A gyalogsági géppuska korszerűsítésének kérdése : (Megjelent az orosz katonai szemle 1946. évi 16. számában)

KÖNYV- ÉS LAPSZEMLE ' 67

. Végezetül meg kell állapítani azt, hogy nálunk is voltak kísérletek a(ra,' hogy hadseregünkbe mesterlövészeket állítsunk be, azonban ezek . a kísérletek nem vezettek eredményre azért, mert a fentebb felsorolta- kat nem vették ^figyelembe és tömegfégyverekkel és tömeglőszerrel el- látott rosszul kiképzett harcosok feladatukat jól elvégezni. nem tudták.

, Zsótér Bertalan

o • 0

\

Angol /Repülőgépgyártás

(Megjelent az „Aaircraft Engmeering" 1946. évi novemberi számában.)

Az ismert angol repülő műszaki folyóirat rövid áttekintést ad a brit repülőgépgyártás jelenlegi és a jövőben várható helyzetéről, összehasonlítva az amerikaival. Máris megállapítja, hogy az 1945 óta óriásit fejlődött, bár a háború alatt Nagybritanniára hárult a vadász- és bombázó repülőgépek gyártása, míg az Egyesült Államokra a szál- lító repülőgépeké, amelyekről könnyebb volt áttérni a pblgári for- galmi gépek gyártására. így a szárnyvonalak ellátásához szükséges

"közepes nagyságú repülőgépek, mint pl. á Vickers' Victoria, Bristol Wayfarer és a de Haviltand Dove

, legalább is. egyenrangúak a vilá- gon bárhol gyártott hasonló repülőgépekkel. Az olyan repülőgépek 'szolgálatbaállítása, mint pl. az Avro Tudor II, a Handley Page Hermes

és a Bristol Brabazon, pedig a britek javára dönti el a helyzetét, kü- lönösen a kényelmi berendezéseket illetőleg. A nagy utasszállító repülő- gépek terén azonban még áz Egyesült Államok vezetnek.

Az amerikai tervezők teljes mértékben felhasználják a háború tapasztalatait, különösen a hasznos teher"hövelése és az utazási telje- sítmény fokozása terén^ sőt veszélyesen közelmentek a túlterhelhető- ség határáig. Erre mutatnak a hosszú indulási gurulási" utak. Ezen rakéta vagy katapult indítással lehetne segíteni. Érdekes, hogy Ame- rikában ilyén nehézségek a vadászrepülőgépekkel is vannak, míg Angliában nem fordultak elő, amint az a szeptemberi Radlett-i repülő-

bemutatón is kitűnt.

N

Vasy Géza A gyalogsági géppuska korszerűsítésének kérdése.

(Megjelent az orosz katonai szemle 1946. évi 16. számában.)

A most befejezett h á b o r ú t a nehéz, gépesített fegyverek tömeges harcbaveté'se jellemezte. Annyira, hogy a gyalogság szerepe látszólag a régi! felfogással szemben

— (a harcot a gyalogság dönt efl) — h á t t é r b e szorult volna.

A valóság azonban- az, hogy. a gyalogság a második világháborúban- is, az ütkö- - zeliek egy-egy periódusában, dönitő .szerephez jutott.

Tehát a gyalogság ütőképességének növelésélről nem szabad lemondani, hanem a k o r követelményeinek megfelelőképpen fokozni kelL

A gyalogsági Jegyverek jelentősége észlelhető, a különböző hadseregeknél1 folyó

..68 HONVÉD 5. SZÁM

állandó kísérletezésekből, hogy minél, korszerűbb gyalogsági fegyverek birtokába, j u t h a s s a n a k .

Az 1944—18-as világháborúban, jelent meg az állványos gp. mellett az ú. ni kézi gp. Azóta a kézi gp. csaknem minden; hadseregben különböző t í p u j o k b a n megjelent.

A kézi gp. csak a második világháborúban, nyerti n a g y s z á m b a n az á l l v á n y o s gp.- hoz: képest (amerikaiaknál 7*: 1, japánoknál 4 : 3 , németeknél 8 : 3 ) alkalmazást.

