India gazdasági helyzete a számok tükrében

Jelentősen meg kell növelni a szállodai kapacitást, korszerűvé és magasabb igé—

'nyek kielégítésére is alkalmassá kell tenni azokat. Biztosítani kell az iparnál a nyári szezonjellegű cikkek megfelelő idő-

ben történő termelését és a cikkek válasz—

tékának kiszélesítését. Tovább kell fej—

leszteni az üzemek technikai felszerelését, különösen a hűtőtér és fagylaltgépek, va—

lamint egyéb konyhai felszerelések és

szállítóeszközök tekintetében.

Tovább kell növelni az ún. kitelepített

üzleti egységek, pavilonok, sátrak és gom—

bák számát. A reprezentativ balatoni vendéglátóipari egységeknél a halételek és tájjellegű borok állandó és folyamatos kiszolgálását biztosítani kell.

A tanácsoknak a község ügyei mellett

a fürdőtelep karbantartásával, fejlesztésé—

vel, a parkok és létesítmények gondozásá—

val is megfelelően foglalkozniok kell.

A különböző sport és kulturális rendez——

vényeket célszerűbben kell elosztani) a szezonidőben és az utószezonban.

A hajózásnál újabb járatok bekapcsolá—

sával, a meglévők sűrítésével a kiránduló forgalmat fel kell lendíteni. Az IBUSZ—

vonatok helyesebb érkeztetésével a bala—

tonkörnyéki forgalmat egyenletesebben kell elosztani a különböző üdülőhelyek

között.

E legdöntőbb feladatok megoldása elő—

segítené, hogy az üdülőellátás 1955. év—

ben elérje azt a szinvonalat, melyet az üdülő dolgozók a szocialista kereskede—

lemtől joggal elvárnak.

Lacza Gábor Dr. Elő Andor

India gazdasági helyzete a számok tükrében

India Ázsia és a világ egyik legnagyobb

és legnépesebb országa; gazdasági jelen—

tősége és a világpolitikában elfoglalt sze—

repe indokolttá teszi, hogy jelenlegi hely-

zetével foglalkozzunk.

India újkori fejlődése az európai gyar—

matosítók India területére való behatolá—

sával kezdődött.

Először a portugálok és a hollandok,

' majd utánuk a franciák és végül az an—

golok jutottak el Indiába. A legtartósabb

az angolok behatolása volt; ez határozta meg India további gazdasági fejlődését.

1600—ban az Angol-Keletindiai Társaság monopoljogot szerzett az Indiával fenn- álló kereskedelem lebonyolítására, Az an—

gol kapitalisták ezzel megkezdték India kincseinek módszeres kirablását. Az an—

gol állam a Társaságnak nem csak keres- kedelmi jellegű jogokat biztositott. A XI.

század óta India területén fennálló, de

ekkor már bőmlófélben lévő afgán álla—

mon belül kegyetlen, gyarmatosító állam- ként működött a Keletindiai Társaság, amely önálló hadsereggel és biráskodási joggal rendelkezett. Ez az időszak egybe—

esett — Marx kifejezésével'élve —— az an- gol eredeti tőkefelhalmozás véres korsza—

kával, India kirablása az angol tőkefel—

halmozást segítette elő.

A XIX. század közepére az angolok so—

rozatos gyarmati háborúik eredménye—

ként egész Indiát kezükbe kerítették. Bo—

nyolult angol közigazgatási rendszert épí- tettek ki, melynek uralma alatt India sem

kül- sem belpolitikai függetlenséget nem

élvezett.

A Szovjetunió győzelme a második vi—

lágháborúban és a japán fasizmus meg- semmisítése, valamint a legjelentősebb gyarmattartó országnak, Angliának meg- gyengült pozíciója forradalmasitólag ha—

tott a gyarmati országok népeire. Egész Ázsiában és így Indiában is új szakaszába ' lépett a nemzeti függetlenségért vivott harc, Ázsia legnagyobb és legnépesebb országában, Kínában megkezdődött a ki—

nai nép felszabadító háborújának utolsó

szakasza.

A második világháború után e gyar—

mati függőség következtében fokozódtak

Indiában a társadalmi, gazdasági ellenté—

tek. Az antifasiszta erők világméretű

győzelme és a kínai nép forradalma meg—

mutatta az elnyomott indiai népnek is,

hogy helyzetén csak a gyarmati függőség felszámolásával segithet. Indiában a má-

sodik világháború utáni években különös erővel lendült fel a függetlenségi harc.

E harcban az indiai burzsoáziának az

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ

573

a rétege is résztvett, melynek gazdasági

érdekei egybeestek a függetlenség kivívá—

sával. A mozgalom letörésére Anglia fel- használta az indiai burzsoáziának a gyar- matosítókkal együttműködő részét. A

nemzeti egység megbontására az angolok

minden eszközt megragadtak, így a hindu

és mohamedán lakosság között fennálló ellentéteket is. A sorozatosan fellángoló függetlenségi harcok, az egész indiai népre kiterjedő ellenállás miatt Anglia 1947—ben kénytelen volt megszüntetni In—

dia gyarmati státuszát. Az országot két

dominiumra: a zömmel mohamedán val—

lásúak által lakott Pakisztánra és a zöm—

mel hindu lakosságú Indiára (Hindosztán) osztották fel. 1949—ben India köztársaság és az ún. Brit Nemzetközösség tagja lett.

