III. Kormány rendeletek

(1)

Bu da pest, 2009. má jus 20., szerda

69. szám

Ára: 1125,– Ft

TARTALOMJEGYZÉK ^{Ol dal}

108/2009. (V. 20.) Korm. ren de let Az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap cso la tos el já rás ról és a re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szó ló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet módosításáról . . . 16193 109/2009. (V. 20.) Korm. ren de let Az ál lam ál tal vál lalt ke zes ség elõ ké szí té sé nek és a ke zes ség

be vál tá sá nak el já rá si rend jé rõl szó ló 110/2006. (V. 5.) Korm. ren de let módosításáról . . . 16194 18/2009. (V. 20.) EüM ren de let Az egész ség ügyi szak dol go zók to vább kép zé sé nek szabá -

lyairól szó ló 28/1998. (VI. 17.) NM ren de let mó do sí tá sá - ról . . . 16206 62/2009. (V. 20.) FVM ren de let Az egyes ál lat be teg sé gek meg elõ zé sé vel, il let ve le küz dé sé -

vel kap cso la tos tá mo ga tá sok igény lé sé nek és ki fi ze té sé - nek rend jé rõl szó ló 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet módosításáról. . . 16207 63/2009. (V. 20.) FVM ren de let Az egyes Bru cel la fa jok el le ni vé de ke zés rész le tes szabá -

lyairól szó ló 12/2008. (II. 14.) FVM ren de let mó do sí tá sá - ról . . . 16208 57/2009. (V. 20.) AB ha tá ro zat Az Al kot mány bí ró ság ha tá ro za ta. . . 16213 1074/2009. (V. 20.) Korm. ha tá ro zat A Ma gyar Köz tár sa ság nak az Eu ró pa Ta nács Nem ze ti Ki -

sebb sé gek Vé del mé rõl szó ló Ke ret egyez mé nye vég re haj - tá sá ról szó ló har ma dik idõszaki jelentésérõl . . . 16220 1075/2009. (V. 20.) Korm. ha tá ro zat Az új hu mán inf lu en za ví rus meg je le né se mi att ki ala kult

hely zet re te kin tet tel az inf lu en za pan dé mia el le ni fel ké - szü lés forrásának biztosításáról . . . 16221 22/2009. (V. 20.) ME ha tá ro zat A Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Be la rusz Köz tár sa ság

Kor má nya kö zöt ti ok ta tá si, tu do má nyos és kul tu rá lis egyez mény szö ve gé nek vég le ges meg ál la pí tá sá ra adott felhatalmazásról. . . 16222 23/2009. (V. 20.) ME ha tá ro zat A Ma gyar Köz tár sa ság és Mon gó lia kö zöt ti szo ci á lis biz ton -

sá gi egyez mény lét re ho zá sá ra adott felhatalmazásról . . . 16222 24/2009. (V. 20.) ME ha tá ro zat Szak ál lam tit ká rok ki ne ve zé sé rõl . . . 16222

A tar ta lom jegy zék a 16192. ol da lon foly ta tó dik.

(2)

TARTALOMJEGYZÉK

165/2009. (V. 20.) OVB ha tá ro zat Az Or szá gos Vá lasz tá si Bi zott ság ha tá ro za ta . . . 16223

Tárgy mu ta tó a 2009. április hó nap ban ki hir de tett jog sza bá - lyok ról, il let ve köz zé tett határozatokról

(3)

III. Kormány rendeletek

A Kormány

108/2009. (V. 20.) Korm.

rendelete

az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami

támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet módosításáról

A Kor mány az ál lam ház tar tás ról szóló 1992. évi XXXVIII. tör vény 124. § (2) be kez dés v) pont já ban fog lalt fel ha tal ma zás alap ján, az Al kot mány 35. § (1) be kez dés b) pont já ban meg ál la pí tott fel adat kör ében el jár va a kö vet - ke zõ ket ren de li el:

1. §

(1) Az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik ké - nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap cso la - tos el já rás ról és a re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let (a továb biak ban: R.) 23/C. §-át meg elõ zõ al cím he lyé be a kö vet ke zõ al cím lép:

„Állami kezességvállalás”

(2) Az R. 23/C. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„23/C. § (1) E § alap ján ál la mi ke zes ség vál la lás ab ban az eset ben nyújt ha tó, ha a ke zes ség vál la lás díja kis- és kö - zép vál lal ko zá sok nál leg fel jebb 25%-kal, egyéb eset ben leg fel jebb 15%-kal ke ve sebb, mint az 5. mel lék let ben meg ál la pí tott ke zes ség vál la lá si díj. A fen ti ek alap ján csök ken tett ke zes ség vál la lá si díj a ke zes ség vál la lás elsõ két évé re vo nat ko zik, a to váb bi évek re az 5. mel lék let ben meg ál la pí tott ke zes ség vál la lá si díj al kal ma zan dó.

(2) A ke zes ség vál la lás nak meg ha tá ro zott pénz ügyi ügy let - hez kell kap cso lód nia, meg ha tá ro zott ma xi má lis összeg re kell vo nat koz nia, és idõ ben kor lá to zott nak kell len nie.

(3) A ke zes ség gel fe de zett hi tel össze ge nem ha lad hat ja meg a ked vez mé nye zett – a szám vi tel rõl szóló 2000. évi C. tör vény 79. §-a sze rint szá mí tott – 2008. évi sze mé lyi jel le gû rá for dí tá sa i nak össze gét. Amennyi ben a vál lal ko - zást 2008. ja nu ár 1-je után ala pí tot ták, a hi tel össze ge nem ha lad hat ja meg a ked vez mé nye zett a szám vi tel rõl szóló 2000. évi C. tör vény 79. §-a sze rin ti, a mû kö dés elsõ két évé re vo nat ko zó be csült éves sze mé lyi jel le gû ráfordítá - sainak össze gét. A ked vez mé nye zett éves sze mé lyi jel le gû rá for dí tá sai össze gé nek meg ha tá ro zá sa kor figye lembe ve - he tõ a ked vez mé nye zett te lep he lyén dol go zók bére is, akik ugyan ak kor bé rü ket al vál lal ko zó tól kap ják. Ha az al vál lal - ko zók sze mé lyi jel le gû rá for dí tá sai a fõ vál lal ko zó szá má ra nyúj tott ke zes ség össze gé nek meg ha tá ro zá sa kor figye - lembevételre ke rül nek, e sze mé lyi jel le gû rá for dí tá so kat

az al vál lal ko zó az ál ta la igé nyelt ke zes ség ese té ben már nem ve he ti figye lembe.

(4) A ke zes ség mér té ke nem ha lad hat ja meg a biz to sí tott hi tel ér té ké nek 90%-át a ke zes ség vál la lás fu tam ide je alatt.

Ha a hi tel mér té ke idõ vel csök ken, a ke zes ség gel fe de zett összeg nek is ará nyo san csök ken nie kell úgy, hogy bár mely idõ pont ban a ke zes ség nem fe dez he ti a hi tel több, mint 90%-át.

(5) A vesz te sé ge ket a hi te le zõ nek és a ke zes nek ará nyo - san és azo nos mó don kell vi sel nie.

(6) A ke zes ség vál la lá si dí ja kat azon össze gek re kell al - kal maz ni, ame lye kért az ál lam ál tal vál lalt ke zes ség vagy vi szont ke zes ség az adott év ele jén tény le ge sen fenn áll. A dí ja kat mi ni mum ér ték nek kell te kin te ni, ame lyet olyan vál lal ko zá sok ra kell al kal maz ni, amely nek mi nõ sí té se leg - alább meg egye zik az 5. mel lék let ben ta lál ha tó táb lá zat ban sze rep lõ mi nõ sí tés sel.

(7) Azon vál lal ko zá sok ese té ben, ame lyek nem ren del - kez nek hi tel fel ve või múlt tal vagy mér leg szem lé le tû meg - kö ze lí té sen ala pu ló hi tel mi nõ sí tés sel, az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott díj csök ken tést 3,8%-os éves ke zes ség vál la - lá si díj ra kell al kal maz ni. Ezek ben az ese tek ben ke zes ség - vál la lá si díj nem le het ala cso nyabb, mint a ke zes ség gel biz to sí tott hi telt fel ve võ vál lal ko zás anya vál la la tá ra vagy anya vál la la ta i ra al kal ma zan dó díj.

(8) A ke zes ség vál la lás kez de te kor fi ze ten dõ egy össze gû ke zes ség vál la lá si díj ese tén, ezen összeg nek leg alább a je len

§ sze rin ti, a hi tel fu tam ide je alatt fi ze ten dõ jö võ be li ke zes - ség vál la lá si dí jak je len ér té ké vel kell egyen lõ nek lennie.

(9) E § alap ján csak olyan vál lal ko zás tá mo gat ha tó, amely 2008. jú li us 1-jét meg elõ zõ en nem mi nõ sült ne héz hely zet ben lé võ nek.

(10) A ke zes ség vál la lás idõ tar ta ma nem ha lad hat ja meg a tíz évet.

(11) E § ren del ke zé sei csak a 2009. áp ri lis 27-e és 2010.

de cem ber 31-e kö zött vál lalt ke zes sé gek vo nat ko zá sá ban al kal maz ha tók.”

(3) Az R. 23/D. §-át meg elõ zõ al cím he lyé be a kö vet ke - zõ al cím lép:

„Támogatáshalmozódásra vonatkozó szabályok”

(4) Az R. 23/D. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„23/D. § (1) Azo nos el szá mol ha tó költ sé gek te kin te té - ben a 23/A-C. § ha tá lya alá tar to zó tá mo ga tás nem ku mu - lál ha tó cse kély össze gû tá mo ga tás sal.

