• Nem Talált Eredményt

KELETI TÖRÖK NYELVRŐL.

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "KELETI TÖRÖK NYELVRŐL."

Copied!
18
0
0

Teljes szövegt

(1)

A

KELETI TÖRÖK NYELVRŐL.

V Á M B É R Y A R M Í N ,

M. AKAD. L. TAGTÓL.

P E S T ,

E G G E N B E R G E R F E R D I N Á N D MAGVA AKAD. KÖNYVÁRUSNÁL.

1868.

(2)
(3)

A KELETI TÖRÖK NYELVRŐL.

E L Ő A D A T O T T A NYELV- É S S Z É P T U D O M Á N Y I OSZTÁLYBAN ( m á j u s 28-án 1866).

Azon munka, melyet egy évvel ezelőtt szerencsém vala a tek. Akadémiának bemutatni, a közép-ázsiai utazásom minden tudományos szinezet nélküli elbeszéllését tartalmazá.

Czélom volt közép-ázsiai ismereteimet népszerüsítni, s ez sikerült is, miután a munka különféle nyelveken készült kiadásaiból huszonnégy ezernél több példány kelt el Euró- pában és Amerikában. Ezt legközelebb „Vázlataim Kö- zép-Ázsiából" fogják követni, melyek a vallási állapoto- kat, szokásokat s más ethnographiai viszonyokat bővebben állítandják elé; és jelenleg bátorkodom „Csagatáj Nyelv- tanulmányok" czímü m u n k á m a t , mely három részből áll, a tudós osztály elébe terjeszteni. Az első rész bevezetés, s a csagatájnak nyelvtani eltéréseit az ozmanlitól t á r g y a l j a ; második a chrestomathia, mely tizenkét szakaszban azon kéziratok szövegét közli, melyeket Közép-Ázsiából hoztam, s melyek nagyobb részt ismeretlenek az európai orientalisták előtt; a harmadik egy 5000 szót tartalmazó szótár, mely csupán oly szókból áll, melyek a nyugoti-török nyelv na- gyobb szótáraiban, milyek Meninskyé, Bianchié, Malloufé és Redhousé, vagy nem találtatnak, vagy más értelemben tol- mácsoltatnak. Az idegen, arab és perzsa elemből csak azon rész vétetett fel, mely Közép-Ázsiában más értelemmel bír, mint az eredetiben. Forrásaim a szótárhoz voltak : emlékező tehetségem; azon négy perzsa-csagatáj szógyűjtemény, me- lyeket utamban szereztem, s melyek közt a legnagyobb az, melyet a perzsa király könyvtárában másoltam ; harmadszor

Is

(4)

4

VÁMBÉRY ARMIN.

a magammal hozott mollah, kit a t. Akadémia szolgálatába vett, miért ezennel forró köszönetem nyilvánítom.

Legyen szabad bevezetésemből némieket a t. osztály elébe terjesztenem. A csagatáj nyelv elnevezésére nézve, azon török tájnyelv, melyet mí csagatáj *) v a g y keleti töröknek nevezünk, a benszülöttek által egyszerűen csak Türki szóval jelöltetik. Csagatáj, Dsongiznek kedvencz fia, Közép-Ázsia

népei előtt szeretve vagy legalább nagyra becsülve lehetett;

egyes törzsek és családok felvették nevét, melyre még máig is büszkék, s a többi lakosok felett némi előjogok és kitünteté- sekben részesülnek **). Az igen vitéz és becsületes embert

„Csagatáj kisiu-nek, a való, igaz szót „Csagatáj söz-nek nevezik, s nagyon valószinü, hogy csagatáj türki,

„igazán törökösKt jelent, mert ez azon kifejezés, melylyel a nyugati törökök, kivált az idegen elemekkel nagyon össze- elegyedett ozmanlik, távol keleten hátrahagyott testvéreik kevesbbé hamisított nyelvét jelelik.

Szándékom levén,csak arról beszéllni, mire személyes ta- pasztalatim feljogosítanak,***) szerzett tanulmányira n y o m á n a keleti törököt három osztályba sorozom : első a khinai tatár vagy kasgcir türkiszi, • második a tulajdonképi csagatáj, özbeg türkiszi; harmadik a turkománok tájnyelve, ^X.aj ^ L í ^ j ' Vol- tam ugyan némi érintkezésben a kipcsakok, kirgizek és ka- rakalpakokkal is, de ebbeli tapasztalatim csekélyebbek, sem- hogy o nyelvekről is értekezhetném. Azért csak a fentebbi három osztály részletes leírására fogok szorítkozni.

*) A közép-ázsiaiak c s a g a t á j n a k m o n d j á k . M í e u r ó p a i a k r e n d e - sen d s a g a t á j n a k olvassuk, a m i n t azt ozmán Íróktól h a l l j u k .

**) C s a g a t á j törzs v a g y o n a k i r g i z e k , k a r a k a l p a k o k és özbégek k ö z ö t t ; ez u t ó b b i a k igen számosak, mind az alc szőjek fehér csontunkhoz (nemesség) tartozók, és örökösödési j o g a l a p j á n némi u d v a r i tisztségek- k e l b í r n a k . ( L . „Iíözép-ázsiai U t a z á s " czímü m u n k á m 314. lapját.)