India kettéosztása az ország gazdasági

fejlődését károsan befolyásolta. A szét- választás az indiai nemzeti jutaiparnak a

nyersanyagforrástól és a készárufelvevő piacától való elszakítását, másrészt Pa—

kisztánnak a nyersanyagfelvevő piactól való megfosztását jelentette.

Az angolok a ,,divide et impera" elv

szellemében a két ország közötti ellenté—

tek tudatos kiélezésére törekedtek. Ennek egyik következménye az volt, hogy a két terület közötti hagyományos gazdasági együttműködés meglazult.

India belső gazdasági helyzete jelenleg sok tekintetben ellentmondó, bonyolult képet mutat. Az országban megfigyelhető egyrészt a nemzeti burzsoázia erős önálló—

suló törekvése, másrészt részben az im—

perialista országokból — elsősorban Ang—

liából —— részben az indiai burzsoázia egyes befolyásos rétegeiből kiinduló ezzel

ellentétes áramlat is.

A gazdasági helyzet bonyolultságát a

politikai élet ellentmondásos jellege is tükrözi. A Kommunista Párt befolyásá—

nak növekedésével párhuzamosan erősö—

dik Indiában a tömegek forradalmi han—

gulata, követelik a gazdasági helyzet meg- javítását, a demokratikus reformok végre—

hajtását.

Az uralmon lévő Kongresszusi Párt és vezére, Nehru több ízben nyilatkozott a

gazdasági helyzet megjavításának prog—

ramjáról. E nyilatkozataiban Nehru az indiai gazdasági rendszer szocialista át-

szervezésének szükségességét hangsú—

lyozta. Nehru és az Indiai Kongresszusi

Párt szocialista programja sok tekintet—

ben az angol Munkáspárt szocializáló tö—

rekvéseire emlékeztet. E program szerint

a szocialista átalakítás mértéke igen sze—

rény és üteme lassú lesz. A tőkéseket kártalanítják. Nehru a megrémült tőké—

sek és földbirtokosok megnyugtatására

kijelentette, hogy a szocializálási program

során végrehajtandó földreform kevésbé lesz radikális, mint az amerikaiak által végrehajtott japán agrárreform.

A szocialista programis meghírdetésében Nehrut és az indiai Kongresszusi Pártot feltehetőleg az vezeti, hogy az indiai nép,

tanulva a kínai forradalom példájából,

más kiutat nem lát és nem fogad el a je—

lenlegi gazdasági nehézségekből, a nyo—

morból, mint a szocializmus útját. Nyu—

gati mintájú, reformista szocializálási po—

litikájának meghirdetésével Nehru igyek-

szik megszerezni az indiai néptömegek tá—

mogatását és a Kommunista Párt növekvő

befolyását csökkenteni. A szocializálás reformista programja mögött objektíven

mégis meghúzódik az a tény, hogy ma Indiában -——- a nagymértékben kiéleződött belső ellentétek következtében —— a tö-

megek csak egy szocialista, illetve ilyen

igénnyel fellépő programot fogadhatnak

el.

Az ipar helyzete

India gazdasági függetlenségének, el—

maradottsága felszámolásának erős nehéz—-

ipar és ezen alapuló fejlett könnyűipar és korszerű mezőgazdaság lenne az alapja.

Indiában azonban jelenleg nem az ipar, hanem az elmaradott mezőgazdaság az alapvető gazdasági ág. Jóllehet az ipar az utóbbi évek során megerősödött, India ipari szempontból mégis a legelmaradot—

tabb országok között foglal helyet. Az or—

szág nagyságához, természeti kincseihez, lakosainak számához, és nem utolsósor—

ban jelenlegi szükségleteihez mérten az ipari termelés elenyészően kicsi. Az ipari termelés volumenének alacsony volta vi—

lágosan kitűnik, ha Európa egyik leg- kisebb, de iparilag igen fejlett országá—

nak, Belgiumnak és Ázsia iparilag legfej—

lettebb országának, Japánnak termelésé—

vel hasonlítjuk össze.

STATISZTIKAI TAJ—Ek zs:

^{_ A fontosabb iparcikkek termelése Indiában, Belgiumban és Japánban 1954-ben}

Megnevezés Egység India Belgium Japan

Kőszén ... 1000 (701111: 36 876 29 236 42 708 Nyersvas ... 1000 tonna. 1 938 4 555 4 764 Acél ... 1000 tonna 1 681 4 887 7 716 Cement ... 1000 tonna 4 427 4 404 10 716

Pamutfonnl ... 1000 tonna 697 1 1 1 464

Pamatszövet ... millió méter 4 550 633' 3 806"

Monthly Bulletin of Statistics. 1955. február.

