt tengeri lónak (seahorse)?  lapp morsa szóból eredhet

 Honnan jöttek a csukcsok? „öröktől fogva itt élnek”  de: ivócső szerepe a temetési

szertartásnál  hogy a halott ihasson a kútból a túlvilágon  az örök fagy birodalmában honnan

Uelen II.

Uelen látképe

 Nincsenek névtelen helyek  felfedezők névadásainak hála 32 Prjamaja – Egyenes- folyó, 35 Görbe-folyó, 37 Csendes-folyó, 43 Gyors-folyó, 45 Széles-folyó, 52 Hágó-folyó, 71 Tavas-folyó stb.

 A távolságérzet lélektani háttere, és a természethez való viszony mássága

 Az idény első elejtett rozmárjánál, illetve bálnavadászatnál ült eszkimó tor hasonló a finnugor medvetorhoz: bálna rituális

megetetése, megitatása.

 Az elejtett állat lelkének antropomorf ³²

Incsou

 Lennart Meri: Az északi fény kapujában. Gondolat, Budapest, 1982.

 135 éve halt meg Vrangel báró, orosz felfedező. Múlt-kor, 2005, http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=9905

 A legtávolabbi esetleges nyelvrokonaink. Nyelv és Tudomány, Déva, 2010.

http://www.nyest.hu/hirek/titkos-szerelmes-levelek-nyelve-a-j ukagir

 A vízimadarak népe. Lennart Meri filmes vándorútjai 1969- 1988,

http://www.neprajz.hu/kiallitasok.php?menu=3&kiallitas_id=

120

 Encyclopaedia Britannica: Lennart Meri, http://

www.britannica.com/EBchecked/topic/376031/Lennart-Meri

 http://ultima0thule.blogspot.hu/2010/03/uelen-russian- eskimo-settlement-start.html

Felhasznált irodalom