(2) Azo nos el szá mol ha tó költ sé gek te kin te té ben a 23/A-C. § ha tá lya alá tar to zó tá mo ga tás nem ku mu lál ha - tó ál la mi tá mo ga tás sal, ha az ilyen jel le gû ku mu lá ció olyan tá mo ga tá si in ten zi tást ered mé nyez ne, amely túl lé pi a cso port men tes sé gi ren de let ben vagy a Bi zott ság ál tal el - fo ga dott ha tá ro zat ban az egyes ese tek meg ha tá ro zott kö - rül mé nye i re vo nat ko zó an rög zí tett tá mo ga tá si in ten zi tást.

(3) A 2008. ja nu ár 1. után oda ítélt cse kély össze gû tá - mo ga tás tá mo ga tás tar tal má val csök ken te ni kell a 23/B-C. § ha tá lya alá tar to zó ugyan ezen cél ra oda ítélt, össze egyez tet he tõ tá mo ga tás össze gét.”

(4)

(5) Az R. a 23/D. §-t köve tõen a kö vet ke zõ al cím mel és a 23/E. §-sal egé szül ki:

„Eljárási szabályok

23/E. § (1) A 23/A-C. § ha tá lya alá tar to zó tá mo ga tá si ter ve zet ese té ben a pénz ügy mi nisz ter a 12–14. §-ok alap - ján jár el.

(2) A 9. § (1) be kez dé se sze rint fe le lõs tá mo ga tást nyúj - tó szerv az elõ zõ és az adott év ben nyúj tott tá mo ga tá sok ról min den év szep tem ber 30-ig be szá mo lót ké szít a pénz ügy - mi nisz ter ré szé re.

(3) Az e fe je zet ben meg ha tá ro zott tá mo ga tá si kategó - riák ese té ben az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés I. Mel lék le té ben fel so rolt me zõ gaz da sá gi ter mé kek el sõd - le ges ter me lé sé hez, fel dol go zá sá hoz és for ga lom ba ho za - ta lá hoz nyúj tott, va la mint a ha lá sza ti, er dé sze ti és vi dék - fej lesz té si tá mo ga tá sok kal kap cso la tos el já rás ra az ag rár- és vi dék fej lesz té si ál la mi tá mo ga tá sok Eu ró pai Bi zott ság ré szé re tör té nõ be je len té si rend jé rõl szóló 4/2009. (I. 10.) Korm. ren de let el já rá si sza bá lya it kell al kal maz ni az zal, hogy a dön tés meg ho za ta la után a föld mû ve lés ügyi és vi - dék fej lesz té si mi nisz ter ar ról tá jé koz tat ja a Tá mo ga tá so - kat Vizs gá ló Iro dát.”

2. §

Az R. az e ren de let mel lék le te sze rin ti 5. mel lék let tel egé szül ki.

3. §

(1) E ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ na pon lép ha tály ba.

(2) E ren de let a ha tály ba lé pé sét kö ve tõ na pon ha tá lyát vesz ti.

Baj nai Gor don s. k.,

mi nisz ter el nök

Melléklet

a 108/2009. (V. 20.) Korm. rendelethez 5. melléklet

a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelethez Ke zes ség vál la lá si éves dí jak a 23/C. §-hoz

kap cso ló dó an (bá zis pont ban ki fe jez ve)

Hi tel mi nõ sí té si ka te gó ria (Stan dard and

Po or’s)

Biz to sí té kok kal va ló fe de zett ség

Ma gas Nor mál Ala csony

AAA 40 40 40

AA + AA AA –

40 40 40

Hi tel mi nõ sí té si ka te gó ria (Stan dard and

Po or’s)

Biz to sí té kok kal va ló fe de zett ség

Ma gas Nor mál Ala csony

A + A A –

40 55 55

BBB + BBB BBB –

55 80 80

BB +

BB 80 200 200

BB –

B + 200 380 380

B

B – 200 380 630

CCC vagy

ke ve sebb 380 630 980

A Kormány

109/2009. (V. 20.) Korm.

rendelete

az állam által vállalt kezesség elõkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjérõl szóló

110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról

A Kor mány az ál lam ház tar tás ról szóló 1992. évi XXXVIII. tör vény (a továb biak ban: Áht.) 124. §-a (2) be - kez dé sé nek e) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján, az Al kot mány 35. §-a (1) be kez dé sé nek b) pont já ban meg ha - tá ro zott fel adat kör ében el jár va a kö vet ke zõ ket ren de li el:

1. §

(1) Az ál lam ál tal vál lalt ke zes ség elõ ké szí té sé nek és a ke zes ség be vál tá sá nak el já rá si rend jé rõl szóló 110/2006.

(V. 5.) Korm. ren de let (a továb biak ban: R.) 2. §-a (2) be - kez dé sé nek g) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[(2) Az elõ ter jesz tésnek tar tal maz nia kell a kö vet ke zõ ket:]

„g) a 3. § (4) be kez dé se sze rin ti biz to sí té kok ról, fe de - ze tek rõl és fel té te lek rõl szóló tá jé koz ta tást;”

(2) Az R. 2. §-ának (2) be kez dé se az aláb bi j) pont tal egé szül ki:

[(2) Az elõ ter jesz tésnek tar tal maz nia kell a kö vet ke zõ ket:]

„j) a kö te le zett pénz ügyi hely ze té re vo nat ko zó in for - má ci ó kat (kü lö nö sen pénz ügyi, szám vi te li ki mu ta tá so kat és elõ re jel zé se ket), ame lyek bõl meg ítél he tõ, hogy a hi tel, köl csön vagy hi tel vi szonyt meg tes te sí tõ ér ték pa pír vissza - fi ze té se kel lõ en meg ala po zott-e.”

(3) Az R. 2. § (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del - ke zés lép:

(5)

„(3) Az egye di vi szont ga ran cia vál la lá sá ról szóló elõ - ter jesz tésnek tar tal maz nia kell a (2) be kez dés a), c), d), g), h), i) és j) pont ja i ban fog lal ta kat.”

2. §

Az R. 3. §-ának (1)–(5) be kez dé sei he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A Kor mány az egye di ál la mi ke zes ség- és egye di vi szont ga ran cia-vál la lás ról szóló, Ma gyar Köz löny ben köz zé tett ha tá ro za tá ban kü lö nö sen az aláb bi ak ról dönt:

a) a kö te le zett sze mé lyé rõl;

b) a ke zes ség, vi szont ga ran cia össze gé rõl vagy mér té - ké rõl;

c) a ke zes ség-, vi szont ga ran cia-vál la lá si díj mér té ké rõl vagy el en ge dé sé rõl;

d) a ke zes ség-, vi szont ga ran cia-vál la lás sal tá mo ga tott hi tel cél ról;

e) az ÁKK Zrt. köz re mû kö dé sé nek mód já ról.

(2) Amennyi ben az ál la mi ke zes ség alap já ul szol gá ló szer zõ dés hez kap cso ló dó an a köz be szer zé sek rõl szóló 2003. évi CXXIX. tör vény (a továb biak ban: Kbt.) sze rin ti el já rás le foly ta tá sa nem kö te le zõ, a kö te le zett nek nyil vá - nos pá lyá za tot kell ki ír nia. A Kor mány az egye di ke zes - ség vál la lás ról szóló ha tá ro za tá ban – in do kolt eset ben – azt is en ge dé lyez he ti, hogy a kö te le zett a nyil vá nos pá lyá zat he lyett leg alább há rom aján lat te võ aján la tát kér je be. A Kor mány a nyil vá nos pá lyá zat ki írá sá nak, il let ve az aján - la tok be ké ré sé nek kö te le zett sé ge alól ki vé te le sen, in do - kolt eset ben fel men tést ad hat [így kü lö nö sen, ha a jo go sult az Áht. 33/D. § k) pont ja sze rin ti nem zet kö zi fej lesz té si in - téz mény].

(3) Amennyi ben a ha tá ro zat nem ad ne ve sí tet ten fel ha - tal ma zást kész fi ze tõ ke zes ség vál la lá sá ra, a ke zes és a jo - go sult kö zött csak egy sze rû ke zes ség vál la lás ról szóló meg ál la po dás jö het lét re.

(4) A ha tá ro zat fel té tel ként elõ ír hat ja, hogy az egye di ál la mi ke zes ség vál la lás ra, vi szont ga ran cia-vál la lás ra vo - nat ko zó szer zõ dés alá írá sá ra csak ak kor ke rül het sor, ha a kö te le zett a ke zes nek – kü lön meg ál la po dás ban vagy jog nyi lat ko zat tal – meg fe le lõ fe de ze tet, biz to sí té kot ajánl fel. A ha tá ro zat a ke zes ség- és vi szont ga ran cia-vál la lás hoz kap cso ló dó an – a jo go sult, il let ve a kö te le zett vo nat ko zá - sá ban – egyéb fel té te le ket is meg ál la pít hat.

(5) A ke zes ség vál la lá si díj meg fi ze té sé nek ide jé rõl és mód já ról, va la mint a (4) be kez dés sze rin ti fel té te lek rõl, fe - de ze tek rõl és biz to sí té kok ról – a Kor mány ha tá ro za tá nak figye lembe véte lével –, a kö te le zet tel kö tött szer zõ dés ben az ál lam ház tar tá sért fe le lõs mi nisz ter ál la po dik meg.”

