STATISZTIKAI HÍRADÓ
SZEMÉLYI HÍREK
Megbízás. Dr. Mellár Tamás, a Központi Sta- tisztikai Hivatal elnöke Fehér Péternét 2002. április 1-jei hatállyal megbízta a KSH Tolna Megyei Igaz- gatóság igazgatói feladatainak ellátásával.
*
Dr. Soós Lőrinc, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese 2002. április 1-jei hatállyal megbízta Fehérné Brandisz Katalint, a KSH Győr-Moson- Sopron Megyei Igazgatóság igazgatóhelyettesi teendőinek ellátásával.
Kőrösi József-díj adományozása. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke a területi szervek meg- alakulásának 50. évfordulója alkalmából a Hivatal területi szervei munkájának szervezésében és irányí- tásában, feladataik végrehajtásában, illetve a területi statisztika fejlesztésében több évtizeden át kiemel- kedően eredményes munkássága elismeréséül:
Barabás Miklósnak, a Területi főosztály ny. főosz- tályvezetőjének, Barabás Ivánnénak, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság igazgatóhelyet- tesének, Berta Györgynének, a Veszprém Megyei Igazgatóság osztályvezetőjének, Bezerédj Bélánénak, a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság ny. osztályvezetőjének, Füzesi Antalnak, a Fejér Megyei Igazgatóság ny. igazgatójának, Hadházi Gyulának, a Fővárosi Igazgatóság ny. igazgatójának, Hegedűs Lajosnak, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság szakfőtanácsosának, Jessze Károlynak, a Nógrád Megyei Igazgatóság ny. igazgatójának, dr.
Miklós Endrének, a Heves Megyei Igazgatóság ny.
igazgatójának, Raskó Józsefnak, a Területi főosztály ny. főosztályvezető-helyettesének, Szabó Gyulának, a Baranya Megyei Igazgatóság ny. osztályvezetőjé- nek, Szalánczy Imrének, a Győr-Moson-Sopron
Megyei Igazgatóság ny. igazgatóhelyettesének, Takács Sándornak, a Hajdú-Bihar Megyei Igazgató- ság ny. igazgatójának, Tóth Károlynak, a Békés Megyei Igazgatóság ny. igazgatóhelyettesének, Varga Jánosnak, a Vas Megyei Igazgatóság ny.
igazgatójának Kőrösi József-díjat adományozott.
Elnöki dicséret. Dr. Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a KSH területi szervei munkájának szervezésében és irányításában, feladata- ik végrehajtásában több évtizeden át kiemelkedően eredményes munkája elismeréséül: Angyal Bélánét, a Tolna Megyei Igazgatóság főmunkatársát, Balázsi Nándornét, a Baranya Megyei Igazgatóság főmunka- társát, Bársony Sándort, a Heves Megyei Igazgatóság főmunkatársát, dr. Bod Lajosnét, a Somogy Megyei Igazgatóság vezető főtanácsosát, Bujdosó Antalnét, a Békés Megyei Igazgatóság főmunkatársát, Dálnoky Pálnét, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgató- ság főmunkatársát, Fedorcsák Jánosnét, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóság főmunkatársát, Novák Istvánnét, a Budapesti és Pest Megyei Igazga- tóság főmunkatársát, Papp Istvánnét, a Zala Megyei Igazgatóság főmunkatársát, Perger Imrénét, a Veszp- rém Megyei Igazgatóság főmunkatársát, Pónyai Sándornét, a Csongrád Megyei Igazgatóság főmun- katársát, Reszler Györgynét, a Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság igazgatóhelyettesét, Rostási Szabó Imrénét, a Fejér Megyei Igazgatóság főmunkatársát, Sosztek Józsefnét, a Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóság főmunkatársát, Szekeres Istvánnét, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság főmun- katársát, Szikes Szilviát, a Nógrád Megyei Igazgató- ság főmunkatársát, Tóth Máriát, a Budapest és Pest Megyei Igazgatóság főmunkatársát elnöki dicséret- ben részesítette.
STATISZTIKAI HÍRADÓ 605
SZERVEZETI HÍREK – KÖZLEMÉNYEK
Sajtótájékoztató. Bagó Eszter, a Központi Sta- tisztikai Hivatal elnökhelyettese 2002. április 29-én tartott sajtótájékoztatóján a közelmúltban megjelent 2000. évi régiós GDP-adatokat tartalmazó kiadvány alapján foglalkozott a magyarországi területi különb- ségekkel. Az adatok szerint a bruttó hazai termék alapján 2000-ben az első három helyen továbbra is Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl és Közép- Dunántúl áll, ahol az egy főre jutó GDP jelentősen meghaladta az országos átlagot. Az elnökhelyettes rámutatott, hogy a gyors gazdasági növekedés nem csökkentette a regionális különbségeket.
EUROSTAT-értekezlet. A Management Group on Statistical Co-operation (MGSC), a PHARE többoldalú statisztikai együttműködési program koordinálására létrehozott csoport 2002. március 14.
