A társadalomstatisztika rendszerének egyes kérdései

A TÁRSADALOMSTATISZTIKA RENDSZERÉNEK EGYES KERDESEV

BARTA BARNABÁS

A gazdaságstatisztikai és a társadalomstatisztikai rendszerek közötti kapcsola- tok kialakitásának tényezői közül elsősorban a Nyitrai Ferencné dr. előadásában említett Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszerről (az ELAR—ról) szeretnék kissé részletesebben szólni. Úgy vélem ugyanis, hogy ez a szisztéma szolgálja leghaté- konyabban a két statisztikai rendszer összekapcsolását, ezen keresztül az össze- függések vizsgálatát. Úgyszintén az ELAR biztosítja a társadalomstatisztika elem—

zéseinek továbbfejlesztését, egyes meglehetősen heterogén ágazatainak integrálá- sával. Szeretném ezt néhány konkrét példával bővebben megvilágítani.

Hallottuk a bevezető előadásban — de saját tapasztalataink is arról győznek meg -, hogy a statisztika fejlődésének mai integrációs szakaszában például az élet- mód, de más jelentős társadalmi viszonylatok is csak különböző, gyakran nagyszá—

mú tényező együttes és kombinált vizsgálatával elemezhetők. igy az életmód kuta- tása különféle, egyrészt a gazdasági szférához tartozó tényezők. például a gazda—

sági aktivitás, foglalkozás, társadalmi rétegződés, jövedelmi és fogyasztási struktúra, másrészt a társadalmi szférából az egészségügyi, lakás, kulturális. demográfiai, kör—

nyezetvédelmi stb. tényezők együttes. kombinált vizsgálatával és elemzésével szer- vezhető. Erre a feladatra a különböző ELAR—felvételek elemzései alkalmasak, ame- lyek egzakt módszerekkel fel nem mért számos kérdést és összefüggést megvilágít—

hatnak.

ELAR—típusú adatfelvételek támpontot adhatnak társadalmunk bizonyos prob—

(lematikus jelenségeinek vizsgálatához is. Megközelíthetik. illetve körülhatárolhat—

ják például a többszörösen hátrányos helyzetű rétegek nagyságrendjét, és ezen ke—

resztül vizsgálhatják az összefüggéseket bizonyos negativ társadalmi jelenségekkel (bűnözés, alkoholizmus, öngyilkosság). Erre annál is inkább szükség van, mert jól- lehet e jelenségek társadalmunknak csak viszonylag szűk, marginális rétegét érin—

tik, fokozatos visszaszorításukhoz azonban nyilvánvalóan szükséges azoknak (: mak- rotársadalmi összefüggéseknek a feltárása, amelyek e negatív jelenségek újrater—

melődésében szerepet játszanak.

Amint a bevezető előadás is említette az intézményi statisztikák továbbfejlesz-

tésének a társadalomstatisztika területén megvannak a maga korlátai. Ez nem csu- pán abból adódik, hogy tekintettel kell lennünk az adatszolgáltatók teherbíró ké- pességére. Az intézményi statisztikának alapvető jellemzője, hogy voltaképpen az

' A Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottságának és Demográfiai Bizottságának Budapes—

ten, 1981. március 18-án tartott együttes vitaülésén elhangzott korreferátum.

BARTA: A TÁRSADALOMSTATISZTIKA

627

érintett intézmény működéséről, tevékenységéről számol be, tehát — gazdaságsta- tisztikai analógiával élve — a termelői oldalról anélkül, hogy a ,,fogyasztói" tehát

lakossági vonatkozásokról bármiféle információt adna. A színházak adataiból meg-

tudjuk például, hogy az adott évben 6 millió színházlátogató volt: arra a kérdésre azonban, hogy ez egymillió olyan embert jelentett-e, akik átlagosan hatszor mentek színházba, vagy 3 millió olyat, akik kétszer mentek (és ennek megfelelően mekkora az a réteg, amely egyáltalán nem jár színházba), természetesen ebből a forrásból nem kapunk választ. (Még kevésbé arról, hogy milyen társadalmi rétegből, életkori csoportból stb. került ki a színházlátogatók nagy része.) Hasonló a helyzet az egész- ségügyi, az orvosi, a szociálpolitikai szolgáltatások igénybevétele, az oktatásban való részvétel stb. vonatkozásában is. Voltaképpen tehát az intézményi statisztika még a társadalomstatisztika egyes ágazatain belül sem ad választ bizonyos alapvető kérdésekre. Ugyanúgy, ahogyan a gazdaságstatisztikában, az ilyen típusú kérdések megválaszolására itt is lakossági, háztartási megfigyelés szükséges.