3. §

(1) Az R. 4. §-ának (1) be kez dé se he lyé be az aláb bi ren - del ke zés lép:

„(1) Az egye di ál la mi ke zes ség vál la lá si szer zõ dést a jo - go sult kez de mé nye zé sét köve tõen, a kor mány ha tá ro zat - nak meg fe le lõ tar ta lom mal az ál lam ház tar tá sért fe le lõs mi - nisz ter ké szí ti elõ. A ke ze si szer zõ dést az ál lam ház tar tá sért fe le lõs mi nisz ter az e ren de let 2. szá mú mel lék le té ben sze - rep lõ min ta alap ján ké szí ti elõ. A ga ran cia szer zõ dést az ál - lam ház tar tá sért fe le lõs mi nisz ter ugyan ezen min ta alap ján ké szí ti elõ a ga ran ci á ra vo nat ko zó el té ré sek figye lembe - véte lével.”

(2) Az R. 4. §-ának (3) be kez dé se he lyé be az aláb bi ren - del ke zés lép:

„(3) Az egye di ál la mi ke zes ség vál la lá si szer zõ dés meg - kö té sé nek vég sõ ha tár ide je a 3. § sze rin ti kor mány ha tá ro - zat köz zé té te lé tõl szá mí tott

a) hat hó nap;

b) egy év, amennyi ben a jo go sult ki vá lasz tá sa a Kbt.

sze rin ti el já rás le foly ta tá sá val tör té nik.”

(3) Az R. 4. §-a az aláb bi (4)–(7) be kez dé sek kel egé szül ki:

„(4) A ke ze si szer zõ dés nem köt he tõ meg ab ban az eset - ben, ha a kor mány ha tá ro zat el fo ga dá sát köve tõen olyan vál to zás kö vet ke zik be, il let ve olyan új té nyek jut nak az ál lam ház tar tá sért fe le lõs mi nisz ter tu do má sá ra, ame lyek az egye di ál la mi ke zes ség vál la lás nak az Áht. 33. §-ának (5) és (6) be kez dé se alap ján aka dá lyát je len tik. Eb ben az eset ben az ál lam ház tar tá sért fe le lõs mi nisz ter kez de mé - nye zi a Kor mány ke zes ség vál la lás ról szóló ha tá ro za tá nak vissza vo ná sát.

(5) Az egye di ál la mi ke zes ség vál la lás a ke zes ség vál la - lá si szer zõ dés meg kö té sé vel jön lét re.

(6) A 3. § (5) be kez dé se sze rin ti szer zõ dés meg kö té sé - nek vég sõ ha tár ide jé re a (3) be kez dés ben fog lal ta kat kell al kal maz ni.

(7) A 3. § (5) be kez dé se sze rin ti szer zõ dés alá írá si fel té - te le, hogy jogi sze mély vagy jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz - da sá gi tár sa ság kö te le zett írás ban meg ne vez ze a ne vé ben alá írás ra jo go sult sze mé lye ket, és azok kép vi se le ti jo go - sult sá gát meg fele lõen iga zol ja az ál lam ház tar tá sért fe le lõs mi nisz ter ré szé re.”

4. §

(1) Az R. 4/A. §-ának (3) be kez dé se az aláb bi ak sze rint mó do sul:

„(3) Az egye di vi szont ga ran cia-meg ál la po dást a 3. § sze rin ti kor mány ha tá ro zat köz zé té te lé tõl szá mí tott hat hó - na pon be lül le het meg köt ni.”

(2) Az R. 4/A. §-a az aláb bi (4)–(5) be kez dé sek kel egé - szül ki:

„(4) Az egye di vi szont ga ran cia-vál la lás a vi szont ga ran - cia-szer zõ dés meg kö té sé vel jön lét re.

(5) Az egye di vi szont ga ran cia-vál la lás ese té ben a 3. § (5) be kez dé sét és a 4. § (4) be kez dé sét meg fele lõen al kal - maz ni kell.”

(6)

5. §

Az R. az aláb bi 4/B. §-sal egé szül ki:

„4/B. § Az egye di ál la mi ke zes ség vál la lás és egye di vi - szont ga ran cia-vál la lás biz to sí té ka ként a Ma gyar Ál lam ja - vá ra ki kö tött jel zá log jog, va la mint el ide ge ní té si és ter he lé - si ti la lom tör lé sé vel, és az az zal való ren del ke zés sel kap - cso la tos jog nyi lat ko zat meg té te lé re az ál lam ház tar tá sért fe le lõs mi nisz ter jo go sult.”

6. §

Az R. 7. §-a (1) be kez dé sé nek b) pont ja az aláb bi 3. al - pont tal egé szül ki:

[b) amennyi ben az ál la mi ke zes ség alap já ul szol gá ló szer zõ dés elõ ké szí té sé hez a Kbt. sze rin ti el já rás le foly ta tá - sa nem kö te le zõ, a Kor mány ha tá ro za tá ban dönt az ÁKK Zrt. rész vé te lé rõl az aláb bi ak sze rint:]

„3. az Áht. 33/D. § k) pont ja sze rin ti nem zet kö zi fej lesz - té si in téz mény tõl tör té nõ hi tel fel vé tel ese tén az ÁKK Zrt.

pénz ügyi szem pont ból vé le mé nye zi a hi tel fel ve võ és a nem zet kö zi fej lesz té si in téz mény kö zött lét re jö võ hi tel - szer zõ dést.”

7. §

Az R. 8. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép:

„(1) Mind a ke zes sé gek, mind a vi szont ga ran ci ák ese té ben – ha tör vény vagy e ren de let más ként nem ren del ke zik – a jo - go sult kü lön fel hí vás nél kül kö te les a nap tá ri ne gye dé vet kö - ve tõ hó nap 20. nap tá ri nap já ig elekt ro ni kus úton tá jé koz tat ni a Ma gyar Ál lam kincs tárt a kö te le zet tel fenn ál ló jog vi szo nyá - ból szár ma zó kö ve te lés ada ta i ról és a ke zes ség be vál tás valószínûségére vo nat ko zó szá mí tá sa i ról.”

„(2) Jog sza bá lyi ke zes sé gek ese tén az adat szol gál ta tást jog sza bá lyon kén ti bon tás ban, a kö te le zet tek egye di azo no sí - tá sa nél kül, össze vont ada tok for má já ban kell tel je sí te ni.”

„(3) Kül föl di szék he lyû jo go sult ese tén az adat szol gál - ta tá si kö te le zett sé get – a jo go sult és a kö te le zett kü lön meg ál la po dá sa alap ján, az ál lam ház tar tá sért fe le lõs mi - nisz ter egy ide jû ér te sí té se mel lett – a kö te le zett tel je sí ti.”

(4) Az R. 8. §-a a kö vet ke zõ (4)–(7) be kez dé sek kel egé - szül ki:

„(4) A Ma gyar Fej lesz té si Bank Rész vény tár sa ság ról szóló 2001. évi XX. tör vény (a továb biak ban: MFB tv.) 5. § (1) be kez dé sé nek a) pont ja, to váb bá a Ma gyar Export-Import Bank Rész vény tár sa ság ról szóló 1994. évi XLII. tör vény 6. § (1) be kez dé sé nek b) pont ja sze rint vál -

lalt ál la mi ke zes ség ese té ben az adat szol gál ta tá si kö te le - zett sé get a jo go sult he lyett kü lön meg ál la po dás nél kül az MFB Ma gyar Fej lesz té si Bank Zrt., il let ve a Ma gyar Export-Import Bank Zrt. tel je sí ti.

(5) Leg ké sõbb az elsõ adat szol gál ta tá si kö te le zett ség ha tár ide jét meg elõ zõ 20 nap tá ri na pon be lül a Ma gyar Ál - lam kincs tár tól kér ni kell az adat szol gál ta tó ként tör té nõ nyil ván tar tás ba vé telt. A Ma gyar Ál lam kincs tár 5 mun ka - na pon be lül meg kül di az adat szol gál ta tás tel je sí té sé hez szük sé ges azo no sí tót és az adat szol gál ta tás rész le tes el já - rá si sza bá lya i ról szóló tá jé koz ta tást.

(6) A ki ál lí tá si ga ran ci ák és ki ál lí tá si vi szont ga ran ci ák ada ta i ról az ál lam ház tar tá sért fe le lõs mi nisz ter kü lön fel - hí vás nél kül a nap tá ri ne gye dé vet kö ve tõ hó nap 20. nap tá ri nap já ig elekt ro ni kus úton tá jé koz tat ja a Ma gyar Ál lam - kincs tárt.

(7) A Ma gyar Ál lam kincs tár az (1) be kez dés sze rin ti adat szol gál ta tás ból nyert össze sí tett ada tok ról az adat szol - gál ta tást kö ve tõ 45 nap tá ri na pon be lül ér te sí ti az ál lam - ház tar tá sért fe le lõs mi nisz tert.”

8. §

Az R. 8/B. §-ának (4) be kez dé se az aláb bi ak sze rint mó - do sul:

„(4) Az egye di ál la mi ke zes sé gek és egye di ál la mi ga - ran ci ák be vál tá sá nál az ál la mi adó ha tó ság az adó zás rend - jé rõl szóló 2003. évi XCII. tör vény (a továb biak ban: Art.) sze rint jár el.”