* 1 méter a 120 gramm alapon tonnából átszá-

mítva. e—

4 Még élesebben látszik az elmaradottság,

ha az 1000 főre eső iparcikktermelést ha-

" na?-ből átszámítva (70 cm széles szövetet vese

alapul). '

sonlitjuk össze.

A fontosabb iparcikkek 1000 lakosra jutó termelése

Indiában, Belgiumban és Japánban 1954-ben

India

Megnevezés Egység Belgium Japán

Kőszén ... tonna 99 3331 484 Nyersvas ... g 52 5 189 540 Acél ... g 45 5510 875 Cement. ... a 118 5023 1 215

Pamutfonal ... g * 19 126 0,5

Pamutszővet ... 1000 m 12 72 43

Monthly Bulletin of Statistics. 1955. február adatai alapján számítva

Nehézipar

A nehéziparon belül elsősorban az alap—

anyagtermelés fejlődését vizsgáljuk.

A nehézipari alapanyagok termelése In—

dia és Pakisztán szétválasztása után je—

lentősen növekedett, azonban 1952 végén, de különösen 1953-ban némi visszaesés

_mutatkozott. A termelés csökkenésének oka az volt, hogy az 1952—es év során a

készletek a magas import következtében felhalmozódtak. 1952—ben az importált

áruk árát a szállítók felemelték, ennek

következtében 1953—ra az import volu-

mene már kisebb lett. így 1953 során le-

hetővé vált a felhalmozott készletek fel- dolgozása. 1954-ben a magas importárak a hazai termelést kifizetődőbbé tették, így az alapanyagtermelés újból fellendült.

1954-ben erőteljesebb ütemben kezdték

megvalósítani azokat a gazdasági célokat,

melyeket a kormány még 1951—ben, az 5 éves gazdasági tervben tűzött ki. Ater—

melési színvonal felemelésének egyik esz—

köze —' a terv szerint —- az állami be—

ruházások növelése és a magánberuházá—

sok serkentése, a másik eszköz pedig az

exportlehetőségek megjavítása állami do—

táció biztosítása révén.

Az intézkedések hatására a _ legfonto- sabb alapanyagok termelése 1954—ben a

következőképpen alakult 1948—hoz képest:

kőszéntermele's 120,4%, vasérc 168905.

nyersvas l30,20/o, acél 132,2%, Villamos—

:energia 161,7%.

Az indiai vegyipar helyzete külön fi— —

gyelmet érdemel. Mint ismeretes, az in—

diai mezőgazdaság sürgőssé vált fejleszté—

séhez a vegyipar mezőgazdaságot szolgáló ágainak gyorsütemű fejlesztése szükséges.

Jelenleg az indiai vegyipar még meglévő

kapacitását sem képes teljesen kihasz—

nálni. Ennek egyik oka a nehézvegyipari

termékek jelentős importja. Az import versenyt támaszt a gyenge nemzeti ipar——

nak s a kormány nem védi megfelelően

'a hazai ipart. Az ország vegyipari termé—

kekkel való ellátása igen rossz: abszolút mértékben mind az import, mind a ter-—

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ

melés volumene alacsony. Mindemellett

1954-ben a vegyipar is emelte termelését,

valószínűleg a kormány mezőgazdaság—

fejlesztő politikájának hatására.

Néhány vegyipari cikk termelése

1953—ban és 1954—ben 1000 tonnában

, Index :

Megnevezés 1953 1954 19533

' 100

Marónátron ... 23,3 30]! 131,7 Ammóniumszulfát ... 324,7 3373 104,0 Kénsav ... 110,8 14S,7 134,2 Sznperíoszfát ... 49,1 106,1 216,0 Bichromát ... 2,5 1 3 ,1 124,0

BIKL 1955. február 22.

,1953—ban az előző évekhez képest esett a széntermelés. A hanyatlás oka az ex—

port csökkenése volt. India'fő szénfelvevő

——piacai Japán, Burma és Ceylon növelték

A legfontosabb gépipari termékek

575

más piacokról (Amerikából, Dél-Afriká—

ból) származó importjukat. 1954-ben Pa—

kisztán, Singapur stb. növelték Indiából származó szénimportjukat, a széntermelés ezért némileg emelkedett.

India nehézipari bázisának és az ország gazdasága fellendítésének a gépgyártás fejlesztése a kulcsa. India gépgyártása

azónban nem fejlődik kielégítő mérték—

ben. Ennek oka elsősorban a külföldi ——

főleg angol — import növekedése, mely a hazai piacot olcsóbb és jobb minőségű áruval látja el. Anglia és — ma már az USA is —— erősen szorgalmazzák az In-

diába irányuló gépexportot. A kormány az

ötéves terv szerint az állami beruházások növelésével és egyéb kedvezményekkel igyekszik a gépgyártást fejleszteni.