Itt szeretném azonban megjegyezni, hogy az ELAR-típusú adatfelvételek eseté- ben a válaszadás tekintetében bizonyos szisztematikus hibákkal is számolnunk kell.

Gondolnunk kell arra — és ezt a múltbeli tapasztalatok is igazolják —, hogy presz- tizs motívumok miatt egyes témakörökben torzított válaszokat kapunk. így például a kulturális aktivitásra vonatkozó lakossági bevallások többnyire felülmúlják a reali—

tást (az említett színházlátogatás vonatkozásában is), ezért az eredményeket meg- felelő eljárásokkal összhangba kell hozni a nem kellően részletezett, de a teljes nagyságrendet pontosan rögzítő intézményi adatokkal. Bizonyos esetekben azonban az adatszolgáltató intézményeket sem lehet ,.torzításmentes" adatok szolgáltatására bírni. lsmeretes, hogy a környezeti statisztikának fontos része a munkahelyi kör- nyezet megfigyelése. Korábban a legtöbb országban, így nálunk is a vállalatokat, intézményeket kötelezték az adatszolgáltatásra. Manapság már egyre több ország—

ban szerveznek ELAR-típusú adatfelvételeket a munkahelyi környezet objektívabb megismerése céljából.

Még egy módszertani problémát szeretnék felvetni. A lakossági felvételeket a Központi Statisztikai Hivatal területi szervei bonyolítják le: teljesen érthető és in- dokolt, hogy eredményeit hasznositani szeretnék. Ugyanakkor kérdéses, hogy az adatok nagyságrendje az adatoknak megyei vagy más kisebb közigazgatási egysé- gen belüli felhasználását lehetővé teszi—e.

Úgy érzem, hogy e konfliktus megoldására e pillanatban nincs kész válaszunk, jóllehet egyes országokban a népszámlálási adatokra alapozva, a szintetikus becs- lés rendszerével az ELAR—tipusú adatokat már kisebb területi egységekre, eseten—

ként településekre is ki tudják vetíteni.

Az eddig mondottakból az is látható, hogy az ELAR azt is lehetővé teszi, hogy az eddig különböző intézmények által néha gazdaságtalanul lebonyolított adat—

gyűjtéseket egy mederbe terelje, és így alakítsa azokat valóban hatékonnyá.

Az ELAR következő öt évre kiterjedő széles körű adatfelvételi programját már valamennyi érintett intézmény bevonásával kívánjuk megszervezni. Ennek alapján a magyar társadalomban végbemenő leglényegesebb folyamatok feltárására többek

között a következő felvételeket tervezzük:

— a társadalmi rétegződés és mobilitás komplex vizsgálata, amelynek adatait összekap—

csoljuk a családijövedelem—vizsgálat eredményeivel, valamint az életkörülmények és a társa- dami szolgáltatások igénybevételének objektív és szubjektív mutatóival (ez a vizsgálat részét képezi az Országos Távlati Tudományos Kutatási Tervben országos szinten kiemelt ,,A társa- dalmi struktúra, az életmód és a tudat alakulása Magyarországon" c. kutatásnak);

—— az egészség vizsgálatának témakörében az egészséges életmód vizsgálata, valamint a megbetegedések és balesetek vizsgálata;

5—

628 BARTA BARNABAS

-— a népesedésstatisztika keretében egy újabb termékenységi, családtervezési és szüle- tésszabályozási vizsgálat, valamint a népesedési kérdésekkel kapcsolatosan a közvélemény

újabb vizsgálata;

— a kulturális igények és művelődési aktivitás. valamint kulturális kiadások vizsgálata:

— a lakáshoz jutás módozatainak és a lakókörnyezetnek a vizsgálata;

-— a munkahelyi környezet vizsgálata;

— az iskolázottság, szakképzettség. tanulás és a munkakör összefüggéseinek vizsgálata;

— a háztáji és kisegítő gazdaságok társadalmi jellemzőinek. valamint az e gazdaságok- ban teljesitett munkaidőnek vizsgálata.

