170 I R O D A L O M
dával .és A1 ciánnal? Felülmúlja-e őket vagy elmarad-e mögöttük jelentő- ségében?.
Ebből a szempontból tekintve Emmanuel v. Severus monográfiája nem- csak nagyon érdekes művelődés-, hanem egyúttal neveléstörténeti olvas- mány is.
Qvulai Ágost.
Diedrich Westermann: Afrika als europaische Aufgabe. Die Erziehung der Eingeborenen. Deutscher Verlag, Berlin, 1941. 8-r., 227 1.
Az afrikai nevelésről vallott fölfogások két véglet között mozognak.
Vannak', akik azt tartják, hogy munkára kell nevelni a bennszülötteket. Mások viszont azt vitatják, hogy művelt középeurópaiakat kell faragni belőlük.
A ma uralkodó irányzat körülbelül a középúton halad. sAz Afrikában érdekelt európai gyarmatbirodalmak megdolgoztatják őket, de egyúttal gondoskod- nak arról is,, hogy. a négerek az alapvető elemi iskolai ismeretek elsajátítása,
majd ezen túlmenően az elemi iskola felső osztályai nyújtotta mezőgazdar sági és ipari irányú képzés révén hasznothajtóan kapcsolódjanak bele a föld-
rész gazdasági vérkeringésébe. • - - • A népiskolai tanítóktól alkalmazóik egészen helyesen megkövetelik, hogy iparkodjanak mielőbb megismerni a lakosság -lelki- életét) szokásait; nyelvét és okos, tapintatos eljárással irtsák ki m'álr a gyermek lelkéből is a boszor- kányhitetj, a törzsfő halálakor szokásban volt emberölés és vérbosszú szük- ségességének tudatát s az ekként megtisztított talajban hintsék el lassan a mai természettudományos létszemléllet csíráit.
A missziók hosszadalmas és fárasztó, de végeredményben áldásos és eredményes munkájának köszönhető, hogy ma már a legtöbb községben megalakult a vének tanácsa, amely egyre fokozódó érdeklődéssel s szeré- tettel áldoz elég sok időt az iskola ügyének, észrevételeivel, megjegyzései- vel kezére jár az iskolavezetőknek, tanítóknak, s ha az épület megfelelő berendezése, tanítói lakások építése körül nem is szerzett még érdemeket, másfelől a bennszülöttek adójának jelentékeny részét készséggel fordítja a kemény munkát végző tanítótestületek javadalmazására. Dicséret illeti azokat a derék pedagógusókat, akik pihenőjükről lemondva szabad óráik- ban feleségeikkel egyetemben ellátogatnak a bennszülöttek szegényes vis- kóiba és ott szinte az egész családi körnek nevelőivé válnak...' Általában.
5 évig járnak a gyermekek, fiúk! s irányok vegyest, az elemi iskolába,, amely- nek elvégzése után csak a valóban tehetségesebb elemeik, jutnak be a francia^
angol, belga, portugál és részben német alapítású középiskolákba. . Az elemiben a környék uralkodó nyelvén folyik ..a. tanítás, viszont a középfokú tanintézetekben már nem. Alig van ugyanis afrikai nyelvjárás) amelyiknek a legkülönfélébb szakfogalmak kifejezésére alkalmas szókincse volna; ezért a középiskolai tanárok valamelyik európai nyelven végzik az oktatást. Fölötte elismerésre és utánzásra méltó, hogy a német missziós iskolák tanárai egyre inkább törekednek helyet szorítani a bennszülöttek egy-egy vezető nyelvjárásának a középiskolai tanításterv keretében is.
I R O D A L O M 11?
Középiskolák nagy számmal vannak minden nyugata.frikai gyarmaton, valamint a délafrikai .protektorátusban is. Kelet-Afrikában ellenben mégcsak az alakulás kezdeti fokán látjuk őket. Mind Franciaország, mind Anglia bőségesen ellátja őket anyagilakkal. Fedezik az összes költségeket, tandíját nem szednek, a tanulóknak megadják az összes szükséges tanszereket és az internátussal kapcsolatos iskolák növendékei még ingyenes ellátásban is részesülnek. A délafrikai Unió tanügyi költségeinek viseléséhez mindén felnőtt férfi bennszülött egy font állami és sátranként fizetendő 10 silling községi adó lerovásával járul hozzá évente.
Nevezetesebb főiskolák a dakari orvosi; a bamakoi állátorvosii, továbbá az Aranyparton, Sierra Leonében, Dél-Nigériában, Ugandában és a Fok- földön lévő felsőfokú tanintézetek. Ezek azonban túlnyomóan nem európai értelemben vett egyetemféle intézmények, hanem magyobbára a helyi viszo- nyokhoz képest felsőfokú képzést nyújtó technikai, orvosi, kereskedelmi, mezőgazdasági, pedagógiai s végül a közigazgatási szolgálatra előkészítő főiskolai jellegű iskolák.
Az eddig említett iskolafajtákon kívül Portugál-Keletafrikában számos szakiskola is létesült, ahol szabókat, cipészeket, asztalosokat, kovácsokat, lakatosokat képeznek; vannak itt azután olyan többéves tanfolyamok is; ahol leányokat női szabóságra és háztartásra, valamint betegápolásra tanítanak.
A leányok nevelése, oktatása igen sokáig nagyon el volt hanyagolva és kizárólag a .(missziók érdeme, hogy e téren, az első világháború lezajlása után lényeges és. örvendetes változás következett be.
Érdekes adatként említhetem még meg aztj, hogy' nagy általánosságban az afrikai tanköteles gyermekeknek mindössze 30»/o-a látogatja, az elemi iskolát és ezeknek is több mint a fele pusztán 2—3 éven át. Az összes tanulóknak csak 2.4o/o-a jut el a teljes elemi kiképzés fokáig és az iskolából kikerülőknek alig 2o/0-a tanul tovább is. Főiskolákra pedig a bennszülött lakosságnak csupán egy ezreléke jár.
Láczer István.
t'Averiir des Dipldmés. Comment étudier et prévoir les possibilités d'emploi intellectuel. Paris Institut International de Coopération Intellectuelle.
1940., 170 lap.
Az egyetemeket végzett okleveles . ifjúság ügye; elhelyezkedése, jövője az első világháború lezajlása után került homloktérbe és azóta állandóan felszínen maradt. Hivatott hivatalos hatóságok érdekelt intézményekkel kar- öltve világszerte buzgón fáradoznak e súlyos, mert bonyolult kérdés meg- oldásán: ideiglenes rendszabályokkal, pótlékintézményekkel ideig-óráig elértek ugyan valamelyes eredményt, de az értelmi túltermeléssel, a diplomák özöné- vel szemben még tehetetlenek maradtak.
Könyvünk, mint e nemben úttörő, e bajon igyekszik segíteni: első lépésként a meglevő állapotoknák pontos számbavételét ajánlja statisztikai alapon. »Azon személyek vagy szervezetek számára, amelyek különböző or- szágokban az értelmi alkalmazások piacát tanulmányozni óhajtják, rendel-