***) H o g y f o g a l m u n k lehessen azon iszonyú zűrzavarról, m e l y a török t á j n y e l v e k különfélo osztályozásaiban u r a l k o d i k , elég A d e l u n g Mithridatesét v a g y K l a p r o t h Asia p o l y g l o t t á j á t o l v a s n i ; de nem is lehet ez m á s k é p , m e r t élő n y e l v e k b e n e l m é l e t e k r e é p í t e t t okoskodá- sok, k e v é s j ó t e r e d m é n y e z n e k . A valót l e g i n k á b b megközelíti B e r e - zin „ K e c h e r c h e s sur l e s D i a l e c t e s m u s u l m a n s " czímü m ü v e . K á r , hogy oly rövid és oly n a g y t é r t a k a r béfogni; (sok bilen (sok janilir : „ k i sokat tud, sokat téved", m o n d j a az oszmanli.

(5)

A KELETI T Ö R Ö K NYELVRŐL.. 5

I .

A khinai tatár nyelv két egymástól különbözö tájnyelvre szakad : 1) melylyel a városokban és általában a letelepedett muzulmán lakosok Kasgártól, keletre Komulig élnek ; és 2) a török tájnyelv, melyet éjszakon, különösen a Thien-Schan hegység völgyeiben és a Dzungáriában vándorló nomád nép- törzsek beszédnek (a kara kirgizek ; az oroszoknál : Dikoka- meni kirgiz ; a mongoloknál: b u r u t ; a khínaiaknál: pu-lu-te).

Noha e két tájnyelv egymástól lényegesen és feltűnően sem nyelvtani formákban, sem szókban nem különbözik, még sem hagyható figyelem nélkül, hogy míg az első amaz iro- dalmi alakulások folytán, melyet a százados mohamedán ci- vilisatio ott előidézett, a stereotyp alakkal számos idegen, többnyire perzsa szót és beszédmódot is felvett, addig az utóbbi, részint a khínaiak és mongolokkal való folytonos érintkezés, részint azon körülmény folytán, hogy nagy száma a budha vagy schamán vallásnak hódol, igon sok mongol szót tartalmaz. Hasonló különbség van az írásban is. Míg az elsők, t. i. a városi lakosok csaknem általánosan arab betűk- kel élnek, az utóbbiak a mongolhoz hasonló j e l e k e t használ- nak, mely írást nyugoti Ázsiában és nálunk „ u j g u r n a k " ne- veznek. Kasgari v. Akszui molláhk, kik mint térítők időznek az említett nomádoknál, még ma is ezen írással élnek, mely mint kafir chatt régóta kiszoríttatni czéloztatik, de vallásos könyvek leírásánál, mint a Miradsnámeh, Tozkeret ül evlia és másoknál történt, még mindig használtatik. *)

Tudom, hogy sokan meg fognak lepetni ezen állításom által, mert az u j g u r n a k Klaproth, Remusat, Hammer, Jaubert és mások**) valami rejtélyes szanszkrit jellemet akarnak tulaj donítni. De a dolog igen egyszerű. Ha összehasonlít - n á k a Miradsnáméhnek David v a g y Kasembeg nyelvtanában előforduló szövegét az én, ú j k o r i khívai tájnyelven írott,

*) Khinai t a t á r o r s z á g i u t a m b a n e g y Mollak ú t i t á r s a i n is volt, a k i sokáig élt a t u n g a n i k közt (1. „Közép-ázsiai Utazásom 363. 1.), és az u j g u r í r á s j e l e k e t j ó l ismerte.

**) A jól é r t e s ü l t Berezin is azt m o n d j a fenn i d é z e t t müve 36.

l a p j á n : „Le D i a l e c t e ouigour n' existe p l u s " .

(6)

6 VÁMBKRY ARMÍN.

Chrestomathiámban *) előforduló Miradsnáméhval: meg fog- n á n a k győződni, hogy az én arab betűkkel írott Miradsná- méhm az ujgur szövegnek sem eredetiségre, sem nyelv- vagy szókötéstani alakok tekintetűben utána nem áll, sőt azt felül- múlja. — Az ujgur, miként a khínai tatárságban a népnyelv még ma is neveztetik, kétségkívül a legeredetibb szók és alakokkal bír minden török t á j n y e l v e k között **), de hogy az előttünk levő nyelvemlékekből, a n n a k régiségére követ- kezést lehetne vonni, nem hiszem.

A három khínai tatár eredeti irat, melyeket magammal hoztam, mint a k a s k a r türkiszihez tartozó, azt ugyan megkö- zelíti, de nem annyira, hogy belőlo felvilágosulhatnánk. A tarikhi Rasidie czímü történeti mű, melyet Weliaminoff Zer- noff, a Kasimoff ház khánjairól írt müvéhez használt, ***) és melynek némely töredékét Szamarkandban láttam, inkább a kasgari mint a gyökeres ujgur tájnyelvhez tartozik, mert mint muzulmán gyártmány hemzseg arab-perzsa szóktól és szóalakoktól.****)

II.

A tulajdonképi csagatáj v. özbog türkiszi, mely Közép- Ázsiában kiválóan a fő nyelvnek nevezhető, miként a Khán- ságok politikai felosztása, három tájnyelvre szakad, melyeket átlagosan ugyan minden lakó ért, de melyek mégis, részint a századok óta létező természeti határoknak, részint a történeti

*) Ha nem t é v o d e k , azon Miradsnámeh, melyet Közép-Ázsiából hoztam, és mely k ö n n y e n olvasható k é z i r a t , nem egyéb, m i n t a nálunk smert ujgur műnek arah betiikkeli átirata. H a ez bebizonyodnék, nagy n y e r e s é g volna, m e r t ez a rejtély k u l c s a .

**) L. „The Russians in Central-Asia by Cap. Velichanof etc.

t r a n s l a t e d from the R u s s i a n by I. and R. Mitchell. London 1865" 67.

1. — »The Uigur l a n g u a g e as spoken in Kashgar is a l t o g e t h e r un- k n o w n to E u r o p e a n s a v a n s " .