9. §

Az R. 8/C. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) Jog sza bály el té rõ ren del ke zé se hi á nyá ban a jog sza - bá lyi ke zes ség vál la lás ból szár ma zó be vál tás ese tén a jo go - sult a jog sza bály ban meg ha tá ro zott fel té te lek sze rint – az e ren de let 11. szá mú mel lék le té ben sze rep lõ vo nat ko zó igény lõ lap fel hasz ná lá sá val –

a) egy sze rû ke zes ség ese tén a 8/A. § (4) be kez dés ben fog lalt ok ira tok vég re hajt ha tó vá vá lá sát kö ve tõ 180 nap tá - ri na pon be lül;

b) kész fi ze tõ ke zes ség ese té ben a hi tel szer zõ dés le já ra - tát, il let ve – amennyi ben az ko ráb bi – an nak fel mon dá sát kö ve tõ 180 nap tá ri na pon be lül

ér vé nye sít he ti az ál la mi ke zes ség vál la lás ból ere dõ jo ga it az ál la mi adó ha tó ság nál. E ha tár idõk el mu lasz tá sa jog - vesz téssel jár.”

10. §

Az R. 9. §-ának (3) be kez dé se he lyé be az aláb bi ren del - ke zés lép:

(7)

„(3) Amennyi ben az ál la mi ke zes ség vál la lás sal érin tett hi - tel szer zõ dés fel mon dás ra ke rül, vagy a vég le já rat kor a köl - csönt az adós még nem fi zet te tel je sen vissza, a hi tel in té zet az e ren de let 4. szá mú mel lék le te sze rin ti igény lõ lap fel hasz ná - lá sá val – a 8/C. § (2) be kez dés sze rin ti jog vesz tõ ha tár idõn be lül – ér vé nye sít he ti az ál la mi kész fi ze tõ ke zes ség vál la lás - ból ere dõ jo ga it az ál la mi adó ha tó ság nál.”

11. §

Az R. 11. §-ának (2) be kez dé se he lyé be az aláb bi ren - del ke zés lép:

„(2) Az (1) be kez dés ben sze rep lõ ál la mi ke zes sé gek be - vál tá sá nál az ál la mi adó ha tó ság az Art. sze rint jár el. A be - vál tás irán ti ké rel met el uta sít ja, ha a jo go sult el já rá sa a ke - zes ség gel biz to sí tott kö te le zett ség el vál la lá sá nál, va la mint a ke zes ség fenn ál lá sá nak ide je alatt nem fe lelt meg a kü lön jog sza bá lyok ban, va la mint az e ren de let ben meg ha tá ro zott fel té te lek nek.”

12. §

(1) Az R. 15. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(3) Az elõ ze tes be je len tést a kul tú rá ért fe le lõs mi nisz - ter meg vizs gál ja és – ha meg fe lel az Áht. 33/B. §-a (2), (3), (7), il let ve (8) be kez dé sé ben fog lalt fel té te lek nek – nyil - ván tar tás ba vé tel cél já ból leg ké sõbb au gusz tus 15-ig to - váb bít ja az ál lam ház tar tá sért fe le lõs mi nisz ter nek.”

(2) Az R. 15. §-a az aláb bi (5)–(6) be kez dé sek kel egé - szül ki:

„(5) Ki ál lí tá si ga ran cia, il let ve vi szont ga ran cia vál la lá - sá ra in do kolt eset ben elõ ze tes be je len tés hi á nyá ban is le - he tõ ség van, amennyi ben az – te kin tet tel az éves költ ség - ve té si tör vény ben meg ha tá ro zott ke ret vár ha tó ki hasz nált - sá gá ra – nem aka dá lyoz za az elõ ze tesen be je len tett ki ál lí - tá si ga ran ci ák, il let ve vi szont ga ran ci ák vál la lá sát.

(6) Az (5) be kez dés ben meg ha tá ro zott eset ben a ki ál lí tó az igé nyét a kul tú rá ért fe le lõs mi nisz ter nek je len ti be. A be je len - tés re ér te lem sze rû en al kal maz ni kell a (2)–(4) be kez dés ben fog lal ta kat az zal az el té rés sel, hogy a ki ál lí tó nak az elõ ze tes be je len tés el mu lasz tá sát is rész le te sen in do kol nia kell.”

13. §

„(1) A ki ál lí tá si ga ran cia-, il let ve a ki ál lí tá si vi szont ga - ran cia-vál la lás ér de ké ben a ki ál lí tó a ga ran cia igény be vé - te lé nek ter ve zett kez dõ idõ pont ja elõtt leg ké sõbb 25 mun - ka nap pal ké rel met nyújt be a kul tú rá ért fe le lõs mi nisz ter - hez. Amennyi ben az egy ki ál lí tás kap csán be nyúj tott igé - nyek szá ma meg ha lad ja a 15 da ra bot, a be nyúj tá si ha tár idõ – a 16. ké re lem tõl kez dõ dõ en az egy ki ál lí tás hoz kap cso ló - dó összes ké re lem ese té ben – ké rel men ként 1 mun ka nap - pal nõ.”

„(2) A ki ál lí tá si ga ran cia vál la lá sá ra irá nyu ló ké re lem - nek tar tal maz nia kell a kö vet ke zõ ket:

a) az e ren de let 7. szá mú mel lék le te sze rin ti Adat lap kiállítási ga ran cia- vagy ki ál lí tá si vi szont ga ran cia-vál la - lás hoz címû – ki töl tött – adat la pot;

b) a ki ál lí tás ter vét, a ké re lem rész le tes in do ko lá sát, c) az épü let biz ton sá gi do ku men tá ci ót, amely rész le te - sen be mu tat ja a ki ál lí tó ál tal nyúj tott biz ton sá gi fel té te le - ket, kö rül mé nye ket, ide ért ve a ki ál lí tó tér és az épü let kör - nye ze ti adott sá ga it, tech ni kai, biz ton sá gi és biz ton ság fel - ügye le ti jel lem zõ it;

d) a ki ál lí tá si tár gyak biz to sí tá si össze gé rõl ké szült, a ki ál lí tó és a jo go sult ál tal alá írt té te les ki mu ta tást;

e) a ki ál lí tó és a jo go sult ál tal alá írt köl csön be adás ról szóló szer zõ dést, to váb bá ide gen nyel vû szer zõ dés ese tén a szer zõ dés nek a ki ál lí tá si ga ran cia vál la lás fel té te le it érin - tõ ré szei ma gyar nyel vû for dí tá sát, va la mint a köl csön be adó in téz mény ne vé ben alá író sze mély alá írá si jo go sult sá - gát iga zo ló do ku men tu mot, ki vé ve ha az alá írá si jo go sult - ság a szer ve ze ti kép vi se let bõl ered (így kü lö nö sen a fel - ügye le ti szerv alá írá si joga ese tén);

f) a jo go sult ar ról szóló – az e ren de let 10. szá mú mel - lék le té ben sze rep lõ min ta alap ján ki bo csá tott – nyi lat ko za - tát, hogy el fo gad ja a ki ál lí tá si ga ran cia vál la lá sá ra vo nat - ko zó fel té te le ket;

g) min den olyan tényt, ada tot, amely a ga ran cia szem - pont já ból je len tõs, ide ért ve a ha tá lyos biz to sí tás ról, il let ve ga ran ci á ról szóló szer zõ dést is.”

„(3) A ki ál lí tá si vi szont ga ran cia vál la lá sá ra irá nyu ló ké - re lem nek tar tal maz nia kell a kö vet ke zõ ket:

a) a ki ál lí tá si vi szont ga ran cia in do kolt sá gát;

b) a (2) be kez dés a)–c) pont ja sze rin ti do ku men tu mo kat;

c) a ki ál lí tó és a ki ál lí tá si tárggyal ren del kez ni jo go sult ál tal alá írt köl csön be adás ról szóló szer zõ dést;

d) a ki ál lí tó ál tal kö tött biz to sí tá si szer zõ dést, ben ne a ki ál lí tá si tár gyak biz to sí tá si össze gé rõl ké szült té te les ki - mu ta tás sal;

e) a jo go sult ar ról szóló – az e ren de let 10. szá mú mel - lék le té ben sze rep lõ min ta alap ján ki bo csá tott – nyi lat ko za - tát, hogy el fo gad ja a ki ál lí tá si vi szont ga ran cia vál la lá sá ra vo nat ko zó fel té te le ket.”

„(4) Amennyi ben egy ki ál lí tás kap csán több ké rel met nyújt be a ki ál lí tó, a (2) be kez dés b) és c) pont ja i ban fog lalt do ku men tu mo kat csak egy szer kell be nyúj ta ni.”

14. §

Az R. az aláb bi 16/A. §-sal egé szül ki:

„16/A. § (1) A ki ál lí tá si tár gyak biz to sí tá si össze ge nem ha lad hat ja meg a ki ál lí tá si tárgy köl csön be adá sá ról szóló szer zõ dés ben meg ha tá ro zott ér té két, ame lyet a ki ál lí tá si

(8)

ga ran cia-, il let ve vi szont ga ran cia-vál la lás ra irá nyu ló ké re - lem ese té ben a kul tú rá ért fe le lõs mi nisz ter a ké re lem el bí - rá lá sa so rán kö te les vizs gál ni.

(2) A jog sza bá lyi fel té te lek nek meg fe le lõ ké rel met a kul - tú rá ért fe le lõs mi nisz ter – a ga ran cia-, il let ve vi szont ga ran - cia-vál la lás ra vo nat ko zó ja vas la tá val együtt – a (3) be kez dés - ben fog lal tak ra fi gye lem mel to váb bít ja az ál lam ház tar tá sért fe le lõs mi nisz ter nek, aki a ren del ke zés re álló ke ret figye - lembe véte lével dönt a kö te le zett ség vál la lás ról.

(3) A ki ál lí tás ter vét, a ké re lem rész le tes in do ko lá sát, va la mint az épü let biz ton sá gi do ku men tá ci ót nem kell az ál lam ház tar tá sért fe le lõs mi nisz ter nek to váb bí ta ni.

