f o l y ó i r a t s z e m l e
K W A R T A L N I K P E D A G O G I C Z N Y 1970. 3., 4. szám. 1971. 1., 2. szám.
A lengyel neveléselméleti folyóirat 1970.
évi 3. és 4. számában közölt tanulmányokat a szerkesztő bizottság részben az UNESCO által meghirdetett Nemzetközi Nevelésügyi É v feladatainak megfelelően válogatta össze. A különböző korosztályok nevelési problémái mellett több t a n u l m á n y t közöltek a beteg és sérült lelkialkatú gyermekek nevelésének és oktatásának szakpedagógiai kutatásaiból.
A 3 . szám bevezető t a n u l m á n y á t H E N R Y K JABLONSKI akkori lengyel felsőoktatási és művelődésügyi miniszter írta (Miqdzynaro- dowy Rok Oéwiaty vv Polscie — Nemzetközi Nevelésügyi Év Lengyelországban. 3—11. 1.), amelyben a miniszter felvázolja az UNESCO erőfeszítéseit az elmaradott és félgyarmati országok oktatásügyének megszervezésére és az analfabetizmus felszámolására, m a j d részle- tesen elemzi az UNESCO előtt álló összetett nevelési problémákat. I t t tér ki JABLONSKI Lengyelország e téren n y ú j t o t t segítségére, a lengyel szakemberek által elért eredmé- nyekre. A tanulmányban a szerző — össze- hasonlításként — felvázolja a lengyel okta- tási rendszerben bekövetkezett szerkezeti vál- tozásokat és részletesen szól a technika és a tudomány fejlődésével e g y ü t t jelentkező megnövekedett feladatokról és követelmé- nyekről.
Napjaink neveléselméleti problémái között fontos helyet foglal el a különféle tömegkom- munikációs eszközökkel közvetíLett ismeretek áradata, illetve az ezekkel összefüggő elméleti és gyakorlati kérdések sokoldalúsága. A kor- szerű neveléselmélet egyik lényeges feladata éppen ezen ismeretek útján az egyénben ki- alakult „kép" kutatása. Az elmúlt években e téren is gyors fejlődés következett be és még- inkább sarkalatos kérdéssé vált az ismeret- áradat szabályozása, irányítása, valamint el- méleti kutatásának fontossága. TADETJSZ' TO- MASZEWSKI tanulmányában (Elementy przyslej teorii wiadomoéci — A jövőről alkotott kép elemei, 13—21. I.) a következő századok éle- téről és a várható fejlődés jellemzőiről kiala- kított képet vizsgálja szerkezeti, tartalmi, valószínűségi és az általánosítás formai szem- pontjai szerint. Vizsgálódásánál a szerző saját
felmérésének tapasztalatait dolgozza fel és t á r j a az olvasó elé.
Ugyancsak napjaink fontos kérdésével fog- lalkozik a 3. szám több t a n u b n á n y a , neveze- tesen a beteg vagy szellemileg e l m a r a d o t t gyermekek szakpedagógiájával, illetve a helyes módszertan kialakításának lehetőségeivel.
MÁRIUSZ MAKTJKSZEWSKI az aphasias gyerme- kek beszédkészségének kialakításával, illetve fejlesztésével foglalkozó szakemberek tapasz- talatait t á r j a fel t a n u l m á n y á b a n (Reedukacja mowy u chorych z afazja jako problem pedagogiki specjelnej '— Aphasíás betegek beszédkészségének fejlesztése mint szakpedagógiai kérdés, 22—44.
I . ) . MAKTJKSZEWSKI a Varsó melletti konstantini állami gyermekszanatórium 324 aphasiás be- tegén végzett vizsgálat eredményeit összegezi.
Csak az igen súlyos eseteknél közli a részletes kórképet, a gyógyulásban bekövetkezett ja- vulás adatait, inkább a szakpedagógusok
— logopédusok — m u n k á j á b ó l von le követ- keztetéseket. Ezeket csoportosítja életkor és a felgyógyulás üteme szerint, m a j d a statisz- tika táblázatait összeveti a szakirodalomban közölt eredményekkel.
