Beszámolók, szemlék, referátumok
Közép-Kelet-Európa könyvtárügyei 1993-ban
Az Institut of Public Fináncé (Nagy-Britannia) aggregált helyzetképet festett Bulgária, Csehor
szág, Észtország, Lengyelország, Lettország, Lit
vánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlo
vénia könyvtárügyéről az 1993. év végére „beállt"
adatok alapján. Mivel az 1990. évi adatok alapulvé
telével az EU-országok könyvtárügyéről már ké
szült hasonló jelentés, lehetőség nyílt a két nagy országcsoportra jellemző paraméterek összeha
sonlítására is.
1993-ban Közép-Kelet-Európában a G D P 0,14%-át költötték könyvtárakra. E z a mutató az E U országaiban 1990-ben 0,16%-ot ért el. A kö
zép-kelet-európai ráfordítás pénzben 296,4 millió ECU-re becsülhető, ami 96 905 könyvtári szolgá
lati hely között oszlott el. Az összáltomány 1,255 milliárd könyvtári egységet tett ki, a könyvtárosok száma pedig 180 800 főt. Ezt a hatalmas intéz
ményrendszert 35,6 millió olvasó látogatta, és az év folyamán 684,7 milliónyi állomány egységet kölcsönzött.
A ráfordításokból 139,1 millió E C U ment el a személyzet bérezésére, 67,1 millió E C U pedig állománygyarapításra. Noha 1990 és 1993 között nőtt a könyvtárak dotálása, évente kb. 3,3%-kal csökkent a könyvtári szolgáltatások volumene. A járatott folyóiratok száma a szóban forgó négy év alatt évente 7-7%-kal maradt el a kiindulás szá
mosságától.
A nemzeti könyvtárakra (ez összesen 28 szol
gálati helyet jelent) jutott az összes ráfordítás 10,6%-a. A bennük dolgozók száma 5900 volt, közülük 3500 volt szakképzett. A 70,3 millióra rúgó állományból 300 ezer olvasó 1,3 millió kölcsönzést abszolvált. Az állománygyarapításra 3,9 millió E C U szolgált. A nemzeti könyvtárakban egy-egy állam
polgárra 0,42 állományegység jutott, ami némileg több mint a fele annak, ami az azonos EU-mutató értéke. A kurrens folyóiratokat illetően a közép
kelet-európai nemzeti könyvtárak mutatója: 400 cím 1 millió lakosra, az E U nemzeti könyvtáraié:
1940 cím 1 millió lakosra. Az összkiadások muta
tói: 0,3 E C U 1 lakosra, illetve 1,24 E C U 1 lakosra az EU-országok javára.
A közép-kelet-európai régió felsőoktatási könyvtárai 1993-ban az összes könyvtári ráfordítás 6,8%-ában részesültek. Összesen 15 600 alkal
mazottjuk volt, közülük kereken 8 ezer a szakkép
zett könyvtáros. Állományuk 156 millió egységet tett ki, belőle az év folyamán 54,9 millió kölcsön
zést teljesítettek a 2,6 millió használó igényének kielégítéseként. Állománygyarapításra 9,8 millió ECU-t fordítottak. E z a pénz 3 ezer szölgálati helyből álló 436 szervezeti egység között oszlott meg. Egy-egy használóra - szemben az E U felső
oktatási könyvtárainak 168,7 ECU-jével - 7,73
E C U jutott, ami a vásárlóerő paritásának figyelem
bevételével sem becsülhető többre, mint 17,4 ECU-re. A forgalmi mutatók általában jobbak, mint az E U könyvtáraiban, ami e könyvtártípus közép- kelet-európai fontosságát hangsúlyozza.
A nyilvános (közművelődési) könyvtáraknak jutott régiónkban a .ráfordítási torta" legnagyobb szelete, konkrétan: 56%-a. 52 900 személyt foglal
koztattak, ezen belül 37 ezer szakképzett munka
társat. 417,7 millió egységnyi állományukból 1993 folyamán 434,7 millió egységet kölcsönöztek 15.3 millió olvasójuk számára. A 28 278 szervezeti egy
ségbe tömörült 35 670 szolgálati hely átlagosan 3740 olvasót szolgált ki - átlagosan 1,87 munka
társ révén. Noha 1990-1993 között évente 10,4%- kal növekedtek a nyilvános könyvtári ráfordítások, a mutatók mindegyike enyhén csökkent. Az E U nyilvános könyvtárainak mutatóival összehasonlít
va a régió nyilvános könyvtári mutatóit, a követke
ző paraméterek adódnak: egy lakosra jutó köl
csönzések száma ott: 5,3, itt: 4,2; ezer lakosra jutó olvasók száma ott: 210, itt: 140; az egy lakosra eső összes ráfordítás ott: 9,6 E C U , itt: 1,6 (legfel
jebb: 3,6) E C U .
A szakkönyvtárakról - az egyes országokban dívó más és más értelmezések miatt - körülmé
nyes az adatgyűjtés feldolgozása. Általában is, és ebben az esetben is az volt. Ennek ellenére többé- kevésbé megbízható becsléseket lehetett tenni vonatkozásukban is: 5316 szervezeti egységük (ez 5695 szolgálati helyet tesz ki) 1993-ban 10,5%-kal részesült az összkiadásokból. E z a kategória 11 400 munkatársat foglalkoztatott, 1,9 millió használót szolgált ki a 208,5 milliónyira tehető állományból. A kölcsönzések száma elérte a 28,7 milliót. Az E U országaiban egy-egy szakkönyvtár átlagos állománya 150 ezer egység volt, a mi régi
ónkban 18 600 egység.
Az iskolai könyvtárakról ugyancsak bizonytalan és hiányos volt több vonatkozásban is az adatköz
lés, úgyhogy az alábbiakban következő adatok részben becslések útján alakultak ki. Úgy tűnik, hogy az iskolai könyvtárak használták fel a ráfordí
tások kb. 12,6%-át. Állományuk 348,1 millió egy
ségre tehető, kölcsönző forgalmuk pedig 168,2 millió egységre. Használóik száma az 51714 szervezeti egységben 15 millió lehetett. Itt az E U - országok iskolai könyvtáraival nincs lehetőség összehasonlításokra, mivel az ottani felmérés még annyi adatot sem tudott összegyűjteni róluk, mint a közép-kelet-európai.
/LUXOVÁ, J . : Vyber vysledkö mezfnárodnf knlhov- nické statistlky. = Öísnár, 50. köt. 6. sz. 1298. p.
172-174J
(Futala Tibor)