és 15. között Luxembourgban tartotta negyedik értekezletét. Az üléseken jelen voltak az EUROSTAT képviselőin kívül az EU-tagországok (Belgium, Írország, Luxembourg és Hollandia kivételével), valamint a jelölt országok küldöttei és számos nemzetközi szervezet delegációja.
Az értekezlet napirendjén a csatlakozásra való felkészülés különböző szempontjai szerepeltek. Az EU Bővítési Főigazgatóságának képviselője elisme- réssel szólt a jelölt országok statisztikai hivatalainak vezetői részére Budapesten rendezett, az európai statisztikai rendszer kialakításával foglalkozó érte- kezletről, valamint az ott elhangzottakat összefogla- ló magyar anyagról. A nemzeti PHARE- programokat ismertető és értékelő napirendi pontnál elhangzott az a megállapítás, hogy csak két ország – Magyarország és Szlovénia – felel meg teljes mér- tékben a követelményeknek a statisztikai tevékeny- ség területén.
Az értekezlet résztvevői a továbbiakban a PHARE támogatási programokkal foglalkoztak, majd ismertették a PHARE Statistics 2002. c. új pénzelszámolási projektet.
A Központi Statisztikai Hivatalt Bálint Csabáné főosztályvezető és Pál Sándorné főosztályvezető- helyettes képviselte az értekezleten.
Francia-magyar együttműködés. 2002. március 9. és március 17. között az Állami Statisztikai és Gazdaságkutató Intézet (Institut National de Statistique et des Études Économiques – INSEE) meghívására magyar küldöttség látogatott Párizsba és Tolouse-ba, ahol az adatfelvételekkel kapcsolatos francia gyakorla- tot tanulmányozták. A magyar szakértők megbeszélé- seinek napirendjén a következő témák szerepeltek: a
lakossági összeírások koordinálása az INSEE-ben; az összeírók központi szervezése, irányítása; a nem papíralapú (note-book) adatfelvételek megszervezése;
az adatgyűjtések minőségbiztosítási terve; a háztartásiköltségvetés-felvétel franciaországi gyakorla- ta; az összeírói munka nehézségeinek módszertani vizsgálata; a regionális igazgatóság felépítése, műkö- dése; a lakossági és árösszeírások részlegének szerve- zeti felépítése és helye a regionális igazgatóságon belül; az összeírói hálózat felépítése; az adatfelvételek megszervezése és lebonyolítása a regionális igazgató- ságokon; a nemzeti adatgyűjtési programok és a regio- nális adatfelvételek összehangolása; a regionális igazgatóságok kiadványai és információszolgálata; az összeírók képzési programja; az adatfelvételek minő- ségbiztosításának regionális feladatai.
A magyar küldöttség tagjai Dobossy Imre, a KSH osztályvezetője és Orbánné Virágh Eszter, a KSH osztályvezetője voltak.
ISI-tagság. A Nemzetközi Statisztikai Intézet (International Statistical Institute – ISI) a 2001. évi választások második fordulójában rendes tagjává választotta dr. Hunyadi Lászlót, a Budapesti Közgaz- daságtudományi és Államigazgatási Egyetem egyete- mi tanárát, a Statisztikai Szemle főszerkesztőjét.
Káldor-díj. A 2002. március 20-án a Gazda- ságpolitika napja címmel rendezett nemzetközi konferencia keretében Káldor-díjjal tüntették ki dr.
Belyó Pált, az ECOSTAT igazgatóját. A díjat olyan magyar közgazdászok munkásságának elismerésére alapították, akik a hazai gazdaságpolitika elmélete és gyakorlata terén jelentőset alkottak.
Halálozás. 2002. április 14-én elhunyt Gyimesi Kálmán, a Mezőgazdasági Statisztikai főosztály osztályvezetője. Az agrármérnöki diploma megszer- zése után 1970-ben került a Központi Statisztikai Hivatalba, ahol sokféle feladatot kapott, 1972-ben pedig már részt vett az 1972. évi Általános Mező- gazdasági Összeírásban. Eredményesen működött közre a 2001. évi szőlő- és gyümölcsös ültetvények összeírásának előkészítésében. Oktatott több egye- temen és éveken át rovatvezetője volt a Hivatal GÉS c. folyóiratának. Emlékét kegyelettel megőrizzük.
Kis- és középvállalkozások a magyar gazda- ságban. A kiadvány a magyar vállalati struktúrát a vállalatok nagyság szerinti megoszlása alapján vizsgál- ja, középpontba a kis- és középvállalatokat állítva. A vállalati struktúra egyéb jellemzőit ehhez kapcsolódva
STATISZTIKAI HÍRADÓ 606
tárgyalja. A kötet célja, hogy átfogó képet rajzoljon a kis- és középvállalkozások helyéről, szerepéről a magyar gazdaságban, részletesen vizsgálja a vállalatok nagyságtruktúráját gazdasági formák, gazdasági ágak, tulajdonságok és területi megoszlás szerint. Első ízben közöl pontosabb adatokat a kis- és középvállalkozások hozzájárulásáról a foglalkoztatottsághoz és a bruttó hazai termék előállításához. Mindezt nemzetközi összehasonlítások egészítik ki.
