STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÖ 42!
A felsorolt gazdasági, de főleg az ellátási prob- lémák egyre inkább megkérdőjelezik Észak—Korea politikai rendszerének stabilitását is. A szerző a két koreai állam egyesítésének lehetőségeit elemezve,
arra hívja fel a figyelmet, hogy Dél-Koreára ezzel
kapcsolatosan viszonylag jóval nagyobb terhek nehezednének, mint korábban a Német Szövetségi Köztársaságra Észak— és Dél-Korea között ugyanis sokkal nagyobbak a jövedelmi különbségek, mint Németország keleti, illetve nyugati része között.Ugyanakkor a 22 millió lakosú Észak-Korea a 43 milliós déli állammal szemben lényegesen nagyobb lakossági arányt képviselné, mint amennyit a keleti országrészek jelentenek az egyesült Németországon
belül.
A fokozatos közeledés Dél—Korea részéről na—
gyobb mértékű támogatást, Észak—Korea részéről
pedig határozottabb gazdasági és politikai nyitást követelne meg. Gyors, ,,kínai stílusú" lépések azon-ban aligha várhatók a jelenlegi észak-koreai vezetés-
től, amely az elkerülhetetlen gazdasági liberalizálás érdekében sem kívánja vezető szerepét veszélyez- tetni.A meghirdetett gazdasági reform keretében el—
sősorban Dél-Koreával folytattak tárgyalásokat gaz—
dasági társulások létrehozása érdekében, l992 októ- berében tették közzé a külföldi befektetésekre, a közös vállalkozásokra, illetve a külföldi vállalatokra vonatkozó új törvényeket, amelyek például a dél—
koreai vállalatok számára is lehetővé teszik, hogy Észak—Koreában gazdasági tevékenységet folytassa- nak, A külföldi befektetőket terhelő adókötelezett- ségek összességükben alacsonyabbak a Kínában előírtaknál.
Az észak-koreai szabadkereskedelmi övezetekre vonatkozó törvény rendelkezései — egy Hongkong-
ban 1992 novemberben közreadott ismertetés szerint
— rugalmasabbak és gazdaságilag nagyobb előnyt biztosítanak a külföldi befektetők számára, mint a
hasonló kinai szabályozáok Az eddig engedélye-
zett szabadkereskedelmi zónák azonban viszonylagcsekély kiterjedésüek, emellett gyéren lakott és az
ország központjától távol eső területekre korláto- zódnak. Előnyök viszont, hogy télen jégmentes ki—kötőket tesznek hozzáférhetővé, ami máris élénk érdeklődést keltett főleg dél-koreai és japán gazda-
sági körökben (például a kínai részről korábban
javasolt Tumen folyótorkolatí fejlesztés alternatívá- jaként).Bár a két Korea közötti gazdasági együttműkö—
dés gyors fejlődése 1993 eleje óta megtorpant, re' mélhető, hogy a nukleáris viták rendeződése esetén
a folyamat tovább folytatódik. A beruházók érdek-
lődése eddig főleg a könnyűipari területekre irányult (például textil-, konfekció-, illetve cípőipar, já—tékgyártás), de a mezőgazdaság és a tengeri halászat, a bányakincsek kitermelése, az idegenforgalom és a közlekedés fejlesztése szintén jó lehetőségeket nyújtana az együttműködésre, amelyben Dél—Korea tőkével, Észak—Korea pedig a munkaerő és a termé- szeti erőforrások rendelkezésre bocsátásával venne
részt. Jelenleg azonban még sok bizonytalansági
tényező akadályozza a kapcsolatok bővítését, mintpéldául a politikai helyzet kérdőjelei, a külkereske—
delmi tranzakciók hitelezési korlátai, a befektetett tőke kivonási lehetőségeinek elégtelen garanciái, a bürokratikus rendszer merevsége és az infrastruktúra
fejletlensége. A két-, illetve többoldalú gazdasági
együttműködés következetes fejlesztése azonban reális esélyt nyújthat e jelenlegi akadályok mielőbbi felszámolására.(lsm: Tűű Lászlóné)
TÁRSADALOMSTATISZTIKA
MÚLLER, W.:
EGÉSZSÉGÚGYI KIADÁSOK l992-BEN
(Ausgaben für Gesundheit, l992.) — Wirtschaft und Stutislik. 1994, 10. sz. 823—8304 p.
A cikkben foglalt 1992. évi egészségügyi kiadá- sok alakulásának, összetételének elemzése általában
az egyesített Németország teljes területére vonatko-
zik. A visszatekintésnél azonban — adatok hiánya miatt —— helyenként meg kellett elégedni a régi szövetségi területre vonatkozó információkkal.A tanulmány az egészségügyi kiadásokat első—
sorban a finanszírozott szolgáltatások szerinti össze—
tételben vizsgálja. A lakosság egészségének megőr- zésére és helyreállítására, továbbá a betegségek kö—
vetkezményeinek enyhítésére 1992—ben összesen 429,1 milliárd márkát fordítottak. Ennek az összeg- nek 14 százaléka jutott az új szövetségi államokra és Kelet—Berlinre, 3 százalékponttal több, mint az előző évben.