A fejlődésben, a mozgás- v a g y hallószervi megbetegedés m i a t t visszamaradt gyermekek lélektanát és a velük való foglalkozást vizsgálja t a n u l m á n y á b a n H A L I N A S P I O N E K . A varsói Pedagógiai Intézet által végzett országos fel- mérés tapasztalataiból kiindulva a módszer- t a n i következtetéseket összesíti és gyakorlati tanácsokat közöl (Parcjalne opóznienie roz- woju uczniów szkól podstawowych jako przyczyna ich trudnosci i niepoivodzen vv nauce — A rész- legesen visszamaradt általános iskolások tanulási nehézségei és sikertelenségeik okai, 135—161. I.).
Ugyancsak a pedagógiai lélektannal kap- csolatos J A N U S Z R E Y K O W S K I közleménye is, amelyben az „önjellemzés" nevelő erejét vizs- gálja. A különböző korosztályok eltérő m ó d o n és színvonalon a d n a k választ a „mi szeretnél lenni" típusú kérdésekre, de még mélyebb kö- vetkeztetéseket is le lehet vonni az önábrázo- lásokból, hiszen ebből lemérhetjük a nevelés h a t á s f o k á t . E n n e k pedagógiai összefüggéseire, a nevelés feladataira, a gyermek fejlődésével és önállósodásának folyamatával kapcsolatos .368
elemekre világít rá a szerző, miközben a lélek- tan és a pedagógia szemszögéből vizsgálja a felvetett kérdést ( „Obraz vlasnej osoby" —re- gulator postepovania — Az önjellemzés mint a viselkedés szabályozója, 59—77. I.). A pedagó- giai lélektan egyik lényeges kérdéséről, a ta- nulók karakterisztikai tulajdonságának és a tanulásnak a kapcsolatáról szól a következő tanubnány (Styl ucznia a temperament — A vérmérséklet és a tanulás egyéni stílusa, 59—77.
I.). Ebben J A N STRELATJ a vérmérséklettel összefüggő egyéni tanulási stílusokat elemzi, részletesen vizsgálva az aktív és a passzív tanulók helyes és helytelen tanulási módjait.
A tanulmány bevezetőjében STRELATJ rövid áttekintést ad a témakör szakirodalmából, majd ennek alapján és saját tapasztalatait fel- használva ad módszertani segítséget a gyakorló pedagógusoknak a rosszul, de éppen a vérmér- sékletüknek ellentmondó stílusban tanuló diá- kok helyes tanulási módjának kialakításához.
E téren a szerző külön kiemeli a pedagógus- képzésben a lélektan oktatásának a fontossá- gát, színvonalának emelését.
Az általános iskolák alsó tagozatán tanító oktatóknak igyekszik hasznos didaktikai ta- nácsokat adni RYSZARD WIECKOWSKI (Kon- cepcja organizacja pracy dydaktycznej v naucze- niu poczqtkowym — Az elsőtagozati oktatás didaktikai munkájának elvei, 117—133. I.).
A szerző saját tapasztalatai alapján ismerteti a helyes egyéni és kollektív foglalkozás, vala- mint az egyénnel és az osztály egészével való munka ideábs feltételeinek követelményeit.
JACEK ORZECHOWSKI viszont a korszerű szak- emberképzés didaktikai módszertanával fog- lalkozik, külön-külön szólva a korszerű didak- tikai eszközök fejlődéséről, jelentőségükről az oktató munkában és a velük szemben támasz- tott követelményekről. A szerző a lublini Me- zőgazdasági Főiskolán folyó korszerű oktatás didaktikáját írja le, számos didaktikai eszköz képével illusztrálva (Problémy rozvoju no- woczeénych árodkóv dydakiycznych dia szkoly wyzszej — A korszerű didaktikai eszközök fej- lődése a főiskolákon, 99—116. I.).
A Kivartainik Pedagogiczny 3. és 4. szánta két világszerte ismert témával, az osztatlan osztályokban folyó nevelés feltételeivel és a tanyai iskolák oktatásának eredménytelenségé- nek okaival is foglalkozik. Mindkét probléma élénken foglalkoztatja az oktatásügyet irányító elméleti és gyakorta ti szakembereket.