(4) Az ál lam ház tar tá sért fe le lõs mi nisz ter a kö te le zett ség - vál la lá sá ról – a kul tú rá ért fe le lõs mi nisz ter egy ide jû ér te sí té se mel lett – ki ál lí tá si ga ran cia vál la lás ra irá nyu ló ké re lem ese tén e ren de let 8. szá mú mel lék le té ben sze rep lõ min ta, ki ál lí tá si vi szont ga ran cia vál la lá sá ra irá nyu ló ké re lem ese tén e ren de - let 9. szá mú mel lék le té ben sze rep lõ min ta alap ján kö te lez - vényt bo csát ki a jo go sult ré szé re. A ki ál lí tá si ga ran cia és a ki ál lí tá si vi szont ga ran cia a kö te lez vény ki bo csá tá sá val jön lét re, a kö te lez vény ben meg je lölt idõ tar tam ra.

(5) A 16. § (1) be kez dés sze rin ti ha tár idõ el mu lasz tá sa ese tén a kö te lez vény a ki ál lí tá si ga ran cia-, il let ve vi szont - ga ran cia-igény ben meg je lölt kez dõ idõ pont hoz ké pest ké - sõb bi idõ pont ban je löl he ti meg a ga ran cia-, il let ve vi szont - ga ran cia lét re jöt té nek idõ pont ját.”

15. §

Az R. 17. §-ának he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„17. § (1) A ki ál lí tó kö te les a tõle el vár ha tó mér ték ben a kár meg elõ zé sé rõl, il let ve a kár eny hí té sé rõl gon dos kod - ni. Kár ese mény be kö vet ke zé se ese tén a ki ál lí tó ha la dék ta - la nul ér te sí ti a kul tú rá ért fe le lõs mi nisz ter, az ál lam ház tar - tá sért fe le lõs mi nisz tert, va la mint a jo go sul tat. A kul tú rá ért fe le lõs mi nisz ter nek és az ál lam ház tar tá sért fe le lõs mi nisz - ter nek szóló ér te sí tés ma gá ban fog lal ja a ká ro so dást szen - ve dett tár gyak ról szóló tá jé koz ta tást.

(2) A ki ál lí tó kö te les a kár ese mény rõl a szük sé ges fel vi lá - go sí tá so kat meg ad ni, és le he tõ vé ten ni az ér te sí tés és a fel vi - lá go sí tás tar tal má nak a kul tú rá ért fe le lõs mi nisz ter és az ál - lam ház tar tá sért fe le lõs mi nisz ter ál ta li el len õr zé sét.”

16. §

Az R. 18. §-ának (6) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(6) Az ál lam ház tar tá sért fe le lõs mi nisz ter a Ma gyar Ál lam ne vé ben az – az (5) be kez dés sze rin ti – ér te sí tés kéz hez vé te lét kö ve tõ 15 nap tá ri na pon be lül in téz ke dik a kul tú rá ért fe le lõs mi nisz ter jó vá ha gyá sá ban meg ha tá ro - zott össze gû kár té rí tés, il let ve vi szont ga ran cia jo go sult ré - szé re tör té nõ ki fi ze té sé rõl. Ki ál lí tá si vi szont ga ran cia ese - té ben a vi szont ga ran cia ér vé nye sí té sé re ki zá ró lag a ki ál lí - tó ál tal kö tött biz to sí tá si szer zõ dés alap ján tör tént ki fi ze - tést köve tõen ke rül het sor. A ga ran tõr Áht. 33/C. §-a

(4) be kez dé se sze rin ti meg té rí té si igé nye a kár té rí tés ki fi - ze té sét nem érin ti.”

17. §

Az R. 19. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A ki ál lí tá si ga ran cia és a ki ál lí tá si vi szont ga ran cia idõ tar ta má nak le jár tát kö ve tõ 30 nap tá ri na pon be lül a ki - ál lí tó tá jé koz tat ja a kul tú rá ért fe le lõs mi nisz tert, hogy be - kö vet ke zett-e olyan kö rül mény, amely a ga ran cia be vál tá - sá ra okot adott, és ez zel egy ide jû leg a ki ál lí tás ról rész le tes szak mai be szá mo lót nyújt be. A be szá mo ló ban fel kell tün - tet ni azt is, hogy a ki ál lí tá si ga ran cia, il let ve vi szont ga ran - cia hi á nyá ban mi lyen össze gû át la gos biz to sí tá si díj fel me - rü lé sé vel le he tett vol na szá mol ni.”

18. §

„(2) E ren de let 8. §-ának (1)–(5) be kez dé se it, 9. §-ának (3) be kez dé sét, 10. §-át, 11. § (1) be kez dé sét az e ren de let ha tály ba lé pé sét meg elõ zõ en lét re jött ke zes sé gek be vál tá sa ese tén is al kal maz ni kell.”

(2) Az R. 21. §-ának (5) be kez dé se az aláb bi ak sze rint mó do sul:

„(5) Az MFB tv. 5. §-a (1) be kez dé sé nek b) pont ja sze rin ti kor mány ha tá ro zat elõ ké szí té se so rán az e ren de let 2. §-ában, a vo nat ko zó kor mány ha tá ro zat kap csán az e ren de let 3. §-a (1) be kez dé sé ben fog lal ta kat, így kü lö nö sen an nak b), c) és d) pont já ban fog lal ta kat kell al kal maz ni.”

(3) Az R. 21. §-a az aláb bi (6) be kez dés sel egé szül ki:

„(6) A 8. § (4) be kez dé sé ben meg je lölt ál la mi ke zes ség - vál la lá sok ese té ben a 8/C. § (2) be kez dé sé ben, va la mint a 11. § (2) be kez dé sé nek má so dik mon da tá ban fog lal ta kat nem kell al kal maz ni.”

19. §

(1) Az R. 1. mel lék le te he lyé be e ren de let 1. mel lék le te lép.

(2) Az R. 4. mel lék le te he lyé be e ren de let 2. mel lék le te lép.

(3) Az R. 5. mel lék le te e ren de let 3. mel lék le te sze rint mó do sul.

(6) Az R. 8–10. mel lék le te he lyé be e ren de let 6–8. mel - lék le te lép.

(9)

20. §

(1) E ren de let – a (2) be kez dés ben fog lalt ki vé tel lel – a ki hir de té sét kö ve tõ 15. na pon lép ha tály ba.

(2) E ren de let 14. §-ának (1) be kez dé se, va la mint 8. mel lék le te 2009. szep tem ber 1-jén lép ha tály ba.

(3) Az R. 6. §-ának (4) be kez dé se, va la mint 16. § (5) és (6) be kez dé se ha tá lyát vesz ti.

(4) Az 1–9. §, a 20. § (3) és (5) be kez dé se, va la mint az 1–9. szá mú mel lék let 2009. szep tem ber 2-án ha tá lyát vesz ti. E be kez dés 2009. szep tem ber 3-án ha tá lyát vesz ti.

(5) Az R. 4. §-a (2) be kez dé sé nek a) pont já ban „a PM”

szö veg rész he lyé be „az ál lam ház tar tá sért fe le lõs mi nisz - ter” szö veg rész lép, b) és c) pont ja i ban „a PM-hez” szö - veg rész he lyé be „az ál lam ház tar tá sért fe le lõs mi nisz ter - hez” szö veg rész lép; 4/A. §-ának (1) be kez dé sé ben, 7. §-ának (5) be kez dé sé ben és 8/B. §-ának (7) be kez dé sé - ben „a PM” szö veg rész he lyé be „az ál lam ház tar tá sért fe le - lõs mi nisz ter” szö veg rész lép; 15. §-ának (1) be kez dé sé - ben „az Ok ta tá si és Kul tu rá lis Mi nisz té ri um nak (a továb - biak ban: OKM)” szö veg rész he lyé be „a kul tú rá ért fe le lõs mi nisz ter nek” szö veg rész lép; 18. §-ának (2) és (3) be kez - dé sé ben „az OKM-et” szö veg rész he lyé be „a kul tú rá ért fe -

le lõs mi nisz tert” szö veg rész lép; 18. §-ának (4) és (5) be - kez dé sé ben „az OKM” szö veg rész he lyé be „a kul tú rá ért fe le lõs mi nisz ter” szö veg rész lép, az (5) be kez dés ben to - váb bá „a PM-et” szö veg rész he lyé be „az ál lam ház tar tá sért fe le lõs mi nisz tert” szö veg rész lép; 19. §-ának (2) be kez dé - sé ben „az OKM” szö veg rész he lyé be „a kul tú rá ért fe le lõs mi nisz ter” szö veg rész lép, to váb bá „a PM-nek” szö veg - rész he lyé be „az ál lam ház tar tá sért fe le lõs mi nisz ter nek”

szö veg rész lép.

(6) Az R.-nek – az e ren de let 9. §-ával meg ál la pí tott – 8/C. § (2) be kez dé sét az e ren de let hatályba lépését köve - tõen lét re jött ke zes sé gek ese té ben kell al kal maz ni.

(7) Az R.-nek – az e ren de let 13. §-ának (2)–(4) be kez - dé se i vel, il let ve 14. §-ával meg ál la pí tott – 16. §-ának (2)–(4) be kez dé se it, il let ve 16/A. §-át az e ren de let hatályba lépését köve tõen be nyúj tott ki ál lí tá si ga ran cia- és vi szont ga ran cia-ké rel mek ese té ben kell al kal maz ni.

(8) Az R.-nek – az e ren de let 17. §-ával meg ál la pí tott – 1. §-ának (1) be kez dé sét az e ren de let hatályba lépését köve tõen be nyúj tott be szá mo ló ese té ben kell al kal maz ni.

