SZEMLE 65
SZATELLIT KONFERENCIA VARSÓBAN A STATISZTIKAI PUBLIKÁLÁSRÓL
1999. augusztus 23 és 24-én Varsóban, a Nem-zetközi Statisztikai Intézet 52. ülésszakát követően konferenciát szerveztek a statisztikai publikálásról.
Beszámolóm kissé rendhagyó, amennyiben nem tér ki részleteiben a teljes anyagra, hanem az elsősorban a hazai érdeklődésre számot tartó témákat emeli ki. A konferencia egyik legvitatottabb kérdése volt, hogy a közpénzből gyűjtött statisztikai információ a közjavak közé tartozik-e, és szabad-e érte pénzt kérni. A vála- szok abban csaknem egybehangzóan megegyeztek, hogy a statisztikai információ nyilvánossága és hozzá- férhetősége az alapvető adatokat tekintve demokrati- kus alapkövetelmény, de bizonyos adatokért – leg- alábbis a könyvekért, CD-ROM-okért stb. – általában fizetni kell. Több előadó és hozzászóló hangoztatta azt a véleményét, hogy az értéknövelt szolgáltatás, a va- lamely felhasználó igényeire szabott információ min- denképpen abba a körbe tartozik, amiért szabad pénzt kérni. Annak oka, hogy egyes országokban a statiszti- kai hivatalok nyújtanak ilyet, másokban pedig nem, az eltérő törvényi szabályozás és felfogások mellett a különböző lehetőségekben is kereshető. Nyilvánvaló, hogy az értéknövelt szolgáltatásnak ki kell terjednie a felhasználó összes igényére, és ennek útjában áll, ha az adott statisztikai hivatal az adatoknak csak egy ré- szével rendelkezik, mivel országában (például az Egyesült Államokban) az adatok begyűjtése decentra- lizált. Az is nehézség, ha a hivatal ezt a feladatot sta- tisztikusokkal kívánja megoldani. A finn előadó véle- ménye szerint ugyanis általában a szakemberek nem nagyon alkalmasak arra, hogy szolgáltatásokat nyújt- sanak. Nem szakembereknek ugyanakkor nagyon ne- héz különböző szakterületekhez tartozó kérdéseket megválaszolniuk.
Jelen sorok írójának azt a kérdését, hogy mi az álláspontja a különböző kormányzati és nemzetközi intézmények közötti adatátadás pénzbeli megfizeté- séről Sibylle von Oppeln-Bronikowski (Németor- szág) széleskörűen értelmezte, és egy érdekes ja- vaslatot tett: „családi körben” az egyes nemzeti sta- tisztikai hivataloknak szigorúan belső használatra ingyenesen át kellene adniuk egymásnak internetes adatbázisaik jelszavait.
A konferencián felkérésre hozzászóltam Bruce E. Trumbo és John Kavaliunas előadásaihoz. Az előbbi a statisztikai tudományos folyóiratok Inter- neten való megjelenésével,1 az utóbbi az állami sta-
1 Lásd például: Hunyadi László: Statisztikai publikáci- ók tartalmi kérdései és az elektronikus technológia. Statisz- tikai Szemle. 1999. évi 12. sz. 1002–1004. old.
tisztikai szervezetek internetes site-jaival foglalko- zott. Hozzászólásom az ülés elnökének, van den Broeckenek a bevezetőben elmondott szavaihoz kap- csolódott. Ő többek között azt fejtegette, hogy a sta- tisztikának az Interneten való megjelenése annyiban sajátságos más tudományok internetes megjelenésé- hez képest, hogy a felhasználó igényt tarthat arra a lehetőségre, hogy a közöltek alapján saját számítá- sokat végezzen.
A konferencián elhangzottak alapján levonható legfontosabb következtetés, hogy a magyar KSH Interneten való megjelenését egyes vonatkozásokban újra kellene gondolni, néhány más vonatkozásban pedig különösebb töprengés nélkül át kellene alakí- tani.