LTJCJA IVIXJSZVNSKI tanubnánya előadásként hangzott el a poznani neveléselméleti konfe- rencián 1968-ban, a szerző az o t t felvetett kérdéseket dolgozta ki részletesebben. Tanul- mányát az alsó és a felső tagozaton folyó ok- tatás didaktikai felépítésének alapjai és felté- telei szerint tagolja két részre, ezeken belül az egyéni és a kollektív foglalkozások megszerve- zését m u t a t j a be. Külön kitér a fejlődéslélek- tani vonatkozásokra, ennek alakulására a fel-
sőbb osztályokban (Inlegralne vrjchowanie. i nauczenia ÍV klasach nyzszych — Osztatlan nevelés és tanulás feltételei az alacsonyabb osz- tályokban, 163—182. L).
A városiasodás és a vidéki falusi központok kialakulása nyomán a tanyákról való elköltö- zés átalakítja a vidék iskolahálózatát. A ná- lunk is ismert folyamat lengyelországi tapasz- talatait ismerteti tanulmányában ZBIGNIEW KWIECINSKI Az iskolai eredmények hanyatlása a tanyai iskolákban • (Problemalyka opadu szkolnego ve vsi peryferyjnej 3. sz. 213—227.
és 4. sz. 127—145.1.) című kétrészes tanulmá- nyában. Az előbb ismertetett f o l y a m a t len- gyelországi jellemzőinek felvázolása u t á n kitér a még nagyszámú, de egyre inkább elnéptele- nedő tanyai iskolák oktatásának nehézségeire, az ott folyó nevelés általános, objektív akadá- lyozó tényezőire. Százalékos arányban össze- hasonlítja a városi, a nagyobb falusi és a tanyai iskolák tanulmányi eredményeit, ezek- ből következtetéseket von le, r á m u t a t v a azokra a szociális körülményekre, amelyek a tanyai iskolákban elért rossz tanulmányi eredménye- ket eredményezik és befolyásolják. Ugyan- akkor statisztikai táblázatokban foglalja össze a tanyáról elkerült és tanulmányaikat városi vagy nagyobb falusi iskolákban folytató ta- nulók javuló tanulmányi eredményeit. Vizs- gálódásának másik területe a tanyai iskolák- ból továbbtanulók nehézségei, a középiskolák- ból való kimaradásuk szociális és tanulmányi okai. Hasonlóan részletes elemzés alá veszi a tanyai iskolákban oktató tanárok és tanítók szociális körülményeit, szakmai felkészültsé- güket és főleg a tanerőhiány reális okait.
Az előbb ismertetett tanulmány gondolat- köréhez kapcsolódik MIKOLAJ WiNiARSKinak a lakáskörülmények és az iskolai tanulás kö- zötti összefüggést vizsgáló közleménye /Srodo- wisko zamieszkania a ucznia vv szkolie, 229—
238. L). WINIARSKI saját felmérését felhasz- nálva, statisztikai táblázatokba foglalja azokat a szociális körülményeket, amelyek az otthoni és az iskolai tanulás eredményességét befolyá- solják. E téren való elemző kutatását nemcsak a városi iskolák növendékeire terjeszti ki, hanem feldolgozza a vidéki tapasztalatokat is, Külön figyelemmel kíséri az olyan adatokat, amelyek a lakószobák számát, illetve az egy lakásban élőket tüntetik fel. Vizsgálódásának lényeges területét a családi élet légköre és a szociális körülmények képezik. Ezekből az adatokból igyekszik azután következtetéseket levonni, egyben ismertetve az eltérő körülmé- nyek között élő tanulók iskolai tanulmányi eredményeit.
Az általános iskolások, különös tekintettel a nyolcévesek közösségi szellemének fejlődését k u t a t j a ELZBIETA ZIÓLKOWSKA (Badania nad vplyvem szkoly na rozvój spoleczny i umyslovy dzieci 8 letnich — Az iskola hatása a nyolcéves gyermekek társadalmi és szellemi fejlődésére,
7 Magyar Pedagógia 3 6 9
183—204. L). A szerző alapos vizsgálódás alá veszi az iskolában szerzett ismeretek és az ott folyó közösségi munka hatását a nyolcéves gyérekek közösségi szellemének kialakítására, illetve fokozatos átalakítására, n 4. számban pedig KAZIMIERZ POSPISZYL az általános isko- lás gyerekek helytelen-társadalmi magatartá- sának okait elemzi (Niektóre przyczyna wadli- wych poskuv spolecznych u dzieci szkolnych — A helytelen társadalmi magatartás néhány oka az általános iskolásoknál, 4. sz. 109—136. L). E két tanulmány részletesen feltárja a helyes közös- ségi munka kialakításának feltételeit, illetve az eredménytelenség okait világítja meg.