***) J o u r n a l Asiatiquo. Sixiéme S é r i e Tome VI. 474. 1.

****) A l e g j o b b u j g u r szöveg a l k a l m a s i n t az, mely K a u d a t kou-bilik híres k é z i r a t b a n fordul elő, és melyet J a u b e r t olvasni ós f o r d í t n i kezdett. S a j n o s , hogy ezen orientalista , é r d e m e i mellett, a r r ó l is ismeretes, hogy oly dolgokkal foglalkozik, m e l y e k b ő l keve- set é r t .

(7)

A KELETI TÖRÖK NYELVRŐL.. 7 eseményeknek tulajdonítható némi árnyalatok és sajátságok- kal bírnak. A khokandiak nyelve példáid a durva torokhangok gyakori használata és a gan, gen; kan, ken gerundiumnak a múlt helyett g y a k o r alkalmazása által sokban a kln'nai ta- t á r r a emlékeztet, de szóböségben és szókötési alakokban ke- vés közösséget m u t a t n a k ; mint különösségök pedig csak az említendő, hogy az éjszakkeloten lakó nomád törzsek, külö- nösen a kipcsák, kirgizek és k a z á k o k befolyása az ottani özbegek nyelvén igen észrevehető. A bokharai tájnyelv az ott, mint a közép-ázsiai művelődés székhelyén, túlnyomón uralkodó perzsa befolyás alatt sokat vesztett gyökeres özbog jelleméből. Noha nincs annyira elidomtalanítva, mint az

azerbajdsani az írani perzsa által, mégis a bokharai özbegnek némely beszédmódján, szaván és nyelvtani a l a k j á n félreis- merhetlen a n n a k idegenszerű természete, de mely nem is ter- j e d tovább a nevezett khánságok határánál. í g y példáid ezen

üdvözlet: harmaj ing, nálunk hogy van, hogy érzi m a g á t ? (szó szerént: (kivánom hogy) ne legyen fáradt!) — a nyugot-perzsa mande ne basi : no légy f á r a d t ; katsa pul bire szin, melyet az özbegek nige bereszin-nel fejeznek ki, a perzsa beisend pul mi- dihi után van képezve stb. Es általában a beszéd is, különö- sen a városokban, sokban hasonlít Khoraszán és Mavera ü n e h r ' perzsa tájnyelvének dallamos kiejtéséhez.

Mi K h í v á n a k özbeg-török nyelvét illeti, bízvást állít- hatjuk, hogy ez leginkább m u t a t j a ama tiszta csagatáj jelle- met, melyet Nevai müveiben csodálunk. Nem d u r v a hangú, mint a khínai t a t á r vagy khokandi tájnyelv, hanem, mi az ó-török nyelv fő dísze, könnyedség és a primitiv szók bősé- gével bír. Itt fejlett ki legjobban a nemzeti irodalom is, Ne- vait itt igen olvassák és a legjobban értik ; smíg Khokand és Bokharanban Bidil és Fuzuli' dagályos perzsa műveivel fog- lalkoznak, Khívában tehetséges írókat találunk úgy verses, mint prózai nyelvben*), sőt nem r i t k á k a nők, k i k j ó gazelek és mohammeszek írása által m a g o k n a k hírt szereztek.

*) így d ' H e r b e l o t is azt mondja, E l Birdjendi ( n á l a hamisan Al Birgendi) után, a Bibliothéque O r i e n t á l ó 512. l a p j á n : L o s habitans (du Khouarezem) ont u n e grandé inclination pour la m u s i c et s' adonnent fort ä la poésie.

(8)

8 vAm b é k y a r mIn .

A khívai t á j nyelvnek legtöbbet ártanak a városokban nagy számmal levő szártok*) és azerbajdsaniak. Ez utóbbiak Perzsiából behozott rabszolgák, k i k idő folytán felszabadítva itt állandóan letelepednek, és nemzeti nyelvök számos saját- ságait meghonosítják. Ezen körülménynek tulajdonítható, hogy Khívában, J e n g i Ürgends és sok más helyeken oly nyelv fejlődött ki, mely a tiszta özbegtöl mind alakra, mind szóbő- ségre igen eltér; és nem ritkán hallani ez olnevozést: szárt tili: városi vagy szartok nyelve, mint megkülönböztetést öz- beg tilitől, mely özbogek vagy a vidéken lakók nyelvét je- lenti. A lényeges különbség először az idegen hangsúlyozás- ban, másodszor idegen, többnyiro perzsa szók és beszédalakok használásában áll. Míg a vidéken lakó az igék v é g s z ó t a g j á t összevonva csaknem érthetlenül gyorsan mondja ki, a városi lassan és nyújtva beszéli; mit a vidéken lakó keményen, azt a városi lágyan mondja ki. így példáúl a vidéken lakóknál mindig k, a khívainál g, mit az előbbi c-nek, az utóbbi íe-nek mond stb.

III.

A türkmen tili vagy a turkománok tájnyelve korántsem oly hasonló az özbeghez, mint Berezin állítja **). A ke- leti töröknek ezen tájnyelve képezi a közvetítőt a nyugoti törökhöz, és ép ú g y hajlik egyrészt az azerbajdsanihoz, mint másrészt az özbeghez ***). A kezdő szótagnak nyújtása, a I^J f-nek az angol th vagy arab o - h e z hasonló kiejtése, az o-nak elcserélése u-val (péld. buz helyett boz = ronts, bol helyett bul — légy), de különösen ama törekvés, hogy minél vadabban és durvábban beszélljenek, mi a túrkománoknál koresetlenség-

*) Szárt Chiva ös perzsa l a k ó i n a k a neve, de különböznek ezek a B o c h á r a i Tudsikoktól az által, h o g y ezek l e g n a g y o b b részt t ö r ö k n y e l v v e l élnek, természetesen igen v e g y í t v e idegen e l e m e k k e l .