Az egészségügyi kiadások túlnyomó részét, kö-
zel 60 százalékát közvetlenül a betegek kezelésére
használták fel, ide értve a kórházakban, klinikákon
és egyéb fekvőbetegeket ellátó intézményekben,
valamint az ambulanciákon folytatott gyógyító munkát, továbbá a gyógyszerek, a gyógyászati se- gédeszközök és a fogpótlás költségeit. A második422
legjelentősebb költségtényezőt (27%) a betegség következtében jelentkező anyagi veszteségek enyhí- tését célzó ráfordítások jelentették. Ebbe a körbe sorolhatók a betegek és a rokkantak anyagi életfelté—
teleit biztosító juttatások (táppénz, rokkantsági jára- dék), az anyasági segély, a foglalkozási és társa—
dalmi rehabilitáció költségei. Az egészségügyi kia- dások 7 százalékát a betegségek megelőzésével és a
gondozóhálózat fenntartásával kapcsolatos feladatok
finanszírozására fordították A fennmaradó rész az egészségügyi személyzet (orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek ápolónők stbi) képzésére, tudomá- nyos kutatásokra, továbbá igazgatási és beruházási célokra szolgált.Az egészségügyi szolgáltatásokat különböző anyagi erőforrásokból fedezték. Ezek között a hiva- talos betegbiztosítás volt a legjelentősebb, mely a kiadásoknak közel felét (48 százalékát) viselte. A munkáltatókra hárult az egészségügyi ellátás fenn—
tartásával kapcsolatos tcrhek ló százaléka, A kiadá-
sok további hányada nagyrészt különböző intézmé- nyek és biztosítási formák között oszlott meg. A magánháztartások közvetlenül az egészségügyi szol- gáltatások ellenértékének csak 75 százalékát fizet—ték,
Az előző évhez képest az egészségügyi kiadások l3,2 százalékkal nőttek. E viszonylag jelentős ará- nyú növekedésben szerepet játszott az a körülmény, hogy az új országrészekre lényegesen nagyobb ösz—
szegeket fordítottak, mint l99l-beni (A régi szövet—
ségi terülcten a kiadások csak 9,6 százalékkal halad- ták meg az 1991. évi szintet.) Az egészségügyi szol—
gáltatások fajtái közül a legnagyobb növekedési ráta a betegségmegelóze's és a beteggondozás területén jelentkezett, föleg az ápolási tevékenység drágulása folytán. Az átlagosnál valamivel erőteljesebb emel- kedést lehetett tapasztalni a gyógykezelési költsé—
gek terén is. Ez utóbbiak körén belül a fogorvosi munkák ugrásszerű felértékelődése érdemel figyel—
met. A betegségek következményeinek enyhítését célzó ráfordítások kevéssé módosultak, kivéve a
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
rehabilitációra biztositott összegeket. Az egész—
ségügyi oktatásra és a kutatásokra rendelkezésre álló keretek növekedése szerény mértékű volt,
Az egészségügyi költségek viselői közül vi—
szonylag jelentős arányban növekedtek a kisebb súlyt képviselő szervezetek kiadásai Némileg mér—
sékeltebbnek bizonyult a legfontosabb forrásként szereplő hivatalos társadalombiztosítás révén fede—
zett kiadások emelkedése. A munkaadók hozzájáru-
lása csak minimális mértékben növekedett. A ma—gánháztartások részesedése érdemben nem módo—
sult.
Az egészségügyi ágazat gazdasági jelentőségét kiadásainak a GDP egészéhez viszonyított aránya jellemzi. Ez az arány l992—ben lO,7 százalékot tett ki, ami 07 százalékponttal haladta meg az előző évi szintet. A régi szövetségi területen az egészségügy a GDP-nek némileg kisebb hányadát jelentette, de a
korábbiakban fokozatosan növekvő tendenciát mu—
tatott.
Az egészségügyi kiadások alakulásának hosz- szabb távú —— egeszen l970—ig visszamenő —— vizsgá—
lata a régi szövetségi terület adatai alapján arra vall, hogy a kiadások emelkedése főleg a fogyasztói árak változásával függ össze. Megállapítható azonban, hogy az egészségügyi ellátás reálértéke is jelentősen emelkedett. E több mint két évtizedes időszakra visszatekintve, számottevő differenciák észlelhetők
az egészségügyi kiadások és egyes gazdasági muta-
tók növekedésének mértéke között. 1970—1992 kö- zött ugyanis az egészségügyi kiadások 430, a GDP 314, a bruttó bérek pedig 300 százalékkal emelked- tek. Az egészségügy pozíciója tehát relative javult.Az 1993-ban életbe lépett korlátozó intézkedé- sek egyes egészségügyi szolgáltatások visszafogását eredményezték. Az 1994 l. félévére vonatkozó, elő—
zetes adatok azonban ismét növekvő tendenciát je- leznek, ami — az 1991—1992 közötti folyamatokhoz hasonlóan — az uj országrészekben jut erőteljeseb-
ben kifejezésre.
(Ism.: Fóti János)
BIBLIOGRÁFIA
A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálathoz az alábbi fontosabb könyvek érkeztek be:
STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEK
ANNUAL statistical abstract Central Statistieal Office.
Kuwait CSO l994. XXXVIII, 436 p.
K uvall Mahunka! évkönyve, 1993.
I-l28-B-OOOl/l993
The ANNUAL statistical bulletin of the Ministry of Social Affairs 81, Labour — [Damascus] Min. of Soc. Aff. and Labour, l993. - IIS, [2] p.
Ssíria 'Munkaügyi évkönyve, 1992.
Ministériumának szamai/tai
1—098—8-0005/ I 992