Jelenleg a gépipar termelése emelkedő

tendenciát mutat; egyedül a textilgép—

gyártás, a mezőgazdasági gépek és a

tehergépkocsik termelése csökken.

gyártásának alakulása

Az 5

6 i '

Megnevezés Egység tgfs 1951/52 1953/54 1954 552325;

' ' előtt

Mezőgazdasági gépek

Villamosazivattyu ... 1000 db 34- 46 28 80—85 Diesel motor ... . . . . ... db 5540 7263 5244 5000

'Vasuti gördülőanyag ,

Mozdony ... db . 27 86 438

Tehe kocsi ... db 1095 3707 6892 30 000

Személykocsi ... . db 479 673 786 4380

Villamosmotor ... 1000 Le 90 154 161 828

*Textilgépek

Automata szövőgép db . . 606' 304 .

Kézi szövőgép ... db . . 1812' 1529 .

*Gépkocsi '

Tehergépkocsi ... db . . 8990' 8035 . Személygépkocsi ... db . . 4936' 5320 .

BIKI. 1955. II. 22. és The Economist. 1955. január 22.

* 1953.

Könnyűipar

Indiára, mint minden gyarmati, illetve

függő országra a könnyűipar viszonylag gyorsabb és erősebb fejlődése jellemző.

Növeli a könyűipar jelentőségét az ország gazdag textilnyersanyagbázisa. Az indiai gyapottermelés a világon igen jelentős helyet foglal el. India azonban hosszú ideig a nyersanyagszállító szerepére szo—

rítkozott: Anglia textiliparát látta el gya—

;pottal.

Az indiai burzsoázia önállósuló törek—

vésének eredményeként az angol textil—-

iparnak Japán mellett most már India is komoly versenytársává fejlődött. Az in—

diai textiltermelés jellemző vonása, hogy

még jelentős a kézi feldolgozás.

Indiának a világpiacra való betörését az

angol tőkések az indiai pamuttextil—ter—

melés gyengítésével igyekeznek gátolni.

Részben e célt szolgálta Pakisztánnak, a

nagy gyapottermő országnak különválasz- tása is, ezzel sikerült az indiai ipar nyers—

anyagellátását megnehezíteni. Ez komoly

kárt jelentett, hiszen az indiai textilipar kapacitását az egységes belföldi nyers—

anyagpiacra építették—fel. így tehát az'in-á diai gyárosok kénytelenek, gyapotótiimí—

portálni, elsősorban magas árú amerikai és angol (afrikai) gyapotot.

A gyapotfelhasználás megoszlása származási hely szerint ("A,—ban)

Ö Indiai és

Év ggg: Indiai . Pakisztáni pakisztáni Külföldi

fogyasz tás gyapot gyapot 33.133; gyapot

1948/49 100,0 73,4 9,7 83,1 169

1949/50 100,0 69,0 5,6 74,6 25,4

1950/51 100,0 69,5 0,5 70,0 30,0

1951/52 100,0 73,4 0,1 73,5 26,5

Hanadive: The Crisis of Indian Economy, Bombay,1954. adatai alapján számítva.

Míg az összes tehasznált gyapot meny- nyisége 1948/49 és 1951/52 között 4,6%—kal

csökkent, a külföldi gyapot volumene

500/o—ka1 nőtt.

Súlyos gondokat okoz Indiának a pamut—készáru elhelyezése, hiszen Pakisz—

tán —— mely az Indiában termelt textíliák-

nak hagyományos felvevője volt —— elzár—

kózó politikát folytat. Indiának ezért más piacot kellett felkutatnia, s azt' jórészben

a Brit Nemzetközösség egyéb országaiban

találta meg.

E nehézségek ellenére a pamutfonal és

-szövet termelése és kivitele nő. Ennek következményeként erősödik a harc Ang-—

ha és India között a Brit Nemzetközösség

országainak piacaiért, melyet a japán ex—

portnak e területre való betörése még fokoz.

Pamutfonal— és pamutszövettermelés és 4233th az 1948. év százalékában

Megnevezés 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954

Pamutfonaltermelés

1000 tonna. ... 660,0 348,0 524,4 586,8 656,4 681,6 0973 Pamutfonalexport

1000 tonna ... 3,4 2,8 8,1 10,1

Pamatszövettermelés _

millió méter ... 4044 3480 3300 3828 4200 4488 4548 Pamutáruexport

millió méter ... 311,7 . 38734 563,0 699,0 Index: 1948:;l00

Pamntfonaltermelés ... 100,0 52, 7 80,0 88, 9 99,4 1033 105, 6 Pamutfonalexport ... 100,0 . . 82,4 238,2 2971) .

Yamntszövettermelés ... 100,0 86,0 81,6 94,7 103,9 111,0 ,124,6 Pamutáruexport ... . . 100,0 1243, 180,6 224,5

Monthly Bulletin of Statistics. 1955. február, Yearhook of International Trade Statistics, 1953. adatai alapján számítva.