**) L. R e c h e r c h e s sur les d i a l e e t e s musulmans, I . 44. 1.

*'**) Az a z e r b a j d s a n i n y e l v e t illetőleg m e g k e l l j e g y e z n e m , hogy ezen tájnyelv m i n d e n t e k i n t e t b e n s o k k a l közelebb áll az oszman- lihoz, mint a csagatájlioz. Két f ő á g a t l e h e t benne megkülönböztetni : 1) A Kaukazon túlit, n e v e z e t e s e n a k a r a b a g i k , s a h s z e w e n d e k és a z e r - b a j d a n i k nyelvét, és 2) a törököt H a m a d á n t á j é k á n és F é r s z t a r t o - m á n y n a k nomád népeinél.

(9)

A KELETI TÖRÖK NYELVRŐL.. 9 nek tartatik, — ezek azon sajátságok, melyek ezen tájnyelv- nek oly különös jellemet kölcsönöznek. Minden megszólítás, kérdés stb., e szóval hetit (tulajdonkép ait) v. hou-val végző- dik. Hangos beszédjök idegennek veszekedésnek tetszik, és bizalmas társalgásban mozdulatlan a j k k a l csaknem fogaik k ö z t beszédnek.

A turkomán tájnyelvnek a különbözö törzsek beszédé- ben kevés árnyalata és különbsége van. Legjobban beszéllnok turkománúl a szalorok és szárikok, valamint az Akhol kör- nyékén lakó t e k k e k ; utánok említendők a csaudorok és jo- mutok, és csak az erszariak és göklcnekről mondhatni, hogy számos idegen szót kölcsönöztek, az elsők a bokhariaktól, az utóbbiak a perzsáktól.

Ezek után még a kirgiz és karakalpak két fő tájnyelv említendő, melyek részint számos oly szók és alakok haszná- lata által, melyek a három k h á n s á g nyelvében nem ismerete- sok , részint némely hangok különös kiejtése által különböz- nek a keleti töröktől. így például a szók tekintetében a :

csagatáj karakalpak kirgiz

ene kisé sésé, anya

erkek tője atan bura, hím szai vas

sokur okmandaj kaszka, vak

karindas' tugan dsarkin, fivér

arik jaszik dsaszik, árok

ini öke iga, bátya

kuruet kakpis szuru, száradt hús

dost bilis tanir, barát

osel 080 oso, amaz

stb. stb.

Nyelvtani sajátságai tekintetében a sajátító például ga és ge helyett mindig Ave-val; a tárgyeset mindig ch'-vol fordul elő, mi egyébiránt az n betűnek d v. í-vol elcseréltetésének tulajdonítandó. í g y például a többes szám, h a a szó hangzón végződik, lar, ler helyett nar, ner-rel képeztetik, péld. közner

= szemek stb. Osbu ezen, névmás helyett oszo és szoszo = amaz, fordul elő. A lesz segédigében az r csaknem mindenütt elnyeletik, míg a csagatájban néhol még hallatszik.

(10)

10 VÁMBÉHX Ali MIN.

Az igék képzőse ős ragozása sokféle változásoknak van a l á v e t v e ; de megjegyzendő, hogy valamely tőszóbóli szár- maztatások nem oly változatos, de nem is oly szabályozott, mint a csagatájban. A jelentő jelen idő egyes harmadik sze- mélye itt mindig dí-vel képeztetik, míg amott dw-val. A múlt időt inkább kan, ken részesülő és írnek segédigével fejezik ki, mint dim, ding, dt-vel.

A hangok elcserélésére vonatkozólag megjegyzendő, hogy a

csagatáj karakalpak kirgiz cs s sz d n n

8 8 Z sz

1 (kezd szótag) n n

j d's dz-nek

m o n d a t i k ; minők könnyebb megértésére a következő verset a nevezett három tájnyelven közlöm :

özbeg:

Kara T a u n i n g basindan k ö t s kiledür Araszinda k a r a jorgam j o r g a l a b kiledür Karindas'din ajrilgan j a m a n iken Kara k ö z d i n jumalab j a s kiledür

karakalpak:

K a r a t a u n i n basinnan kösz kilodr Iszinde k a r a jorgam j o r g a l a b bos kiledi T u g a n n a n a j r i l g a n j a m a n i k e n

K a r a k ö z d i n tamsilab j a s k i l e d i

kirgis :

K a r a t a u n i n basinnan k o s keledi Közkende k a r a zorgan szaldildab keledi D s a r k i n n í n a j r i l g a n z a m a n i k e n K a r a k ü z d i n moldirab zasz keledi

Ha már most a csagatáj v. keleti török nyelvnek a többi örök tájnyelvekhezi viszonyát általános v i z s g á l a t alá vesz- sziik, csakhamar azon nyelvészeti igazságra alapított tényhez j u t u n k , hogy a közép-ázsiai török, névszerint az ujgur, bír

(11)

A KELETI TÖRÖK NYELVRŐL.. 11 az egész török nyelvcsaládban a logeredctibb és legrégibb alakkal *), melynek tehát eredete is a Thien-shan hegység nyugoti oldalán kerosendő, mivel ez képezi a közvetítőt a mongol és a török közt, és mivel innét terjedt az éjszakra és délkeletre is. A mi az előbbit, t. i. az u j g u r n a k a szibíriai, ne- vezetesen a kojbal-, karagaszi, j a k u t v. cseremisz tájnyelvek- hez való kölcsönös viszonyát illoti, tapasztalatok hiányában bizonyost nem mondhatok; de az utóbbit, t. i. a n n a k délnyu-

gotrai kiterjedését illetőleg, itt világosan észrevehetni, hogy a török Komultól az ádriai tengerpartokig szakadatlan lánczot képez, melynek egyes tagjain vagy testvér-dialektusain a történeti és éghajlati befolyások alatt előidézett fokonkénti eltávozás az anyatörzstől félreismerhetetlen ugyan, de melyek mégis mindnyájan egy és ugyanazon nyelvnek öszkeretéhoz tartoznak.