Baj nai Gor don s. k.,

mi nisz ter el nök

1. számú melléklet a 109/2009. (V. 20.) Korm. rendelethez 1. szá mú mel lék let a 110/2006. (V. 5.) Korm. ren de let hez

Adatlap

a Kormánynak az egyedi állami kezesség-, egyedi állami garancia- és egyedi viszontgarancia-vállalásaihoz

1. A kö te le zett ség vál la lás alap já ul szol gá ló jog sza bály meg je lö lé se: ...

...

2. Ke zes ség/ga ran cia/vi szont ga ran cia-vál la lás in do ka¹: ...

...

3. Ke zes ség/ga ran cia/vi szont ga ran cia-vál la lás mér té ke vagy össze ge (Ft és/vagy de vi za nem)¹: ...

...

4. Ke zes ség/ga ran cia/vi szont ga ran cia-vál la lás fel té te lei¹: ...

...

5. A hi tel nyúj tó ki vá lasz tá sá nak mód ja²: ...

...

6. Az ÁKK Zrt. köz re mû kö dé sé nek for má ja: ...

7. Hi tel fel ve võ vagy fi ze tés re kö te le zett meg ne ve zé se: ...

8. Ál la mi ke zes ség tí pu sa: ...

9. A tí pus meg vá lasz tá sá nak in do ka: ...

10. A ke zes ség/ga ran cia/vi szont ga ran cia-vál la lás sal biz to sí tott fi ze té si kö te le zett ség ter ve zett fu tam ide je, vissza fi ze té- sé nek ter ve zett üte me zé se¹: ...

11. A ke zes ség/ga ran cia/vi szont ga ran cia ér vé nye sí té sé nek valószínûsége¹: ...

12. Az al kal ma zott kö zös sé gi ál la mi tá mo ga tá si sza bály (szük ség esetén): ...

...

1 Csak a meg fe le lõ kö te le zett ség vál la lá si tí pust kell sze re pel tet ni!

2 Az egye di vi szont ga ran cia-vál la lás ese tén nem kell ki töl te ni!

(10)

Igénylõlap a lakáscélú állami kezesség beváltásához (állami adóhatóság részére küldendõ)

...

Hi tel in té zet meg ne ve zé se

1. Az adós(ok), adós társ(ak) és ke zes(ek) ada tai

Neve: ...

Szü le té si neve: ...

Any ja szü le té si neve: ...

Lak he lye: ...

Adó azo no sí tó jele: ...

Bank szám la szá ma: ...

2. A köl csön ada tai (a meg kö tött szer zõ dés alap ján)

Szer zõ dés szá ma: ...

Szer zõ dés kel te: ...

A ke zes ség jog sza bá lyi alap ja: ...

A ga ran tált hi tel rész össze ge: ...

A köl csön tel jes össze ge: ...

A ga ran tált hi tel rész ará nya a tel jes köl csö nön be lül: ...

A hi tel cél sze rin ti in gat lan vé te lá ra/épí té si költ sé ge: ...

A hi tel cél sze rin ti la kás in gat lan hi tel biz to sí té ki ér té ke: ...

A hi tel cél sze rin ti la kás in gat lan címe, hely raj zi szá ma: ...

A köl csön le já ra ta: ...

A köl csön le jár ta kor/fel mon dá sa kor vissza nem fi ze tett köl csön és az erre fel szá mí tott ka mat és ke ze lé si költ ség össze ge az egyes ele me ket kü lön fel tün tet ve: ...

A köl csön le jár ta kor/fel mon dá sa kor vissza nem fi ze tett ga ran tált hi tel rész és az erre fel szá mí tott ka mat és ke ze lé si költ ség össze ge az egyes ele me ket kü lön fel tün tet ve: ...

Az igény lõ lap be nyúj tá sa kor fenn ál ló vissza nem fi ze tett ga ran tált hi tel rész és az erre fel szá mí tott ka mat és ke ze lé si költ ség össze ge az egyes ele me ket kü lön fel tün tet ve: ...

A ka mat napi össze ge: ...

(11)

3. Az ál la mi ke zes ség be vál tás ada tai

Az ál la mi ke zes ség be vál tás jo go sult ja: ...

A ke zes ség be vál tás jo go sult já nak pénz for gal mi bank szám la szá ma: ...

Az át uta lan dó ál la mi ke zes ség össze ge (a tõke, a ka mat és a ke ze lé si költ ség, to váb bá azok együt tes össze ge, a napi kamat mér té ke és kez dõ idõ pont ja): ...

A ke zes ség be vál tás in do ka: ...

...

4. Mel lék le tek

Köl csön szer zõ dés és an nak mel lék le tét ké pe zõ do ku men tu mok

Köl csön szer zõ dés-mó do sí tá sok és an nak mel lék le tét ké pe zõ do ku men tu mok A bank nyi lat ko za ta, hogy a köl csönt cél já nak meg fele lõen hasz nál ták-e fel A 3. pont ban fog lalt egyéb ke zes ség vál la lást iga zo ló do ku men tu mok A biz to sí té kok ról szóló szer zõ dé sek és mel lék le te ik

A biz to sí té kok mó do sí tá sá nak in do kai

A biz to sí té kok ból tör tént meg té rü lés té nyét és össze gét iga zo ló do ku men tum, meg té rü lés hi á nyá ban a bank nem le ges nyi lat ko za ta

Óva dé ki szer zõ dés ese tén az óva dé ki szer zõ dés, an nak hi á nyá ban a hi tel in té zet nem le ges nyi lat ko za ta

A köl csön szer zõ dés fel mon dá sát iga zo ló irat és/vagy a köl csön szer zõ dés ben meg ha tá ro zott utol só tör lesz tõ rész let, ille tõ leg egy össze gû fi ze té si kö te le zett ség tel je sí té sé re nyit va álló fi ze té si ha tár idõ ered mény te len le tel tét iga zo ló irat, va la mint az azok kéz be sí té sét iga zo ló irat

A szer zõ dés egy ol da lú fel mon dá sá ra okot adó ma ga tar tás vagy kö rül mény meg szün te té sé re tör té nõ elõ ze tes felszó - lítás

Jog nyi lat ko za tok

A kö te le zett tar to zá sát rész le te sen be mu ta tó ki mu ta tás

A kö te le zett nem tel je sí té sé re, a kö ve te lés tel je sí té sé re sza bott szer zõ dé si ha tár idõ le jár tá ra vo nat ko zó ada tok A vo nat ko zó tör vény ben sze rep lõ fel té te lek iga zo lá sá nak má so la tai

A hi tel ké pes ség- és fe de zet vizs gá lat do ku men tu mai (be le ért ve a hi tel dön tést és az azt meg ala po zó do ku men tu mo kat is) A fo lyó sí tá si fel té te lek tel je sí té sé nek do ku men tu mai

Kelt: ... év ... hó ... nap

P. H.

...

igény lõ 3. számú melléklet a 109/2009. (V. 20.) Korm. rendelethez

Az R. 5. mel lék le té nek 2. Az ál la mi ke zes ség vál la lás mel lett nyúj tott köl csön ada tai a meg kö tött szer zõ dés(ek) alap ján el ne ve zé sû pont ja az aláb bi szö veg résszel egé szül ki:

„A ke zes ség jog sza bá lyi alap ja:”

Az R. 5. mel lék le té nek 5. Mel lék let ként csa to lan dók el ne ve zé sû pont ja az aláb bi szö veg résszel egé szül ki:

„A hi tel ké pes ség- és fe de zet vizs gá lat do ku men tu mai (be le ért ve a hi tel dön tést és az azt meg ala po zó do ku men tu mo kat is) A fo lyó sí tá si fel té te lek tel je sí té sé nek do ku men tu mai

A bank ál tal éven ként be kért, a hi tel szer zõ dés ben rög zí tett ira tok”

(12)

4. számú melléklet a 109/2009. (V. 20.) Korm. rendelethez Az R. 6. mel lék le té nek címe he lyé be az aláb bi ren del ke zés lép:

„Igény lõ lap a fagy kárt és aszály kárt szen ve dett me zõ gaz da sá gi ter me lõk kár eny hí té sét szol gá ló kor mány za ti in téz ke dé - sek rõl szóló 1072/2003. (VII. 18.) Korm. ha tá ro zat, a 2003. év ben fagy kárt és aszály kárt szen ve dett me zõ gaz da sá gi ter - me lõk kár eny hí té sét szol gá ló kor mány za ti in téz ke dé sek egyes fel té te le i nek meg ál la pí tá sá ról szóló 1039/2006. (IV. 7.) Korm. ha tá ro zat, va la mint a Haj dú-Bét Rt. és a Par ma lat Hun gá ria Rt. fi ze tés kép te len sé ge miatt ki ala kult vál sá gos hely - zet ke ze lé sét cél zó ked vez mé nyes hi tel konst ruk ció be ve ze té sé rõl szóló 1041/2004. (IV. 29.) Korm. ha tá ro zat alap ján vál lalt ál la mi ke zes ség be vál tá sá hoz”

„A hi tel ké pes ség- és fe de zet vizs gá lat do ku men tu mai (be le ért ve a hi tel dön tést és az azt meg ala po zó do ku men tu mo kat is) A fo lyó sí tá si fel té te lek tel je sí té sé nek do ku men tu mai

A bank ál tal éven ként be kért, a hi tel szer zõ dés ben rög zí tett ira tok”

5. számú melléklet a 109/2009. (V. 20.) Korm. rendelethez Az R. 7. mel lék le té nek címe az aláb bi ak sze rint mó do sul:

„ADATLAP

ki ál lí tá si ga ran cia- vagy ki ál lí tá si vi szont ga ran cia-vál la lás hoz”