Mindkét; szerző széles körű felmérés alapján statisztikai elemzést ad a témához.
A 4. szám inkább a tanárképzés, a főisko- lákon folyó oktatás és kutatás elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. W I N C E N T Y O K O N A képzés célja a főiskolákon című tanul- mányában (Cele kszlalcenia iv szkole wyzszej, 3—22. I.) a fejlődés korszerű követelményei- hez igazodó oktatás és képzés alapvető ismér- veit, az elmúlt években tapasztalt átformáló- dást tekinti át. Különös figyelmet szentel a pedagógusok sokoldalúságra, szilárd szakmai
— elméleti és gyakorlati — tudásuk fejlesz- tésére történet erőfeszítéseknek. A mai ember nevelésének alapvető követelményeit tekinti á t KAZIMIERZ WOJCIECHOWSKI / l kulturált ember és a nevelés (Czlowiek iispoleczniony i je.go wyehowanie, 23—40. I.) című közleményé-
ben. Ebben összehasonlítja a kapitalista és a szocialista társadalomban folyó nevelés között alapvető különbségeket, r á m u t a t v a az álta- lános és szakmai képzés, valamint a közösségi szellem kialakítása közötti összefüggések lé- nyegére és fontosságára. A szocialista nevelés elemzésénél hangsúlyozza azokat a követel- ményeket, amelyek nélkül nem lehet kialakí- tani a fejlett öntudatot, a közösségi szellemet és az" élet állal megkövetelt sokoldalúságot és felkészültséget. Ehhez ad a szerző az elmúlt évek során megjelent szakirodalomból ízelítőt és módszertani ú t m u t a t á s t mind az elméleti, mind pedig a gyakorló pedagógusoknak.
MARIAN JAKUBOWSKI a tanárképzési álta- lános, szakmai és pedagógiai követelmények megnövekedésének kérdéseire igyekszik vá- laszt adni. Az okok feltárása után a-tanárje- löltek előtt álló feladatokat, a megnövekedett
tananyag mennyiségének csökkentésére tett javaslatokat ismerteti, de kitér arra a kérdésre is, hogy vajon tudós- vagy tanárképzés folyik az egyetemeken? Természetesen az alapos szakmai felkészültség mind tárgyi, mind pedig pedagógiai szempontból lényeges, de a kettő
— a tudós- és a tanárképzés — között egész- séges arány megteremtését javasolja (Peda- gogiezne ksztalcenie nmtczyciele na uniwersy- tetacli — A tanárok pedagógiai képzése az egye- temeken, 41—60. L).
Szinte az előbbi téma folytatása RYSZARD
WROCZ YNSKI t a n u l m á n y a (W sprawie reformy studióív pedagogieznyeh — A pedagógiai tanul- mányok ügyében, 93—100. L), amelyben a szerző röviden áttekinti 1949-tó'l a pedagógus- képzés formáit (főiskola, egyetem, n a p p a b és esti tagozatok), majd a képzés túlzásaira és hiányosságaira m u t a t rá. Statisztikai tábláza- t o k a t készített az egyetemi hallgatók és a több évvel ezelőtt végzett pedagógusok között foly-
t a t o t t közvélemcnykutatásáról. A szerző arra keresett választ, hogy mit hiányolnak az egye- temi hallgatók tanulmányaikból, mivel szeret- nének jobban foglalkozni, míg a gyakorló pedagógusoknál a gyakorlat közben jelent- kező képzettségbeli hiányosságokat k u t a t t a . Ezek figyelembevételével tesz javaslatot a pedagógusképzés bizonyos módosítására.
A külföldi szakirodalom és o k t a t á s ü g y hely-"
zetéből a 4. szám bárom t a n u l m á n y a szól váz- latosan. W E R N E R Ü O R S T az N D K - b a n folyó neveléselméleti k u t a t á s t vázolja fel és ismer- teti kutatásaik lényeges területeit (Likwido- wanie rozbieznosci miedzy postáivá a zacho- waniem przez dlugolermi.nowe naturalne ekspery- nienly wychowawcze —. Az alapképzés és a neve- lés eltéréseinek felszámolása a jövőben, 101—108.