Át kellene gondolni az Interneten való megjele- nés szervezését. A jelenlegi szervezési mód erősen centralizált, aminek kétségkívül vannak előnyei is, azonban van két hátránya:
– korlátozza a szakstatisztikusokat, nem ösztönzi őket kezdeményezésre és arra, hogy sajátjuknak tekintsék az In- terneten megjelenő információikat, ami kedvezőtlenül hat az információ gazdagságára és minőségére;
– túlzott és az internetes tájékoztatás kiszélesedésével egyre inkább irreálissá váló követelményeket támaszt az ez- zel foglalkozó kis csoporttal szemben.
Az Egyesült Államok Census Bureau-jának eljá- rása ezzel szemben az, hogy minden szakmai terület maga dönthet a saját adatainak Interneten való meg- jelenéséről, maga is teszi azokat föl, azonban a hivatal előír bizonyos kötelező szabványokat és irányelveket, amelyeket be kell tartaniuk. A megoldatlan kérdéseket és új alkalmazásokat egy vezető szakemberekből álló team elé viszik, amelyben képviselve van a számító- központ, a publikáló területek, a téma más szakembe- rei, a tájékoztatási és a marketing terület.
Ugyancsak érdemes eltöprengeni a könyv for- májú és az elektronikus – főleg internetes – tájékoz- tatás arányain. A konferencián elhangzottak szerint számos ország és szervezet csökkentette nyomtatott publikációinak számát és takarékossági okokból bi- zonyos információkat csak elektronikus formában terjeszt. Ugyanakkor különböző okok miatt a nyomtatott kiadványok még hosszú távon sem lesz- nek teljesen helyettesíthetők az elektronikusan ter- jesztett információval. Bár az elektronikus forma általában olcsóbb, mint a nyomtatott kiadvány, kér- dés, hogy esetenként nem arról van-e szó, hogy a nyomtatást átteszik a statisztika termelőitől annak felhasználóihoz.
SZEMLE 66
Néhány változásra minden további nélkül sort kellene keríteni. Minden Interneten megjelenő ol- dalnak legyen kötelező kelléke:
– az adott témában illetékes személy, vagy a kérdések megválaszolására illetékes szervezeti egység neve, telefon- száma, és E-mail címe, lehetőleg hiperhivatkozás (link) formájában (a szakértői névjegyzék jelenleg benne van a Stadatban, de csak külön fájlban);
– ugyancsak hiperhivatkozásoknak kellene vezetniük a témával kapcsolatos fontosabb meta-adatokhoz – fogalmak, számítási módszerek, tájékoztatási naptár stb. – ezek, ha hi- ányosan is, de ugyancsak benne vannak a Stadatban, azon- ban külön fájlokban;
– a KSH emblémája, mivel a felhasználó nemcsak a honlapon keresztül juthat el egy-egy oldalra, hanem kereső- gépek, másutt elhelyezett hiperhivatkozások, könyvjelzők révén is, és hasznos lehet, ha folyamatosan tudatjuk vele, hol jár, ez egyben emlékezteti is a felhasználót hogy az adatok idézése során mire hivatkozzék;
– minden adatot tartalmazó oldal alján ott kellene len- nie annak a dátumnak, amikor az adott oldalt utoljára aktua- lizálták, ez egyben módszer lehet annak elkerülésére, ami ma még előfordulhat, hogy ugyanarra vonatkozóan előzetes és végleges adatot egyaránt tartalmazzon a KSH site-ja.
Változtatni kellene a honlap felépítésén is. A felhasználó nem szereti, ha túlságosan sokáig kell keresgélnie, amíg az őt érdeklő információt megta- lálja. Ahelyett, hogy hosszú és nem nyilvánvaló el- érési utakat járjon be, a legfontosabb témákat, téma- csoportokat a hierarchia csúcsáról, a honlapról köz- vetlenül elérhetővé kell tenni (akár száznál több té- mát is). Ahogy elhangzott, a honlap ne a „kiadvány”
címoldala, inkább tartalomjegyzéke legyen. Ezen túlmenően a honlap ellátható egy az állami statiszti- ka internetes oldalait, vagy esetleg csak a KSH-ét figyelő keresőgéppel is. (Az általános célú kereső- gépek – például Altavista, Lycos – csak nagyon rossz hatásfokkal találják meg a statisztikai hivatali oldalakat.)