A németek 1933>-ban az egyetemes (MG—34) gp.-t rendszeresítették. Ez. használ- h a t ó volít állvánnyal és állvány n é l k ü l Ebből' a típusból hozták ki" megfelelő egysze- rűsítésekkel az MG—42 t í p u s ú egyetemes gp.-t (Villám gp.). A tűzgyorsasága változ- tatható. volt 600-ról 1200-ra l'övés/perc.

Azonban az egyetemes gp.-t korszerűnek' n e m lehet tekinteni. Mert 13—14 kg tiszta puskasúllyal kézi gp.-nak nehéz volt, állványos gp.-nak pedig (rázás) k ö n n y ű voít. Ezek a k ö r ü l m é n y e k a lőszatosság r o v á s á r a mentek. Az előnyei (egyszerűbb, olcsóbb) a célt n e m biztosították.

Az állványos, gp. az első ós m á s o d i k világháború között a n n y i r a fejlődött, hogy lövésszaki adatait - m a m á r korszerűnek lehet tekinteni'. (Tűzgyorsasága 300—400 lövés/perc,¹ kezdpsebessélge 700 m/s-ec,, lőtávolsága¹ 2500—3500' méter, hevedertöltet

"250 töltény.)

- Hogy a gyalogság a gépesített nehéz fegyverekkel s z e m b e n legkülönbözőbb harc- feladatait iis' megoldhassa; a hadseregek (orosz, angol, francia, japán) az állványos

gp.-án ennek érdekében a legmesszebbmenő á t a l a k í t á s o k a t h a j t o t t á k végre. így:

légi célok leküzdésére az állvány meghosszabbítását biztosították, a magassági állí- t á s t szabaddá tették' és légelhárító irányzékot alkalmaztak.

Hatás szempontjából különböző lövedékeket vezettek be (nyomjelző, belövő,

páncélátütő stb.). •• ' \ A fedővonal/ alatt való lövéshez optikai irányzókészüléket alkalmaztak. (Köz-/

vetett lövés.) / ' Legtöbb államban, hogy az állványos gp. súlyát csökkentsék, l e m o n d t a k a pajzs-

r ó l és a vízhűté'sTŐl. Továbbá k ö n n y e b b állványt (19—20 kg) rendszeresítettek.

. A vízhűtés csak a k k o r hagyható el; h a a" cső gyors, Zavartalan; egyszerű m ó d o n n tartalékcsővel kicserélhető. Ez. a probléma általában m e g o l d o t t n a k tekinthető.

A pí/jzs elhagyásáról azonban n e m lehet lemondani., mert közelebbi h a r c n á l (1500 m-nél közelebb) az ellenségnek is hatásosabb tűzereje elől a kezeld-személy- zetnek menedékét beül biztosítani, hogy s a j á t tüzét a biztonság érzete mellett fenn- t a r t h a s s a . ' . . \)

Az állványos és kézi' gp. f ő jellemzője-, hogy az állványos gp. tölitényadogatása hevederrel, tehát forgómozgásai rendszerrel, még a kézi gp. töLtényadogatása álta- l á b a n .tárból hal adó (alternatív) mozgással történik.

A forgórendszerrel (hevederes) az adogatás gyorsítása és folytonossága egysze- r ű b b e n oldható meg, mint a táros rendszerrel.

Ebből a t é n y b ő l egyes hadseregekben az a- törekvés¹ indult meg, hogy a kézi gp,-nál is szalagrendszert vezessenek be, ami által a' tűzgyorsaság a- kézi gpl-nál is

növelhető lenne. ^

A németek a fentebb említett egyetemes gp.-t ebből az elgondolásból kiindulva szerkesztették meg.

Federov V. aitb. a Vojenni'j Vjeszlnik 1945. éVii 15., 16., 24. s z á m á b a n megjelent

„A lőfegyverek fejlődése" című t a n u l m á n y á b a n a csökkentett erejű töltény alkal-

mazását javasolja. •

KÖNYV- ÉS LAPSZEMLE ' 69 A fentebb említett Orosz Katonai Szemlében L j u l i j V. .mérnök-százados a spe- ciális gyalogsági feladatok megoldására az eddiginél is k ö n n y e b b kézi. gp. szerkesz- tését javasolja az ejtőernyős, hegyi sítalpa® stb. gyalogság számára. Hatástávolsága 800 m-re lienne csökenitendő, tűzgyorsasága azonban1 az eddigi 60—100-ról 150'—200 Iövés/perc-re lenne1 növelendő.