I.), J . J . TOMEAK pedig az angol ..sokoldalú"
iskolákról számol be (S z k o l y wszechslronne n>
Anglii, 193—203, l.) szembeállítva előnyeiket és hibáikat. A franciaországi oktatási reformok- ról, átszervezési kérdésekről T A D E U S Z D O W J A K ír részletesen, r á m u t a t v a az 1959—1969 között v é g r e h a j t o t t francia oktatási reformok lénye- gére, megkeresve a tradíció és az élet által tá- m a s z t o t t követelmények közötti összefüggé- seket ( Problenry organizacyjne i pedagogiezne reform IJ szkolnictiva we Francji W latodI 19Ö9—
1969. 177—103. L).
Ma már a korszerű oktatáshoz elengedhe- tetlenül hozzátartoznak a különféle didaktikai eszközök, oktatógépek és egyéb kép- vagy hangátviteli felszerelések. Bár sok helyen alkal- mazzák, mégsem szűntek meg az alkalmazásuk körül dúló viták, amelyeknek gazdasági, - filo- zófiai és egyéb elvi vonatkozásai v a n n a k . PRZEYSLAW P I E T R Y K az oktatógépek progra- mozásához ad s a j á t kutatásaiból betekintést, amelyet számos grafikonnal illusztrál (Zasady dzialania i programowania maszyn dydaklycz- nyeh, — Az oktatógépek programozásának és tevékenységének alapjai, 81—92. L).
A Kwartalnik Pedngogiezny 1971. évi 1.
számának bevezető t a n u l m á n y á t L U K A S Z K U R D Y B A C H A az UNESCO Nemzetközi Neve- lésügyi Évének szentelte, részletesen ismer- tetve azokat a feladatokat, amelyeket az UNESCO az elkövetkező évtizedekben meg kíván oldani az analfabetizmus felszámolása, a korszerű iskolarendszerek kialakítása, vala- .370
mint a korszerű, a mai élet által megkövetelt oktatási elvek meghatározása érdekében.
KURDYBACHA tanulmányának második részé- ben áttekinti Európa szerepét az L'NESCO célkitűzéseinek megvalósításában és tömören felvázolja a lengyel oktatásügy fejlődését 1945- től napjainkig (Wezlowa problémát,yka Mi&Lsy- narodotvego Boka Oéfviaty — A Nemzetközi Nevelésügyi Év kulcsfontosságú kérdései, 3—46.
I)- . . . . . .
Az alapkérdések egyike napjaink műszaki- tudományos forradalma és az oktatás kapcso- lata. E z t fejtegeti — különös tekintettel a felnőttoktatásra — elemző t a n u l m á n y á b a n TADEUSZ W U J E K (Kszlalcenie ustawiczne kon- sekwencja reivohicji. iiaukoívo-leclmicznej i roz- tvoin oswialy doroslych — A. műszaki-tudomá- nyos forradalom hatása a képzésre és a felnőtt- oktatásra, 4.7—54. L). Igen lényeges feladatnak tartja a legfrissebb műszaki-tudományos isme- retek beillesztését a felnőttoktatásba és a továbbképzésbe.
Szinte a W U J E K által felvetett kérdéseket dolgozza ki részletesen A . I. MABKUSZEWICZ, aki tanulmányában a műszaki-tudományos baladás legújabb eredményeinek és felfede- zéseinek az általános és a középiskolai tan- anyagba való beiktatásáról szól. A szerző igyekszik pontosan meghatározni az ój isme- retek szelekciójának elvét és r á m u t a t az álta- lános cs középiskolai tananyag azon helyeire, ahol a tanterv módosítására lehetőség nyílik (Postep naukoívotecliniczny a. nauka. ÍV szkole
— A műszaki-tudományos haladás és a. tudo- mány az iskolákban, 91—98. I.).
E témakörhöz tartozik az első szám harma- dik t a n u l m á n y a is, amelyben MIECZV.SLA W IjOBOCKi a korszerű technikai nevelés alap- elveiről ir (Technikai wychotvawcze ÍV klasie szkolnej — .4 technikai, nevelés az iskolai osz- tályokban, 107—118. L). E tanulmányban a hangsúly nem a tanműhelyekben, a politechni- kai oktatásban folyó ismereteken, hanem a reáltantárgyaknak a gyakorlati élettel való összekapcsolásán van.