Azt hiszem ésszerű az a javaslat is, hogy magán az Interneten hozzuk nyilvánosságra a Stadatban a pénzért adott információk árát, és azt, ki kaphat eb- ből kedvezményt.
Friss Péter
SZATELLIT KONFERENCIA RIGÁBAN A KISTERÜLETI BECSLÉSEKRŐL
A Nemzetközi Statisztikai Intézet (InternationalStatistical Institute – ISI) 52. ülésszakának befejezé- se után a Adatfelvételi technikával foglalkozó Sta- tisztikusok Nemzetközi Szövetsége (International Association for Survey Statisticians – IASS), a Lett Statisztikai Hivatal és a Lett Egyetem közösen ún.
szatellit konferenciát szervezett Rigában 1999. au- gusztus 20-21-én a kisterületi becslésekről. A konfe- rencián 42 országból mintegy nyolcvanan vettek részt, hazánkból Éltető Ödön, a KSH ny. főosztály- vezető-helyettese és Tűű Lászlóné dr., a KSH ny.
osztályvezetője . A konferencia Program Bizottsá- gának elnöke J. Kordos professzor (Lengyelország) volt, a Bizottságban Magyarországot Éltető Ödön képviselte. A két nap meglehetősen zsúfolt prog- ramjában 16 meghívott előadás és 15 egyéni kezde- ményezésű (contributed paper) előadás szerepelt, az utóbbiak a második napon és két párhuzamos ülés keretében.
A megnyitó plenáris ülésen, amelyen Aija Zigure, a Lett Statisztikai Hivatal elnöke elnökölt, Vladimir Makarov, a Lett Köztársaság gazdasági minisztere üdvözölte a konferencia résztvevőit és tartott bevezető előadást.
Az első ülésen, amelyen Dennis Trevin, az Ausztrál Statisztikai Hivatal vezetője elnökölt, D.
Pfeffermann professzor (Izrael) összefoglalta a kiste- rületi becslések terén az utóbbi években elért jelen-
tős eredményeket, majd J. N. K. Rao (Kanada), M.
Gosh (Egyesült Államok) és P. Dick (Kanada) tar- tottak előadást. Már az első ülésen kitűnt, hogy a konferencia előadásai két nagy csoportba sorolhatók:
1. elméleti jellegű tanulmányok, amelyek különböző modellekkel és e modellekből adódó becslések tu- lajdonságaival foglalkoztak, 2. az egyes országok gyakorlatát bemutató előadások. Az első két előadás inkább az első csoportba tartozott, míg P. Dick a Kanadai Statisztikai Hivatal gyakorlatában alkalma- zott kisterületi becslésekről adott ismertetőt. A két csoportba sorolható előadások természetesen nem váltak el élesen abban az értelemben, hogy az elmé- leti jellegű előadásokban is sokszor szerepeltek gya- korlati példák, illetve az elsősorban gyakorlati al- kalmazásokkal foglalkozó tanulmányok esetenként tartalmaztak elméleti kérdéseket is. Többen han- goztatták, hogy a kisterület fogalmát célszerű a föld- rajzi egységeken túl, tágabb értelemben alkalmazni, olyan csoportokat értve ezen a fogalmon, amelyek csak kevés mintaelemmel szerepelnek a mintában ahhoz, hogy megbízható közvetlen becsléseket le- hessen nyerni rájuk vonatkozóan, de elég fontosak ahhoz, hogy a megfigyelt jelenségek vizsgálata e csoportokra is indokolt legyen.
Az első nap délutánján, a harmadik ülés kereté- ben hangzott el a magyar meghívott előadó, Éltető Ödön előadása, amelyben azt mutatta be, hogyan