(Kis- és középvállalkozások a magyar gazdaságban.
Helyzetkép és nemzetközi összehasonlítás. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2002. 134 old.)
A Családi költségvetés, 2000 című kiadvány a 2000. évi részletes háztartás-statisztikai adatokat tartalmazza. Az összes háztartásról megismerhetők a részletes adatok jövedelmi ötödök, az eltartott gyer- mekek száma és a háztartás taglétszáma, a régiók és a háztartásfő korcsoportja (kiadásaik pedig az ún.
COICOP-csoportosítás) szerint. Külön dolgozták fel a gyermekes, az aktív és a nyugdíjas háztartások adatait jövedelmi ötödök szerint. Mindezeken kívül a kiadvány tartalmazza a lakással kapcsolatos adattár és a főbb háztartástípusok adatait is.
(Családi költségvetés, 2000. Adattár. Központi Statisz- tikai Hivatal. Budapest. 2002, 252 old.)
Az Életmód–időmérleg című sorozat legújabb füzete a házasság (élettársi kapcsolat) és a válás társadalmi meghatározottságainak elemzését tartal- mazza. Célja a párkapcsolatok formálódásában bekövetkezett változások felvázolása. Az elemzések során a Hivatal 1999/2000 életmód–időmérleg vizsgálatának adatállományát, az 1973, 1983, és 1992. évi társadalmimobilitás-felvétel adatbázisát, valamint az Ifjúság 2000 című vizsgálat adatait használta fel a szerző.
(Bukodi Erzsébet: Házassági–élettársi kapcsolat–válás:
társadalmi meghatározottságok. Életmód-Időmérleg.
Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2002. 61 old.) A lakáskultúra és a lakásban eltöltött idő fel- használási módszerei a tárgya az Életmód–
Időmérleg kiadványsorozat legutóbbi megjelent füzetének. A KSH 1999–2000. évi Életmód–
időmérleg felvételének keretében zajlott le a lakás- kultúra-vizsgálat, melyre a negyedik periódusban, azaz 2000 nyarán került sor az 1. almintán, mely az Életmód-időmérleg felvétel teljes mintájának felére, mintegy 5200 háztartásra terjedt ki. Ennek megfele- lően a 15-84 éves népesség körében közel 20 ezer fő időmérlegadatait rögzítették.
A vizsgálat alapcélkitűzése a lakások belső szerkezetének, a lakóhelyiségek funkciók szerinti elkülönítésének, a népesség lakberendezési elképze- léseinek, illetve szokásainak és a lakásban töltött idő jellemzőinek számbavétele volt. A kiadvány e vizsgálat eredményeit mutatja be.
(Lakáskultúra, lakásban töltött idő. Életmód–
időmérleg. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 54 old.) A Szociális Statisztikai Közlemények című so- rozat 3. kötete közel 200 önkormányzat segélyezési gyakorlatát mutatja be a helyi demográfiai társadal- mi és gazdasági jellemzők alapján. Az első rész a települések legfontosabb demográfiai és foglalkozta- tottsági mutatóit, majd főbb bevételi forrását és a szociális ellátásokra fordított kiadásait teszi közzé, a második rész a segélyben részesülő családokból kiindulva mutatja be a segélyezési gyakorlatot; az egyes segélytípusokban, illetve segélykombinációk- ban részesülő háztartások számát és arányát, a segélyezett háztartások egy főre jutó havi átlagos jövedelmét és segélyösszegét, továbbá a segélyezett háztartások létszám szerinti megoszlását.
(Szociális Statisztikai Közlemények 3. Az önkormány- zatok szociális ellátó tevékenységének mutatói 1999-2000.
(Településsoros adattár). Központi Statisztikai Hivatal.
Budapest. 2002. 187 old.)
Ausztria népességi viszonyai a 19. század- ban. A tanulmány és az ezt követő tíz tábla bepil- lantást nyújt a Habsburg Birodalom népességi viszonyaiba a XVIII. század végétől a XX. század elejéig tartó korszakban, az osztrák császár fennha- tósága alatt álló, államjogilag Ausztriához tartozó területeken. Alapul elsősorban az Ausztriában 1829-ben létesített hivatalos statisztikai szolgálat által közzétett adatok és az ezekhez kapcsolódó fontosabb szakirodalmi munkák szolgáltak. A tanulmány írója felvázolja a népességszám válto- zásainak több mint egy évszázados dinamikáját, összekapcsolva a természetes népmozgalom és a vándormozgalom alakulásával az állami területen belüli – országrészek tartományok és más közigaz- gatási egységek, kisebb-nagyobb városok és falvak stb. szerinti – tagolásban. Bemutatja a tanulmány a népesség szerkezetét, etnikai, nyelvi és vallási megoszlás alapján, érintve a műveltségi viszonyok (írástudatlanság) alakulását is. A kiadvány magyar és angol nyelven jelent meg.
(Kápolnai Iván: Ausztria népességi viszonyai a 19.
században. Központi Statisztikai Hivatal Levéltára. Buda- pest, 2002. 150 old. +trkp. + I-III.)