J A N KANJA közleménye /Spoleczne mvarun- kowanie wyboru. zasad.ni.ezej szkoly zawodowej — A szakiskolák kiválasztásának elvei és társa- dalmi feltételei., 143—156. I.), a szakiskolákba való beiskolázás elveiről szól. Kimerítően ír arról a nálunk is ismert problémáról, hogy vajon a különféle szakiskolákba felvett tanulók valóban megfelelnek-e az ott folyó képzés kö- vetelményeinek és helyes volt-e a beiskolázás?
A szerző statisztikai felmérés alapján igyekszik választ adni a kérdésre, amelyből éppen a ki- maradás mértékéből von le következtetéseket.
Az iskolai munka eredményességének alap- jait j á r j á k köriil a következő tanulmányok.
JERZY WOLCZYK a nevelés tervezéséről (fíola i zadania nauk pedagogicznycli ÍV planoívaniu oéívialy — A pedagógia feladata és szerepe a nevelési tervekben, 55—66.1.), WINCENTY OKON
a szocialista pedagógia didaktikájának elméleti alapjait vizsgálja a legújabb kutatások tükré- ben (Teoretyczne podstmvy systemu. dydaktycz- nego ÍV szkole soci.jalist.ycznej — A didaktikai rendszerek elméleti alapjai a szocialista, iskolák- ban, 67—90. L).
A szocialista öntudatra való nevelés és a hazafiasság kialakításának kapcsolata m á r az elmúlt években is visszatérő kérdése volt a lengyel neveléselméleti folyóiratnak. Most FERDYNAND INIEWSKI m u n k a t á r s a i v a l e g y ü t t végzett kutatásának eredményeiről számol be (Kierunki badan dzialnoéci szkoly ÍV procesie ÍVijchoivan ia obívyatelskiego — Az iskolai munka a hazafias nevelés szempontjából, 99—106. I.).
Az 1970. évi utolsó számban jelent meg KAZIMIERZ POSPISZYL tanulmányának első része. Most, az 1971. évi első számban, a ta- nulmány második részében/Niektóre przyczyna ívadliívich postaiv spolecznych u dzieci szkol- nyeh — A helytelen társadalmi magatartás né- hány oka az általános iskolásoknál, 119—132.1.) a családi és az iskolai nevelés kapcsolatát, a ketLős nevelés káros hatásait vizsgálja a szerző, majd részletesen elemzi a családok anyagi körülményeinek sok esetben meghatározó szerepét a gyermekeknek egymáshoz való viszonyában, valamint a közösségi munkában.
Az iskolai munka eredményessége nagy mértékben függ az oktatás területi körülmé- nyeitől. A rossz helyen fekvő iskolai épület, a zajos környezet káros hatással van főleg az általános iskolás gyermekekre. BERNARD KOP- CIEWICZ problémafelvető tanulmánya ( Badania ívpbjivu halasit na prace ueznia u> szkole — A zajártalmak kutatása az iskolai munkában, 157—160. I.) nemcsak iskolaegészségügyi szempontokra hívja fel a figyelmet, hanem a modern lakótelepek iskolaépítéseinél döntő körülménynek tekinti a nyugodt, csendes kör- nyezet kialakítását. Tanulmányában azt indít- ványozza; a pedagógusok emeljék fel szavukat annak érdekében, hogy az új iskolákat olyan helyen építsék, ahol a zaj nem zavarja az okta- tómunkát, mivel az elnuíll. években komoly mértékben emelkedett a zajártalomban meg- betegedett gyermekek száma.
Az 1971. év második számában EDYIUND l\ING bemutatja a hagyományos iskolatípu- sok átalakulását mind a kapitalista, mind pedig a szocialista országokban, egyben meg- rajzolja a várható továbbfejlődés körvonalait is (Zmiany ÍV strukturze europejskich systemóív szitál érednich — Változások az európai közép- iskolák rendszerében és szervezetében, 3—16. L).
STANISUAYV DOBOSIEWICZ részletes ismer- tetést ad az. olvasóknak arról, hogy mit költött a lengyel állam 1961 és 1968 között az általános iskolák fejlesztésére és az oktatás korszerűsí- tésére. [Koszty reformy szkolnictwa podstawo- wego (1961—1968) — 4: általános iskolai re- form költségvetése (1961—1968) 29—44. I.].
Statisztikai táblázatában szemlélteti a szerző a
7* - 3 7 1
fejlődést és ugyancsak ilyen módszerrel mu- tatja be azokat a területeket, ahol további be- ruházások szükségesek.