Az ELAR keretében kell megszervezni a különböző társadalmi rétegekre (nők.

fiatalok, öregek, hátrányos helyzetű személyek stb.) vonatkozó speciális vizsgálato- kat is. Ezek közül egyesek megszervezése — például a hátrányos helyzetű személye k vizsgálata — módszertanilag is újszerű feladat. Az ELAR keretében kívánjuk meg-

szervezni — két népszámlálás között — a különböző társadalmi szakstatisztikák to- vábbvezetését. .

A gyorsabb. rugalmasabb információszolgáltatás érdekében 1985-ig üze mbe he- lyezzük a társadalomstatisztikai adatbázist. Az adatbázis két funkcionális alrend—

szerből áll:

—- a társadalmi statisztikai alrendszerből (a társadalmi szolgáltatások. az életmód és az életszínvonal mutatószámaival),

— a népesedési statisztikai alrendszerből (a természetes népmozgalom. valamint a nép—

számlálás adataival).

A társadalomstatisztikai adatbázis koncepciójának kidolgozásakor a következő elveket tartottuk szem előtt:

— együttesen tartalmazza a főbb társadalmi folyamatok elemzéséhez szükséges ada—

tokat; legyen alkalmas a tartósan érvényesülő tendenciák kimutatására és a társadalom belső struktúrájának és kapcsolatrendszerének leírására.

—- az adatokat település mélységig tartalmazza.

—— a munkaigényes. folyamatos statisztikai adatok nyilvántartása és továbbvezetése az adatbázis—kezelő rendszerrel történjék.

A társadalomstatisztikai adatbázis-rendszer létrehozása nem jelenti új statisz- tikai rendszer kiépítését. de jelenti új módszertani és szervezési követelmények meg- fogalmazását, ugyanis kiéleződnek a statisztikai információ—rendszeren belül a kö—

vetkezetlenségek. mind a fogalmak. mind pedig az egységes nómenklatúrák és cso- portosítási ismérvek használatában.

A társadalomstatisztikai adatbázissal összefüggésben meg kell említenem egy

módszertani vagy inkább technikai jellegű problémát is.

Az adatbázisok jelentősége éppen abban van, hogy lehetőséget biztosítanak különböző forrásokból származó, jórészt elemi szintű adatok összekapcsolására.

kombinációjára és ezzel eddig fel nem tárt összefüggések megvilágítására. E vo- natkozásban, az előbb emlitettekből is kitetszően rendkívül nagy jelentősége volna egyrészt a gazdaságstatisztikai és a társadalomstatisztikai adabá zisok összekapcso- lásának, másrészt —- a társadalomstatisztikán belül — a különböző forrásokból szór—

mazó társadalomstatisztikai adatok egységes adatbázis—rendszerbe való foglalásá—

nak. Itt elsősorban az intézményi, illetve lakossági adatok valamilyen lehetséges ösz- szekapcsolására gondolok. Ezt azonban rendkívül megnehezíti az a tény. hogy az in- tézményi statisztikák általában szekunder jellegűek. továbbá feldolgozásuk és ösz—

szesítésük decentralizált rendszerben történik. A decentralizált adatáramlást e te—

rületen indokolja az is. hogy ez a modell lehetővé teszi az érintett operatív szervek információigényének kielégítését is. Más szavakkal: a társadalomstatisztika terüle-

A TARSDALOMSTATISZTIKA

629

tén a központi állami statisztika aggregált adatok halmazát jelenti. Ugyanakkor az adatbázis céljaira elemi adatok szükségesek. Ennek az ellentmondásnak a feloldá- sára ki kell alakítani az ésszerű együttműködést az elemi adatokat gyűjtő szervek és a Központi Statisztikai Hivatal között, kompatibilis rendszerek létrehozásával.