H a figyelemmel kísérjük a tájnyelveket, a konstantiná- polyi töröktől kezdve kelet felé a khínai tatárig : m á r az anatól tiirkcsezi (anotóli tájnyolv)-ben bizonyos darabos ki- etlen h a n g o k a t , idegenszerű szókat és alakokat veszünk észre, mely jelenség az azerbajdzsaniban még inkább mutat- kozik, és a turkománban már oly különszerü tájnyelvvé lesz, hogy azt a stambuli v a g y oszmanli egyáltalán nem érti. Es ha továbbá a három k h á n s á g tájnyelvét vizsgáljuk, itt az alak és szóalkalmazásbani eltérések még gyakoriabbak, és annyira mindinkább növekedők, hogy a khínai tatár vidéki lakos nem csak az oszmanlit, de még a turkománt is alig érti.

í g y , míg fokonkénti előrehaladásunkban kelet felé, azaz az ősforráshoz, az altáji eredetiségnek mindig szembetűnőbb jeleire találunk, addig nyugot felé való haladásunkban, az írani és sémi befolyás folytán az ellenkezőt látjuk. A ragok- nak a szóbani szorosabb beolvasztásával, melyet a keleti tö-

*) E z e n állításomat bizonyítják a k ö v e t k e z ő k ö r ü l m é n y e k : 1) Hogy az oszmanli t ö r ö k n e k legkésöbbkori n y e l v e a csagatájlioz sokkal közelebb áll. mint a m o s t a n i (L. péld. N c s r i ' történeti m ü v é t ) . 2) Hogy az ottománok m a g o k is a csagatájtól s z á r m a z t a t j á k n y e l v ö k e (L. F u á d és Dsevdet E f e n d i Kavaidi oszmanio n y e l v t a n á n a k előszavát) és 3) H o g y a t a t á r is c s a g a t á j s z á r m a z á s ú , ezt bizonyítja a k a z á n írott n y e l v is, mely régibb a l a k j á b a n a közép-ázsiai mai t á j n y e l v h e z közel áll (L. Berezin idézett m ü v e H . 1.)

(12)

12 VÁMBÉR ARMÍN.

rök oly igen szeret elkülönítve használni (péld. ata-miz- nink = atyánké), a szóalakítás is mind szűkebb korlátok közé szoríttatik. Miként én hallottam az u j g u r t beszélltetn^

annak sem mak, mek igehatározatlana, sem mis szenve- dője, sem dsak, dsek*) végzetü jövője nincs ; és ha az oszmanli sok idejű igéjét a régi török nyelv igéjével összehasonlítjuk, csakhamar észreveszszük, hogy az ezen időkbenibőség későbbi szerzemény, mely a nemzeti szabást ugyan fentartotta, de nem altáji eredetű. Ugyanezt lehetne mondani a kiejtésről is.

A khinai tatárságban divatos török, melyben az utánozhatlan finom kihangzás és erős torokhang van túlsúlyban, idegen fülnek fölötte darabos és kietlennek tetszik. E sajátság mind- inkább elvész, mennél továbbra haladunk nyugot felé; és ha a Bosporus partjaihoz értünk, azonnal észreveszszük az otto- mán szójárásnak hangzatosságát és finomságát, melyet in- kább hasonlítnánk az olaszhoz, mint ázsiai testvér dialektu- sai egyikéhez.

A mi a csagatáj nyelvnek nyugoti testvér nyelvei fö- lötti előnyét illeti, Névaival, ki e tárgyról a perzsa nyelvveli összehasonlításában értekezik o ^ / L s a . Muhakemet ul lugetejn **), egybehangzólag állithatni, hogy a közép-ázsiai török nyelv, szavainak dús bőségével és kifejezéseinek határozott- ságával valóban csodálatra méltó jelenség. Nem feltünő-e, hogy számtalan elvont fogalom, melyek a nyugoti törökbon és per- zsában az arabtól idegeníttettek el, itt nemzeti szóanyagból képeztettek ? E szók : kétségbe esni, kiegészítni, áhítozni s t b , melyek az oszmanliban umid etmek, ikmal etmek, arzula- mak, medh etmek-hel fejeztetnek ki, itt umszunmak, tükelemek, ökszümek és maktamak-ía\ jelöltetnek. A kifejezési határo- zottságra vonatkozólag, csak a jiglamak igét hozzuk fel, mely közönséges „sírást" jelent. De ezenkivül használatban van még bokhszamak, panaszos hangon hívni, nyöszörögni;

jiglamsimak, csendesen sírni;

*) A j ö v ő a c s a g a t á j és t u r k o m á n nyelvben egészen hiányzik, ós a j e l e n t ő mód j e l e n ideje á l t a l pótoltatik.