Mint már említettük, az ország szét- darabolása súlyosan érintette a textilipart s ezen belül is különösen a jutaipart. In—

dia a világ első jutaszállítója volt,avilág—

termelésnek több mint 800/o—át adta. A

termőterületek a mai Pakisztán, a feldol—

gozótelepek a mai India területén van—

nak. A két ország közötti feszültség a jutaipar hanyatlását idézi elő, jóllehet a jutaipari termékek révén jutott azelőtt a

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ

'577

legtöbb dollárhoz India. A jutaipar lé- nyegileg exportra termel, fejlesztését

ezért a különböző külkereskedelmi meg-

kötöttségek is gátolták, valamint az is,

hogy megszüntették a népi demokratikus

országokkal és a Szovjetunióval a juta- és jutaáru kereskedelmet. Általában nem

fejlődik a jutaexport.

A jutaipan' készítmények gyártása

E' 1000 tonna. lgggíXfOO

1948 1088 100,()

1949 946 86,9

1950 835 76,7

1951 875 803

1952 952 87,5

1953 919 84,5

1954 964: 88,6

Hanadivz: The Crisis of Indian Economy._ Bombay, 19513, BlKl, 1955. február 22. adatai alapján.

Az agrárkérdés

Minden gyarmati országban elsőrendű

kérdés az agrárreform, a feudális viszo—

nyok felszámolása, a mezőgazdaság fej-

lesztése, a terméshozamok növelése. A

szűk indiai belső piac alapvető oka is a feudális agrárviszonyokban keresendő. A parasztok, még a földdel rendelkező pa- rasztok sem képesek nagymértékben ipar—

cikket vásárolni. Azonban a burzsoázia

és még inkább a feudális földesurak fél—

nek a demokratikus agrárreformtól.

Indiában a feudális viszonyok sajátos formában maradtak fenn. Míg Európában a feudalizmusra a parasztok röghözkötött- sége, addig Indiában bizonyos fokig a földről való elűzése jellemző. Indiában ugyanis nagyon sok a földnélküli paraszt, akik a földesúrtól földet bérelnek. A bér—

lethez jutott parasztoknak, kikkel a nagy—

birtokosok rövid — egyéves —— bérletet kötnek, harcolniok kell a bérlet megtartá- sáért, mert a földnélküliek konkurren—

ciája igen nagy. A bérlet—rendszerből eredő bizonytalanság következménye a rablógazdálkodás. A birtokosok és a föl—

det ténylegesen megművelő parasztok kö—

zött az albérlők egész sora helyezkedik el (sok esetben több mint 20 a közbeeső bér—

lők száma). A mezőgazdaság helyzetét sú—

lyosbítja és a parasztság nyomorának egyik oka a jelenleg is fennálló uzsora- kamat-rendszer.

az, hogy ahol öntözéses,

Indiában a lakosság kb. 70%—a a mező——

gazdaságban dolgozik. Kb. 30 millió a

földdel egyáltalán nem rendelkezők és 70 millió a törpebirtokosok száma. A nemzeti

jövedelem 510/o-a a mezőgazdaságból szár—

mazik, míg az iparban a nemzeti jövede——

lemnek csak 150/o-át termelik. A mező—

gazdaság nagy súlya is bizonyítja az

agrárkérdés fontosságát.

A mezőgazdaság elmaradottsága követ- keztében az éhinség krónikus jelenség. Az ország mezőgazdasága annyira elmara—

dott, hogy teljesen az időjárás szeszélyei—v nek van kiszolgáltatva.

Indiában mind az éghajlati, mind a talajviszonyok igen kedvezőek a mező-

gazdasági termelés számára. Csakis a mű- velés elmaradott módja az oka a termelés alacsony színvonalának. Bizonyíték erre tehát fejlettebb gazdálkodást folytatnak, a föld évente többször is ad termést.

A mezőgazdasági termelés fejlesztését

szolgálja a kormánynak az az elhatáro—

zása, hogy lényegesen növeli a mezőgaz—

dasági beruházások összegét. Az ötéves

tervben az összes tervezett beruházások kb. 400/0-át a mezőgazdaság számára biz—

tosítják és igen jelentős az öntözéses gaz—

dálkodásra fordított összeg.

Indiában a rizs terméshozama az 1934——

38—as [színvonalhoz képest csökkent, a búza és a gyapot terméshozama nem vál—

tozott, jóllehet az ötéves tervben a mező- gazdasági termelés növelését irányozták elő. Az 1 hektárra eső terméshozam a

következőképpen alakult:

A rizs és a búza átlagos hozamának

alakulása

(x/hektár

Év ; Rizs ; Búza Gyapot

:

1934—38 13,ö 6,5 0,9

1948—50 11,1 6.9 (),8

1951 105 6,5 (LE)

1952 ILS 6,5 O,9

; Yearrbook of Food and Agricultural Statistics, 953.

1954—ben a mezőgazdasági termelés az

előző évekhez képest emelkedett, ennek

oka azonban elsősorban az igen kedvező időjárás volt. A mezőgazdasági termelés állandó fejlődését az agrótechnika gyöke—

res megjavításával lehetne csak biztosi—

tani.

A kormány a beruházások növelése ré—

vén az ötéves tervben a mezőgazdasági

termelésben _a következő feladatok eléré—

sét tűzi ki.