Az R. 7. mel lék le té nek 2., 4., 6. és 8. pont ja az aláb bi szö veg résszel egé szül ki:

„(ma gya rul és an go lul)”

KÖTELEZVÉNY

a ... Múzeumban ...-tól ...-ig tartó ... címû kiállításhoz kapcsolódó kiállítási garancia vállalásának feltételeirõl

1. A Ma gyar Ál lam ne vé ben el já ró ál lam ház tar tá sért fe le lõs mi nisz ter (a továb biak ban: Ga ran tõr) az ál lam ház tar tás ról szóló 1992. évi XXXVIII. tör vény 33/B. § (1) és (4) be kez dé se alap ján ... [a köl csön be adás ról szóló szer zõ dés - ben meg ha tá ro zott de vi za nem ben meg je löl ve] összeg ha tá rig ki ál lí tá si ga ran ci át vál lal a ... c. ki ál lí tás nak a ... Mú ze um ban ... [ki ál lí tás kez dõ idõ pont ja] és ... [ki ál lí tás záró idõ pont ja] kö zött tör té nõ be mu ta tá sá - hoz, a ... [köl csön adó neve és címe] és a ... [köl csön ve võ neve és címe] (a továb biak ban: Ki ál lí tó) kö zött lét - re jött köl csön be adás ról szóló szer zõ dés ben fog lal tak nak meg fele lõen a ki ál lí tás ra köl csön zött mû tárgy(ak)ban eset le ge sen be kö vet ke zett ká rok meg té rí té sé re.

A ga ran cia jo go sult ja a ... [jo go sult neve és címe] (a továb biak ban: Jo go sult).

2. A Ga ran tõr fe le lõs sé ge – ... [kez dõ idõ pont meg je lö lé se] és ... [záró idõ pont meg je lö lé se] kö zött áll fenn, és – a ki ál lí tá si tárgy(ak)nak a Jo go sult tól tör té nõ át vé te lé vel kez dõ dik, s ak kor vég zõ dik, ami kor a ki ál lí tá si tárgy(ak)at a Jo go sult át ve szi ... [hely meg ne ve zé se], vagy az ál ta la meg je lölt más hely szí nen.

Nem ter jed ki a ga ran cia vál la lás arra az idõ szak ra és összeg re, amely re vo nat ko zó an a Ki ál lí tó vagy a ki ál lí tá si tárggyal ren del kez ni jo go sult biz to sí tás sal vagy ér vé nyes ga ran ci á val ren del ke zik.

3. A ga ran cia vál la lás ki ter jed va la mennyi kár ese mény re (így kü lö nö sen föld ren gés, ár víz, tûz vész, szál lí tás ide je alatt be kö vet ke zõ há bo rús cse lek mé nyek, ter ro riz mus, sztrájk, lo pás, el ve szés), ki vé ve azo kat a ká ro kat, ame lyek

a) a Jo go sult vagy an nak al kal ma zott jai, il let ve meg bí zott jai szán dé kos vagy gon dat lan ma ga tar tá sa, b) a ki ál lí tá si tárgy tu laj don sá ga i ból fa ka dó ter mé sze tes amor ti zá ció,

c) a Jo go sult jó vá ha gyá sá val tör té nõ res ta u rá lás ered mé nye kép pen ke let kez tek.

4. Kár ese mény be kö vet ke zé se ese tén a Ki ál lí tó nak azon nal ér te sí te nie kell a Ga ran tõrt, a kul tú rá ért fe le lõs mi nisz tert és a Jo go sul tat. Az ér te sí tés ma gá ban fog lal ja a ká ro so dást szen ve dett mû tárgy(ak)ról szóló tá jé koz ta tást.

A Ki ál lí tó kö te les a szük sé ges fel vi lá go sí tá so kat meg ad ni, és le he tõ vé ten ni az ér te sí tés és a tá jé koz ta tás tar tal má nak a kul tú rá ért fe le lõs mi nisz ter és a Ga ran tõr ál ta li el len õr zé sét.

(13)

5. A ki ál lí tá si tárgy(ak) el ve szé se vagy meg sem mi sü lé se ese tén a kár té rí tés össze ge a ki ál lí tá si tárgy(ak)nak az 1. pont sze rin ti biz to sí tá si össze gé vel egye zik meg.

Rész le ges kár ese tén a kár té rí tés alap ja a Ki ál lí tó és a Jo go sult meg ál la po dá sa a hely re ál lí tás (res ta u rá lás) költ sé ge i - ben. Amennyi ben a ki ál lí tá si tárgy(ak) ma ra dék ta la nul nem ál lít ha tó(k) hely re, a Ki ál lí tó és a Jo go sult meg ál la pod - nak az ér ték csök ke nés mér té ké ben is. A hely re ál lí tás költ sé ge az eset le ges ér ték csök ke nés mér té ké vel együt te sen sem ha lad hat ja meg a ki ál lí tá si tárgy(ak) biz to sí tá si össze gét. A meg ál la po dás ról a kul tú rá ért fe le lõs mi nisz tert ha la - dék ta la nul ér te sí te ni kell.

A kul tú rá ért fe le lõs mi nisz ter a kár té rí tés össze gé nek meg ál la pí tá sa és a ga ran cia tel je sí té se ér de ké ben fel hív hat ja a Ki ál lí tót és a Jo go sul tat füg get len, nem zet kö zi leg el is mert szak ér tõ(k) igény be vé te lé re.

6. Az 5. pont sze rint meg ál la pí tott kár té rí tés össze gé rõl – a ki fi ze tés re vo nat ko zó jó vá ha gyás sal együtt – a kul tú rá ért fe le lõs mi nisz ter ér te sí ti a Ga ran tõrt.

A Ga ran tõr az ér te sí tés kéz hez vé te lét kö ve tõ 15 nap tá ri na pon be lül in téz ke dik a kár té rí tés Jo go sult ré szé re tör té nõ ki fi ze té sé rõl.

7. Kár té rí té si igény fel me rü lé se ese tén a Ga ran tõr ál tal a kár oko zó val szem ben ér vé nye sít he tõ meg té rí té si igény nem érin ti a kár té rí tés ki fi ze té sét.

8. A ki ál lí tá si tár gyak el ve szé se ese tén, an nak/azok fel le lé se kor a Jo go sult a mû tárgy(ak) kéz hez vé te lét köve tõen kö te - les a kár té rí tést ha la dék ta la nul vissza fi zet ni.

9. A köl csön be adás ról szóló szer zõ dés a Ga ran tõr és a kul tú rá ért fe le lõs mi nisz ter együt tes jó vá ha gyá sa nél kül nem mó do sít ha tó.

10. Je len kö te lez vény ha tály ba lé pé sé nek fel té te le a Jo go sult írás ban tett el fo ga dó nyi lat ko za ta, amely ben a ki ál lí tá si ga - ran cia fel té te le it ma gá ra néz ve kö te le zõ nek is me ri el.

11. A köl csön be adás ról szóló szer zõ dés(ek), a ki ál lí tá si tárgy(ak) meg ne ve zé sét, biz to sí tá si össze gét tar tal ma zó ta nú - sít vány, va la mint a 10. pont ban fog lalt el fo ga dó nyi lat ko zat a je len kö te lez vény el vá laszt ha tat lan ré szét ké pe zi.

12. A kö te lez vény 4-4 ere de ti pél dány ban ké szült ma gyar és an gol nyel ven, mely bõl a Jo go sult, a Ki ál lí tó és a kul tú rá ért fe le lõs mi nisz ter 1-1 pél dányt kap nak, 1 pél dány pe dig a Ga ran tõr nél ma rad.

Bu da pest, [dá tum]

...

Ga ran tõr 7. számú melléklet a 109/2009. (V. 20.) Korm. rendelethez

9. szá mú mel lék let a 110/2006. (V. 5.) Korm. ren de let hez

KÖTELEZVÉNY

a ... Múzeumban ....-tól ....-ig tartó ... címû kiállításhoz kapcsolódó kiállítási viszontgarancia vállalásának feltételeirõl

1. A Ma gyar Ál lam ne vé ben el já ró ál lam ház tar tá sért fe le lõs mi nisz ter (a továb biak ban: Ga ran tõr) az ál lam ház tar tás ról szóló 1992. évi XXXVIII. tör vény 33/B. § (7) és (8) be kez dé se alap ján ... [a biz to sí tá si szer zõ dés ben meg ha tá ro - zott de vi za nem ben meg je löl ve] összeg ha tá rig ki ál lí tá si vi szont ga ran ci át vál lal a ... c. ki ál lí tás nak a ... Mú ze um ban ... [ki ál lí tás kez dõ idõ pont ja] és ... [ki ál lí tás záró idõ pont ja] kö zött tör té nõ be mu ta tá sá - hoz, a ... [biz to sí tó neve és címe] és a ... [biz to sí tott neve és címe] (a továb biak ban: Ki ál lí tó) kö zött lét re jött biz to sí tá si szer zõ dés alap ján a ki ál lí tás ra a ... [köl csön adó neve és címe]-tól (a továb biak ban: Köl csön adó) köl - csön zött mû tárgy(ak)ban eset le ge sen be kö vet ke zett ká rok miatt a biz to sí tó ál tal ki fi ze tett összeg meg té rí té sé re.

A ga ran cia jo go sult ja a ... [biz to sí tó neve és címe] (a továb biak ban: Jo go sult).

2. A Ga ran tõr fe le lõs sé ge ... [kez dõ idõ pont meg je lö lé se] és ... [záró idõ pont meg je lö lé se] kö zött áll fenn.