**) L . „Chrestomathie en t u r k oriental de l ' E m i r Ali Sehiv p a r M. Q u a t r e m é r o 1. fascicule" 7—9. 1.

(13)

A KELETI TÖRÖK NYELVRŐL.. 13

singramak, csendesen j a j g a t n i ; siktamak, hangosan j a j g a t n i ;

ögürmek, iszonyúan jajgatni, erősen sírni, és incskirmek zokogva sírni. Továbbá kiemelendő még a szótartalom ama bősége, mely az egész valamely fokozatának és egyes részé- nek megjelölésére oly fontos szolgálatot tesz. í g y példáúl a ló közönséges elnevezése al ezenkivül bejdo, telivér, ne- mes lovat; topcsak, kövér lovat; jeszké, sovány, tüzes lovat;

argamak, futós l o v a t ; tatu, középtermetű csontos lovat, kocsi- lovat, és jabu, gebét jelent. És csaknem minden házi állatnak különböző neve van. Péld. kolum, csak egy-két hónapos csikó ; taj, egy-két éves ; konan v. go nan, h a r m a d é v i ; tönen, negyedévi; tolan, ötödévi, és csirgaulan, idősb korú lovat jolent. Hogy a sátor, fegyver és nyeregszerszámok minden egyes része, minden szeg, a legkisebb szíj külön saját névvel bír, nem lehet feltűnő, de az emberi és állati test min- den t a g j a is oly részlotezett saját nevezettel bír, minőt nem csak a nyugoti töröknél, de az ó-arabot kivéve, a többi ázsiai nyelvek közöl is csak keveseknél, sőt mondhatni kevés euró- pai nyelvben is találunk. Mort igen természetes, hogy a kö- zép-ázsiai népeknek nyelve a sátor és baromtenyésztés egyes részeinek elnevezésében, mint életfoglalkozásuk első tárgyá- ban, jobban kifejlődött; de más tokintetben figyelmet érdemel és alaposan állíthatom, hogy a török nyelő kényelmesen kifejt- hette volna saját nyelvkincséböl mindazon kifejezéseket, melyeket míveltsége kesöhhi szakában idegen nyelvekből kölcsönzött, és hogy a mai oszmanli nyelv számos arab, perzsa szót tősgyökeres török szóval, azaz csagatájval pótolhatna.

A csagatáj nyelvnek tanulmányozása különösen az osz- mán nyelvek szónyomozásában bír fő fontossággal. Most a nyugoti török tájnyelv számos szavának eredete v a g y gyö- kérviszonya ismeretlen maradna előttünk, ha az ó-kori nyelv- kincs gazdag tárházába be nem hatolnánk. Ki t u d n á példáúl megmondani, hogy e szók : kujundsi = aranymíves, disi = nő, jasmak =s f á t y o l , karaul = őrség, bakai = élet- árus, astar — béllés stb. honnét származnak, ha nem tudnók, hogy a csagatájban kujmak annyit jelent, mint önteni, és in- nét kujum* dsi = (ércz)-öntő, aranymíves; tisük — hasadék

(14)

14 VAMBERY ARMÍN.

és nő (valamint í"Qp3 nekeva — hasadék és nő ; ^yi fereds = hasadék és ferds, női nemzőrészek); karainak, szemlélni, fel- ügyelni, és ebből karaul szemlélő, felügyelő; bakinak, felvi- gyázó, és bakaul, ki az étkekre felvigyáz, később étekárus ; ast, alul, belül, és ebből astar, belső, a béllés stb.

Ugyanezt mondhatni a szóalakokról is, példáúl e szó ufa- rak oszmanliban annyit jelent, mint piczi, és nem egyéb mint ezen esagatáj szónak ufak, kicsiny, középfoka, azaz ufakrak.

A parancsoló második személyének régibb a l a k j a az oszmán igéknél (JU-\Q\ végződik, példáúl vergil — a d j ; japgil — tégy, és ez a keleti török nyelvben még ma is széltiben szokásos.

Sőt az új-perzsa nyelv nyomozásában is fontos a keleti török nyelv. A szótárirók, mint Richardson, Johnson és Vul- lers, sok szót, m i n t : al, kiáltó veres, il, nép, ordv, tábor, betik, írás, börek, lepény, tabug, dicséret, tenge, pénz, tagar, edény, toindr, tartály, khán, fejedelem, Mods'a, tanító, úr*), csabuk, gyors, csadvr, sátor, csag, idő, csomak, buzogány, salor, parancs- n o k , kab, e d é n y , kocskar, kos, kor, őrség stb. perzsának mondanak, holott gyökértelmök igen világosan mutatja, hogy török eredetűek.

Kétségbe vonhatlan ugyan, hogy mind a nyugoti, mind a keleti törökök sokat elsajátítottak a porzsáktól: de azért nem szabad szem elől téveszteni ama nagy befolyást, melyet a túrani népek, mint uralkodó törzs, I r á n r a századok óta, és ínég most is gyakorolnak. Nem csak a seldsukok, mongolok és timuridák idejében, hanem az iszlám előtti korban is, Perzsia folytonos érintkezésben volt a török törzsekkel, és így senki- nek sem lehet feltűnő, ha azt állítom, hogy az újperzsa nyelv- ben feltűnő sok,részint átidomított,részint eredeti török szó van.

Ha m á r most a tek. Akadémia azt kérdezi, váljon, mi haszna lesz a magyar nyelvészetnek utazásom és ennek egyik eredménye, a keleti török nyelvtanulmányokból: azt felelem, hogy mindenek előtt az oszmanliságban lappangó s a keleti törökségben sejtett nyelvkincs és nyelvalakkal bővobben meg-

*) k h á n hasonló k a a n v. k a n h o z , moly férfiast, erőst, h a t a l m a s t jelent, ós chods'a nem egyéb m i n t kods'a, ö r e g , tiszteletre méltó, t a .

p asztalt.