Itt meg kell jegyezni', hogy tűzgyorsaságot a szalagrendszerrel lehet növelni, de a töltény erejének csökkentése, minthogy önműködő', gáznyomásos rendszerről van szó, a visszalökőerő csökkentését is maga: u t á n vonja," a m i általi a tűzgyorsaság mér- téke csökkenni fog, meirt a hátrasikló tqmege-k felgyorsítására kevesebb erő áll ren- delkezésire. Ezért ezeknek ai tömegeknek (zár) a csökkentéséről is g o n d o s k o d n i kell, hogy felgyorsításukra kevesebb erő is elegendő legyen, Nagyobb tűzgyorsaság mel- lett az alkatrészek k o p á s á r a és a cső felmelegedésére iis számítani keli. (Töltényűr kiégése.) Számításba kell venni a könnyebb súlyú (7'—2 kg) kézigélppuskánál, hogy a n a g y o b b tűzgyorsaságból oly erős visszaható erő és r á z á s keletkezik, ámi a lövészt a célra-,tartásban zavarja. , / '

Tekintve, hogy ' a kézi gp.-vai csak közelebbi célok leküzdésére törekszünk, a szükséges hatásos szórást kisebb tűzgyorsasággal' is (100—120) elérhetjük.

A szalatgrend,szerű gp.-nál n a g y súlyt kell helyezni arra, hogy kiálló- részek a lövészt mozgásában n e zavarják.

^"Még egy igen fontos kövel-elméúyt kell a kézi gp.-vai szemben támasztanunk,

hogy s ú l y p o n t j a a balkéz alátámasztásába essen. > . Ügy, mint az állványos gp.-nál, a kézi gp.-nái is fontos körülmény, hogy az idő-

járási viszonyokkal" szemben m i n d e n k o r működésképességű legyen.

A kézi gp.-na,k is, a szórólövésen kívül, a l k a l m a s n a k kell lenni a pontlövésre is¹. Egy alaposan átgondolt és kikísérletezett kézi géppuska a jövő gyalogságnak a kezében nagy eredmények eléréséivel kecsegtet.

' - , \ . ' ' 1

, 1 . Maczkó Dezső

Aknakutató eszköz

(Scbweizerische Monatschrift f ü r Offizicre aller W a f f e n . 1946 július. 7. füzet.) A „Cavalry J o u r n a l " 1946 március—áprilisi száma a l a p j á n ismerteti, a „Snake"

(Kígyó) nevű aknakutató eszközt:

Az Tndiában, használatos robbanóanyaggal megtöltött barnbuszcsövekből fejlő- dőt)

ki a „Kígyó", mint n a g y j á b ó l aknamentes utak előállítására szolgálo eszköz.

Ez általában rugalmas f é m t a r t á l y ó k b ó l áll, amelyek 1 2 t ' m hosszúságig össze- állíthatók és harckocsi! segítségével a megtisztítandó t^/ületre előretolhat ók. Az N3 m i n t á j ú alumínium modelll két bádogfed'él között hosszúkás r o b b a n ó tölteteket t a r - talmaz. A tartály keresztmetszete 35.6X12.7 cm, az, egyes d a r a b o k hossza 1.52' m, súlya kb. 1900 kg. A „Kígyó" egyes részelit'fedezékben csavarozzák össze é's' elülső végére körtea-lakú csúszótestet alkalmaznak, amely kinyomás közben a> kisebb terep- egyenetlenségeket áthidalja, egyben megakadályozza, hogy a „Kígyó" vége a földbe f ú r ó d j o n . A „Kígyó" elülső 6 m-es d a r a b j a csak .homokzsákokkal! k e r ü l megtöltésre, nehogy esetleg akna fölé é r v e ? a z egész f e l r o b b a n j o n ; a' „K,ígyó"-t megfelelő kiinduló állásból harckocsi tolja előre az elaknásított területre, m a j d kitolás után fedezékből