3. A ga ran cia vál la lás ki ter jed va la mennyi, az 1. pont sze rin ti biz to sí tá si szer zõ dés ben sze rep lõ kár ese mény re, ki vé ve azo kat a ká ro kat, ame lyek

a) a Köl csön adó vagy an nak al kal ma zott jai, il let ve meg bí zott jai szán dé kos vagy gon dat lan ma ga tar tá sa, b) a ki ál lí tá si tárgy tu laj don sá ga i ból fa ka dó ter mé sze tes amor ti zá ció,

c) a Köl csön adó jó vá ha gyá sá val tör té nõ res ta u rá lás ered mé nye kép pen ke let kez tek.

(14)

4. Kár ese mény be kö vet ke zé se ese tén a Ki ál lí tó nak azon nal ér te sí te nie kell a Ga ran tõrt, a kul tú rá ért fe le lõs mi nisz tert és a Jo go sul tat. Az ér te sí tés ma gá ban fog lal ja a ká ro so dást szen ve dett mû tárgy(ak)ról szóló tá jé koz ta tást.

A Ki ál lí tó kö te les a szük sé ges fel vi lá go sí tá so kat meg ad ni, és le he tõ vé ten ni az ér te sí tés és a tá jé koz ta tás tar tal má nak a kul tú rá ért fe le lõs mi nisz ter és a Ga ran tõr ál ta li el len õr zé sét.

5. A ki ál lí tá si tárgy(ak) el ve szé se vagy meg sem mi sü lé se ese tén a vi szont ga ran cia ér vé nye sí tés össze ge a ki ál lí tá si tárgy(ak)nak az 1. pont sze rin ti biz to sí tá si össze gé vel egye zik meg.

Ki ál lí tá si vi szont ga ran cia ese té ben rész le ges kár ese tén a vi szont ga ran cia ér vé nye sí tés alap ja a Jo go sult ál tal a biz - to sí tá si szer zõ dés ben fog lal tak nak meg fele lõen ki fi ze tett összeg. A vi szont ga ran cia össze ge nem ha lad hat ja meg a biz to sí tá si össze get. A ki fi ze tés rõl a kul tú rá ért fe le lõs mi nisz tert ha la dék ta la nul ér te sí te ni kell.

A kul tú rá ért fe le lõs mi nisz ter a vi szont ga ran cia ér vé nye sí tés össze gé nek meg ál la pí tá sa és a vi szont ga ran cia tel je sí - té se ér de ké ben fel hív hat ja a Ki ál lí tót és a Jo go sul tat füg get len, nem zet kö zi leg el is mert szak ér tõ(k) igény be vé te lé re.

6. Az 5. pont sze rint meg ál la pí tott vi szont ga ran cia össze gé rõl – a ki fi ze tés re vo nat ko zó jó vá ha gyás sal együtt – a kul tú - rá ért fe le lõs mi nisz ter ér te sí ti a Ga ran tõrt.

A Ga ran tõr az ér te sí tés kéz hez vé te lét kö ve tõ 15 nap tá ri na pon be lül in téz ke dik a vi szont ga ran ci á nak a Jo go sult ré - szé re tör té nõ ki fi ze té sé rõl. A vi szont ga ran cia ér vé nye sí té sé re ki zá ró lag az 1. pont sze rin ti biz to sí tá si szer zõ dés alap ján tör tént ki fi ze tést köve tõen ke rül het sor.

7. Kár té rí té si igény fel me rü lé se ese tén a Ga ran tõr ál tal a kár oko zó val szem ben ér vé nye sít he tõ meg té rí té si igény nem érin ti a vi szont ga ran cia ki fi ze té sét.

8. A ki ál lí tá si tár gyak el ve szé se ese tén, an nak/azok fel le lé se kor a Jo go sult a mû tárgy(ak) kéz hez vé te lét köve tõen kö te - les a vi szont ga ran ci át ha la dék ta la nul vissza fi zet ni.

9. A biz to sí tá si szer zõ dés a Ga ran tõr és a kul tú rá ért fe le lõs mi nisz ter együt tes jó vá ha gyá sa nél kül nem mó do sít ha tó.

10. Je len kö te lez vény ha tály ba lé pé sé nek fel té te le a Jo go sult írás ban tett el fo ga dó nyi lat ko za ta, amely ben a ki ál lí tá si vi - szont ga ran cia fel té te le it ma gá ra néz ve kö te le zõ nek is me ri el.

11. A biz to sí tá si szer zõ dés(ek), a köl csön be adás ról szóló szer zõ dés(ek), a ki ál lí tá si tárgy(ak) meg ne ve zé sét, biz to sí tá si össze gét tar tal ma zó ta nú sít vány, va la mint a 10. pont ban fog lalt el fo ga dó nyi lat ko zat a je len kö te lez vény el vá laszt - ha tat lan ré szét ké pe zi.

12. A kö te lez vény 4-4 ere de ti pél dány ban ké szült ma gyar és an gol nyel ven, mely bõl a Jo go sult, a Ki ál lí tó és a kul tú rá ért fe le lõs mi nisz ter 1-1 pél dányt kap nak, 1 pél dány pe dig a Ga ran tõr nél ma rad.

Bu da pest, [dá tum]

...

Ga ran tõr

Nyilatkozat

A) Ki ál lí tá si ga ran cia ese tén al kal ma zan dó Köl csön be adó (in téz mény) meg ne ve zé se és címe:

A köl csön be adó ne vé ben alá írás ra jo go sult meg ne ve zé se:

Az alá írá si jo go sult ság jog alap já nak meg je lö lé se:

Köl csön be vevõ in téz mény (ki ál lí tó) meg ne ve zé se és címe:

A ki ál lí tás címe:

A ki ál lí tás he lye és ide je:

A ki ál lí tá si tár gyak biz to sí tá si össze ge:

(15)

Alá írá som mal ezú ton ki je len tem, hogy meg ér tet tem és el fo ga dom a Ma gyar Köz tár sa ság nak a kö te lez vény ben, il let ve az ál lam ház tar tás ról szóló 1992. évi XXXVIII. tör vény 33/B. és 33/C. §-ai ban, va la mint az ál lam ál tal vál lalt ke zes ség elõ ké szí té sé nek és a ke zes ség be vál tá sá nak el já rá si rend jé rõl szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. ren de let 15–19. §-ai ban fog - lalt fel té te lek sze rin ti ki ál lí tá si ga ran ci á ját, mely a fen ti ki ál lí tás ra köl csön be adott, a köl csön be adó és a ki ál lí tó meg ál la - po dá sá ban fog lalt ki ál lí tá si tár gyak ra a [ga ran cia idõ tar ta ma] kö zöt ti idõ szak ra vo nat ko zik.

A [ki ál lí tó] és a [a köl csön be adó in téz mény] kö zött lét re jött, a ki ál lí tá si tár gyak köl csön be adá sá ról szóló szer zõ dés és je len nyi lat ko zat tar tal ma kö zöt ti el té rés ese tén a nyi lat ko zat ren del ke zé sei irány adók.

[dá tum]

[a köl csön be adó alá írá sa és pe csét je]

A [a köl csön be adó in téz mény] fen ti nyi lat ko za tá ban fog lal ta kat tu do má sul ve szem.

[dá tum]

[a ki ál lí tó alá írá sa és pe csét je]

B) Ki ál lí tá si vi szont ga ran cia ese tén al kal ma zan dó Biz to sí tó tár sa ság meg ne ve zé se és címe:

A biz to sí tó tár sa ság ne vé ben alá írás ra jo go sult meg ne ve zé se:

Az alá írá si jo go sult ság jog alap já nak meg je lö lé se:

Köl csön be vevõ in téz mény (ki ál lí tó) meg ne ve zé se és címe:

A ki ál lí tás címe:

A ki ál lí tás he lye és ide je:

A ki ál lí tá si tár gyak biz to sí tá si össze ge:

Alá írá som mal ezú ton ki je len tem, hogy meg ér tet tem és el fo ga dom a Ma gyar Köz tár sa ság nak a kö te lez vény ben, il let ve az ál lam ház tar tás ról szóló 1992. évi XXXVIII. tör vény 33/B. és 33/C. §-ai ban, va la mint az ál lam ál tal vál lalt ke zes ség elõ ké szí té sé nek és a ke zes ség be vál tá sá nak el já rá si rend jé rõl szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. ren de let 15–19. §-ai ban fog - lalt fel té te lek sze rin ti ki ál lí tá si vi szont ga ran ci á ját, mely a fen ti ki ál lí tás ra köl csön be adott, a biz to sí tó tár sa ság és a ki ál lí - tó meg ál la po dá sá ban fog lalt ki ál lí tá si tár gyak ra a [ga ran cia idõ tar ta ma] kö zöt ti idõ szak ra vo nat ko zik.

A [ki ál lí tó] és a [biz to sí tó] kö zött lét re jött biz to sí tá si szer zõ dés és je len nyi lat ko zat tar tal ma kö zöt ti el té rés ese tén a nyi - lat ko zat ren del ke zé sei irány adók.

[dá tum]

[biz to sí tó tár sa ság alá írá sa és pe csét je]

A [biz to sí tó] fen ti nyi lat ko za tá ban fog lal ta kat tu do má sul ve szem.

[dá tum]

[a ki ál lí tó alá írá sa és pe csét je]

9. számú melléklet a 109/2009. (V. 20.) Korm. rendelethez

„A hi tel ké pes ség- és fe de zet vizs gá lat do ku men tu mai (be le ért ve a hi tel dön tést és az azt meg ala po zó do ku men tu mo kat is) A fo lyó sí tá si fel té te lek tel je sí té sé nek do ku men tu mai”