Podjacsih, P. G.: A Szovjetúnió népessége

1174

STATISZTIKAI mdDALM! FIGYELÓ

DEMOGRÁF'IA

PODJACSIH, P. G.:

A szoval-:Tumó NÉPESSÉGE

(Naszelenie SzSzSzRJ Moszkva, politizdat 190 D.

1961. Gosz—

A színes, népszerű formában megírt

könyv az 1959. évi szovjet népszámlálás és a folyamatos népességstatisztikai ada—

tok alapján nyugszik. Gazdag számanyag—

gal, sok diagrammal mutatja be a Szov- jetunió népességének fejlődését, foglalko- zási, nemzetiségi, szociális összetételét.

Szerző mindenek előtt ismerteti a Szov—

jetunió népességszámának alakulását az 1913—as, 1920—es, 1926—05, 1939-es és 1959—es

népszámlálás adatainak egybevetésével.

Megállapítja, hogy a második világháború előtt a népesség évi átlagos növekedése l_,8 millió, vagyis 1,2 százalék volt s ezzel

lényegesen megelőzte a legfejlettebb ka- pitalista országokat. A természetes sza-

porodás például Németországban mintegy

fele, Angliában pedig harmada volt a szovjet népesség természetes szaporodá-

sának.

A háborús veszteségek ellenére 1959- ben a Szovjetuniónak 18 millióval több lakosa volt, mint 1939—ben. 1959—ben a születési arányszám 25,0 ezrelék volt, ez—

zel szemben az Egyesült Államokban 24,1, Angliában pedig csak 16,9 ezrelék. A ha—

lálozási arányszám szintén kedvezőbben alakul, mint a főbb kapitalista országok—

ban 5 ennek következtében a természetes szaporodás területén a Szovjetunió ma is

megelőzi mind az Egyesült Államokat,

mind Angliát, mind Franciaországot.

Szerző továbbiakban ismerteti a népes- ség kor és nem szerinti összetételét és te—

rületi megoszlását köztársaságok, auto—

nóm területek és gazdasági körzetek sze- rint. Vizsgálja a városi lakosság és a vá- rosok és a város jellegű települések fej—

lődését is. Megállapítja, hogy 1913—ban az

összlakosságnak csak 18 százaléka élt vá- rosokban, ezzel szemben ez az arány

1959—ben 48 százalékra nőtt. Gyors ütem—

ben növekszik a Városok száma is, 1939-

ben 2759, 1959-ben pedig 4713 várost tar—

tottak nyilván. Különösen egyes nagyvá- rosok lakosságának száma nő" rendkívül gyors ütemben. Az elmúlt 20 évben pél—

dául Novoszibirszk és Kujbisev lakossága több, mint kétszeresére nőtt.

A népesség nemzetiségi összetételének

bemutatása után szerző részletesen tár—

gyalja a lakosság képzettségi színvonalá—

naki emelkedését. Megállapítja, hogy a

szovjet felsőoktatási intézményekben mint——

egy négyszer annyian tanulnak mint Ang-4

liában, Franciaországban, a Német Szö—

vetségi Köztársaságban és Olaszországban együttvéve. Míg a cári Oroszországban

1897-ben csupán 1,4 millió ember rendel—

kezett az elemi iskolánál magasabb vég—

zettséggel, addig ma a Szovjetunióban 71,2 millió. 1959—ben 3,8 millió volt azok- nak a száma, akik elvégeztek valamilyen egyetemet vagy főiskolát. A kultúrforra—

dalom különösen vidéken öltött nagy mé-

reteket. Ma már a szovjet mezőgazdaság—

ban 3,4' millió közép— és felsőfokú kép—- zettségű szakember dolgozik. Szerző hang—

súlyozza, hogy a kultúr'forradalom nagy—

mértékben letompította, illetve egyes ese—

tekben meg is szüntette azt a nagy kul—v turális színvonalkülönbséget, ami a forra—

dalom előtt Oroszország egyes vidékei kö—

zött megfigyelhető volt.

Végül szerző bemutatja a népesség foglalkozások szerinti megoszlását és a fizikai és szellemi dolgozók képzettségi színvonalával kapcsolatos adatokat. Rövi-

den ismerteti a Szovjetunió népességének szociális összetételét is.

A könyv mellékletében anyagot talá—

lunk a népesség köztársaságok, területek és nemzetiségi körzetek szerinti megosz- lásáról, az egyéni foglalkozással rendel—

kezők számáról és" képzettségi színvona—

láról.

(Ism.: Szelényi Iván)

*

NULTSCH, GERHARD :

A NÉPESSÉGSZÁM ELÖREBECSLÉSÉNEK MÓDSZEREI

(Zur Methodík der Vorausberechnung der Sevölkerungszahl.) —— statistische Praxis, 1962.

3. sz. 73—76. és 78. p.

A tudományosan megalapozott tervek készítésének egyik igen fontos és nélkü—

lözhetetlen feltétele a népességi prognó—

zisok összeállítása. Különösen nagy je—

lentősége van a megbízható népességi

prognózisnak a távlati tervek kidolgozá—

sánál. Nem hagyható figyelmen kívül a

népesség számának várható alakulása az

egyes kerületek, körzetek terveinek el—

készítésénél sem. E területi terVek elké—

szítéséhez azonban területi népességi prognózisokra van szükség, mert az egyes kerületek, körzetek népessége gyakran igen eltérő viszonyok között növekszik.