(15)

A KELETI TÖRÖK NYELVRŐL.. 15 ismerkedvén, nyelvünknek ezen részre hajlását ann ál tüzete- sebben nyomozhatjuk. Én örömmel mondom, hogy az Aka- démiához Perzsia fővárosából 1863-ban küldött levelemben tett állításomat, miszerint „a magyar nyelvnek az oszmanli- ban talált nyelvidomi s nyelvanyagi hasonlatai azon a r á n y b a n t ű n n e k fel, melybon kutatásaink kelet felé előnyomulnak, ú g y a n n y i r a , hogy ha az Adria keleti partján boszéllt török- ségben a 10 : 2 viszonyt állítjuk fel, akkor Komul (Khíná- ban) környékén s a khínai kirgizeknél sokszor 10 : 6, de talán

10 : 8 viszonyt is találunk," nem csak újra megerősítem, hanem azon megjegyzéssel is megtoldhatom, hogy több eddig-

elé előttem ismeretlen nyelvalakokon kivül majdnem az összes magyar képzőkot is feltalálhatjuk a török nyelv ezen legkeletibb szójárásában.

Jelen „Tanulmányaimban," valamint az oszmán nyelvre czélzó szónyomozási kutatások, úgy mindenféle magyar-török hasonlítgatástól szigorúan óvakodva, tisztán objectiv akar- tam lenni, objectiv azért, mert az összes európai tudományos- ság elébe tárom tapasztalataimat, mely bizonyosan mindent inkább száraz és h ü eredetiségben akar látni. Objectiv a k a r t a m lenni azért is, mert a török-magyar hasonlatossági viszonyról egy külön önálló munkát szándékozom adni, mely- ben az e téren tett észleleteimet összegyűjtöm, és e mostani Tanulmányaimra mint leltárra a k a r o k hivatkozni.

Ezen munkám létrejövetelével, úgy hiszem, hazai nyel- vészetünk fontos és érdekes korszaka kezdődhetik meg. Míg én a török-tatárság mezején elszórt hasonlatokat összegyüj- tendettem, addig, vagy az alatt, Hunfalvy Pál és Budenz Jó- zsef tisztelt tagtársaink is, legalább úgy reménylem, a finn- ugor tanulmányokból merített tapasztalásukat ha nem egészen is, de bizonyosan j ó részben elénlcbe adhatják. A magyar nyelvet ekkor, mint a harmadik t é n y e z ő t , az egyik vagy a másikkal képesek leszünk összehasonlítni, és azon egyik vagy másik részhez közelebb állónak m o n d j u k , mely rész legtöbb s legbiztosabb hasonlatokat mutathat fel.

Noha én olőbbi állításom mellett állok most is, még sem mellőzhetem megjegyezni, miszerint Iiunfalvy Pál úr a vogul n y e l v , ige- és számnév körüli tapasztalatai n a g y fon-

(16)

16 VÁMBÉRY ARMIN.

/

tosságú jelenségek. E n teljesen elismerem azoknak hordei'e- j é t ; de merem hinni, hogy Ilunfalvy úr sem fogja közönös

szemmel tekinteni azon feltűnő nagy számú hasonlatokat, melyek a török-tatár alak- és szókincsben mutatkoznak, s melyek oly szoros viszonyban állnak egymáshoz, hogy az egyik nyelv értelmezése a másik ismerete nélkül végkép le- hotetlon. Budonz József úr székfoglalójában azt mondja

„Mily meglepő a t. p e c s k e k , a m. f e c s k e n d ő , a t . d o m - b o k , a m. d o m b mellett!" Mit fog tudós nyelvészünk az ilyenféle meglepetések nagy lajstromához mondani ?

En jól tudom, hogy finnistáink eddigelé sem tagadják a magyar nyelvnek a török-tatárhoz való rokonsági viszonyát.

D e ők abban tévednek, hogy azt kicsinyellik; s ezen hibás felfogás folytán a magyart inkább a finn-ugorhoz mondják hasonlónak. Ez az, mit rosszallani, ez az, mit elhamarkodott lépésnek nevezni lehet. Várjunk, míg a török-tatár szó- és alak- kincset egész terjedelmében bírjuk, legalább oly mértékben, mint az éjszak-altaji n y e l v e k e t ; és ha a k k o r a részrehajlat- lanság szemével a két tényezőt összehasonlítjuk, azt hiszem, hogy más eredményre j u t n a k .

É n el nem hitethetem magammal, hogy ezen rokonsági viszony megalapítása oly k ö n n y ű dolog volna, valamint azt som, hogy evvel a magyarok eredetére kivánt történeti ada- tokat rögtön előteremtjük. Távol legyen ; de van fáradozá- sainknak azon közvetlen hasznok, hogy nyelvünk szónyomo- zását ismerni fogjuk, és hogy megszüntetjük azoknak m ű k ö - dését , kik nyelvészeti kézültség nélkül, merő ábrándokból kiindúlva, iszonytató zűrzavart okoztak és okoznak még. Az ábrándok kora rég eltűnt a tudományok minden köréből, de leginkább a nyelvészetből; a jelen tudomány csak tényeket kiván, tényekre fekteti súlyát, és tényeken alapszanak azon oszlopok, melyeken nézetét v a g y állításait felépíti.