Az 5 éves terv mezőgazdasági x előirányzatai

Mérték Termelés Előirányzat

Magnevem egység 1950/51-ben 1965/56-ra

Gabona . . . . millió tonna 54,0 61,6 Gyapot ... millió bála 3,0 4,2 Juta ... millió bála. 3,3 BA Cukornád ... millió tonna 5,6 6,3 Olajos magvak . millió tonna 5,1 5,5

The Economist. 1955. január 22.

A burzsoá közgazdászok, az angol és in- diai burzsoázia és a feudális elemek szol-

gálatában álló ideológusok a katasztrófá—

lis indiai agrárhelyzet magyarázatára és

igazolására neomalthuziánus nézeteket

hangoztatnak. Szerintük Indiában az ál-

landó éhinség, a mezőgazdasági termelés

elégtelenségének oka a művelhető föld hiánya és a lakosság számának a mező- gazdasági termelés emelkedését meg- haladó növekedése.

A földhiányra való hivatkozást egészen

egyszerű megcáfolni: Indiában több mint

68 millió holdnyi művelésre alkalmas te- rület hever parlagon.

A másik neomalthuziánus tételt is meg-

cáfolják a tények: Indiában nem egysze- rűen arról van szó, hogy a mezőgazdasági

termelés lassúbb ütemben nő, mint a la-

kosság, hanem arról, hogy mig a lakosság

száma növekszik, a mezőgazdasági terme—

lés lényegében egyhelyben topog.

A mezőgazdasági termelés alakulása

és a lakosság növekedése

1934—38 : 100

, A lakosság számának gyors növekedése , ellenére Indiában kisebb a népsűrűség, (113/km2), mint pl. Japánban (235/km2);

Japánban ennek ellenére a fejlettebb mű—

velési módok következtében jobb a lakos—

ság ellátása. .

A mezőgazdasági termelés stagnálásá—

nak fő oka a rendkívül primitív termelő—

eszközök és művelési módok alkalmazása, amely a feudális termelési viszonyokból

következik.

Indiában mind a műtrágafogyasztás, mind a gépesítés még igen alacsony szin-

vonalon áll. A teljesen kiuzsorázott föld—

területen a termésátlagok igen alacso—

nyak. *Az agrárkérdés megoldása és ennek eredményeként a mezőgazdaságban a fej- lettebb módszerek alkalmazása esetén megvan minden lehetőség arra, hogy a

mezőgazdasági termelés emelkedésének

üteme meghaladja a lakosság növekedési

ütemét.

India jelenleg elmaradt a műtrágya—

fogyasztás terén még a viszonylag elma—

radott mezőgazdasággal rendelkező Olasz—

országgal és Japánnal szemben is.

1 hektárra eső műtrágyafogyasztás 1952/53-ba'n

A lakosság A mező- Az növekedése gazdasági élelmismr-

Év 1937-hez termelés termelés

képest volumene volumene

1951 117,0 98 99

1952 12037 100 101

1953 122,4 101 103

Monthly Bulletin of Statistics. 1955. február.

Statistical Yearhook. 1954. adatai mítva.

alapján szá-

(kg—ban)

Foszfor-

Nitrogén- _ Káli-

Ország savas

műtrágya

India ... (LB O,1 0,05

Japán ... 7,9 02 50

Franciaország . 12,7 20,8 81,6

Olaszország . . . 11,3 20,9 lb,

Yearbook of Food and Agricultural Statistics, 1953. adatai alapján számítva.

Indiában az 1 traktorra eső szántóterü—

let igen nagy.

1 traktorra jutó szántóterület (hektárban)

India ... 157 212

Japán ... 124,9 Franciaország ... 1383 Olaszország ... 233,6 Yearbook of Food and Agricultural Statistics.

1953. adatai alapján számítva.

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ

579

Külkereskedelmi

India gazdasági életében a külkereske-

delemnek igen nagy jelentősége van. Ép-

pen ezért az angol és újabban az ameri—

kai tőke — a közvetlen beruházásokon

kívül -— a külkereskedelmen keresztül igyekszik befolyását növelni. A Brit Nem- zetközösség területén belül és azon kívül is

éles harc folyik Anglia és India között a piacokért, sőt az indiai piacért is. E harc- ban India megerősíti pozícióit, növeli a

sterlingterületre irányuló exportját.

Ugyanakkor Anglia is igyekszik növelni

exportját az indiai piacra.

Anglia számára a külkereskedelem az

egyik leghatásosabb eszköz az indiai gaz-

dasági életbe való beavatkozásra. A sterlingterülettel folytatott külkereskede—

lem az összes külkereskedelmi forgalom

500/o-a körül mozog, ezen belül Anglia az

indiai külkereskedelmi forgalomban több

mint 20%-kal részesedik. India exportja éppen úgy, mint importja, főként a

sterlingterülettel, másodsorban az Egye—

sült Államokkal bonyolódik le.

India külkereskedelmi forgalmának országok szerinti megoszlása

(az összforgalom százalékában)

Export

Import

Ország felé 1953. 1954. OTSZágból 1953. 1954.