A társadalomstatisztikai rendszer témakörében lényeges módszertani munka-

kötelezettségeink vannak a KGST Statisztikai Együttműködési Állandó Bizottság és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság keretében is. Egyrészt összeállitunk olyan

munkákat, amelyek tartalmazzák a legfontosabb társadalmi jelzőszámok idősorait.

Ezeknek alapján világosabban fogjuk látni hosszú távú fejlődésünket és az aktuális változásokat. Gazdasági és társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában ez külö—

nösen fontos. A közölt jelzőszámok gyűjteményét fokozatosan bővíteni fogjuk az em—

lített új adatfelvételek alapján számítható jelzőszámokkal. lgy egyre teljesebb képet

fogunk kapni társadalmunkról. Másrészt kísérletet teszünk arra, hogy matematikai statisztikai eszközökkel elemezzük a társadalmi és gazdasági folyamatok közötti ösz—

szefüggéseket, és hogy társadalmi—gazdasági modelleket dolgozzunk ki. amelyek

—- a gazdasági modellekhez hasonlóan — felhasználhatók lehetnek a tervezésben és a prognosztizálásban.

Mindezekhez a tervekhez nélkülözhetetlenek lesznek az ELAR-típusú adatfelvé- telek, amelyeket az eddigieknél jóval szélesebb körben és hatékonyabb módon kell alkalmaznunk a magyar statisztika gyakorlatában.

PE3lOME

B conoxnane, npeACTaBneHHOM Ha cocmaamemcn 18 mapta 1981 roga coamecmom Aucxyccuounom 36C6A5HHH Ctamcmuecxoű " Aemarpacpmecnaii KoMuccnü Benrepcnoü Aka- nemm Hayic, asrop noApoőno octaHaannaaeTcn Ha npenmyuectsax EAuHoi—i CHCTeMbi cőopa AaHHle o Hacenenun. YCTaHasnuBae'r, uto Eguuas cuc-reMa acpdneKTuBl-io cnocoőc-rsyer yensne CHCTeM axouomnuecmü " oőmectaeuuoü cra'rucmxn, nsyuer—lmo Beaumocazseü. Co—

;eüctayer AaaneimeMy paaau'rmo 06u.i.eC'rBeHHo-CTa'rncrn-iecxoü ananusoa ny'reM lamer—

paum re-reporeuuux orpacneü.

Msnarae'r oxaa'rblaaiomyio nm'unemnü nepuon nporpaMMy cőopa nai-mux a paMKax Enni-mü CHCTeMbl cőopa AaHHle o Hacenenm, a 36TeM ocraHaBnuBae'i-cn Ha őaze AaHHbiX

no oőmecraeHHoü cta'rucmxe, HCHOHBSOBBHHS Koropoü Hameuaerca .no 1985 ropta.

B saxmouei-me aaTop npnsonm oőnsatenbcraa no MeTOAOHOI'HH oőmecrsennaü cra—

THCTHKH, KOTOpble npencrowr BblnonHHTb B paMKax f'IocmnHHoü Komuccnu CBB no c-ramc—

'rmce " Eaponeűcxoű anonoMuueCKoü KOMHCCHH.

SUMMARY

The report, given at the joint debate of the Statistical and Demographic Committees of the Hungarian Academy of Sciences, held on 18th March 1981, discusses in detail the ad- vantages of the Uniform System of Population Surveys (USPS). In the opinion of the author USPS is instrumental in combining the systems of economic and social statistics and in ana- lysing their mutual relationships. This combination allows the further improvement of analyses in social statistics by means of the integration of heterogeneous branches.

The author shows the USPS survey programs for the next five years then outlines the data basis of social statistics to be put into service by 1985.

Finally he mentions the methodological commitments in social statistics to be met within the scope of the CMEA Standing Committee of Statistics and of the ECE.