• Nem Talált Eredményt

BEVEZETÉS A POLITIKATUDOMÁNY FORRÁSAINAK TANULMÁNYOZÁSÁBA4. lecke: Forrástípusok -A másodlagos források típusai

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "BEVEZETÉS A POLITIKATUDOMÁNY FORRÁSAINAK TANULMÁNYOZÁSÁBA4. lecke: Forrástípusok -A másodlagos források típusai"

Copied!
8
0
0

Teljes szövegt

(1)

BEVEZETÉS A POLITIKATUDOMÁNY FORRÁSAINAK TANULMÁNYOZÁSÁBA 4. lecke: Forrástípusok - A másodlagos források típusai

SZAKÁCS ILDIKÓ RÉKA MESTEROKTATÓ

SZTE ÁJTK NRTI

EFOP-3.6.2-16-2017-00007

AZ INTELLIGENS, FENNTARTHATÓ ÉS INKLUZÍV TÁRSADALOM FEJLESZTÉSÉNEK ASPEKTUSAI:

TÁRSADALMI, TECHNOLÓGIAI, INNOVÁCIÓS HÁLÓZATOK A FOGLALKOZTATÁSBAN ÉS A DIGITÁLIS GAZDASÁGBAN

(2)

Forrástípusok - A másodlagos források típusai

1. Kézikönyv: összefoglaló jellegű munka, általában egy tudományterület, tudomány

rész-terület vagy tudományág minden lényeges ismeretanyagát összegzi.

2. Monográfia: egyetlen témakört jár körül, de azt a maga teljességében. A már

létező ismereteket szintetizálja, és azokra építve új tudományos eredményeket is

bemutat. A többkötetes monográfiák, kötetenként önálló címmel, egy egységet

alkotnak.

(3)

Forrástípusok - A másodlagos források típusai

Tanulmánykötet: Néhány szerzős, egy vagy néhány témáról szóló forrásmunka, amelynek fejezetei önálló tanulmányként is

értelmezhetőek.

Tanulmánykötet: Egy témához tartozó, sokszerzős változat: a téma lehet egy személy vagy egy

különleges esemény.

(4)

Jogszabály-gyűjtemények:

témától függően

megjelenhetnek forrásként a jogszabály-gyűjtemények is: a Magyar Közlöny, és a Wolters Kluwer által működtetett

netjogtár, az EUR-Lex és az Európai Unió Hivatalos Lapja.

Évkönyvek: az évkönyvek általában szintén kisebb

terjedelmű tanulmányokból álló szerkesztett művek. Az adott naptári év eseményeit, folyamatait, jelenségeit elemzik tudományági nézőpontból.

Forrástípusok - A másodlagos források típusai

Statisztikák: a statisztikák a politikai-, társadalmi-,

gazdasági stb. élet eseményeihez, jelenségeihez

szolgáltatnak számszerűsített adatokat. Általuk

láthatjuk meg a látszólag különálló események,

folyamatok közötti összefüggéseket.

(5)

Forrástípusok - A másodlagos források típusai

Segédkönyvek

Szótárak:

Forrásként használni és feltüntetni csak abban az esetben

lehetséges, ha kiegészítésül

alkalmazzuk további szekunder irodalmak

mellett.

Lexikonok és enciklopédiák: olyan

segédkönyvek, amelyek valódi tudástárként

segíthetik kutatómunkánkat.

Ebben az esetben is célszerű a szakmai,

specifikus változatokat

alkalmazni.

A Wikipédia műfaját tekintve szintén az

enciklopédiák közé sorolható. Forrásként használni az egyes szócikkeket aggályos, mivel azok

megbízhatósága változó.

(6)

Gyakorló kérdések:

Forrástípusok - A másodlagos források típusai

1. Mi jellemzi a kézikönyvet?

2. Mi jellemzi a monográfiát?

3. Mi jellemzi a tanulmánykötetet?

4. Mit tud az évkönyvekről?

5. Mit tud a jogszabály- gyűjteményekről?

6. Mit tud a statisztikákról?

7. Mely segédkönyvek használhatók

forrásként?

(7)

Képek forrása: pixabay.com – szabad felhasználású fotók:

https://pixabay.com/photos/accountant-accounting-adviser-1238598/ (4. dia) https://pixabay.com/illustrations/learning-hint-school-subject-3245793/ (6. dia)

Többi képnél:

1. Antal Tamás: Fejezetek a Szegedi Ítélőtábla történetéből I-IV. (Tételes bibliográfiai jegyzék: 4. olvasólecke: 1-2. pp.) Fotó forrása: Jancsovics Klaudia: Tudományos konferencia a Szegedi Ítélőtáblán – Könyvsorozat a Szegedi Királyi Ítélőtábla

történetéről (2019. november 26.): http://www.vasarhely24.com/esemeny/tudomanyos-konferencia-a-szegedi-itelotablan- konyvsorozat-a-szegedi-kiralyi-itelotabla-torteneterol (2. dia. Fotós nincs jelölve.)

2. Bajomi-Lázár Péter (szerk.): Magyar médiatörténet a késő Kádár-kortól az ezredfordulóig. Akadémiai Kiadó. Budapest, 2005.

Fotó forrása: https://www.libri.hu/konyv/bajomi-lazar_peter.magyar-mediatortenet-a-keso-kadar-kortol-az- ezredforduloig.html (3. dia. Fotós nincs jelölve.)

3. Juhász Krisztina (szerk.): Az első 25 év. A szegedi Politológiai Tanszék jubileumi tanulmánykötete. Pólay Elemér Alapítvány Könyvtára. (Sorozatszerkesztő: Balogh Elemér) Iurisperitus Kiadó. Szeged, 2018. Kép forrása: Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára hivatalos oldala: http://www.ek.szte.hu/event/egyetemi-szerzok-kiadok-muhelyek-az-elso-25- ev/ (3. dia. Fotós nincs jelölve.)

4. Vernon Bogdanor (szerk.): Politikatudományi enciklopédia. Osiris Kiadó. Budapest, 2001. és HORVÁTH JENŐ(szerk.):

Világpolitikai lexikon (1945-2005). Osiris Kiadó. Budapest, 2005. Fotó forrása: https://moly.hu/konyvek/vernon-bogdanor- szerk-politikatudomanyi-enciklopedia (5. dia. Fotós nincs jelölve.)

Valamennyi képnél: utolsó elérés ideje: 2020. szeptember 25.

Forrástípusok - A másodlagos források típusai

(8)

Kérdés esetén e-mail: rszakacs@irsi.u-szeged.hu

Jelen tananyag a Szegedi Tudományegyetemen készült az Európai Unió

támogatásával. A tananyag elkészítését az EFOP-3.6.2-16-2017-00007 azonosító számú, Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének

aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban című projekt támogatta. A projekt az Európai Unió

támogatásával, az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése

társfinanszírozásában valósul meg.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Nem láttuk több sikerrel biztatónak jólelkű vagy ra- vasz munkáltatók gondoskodását munkásaik anyagi, erkölcsi, szellemi szükségleteiről. Ami a hűbériség korában sem volt

aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban című projekt támogatta. A projekt az

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a

„Én is annak idején, mikor pályakezdő korszakomban ide érkeztem az iskolába, úgy gondoltam, hogy nekem itten azzal kell foglalkoznom, hogy hogyan lehet egy jó disztichont