I. —VII. I.——VII. ' I.—VII. I.—VII.

:Sterlingterület ... 49,0 53,0 Sterlingterület ... 48,6 50,2 Anglia" ... 243 25,4 Anglia ... 246 27,4 Egyesult Államok ... , 19,0 15,7 Egyesült Államok ... . 18,4 14,8 Nyugat-Németország ... § l,7 3,0 Nyugat-Németország ... 5.2 E,!) Japán .. ... 6,0 Z,!) Japán ... 3,2 2,0 Szovjetunió és az európai népi Szovjetunió és az európai

demokratikus országok 0,007 0,012 népi demokratikus országok 0,004 0,005

Összes export ' 100,0 100,0 Összes import 100,0 100,0

Direction of International Trade. 1954. december adatai alapján számítva.

'

India függő helyzetét és a gyarmati jel—

leg részbeni fennmaradását nemcsak a külkereskedelmi relációk, hanem a kül-

kereskedelem árustruktúrája is bizonyítja.

A Az exportálásra kerülő árucikkek értéké—

nek kb. 20—"230/o-át mezőgazdasági termé- kek —— tea, gyümölcs, dohány — szállítá- sából nyerik. Megközelítőleg ugyanennyi

a nyersanyagexport értéke is, amelyen belül fel nem dolgozott és félkész érceket,

"vasat és acélt, olajat, gyapjút stb. visz ki India. Az export többi részét könnyű—

ipari termékek alkotják, melyek kivitele elé az angolok állandóan akadályokat gördítenek.

Az indiai import árustruktűrája szintén a gyarmati helyzetre utal és India szinte valamennyi belső problémáját tükrözi.

1. India kénytelen élelmiszert impor- tálni. Az összes importnak kb. 330/0-át élelmiszerek behozatala teszi ki, ezen be—

lül is a gabonaimport értéke jelentős. In—

diának az élelmiszerbehozatal kényszer, mivel mezőgazdasága — bár az ország gazdaságában nagy a súlya —- olyan el—

maradott, hogy a belső szükségletet is

képtelen kielégíteni.

2. A Pakisztántól való különválás káros hatása mutatkozik meg a nyersanyagim—

port nagy súlyában is. Az élelmiszerim—

porttal körülbelül azonos nagyságú a be—

hozott nyersanyagok értéke. Míg az egy- séges Indiában gyapotot, jutát nem kel—

lett importálni, jelenleg Nagybritanniából és az Egyesült Államokból magas árakon

hozza be e cikkeket India.

3. Az importtételek között nagy helyet

foglal el a gépimport, melynek fő szállí—

tója Anglia. 1951-ben Anglia összes In—

diába irányuló exportjának 300/0-a gép—

export volt, ezen belül is nagy a textil—

gépexport.

Anglia gépexportja Indiába

(1000 fonisterling)

Megnevezés 1950 1951

Összes gépexport 36154 34 389

Ebből:

Mezőgazdasági gép ... 844 , 768 Elektromos gép, generátor 1081 1255 Textilgép ... 7731 6265

Ranadive: The Crisis of Indian Economy

_ India külkereskedelmi forgalma csök- kenő tendenciát mutat. _Az ország ketté—

választása óta 1954—ben volt a legkisebba forgalom értéke.

Külkereskedelmi forgalom (millió rupia)

Import Export

Év - .

Tarifa? es Szárazföldi Összesen Telki? és Szárazföldi Összesen

1948 5572 850,0 64210 4283 303,9 45869

1949 6096 337,2 64333 4848 278,4 5126,L

1950 6812 427,8 62393 6068 178,2 62463

1951 8749 8045 9553,5 7156 271,4 75274

1952 6425 251,6 66765 5592 188,4 5780,4

1953 5433 2293 56623 5235 74,6 530935

1954 5177 1925 5369,5 4964 57,5 5021,5

Monthly Bulletin of Stavtisiics, 1955. II.

Az import csökkenése következtében 1954—ben némileg javult India devizahely—

zete, devizatartaléka azonban még most sem éri el az 1951. évi szintet.

India arany- és devizatartaléka

É Aranytartalék Devizatartalék

v __

! millió USA dollár

1948 256 3099

1949 247 1735

1950 247 1752

1951 247 1640

1952 247 1482

1953 247 1518

1954 247 1535

Monthly Bulletin of Sialistics. 1955. II.

Indiának a külkereskedelmen belüli ki-

szolgáltatottságát fokozza, hogy Anglia —

befolyásos helyzetét kihasználva —— a sterlingövezeten belüli vásárlásokra köte—

lezi Indiát és így Anglia a preferenciális vámrendszer előnyeit élvezi. Az ország helyzetét rontja az állandó — és az importkényszer miatt egyre növekvő ——- deficites kereskedelmi, illetve fizetési mérleg is.

Mint említettük, Anglia és más impe—

rialista országok —— elsősorban az USA —-

Indiában közvetlenül, tőkebefektetések

révén is biztosítják pozícióikat. Ma még az angol tőkéé a vezetőszerep.