A család és az iskola, valamint az eredmé- nyes iskolai munka kapcsolatát e számban több tanulmány elemzi. HELIODOR MUSZYNSKI
közleményében (Organizacja zycia w rodzinie i jej wplyw na roztvój umyslotvy dziecka — A rendszeres családi élet és ennek hatása a gyermek szellemi fejlődésére, 17—28. I.) a pedagógusok és az iskolaorvosok tapasztalatai alapján fej- tegeti a rendezett családi élet fontosságát a gyermek szellemi -fejlődése szempontjából.
Több száz gyermeken végzett vizsgálat alkotja a tanulmány alapját, amelynek szempontjai között nemcsak a rossz tanulmányi eredménye- ket, betegségeket találjuk, hanem a bizonyos fokú szellemi és gondolkodásbeli visszamara- dást is. E kapcsolat alapvetően befolyásolja az iskolai közösségi munkát is, ezzel A N D R Z E J JANKOWSKI foglalkozik ( Wychotvanie uspolecz- najace tv zyciu szkoly — A közösségi nevelés az iskolai életben, 59—76. I.).
A különböző életkoroktól függő pedagógiai kérdések is szóba kerülnek e kötetben. A leg- kisebbek tanításával kapcsolatos probléma az ábécéskönyvekmegírásának elvi alapjainak a meghatározása. Erről ír részletesen tanulmá- nyában BYSZARD W I E C K O W S K I (W poszuki- tvaniu notvej koncepcji elementarza — Az ábécés- könyvek ój elveinek kutatása, 160—174. l.j.
Az idősebb korosztály, a felsőtagozatosok ok- tatásának egyik lényeges feladata az életkor- tól és az érdeklődési körtől függő olvasmányok kiválasztása. JANUSZ MARUSZEWSKI ugyan- csak a lengyel irodalomból ajánl könyveket, de elvi indoklása és módszertana más országok pedagógusai számára is tanulságos (Niektóre zagodnienia literatury dia sztarszych dzieci i dorastajacej mlodziezy — Néhány irodalmi kér- dés az idősebb gyermekek és a serdülő ifjak szá- mára, 77—92. I.).
Napjaink iskolaorvosi és iskolaegészségügyi problémái közül néhány alapjaiban befolyá- solja az eredményes oktatómunkát. Ezek közül az egyik éppen az általános iskolások beszédhibái. JÓZEF KANTA az alsótagozatos gyerekeknél végzett logopédiai felmérésről és tapasztalatairól számol be. Bár a kirívóan beszédhibás tanulók szánra statisztikailag nem magas, mégis a beszédhibák eredetének egyes okait tárja fel a szerző, majd a tanulmány második felében logopédiai tanácsokat és mód- szertant ad a gyakorló pedagógusoknak (11a- dania logopedyczne tv klaszie szeéciolatków — Logopédiai kutatás a hatéveseknél, 107—116. I.).
Két további tanulmány a tanárképzéssel foglalkozik. MIECZYSJJAW SIDOR több lengyel egyetemen végzett felmérést a tanárjelöltek vi- lágnézetének alakulásáról. Kérdőívének szem- pontjai a következőek voltak: vallásos vagy sem, milyen világnézetűek a szülei, milyen hatást gyakorolt világnézetének alakulására az egyetemen folyó ideológiai képzés. Felmé- rését több évfolyamon és több alkalommal végezte el. Tapasztalatait statisztikai táblá- zatokba foglalta, és ebből vont le következte- téseket az ideológiai és világnézeti képzés színvonalára és eredményességére nézve (Stu- denci o ksztaltowaniu si$ ich étviatopoglgdu — Egyetemisták világnézetük alakulásáról, 1.1.7—
132. l.).
A tanárképzés egyik alapkövetelménye az, hogy a tanárjelöltek valóban alkalmasak le- gyenek a tanári pályára. E D W A R D H A J D Ú K
tanulmányában e követelmények részleteit fejti ki, majd összefoglalja a szocialista tanár- képzés kiválasztási elveit, s az ebből adódó feladatokat (Zbadan nad tvyboru zatvodotvu nauczycielskiego przyczynek metodologiczny — A szaktanári kiválasztás elvei és módszertana, 145—159. I.).
KAPRÓNCZAY K Á R O L Y
. 3 7 2
