Müller, W.: Egészségügyi kiadások 1992-ben

STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÖ 42!

A felsorolt gazdasági, de főleg az ellátási prob- lémák egyre inkább megkérdőjelezik Észak—Korea politikai rendszerének stabilitását is. A szerző a két koreai állam egyesítésének lehetőségeit elemezve,

arra hívja fel a figyelmet, hogy Dél-Koreára ezzel

kapcsolatosan viszonylag jóval nagyobb terhek nehezednének, mint korábban a Német Szövetségi Köztársaságra Észak— és Dél-Korea között ugyanis sokkal nagyobbak a jövedelmi különbségek, mint Németország keleti, illetve nyugati része között.

Ugyanakkor a 22 millió lakosú Észak-Korea a 43 milliós déli állammal szemben lényegesen nagyobb lakossági arányt képviselné, mint amennyit a keleti országrészek jelentenek az egyesült Németországon

belül.

A fokozatos közeledés Dél—Korea részéről na—

gyobb mértékű támogatást, Észak—Korea részéről

pedig határozottabb gazdasági és politikai nyitást követelne meg. Gyors, ,,kínai stílusú" lépések azon-

ban aligha várhatók a jelenlegi észak-koreai vezetés-

től, amely az elkerülhetetlen gazdasági liberalizálás érdekében sem kívánja vezető szerepét veszélyez- tetni.

A meghirdetett gazdasági reform keretében el—

sősorban Dél-Koreával folytattak tárgyalásokat gaz—

dasági társulások létrehozása érdekében, l992 októ- berében tették közzé a külföldi befektetésekre, a közös vállalkozásokra, illetve a külföldi vállalatokra vonatkozó új törvényeket, amelyek például a dél—

koreai vállalatok számára is lehetővé teszik, hogy Észak—Koreában gazdasági tevékenységet folytassa- nak, A külföldi befektetőket terhelő adókötelezett- ségek összességükben alacsonyabbak a Kínában előírtaknál.

Az észak-koreai szabadkereskedelmi övezetekre vonatkozó törvény rendelkezései — egy Hongkong-

ban 1992 novemberben közreadott ismertetés szerint

— rugalmasabbak és gazdaságilag nagyobb előnyt biztosítanak a külföldi befektetők számára, mint a

hasonló kinai szabályozáok Az eddig engedélye-

zett szabadkereskedelmi zónák azonban viszonylag

csekély kiterjedésüek, emellett gyéren lakott és az

ország központjától távol eső területekre korláto- zódnak. Előnyök viszont, hogy télen jégmentes ki—

kötőket tesznek hozzáférhetővé, ami máris élénk érdeklődést keltett főleg dél-koreai és japán gazda-

sági körökben (például a kínai részről korábban

javasolt Tumen folyótorkolatí fejlesztés alternatívá- jaként).

Bár a két Korea közötti gazdasági együttműkö—

dés gyors fejlődése 1993 eleje óta megtorpant, re' mélhető, hogy a nukleáris viták rendeződése esetén

a folyamat tovább folytatódik. A beruházók érdek-

lődése eddig főleg a könnyűipari területekre irányult (például textil-, konfekció-, illetve cípőipar, já—

tékgyártás), de a mezőgazdaság és a tengeri halászat, a bányakincsek kitermelése, az idegenforgalom és a közlekedés fejlesztése szintén jó lehetőségeket nyújtana az együttműködésre, amelyben Dél—Korea tőkével, Észak—Korea pedig a munkaerő és a termé- szeti erőforrások rendelkezésre bocsátásával venne

részt. Jelenleg azonban még sok bizonytalansági

tényező akadályozza a kapcsolatok bővítését, mint

például a politikai helyzet kérdőjelei, a külkereske—

delmi tranzakciók hitelezési korlátai, a befektetett tőke kivonási lehetőségeinek elégtelen garanciái, a bürokratikus rendszer merevsége és az infrastruktúra

fejletlensége. A két-, illetve többoldalú gazdasági

együttműködés következetes fejlesztése azonban reális esélyt nyújthat e jelenlegi akadályok mielőbbi felszámolására.

(lsm: Tűű Lászlóné)

TÁRSADALOMSTATISZTIKA

MÚLLER, W.:

EGÉSZSÉGÚGYI KIADÁSOK l992-BEN

(Ausgaben für Gesundheit, l992.) — Wirtschaft und Stutislik. 1994, 10. sz. 823—8304 p.

A cikkben foglalt 1992. évi egészségügyi kiadá- sok alakulásának, összetételének elemzése általában

az egyesített Németország teljes területére vonatko-

zik. A visszatekintésnél azonban — adatok hiánya miatt —— helyenként meg kellett elégedni a régi szövetségi területre vonatkozó információkkal.

A tanulmány az egészségügyi kiadásokat első—

sorban a finanszírozott szolgáltatások szerinti össze—

tételben vizsgálja. A lakosság egészségének megőr- zésére és helyreállítására, továbbá a betegségek kö—

vetkezményeinek enyhítésére 1992—ben összesen 429,1 milliárd márkát fordítottak. Ennek az összeg- nek 14 százaléka jutott az új szövetségi államokra és Kelet—Berlinre, 3 százalékponttal több, mint az előző évben.