Az angol tőke részesedése az egyes iparágakban 1951—ben

(százalékban)

Ásványolajipar ... 97

Kaucsuk ... 93

Gyufa ... 90

Juta ... 89

Tea ... 86

Szén ... 62

Villamosenergia ... 43

Textilipar ... 21

Varga Jenő: Az imperializmus gazdaságának és, politikájának lő kérdései, Szikra, Budapest, 1954.

Az angol tőkén kívül Indiában ameri—

kai, francia és belga tőke is van. Az in—

diai pénzügyminiszter megállapítása sze—

rint 1948-tól 1953 végéig megközelítően

280 millió font külföldi tőkét fektettek

be Indiában. Ennek az összegnek közel kétharmada külföldi konszerneknek In—

diában már működő fiókvállalataiba esz—

közölt tőkebefektetés.

Sajátosan függő helyzetben van India a sterlingmérlegen keresztül Angliától. For—

mailag India Angliának hitelezője, de India sterlingkövetelései olyan összegek—

ből tevődnek össze, melyek India számára

nem hoznak jövedelmet, hanem a háború

alatti élelmiszer és egyéb áruk szállítása következtében halmozódtak fel. Anglia birtokában ugyanakkor jövedelmező in— ; diai ipari tőkebefektetések vannak. Az in—

diai aktív tőkeegyenleggel szemben Ang—

lia kb. évi 50 millió fontsterlinget kitevő jővedelemegyenleggel rendelkezik.

ta

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ

581 '

Anglia egy nemrégiben aláirt egyez—

mény értelmében vállalta, hogy adósságai

egy részét törleszti. Eszerint Anglia 1160

millió fontsterling összegű adósságából 400 milliót fizet Vissza Indiánaki. Az adós—

ság nagyobb részét valutatartalékká nyil—

vánították vagy leírták. Az adósság rész—

beni törlesztésének oka az volt, hogy Ang—

lia félt attól, hogy az adósság fizetésének

teljes megtagadása esetén India kiszakad

a sterlingterületről és az Egyesült Alla—

mok tőkései fokozhatják behatolásukat Indiába.

Igen erős az angol és indiai tőke össze- fonódása is. Például a két legnagyobb in—

diai tőkés — Birla és Tata —— vállalatai—

ban a Nuffield konszern, illetve az Im—

perial Chemical részesedik; angol—indiai érdekeltség a National Machinery Manu- factures Co. Ltd., mely textilgépeket állít

elő. Ugyancsak erősen kezdi megvetni lá—

bát az indiai iparban az amerikai tőke is,

például a Standard Oil Co. és a Caltex

Co. olajfinomítókat rendez be.

Sok tőke áramlik Indiába kölcsönök

formájában mind a Világbanktól, mind a Nemzetközi Pénzügyi Alaptól. (India ré—

szesedik a Colombo tervben résztvevő or-

szágoknak nyújtott segélyekben. Ez utób—

biak az 1954—55. évben a költségvetési

bevételek mintegy egytizedét biztosítják.

Növelik India gazdasági függőségét az ún.

,,segítség szállítások" is, amelyekben nagy tételként szerepel a búzaimport. E segé—

lyek révén India külföldi államadóssága egyre nő.

Jelentős India gazdasági fejlődése és függetlensége szempontjából az a tény,

hogy a legutóbbi évek folyamán India és a szocialista tábor országai közötti keres—

kedelmi és egyéb gazdasági kapcsolatok

megerősödtek. A Szovjetunió több izben szállított az éhező indiai lakosság szá—

mára búzát; ez az indiai nép nagy rokon—

szenvét váltotta ki. Növekszik a kereske—

delmi forgalom a Szovjetunió és India között, 1954-ben a két ország közti keres- kedelmi kapcsolatokat újabb kétoldalú

szerződés erősítette meg. A kereskedelmi

szerződéseken kívül a Szovjetunió techni—

kai segítséget is nyújt Indiának, és vál- lalta egy acélmű berendezésének szállítá—

sát. Az üzem évi teljesítőképessége egy—

millió tonna acél lesz. A szovjet kormány a kohómű építéséhez 2,5%-os évi kamat,

valamint 12 évi azonos összegű részlet—

törlesztés mellett hitelt nyújt az indiai kormánynak. A hitelt rupiában fizetik

vissza. A szovjet kormány nem vesz részt sem a vállalat részvénytőkéjében, sem

nyereségében. Vállalta, hogy betanítja az

indiai személyzetet, és szovjet techniku—

sokat bocsájt az indiai vállalat rendelke—

zésére.

Más országok, mint például Nyugat—

Németország és az USA is szállít hasonló

berendezéseket Indiának, azonban ezen

szállítások révén növekszik a külföldi

tőke befolyása, közvetlen érdekeltsége az

' indiai gazdaságban.

India gazdasági fejlődésének iránya és

az indiai népek öntudatának fejlődése

arra mutat, hogy Indiában érlelődnek az

ország függetlensége, sZabad fejlődése ki—

vivásának és biztosításának feltételei.

Simon Józsefné