Kevés az, mit a magyar nyelvészet, szűk körében, mos- toha viszonyok között t e h e t e t t ; de azért a s a j á t homályai fel- derítésére szolgáló szikrák még sem maradhatnak köz önösek az európai tudományosság előtt. Körösinek a tibet nyelv kö- rül szerzett nagy érdemei, Regulynknak az enyészetből ki- rántott vogul nyelvmaradványai oly diadalok, melyekre mél-

(17)

A KELETI TÖRÖK NYELVRŐL.. 17 tán büszkék lőhetünk. É n gyenge toJiejJPgemnél fogva a ke- leti törökség ismertetésében csak kezcfeményezőkép léphettem fel; tudom, hogy igen tökéletlen c ^ i első munkám, de en- gedje meg a t. Akadémia, hogy mégis örömmel emlékezhes- sem vissza csak néhány évre ezelőtt, midőn egy csagatáj kézirat után vadászva, ezen érdekes szójárás tanulására szük- séges segédforrásokat hiába keresék. Szótáram gyenge, chres- tomathiám tökéletlen, de az elsők, melyek eddig megjelen- tek az európai nyelvészetben. Quatremére negyven évig gyűjtötte Nevái összes munkáiból a kincset, melyből szótárt akart szerkeszteni, sajnálattal látta a theoria elégtelen voltát, és hátra hagyta a fel nem dolgozott szók nagy halmazát. Da- vids , H a m m e r , J a u b e r t , Bcrezin, Kasembeg csak sötétben tapogatództak, és ha újabb időben Zenker, a nagy franczia tudós hagyományát török szótárába mégis felvette, úgy hi- szem, elég oka lesz azt megbánni, mert az eddigi mutatvá- nyokból azt látjuk, hogy annak több mint fele egészen hamis értelombon vau megfejtve.

Az eddig mondottakból, tek. Akadémia, ne tessék azt ma- gyarázni ki, hogy én valami „exegi monumentum "ra gondo- lok. Korántsem. Öt év előtt nyilvánított vágyamat ugyan némikép teljesítve látom, de czélomtól azért még mindig távol vagyon. Én a csagatáj vagy keleti törökben véltem feltalál- hatni a török-tatár nyelv legeredetibb forrását, legrégibb alakját. Nem csak ér> hanem az egész tudományos világ e hiszemben volt, T .zsiai utazásom untig meggyőzött arról, hogy tév három khánságban dívó nyelv régi, igen régi ugyan, de még nem képzi azon hidat, melyen nyo.

mozásainkban a rokon mongol nyelvre átmehetünk.

E pont Közép-Ázsiának legkelctiebb szélén, névszerint a Dzungáriában létezett ujgur nyelvben található. E nyelv okvetlenül sok érdekes adattal szolgálhat nyelvésze- tünknek, azt tanulmányozni kikerülhetlenül szükséges, és azt mondom, hogy meg nem nyugodhatom, míg tanulmányaimat e mellőzhetlen pótlékkal ki nem egészítettem.

Az orosz kormány újabb hódításai az Iszyk kiil és Balkhás tavak partjain azon reményre jogosítnak, hogy az európai tudomány ezen eddigelé elzárt vidékekbe hatva, kö-

Váinbéry. A keleti t ö r ö k nyelvről. 2

(18)

18 VÁMBÉRY ARMÍN.

zépázsiai n e p i s m e r e ^ ^ n y e l v d s z e t i terén sok rejtélyről fog fölvilágosítást nyerni. ^Tíg ez valósulna, én nyelvészeti és népismereti tapasztalában feldolgozását folytatom; de ha ezek bevégeztével újabb kutatások a kivánt ismeretek meg- szerzésére segédkezet nem nyújtanának, akkor magam me- gyek oda, és a múlhatlanúl szükséges tapasztalatokat egy második utazásban öss^szerezvén, kezdett munkámat hihető- leg bevégzem; azon munkát, melyet életfeladatomnak tekin- tek, és melyet tökéletlenül magam után hagyni nem akarnék.*)

*) Az orosz utazó Radloff u g y a n a „Bulletin de l'Académie des Sciences de St. P e t o r s b o u r g " 1863-ki évkönyvében azt az ígéretet teszi, hogy ő a kirgiz, h u r u t és u j g u r n y e l v o k e t bővebben meg fogja ismertetni, mit be is várok, de ottmulatása rövid idejéről ítélve, valami k i m e r í t ő t nem reméllek.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Itt a párhuzamos (tehát azonos el ő jegyzés ű fisz-moll trió, amely el ő ször D-dúrban, majd a középrész alapjául szolgáló fisz-mollban igyekszik lenyugodni, nem

Limits of the geopolitical and scientific battles on the westernisation of the Balkans are shown by the critique of the critical geopolitics approaching it from spatial

(a színfalak mögé megy, és felölti valamennyi alakját, ami csak volt – pap, néger kávéüzér, burzsuj, muskétás, egyikkel sem azonosul teljesen, de Genyódij Középszar a

A kérdés tehát az, tartható-e ez az éles elvá- lasztottság a technika és a technika lényege között, „nem lehetséges-e tehát, hogy a technika lényegét valamilyen módon

Mondhatnék egyet s mást arról, ahogy a naplójá- ban kidolgozza a Fölszabadított Lengyel Ember új stílusát… és nem éppen minden fárasztó kötekedés nélkül…

„Két héttel a leszerelés előtt, ennek mi értelme volt?” (169.) – találjuk a rö- vid kommentárt a Garaczi-regényben, ami huszonnégy hónapos börtönt vont maga után. A

Attól lengedezik és lógadozik, Lorcsi, mikor melyik szükséges ahhoz, hogy magyar- és világpolgári identitá- somat megőrizhessem, amelyben magyar anyanyelvem és kultúrám

Az ember nagy közhelynek vagy lapos bölcsességnek is tarthatja az olyan vég- következtetéseket, mint: „Mindig így volt a világi élet: egyszer fázott, máskor lánggal