Az egészségügyi kiadások túlnyomó részét, kö-

zel 60 százalékát közvetlenül a betegek kezelésére

használták fel, ide értve a kórházakban, klinikákon

és egyéb fekvőbetegeket ellátó intézményekben,

valamint az ambulanciákon folytatott gyógyító munkát, továbbá a gyógyszerek, a gyógyászati se- gédeszközök és a fogpótlás költségeit. A második

422

legjelentősebb költségtényezőt (27%) a betegség következtében jelentkező anyagi veszteségek enyhí- tését célzó ráfordítások jelentették. Ebbe a körbe sorolhatók a betegek és a rokkantak anyagi életfelté—

teleit biztosító juttatások (táppénz, rokkantsági jára- dék), az anyasági segély, a foglalkozási és társa—

dalmi rehabilitáció költségei. Az egészségügyi kia- dások 7 százalékát a betegségek megelőzésével és a

gondozóhálózat fenntartásával kapcsolatos feladatok

finanszírozására fordították A fennmaradó rész az egészségügyi személyzet (orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek ápolónők stbi) képzésére, tudomá- nyos kutatásokra, továbbá igazgatási és beruházási célokra szolgált.

Az egészségügyi szolgáltatásokat különböző anyagi erőforrásokból fedezték. Ezek között a hiva- talos betegbiztosítás volt a legjelentősebb, mely a kiadásoknak közel felét (48 százalékát) viselte. A munkáltatókra hárult az egészségügyi ellátás fenn—

tartásával kapcsolatos tcrhek ló százaléka, A kiadá-

sok további hányada nagyrészt különböző intézmé- nyek és biztosítási formák között oszlott meg. A magánháztartások közvetlenül az egészségügyi szol- gáltatások ellenértékének csak 75 százalékát fizet—

ték,

Az előző évhez képest az egészségügyi kiadások l3,2 százalékkal nőttek. E viszonylag jelentős ará- nyú növekedésben szerepet játszott az a körülmény, hogy az új országrészekre lényegesen nagyobb ösz—

szegeket fordítottak, mint l99l-beni (A régi szövet—

ségi terülcten a kiadások csak 9,6 százalékkal halad- ták meg az 1991. évi szintet.) Az egészségügyi szol—

gáltatások fajtái közül a legnagyobb növekedési ráta a betegségmegelóze's és a beteggondozás területén jelentkezett, föleg az ápolási tevékenység drágulása folytán. Az átlagosnál valamivel erőteljesebb emel- kedést lehetett tapasztalni a gyógykezelési költsé—

gek terén is. Ez utóbbiak körén belül a fogorvosi munkák ugrásszerű felértékelődése érdemel figyel—

met. A betegségek következményeinek enyhítését célzó ráfordítások kevéssé módosultak, kivéve a

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

rehabilitációra biztositott összegeket. Az egész—

ségügyi oktatásra és a kutatásokra rendelkezésre álló keretek növekedése szerény mértékű volt,

Az egészségügyi költségek viselői közül vi—

szonylag jelentős arányban növekedtek a kisebb súlyt képviselő szervezetek kiadásai Némileg mér—

sékeltebbnek bizonyult a legfontosabb forrásként szereplő hivatalos társadalombiztosítás révén fede—

zett kiadások emelkedése. A munkaadók hozzájáru-

lása csak minimális mértékben növekedett. A ma—

gánháztartások részesedése érdemben nem módo—

sult.

Az egészségügyi ágazat gazdasági jelentőségét kiadásainak a GDP egészéhez viszonyított aránya jellemzi. Ez az arány l992—ben lO,7 százalékot tett ki, ami 07 százalékponttal haladta meg az előző évi szintet. A régi szövetségi területen az egészségügy a GDP-nek némileg kisebb hányadát jelentette, de a

korábbiakban fokozatosan növekvő tendenciát mu—

tatott.

Az egészségügyi kiadások alakulásának hosz- szabb távú —— egeszen l970—ig visszamenő —— vizsgá—

lata a régi szövetségi terület adatai alapján arra vall, hogy a kiadások emelkedése főleg a fogyasztói árak változásával függ össze. Megállapítható azonban, hogy az egészségügyi ellátás reálértéke is jelentősen emelkedett. E több mint két évtizedes időszakra visszatekintve, számottevő differenciák észlelhetők

az egészségügyi kiadások és egyes gazdasági muta-

tók növekedésének mértéke között. 1970—1992 kö- zött ugyanis az egészségügyi kiadások 430, a GDP 314, a bruttó bérek pedig 300 százalékkal emelked- tek. Az egészségügy pozíciója tehát relative javult.

Az 1993-ban életbe lépett korlátozó intézkedé- sek egyes egészségügyi szolgáltatások visszafogását eredményezték. Az 1994 l. félévére vonatkozó, elő—

zetes adatok azonban ismét növekvő tendenciát je- leznek, ami — az 1991—1992 közötti folyamatokhoz hasonlóan — az uj országrészekben jut erőteljeseb-

ben kifejezésre.

(Ism.: Fóti János)

BIBLIOGRÁFIA

A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálathoz az alábbi fontosabb könyvek érkeztek be:

STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEK

ANNUAL statistical abstract Central Statistieal Office.

Kuwait CSO l994. XXXVIII, 436 p.

K uvall Mahunka! évkönyve, 1993.

I-l28-B-OOOl/l993

The ANNUAL statistical bulletin of the Ministry of Social Affairs 81, Labour — [Damascus] Min. of Soc. Aff. and Labour, l993. - IIS, [2] p.

Ssíria 'Munkaügyi évkönyve, 1992.

Ministériumának szamai/tai

1—098—8-0005/ I 992